Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MTA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToyNDM2Mjt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 102331
[content] =>
Exobolygók vagy Föld-szerű bolygók után kutat az Antarktiszon felállított új kínai távcsőcsoport – közölte szerdán a Kínai Tudományos Akadémia. A négy optikai és egy közeli infravörös távcsőből álló kutatóeszközt a kínai Csungsan állomáson telepítették az ország 38. antarktiszi tudományos expedíciója során.
A Hszüelung és a Hszüelung 2, Kína két sarki jégtörője tavaly novemberben indult Sanghajból az expedícióra, és áprilisban tértek vissza.
A négy távcső optikai sávban 150 mm-es, a közeli infravörös sávban pedig 200 mm-es rekesznyílással rendelkezik – ismertette az akadémia.
A tudósok szerint az Antarktisz előnyös helyszín a csillagászati megfigyelésekhez. Kína korábban az AST3-1 és az AST3-2 teleszkópokat telepítette a fehér kontinensen.
[type] => post
[excerpt] => Exobolygók vagy Föld-szerű bolygók után kutat az Antarktiszon felállított új kínai távcsőcsoport – közölte szerdán a Kínai Tudományos Akadémia. A négy optikai és egy közeli infravörös távcsőből álló kutatóeszközt a kínai Csungsan állomáson telepít...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1652563800
[modified] => 1652465495
)
[title] => Földhöz hasonló bolygót keres Kína
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=102331&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 102331
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 102332
[image] => Array
(
[id] => 102332
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold.jpg
[original_lng] => 82601
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/fold.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1652454696:5
[_thumbnail_id] => 102332
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2118
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1652344396
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1652344396
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1652344397
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
)
)
[1] => Array
(
[id] => 81651
[content] =>
December 4-én, szombaton lesz az év egyetlen teljes napfogyatkozása, amit elsősorban a világ legdélibb részein lehet majd csak látni – írta a Space.com.
Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül. A Hold átmérője 400-szor kisebb a Napénál, ám 400-szor közelebb is van; ez okozza, hogy a Nap és a Hold látszólagos átmérője közel azonos, így amikor az égitestek megfelelő helyzetbe kerülnek, akkor a Hold teljesen képes eltakarni a Napot.
A most várható napfogyatkozást az Antarktiszon lehet a legjobban látni, de mindössze két percig. Más régiókban, mint Ausztrália, Új-Zéland, Argentína és Dél-Afrika részleges megfigyelésre lesz lehetőség, ez viszont csaknem egy órán át tart majd.
2020. 12. 14-én ilyen volt a napfogyatkozás Hasonló jelenséget legközelebb 18 hónap múlva, 2023. április 20-án lehet majd látni. A NASA szerint az akkor kezdődő napfogyatkozás egy sokkal népesebb régiót érint majd, ami azt jelenti, hogy sokkal többen is tudják majd megfigyelni. Utóbbival kapcsolatban nem árt hangsúlyozni, hogy a napfogyatkozást minden esetben védőszemüveggel lehet csak figyelni.
Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1638571296
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1638571297
[_oembed_d0126fe76ff1654b7a528ea61b071bf2] => {{unknown}}
[_oembed_7107965e9db3d89d363c209fe654db5c] => Total solar eclipse moments ago over Argentina. #EclipseSolar2020 pic.twitter.com/79MdruLBES
— Latest in space (@latestinspace) December 14, 2020
[_oembed_time_7107965e9db3d89d363c209fe654db5c] => 1638571297
[_oembed_230bae39f200b9122c6f1486e519d9d5] =>
[_oembed_time_230bae39f200b9122c6f1486e519d9d5] => 1648857200
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 11571
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => napfogyatkozás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 74725
[content] =>
Mostanra sikerült megkapniuk a koronavírus elleni vakcinákat az Antarktiszon lévő brit kutatóállomás tudósainak.
Kilenc hónappal azután, hogy az oltást bevezették, megkapta az AstraZeneca vakcináját az a 23 kutató és műszaki, adminisztratív személy, akik az Antarktiszon lévő Rothera kutatóállomáson dolgoznak – adta hírül a BBC. Az első adag vakcinát az állomáson tartózkodó orvos adta be. A fagyos kontinens – leszámítva a chilei bázison történt néhány fertőzéses esetet – Covid-mentes térség volt eddig, és a tudósok azt szeretnék, hogy ez a továbbiakban is így maradjon. Közeledik a nyári időszak a déli féltekén, így a nyári kutatószezon is, emiatt szükséges a megfelelő védettség megszerzése, és újra szigorítani kell az egészségügyi protokollon.
Így például az Antarktiszra hamarosan felszerelést, élelmet szállító RRS Sir David Attenborough nevű hajó legénységének karanténba kell vonulnia, mielőtt útnak indulnak a rakománnyal, és a karanténkötelezettség a továbbiakban minden, a déli kontinensre induló kutató esetében fennáll.
[type] => post
[excerpt] => Mostanra sikerült megkapniuk a koronavírus elleni vakcinákat az Antarktiszon lévő brit kutatóállomás tudósainak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1633724160
[modified] => 1633690099
)
[title] => Az AstraZeneca vakcinái eljutottak az Antarktiszra
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=74725&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 74725
[uk] => 74722
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 74289
[image] => Array
(
[id] => 74289
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine.jpg
[original_lng] => 390065
[original_w] => 2480
[original_h] => 1648
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-768x510.jpg
[width] => 768
[height] => 510
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-1024x680.jpg
[width] => 1024
[height] => 680
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-1536x1021.jpg
[width] => 1536
[height] => 1021
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine-2048x1361.jpg
[width] => 2048
[height] => 1361
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/2020-11-19t091231z-626536888-rc296k9tuyms-rtrmadp-3-health-coronavirus-oxford-astrazeneca-vaccine.jpg
[width] => 2480
[height] => 1648
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1633710989:5
[_thumbnail_id] => 74289
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2136
[_oembed_c2e51b29888377dd6750bee1bd8ea020] =>
[_oembed_time_c2e51b29888377dd6750bee1bd8ea020] => 1633726943
[_oembed_3aa6a08ee76c49acc683952500fdae73] =>
[_oembed_time_3aa6a08ee76c49acc683952500fdae73] => 1633890393
[_oembed_773fd05e925513a8843585ba0ee389c3] =>
[_oembed_time_773fd05e925513a8843585ba0ee389c3] => 1636932717
[_oembed_fb268301bb5ee83b5a381e0e68c261d5] =>
[_oembed_time_fb268301bb5ee83b5a381e0e68c261d5] => 1638006651
[_oembed_0542890d3e924289ca0eb90b2d6c8fe3] =>
[_oembed_time_0542890d3e924289ca0eb90b2d6c8fe3] => 1638555916
[_oembed_6fb533c86c2acef2ca7b95a38f1ad899] =>
[_oembed_time_6fb533c86c2acef2ca7b95a38f1ad899] => 1638555916
[_oembed_a34c00ec54e0e5401d109d713e25a538] =>
[_oembed_time_a34c00ec54e0e5401d109d713e25a538] => 1638555916
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1638694842
[_oembed_c2e02c20bddfe11a0c51a7e4c7ff29cf] =>
[_oembed_time_c2e02c20bddfe11a0c51a7e4c7ff29cf] => 1643558194
[_oembed_bca18e11e071e794f000e11a2d36e16e] =>
[_oembed_time_bca18e11e071e794f000e11a2d36e16e] => 1643558195
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1645318997
[_oembed_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] =>
[_oembed_time_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] => 1645624688
[_oembed_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => It's really massive mass testing if even the hippos are undergoing Covid19 tests (twice a week now, apparently). pic.twitter.com/WSxeQq8m7A
— Manya Koetse (@manyapan) May 8, 2022
[_oembed_time_3e719f6814a55cc8f8be1f6ca529cc8d] => 1661600853
[_oembed_f61fcafe2e8c6a336fe93ec785bcb926] =>
[_oembed_time_f61fcafe2e8c6a336fe93ec785bcb926] => 1663494542
[_oembed_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] =>
[_oembed_time_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] => 1666957397
[_oembed_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] =>
[_oembed_time_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] => 1666957398
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 4383
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 29294
[2] => 1228
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => AstraZeneca
[2] => koronavírus
)
)
[3] => Array
(
[id] => 74442
[content] =>
Az Antarktiszt sem kíméli a klímaváltozás.
A klímaváltozás nem csak felmelegedéssel, hanem extrém hőmérsékletekkel is jár. Ennek köszönhető az is, hogy a Déli-Sarkon -61 Celsius-fok volt az elmúlt hat hónap átlaghőmérséklete, amely még ott is nagyon hidegnek számít. Mindeközben az északi féltekén minden idők legforróbb nyara pusztított – tudjuk meg a Washington Post beszámolójából.
Az idei télen ott mért átlaghőmérséklet a feljegyzések szerint 1957 óta a leghidegebbnek bizonyult, és 2,5 Celsius-fokkal alacsonyabb az elmúlt harminc év átlagánál.
Az egyelőre pár napja tartó sarki nyár sem hozott enyhülést. Szeptember 30-án, csütörtökön, például -79,4 fokot mértek az antarktiszi fennsíkon, az orosz Vosztok állomásnál.
[type] => post
[excerpt] => Az Antarktiszt sem kíméli a klímaváltozás.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1633643100
[modified] => 1633632339
)
[title] => Rekordhideget mértek az Antarktiszon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=74442&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 74442
[uk] => 74426
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 74427
[image] => Array
(
[id] => 74427
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[original_lng] => 68803
[original_w] => 587
[original_h] => 440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/46cf14070baa1257504e0a0d533f2935f52c073a.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1633621543:4
[_thumbnail_id] => 74427
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3751
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1633532615
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1639088537
[_oembed_37c613ac9f9f79311246a454e17c9454] =>
[_oembed_time_37c613ac9f9f79311246a454e17c9454] => 1640998807
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1650006462
[_oembed_53e99d96b3d28bb936098c098f321931] =>
[_oembed_time_53e99d96b3d28bb936098c098f321931] => 1656516999
[_oembed_dcf022aced4fb3a6ddc7e7df7afbe368] => Brazil: Health warnings as country gripped by 'unbearable' heatwave https://t.co/72pUL8ZA1F
— BBC News (World) (@BBCWorld) November 15, 2023
[_oembed_time_dcf022aced4fb3a6ddc7e7df7afbe368] => 1700491644
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 1362
[2] => 68906
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => időjárás
[2] => rekord hőmérséklet
)
)
[4] => Array
(
[id] => 63360
[content] =>
A sarkkutató biológusok egy 2017-es expedíció során bukkantak az eddig ismeretlen növényre, és a tudósoknak öt évbe telt, míg megállapították, hogy eddig ismeretlen, új fajt találtak. Eredményeikről a Journal of Asia-Pacific Biodiversity című tudományos lapban számoltak be.
A Pandzsábi Központi Egyetem biológusai a Bryum Bharatiensis nevet adták az új fajnak. Bhárati a tanulás hindu istennője és India egyik antarktiszi kutatóállomásának neve is. Az állomás közelében, a Déli-óceánra néző Larsemann-hegységben talált rá a sötétzöld növényre Felix Bast biológus, a kontinensre látogató 36. indiai expedíció tagja.
A növényeknek a túléléshez nitrogénre, káliumra, foszforra, napfényre és vízre van szükségük. Az Antarktisznak csak egy százaléka jégmentes. „A nagy kérdés az volt, hogyan maradhat életben egy moha egy ilyen sziklás és jeges vidéken” – mondta Bast.
A tudósok megfigyelték, hogy ez a moha főként olyan területeken él, ahol nagy számban költenek pingvinek, a madarak ürüléke pedig nitrogént tartalmaz. „A növények alapvetően pingvinürüléken élnek. Segítségükre van, hogy ezen az éghajlaton nem bomlik le a trágya” – emelte ki a kutató.
A szakértők továbbra sem értik azonban, hogy éli túl a növény a hat téli hónapot a vastag hóréteg alatt, napfény nélkül, amikor a hőmérséklet akár mínusz 76 Celsius-fokra is zuhanhat. Elméletük szerint a moha kiszárad, alvó, szinte magszerű állapotba kerül erre az időszakra, majd ismét kicsírázik, amikor szeptemberrel kezdetét veszi a nyár és ismét éri a napfény. A kiszáradt moha ekkor az olvadó hóból nyer vizet.
A mintagyűjtést követően az indiai szakértők öt évet töltöttek a növény DNS-ének szekvenálásával és más növényekkel való összehasonlításával. Az Antarktiszon, a legszárazabb, leghidegebb és legszelesebb kontinensen eddig több mint 100 mohafajt azonosítottak.
A kutatók a klímaváltozás aggasztó bizonyítékaként tekintenek az Antarktisz olvadó gleccsereire, a jégtakaróban gyakorivá váló szakadékokra, az olvadékvízből kialakuló tavakra és a kontinens zöldülésére.
„Sok olyan mérsékelt égövi növényfaj bukkan fel, melyek korábban nem tudtak volna megmaradni a fagyott kontinensen, most azonban a melegedés miatt sok helyütt megtalálhatók” – fogalmazott Bast.
[type] => post
[excerpt] => A sarkkutató biológusok egy 2017-es expedíció során bukkantak az eddig ismeretlen növényre, és a tudósoknak öt évbe telt, míg megállapították, hogy eddig ismeretlen, új fajt találtak. Eredményeikről a Journal of Asia-Pacific Biodiversity című tudo...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1626040800
[modified] => 1626037473
)
[title] => Az Antarktiszon fedeztek fel egy új mohafajt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=63360&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63360
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 63362
[image] => Array
(
[id] => 63362
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix.jpg
[original_lng] => 96126
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/antartix.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1626026676:12
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1625791143
[_thumbnail_id] => 63362
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2378
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1625791262
[_oembed_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => Have you been tuning in for our LIVE water column exploration within Hydrographer Canyon, off the New England coast? You...
Posted by NOAA Ocean Exploration on Wednesday, July 28, 2021
[_oembed_time_845bde8055a98db1e278d529d625bd49] => 1630052955
[_oembed_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 1, 2021
[_oembed_time_52dcd02c57d99ed5e11bdb75a248cbcb] => 1632525623
[_oembed_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
— Dr Mark D. Scherz (@MarkScherz) September 9, 2021
[_oembed_time_3956ca13f7024cc04c8797060fd76bda] => 1632525623
[_oembed_1894afde13b25af244eb094ebee6d2c9] =>
[_oembed_time_1894afde13b25af244eb094ebee6d2c9] => 1632525623
[_oembed_f0ffa61b20fe3318230e685a00925c46] =>
[_oembed_time_f0ffa61b20fe3318230e685a00925c46] => 1632525624
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1638734436
[_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please...
Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
— Simon Parkin💙 (@SimonParkinTV) December 22, 2023
[_oembed_time_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] => 1704018580
[_oembed_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => Five new species of soft-furred hedgehogs found in South East Asia | World News | Sky News https://t.co/J0wpWGGFa1
— Mary O'Leary (@MaryOLe14603586) December 22, 2023
[_oembed_time_a54eeb35840cdfc7f4a68f01ba203fdc] => 1704018580
[_oembed_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos:
- Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos)
- Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
— cronicasdefauna (@cronicasdefauna) June 17, 2022
[_oembed_time_25607cb1f0d4f63461aa8ba13d3b07fd] => 1704018580
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 15854
[2] => 58004
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => felfedezés
[2] => mohafaj
)
)
[5] => Array
(
[id] => 51970
[content] =>
430 ezer éve egy meteor robbant fel az Antarktisz felett, mely nagy területen pusztított – derül ki egy új tanulmányból, amely a robbanásból visszamaradt 17 meteordarab vizsgálatát dokumentálja. A Walnumfjellet nevű hegy csúcsáról előkerült, ritka töredékek azt jelzik, hogy az űrkőzetnek legalább 100 méter átmérőjűnek kellett lennie, és nagy sebességgel ütközött a Földbe.
A szóban forgó meteor nem volt elég nagy ahhoz, hogy becsapódási krátert hagyjon maga után, de elég terjedelmes volt ahhoz, hogy elérje a Földet anélkül, hogy elégne a légkörben. A maradványok felfedezése már azért is csodaszámba megy, mert közülük a legnagyobb is kisebb, mint fél milliméter. A kutatók elektronmikroszkóppal vizsgálták a leleteket, és azt találták, hogy azok főleg vasból és olivinből állnak, magas nikkeltartalommal. Ez megegyezik más meteoritok összetételével. Az űrkőzet az Antarktisz jégére jellemző oxigénizotópokat is tartalmaz, melyek a felszínnel történő ütközéskor kerültek bele.
Ez a kémiai összetétel nagyon hasonló ahhoz, amelyek az Antarktisz körül ugyanebben az időben bekövetkezett, két másik becsapódás maradványaiból származnak, így a kutatók azt feltételezik, hogy mind ugyanabból az aszteroidából valók, melynek robbanása akár 100 000 négyzetkilométeres területen okozhatott túlnyomást és 1000 négyzetkilométeren tüzet – derül ki az iflscience.com cikkéből.
