A leszerelt Infravörös Csillagászati Sztratoszférikus Obszervatórium (SOFIA) adatainak felhasználása – egy közös projekt NASA és a Német Űrügynökség, a Southwest Research Institute DLR kutatói először észleltek vízmolekulákat egy aszteroida felszínén. A tudósok négy szilikátban gazdag aszteroidát vizsgáltak meg a FORCAST műszerrel, hogy elkülönítsék azokat a közép-infravörös spektrális jeleket, amelyek kettőn molekuláris vizet jeleznek.
„Az aszteroidák a bolygókeletkezési folyamat maradványai, így összetételük attól függően változik, hogy hol keletkeztek a napködben” – mondja dr. Anisia Arredondo, a felfedezésről szóló tanulmány vezető szerzője. „A víz eloszlása az aszteroidákon különösen érdekes, mert rávilágíthat arra, hogyan került a víz a Földre.”
A vízmentes vagy száraz szilikát aszteroidák a Nap közelében alakulnak ki, míg a jeges anyagok távolabb halmozódnak fel. Az aszteroidák elhelyezkedésének és összetételüknek a megértése lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, hogyan oszlottak meg az anyagok a napködben, és hogyan fejlődtek a kialakulásuk óta. A víz naprendszerünkben való eloszlása betekintést nyújt a víz más naprendszerekben való eloszlásához, és mivel a víz nélkülözhetetlen minden földi élethez, meghatározza, hol keressük a potenciális életet, mind Naprendszerünkben, mind azon túl.
„Felfedeztünk egy tulajdonságot, amely egyértelműen a molekuláris víznek tulajdonítható az Iris és a Massalia aszteroidákon” – mondta Arredondo. „Kutatásunkat annak a csapatnak a sikerére alapoztuk, amely molekuláris vizet talált a Hold napsütötte felszínén. Úgy gondoltuk, hogy a SOFIA segítségével megkereshetjük ezt a spektrális aláírást más testeken.”
A SOFIA vízmolekulákat észlelt a Hold déli féltekéjének egyik legnagyobb kráterében. A Hold és aszteroidák korábbi megfigyelései kimutatták a hidrogén valamilyen formáját, de nem tudták megkülönböztetni a vizet közeli kémiai rokonától, a hidroxiltól. A tudósok nagyjából egy 12 unciás palack víznek megfelelő mennyiséget találtak a Hold felszínén szétszórva egy köbméternyi talajban, kémiailag megkötve ásványi anyagokkal.
„A spektrális jellemzők intenzitása alapján az aszteroidán lévő víz mennyisége megfelel a napsütötte holdon lévő víz mennyiségének” – mondta Arredondo. „Hasonlóan az aszteroidákon a víz ásványokhoz köthető, valamint szilikátüvegen adszorbeálható, visszatartható vagy szilikát ütőüvegben oldható.”
A két halványabb aszteroida, a Parthenope és a Melpomene adatai túl zajosak voltak ahhoz, hogy végleges következtetést lehessen levonni. A FORCAST műszer láthatóan nem elég érzékeny ahhoz, hogy észlelje a víz spektrális jellemzőit, ha van ilyen. Azonban ezekkel az eredményekkel a csapat a NASA James Webb Űrteleszkópját, a vezető infravörös űrtávcsövet alkalmazza, hogy precíz optikáját és kiváló jel-zaj arányát használja további objektumok tanulmányozására.
„A második ciklus során további két aszteroidán mértünk először Webb-t” – mondta Arredondo. „Van még egy javaslatunk a következő ciklusra további 30 objektum feltárására. Ezek a tanulmányok elmélyítik a Naprendszer vízeloszlásának megértését.”
Az előzetes számítások szerint szabályosan súrolni fogja a Földet az a hatalmas felhőkarcoló méretű űrszikla, ami március 25-én, szombaton lesz legközelebb a Földhöz, bőven a Föld-Hold távolságon belül.
Szombaton este élőben is követhető lesz a földsúroló aszteroida
A 2023 DZ2 katalógusszámot kapott aszteroidát idén februárban fedezték fel a Kanári-szigeteken működő La Paloma obszervatórium csillagászai. Az elvégzett pályaszámítások szerint a 44-99 méter közötti átmérőjűre becsült méretes űrszikla a földpályát metsző, úgynevezett Apolló-típusú és fokozottan veszélyes aszteroidák közé tartozik.
