A legújabb komputeres szimulációk alapján az aszteroidák elleni atomtámadással megfékezhető a bolygónk felé tartó, potenciálisan veszélyes aszteroidák becsapódása – derült ki a Gizmodo magazin beszámolójából.
Korábban tudósok leírták, ahhoz, hogy a nukleáris műveletek működjenek, a rakéták röppályáját és becsapódási szögét már évtizedekkel előre meg kell jósolni, máskülönben az aszteroida széthullott darabjai nagyobb károkat okozhatnak, mint az egészében a Földnek ütköző kisbolygó.
Az új modellezésnek köszönhetően nem szükséges hosszú évekre előretervezni a procedúrát, elégséges mindössze néhány hónappal a lehetséges ütközés előtt felállítani azt az ütemtervet, amely alapján a szétzúzódott szikladarabok már nem veszélyeztethetik a bolygónkat.
Ha egy 100 méter átmérőjű aszteroida tartana megállíthatatlan tempóban a Föld felé, akkor a becsapódás előtti egy hónappal az irányába indított atomtöltettel 99 százalékos hatékonysági mutató mellett el lehetne téríteni, miközben a maradványai szétszóródhatnak a Naprendszerben.
Természetesen minél nagyobb egy űrszikla, annál inkább kitolódik a határidő, ami azt jelenti, hogy a több kilométeres méretekkel rendelkező kisbolygók leigázása már korántsem egyszerű feladat, azonban az emberiség megmentésére minden egyes alkalmat meg kell ragadni.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmérővel rendelkező Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének időszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekből felépülő 16 Psyche elnevezésű kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségű arany építi fel.
Csak a rádiócsillagászati megfigyelések mutatták ki a fémes felszínt
A teleszkópos csillagászat hajnalától – Galilei 1610-ben történt első távcsöves észlelésétől – majdnem két évszázadot kellett várni az első kisbolygó felfedezéséig. A Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroida-öv első égitestét, a Ceres törpebolygót Giuseppe Piazzi itáliai csillagász fedezte fel, 1801. január elsején.
Az ezt követő években az észlelési technika fejlődésének köszönhetően sorra fedezték fel az egyre újabb kisbolygókat, elsőként a legnagyobbakat, köztük a Júnót, a Pallast és a Vestát. (Valamivel több, mint egy évszázaddal Piazzi felfedezése után, az 1920-as években már közel ezer kisbolygót illetve aszteroidát katalogizáltak, de napjainkban is minden évben újabb és újabb aszteroidákat azonosítanak.)
Piazzi mérföldkőnek számító első észlelése után az 1852. március 17-én felfedezett Psyche volt a 16-ik azonosított aszteroida.
Annibale de Gasparis nápolyi csillagász, a kisbolygó felfedezője a görög mitológia királylányáról, Erósz feleségéről nevezte el az aszteroidát. A 200 kilométer átmérőjű égitest fémes anyagát azonban csak a 20. század közepén, a rádiócsillagászati mérések mutatták ki.
Ekkor sorolták a Psychét az úgynevezett M típusú kisbolygók közé.
Ezek az aszteroidák a kisbolygók egy egészen sajátos típusát alkotják, mivel a felszínűket fémes anyagok uralják.
Mindezt az általuk visszavert fény színképének jellegzetes spektrumlefutása tárja fel, ami nagyon hasonló a vasmeteoritok reflexiós színképéhez. A Psyche napközelsége idején hozzávetőleg 2,5 csillagászati egységre (CSE) közelíti meg központi csillagunkat, a Naptól mért legnagyobb távolsága pedig 3,3 CSE. ( Egy csillagászati egység egyenlő a Föld – Nap közepes távolsággal, ami 149,9 millió kilométer.) A Psyche egyedi különlegessége azonban nem az előző jellemzőkben, hanem a kisbolygó rendkívüli anyagösszetételében rejlik.
Mindenki dollármilliárdos lehetne a Földön
Az asztrofizikusok szerint a teljes egészében fémből felépülő Psyche a Naprendszer kialakulásának idején keletkezett korai kőzetbolygó fémes magja. Úgy vélik, hogy a más aszteroidákkal történt sorozatos ütközések szabályosan „lehámozták” a kőzetréteget a bolygóról, és annak csak a rendkívül nagy szilárdságú fémes magja maradt meg. Ez a magyarázat arra, hogy a Psyche miért áll kizárólag fémből.
A kisbolygót legnagyobb részt vas és nagy tisztaságú nikkel építi fel, de ez talán nem is lenne akkora szenzáció – leszámítva a csillagászokat-, ha a két legnagyobb alkotóelem mellett földi viszonylatban nem volna rengeteg arany is kimutatható a Psychét felépítő fémek között.
A csillagászok számítása szerint a kisbolygó mintegy 700 trillió (!) amerikai dollár értékű aranyat és platinát rejt.
Annak érzékeltetésére, hogy mekkora is ez a felfoghatatlanul nagy érték, ha a Psyche összes arany illetve platinakészletét arányosan elosztanánk a Föld lakói között, minden egyes ember 91 milliárd dollárral részesedne a kisbolygó kincséből.
A Hold tömegének egy tizenhatodát kitevő Psyche arany és platinakészletének értéke nyolcmilliószor nagyobb, mint a világgazdaság teljes értéke. Noha az űrbányászat még jóval inkább a távolabbi, mint sem a közeli jövő lehetősége, de érdekes belegondolni, vajon milyen hatást gyakorolna a világgazdaságra, ha a Psyche aranya elárasztaná a Földet.
Ami bizonyos, hogy ilyen irdatlan mennyiségű nemesfém a mostani helyzethez képest, elértéktelenítené a földi aranykészletet, ami komoly gazdasági válságot okozhatna.
Nem véletlen, hogy emiatt sokan kétségbe is vonják a Psyche aranykészletére vonatkozó becsléseket. A szkeptikusok nem meglepő módon nem is a csillagászok, hanem a gazdasági vezetők, és tőzsdei topmenedzserek közül kerülnek ki, akik a „kriptovaluta-lobbit” feltételezik a Psyche mesés aranykészletéről szóló hírek hátterében. Hogy ténylegesen mennyi nemesfémet rejt az aszteroida, az várhatóan hamarosan kiderül az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közeljövőben tervezett Psyche-űrexpedíciójának köszönhetően.
Kozmikus kincsvadászat, kérdőjelekkel
A NASA 2022 elejére tervezi a Psyche-űrszonda indítását a floridai Kennedy Űrközpontból. A misszió E- ütemterve szerint a szonda 2026-ban fogja elérni az „aranyaszteroidát”. Az űrkutatási hivatal, valamint az Arizonai Állami Egyetem kutatóit azonban egyelőre jobban érdeklik a Naprendszer egyedülálló fém aszteroidájának a planetológiai jellemzői, mintsem a kozmikus kincsvadászat.
Az unikális bolygómag vizsgálata számos nyitott kérdésre adhat választ a Naprendszer távoli múltjáról, a protoplanetáris ütközések koráról, és a Földhöz vagy a Marshoz hasonló egykori potenciális, megsemmisült bolygók létéről.
De nem marad majd kielégítetlen az „aranylázban” égők kíváncsisága sem, hiszen a Psyche-űrszonda fedélzeti műszerei között lesz egy olyan nagyfelbontású multispektrális képalkotó műszer, amellyel az aszteroida anyagi összetételét fogják vizsgálni.
A Psychén rejtőző nemesfém készlet kitermelése egyelőre a sci-fi világába tartozó elképzelés. A Brit Királyi Csillagászati Társaság elnöke, John Zarnecki szerint még legalább fél évszázadra vagyunk a kereskedelmi űrbányászat kézzelfogható lehetőségétől.
Az űriparban érdekelt vállalkozások tulajdonosai azonban sokkal optimistábbak az űrbányászat közeli lehetőségeit tekintve, mint a csillagászok. Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke 2015-ben írta alá azt az új űrtörvényt, amely külön fejezetet szentelt az űrbányászat jogi kereteinek megfogalmazására.
A törvény negyedik cikkelye kimondja, hogy minden amerikai polgárnak valamint kereskedelmi entitásnak joga van a világűrből származó erőforrások birtoklására.
Hogy mindez hogyan lesz kivitelezhető a gyakorlatban, az egyelőre még több mint kérdéses. A világűrre vonatkozó ENSZ-egyezmény szerint ugyanis a világűr az emberiség közös kincse, így az égitesteken egyetlen állam vagy szervezet sem szerezhet tulajdonjogot, vagy egyéb kizárólagos jogokat. Hogy miként vélekednek erről a jövő űrbányászai, arról egyelőre nem szól a fáma.
[type] => post [excerpt] => A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmé... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1628807220 [modified] => 1628746492 ) [title] => Óriási mennyiségű arany van egy aszteroidán a Föld közelében [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=67199&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 67199 [uk] => 67388 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 67200 [image] => Array ( [id] => 67200 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg [original_lng] => 29178 [original_w] => 790 [original_h] => 445 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6-768x433.jpg [width] => 768 [height] => 433 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg [width] => 790 [height] => 445 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg [width] => 790 [height] => 445 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg [width] => 790 [height] => 445 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg [width] => 790 [height] => 445 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1628930250:2 [_thumbnail_id] => 67200 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2619 [_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => [_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1628736093 [_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => [_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640086081 [_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => [_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1657648798 [_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => [_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665121164 [_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] =>
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Az év legnagyobb aszteroidája fog elhaladni a Föld közelében március 21-én – jelentette be csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
A 2001 FO32 jelzésű meteorit a potenciálisan veszélyes kisbolygók kategóriájába tartozik, de a NASA szerint nem jelent veszélyt az emberiségre, a kevesebb mint egy kilométer átmérőjű égitest mintegy kétmillió kilométerre halad el a bolygónk mellett, vagyis legközelebbi pontján is ötször olyan távol lesz a Földtől, mint a Hold.
Az aszteroida óránként 124 ezer kilométeres sebességgel száguld el a Föld mellett, az aszteroidák többségénél gyorsabban – közölte a NASA.
A kisbolygót 2001 márciusában fedezték fel, a csillagászok azóta követik az útját.
Közepes erősségű távcsővel a déli féltekén és az északi félteke alacsonyabb szélességi köreiben az amatőr csillagászok is láthatják az aszteroidát, amelynek „látogatása” a NASA szerint kivételes lehetőséget nyújt a hivatásos csillagászoknak az égitest tanulmányozására.
Az elkövetkező 100 évben egyetlen nagyobb ismert aszteroida sem fog becsapódni a Földön, és nagyon kicsi az esélye annak, hogy a jövőben felfedezendő kisbolygók bármelyike is kárt okozna bolygónkban – közölte a NASA.
Mindazonáltal minél többet tudunk róluk, annál inkább felkészülhetünk egy esetlegesen veszélyt jelentő aszteroida elhárítására – írták közleményükben a kutatók.
[type] => post [excerpt] => Az év legnagyobb aszteroidája fog elhaladni a Föld közelében március 21-én – jelentette be csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1615675380 [modified] => 1615592944 ) [title] => Az év eddigi legnagyobb aszteroidája közelít a Föld felé [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=49011&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 49011 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 49013 [image] => Array ( [id] => 49013 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida.jpg [original_lng] => 53864 [original_w] => 800 [original_h] => 370 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida-300x139.jpg [width] => 300 [height] => 139 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida-768x355.jpg [width] => 768 [height] => 355 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1615621863:4 [_thumbnail_id] => 49013 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3048 [_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => [_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1615621874 [_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => [_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640311270 [_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => [_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1657636917 [_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => [_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665655877 [_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] =>
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A mai nap során fogja a Földet – ezúttal még biztonságos távolságban – megközelíteni az 99942 Apophis, az emberiség által ismert egyik legveszélyesebb aszteroida.
Az objektum ugyanis pár évtizeden belül akár ütközési pályára is kerülhet majd bolygónkkal, és ha nem sikerül megoldást találnunk elhárítására, be is csapódhat akár abba.
Apohis nem sokkal az ezredforduló után került a figyelem középpontjába, miután az akkori mérések alapján arra lehetett következtetni, hogy 2029-ben összeütközik majd a Földdel. Bár ezt az objektum pályájának későbbi megfigyelései és az azok alapján végzett pontosabb számítások kizárták, jelenleg is megvan a lehetősége annak, hogy egy későbbi időpontban: 2068 áprilisában tényleg sor került a becsapódására.
A mai napon ugyanakkor még egyértelműen biztonságos távolságban – ha relatív közel is – fog elhaladni a Föld mellett, hogy a későbbi évtizedek során többször visszatérve riogasson minket. Bár Apophis átmérőjét jelenleg csak 325 méterre becsülik a tudósok, tekintélyes, 40 millió tonnás tömege, valamint óriási sebessége miatt becsapódása esetén így is elképzelhetetlen pusztítást okozhatna a Földön.Amennyiben szárazföldön zuhanna le, úgy akár egy kisebb országot is kompletten kiradírozhatna arról, de még ennél is nagyobb pusztítást végezhetnek ha valamelyik óceánban vagy tengerbe csapódna valamelyik kontinens közelében. Ebben az esetben ugyanis olyan, több tíz méter magas szökőárat válthatna ki, ami a teljes partvonal mentén több kilométeres vastagságban mindent letarolna, méghozzá újra és újra, mivel a szökőár számos alkalommal visszatérne.Azt, hogy a 2069-es becsapódás veszélye fennáll -e, a mostani, illetve a 2029-es – jelenleg szintén veszélytelennek ítélt – visszatérése során végzett mérések alapján lehet majd pontosítani. A mostani számítások szerint erre 1:380.000 az esély, tehát elég alacsony – de persze az arányszám a jövőben mindkét irányban elmozdulhat majd.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A 2001 FO32 jelű objektum 08-1,7 kilométer átmérőjű, és csillagászati szempontból igen közel, 2 millió kilométerre jár majd március 21-én.
Az objektumot potenciálisan veszélyesnek minősítette az űrkutatási hivatal, mivel az nagyjából kétmillió kilométerre halad el a Föld mellett. (A szakértők minden olyan objektumot potenciálisan veszélyesnek minősítenek, amelyek 140 méternél szélesebbek és utazásuk során 7,5 kilométernél közelebb jönnek a Földhöz.)
Bolygónk mellett gyakorta suhannak el kisebb-nagyobb aszteroidák, de a 2001 FO32 mérete és sebessége miatt is különleges: amikor a közelünkbe ér, nagyjából 124 ezer km/h-val halad majd.
A NASA folyamatosan kémleli az űrt a veszélyesebb aszteroidák után, de egyelőre nem találtak olyat, amely miatt a következő 100 évben aggódnunk kellene. Az eddig ismert legnagyobb fenyegetést a 2009 FD jelű objektum jelenti, amely 2185 környékén éri el a Földet, de a tudósok szerint mindössze 0,2% esély van rá, hogy belénk is ütközik.
Oh, this is amazing. Close to tears. Ourspace has published an update on the "mystery hut" and it's so underwhelming it's brilliant. It's just a small rock on a crater rim that they're now calling "jade rabbit" for its appearance. Source: https://t.co/frrMKH7RWMhttps://t.co/GFCIRzqmDupic.twitter.com/jpDLDS8TZu
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A következő napokban két hatalmas, felhőkarcoló méretű aszteroida halad el a Föld közelében.
A BBC beszámolója szerint egyikük, a 2020 PP szombaton ér bolygónk közelébe, de nincs ok aggodalomra, mert a közel négyszáz méter átmérőjű égi vándor hétmillió kilométernél jobban nem közelíti meg a Földet.
