Hagyományőrző néptáncosok és népdalénekesek fellépésével kezdődött a Nemzeti Művelődési Intézet által meghirdetett és a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület által támogatott szakkörök közös kiállítása Szürtében, az egyesület nemrég elkészült rendezvénytermében. Balogh Lívia alelnök köszöntőjében kiemelte: a szakkör csoportok és az általuk készített alkotások nagy értéket képviselnek, hiszen erős közösségmegtartó erejük van. A kiállításon 20 település szakkörösei mutatkoztak be, akik anyaországi szakemberek oktató videóikon keresztül sajátíthatták el a különböző hagyományos mesterségeket 2021 óta. A téglásiak a gyöngyfűzést, ezt követően a papírfonást választották. Legutóbb pedig a makramét. Troszkánics Emese azokat a gyertyákat mutatja, amelyet a nagygejőci szakkör tagjai készítettek a 2023-24-es évadban. Most ezeket hozták el a kiállításra. Persze a korábbi években ők is készítettek más kézműves termékeket a program keretében. Kárpátalján újdonság a baba-mama horgolás szakkör. Egyedül Nagydobronyban alakult meg. Az itt készült használati tárgyak, vagy játékok különlegessége az, hogy egyediek és kizárólag természetes alapanyagokból készültek. A résztvevők titkos szavazással ezt a darabot választották a kiállítás legszebb alkotásává. Valamennyi szakkörvezető a lelkiismeretes és eredményes szervezési munkáért oklevelet és ajándékcsomagot kapott. A csapiak is, akik a kereten szőtt termékeiket hozták el a kiállításra. A csapatból többen tagjai a Kökény néptáncegyüttesnek, amely szintén fellépett az ünnepségen. A szakkör program három évvel ezelőtti beindítása a COVID járvány és a háború kitörése ellenére sikertörténetté vált Kárpátalján. A csapatok száma folyamatosan nőtt és egyre több fajta kézműves foglalkozás indult. A bemutatóra elküldött darabokból a zsűri előzetesen kiválasztotta azt a 10 tárgyat, amelyek a Szakkör program külhoni régióinak közös kiállításán, Lakiteleken a Nemzeti Művelődési Intézet székházában egész nyáron megtekinthetőek lesznek. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület Szürtében már korábban létrehozott egy játszóteret, amelyet nemrég felújítottak. Kótyuk Zsolt, helyi református lelkész, az egyesület egyházi alelnöke avatta fel és adta át a gyerekeknek.
Fennállásának tízedik évfordulóját ünnepelte a hétvégén a csapi nyugdíjas klub. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Csapi Alapszervezete tíz esztendővel ezelőtt szükségesnek érezte, hogy létrehozza a nyugdíjasklubját, hiszen már akkor is volt itt egy nagyon erős, szépkorúakból álló összetartó közösség. Az eseményen elsőként Belovics Lena, a szervezet vezetője megható beszédében felidézte az elmúlt éveket és köszönetet mondott a KMKSZ vezetőségének és az anyaországnak a fáradhatatlan támogatásért. Születésnap lévén köszöntésekből sem volt hiány. Papp Ferenc, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja külön köszönetet mondott azért, hogy a jelenlévők igazi magyar emberekként nevelték fel gyermekeiket, majd anyák napja alkalmából boldog, vidám és hosszú életet kívánt minden édesanyának és nagymamának. A rendezvényre a Bicskéről érkezett delegáció nevében Némethné Horváth Nikoletta elmondta, hogy mindig öröm számukra Csapra érkezni, mert nagyon szeretik ezt a közösséget. Baksa Dávid, a Csapi Református Gyülekezet vezető lelkésze pedig Isten áldását kérte a jelenlévőkre. Balogh Lívia, a KMKSZ Csapi Alapszervezetének elnöke így fogalmazott: Köszönjük a kitartó helytállást, a példamutató energiát. Beszédét követően pedig a születésnap és anyák napja alkalmából gyönyörű virágcsokrokkal és díszoklevelekkel köszönte meg a nyugdíjasklub munkáját. A csapi Kökény Néptánccsoport meglepetés előadással készült az eseményre. Elsőként magyarbődi népdalokat énekeltek, majd bökönyi asszonycsárdással köszöntötték a nyugdíjasklub tagjait. A tánccsoport első próbája 2013.április 15-én volt. Azóta többször átformálódott a csapat, viszont az elmúlt években a Hagyományok Háza Hálózat mentor programjának köszönhetően új táncokat tudnak tanulni és fejlődni. A jó hangulatú ünneplés, a közösségben már hagyománnyá vált bogrács főzéssel zárult.
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Csapi Alapszervezetének Nyugdíjasklubja május 5-én.
A KMKSZ ungvári járási rendezvénytermében megtartott esemény résztvevőit elsőként Belovics Ilona, a csapi nyugdíjasklub elnöke köszöntötte. Megható beszédében felidézte a klub életében történt meghatározó történéseket, megjegyezve: „Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy van egy ilyen erős és megbízható közösségünk, van egy csodálatos rendezvénytermünk, ahol második otthonra találtunk, s hogy az anyaország támogatását élvezhetjük.” Belovics Ilona ezután köszönetet mondott a Bicskéről érkezett vendégeknek, akik elfogadva a meghívást együtt ünnepeltek velük, továbbá minden „szorgos kéznek”, akik segédkeztek az alkalom megszervezésében, valamint Balogh Líviának, a KMKSZ Csapi Alapszervezete elnökének, aki tíz évvel ezelőtt ötletgazdája volt a nyugdíjasklub újjáélesztésének. „Úgy gondolom, hogy a nyugdíjaskor az élet koronája, hiszen most derül ki, hogy mit gyűjtögettünk össze az életünk során: a megbecsülést, a szeretetet, a családot. Szeretjük a korunkat, szeretjük egymást, és nagyon örülünk, hogy az ilyen összejöveteleken felvidíthatjuk és biztathatjuk egymást, s jókat beszélgethetünk” – mondta Lena néni.
„Fontos és mindig számítunk az önök véleményére, hiszen a megélt évek tapasztalatával helyükre tudják tenni a dolgokat, tudják, mi a jó, amit továbbadhatnak, s mi a rossz, amit el kell kerülnie a következő generációnak” – szólt a nyugdíjasklub tagjaihoz Papp Ferenc ungvári magyar konzul, aki egy kifejlett fához hasonlította az öregkort, hiszen az „erős, van tartása, és sokat látott, akárcsak egy idősebb személy, s ahogyan a fa tartja leveleit, úgy tartják ők a családot, a gyerekeket, az unokákat, a rokonokat egyben”. A magyar diplomata külön köszönetet mondott azért, hogy a jelenlévők igazi magyar emberekként nevelték fel gyermekeiket, majd anyák napja alkalmából boldog, vidám és hosszú életet kívánt minden édesanyának és nagymamának.
Ezután Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének, valamint Csapi Alapszervezetének elnöke szólt a jelenlévőkhöz. A jubileumi évforduló kapcsán felelevenítette a nyugdíjasklub alapításának körülményeit: „Ebben a kicsi városban meglepően sok aktív nyugdíjas él, így tíz évvel ezelőtt Molnár Kati néni vállalta el az ő összefogásukat és vezetésüket, akitől később Belovics Lena néni vette át a stafétát – mindezért nagyon hálásak vagyunk nekik. Mára pedig olyan jól sikerült összefogni ezt a közösséget, hogy az alapszervezetünk legerősebb közösségévé vált, s a megyében is ők a legnagyobb és legaktívabb nyugdíjasklub, s mi erre nagyon büszkék vagyunk!” – hangsúlyozta Balogh Lívia, hozzátéve: „Köszönjük a kitartó helytállást, a példamutató energiát! További aktív, békés nyugdíjaséveket kívánunk szeretettel!”
Köszöntőjét követően Balogh Lívia díszoklevelet adott át a klub öt tagjának, tízéves fennállásuk alkalmából a nyugdíjasok életét szépítő, gazdagító sokoldalú tevékenységük elismeréseként, majd egy anyák napi verssel és egy-egy szál rózsával köszöntötte a teremben helyet foglaló édesanyákat és nagymamákat.