[type] => post
[excerpt] => 430 ezer éve egy meteor robbant fel az Antarktisz felett, mely nagy területen pusztított – derül ki egy új tanulmányból, amely a robbanásból visszamaradt 17 meteordarab vizsgálatát dokumentálja.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1618007160
[modified] => 1617922871
)
[title] => 430 ezer éves meteor maradványokat találtak az Antarktiszon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=51970&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51970
[uk] => 52146
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51976
[image] => Array
(
[id] => 51976
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1.jpg
[original_lng] => 66251
[original_w] => 1100
[original_h] => 619
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1.jpg
[width] => 1100
[height] => 619
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1.jpg
[width] => 1100
[height] => 619
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/meteor-1.jpg
[width] => 1100
[height] => 619
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1618036364:8
[_thumbnail_id] => 51976
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5453
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1617912078
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1626264053
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1638770456
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 44162
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => meteor
)
)
[6] => Array
(
[id] => 47341
[content] =>
Egy Londonnyi méretű jéghegy szakadt le az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához – közölték a BAS kutatói pénteken.
A tengerbe nyúló hatalmas jégmezőn elhelyezett felszíni tudományos eszközök megerősítették, hogy a jéghegy február elején vált le a már régóta repedező selfjégről. A kutatóállomáson jelenleg senki nem dolgozik, ezért emberi élet nem került veszélybe – olvasható a BBC News honlapján..
A BAS 2017-ben elköltöztette a személyzetet a kutatóállomásról, mert a jégen keletkezett repedések fenyegetést jelentenek az emberek biztonságára.
A leszakadt jéghegy mintegy 1270 négyzetkilométer hosszú, akkora, mint London területe elővárosaival együtt.
Halley mintegy 20 kilométerre van attól a helytől, ahol a jéghegy leszakadt. A Brunt-selfjégen a kutatók GPS-eszközök sorát hagyták hátra, amelyek információt szoláltatnak a jégmozgásról a BAS Cambridge-ben lévő központjába.
A Haley kutatóállomás elsősorban az ózonlyuk alakulását tanulmányozza.
A kutatók most tanulmányozni fogják a műholdas felvételeket a jéghegy leszakadásáról, hogy meggyőződjenek arról, semmilyen váratlan ingatag helyzet nem állhat elő a megmaradt selfjégen, amely a kutatóállomást tartja.
„Bár az antraktiszi selfjegek nagy darabjainak leszakadása egy teljesen normális folyamat, a Brunt-selfjégen pénteken észlelt jégrepedés igen ritka és feltűnést keltő” – mondta Adrian Luckman professzor, aki az elmúlt hetekben a Bruntról készült műholdfelvételeket figyelte és előre jelezte a jéghegy leszakadását.
„Az elmúlt öt évben három nagy repedés alakult ki a Brunt-selfjégrendszeren, és valamennyien előre láttuk, hogy ez a látványos dolog be fog következni. Idővel megtudjuk, hogy ezek a repedések további jégleszakadásokat idéznek-e elő a következő napokban vagy hetekben” – tette hozzá.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Egy Londonnyi méretű jéghegy szakadt le az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához – közölték a BAS kutatói pénteken.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1614428640
[modified] => 1614379284
)
[title] => Hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszról
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=47341&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47341
[uk] => 47411
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 47342
[image] => Array
(
[id] => 47342
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/jegszakadas.jpg
[original_lng] => 55171
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/jegszakadas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/jegszakadas-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/jegszakadas-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/jegszakadas-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/jegszakadas-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/jegszakadas.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/jegszakadas.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1614425070:8
[_thumbnail_id] => 47342
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2745
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1614372086
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a32954dd14f9ac8cd83e73e4803ee88e] => Meet the new cool kid on the iceberg block: the recently calved #A76 is now the biggest iceberg in the world!
The iceberg was spotted by @BAS_News and confirmed from @usnatice using @CopernicusEU #Sentinel1 imagery.
Here's how it looked on 16 May?https://t.co/GgFk6kIJLv pic.twitter.com/xOVWjidsZw
— ESA EarthObservation (@ESA_EO) May 19, 2021
[_oembed_time_a32954dd14f9ac8cd83e73e4803ee88e] => 1622153627
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1626784742
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1639085652
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 16368
[2] => 21178
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => antartktiszi jégmezők
[2] => jéghegy
)
)
[7] => Array
(
[id] => 46047
[content] =>
A Frontiers in Marine Science című folyóiratban publikált tanulmány szerint a szakemberek a nyugat-antarktiszi Filchner-Ronne selfjégen végeztek fúrásokat, amikor felfedezték az állatokat – köztük szivacsokhoz hasonló élőlényeket és feltehetőleg eddig ismeretlen fajokat – egy tengerfenéken lévő kőtömbhöz tapadva.
