A Samsung, a Xiaomi, a Huawei, a Realme, a LineageOS és az e/OS által kifejlesztett Android-verzió által küldött adatokat vizsgálta egy tanulmány, amelyet a skóciai Edinburgh-i Egyetem és az írországi Trinity College Dublin csoportjai végeztek.
A kutatás számos adatvédelmi problémát tárt fel nagy márkák Android-alapú okostelefonjai használatával kapcsolatban a Euronews cikke szerint.
Doug Leith professzor Dublinból, valamint Paul Patras és Haoyu Liu az Edinburgh-i Egyetemről azt találta, hogy az említett gyártók által testre szabott Android-változatok még minimálisan konfigurált és használaton kívüli állapotban is jelentős mennyiségű információt továbbítanak az operációs rendszer fejlesztőjének és az előre telepített rendszeralkalmazásokkal rendelkező harmadik feleknek, köztük a Google, a Microsoft, a LinkedIn, a Facebook és társaik felé.
Az e/OS kivételével minden vizsgált készülékgyártó összegyűjti a készülékre telepített összes alkalmazás listáját – emeli ki a tanulmány. Ez potenciálisan érzékeny információ, mivel felfedheti a felhasználó érdeklődési körét, például a legutóbb használt társkereső alkalmazást. A kutatás szerzői szerint ebből az adatgyűjtésből nem lehet kilépni.
Továbbítják a használati időt is
A Xiaomi-telefonok elküldik a Xiaominak a felhasználó által megtekintett összes alkalmazás adatait, beleértve azt is, hogy az egyes alkalmazásokat mikor és mennyi ideig használják. A telefonhívások időzítése és időtartama is komoly része a gyűjtött adatoknak. A Huawei telefonjain a Swiftkey billentyűzet osztja meg a Microsofttal az alkalmazáshasználat időbeli adatait.
A Samsung, a Xiaomi, a Realme és a Google hosszú élettartamú eszközazonosítókat, például a hardver sorozatszámát, valamint a felhasználó által visszaállítható reklámazonosítókat is gyűjtenek. A hardver szériaszáma azonosítási és leltározási célokra használt egyedi szám. Ez a szám egyedi, leggyakrabban akkor kérik el, amikor telefonlopást jelentenek be a rendőrségen. A felhasználó hirdetési azonosítóját azért gyűjtik, hogy a hirdetők álanonim módon nyomon követhessék a felhasználó hirdetési tevékenységét. Ezt a készülék vagy az operációs rendszer adja a felhasználóhoz, és közvetlenül a készüléken tárolódik.
A tanulmány szerint egy módon lehet elkerülni, hogy áldozatul essünk ennek a nagyszabású adatgyűjtésnek – a francia Gael Duval által létrehozott és a LineageOS-ből származó e/OS-változattal. Az Android ezen változata olyan modulon alapul, amely lehetővé teszi a Google szolgáltatásainak használatát személyes adatok továbbítása nélkül. A személyes adatokhoz való hozzáférés blokkolva van a Google és minden harmadik féltől származó alkalmazás vagy szolgáltatás számára.
Over 200 #SquidGame related apps are available on Google Play
Seems like a great opportunity to make money on in-app ads from one of the most popular TV show without official game. The most downloaded of them reached 1M installs in 10 days. Its game play is not that well handled pic.twitter.com/gCOYXXaVHY
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma belső vizsgálatot indít egy korábbi titkos adatgyűjtés miatt, amelynek keretében egy szivárogtatási vizsgálat során a tárca úgynevezett metaadatokat gyűjtött be az Apple amerikai vállalaton keresztül demokrata törvényhozókról és újságírókról – jelentette be pénteki közleményében Michael Horowitz, a minisztérium főfelügyelője.
A vizsgálat célja, hogy megállapítsa, a minisztérium az eljárás során betartotta-e az alkalmazandó irányelveket, valamint azt, hogy az ilyen típusú adatfelhasználások vagy vizsgálatok helytelen megfontolásokon alapultak-e. Ha a körülmények indokolják, a főfelügyelői hivatal más kérdéseket is mérlegelni fog, amelyek a vizsgálat során felmerülhetnek – áll Horowitz közleményében.
Az amerikai igazságügyi tárca 2017-ben és 2018-ban egy Oroszországgal kapcsolatos szivárogtatási vizsgálattal kapcsolatban többek között Adam B. Schiff és Eric Swalwell alsóházi demokrata képviselők, valamint jelenlegi és volt alkalmazottjaik és családtagjaik adatait szerezte meg. A minisztérium az elmúlt hetekben a CNN televízió, a The Washington Post és a The New York Times több újságíróját is tájékoztatta, hogy hasonló nyomozások során hozzájutottak az adataikhoz.