A rendezvényre Bicskéről érkezett delegáció nevében Némethné Horváth Nikoletta osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. Elmondta, számukra feltöltődés, amikor itt lehetnek Csapon, hiszen nagyon szeretik a helyieket és a várost. Ezután Medvei Ida, a bicskei Barátság Nyugdíjas Klub elnöke Dsida Jenő Én hívlak élni versével köszöntötte a csapi nyugdíjasklub tagjait.
Baksa Dávid, a Csapi Református Gyülekezet vezető lelkésze a 92. zsoltár 13–16. verséből – „Az Úr házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain. Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak, és hirdetik: »Igaz az Úr, kősziklám ő, akiben nincs álnokság!«” – és a Példabeszédek könyve 16. fejezetének 31. verséből vett igeszakasszal – „Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található” – köszöntötte a jelenlévőket, majd imádságban kérte Isten áldását életükre.
Az elhangzott felemelő gondolatok után a csapi nyugdíjasklub kórusának előadása örvendeztette meg a közönséget. Ezúttal Demjén Ferenc Kell még egy szó, valamint az ismert Hétre várom a nemzetinél, János, legyen fenn a János-hegyen és a Legyen a Horváth kertben című dalokat énekelték el.
Meglepetés-előadással készült az alkalomra a Kökény Néptánccsoport, melynek tagjai magyarbődi népdalcsokorral és bökönyi asszonycsárdással köszöntötték a nyugdíjasokat.
A program ezután közös ebéddel folytatódott, majd megtekintették a nyugdíjasklub korábbi rendezvényeiről készült videóanyagot, s végül megkóstolták a bicskeiek által főzött bográcsgulyást, miközben a hétköznapi problémákat kicsit félretéve önfeledten beszélgettek az élet dolgairól.
A 40 küldöttből 36 fő jelent meg, így határozatképes volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének (UKSZ) április 6-án Csapon megtartott közgyűlése.
A vendégek – Vida László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja, Bátori József, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka, az Ungvári Járási Tanács képviselője, Kántor József, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Hidi László és Palkó Katalin, a KMKSZ UKSZ alelnökei – bemutatását követően a KMKSZ Csapi Nyugdíjasklubjának kórusa Kovács Csaba kórusvezető irányításával két dalt adott elő.
A napirendi pontok ismertetése és elfogadása után a résztvevők egyperces csenddel emlékeztek elhunyt tagtársainkra, köztük Barta József alelnökre.
Balogh Lívia, a KMKSZ UKSZ elnöke beszámolója elején köszöntött mindenkit a KMKSZ 35 évfordulója alkalmából és kiemelte: nem kis kihívás ilyen vészterhes időkben megtartani a Szövetséget és biztosítani a folytonosságot. Ezt követően a világpolitikai folyamatokba adott rövid betekintést, kitért a két párhuzamos világ kiépülésére, a liberális, migránsbarát, genderérzékeny Nyugat, valamint a konzervatív, migránsmentes Kelet érték- és érdekrendjére. Úgyszintén beszélt a Magyarországon folyó MI (nemzet, család, kulturális, nyelvi, vallási közösség) és az ÉN harcára, ami ellene megy a nyugati ideológiának, ezért, mint mondotta, június 9-én újra nagy harcot kell vívni az európai parlamenti választásokon. Köszönetet mondott a 10 év után leköszönő Bocskor Andrea képviselő asszonynak, és röviden bemutatta a kárpátaljai magyarság új jelöltjét, Ferenc Viktóriát, aki az ungvári járási Palló szülöttje.
– Sajnos Ukrajna az elmúlt 2 évben háborúban áll, s a helyzet nem látszik enyhülni. A gazdasági előrejelzések egyre negatívabbak, hiszen a szükséges 72 milliárdból 36 jött be a költségvetésbe, a többi nyugati forrásokból való finanszírozás. Túlélni, ez a feladat most! Magyarország az egyedüli hang ma Európában, amely a béke oldalán áll, s mi, akik itt élünk, abban a határon túli nemzetrészben, akiknek sorsul egy háború és minden szörnyűségének az elviselése jutott, tudjuk, hogy mennyire fontos és mennyire törékeny ez a béke – jelentette ki Balogh Lívia.
Ezt követően kitért az alapszervezetben megtartott éves beszámoló közgyűlésekre. Mint mondotta, csak egy helyszínen, Szürtében nem lehetett jelen időpont-egybeesés miatt, ezért azon Hidi László vett részt.
– Általánosságban elmondhatom, hogy kétféle hangulatban zajlottak az ülések: ott, ahol többen vannak otthon – vidámabban, ott, ahol kevesen – visszafogottabban. 9 666 tagra zsugorodott a tagságunk, de sajnos ennél kevesebben vagyunk itthon. Az is befolyásolja ma a közhangulatot, hogy melyik kistérségben éli a mindennapjait a közösség.
A kistérségek és a KMKSZ-képviseletek kapcsán elhangzott, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanácsban 8 képviselőből 2 külföldön tartózkodik, 4 ellen folyt eljárás. A tragikus hirtelenséggel elhunyt Barta József helyére beiktatták Csernicskó Istvánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát, a kapcsolattartást a frakciók között Petei Judit végzi.
Az Ungvári Járási Tanácsba bejutott 6 képviselőből 1 van külföldön. A testület alapvetően súlytalan, nincs költségvetése. Kántor József frakcióvezető elmondta: a lehetőségekhez képest aktívak, de a tanács jogköre minimalizálva van.
A Csapi kistérségben 6 képviselő jutott be a tanácsba, ez az egyetlen, ahol nem működik a frakció, kisebbségbe szorultak, 2 külföldön tartózkodik és 2 lemondott, mert ez az egyedüli kistérség Kárpátalján, ahol nem adnak kiutazási engedélyt a képviselőknek, és egészségügyi okok miatt ez szükséges volt.
A Homoki kistérségben a bejutott 3 képviselő közül mindnyájan aktívan dolgoznak. Alapvetően jól szituált a kistérség, de itt is vannak politikai torzsalkodások. Ugyanakkor mindig sikerült kiegyensúlyozni a problémákat, megfelelő a kapcsolattartás a vezetőséggel.
A Szürtei kistérségben 12 képviselő jutott be a tanácsba, 1 lemondott, 2 külföldön van. Nehézkes a kapcsolattartás az elmúlt 2 évben, minden felmerülő kérdésben külön meg kell harcolni az álláspontjukért. Másfél év után sikerült elindítani egy művészeti iskolát, amely nagyon népszerű, közel 100 gyermek jár oda. Ezért köszönet illeti Györke Róbert frakcióvezetőt és Roják Máriát.
A Nagydobronyi kistérségben olyan a kapcsolat és a munka, amilyet a választások előtt megálmodtak. Vannak problémák, de mindig sikerül a közösség javára megoldani azokat. Ez a tanács nagyszerű példa arra, hogy lehet jól végezni az önkormányzati munkát.
Balogh Lívia beszédében kitért a múlt év végén elfogadott ukrajnai törvényre – amelynek értelmében csökkent a nemzetiségi oktatás terén a jogfosztás –, valamint a nyelvhasználati lehetőségek gyakorlása terén várható gondokra, és a határ menti övezetbe történő beutazáshoz szükséges okmányok igénylésére is.
– Egy oktatási rendelet új normatívákat határozott meg az óvóhelyeket illetően: svájci norma alapján írja elő a körülményeket (szellőztető, mosdó, víz, légtérmennyiség stb). Orosz Ildikó megyei képviselő indítványozta, és a KMKSZ-frakció támogatásával benyújtottunk egy javaslatot, hogy dolgozzanak ki egy megyei programot és anyagilag támogassák az ilyen óvóhelyek kialakítását.
Az elnök asszony ezt követően kivetítőn szemléltette a tagság alakulását az elmúlt években, a megvalósított pályázatokat, a megtartott rendezvényeket, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány szociális pályázatainak eredményeit, stb.
Végezetül Reményik Sándor Az én békességem című versével zárta beszédét, megköszönte a tagság elmúlt évi munkáját, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben is számíthat a magyar közösség a helytállásukra.
Vida László felszólalásában felhívta a figyelmet a háború okozta veszteségekre, beleértve az Európában és Magyarországon kialakult helyzetet is.
