Mit tehetnek a múzeumok a járvány és karantén idején?

Mit tehetnek a múzeumok a járvány és karantén idején?

20:23 Április 27, 2021

Közélet 1939 6 хвилин

Українська

A koronavírus következményei sokrétűek és széles mértékűek. A világ múzeumainak 90%-a 2020-ban minimum öt hónapig be volt zárva a koronavírus járvány miatt. Többek között erről van szó az UNESCO legújabb „Múzeumok a COVID-19 világjárvány idején” című jelentésében, amely a múlt héten jelent meg és a múzeumok rendkívül nehéz pénzügyi helyzetére hívja fel a figyelmet világszerte, és nemzetközi együttműködésre szólít fel a kulturális ágazatban.

A tartós karantén időszakok, a turizmus hirtelen csökkenése és ennek megfelelően a jövedelem csökkenése sok múzeumi intézményt a csőd szélére sodort, összegezte a nemzetközi szervezet. Ráadásul a világ legnagyobb és leghíresebb múzeumai is csak a ritka, rendszertelen állami támogatásoknak köszönhetően maradnak fenn.

Az UNESCO összesen 104 000 nagy és kis múzeumot tart nyilván világszerte. A jelentés szerint 90%-uk 2020-ban minimum öt hónapra bezárt. Ezzel a látogatottság átlagosan 70%-kal, a jövedelem pedig 50%-kal csökkent. Mint látható, a számok katasztrofálisak.

A szervezet jelentése az UNESCO 193 tagországa közül 87 múzeumi intézménye és kulturális minisztériuma által készített felmérés eredményein alapul. A múzeumok 72%-a Európában és Észak-Amerikában található. A begyűjtött adatok azt mutatják, hogy 2021 első negyedévében a múzeumok 43%-a bezárásra kényszerült a teljes időszakra vagy részben.

A jelentés rámutat arra is, hogy milyen különbségek vannak a múzeumok finanszírozását illetően ebben az időszakban. A várakozásoknak megfelelően a fejlett országoknak több lehetőségük volt kulturális szervezeteik megsegítésére, mint a fejlődő országoknak, ahol csökkentek az állami támogatások. Az UNESCO, figyelembe véve az ezen országok által tapasztalt nehézségeket, a kritikus helyzetből való kiutat a nemzetközi együttműködés megvalósításában látja.

Ami a virtuális látogatások lehetőségét illeti, nem kiút ebben a helyzetben. Ezen kívül a múzeumok 35%-nál már bejelentették, hogy a kialakult körülmények miatt kénytelenek lesznek elbocsátani az alkalmazottakat vagy csökkenteni a fizetésüket. Egyes múzeumok azt állítják, mivel elmaradtak a belépői díjak, gyűjteményeik egy része értékesítését tervezik.

Például a San Francisco-i Képzőművészeti Intézet (SFAI) választás előtt áll vagy „bezárja az ajtót”, vagy eladja Diego Rivera 1931-ben készült híres falfestményét. Az Egyesült Államok művészettörténetet előadó tanárai Egyesülete aggodalmát fejezte ki az ország egyik legrégibb múzeumi intézménye kapcsán.

A múzeumok bezárása más veszélyes következményt is okozott. Többek között a kulturális örökség részleges megsemmisítéséhez vezetett – vélik a jelentés készítői. A múzeumi intézmények kényszerű inaktivitásának eredményeként hiányosságok jelentek meg a szakmai képzésben, egyes esetekben lehetetlenné vált az ismeretek és tapasztalatok átadása.

Az UNESCO pozitív tendenciának nevezi a múzeumok digitális formátumú látogatások szervezésére irányuló tevékenységét. A nemzetközi szervezet azonban a még nagyobb különbség kialakulására mutat rá a „gazdag” és a „szegény” országok között. Nagy sebességű kommunikációs lehetőségek hiánya okán a fejlődő országok lakosságának jelentős részének nincs lehetősége kihasználni a virtuális múzeumlátogatást.

Érdekesség, hogy az UNECO felmérésével egy időben a jól ismert Art Newspaper magazin is kutatást végzett, amelynek célja a múzeumok állapotának meghatározása volt a világjárvány idején. Az UNESCO-val ellentétben a havilap kizárólag a világ 280 legnagyobb múzeumát figyelte meg. Az általa kapott eredmények azt mutatják, hogy 2020-ban az ilyen múzeumok ajtajai átlagban 145 napig voltak zárva. A látogatottság 77%-kal 249 millió látogatóról 54 millióra csökkent.

A legnagyobb múzeumokkal rendelkező országok – Franciaország és Olaszország élték meg a leghosszabb karantén időszakot, legszigorúbb korlátozásokat az idegenforgalomban Európában. Az ENSZ Nemzetközi Turisztikai Szervezete adatai szerint 2020-ban Párizs a szokásos látogatók számának csupán 5%-át fogadta. Így például 2020-ban, csak a Louvre 90 millió eurót veszített.

NEWSMAKER

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei