Május 29-én, Mádl Ferenc halálának 10. évfordulóján a beregszászi főiskola épületében lévő domborművénél emlékeztek meg a kivételes államférfiról, Széchenyi-díjas jogtudósról, volt magyar köztársasági elnökről, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a beregszászi Rákóczi-főiskola létrehozásában. Mádl Ferencnek, a főiskola épületében lévő domborművénél a főiskola elnök asszonya az intézmény keresztapjának nevezte a független Magyar Köztársaság második köztársasági elnökét. Magyarországot dr. Sztáray Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának biztonságpolitikáért felelős államtitkára, Breuer Klára nagykövet asszony, Mádl Ferenc hajdani külpolitikai tanácsadója képviselte a megemlékezésen, valamint a Kárpátaljára akkreditált külképviseletek vezetői és munkatársai. A helyiek közül a főiskola vezetői – Orosz Ildikó elnök és Csernicskó István rektor – koszorúzták meg a volt köztársasági elnök emléktábláját, valamint a Beregszászi kistérség polgármestere, Babják Zoltán.
Sztáray Péter államtitkár méltatta Mádl Ferenc tevékenységét és szerepét: „Köztársasági elnökként kifejezte a nemzet egységét. Kiemelkedően fontosnak tartotta az egész magyar nemzet sorsát országhatáron innen és túl egyaránt. Mélyen hitt nemcsak Európában, hanem az európai népek együttműködésében is, éppen ezért szimbolikus jelentőségű, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása idején ő volt a köztársasági elnök. Olyan államférfi volt, aki a politika porondján is a jogot tartotta a legfőbb eszköznek annak érdekében, hogy Magyarország tekintélyét növelje, és megbecsült tagja legyen az európai közösségnek. Az egyetemi és tudományos közeg egész életében meghatározó jelentőségű volt, talán ezért volt különösen fontos számára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ügye. Nélküle talán ma nem állhatnánk itt, hiszen ő volt az, aki a döntő pillanatban, politikai súlyát latba vetve lépett fel a főiskola érdekében. Ha élne, bizonyára örömmel állapítaná meg, hogy a főiskola virágzik és méltó központja a kárpátaljai magyar oktatásnak, tudománynak és a kulturális életnek, ezáltal a teljes kárpátaljai magyar közösségnek” – hangsúlyozta az államtitkár kiemelve, hogy a főiskola biztosítja a kárpátaljai magyar értelmiség újratermelését, amely nélkül hosszabb távon elképzelhetetlen lenne az itteni magyar közösség fennmaradása. Mert mint fogalmazott: „Nincs kisebbségi jövő értelmiség és vezetők nélkül, és nincs értelmiség és politikai vezetőréteg anyanyelv és oktatás nélkül. Közösen küzdenünk kell azért, hogy a kárpátaljai magyar közösség rendelkezzen azokkal az oktatási és nyelvi jogokkal, amelyek biztosítják a túlélést és a gyarapodást” – fogalmazott Sztáray Péter.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola elnöke az felsőoktatási intézmény keresztapjának nevezte Mádl Ferencet, aki akkor járt Kárpátalján először, amikor a főiskola megkapta épületének tulajdonjogát és hozzá egy díszkulcsot. Ő avatta fel a Kölcsey Ferenc Szakkollégiumot. Felvetette a főiskola kérdését a Kucsma elnökkel folytatott tárgyalásán és amerikai látogatása alkalmával is, pedig a magyar diplomácia akkori irányítói még egy provinciális kérdésnek tartották a beregszászi főiskola ügyét. Mádl Ferenc minden politikai befolyásával támogatta a főiskolát, és felesége Mádl Dalma asszony is sokat segített azzal, hogy elvállalta a az intézmény fejlesztését célzó jótékonysági események védnökségét – sorolta érdemeiket a Rákóczi-főiskola elnöke, kiemelve, hogy Mádl Ferenc végrendeletében 6 millió forintot hagyományozott a főiskola épületének felújítására.
Sztáray Péter államtitkár, Magyarország korábbi NATO-nagykövete tudósítónk kérdésére válaszolva elmondta, hogy látogatása magánjellegű, melynek elsődleges célja a volt köztársasági elnök domborművének és emléktáblájának megkoszorúzása, ugyanakkor a főiskola vezetésénél kíván tájékozódni, hogy mi a helyzet pillanatnyilag oktatási, nyelvi téren. Illetve Babják Zoltán polgármesterrel fognak még megbeszélést folytatni.