– Ez bizonyos mértékben kihat a nemzetpolitikai támogatásokra is, de a magyar kormány következetesen hangoztatja, hogy a kiépített támogatási rendszerek minden nehézség ellenére fennmaradnak – jegyezte meg és köszönetet mondott mindazoknak a nagyszerű embereknek, akik több mint 25 hónapja a szülőföldjükön maradtak, dolgoznak, ha kell, segítenek magyar és ukrán embereknek akár Kárpátalján, akár beljebb az országban.
Megerősítette: Magyarország tevőlegesen is kifejezi szolidaritását a háborúban álló Ukrajna és azon belül Kárpátalja népével. Ukrajna szuverenitásáért elesett 43 magyar identitású kárpátaljai áldozat családja részesült magyarországi támogatásban. A magyar nép együttérez a sok ezer özveggyel és árvával, segítséget nyújt a sebesültek és rokkantak gyógykezelésében. Magyarország tevőlegesen hozzájárul Ukrajna energetikai biztonságának a biztosításához és az újjáépítéshez.
Az anyaországi diplomata kiemelte a két ország közötti kapcsolatok rendezésének fontosságát, kitért a magas szintű folyamatos párbeszéd eredményeire, beleértve a határforgalmi megállapodás aláírását, az anyanyelvhasználati jogok helyreállítását, és pozitívumként említette, hogy ukrán részről is egyfajta támogató hozzáállást tapasztalható.
Hidi László alelnök, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke az általa irányított szervezet programjairól számolt be, többek között a Magyarok Kenyere programról, amelynek keretében rekordmennyiségű gabonát gyűjtöttek össze a gazdák 2023-ban, valamint a „Pro Agricultura Carpatika” Gazdaasszony Tagozatának sikeres rendezvényeiről, illetve szót ejtett a gazdálkodásban tapasztalt nehézségekről.
Az ellenőrző bizottság beszámolóját Palkó Katalin tartotta meg. Medve Andrea, a fegyelmi bizottság elnöke elmondta, hogy a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetében fegyelmi ügy nem volt. A küldöttek ezt követően megfelelőnek minősítették a középszintű szervezet elmúlt évi munkáját.
A közgyűlés végén köszöntötték a kerek születési évfordulóját ünneplő Illár Lénárdot, a KMKSZ Ráti Alapszervezetének elnökét.
A közgyűlés a KMKSZ életéről Varga Szabina által összeállított kisfilm megtekintésével zárult.
Bemutatták Kárpátalján a 30+5 – a megpróbáltatások kora című 52 perces dokumentumfilmnek, amit az MTVA kárpátaljai tudósítói, valamint a TV21 Ungvár munkatársai készítettek a KMKSZ megalapításának harmincötödik évfordulója alkalmából. A film az elmúlt öt év nehézségeiről, az élni akarásról, illetve a segítségnyújtásról szól.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Járási Középszintű Szervezetének egyik legnagyobb alapszervezete, a csapi. Az elmúlt évek során sikerült egy erős és kitartó közösséget felépíteni. Az elmúlt bő négy év azonban minden alapszervezet munkáját megnehezítette, hiszen először a covid, majd pedig a háború gördített akadályokat a szervezet működése elé. A már több éves múltra visszatekintő hagyományokat, rendezvényeket egy időre kénytelenek voltak szüneteltetni, ennek ellenére mégsem telt eseménytelenül az elmúlt év. A csapi nyugdíjas klub tagjai sem pihentek, hiszen a saját programjaikon kívül előszeretettel segítettek más rendezvények szervezésében is. Belovics Lena, a nyugdíjas klub elnöke büszke csapatára, hiszen a maga 58 tagjával ez Kárpátalja legnagyobb nyugdíjas klub. Az elmúlt évek nehézségei Kárpátalján a közösségeket nem tudták szétszakítani, hiszen a mostani körülmények között még inkább összetartanak, segítenek egymásnak túljutni az akadályokon. A KMKSZ Csapi alapszervezeténél sincs ez másképp, ezért is várják a mihamarabbi békés időszakot.
Balogh Líviával, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnökével az ungvári járási magyarság helyzetéről és a háborús körülmények közötti mindennapokról beszélgettünk.
‒ Az elmúlt két év rendkívül nehéz volt a kárpátaljai magyarság számára is az országban dúló háború miatt. Milyen az ungvári járási magyarság helyzete?
‒ Az Ungvári járásban sem különb a helyzet, mint a megye többi területén. Ezt az időszakot át kell vészelnünk. Sok család hiányzik most közülünk az ismert okokból. Az az igazság, hogy a háborúra senki nem számított. Nagyon váratlanul ért mindenkit. De minden nehézség ellenére igyekeztünk megtartani a közösségeinket, a háború alatt sem engedtük el a kezüket.
‒ Milyen új problémák, kihívások jelentkeztek a háború kitörése óta?
‒ A két év Covidot követően a háború kitörésével új feszültségek jelentek meg az emberek életében. Tömegesen érkeztek belső-ukrajnai menekültek a vidékre, így azt a humanitárius munkát kezdtük el megerősíteni, amely által ezeket az embereket segíteni tudtuk. Az ungvári járási kis falvakba rengeteg menekült család érkezett. Felmértük, hogy a járásban a kistérségek, illetve a különböző települések hogyan tudnak megbirkózni a „rájuk zúduló”, tömegesen érkező menekültekkel. Voltak, akiknek a testvértelepülési segítségnyújtás adott volt, de volt sok hely, ahol nem volt a településeknek jól kiépült külföldi kapcsolatuk, ott igyekeztünk támogatókat találni. A Covid ideje alatt is segítettük a települések egészségügyi intézményeit gyűjtések és különböző felajánlások által, most is ugyanúgy igyekeztünk segíteni. A nehézségek folyamatosak. Tavaly az áramkimaradás nehezítette az oktatási intézmények munkáját. Generátorokat, aggregátorokat igyekeztünk eljuttatni a különböző intézményekhez. De voltak pozitív eredmények is. A háborús időszak ellenére két művészeti iskolát is sikerült beindítani a járásban: az egyik a nagydobronyi, a másik pedig a szürtei, amely ma már közel száz gyermeket foglalkoztat. Kardosné Gyurkó Katalin, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár segítségével mind a nagydobronyi, mind a szürtei művészeti iskolába sikerült laptopokat és hangszereket szállítanunk, valamint logopédusok is érkeztek velük, akik a ráti gyermekotthon lakóival foglalkoztak. Mindig dolgozunk azon, hogy segíthessünk ott, ahol szükség van rá.
‒ A nehézségek ellenére hogyan igyekszik a KMKSZ az Ungvári járásban összetartani a közösségeket? Hogyan lehet ebben a nehéz helyzetben helytállni?
‒ Ma az a legfontosabb, hogy megmaradjanak a közösségeink még akkor is, ha a jelenlegi körülmények között ezek fogyó létszámúak. Szövetségünknek ‒ amely idén harmincöt éves ‒ az is fontos prioritás, hogy meg tudjon maradni legitimnek, a következő időszakban szeretnénk megtartani minden alapszervezetünkben az éves üléseinket, valamint ezeket járási és megyei szinten is. Sajnos sokkal szűkebb lehetőségeink vannak most rendezvényszervezésre, mint az elmúlt évek során. Már a Covid idejében is jelentősen csökkent a programok száma, hiszen a karanténkorlátozások miatt ezeket nem tudtuk megvalósítani. Most pedig kegyeleti okok miatt semmi olyan rendezvényt nem tartunk, amely sérthetné azon családok helyzetét, akiknek családtagja a fronton teljesít szolgálatot. Igyekszünk visszafogott kulturális programokat szervezni, mint a március 15-i, augusztus 20-i, valamint a málenkij robot áldozataira csendes főhajtással emlékeztünk. Ezenfelül Csapról a nyár folyamán ismét nyaralhattak gyerekek Zánkán Bicske város felajánlása jóvoltából. A Kárpátaljai Népfőiskola szervezésében tavaly is jártunk Lakiteleken. Ellátogatott hozzánk Tóth Péter Lóránt versvándor, akinek köszönhetően több járás magyar iskolájába eljutott az általa bemutatott verses előadás. Ezenkívül a járásban adventi kézműves-foglalkozásokat is szerveztünk, ugyanis nagy igény mutatkozott rá a közösségekben. De a Teleki László Alapítvány jóvoltából a borsi Rákóczi-kastélyban megrendezett versenyre való kijutását is több alkalommal segítettük a különböző tanintézmények gyerekeinek.