Az aszteroida március 25-én, szombaton lesz legközelebb a Földhöz, mintegy 173 ezer kilométerre, vagyis kevesebb, mint a Föld és a Hold közötti távolság felénél.
A 2023 DZ2 teleszkópos fotója
(A Hold Földtől mért közepes távolsága 384 ezer kilométer, a szerk.)
Az aszteroida sebessége 28 044 km/óra az asztronómusok mérései szerint.
A 2023 DZ2 mérete és földközelsége miatt március 24-én pénteken este az északi féltekéről már kisebb teleszkópokkal is megfigyelhető lesz a délkeleti horizont felett.
A 2023 DZ2 aszteroida és a földpálya metszéspontját szemléltető ábra
Legalább 15 cm-es, vagy ennél nagyobb objektívátmérőjű amatőr műszerekkel is megpillantható a 2023 DZ2, a hazánkból jelenleg a kora esti órákban a déli horizont felett látható Orion, illetve a Canis Maior ( Nagykutya) valamint a Canis Minor (Kiskutya) csillagképektől keleti irányban. A Virtual Telescope Project szombaton magyar idő szerint este 19:30-tól élő közvetítésben fogja bemutatni a földsúroló aszteroidát.
Súlyos következményei lennének, ha a 2023 DZ2 lakott területen csapódna be
A 2023 DZ2 rendkívüli közelsége miatt sokak számára lehet nyugtalanító az a kérdés, hogy nem kell-e az űrszikla becsapódásától tartanunk. Az EarthSky csillagászati portálon közzétett, és az amerikai űrkutatási hivatal aszteroidafigyelő csoportja, a NASA Asteroid Watch közleményén alapuló cikk szerint a 2023 DZ2 elhaladása „tiszta” lesz, vagyis az aszteroida rendkívüli közelsége ellenére sem kell becsapódástól tartanunk.
Noha rendkívül közel halad el a Földhöz a 2023 DZ2, de a pályaszámítások szerint nem kell az aszteroida becsapódásától tartani (művészi illusztráció)
A 2023 DZ2 három év múlva, 2026-ban kerül ismét földközelbe. A jelenlegi pályaadatok szerint 2026. március 27-én 1:430 lesz az esélye annak, hogy az aszteroida becsapódik a Földbe. Ha ez bekövetkezne és lakott területet érne a becsapódás, ennek súlyos következményei lennének. A 2023 DZ2 minimum háromszor nagyobb a 2013. február 15-én az oroszországi Cseljabinszk felett felrobbant aszteroidánál, aminek 17 méterre becsülték az átmérőjét.
A 2013 február 15-én Cseljabinszk felett felrobbant bolida komoly károkat okozott
A még a légkörben felrobbant és több darabra szétesett cseljabinszki meteor komoly károkat okozott; hétezer lakóépületben keletkeztek károk, és 1200-an sérültek meg a detonáció következtében. A 2023 DZ2 a méretéből adódóan ennél sokkal súlyosabb károkat okozna, ha becsapódna.
Egyre gyarapszik a potenciálisan veszélyes földközeli objektumok száma
A frissen felfedezett 2023 DZ2 eredetéről egyelőre nem sokat tudnak még a csillagászok. A pályaszámítások szerint a 2023 DZ2 keringési ideje 3,17 év, ebből pedig az következik, hogy az űrszikla a Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroida-övből származhat. A NASA Földközeli Tanulmányok Központjának Sentry programja jelenleg 24 olyan eddig felfedezett aszteroidát tart nyilván, amelyek a földsúroló Apolló-típusú űrsziklák közé tartoznak, és potenciális fenyegetést jelenthetnek a Földre.
Egyre több az úgynevezett földközeli objektumok száma, a rendszeres megfigyelések nyomán (művészi illusztráció)
A csillagászati szakirodalom földközeli objektumoknak (Near-Earth Object, NEO) nevezi azokat az égitesteket (aszteroidákat, üstökösöket, vagy nagyobb meteoroidokat) amelyek pályája 1,3 Csillagászati Egység (CSE) távolságon belül metszi a földpályát, így elvileg fenáll az ütközés veszélye.
(Egy CSE egyenlő a Föld-Nap közepes távolsággal, vagyis kereken 150 millió kilométer, a szerk.) Az Egyesült Államok Kongresszusa még korábban arra kötelezte a NASA-t, hogy 2020-ig készítse el a 140 méternél nagyobb földközeli objektumok katalógusát.
Az egy kilométernél nagyobb átmérőjű objektumok – mint amilyen a 2022 AP7 -, a „bolygógyilkos” aszteroidák becsapódása globális kihatású katasztrófát okozhat
A 140 méteres, vagy ennél nagyobb átmérőjű égitestek becsapódása már globálisan érzékelhető következményekkel járna, az 1 kilométeres vagy ennél nagyobb égitestekkel való ütközés pedig súlyos globális kataklizmát okozna.
A NASA jelenleg 800, egy kilométeres vagy annál nagyobb átmérőjű földközeli objektumot tart nyilván. A NEO-objektumok száma folyamatosan gyarapszik a rendszeres megfigyeléseknek köszönhetően.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Aszteroida csapódhat a Földbe 2046-ban, számították ki a NASA tudósai. A kisbolygót csak most sikerült detektálnia a szakembereknek.
A 2023DW nevű aszteroidának 1 a 625-höz az esélye, hogy becsapódik a bolygónkba. Ez laikusoknak nem tűnik soknak, statisztikailag azonban igen nagy a becsapódás esélye, mondják a csillagászok.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A kisbolygó nagyjából 50 méter hosszú, vagyis akkora, mint egy olimpiai úszómedence. Ha becsapódna, komoly károkat tudna okozni.
Az aszteroida pontos alakja nem ismert, és pályája is bizonytalan, így valószínűleg elhalad mellettünk, a tudósok azonban minden lehetőséget számba vesznek, és folyamatosan nyomon követik a mozgását.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
A NASA űrszondája a Földtől mintegy 11 millió kilométerre lévő Dimorphos aszteroidával hétfőn ütközik. A tervek szerint körülbelül 23 000 kilométer/órás sebességgel csapódik az aszteroidába a tavaly novemberben Kaliforniából indult DART űrszonda (Double Asteroid Redirection Test).
A Nap körül keringő aszteroida elvileg nem jelent veszélyt a Földre, azért térítik el, hogy teszteljék, meg lehet-e akadályozni, hogy egy kozmikus objektum elpusztítsa a földi életet.
A NASA egyik tudósa, Tom Statler azt mondja, ez egy kettős teszt. Egyrészt azt vizsgálják, megfelel-e a megépített űrszonda annak a célnak, hogy a becsapódással eltérítse az aszteroidát, másrészt, hogy ezután mennyire változik meg az aszteroida röppályája. Merthogy az igazi kérdés az, használható-e ez a technológia a jövőben a Föld megmentésére, amennyiben szükség lenne rá.
A kísérlethez azért választották a Dimorphos aszteroidát, mert a mérete hasonló azokhoz az aszteroidákhoz, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek a Föld számára. A terv szerint a becsapódás közép-európai idő szerint hétfőn 23 óra 14 perckor történik meg. Az eseményt a NASA élőben közvetíti.
A kutatók egyébként nem tudnak olyan kisbolygóról, amely belátható időn belül a Földnek csapódhatna. Bolygónk közelében eddig mintegy 27 ezer aszteroidát azonosítottak, de lehetnek még kisebb égitestek, amelyeket nem észleltek.
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A Földnek ütköző aszteroidák által okozott lökéshullámok különleges, gyémántszerű anyagokat hoznak létre, melyek szabályozott előállításával ultrakemény és képlékeny anyagok is tervezhetők – derült ki egy friss kutatásából, amelyben a magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport tagjai egy vasmeteoritból származó ásványt tanulmányoztak.
Németh Péter, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Fogarassy Zsolt, Illés Levente és Pécz Béla, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatói külföldi kollégáikkal az arizonai sivatagban 1891-ben talált Canyon Diablo vasmeteoritból származó, lonsdaleit nevű ásványt tanulmányozták a legkorszerűbb elektronmikroszkópos, krisztallográfiai és spektroszkópiai vizsgálatokkal.
Magyarázatuk szerint aszteroidabecsapódáskor nagy energiájú és sebességű lökéshullám keletkezik, amely rövid ideig tartó magas hőmérsékletet és extrém nyomást képes generálni. A különleges geológiai folyamat kedvez a nem egyensúlyi körülmények kialakulásának és a kivételes tulajdonságú anyagok képződésének.
Összetett, gyémántszerű nanoszerkezetek
Az úttörő brit krisztallográfusról, Kathleen Lonsdale professzorról elnevezett ásványról korábban úgy gondolták, hogy tiszta hexagonális szerkezetű gyémántból áll, amely különbözik a jól ismert köbös, kockaszerű kristályrácsú gyémánttól.
A mostani kutatás eredményei megkérdőjelezik a lonsdaleit szerkezetének eddigi leegyszerűsített felfogását. A kutatók megállapították, hogy a körülbelül 50 ezer évvel ezelőtti aszteroidaütközéskor létrejött, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező lonsdaleit valójában gyémánt-grafit nanoszerkezetek változatos összenövéseiből álló úgynevezett diafit, amely tulajdonképpen a két anyag közös szerkezete egyetlen kristályrácsban. Az ásványban emellett az atomrétegek ismétlődő mintázataiban előforduló számos rétegződési hiba is megfigyelhető.
Hatékonyabb és olcsóbb módszerekkel kutatnak
Az eredmények alapján a grafén- és a gyémántszerkezetek közötti összenövések különböző típusainak azonosítása hozzájárulhat az aszteroidabecsapódások során fellépő nyomás- és hőmérsékletviszonyok jobb megértéséhez.
A kutatók megállapították, hogy a gyémánt és a grafén határfelületén található szénatomok egyedi környezete miatt a grafénrétegek közötti távolság jelentősen eltér a megszokottól. Azt is felismerték, hogy a diafit szerkezete felelős egy eddig megmagyarázhatatlan Raman-spektroszkópiai sáv megjelenéséért. A gyémántban lévő diafitszerkezetek ennek köszönhetően mostantól egyszerű spektroszkópiai technikával is azonosíthatók, anélkül, hogy drága és munkaigényes elektronmikroszkópiára lenne szükség.
Ultrakemény anyagok más úton is létrejöhetnek
Kitértek arra, hogy a Canyon Diablo-mintában azonosított összetett szerkezetek számos más széntartalmú anyagban előfordulhatnak. A kutatók úgy gondolják, hogy nemcsak egy aszteroidabecsapódáskor létrejövő dinamikus lökéshullám, hanem magas nyomáson és hőmérsékleten történő statikus összenyomás, valamint kémiai gőzfázisú leválasztás is létrehozhat diafitszerkezeteket.
Hozzátettek, hogy a diafitok szabályozott rétegnövesztésével ultrakemény és képlékeny, továbbá a vezetőtől a szigetelőig hangolható elektronikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok is tervezhetők.
Elektronikai és lézertechnológiai úttörés
A felfedezés megnyitja az utat az izgalmas mechanikai és elektronikus tulajdonságokkal rendelkező, új típusú gyémántszerű anyagok tervezése előtt, így a csiszolóanyagoktól az elektronikán és a nanomedicinán át a lézertechnológiáig számos ipari területen jöhetnek létre új alkalmazások.
A projekt többek között az NKFI Alap, valamint az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával valósult meg.
Az eredményeket összefoglaló tanulmány az MTI szerint a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóiratban jelent meg július 22-én.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A 2022 NF aszteroida 83 900 kilométerre kerüli el a Földet, ami igen közeli elhaladásnak számít.
Csupán hétfőn fedezték fel a kutatók azt az aszteroidát, ami csütörtökön húz majd el a Föld mellett. A szakemberek július 4-én szúrták ki a 2022 NF kódjellel ellátott szikladarabot, aminek átmérője nagyjából 7-12 méter lehet. Ez a méret alig nagyobb, mint egy kifejlett zsiráfé (kb. 5,7 méter).
Az IFLScieince azt írja, az aszteroida a pályája Földhöz legközelebbi pontján is 83 900 kilométerre lesz a bolygónktól, ami meglehetősen közeli, ám aggódni nem kell, biztonságban leszünk.