„Arra számítottunk, hogy üledékmagmintát gyűjtünk be a selfjég alól, ezért igencsak meglepődtünk, amikor beleütköztünk a kőtömbbe és a videofelvételen megláttuk, hogy állatok élnek rajta” – mondta James Smith, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) geológusa.
Noha az antarktiszi selfjegek alatti világot kutató szakemberek találkoztak már kisebb, helyváltoztató mozgásra képes organizmusokkal, úgy mint halakkal, medúzákkal és világítórákokkal, soha ezelőtt nem találtak még az aljzathoz rögzült, szűrögető szervezeteket ebben a környezetben, aminek alapján úgy vélték, hogy a teljes sötétség, a táplálékhiány és a mínusz 2 Celsius-fok túlságosan zord környezet a számukra.
„Ez a felfedezés egyike azon szerencsés véletleneknek, amelyek más irányba terelik az elméleteket és megmutatják nekünk, hogy az antarktiszi tengeri élet hihetetlenül különleges és elképesztően alkalmazkodott a fagyos környezethez” – jegyezte meg Huw Griffiths, a BAS munkatársa, a tanulmány társszerzője.
„A felfedezésünk sokkal több kérdést szül, mint amennyit megválaszol, például hogyan kerültek ide ezek az élőlények, és mivel táplálkoznak” – tette hozzá Griffiths.
A szakember szerint az is fontos kérdés, hogy mi lesz ezekkel a közösségekkel, ha a selfjég összeomlik az éghajlatváltozás következtében.
(origo.hu)
[type] => post
[excerpt] => A Frontiers in Marine Science című folyóiratban publikált tanulmány szerint a szakemberek a nyugat-antarktiszi Filchner-Ronne selfjégen végeztek fúrásokat, amikor felfedezték az állatokat – köztük szivacsokhoz hasonló élőlényeket és feltehetőleg e...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1613427720
[modified] => 1613426090
)
[title] => Különös teremtményeket fedeztek fel egy 900 méter vastag antarktiszi selfjég alatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=46047&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46047
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46054
[image] => Array
(
[id] => 46054
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antarktisz-jeg.jpg
[original_lng] => 45311
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antarktisz-jeg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antarktisz-jeg-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antarktisz-jeg.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antarktisz-jeg.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antarktisz-jeg.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antarktisz-jeg.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/antarktisz-jeg.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1613418890:12
[_thumbnail_id] => 46054
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2077
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1613418889
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1627273046
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1639234105
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 25
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Videók
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 38749
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => szivacs szerű lény
)
)
[8] => Array
(
[id] => 41945
[content] =>
A klímaváltozás erőteljesen megváltoztathatja az Antarktisz növény- és állatvilágát a következő évtizedekben. A sarkvidéki vizek felmelegedésével a mérsékeltebb régiókban élő fajok vándorolhatnak be a területre, ami kezdetben növeli a faji sokszínűséget, más fajok azonban idővel eltűnhetnek.
A németországi Bremerhavenben lévő Alfred Wegener Intézet (AWI) vezette AnT-ERA nemzetközi kutatási projekt kutatói jutottak erre az eredményre. A szakértők az elmúlt tíz évben született több száz, az Antarktiszról szóló tudományos cikket elemeztek ki és foglaltak össze. Eredményeikről a Biological Reviews című lapban számoltak be.
A következő évtizedekben az antarktiszi nyár során erőteljes zöldülésnek indulhat a régió a mohák és zuzmók megjelenése miatt.
A folyamatos melegedés ugyanakkor problémát jelent a szélsőségesen alacsony hőmérséklethez szokott fajok számára.
Arra számítunk, hogy az ilyen fajok az Antarktisz utolsó megmaradt nagyon hideg területeire vonulnak vissza. Ez azt is jelenti, hogy ezeket a régiókat védelem alá kell helyezni a fajok megőrzése érdekében – mondta Julian Gutt, az AWI projektvezetője.
A tengerjég csökkenésének hatására az Antarktisz vizeiben erőteljesebbé válik az algák növekedésének mértéke is. Becslések szerint az algák 25 százalékkal több szén-dioxidot vehetnek fel a légkörből, ha a terület vizei a jövőben teljesen jégmentesek maradnak a nyár folyamán.