‒ Hogyan alakult a KMKSZ tagságának száma az Ungvári járásban az elmúlt két évben?
‒ Az Ungvári járás 31 alapszervezetet foglal magába. Pontos számokat még nem tudok mondani, most zajlik a tagnyilvántartás begyűjtése. Sajnos az elmúlt időszakban csökkenő tendenciát mutat az alapszervezeteink tagságának száma. De mindezek ellenére igyekszünk összetartani és segíteni a közösségeket.
‒ A nehéz mindennapok ellenére sem lehet azonban tétlenkedni. Melyek most a legfontosabb prioritások?
‒ Nagyon sok fiatal, ifjúsági közösség fogyatkozott meg. Akik itthon maradtak, azok inkább az idősebb és a nyugdíjas korosztály, akik össze tudják fogni az itthon maradt közösséget. De igény van a találkozásra. Csapon nagyon aktív a nyugdíjaskör, a tagjai rendszeresen összejárnak, szőnek, kenyeret sütnek, kórusfoglalkozást tartanak. Létrejött egy új szervezet is az Ungvári járásban, a gazdaasszony-tagozat, ami szintén jó lehetőség arra, hogy összébb hozza a közösségeket. Kapaszkodnunk kell a pozitívumokba. Az elmúlt éven a felső-Tisza-vidéki keresztszemes hímzést hungarikummá nyilvánították, s ennek köszönhetően a Népfőiskola Hrivnák Tünde divattervezővel készíttetett egy harmadik kollekciót, amely Londonban debütált. A Népfőiskola által megalakult a hímzőkör is. A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete pedig aktívan együttműködik a Népfőiskolával. Idén újra megtartottuk a magyar kultúra napi rendezvényt. A legfontosabb kérdések között azonban most az 5 km-es határzónákban való mozgás szerepel. Ebben is igyekszünk tájékoztatást adni a közösségeinknek. Az ungvári magyarság jelentős része beletartozik majd ebbe az övezetbe. S mivel ez korlátozhatja a szabad mozgást a megyén belül is, így ez most mindenképp nagyon fontos kérdés.
‒ Hogyan látja az idei évet? Vannak-e tervek, amelyeket szeretnének megvalósítani idén?
‒ Szeretnénk a jövőben is kisebb kulturális eseményeket szervezni. Nem feltétlen koncertekre gondolok. Terveink vannak, de persze látjuk majd, hogy hogyan engedi a politikai és az aktuális helyzet. Abban hiszünk, hogy helyi programok köré jobban épülnek közösségek. Számunkra a közösségszervezés elsőrendű feladat. De nem szeretnénk elengedni azok kezét sem, akik a jelenlegi helyzetből adódóan nem tudnak most itthon lenni. Várják őket vissza közösségeink.
‒ Ön a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjeként is tevékenykedik. A régiót tekintve melyek azok a főbb kérdések, amelyekért az elmúlt egy-két évben küzdöttek akár megyei szinten?
‒ Az ungvári járási magyarság gondjai politikai területen ugyanolyanok, mint az egész megyében. Tehát minden magyar közösségnek ugyanaz a problémája: a magyar oktatás megőrzése, a magyar nyelv, a magyar kultúra szabad használata Kárpátalján. Erre vonatkozólag születtek pozitív lépések az elmúlt időszakban, hiszen a múlt év végén elfogadtak egy új törvényt, amely hét másik törvényt érintve visszaad valamit a jogszűkítésekből, de nem teljes körű még a jogbővítés. Az alapvető kérdés, hogy megmaradhat-e a magyar nyelvű oktatás teljes vertikuma. Különböző kérdésekkel fordulnak hozzánk a kistérségek is, s amiben lehet, igyekszünk segíteni, többek között rengeteg embernek segítettünk egészségügyi támogatásban: súlyos betegeknek, rászorulóknak. Mindezen segítségnyújtás egy részét a KMKSZ keretéből, valamint a Kárpátaljai Megyei Tanács által tudtuk finanszírozni. De például Fodor Gusztáv közreműködésével, anyaországi önkormányzatok által is több településen tudtunk humanitárius szállítmányt átadni a rászorulóknak. Hiszünk abban, hogy ahol a szükség, ott a segítség, mi ebben is igyekszünk a híd szerepét betölteni.