Bár a 2022 NF felfedezése nem tűnik túl izgalmasnak, elvégre a NASA évente mintegy 1500 földközeli objektumot detektál, a találat azt mutatja, hogy milyen jó eredménnyel dolgoznak a megfigyelők, hiszen még egy ilyen kis méretű aszteroidát is sikerült kiszúrni. A NASA szerint egyébként az 1 kilométernél nagyobb átmérővel rendelkező földközeli objektumok 90 százalékát már nyomon követik, így most a hangsúly azon van, hogy a 140 méternél szélesebbeket is követni tudják.
Aki esetleg szeretné élőben követni az aszteroida útját, az a fenti videóra kattintva ezt megteheti. A közvetítés magyar idő szerint július 6-án 23 órakor kezdődik.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A 2004-ben felfedezett, több mint 340 méter átmérőjű Apophist sokan az egyik legveszélyesebb aszteroidának tartják, nem véletlenül; a legfrissebb számítások szerint ugyanis a 16 ezer kilométer per órával haladó kisbolygó mindössze 32 000 kilométerre lesz tőlünk, közelebb, mint a geostacionárius pályán keringő műholdjaink.
A kutatók szerint az első látásra riasztó adatok ellenére nem kell aggódni, a pályakalkulációk alapján a következő 100 évben az Apophis biztosan nem fog bolygónknak csapódni.
A kisbolygó mozgását azonban így sem szabad szem elől téveszteni; a Földnek ütközve 850 megatonnás bomba erejével robbanna fel.
Ez hatalmas szám és valóban nagy pusztítást okozna, de meg sem közelíti a dinoszauruszokat 65 millió éve kiirtó, több kilométer átmérőjű óriásaszteroida erejét.
A legutolsó, nagyobb pusztítást okozó becsapódás a tunguszkai esemény volt; 1908-ban egy ismeretlen eredetű, nagyjából 30 méter széles égitest robbant fel Szibéria felett. A robbanás ereje 12 megatonna volt, ami 185 hirosimai atombomba erejével ért fel. A robbanás több száz kilométeres körzetben okozott irtózatos pusztítást, teljesen letarolva a környező erdőket.
[type] => post
[excerpt] => A 2004-ben felfedezett, több mint 340 méter átmérőjű Apophist sokan az egyik legveszélyesebb aszteroidának tartják, nem véletlenül; a legfrissebb számítások szerint ugyanis a 16 ezer kilométer per órával haladó kisbolygó mindössze 32 000 kilométer...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1655590380
[modified] => 1655507877
)
[title] => Ezt jól elszámolták: Riasztóan közel jön a Földhöz a legveszélyesebb aszteroida
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=107178&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107178
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107179
[image] => Array
(
[id] => 107179
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida.jpg
[original_lng] => 100781
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1655497228:12
[_thumbnail_id] => 107179
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1716
[_oembed_7cf1514e6edfeb9ef124d99efc339053] =>
Studies confirm there is no risk of asteroid 99942 Apophis impacting Earth for at least another century. Originally identified in 2004, new data have better defined the orbit of Apophis, putting astronomers at ease. Learn more: https://t.co/6a7zxeSLYFpic.twitter.com/EX8KXlXpWP
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Bár az űrteleszkópok segítségével már számos kisbolygót azonosítottak a NASA szakemberei, sok olyan van, amit még nem. Ezért is készült el a Sentry-II nevű, igen fejlett szoftver, mely adott esetben akár életmentő is lehet.
Egy hosszabb blogbejegyzésben jelentette be minap a NASA, hogy munkába állt az új, aszteroidafigyelő rendszerük, a Sentry-II. A gyakorlatban egy igen fejlett szoftverről van szó, ami azt vizsgálja majd, hogy a beazonosított kisbolygók összeütközhetnek-e a Földdel.
A NASA mérnökei eddig mintegy 28 ezer földközeli kisbolygót (ear-Earth asteroids, NEAs) fedeztek fel a távcsöves mérésekkel. Ez a szám azonban nem véges, hiszen rengeteg olyan objektum lehet még, amit eddig észre sem vettek.