A másik, 2010 JE87 január 25-én lesz a legközelebb a Földhöz, a 430 méter átmérőjű aszteroida hatmillió kilométeres távolságban száguld majd el bolygónk mellett. Az aszteroidák mintegy 30 000 kilométeres óránkénti sebességgel repülnek.
A Föld utoljára 66 millió évvel ezelőtt ütközött össze egy aszteroidával, annak a katasztrófának a dinoszauruszok kihalása lett az egyik fő következménye.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
1998-ban észlelte először az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) az 52768 (1998 OR2) kódjelű aszteroidát. Átmérője a becslések szerint 2,5 kilométer. Ha egy ilyen nagy objektum csapódna a Földnek, az globális katasztrófát okozna a tudósok szerint.
Felfedezése óta a világ űrhatóságai alapos figyelemmel követik a kisbolygót, pontosan meghatározták pályáját – mondta el Csao Haj-pin, a Kínai Tudományos Akadémia Purple Mountain Csillagvizsgálójának kutatója.
Április 29-én fog elhaladni a kisbolygó a Föld mellett másodpercenként 8,69 kilométeres sebességgel. A Föld felszínét várhatóan 6,28 millió kilométerre közelíti meg, ami a Föld-Hold távolság 16,4-szerese.
„Az aszteroidának tehát nulla esélye van arra, hogy nekiütközzön a Földnek” – emelte ki Csao.
„A monitorozó munkának köszönhetően nem kerülik el figyelmünket aszteroidák, nincs szükség pánikra” – mondta a kutató.
A Purple Mountain Csillagvizsgáló földközeli objektumokat vizsgáló teleszkópja Kína fő műszere, mellyel a Nemzetközi Aszteroidajelző Hálózathoz csatlakozik. Több tízezer kisbolygó-megfigyelési feladat elvégzése révén saját aszteroida-adatbázissal rendelkezik.
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Egy mesterséges intelligencia lefülelt 11 olyan aszteroidát, amik veszélyt jelenhetnek a bolygónkra, de a NASA még nem észlelte őket
– írja a Futurism. A holland Leideni Egyetem kidolgozott egy neurális hálót, az úgynevezett Veszélyes Objektum Azonosítót, ami a kutatók szerint előre tudja jelezni, ha egy aszteroida a Föld felé tart. A 11 aszteroidának a NASA eddig nem adta meg a veszélyes besorolást, pedig mindegyik átmérője nagyobb mint 100 méter. Ez azt jelenti, hogy a becsapódásuk több száz nukleáris fegyver hatásával érne fel. Az MI azokat az aszteroidákat is listázta, amik 7,5 millió kilométeres távolságon belül kerülnek a Földhöz. A tanulmány az Astronomy & Astrophyics nevű folyóiratban jelent meg.
Pánikra egyelőre semmi ok. Egyrészt kicsi az esélye, hogy bármelyik valóban becsapódjon, másrészt valamikor 2021 és 2923 között kerülnek majd a föld közelébe.
A kutatáshoz nem kellett más, csak egy szuperszámítógép, ami a Naprendszer 10 ezer évét szimulálta le, felgyorsítva. A kutatók ezután visszapörgették a szimulációt, és megfigyelték, hogy melyik aszteroidák kerülnek veszélyesen közel a Földhöz, és végigkövették a pályáikat.
Ha visszatekered az órát, akkor láthatod, hogyan csapódtak be a már ismert aszteroidák a Földbe. Így összeállíthatsz egy könyvtárat az összes aszteroida pályájáról, ami valaha Földet ért – mondta Simon Portegies Zwart csillagász, a tanulmány egyik társszerzője.
Ezzel a szimulációval tanították meg az MI-nek, hogyan ismerje fel a veszélyes objektumokat. Hogy megbizonyosodjanak arról, hogy valóban pontos adatokat mutat, összehasonlították az MI eredményeit a NASA listájával, amint 2000 veszélyes aszteroidát sorolnak fel. A neurális háló 90,99 százalékos pontossággal tudta beazonosítani, hogy melyik veszélyes, ás melyik nem.
A következő lépés az, hogy pontosabbá tegyék a hálójukat.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
