A Krím négy múzeumának műtárgyai, amelyeket az amszterdami „Krím: arany és a Fekete-tenger rejtélyei” című kiállításon mutattak be, visszatértek Ukrajnába – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Történeti Múzeum honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a krími szkíta aranyat tíz évig tartó hollandiai jogi eljárás után adták vissza. Az Allard Pearson Múzeum a kiállítási anyagokat átadta az Ukrán Nemzeti Történeti Múzeumnak, ahol a Krím felszabadításáig tárolják azokat. Jelenleg szakértők vizsgálják a szkíta aranytárgyak állapotát. Pontosan 565 tárgyról van szó, elsősorban antik szobrokról, szkíta és szarmata ékszerekről, kínai lakkszelencékről, amelyek kétezer évesek.
Fegyir Androscsuk, az Ukrán Nemzeti Történeti Múzeum főigazgatója elmondta: „A jogviták során múzeumunkat a krími múzeumok gyűjteményeinek tárolóhelyeként jelölték ki. Ez azt jelenti, hogy a múzeum mindent megtesz azok megőrzése érdekében, biztosítja, hogy Ukrajna állampolgárai és vendégei láthassák őket.”
2014 elején a kijevi és négy krími múzeum szkíta arany gyűjteményét egy amszterdami kiállításra küldték. Februártól augusztusig lett volna az Allard Pearson Régészeti Múzeumban.
A Krím Oroszország általi megszállása után, amely a kiállítás megnyitója után történt, felmerült a kérdés, hogy kinek kell visszaadnia a gyűjteményt, az 565 múzeumi tárgyat, amelyek biztosítási összértéke 10 millió dollár.
A megszállás után Oroszország kinyilvánította a jogait a krími múzeumok gyűjteményének egy részére. Ukrajna a maga részéről bejelentette, hogy a kiállított tárgyakat nem lehet visszavinni a megszállt területre, amely átmenetileg nem áll ukrán ellenőrzés alatt, hanem közvetlenül Ukrajnába kell szállítani őket.
Az Amszterdami Kerületi Közigazgatási Bíróság 2016 decemberében elismerte Ukrajna jogait a gyűjteményt illetően, és úgy döntött, hogy átadja azt Kijevnek. A holland legfelsőbb bíróság megerősítette a szkíta arany Ukrajnának történő átadásáról szóló döntést.
A holland kormány további 10 millió eurót ad a gázai lakosok humanitárius megsegítésére – jelentette be Liesje Schreinemacher holland külkereskedelmi és fejlesztési együttműködésért felelős miniszter kedden.
Az NL Times című angol nyelvű holland napilap beszámolója szerint a támogatást többek között az ENSZ-en és a Vörös Félhold nevű segélyszervezeten keresztül juttatja el Hollandia.
Schreinemacher a holland nemzetbiztonsági tanács keddi ülése után közölte, hogy a kormány „rendkívül aggódik”, mivel a nemzetközi segélyszervezetek humanitárius katasztrófára figyelmeztetnek Gázában. Hollandia a támogatást gyógyszerre, élelmiszerre és ivóvízre szánja – mondta.
A miniszter elismerte, hogy a segélyek eljuttatása a megfelelő helyekre kihívást jelent Gázában, ezért is támogatja egy Egyiptomon keresztül vezető humanitárius folyosó létrehozását a segélyszállítmányok számára.
In the aftermath of the @WCKitchen tragedy, the @UN was informed by the Israeli government of its intention to allow a meaningful increase in humanitarian aid distributed in Gaza.
I sincerely hope that these intentions are effectively and quickly materialized.
Kaisa Ollongren, a holland védelmi minisztérium vezetője elmondta, hogy néhány héten belül új romániai kiképzőközpontba indulnak a holland F–16-os vadászrepülőgépek, amelyeken ukrán pilótákat képeznek majd ki.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte az NL Times-ra hivatkozva.
Az információk szerint az F-16-os kiképzőközpont létrehozása Romániában „nagyon jól halad”. „Reményeink szerint néhány héten belül 12-18 repülőgépet adunk át Romániának, ami azt jelenti, hogy a központ megkezdheti munkáját” – közölte a miniszter.
A menedékszállásokon kialakult helyhiány miatt Hollandiában turistahajókon helyeznek el menedékkérőket.