Ahogy az űrkutatási hivatal rámutat, az emberek legtöbbje azt hiszi, hogy az űrsziklák csak úgy ide-oda repkednek a Naprendszerben, és ezáltal komoly fenyegetést jelentenek. A valóság azonban más: a fizika törvényei alapján minden kisbolygó egy jól meghatározható pályát jár be, amit mindvégig nyomon lehet követni. Ez a fajta monitorozás viszont precíz számítást igényel, hiszen a pontatlanságból komoly problémák adódhatnak. Például az is, hogy nem tudjuk meghatározni egy esetleges jövőbeli találkozás idejét, esélyét.
A NASA ezért is működteti CNEOS (Near Earth Object Studies) nevű központját, mely a földközeli kisbolygókat hivatott figyelni. A csoport ehhez ugyanúgy a számítógépre támaszkodik, és a 2002-ben fejlesztett, még első generációs Sentryre. Azóta viszont eltelt majdnem két évtized, mely a program modernizációját is egyre sürgetőbbé tette. Ezt végezték el mostanában, a már említett Sentry-II üzembe helyezésével. Ugyanakkor az első szoftverváltozat sem volt gyenge: a rendszer a NASA szerint egy óra alatt meg tudta mondani, hogy a következő 100 évben várható-e valamilyen becsapódás.
A Sentry-II viszont ennél is hatékonyabban és gyorsabban dolgozik majd, miközben az olyan alacsony valószínűségeknél is alkalmazható lesz, mint az egy a tízmillióhoz. A másik, hogy a rendszer néhány korábban még manuálisan elvégzett számítást már emberi rásegítés nélkül old meg, ami újabb jelentős segítség a kutatóknak.
[type] => post
[excerpt] => Bár az űrteleszkópok segítségével már számos kisbolygót azonosítottak a NASA szakemberei, sok olyan van, amit még nem. Ezért is készült el a Sentry-II nevű, igen fejlett szoftver, mely adott esetben akár életmentő is lehet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1639693680
[modified] => 1639661565
)
[title] => Munkába állt az égi őrszem, ez védi a Földet a legveszélyesebb aszteroidáktól (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=83198&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 83198
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 83199
[image] => Array
(
[id] => 83199
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[original_lng] => 179989
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1639654516:12
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1639654213
[_thumbnail_id] => 83199
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1739
[translation_required_done] => 1
[_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] =>
[_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1647952139
[_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] =>
[_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1657694128
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665594229
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1666954084
[_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] =>
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton. Bár a (4660) Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, több millió kilométerre halad el mellettünk, így nem jelent veszélyt bolygónkra.
A csillagaszat.hu hírportálon kedden megjelent cikk szerint az Eiffel-torony méretéhez hasonló, a NASA által potenciálisan veszélyesnek tekintett égitest december 11-én, szombaton, magyar idő szerint 14 óra 51-kor közelíti meg a Földet. Ekkor 3,93 millió kilométerre (0,0263 CSE-re) lesz bolygónk középpontjától, ami a Föld-Hold közepes távolságának (384 ezer kilométer) mintegy 10-szerese.
A (4660) Nereus kisbolygót 1982. február 28-án fedezte fel Eleanor F. Helin (1932-2009), így az égitestet már csaknem 40 éve ismerik és követik nyomon a pályáját a csillagászok.
A kisbolygó, amelyet a görög mitológia öreg tengeristenéről, Nereusról neveztek el, jelenlegi pályája szerint rendszeresen, mintegy tízévenként kerül közel bolygónkhoz és pályája alapján az Apollo típusú földközeli kisbolygók közé sorolják (az Apollo-család tagjai a Földnél jobban megközelítik a Napot, így pályájuk keresztezheti a földpályát, ám keringési idejük 1 évnél hosszabb).
A Nereus földközelsége idején az Ursa Maior (Nagy Medve) csillagkép irányában tartózkodik és a látszó fényessége mintegy 12,8 magnitúdó lesz. A cikk szerint az égitest nemcsak csillagászati értelemben vett közelsége és viszonylag nagyobb mérete miatt érdekes, hanem eddig ismert fizikai tulajdonságai és összetétele miatt is. Rendszeres, 10 évenkénti földközelsége lehetővé teszi, hogy űrszondákkal, esetleg emberes űrexpedíciókkal közelebbről is megvizsgálják. Továbbá azt feltételezik, hogy a belseje gazdag vasban, nikkelben és kobaltban.