Néhány órával Horowitz bejelentése előtt Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője és Dick Durbin, a szenátus igazságügyi bizottságának demokrata elnöke közleményükben felszólították a Donald Trump korábbi amerikai elnök vezette adminisztráció két igazságügyi miniszterét, Bill Barrt és Jeff Sessionst, hogy tegyenek vallomást a szenátus igazságügyi bizottsága előtt.
Megdöbbentő a felfedezés, hogy Trump igazságügyi minisztériuma titokban rendelte be a képviselőház hírszerzési bizottságának tagjai, kollégáik és családtagjaik, köztük egy kiskorú metaadatait. Ez a hatalommal való visszaélés súlyos esete – írja a kommüniké.
Barr és Sessions volt igazságügyi minisztereknek és más érintett tisztviselőknek eskü alatt kell vallomást tenniük a szenátus igazságügyi bizottsága előtt. Ha megtagadják, be fogják idézni őket, és kénytelenek lesznek eskü alatt vallomást tenni – zárul a közlemény.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma belső vizsgálatot indít egy korábbi titkos adatgyűjtés miatt, amelynek keretében egy szivárogtatási vizsgálat során a tárca úgynevezett metaadatokat gyűjtött be az Apple amerikai vállalaton keresztül d...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1623599220
[modified] => 1623547048
)
[title] => Vizsgálat indult az Apple titkos adatgyűjtése miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=60084&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 60084
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 60085
[image] => Array
(
[id] => 60085
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/apple.jpg
[original_lng] => 125083
[original_w] => 700
[original_h] => 466
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/apple-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/apple-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/apple.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/apple.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/apple.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/apple.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/apple.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1623536909:12
[_thumbnail_id] => 60085
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1450
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 590
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => IT
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15838
)
[tags_name] => Array
(
[0] => adatgyűjtés
)
)
[2] => Array
(
[id] => 59645
[content] =>
Az Apple alkalmazásboltjában a fejlesztőknek közölniük kell, hogy az általuk kínált szoftver pontosan milyen adatokhoz fér hozzá. Ezek alapján készített beszédes infografikát egy VPN-szolgáltató.
Az nem újdonság, hogy a telefonokra, táblagépekre írt alkalmazások adatot gyűjtenek az eszköz használójáról. Abban viszont eltérés mutatkozik, hogy melyek azok a programok, amik a kelleténél több információhoz férnek hozzá. Az ilyen összesítésekből ráadásul kevés is van, így a felhasználóknak sincs annyi lehetőségük, hogy széles körűen tájékozódjanak. Az Apple ezért is döntött úgy, hogy alkalmazásboltja, vagyis az App Store felületén arra kéri a fejlesztőket, hogy nyilatkozzanak: az általuk készített szoftver milyen adatokat kér a letöltésért cserébe.
A kötelező tájékoztatás előnyét most a Surfshark használta ki, amely kategóriákba rendezve mutatta be az adatéhes iOS-alkalmazásokat. Ehhez egy beszédes infografikát is készítettek, amin név szerint is láthatók azok az appok, amikre érdemes nagyobb figyelmet szentelni. Az üzenetküldés, illetve a videotelefonálás kategóriájában például a Facebook Messengert és a Cisco Webexet emelték ki, mint a legtöbb és a legkevesebb adatot gyűjtő appot. A grafikán jó látható (zölddel jelölik), hogy a Messenger többek közt az egészségre vonatkozó információkat is látja, a Cisco megoldása viszont ezt sem.
A közösség média csoportjába tartozó appok közül a Facebook natív alkalmazása és a szintén népszerű Clubhouse kerültek be. Kettejük közül nem meglepő módon a Facebook kéri a legtöbb adatot, és kifejezetten sokféle információval dolgoznak: egyrészt begyűjtik a böngészési előzményeket, a felhasználó által látott egyéb tartalmat, de a vásárlással kapcsolatos tevékenységekre is rálátnak. A Clubhouse ezzel szemben kevesebb felhasználói információra kíváncsi, noha például a kontaktlistát ők is áttekintik.
A navigációnál a Waze gyűjti be a legtöbb adatot, a randialkalmazásoknál pedig a Badoo. A videómegosztók közül a YouTube lett az első helyezett, az online fizetéses rendszerek közül pedig a PayPal. Ez utóbbi például a nem részletezett, “egyéb” kategóriában is gyűjt be információt a felhasználókról.