A holland bevándorlási hatóság szóvivőjének tájékoztatása szerint az Ocean Majesty turistahajó szerdára virradóra kikötött az Amszterdamtól 30 kilométerre nyugatra található Velsen kikötőjében. Augusztus végétől mintegy 300 embert terveznek ideiglenesen elhelyezni a fedélzetén. A hatóságok hangsúlyozták, hogy olyan menedékkérőkről van szó, akik rendelkeznek tartózkodási engedéllyel és lakhatásra várnak.
A csaknem ötven éves Ocean Majesty mintegy 135 méter hosszú tengerjáró. A holland illetékes felhívta a figyelmet arra, hogy a hajón a luxuslétesítményeket, így például a medencéket, bárokat és butikokat bezárták. „Ez nem üdülőhely, hanem szállás, más befogadóhelyek hiányában” – emelte ki.
A hajó a tervek szerint 2024 végéig marad Velsen kikötőjében. A jóval nagyobb, mintegy 200 méteres és 12 emeletes Silja Europe jelenleg Rotterdam kikötőjében horgonyoz. A hibrid komp- és turistahajó júliustól mintegy 1200 menedékkérőnek nyújt átmeneti szállást. A luxuslétesítményeket ezen is zárva tartják.
Hollandiában nagy helyhiány van a befogadóközpontokban. Számos bevándorló, annak ellenére, hogy tartózkodási engedélyt kapott, kénytelen szükségszálláson maradni, mert nincs elegendő szociális lakás az országban. Ebből fakadóan az újonnan érkező migránsok számára sincs elegendő hely. A kormány ezért az önkormányzatokat bízta meg azzal, hogy próbáljanak áthidaló megoldást találni a problémára.
Legalább 200 ukrán menekültet helyeznek el a de Blekkenhorst kempingparkban a hollandiai Den Ham városában.
Hollandia szabadidőpark megvásárlását tervezi az Ukrajnából érkező menekültek ideiglenes elhelyezésére. Erre 2,2 millió eurót szánnak a helyi hatóságok – írja a DutchNews.
A tervek szerint az év végéig akár 200 ukrán menekültet is betelepítenek a De Blekkenhorst kempingparkba.
Az önkormányzat megvásárolta a teljes területet, beleértve az összes létesítményt és az uszodát is. A helyszínen különféle faházak találhatók. További 30 házat építenek hozzájuk, mielőtt elkezdenék tömegesen betelepíteni az ukránokat.
A holland rendőrség továbbra is várja annak a táskának a tulajdonosát, aki tele készpénzzel adta le a kézitáskáját június 20-án egy használtcikk-boltba.
Általában tízből kilencszer üresek, de ez a bizonyos táska 50–500 eurós bankjegyekkel volt tele – mondta el a Kringwinkel nevű bolt alkalmazottja. „Nem hittem a szememnek. Kezdetben hamis pénzre gyanakodtam, majd azonnal értesítettem a főnökömet. Végül 22 650 euró volt benne. Még soha nem láttam ennyi készpénzt” – tette hozzá.
A The Brussels Times cikke szerint lehet, hogy valaki lomtalanította a házát, és figyelmen kívül hagyta a kidobásra ítélt kézitáska tartalmát. „Eddig egyetlen hitelesnek mondható tulajdonos sem jelentkezett – közölte a rendőrség. – Az ügyészség utasítása szerint a kézitáska és a pénz is a rendőrségen van. Jelenleg csak ennyit tudunk nyilvánosságra hozni.”
A használtcikk-boltnak a holland Maasland városában 200 alkalmazottja van. A cég abban reménykedik, hogy sikerül azonosítani a jogos tulajdonost. „Már dicséretben részesítettem az alkalmazottainkat a becsületes magatartásukért” – mondta Johan Vanherck, a bolt vezetője.
A portál felteszi a kérdést, hogy jogosultak-e az alkalmazottak a méltányos jutalomra. Jogilag igen.
A kötelezettségüknek eleget tettek azzal, hogy az esetet jelentették a rendőrségen, és átadták a megtalált készpénzt. A holland szabályozása azt írja elő, hogy „a jutalom a körülményekhez mérten észszerű kompenzáció legyen”, bár ilyen esetekben létezik az érték 10 százaléknyi összege felajánlásának az íratlan szabálya is.
Az ukrán Állami Határszolgálat (DPSZU) mobilkórházat kapott Hollandiából. A hírt a DPSZU sajtószolgálata közölte.
„Holland partnereinknek köszönhetően ma megkaptuk a mobilkórház felszereléséhez szükséges eszközöket. A páncélozott kapszulákban lévő napelemek meglétének köszönhetően autonóm üzemmódban is működhet. A kórházban műtő, röntgen, altatószoba és lélegeztetőgép, valamint laboratórium található. Minden modern, ami felgyorsítja a diagnózis felállítását és a sürgősségi orvosi ellátást” – közölte az Állami Határszolgálat.