Mint a cikkben rámutatnak, az egyes kisbolygókat becsült pénzbeli értékük és a bányászatukkal nyerhető profit alapján is rangsorolják. Az aszteroidák tudományos és gazdasági adatbázisa szerint a Nereus értéke 4,71 milliárd amerikai dollár, a várható becsült profit 1,39 milliárd dollárra tehető.
A NASA besorolása szerint a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók (Potentially Hazardous Asteroids, PHA) azok a legalább 140 méter átmérőjű égitestek, amelyek pályája 7,5 millió kilométernél (0,05 CSE-nél) közelebb húzódik a Földéhez, ami egyben a két égitest veszélyesen közeli találkozását is lehetővé teszi. Mivel a Nereus 7,5 millió kilométernél is jobban megközelítheti bolygónkat, a PHA-k közé sorolták.
Jelenleg összesen 2223 potenciálisan veszélyes aszteroidát tartanak számon, ami a becslések szerint az összes földközeli kisbolygónak mintegy 8 százaléka. Az 1 kilométernél nagyobb PHA-k száma 160. Az Apollo típusú aszteroidák teszik ki a PHA-k legnépesebb csoportját.
A cikk szerint ma nem ismernek olyan konkrét kis égitestet, amely valamikor ütközne bolygónkkal, de, mint írják, a PHA-kat azonosítani kell, és mozgásukat nyomon kell követni. A Nereus sem jelent veszélyt bolygónkra az elkövetkező kétszáz évben. Következő földközelsége 2031. március 2-án lesz, amikor távol, 17,2 millió kilométerre lesz bolygónktól. A mostaninál közelebb csak 2060. február 14-én lesz, mintegy 1,2 millió kilométerrel kerül földközelbe.
Forrás: pcforum.hu
[type] => post
[excerpt] => Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton. Bár a (4660) Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, több millió kilométerre halad el mellettünk, így nem jel...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1639083900
[modified] => 1639012205
)
[title] => Eiffel-torony méretű aszteroida tart a Föld irányába, a hétvégén ér ide
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=82299&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 82299
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 82300
[image] => Array
(
[id] => 82300
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg.jpg
[original_lng] => 238741
[original_w] => 1280
[original_h] => 770
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg-768x462.jpg
[width] => 768
[height] => 462
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg-1024x616.jpg
[width] => 1024
[height] => 616
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg.jpg
[width] => 1280
[height] => 770
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg.jpg
[width] => 1280
[height] => 770
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg.jpg
[width] => 1280
[height] => 770
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1639005549:4
[_thumbnail_id] => 82300
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1640
[_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] =>
[_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1639076712
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640128211
[_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] =>
[_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1658164741
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665660044
[_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] =>
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) először bocsátott fel egy olyan űrszondát, amely szándékosan neki fog csapódni egy aszteroidának. A cél ezzel, hogy a megváltoztassa annak pályáját, elkerülve ezzel a Földdel való esetleges összeütközést.
A DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű űrszondát közép-európai idő szerint szerdán reggel indítottak útjára a kaliforniai Vanderberg űrbázisról a SpaceX magán űripari cég Falcon-9 rakétájával.
A kisautó-méretű szonda 10 hónap múlva, 11 millió kilométer megtétele után – várhatóan 2022. szeptember végén – szándékosan össze fog ütközni a Dimorphos nevű aszteroidával, a földközeli Didymos aszteroida körül keringő, 160 méter átmérőjű holddal, hogy a szakértők az űrben tesztelhessék a világ első bolygóvédelmi rendszerét, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet.
A kettős aszteroidarendszert két évtizede fedezték fel, ekkor kapta a Didymos nevet a nagyobbik, 800 méter átmérőjű aszteroida, a név görögül ikret jelent. Körülötte egy kisebb, futballpályányi hold kering, amely kezdetben a Didymos b nevet kapta.
A thesszaloniki Arisztotelész Egyetem bolygókutatója, a DART csapatának tagja, Kleomenisz Ciganisz javaslatára nevezték el a holdat később Dimorphosnak, amelynek jelentése „kettős alak”.