Általánosító kijelentéseket azonban nem lehet tenni a szakértők szerint. „Az általunk elemzett publikációk világossá teszik, hogy a helyzet geográfiailag nagyon különbözően alakul” – mondta Gutt.
A szakértők azzal számolnak, hogy az évszázad végéig az antarktiszi vizek tovább savasodnak, ezért nem kérdés, hogy elsősorban azok az élőlények lesznek bajban, amelyek meszes héjat választanak ki.
[type] => post
[excerpt] => A klímaváltozás erőteljesen megváltoztathatja az Antarktisz növény- és állatvilágát a következő évtizedekben. A sarkvidéki vizek felmelegedésével a mérsékeltebb régiókban élő fajok vándorolhatnak be a területre, ami kezdetben növeli a faji sokszín...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1610401020
[modified] => 1610313337
)
[title] => Kizöldül az Antarktisz a klímaváltozás miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=41945&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41945
[uk] => 42368
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 41946
[image] => Array
(
[id] => 41946
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz.jpg
[original_lng] => 59564
[original_w] => 810
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1610519353:8
[_thumbnail_id] => 41946
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 5503
[translation_required_done] => 1
[_oembed_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] =>
[_oembed_time_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] => 1611302377
[_oembed_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] =>
[_oembed_time_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] => 1611302378
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1613917747
[_oembed_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => Another giant crater forms in the Siberian permafrost - blocks of soil and ice thrown hundreds of metres from epicentre on the Yamal peninsula https://t.co/iWTvVlumfs pic.twitter.com/lXD8Be90en
— The Ice Age ❄️? (@Jamie_Woodward_) August 29, 2020
[_oembed_time_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => 1614567895
[_oembed_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] =>
[_oembed_time_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] => 1625868288
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1626512132
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1638998442
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 709
[2] => 32511
[3] => 7395
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => klímaváltozás
[2] => növény- és állatvilág
[3] => pusztulás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 34277
[content] =>
Megjelentek a közönséges szúnyogok az Antarktisz turisták által kedvelt György király-szigetén – jelentette be pénteken az Interfax hírügynökségnek Alekszandr Klepikov, a déli-sarkvidéki orosz expedíció vezetője.
Klepikov szerint ez az emberi tényezőnek „köszönhető”: a regionális körülményekhez képest enyhe klímájú György király-szigeten, ahol hét ország tart fenn megfigyelőállomást, sok a turista is. A patakok és a folyók ott nyáron három, télen mínusz öt fokosak.
A közönséges szúnyog eddig ismeretlen volt az Antarktiszon, ahol csak a szárnyatlan változata honos. Az orosz expedíció vezetője elmondta, hogy a nemzeti sarkvidéki programok vezetői tanácsának kezdeményezésére megkezdődött a helyzet tanulmányozása és annak az eljárásnak a kidolgozása, hogyan ejtsék csapdába a vérszívó rovarokat.
Klepikov arról számolt be, hogy az orosz Bellingshausen állomás egyik épületét fertőtleníteni kellett a szúnyogok megjelenése miatt.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Megjelentek a közönséges szúnyogok az Antarktisz turisták által kedvelt György király-szigetén – jelentette be az Interfax hírügynökségnek Alekszandr Klepikov, a déli-sarkvidéki orosz expedíció vezetője.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1603658580
[modified] => 1603638617
)
[title] => Megjelentek a szúnyogok az Antarktiszon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=34277&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34277
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 34278
[image] => Array
(
[id] => 34278
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/szunyog-1.jpg
[original_lng] => 1681882
[original_w] => 2168
[original_h] => 1235
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/szunyog-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/szunyog-1-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/szunyog-1-768x437.jpg
[width] => 768
[height] => 437
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/szunyog-1-1024x583.jpg
[width] => 1024
[height] => 583
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/szunyog-1-1536x875.jpg
[width] => 1536
[height] => 875
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/szunyog-1-2048x1167.jpg
[width] => 2048
[height] => 1167
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/szunyog-1.jpg
[width] => 2168
[height] => 1235
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1603631417:5
[views_count] => 3462
[_thumbnail_id] => 34278
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1613913797
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1627343033
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1638707540
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 24363
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => szúnyogok
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 24362
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 24362
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Antarktisz (2 Oldal)