A holland Hospitainer cég képviselői elméleti és gyakorlati órákat tartottak a katonai orvosok számára. A gyakorlatok során a mobilkomplexum felszerelésének bevetését, használatát sajátították el.
Jövő év elejétől a hollandiai diákoknak tilos lesz bevinniük a mobiltelefonokat, a táblagépeket és az okosórákat az osztálytermekbe.
Az NLTimes című angol nyelvű holland napilap beszámolója szerint Robbert Dijkgraaf oktatási miniszter a szabályozást ismertető közleményében arról is tájékoztatott, hogy az okostelefonok továbbra is használhatók lesznek, ha kifejezetten szükség van rájuk a tanórákon. Ilyen kivétel lehet, ha a diákok épp a digitális készségekről tanulnak, vagy a használójának egészségügyi okokból van szüksége az eszközre, illetve engedélyezett lesz a fogyatékosságglal élők számára is.
„Noha a mobiltelefonok összefonódtak az életünkkel, nem valók az osztályterembe” – fogalmazott a miniszter.
Közölte: a diákoknak képesnek kell lenniük koncentrálni, és lehetőséget kell biztosítani számukra a jó tanulásra. A mobiltelefonok zavaróak ebben a folyamatban. Meg kell védeni a diákokat ettől – húzta alá.
Az iskoláknak október elsejéig kell megtalálniuk annak a módját, miként vezetik be a 2024. január 1-jétől érvényes korlátozást. Ha azonban ez nehézségekbe ütközik, vagy a módszer nem hoz kellő eredményt, 2024 nyarára törvényi szabályozás léphet érvénybe – tette hozzá közleményében a holland oktatási miniszter.
Hollandiában rekordszámú bőrrákos megbetegedést regisztráltak, ezért a kormány úgy döntött, ingyen adja a megelőzés legfontosabb eszközét: a naptejet. A krémadagolók az iskolákban, parkokban, sportpályákon és fesztiválokon lesznek kihelyezve.
Hollandia állampolgárai idén nyáron ingyenesen használhatnak naptejet, miután az utóbbi években rekordszámú bőrrákos megbetegedést regisztráltak az országban – számolt be az Index a The Guardianre hivatkozva.
A holland kormány közölte, mindenki számára elérhetővé akarják tenni a krémet, ezért országszerte helyeznek ki adagolókat az iskolákban, az egyetemeken, a fesztiválokon, a parkokban, a sportlétesítményekben és a közterületeken is.
A Venlo-Venray kórház az állami szervekkel együttműködve több településen, összesen 120 általános iskolában finanszírozza a naptej kihelyezését. A klinika szóvivője elmondta, a koronavírus-járvány idején kihelyezett kézfertőtlenítőszer-adagolókat alakítják át naptejtartóvá.
A holland hatóságok azt remélik, kampányukkal a naptej használata természetessé válik, és beépül az emberek napi rutinjába.
„A naptej bizonyítottan a legjobb védelmet nyújtja a betegség ellen, ezért a gyerekeket már kiskoruktól kezdve hozzá kellene szoktatni a krém használatához, hogy az olyan rituálévá váljon, mint a fogmosás” – mondta egy északi-tengeri fürdőhely tanácsosa.
Az elmúlt két évtizedben Európa-szerte emelkedett a bőrrákos betegek aránya. Németországban 2021-ben 55 százalékkal nőtt a bőrrák okozta halálesetek száma 2001-hez képest.
A hétvégén szokatlanul magas hőmérsékletet tapasztaltak Európa középső részén, és ez a tendencia várhatóan folytatódik.
Több száz klímaaktivistát vettek őrizetbe Hollandiában, miután lezárták az egyik autópályát a holland kormány és parlament épületétől nem messze.
A tüntetés szervezői az Extinction Rebellion nevű aktivista csoport tagjai voltak, akik a klíma- és energiapolitikája elleni tiltakoztak. A 12-es autópályát arra hivatkozva zárták le, hogy a kormány fosszilis energiahordozókkal foglalkozó vállalatokat támogat. A kezdeményezéshez közel háromezren csatlakoztak. A tüntetőket már korábban tájékoztatták a hatóságok, hogy tilos lezárni az autópályát, ők ennek ellenére mégis kitartottak eredeti tervük mellett.