Összetartozásunk Tüze

Éppen egy évszázada zúzták szét Szent István király ezeresztendős keresztény államiságát a Kárpát-medencében Trianonnál, feldarabolva ezzel az országot. Az Országgyűlés tíz évvel ezelőtt a visszahonosításról szóló törvényben az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyarokat közjogi értelemben is a nemzet részévé, június 4-ét pedig a nemzeti összetartozás emléknapjává nyilvánította. Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke a fent említett kezdeményezés apropóján nyilatkozott.

– Kérem, meséljen a kezdeményezés létrejöttéről.

– Magától értetődő, hogy mindenképp szerettünk volna valamilyen módon megemlékezni e gyászos esemény századik évfordulójára. Így jött az ötlet, hogy legyen az egész világon élő magyarság számára meghirdetett tűzgyújtási akció. Ennek az előzménye pedig nem más, mint hogy az 1933-as gödöllői Cserkész Világtalálkozó idején a Magyar Cserkészszövetség megrendezte a magyar szolidaritás napját. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban – mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak. 1996-ban a Millecentenárium alkalmából a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség máglyagyújtási akciót szervezett a Kárpátok gerincére, a valamikor ezeréves határra. Több tucat tűz égett egy időben. Tizenöt évvel ezelőtt, 2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította ezeket a kezdeményezéseket, és ennek nyomán Magyarországon, a Kárpát-medencében, az egész világon – Kazahsztántól Honoluluig, Narviktól Rio de Janeiróig, Ausztráliától Japánig – fellángoltak a cserkész tábortüzek vagy gyertyácskák, időzónánként körbejárva a Földet. Az Összetartozásunk Tüze rendezvény ötletgazdája a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, szervezői a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma és tagszervezetei, vagyis a világban működő magyar cserkészszövetségek. Természetesen örömmel várunk másokat is társszervezőként, partnerként, támogatóként!

– Hogyan lehet a kezdeményezéshez csatlakozni?

– Ha ellátogatunk az esemény weboldalára, és ott rákattintunk a „Csatlakozom” gombra, akkor egy rövid regisztráció után a térképen bejelölhetjük a tűzrakás pontos címét, sőt még el is nevezhetjük azt. Ezt követően az eseménynél látható térképen megjelenik egy nemzeti színű láng, aminek a magjában három számjegy van: 1000, 100 és 10, melyek az államalapítást, a trianoni szerződés évfordulóját és a Magyar Országgyűlés által a visszahonosításról szóló törvény elfogadását jelentik. Ezt mi, szervezők továbbgondoltuk és szeretnénk, ha a tűzgyújtást követően mindenki feltöltene a felhasználói fiókjába a tűzgyújtásról egy fényképet, videót és szöveges beszámolót a tűzgyújtásról, Trianonról, vagy a századik évfordulóról, mellyel részei lesznek egy hatalmas virtuális emlékalbumnak is.

– Hányan regisztráltak eddig hivatalosan?

– Hála Istennek, napról napra egyre többen jelzik a tűzgyújtási szándékukat. Nagyon jó azt is látni, hogy Kárpátalja a helyi magyar lakosság számát tekintve nagyon jól teljesít, hisz eddig (az interjú készítésének az időpontjában – a szerk.) hat kontinens 50 országának 1300 településén 2500 virtuális láng látható a térképen.

– Tanácsok, ötletek a tűzgyújtással kapcsolatban?

– A legfontosabb, hogy figyeljünk oda a tűzbiztonsági előírásokra. Mindenki csak ott rakjon és csak akkora tüzet, ami az adott településen megengedett. Nem kell feltétlen máglyákat rakni: három szál gyertya is bőven elég a számban megegyező évfordulókat szimbolizálva. Nem a tűz mérete a lényeg, hanem az adott pillanatban egyszerre felgyúló láng. Pontban budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor gyújtsuk meg a tüzet. Javasoljuk, hogy a tüzek mellett mondjanak el egy imát, énekeljék el a Himnuszt, népdalokat, nemzeti énekeket és beszélgessenek nemzetünk dolgairól. Méltó képen töltsék el a megemlékezést. Gyújtsunk együtt tüzet, hisz ehhez nem kell szinte sem szaktudás, sem pénz, mégis hatásosan kifejezi az összetartozás-érzetet, azt, hogy amikor vállalunk egy tüzet, és meggyújtjuk, tudjuk, hogy rengeteg magyar ember hasonlóan cselekszik, éljen bárhol a világon.

(Simon Dávid/Kárpátalja hetilap)