Kiszélesítené lakóinak digitális profiljait a moszkvai városháza: ezentúl nyilvántartásba venné bevételi forrásaikat, iskolai jegyeiket és háziállataikat is. Az orosz főváros 2017. óta gyűjti lakosainak a nemre, az életkorra és a jövedelemszintjükre, valamint a kapcsolati rendszerükre vonatkozó adatait.
Ez azonban azokra vonatkozik, akik regisztráltak a polgármesteri hivatal mos.ru nevű honlapjára – írja a Moscow Times a Kommerszant orosz hírlapra hivatkozva. Az adatgyűjtés az internetes tevékenységet ellenőrző STATS nevű rendszer része.
Moszkva novemberben tett lépéseket afelé, hogy a kínai szociális kreditrendszert idézően aprólékosan nyomon kövesse a lakosok „lojalitását” is. A városháza egy 280 millió rubeles (több mint 1 milliárd forintos) pályázatot írt ki az említett rendszer képességeinek bővítésére.
A cél az, hogy rendszerben létrehozott digitális prfilok tartalmazzák egyebek közt a moszkvaiak szabálysértéseiről, bírságairól és a különböző eseményeken való részvételükről szóló információkat.
Ezeket az adatokat pedig a nyilvános Wifi-hálózatokból és a mobiltelefonos szolgáltatóktól kinyert információkkal vetik össze, az ebből keletkező adathalmazból pedig kiszűrik a lakosok beállítottságát, az úgynevezett „lojalitás jeleit”.
Az adatgyűjtés bővítésére utal az is, hogy december végén a moszkvai városháza egy újabb, 185 millió rubeles (740 millió forintos) pályázatot tett közé, hogy nyolc hónapon belül növeljék a tárolási kapacitást.
Hosszú távon egy „centralizált profilmenedzsment” rendszert szándékoznak létrehozni, amely évente 20 millió ember adatait kezelné, miközben integrálódik más információs rendszerekkel a tárolt adatok mennyiségének kiszélesítése érdekében.
A tervek szerint ebbe a rendszerbe már az elektronikus iskolai ellenőrzőkönyvek, de a valós jövedelmek is belekerülnek.
A moszkvai városháza információtechnológiai osztálya állítja: az információkat anonimizálják, melyeket a lakosok önkéntes alapon osztanak meg a hatóságokkal. Mi több, az adatgyűjtés előnyeire hívta fel a figyelmet: a felhasználóknak könnyebb dolga lesz az ügyintézésben, mivel személyes fiókjuk minden szükséges adatot tartalmazni fog, onnan azonnal le lehet majd azokat hívni.
Teljesítette első küldetését, vagyis adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról a TESS, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája.
A TESS-t (Transiting Exoplanet Survey Satellite) 2018-ban bocsátották fel. Kétéves misszióját július 4-én fejezte be, ezalatt 66 új exobolygót, vagyis naprendszerünkön kívüli planétát, valamint majdnem 2100 exobolygójelöltet fedezett fel, ezek adatainak elemzésén a csillagászok még dolgoznak.
„A TESS már most, kiterjesztett küldetésének kezdete előtt óriási siker” – mondta el a Phys.org tudományos hírportálnak Patricia Boyd, a projekt munkatársa a NASA greenbelti Goddard űrkutatási központjában. A TESS négy kamerájával nagyjából egy hónapon át vizsgálja a csillagos ég egy-egy szeletét, amelyeket szektoroknak neveznek.
Első évében a déli égbolt 13 szektorát térképezte fel, a következő évben az északi égbolt adatait rögzítette. A kiterjesztett misszióhoz megfordult, hogy újra a déli eget vizsgálja. Az adatgyűjtés és -feldolgozás módját közben fejlesztették, most minden tíz percben, vagyis háromszor nagyobb sebességgel készít teljes képet, mint első missziója idején.
A fejlesztésnek köszönhetően húsz másodpercenként méri meg csillagok ezreinek a fényerejét, korábban ezt kétpercenként tudta elvégezni. Az új missziónak 2022 szeptemberében lesz vége. Egy évet a déli égbolt méréseivel tölt, majd 15 hónapon át vizsgálja az északi égboltot, valamint a Föld Nap körüli elliptikus pályája menti területeket, amelyeket korábban nem térképezett fel.
A TESS eddigi felfedezései közül az egyik legjelentősebb egy Földnél alig nagyobb planéta, a TOI 700 d, amely a csillaga körüli lakható övezetben kering, a Földtől mindössze 100 fényévnyire.