„Ez az első égitest, amelyet az emberiség két formában, két nagyon különböző formában fog megismerni. Az egyik, ahogyan a DART látja a becsapódás előtt, a másik, ahogyan az Európai Űrügynökség (ESA) Héra missziója fogja látni néhány évvel később” – mondta a szakértő.
A Didymos és a Dimorphos a jövő év szeptemberében viszonylag közel, 10,9 millió kilométerre lesz a Földtől. Az űrszonda ekkor szándékosan neki fog ütközni a Dimorphosnak, hogy megváltoztassa a mozgását. Az égitest helyének megállapítását és az ütközés végrehajtását a szondán lévő DRACO kamera és autonóm navigációs rendszer segít. Az ütközést rögzíti a LICIACube, az olasz űrügynökség műszere, amely a DART fedélzetén érkezik a helyszínre, majd az ütközés előtt leválik, hogy felvehesse, mi történik.
A szonda 24 ezer kilométeres sebességgel fog nekirepülni a „holdacskának”, eléggé nagy erővel ahhoz, hogy változtasson annak pályáján. Kutatók azt remélik, hogy az ütközés következményeként 10 perccel lerövidül az idő, amely alatt a Dimorphos megkerüli a Didymost, de már 73 másodperces változást is sikernek tartanának. Egy több millió kilométerre lévő égitest esetében már egy kis lökés is elég lehet ahhoz, hogy annak röppályáját biztonságossá változtassák.
„A csillagászok a földbázisú teleszkópoknak a DART becsapódása előtti és utáni megfigyeléseit össze tudják hasonlítani és megállapítani, mennyit változott a Dimorphos keringési ideje. „Ezek kulcsfontosságú mérések, amelyek elárulják számunkra, hogyan reagált az aszteroida az eltérítési erőfeszítéseinkre” – mondta el Tom Statler, a NASA munkatársa, a DART program kutatója. Emellett három év múlva az ESA Héra missziója a helyszínen fog utánkövetéses vizsgálatot végezni.
Ez lesz az első alkalom, hogy az ember mérhető módon változást okoz a Naprendszer egy égitestjének dinamikájában. Azért esett a választás a Dimorphosra, mert mérete hasonló azon aszteroidákéhoz, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek a Föld számára.
Földközeli objektumnak azok az aszteroidák és üstökösök számítanak, amelyeket röppályájuk a Földtől legfeljebb 48 millió kilométernyi távolságra tart. Ezek az objektumok potenciálisan nagy kárt okozhatnak a Földnek, a fenyegetés mértékének meghatározása kiemelt témája a NASA és a világ más űrszervezetei kutatásainak.
A kutatók jelenleg nem tudnak egyetlen olyan kisbolygóról sem, amely a belátható időn belül a Földnek csapódhatnak, ám 27 ezer aszteroidát azonosítottak bolygónk közelében, és ezek közül több mint 10 ezernek az átmérője meghaladja a 140 métert. Ezen kívül lehet még számos olyan apró égitest, amelyet eddig nem észleltek.
Az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés a NASA szerint 330 millió dollárba kerül, vagyis jóval olcsóbb, mint az amerikai űrkutatási hivatal legtöbb más űrmissziója.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) először bocsátott fel egy olyan űrszondát, amely szándékosan neki fog csapódni egy aszteroidának. A cél ezzel, hogy a megváltoztassa annak pályáját, elkerülve ezzel a Földdel való esetleges összeütközést.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1637766000
[modified] => 1637763281
)
[title] => NASA: A Földet aszteroidától védő űrszondát lőttek fel
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=80272&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80272
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 80273
[image] => Array
(
[id] => 80273
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida.jpg
[original_lng] => 582818
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1637756082:5
[_thumbnail_id] => 80273
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1998
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640149343
[_oembed_7c07626aad80315cbfe968a9319c2b22] =>
Oh, this is amazing. Close to tears. Ourspace has published an update on the "mystery hut" and it's so underwhelming it's brilliant. It's just a small rock on a crater rim that they're now calling "jade rabbit" for its appearance. Source: https://t.co/frrMKH7RWMhttps://t.co/GFCIRzqmDupic.twitter.com/jpDLDS8TZu
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