Azt az ukrán sajtóértesülést, miszerint hosszabb várakoztatás után Magyarország engedélyt kapott Kijevtől főkonzuljainak lecserélésére, a következőképen kommentálta: „A normál diplomataváltások keretében kerül sor újabb külképviseleti vezetők kiküldésére, illetve a jelenlegi képviselőink befejezik itteni tevékenységüket. Megkaptuk az engedélyt az ukrán féltől, ez mindig egy eljárás keretében történik. Talán egy kicsit hosszabb volt a várakozási idő, mint amit két szomszédos, baráti ország között elvárhatnánk, de a végeredmény a lényeg, megkaptuk az engedélyt, egy idő múlva sor kerül majd az új főkonzulok kiérkezésére.” Az államtitkár megerősítette, hogy két korábban már Kárpátalján szolgálatot teljesítő magyar főkonzul, Bacskai József és Szalipszki Endre kap újabb megbízást.
Sztáray Péter mint biztonságpolitikáért felelős államtitkár és volt NATO-nagykövet kérdésünkre válaszolva hangsúlyozta, az ukrán sajtóban sugalltak ellenére Ukrajna NATO-ba történő felvételével kapcsolatos magyar vétót nem lehet megkerülni. A magyar kisebbség nyelvi és oktatási jogainak korlátozása kapcsán kijelentette: „Nem az az útja a probléma rendezésének, hogy megkerüljük Magyarországot, mert nem lehet. Konszenzusos döntéshozatal van a NATO-ban, és amíg Magyarország teljes jogú tagként valamit nem támogat, addig az nem fog megtörténni. Nekünk az az érdekünk, hogy tárgyalások legyenek, és olyan irányban változzanak meg az itteni törvények és szabályok, hogy a kárpátaljai magyarság megint élvezhesse azokat a nyelvi és oktatási jogokat, amelyeket 2017. szeptember 5. előtt élvezett. Folynak megbeszélések a külügyminiszterek között is, illetve oktatási vegyes bizottsági szinten is. Reménykedjünk abban, hogy ennek lesz eredménye. Ukrajnának is az az érdeke, hogy ezt a kérdést rendezze…”
Ukrajnában oltani fogják koronavírus ellen a külföldi országok diplomatáit, de a kölcsönösség elve alapján – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter egy rádióinterjúban, adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál.
A külügyi tárca vezetője az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva elmondta: Ukrajna oltani fogja az országban dolgozó külföldi diplomatákat, de a külföldi országokban szolgálatot teljesítő ukrán diplomatákhoz való ottani viszonyulástól függő kölcsönös alapon. Vagyis ha bizonyos X ország beoltja az ukrán diplomatákat, akkor Ukrajna beadja a vakcinát az ő diplomatáiknak – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez elfogadott nemzetközi gyakorlat.
Kuleba megerősítette, hogy egyes országok, amelyeknek vakcinafölöslegük van, átadják azt más államoknak, hogy oltsák be az ott élő állampolgáraikat. Példaként Kínát hozta fel, amely egy repülőgépnyi rakomány koronavírus elleni vakcinát szállított Ukrajnába diplomatái és ott élő állampolgárai beoltásához.
COVID 2/187. Hétfőtől minden magyar regisztrálhat oltásra, éljen bárhol is // From Monday, all Hungarians can register for vaccination, wherever they may live
Vaccinated, pre-flight tested Europeans will again be able to travel to the US from November, just as vaccinated Americans are today allowed to travel to the EU. https://t.co/XPwtvlMBWw…
A Ukrainian mother has brought her child to a temporary shelter, one of the Points of Invincibility, to use a critically needed inhalator. Russian terrorists can be proud of themselves: these are the people they are fighting while losing to the Ukrainian army on the battlefield. pic.twitter.com/mnV1SDUTWP
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Vasúti platót tolva tértek haza Észak-Koreából a phenjani orosz nagykövetség munkatársai – közölte csütörtök éjjel az orosz külügyminisztérium.
A nyolc emberből álló csoport, köztük több gyerek a Covid-19-járvány nyomán leállított légiközlekedés miatt kénytelen volt előbb 32 órát vonatozni, majd további két órát buszozni. Az út utolsó szakaszát az orosz határig gyalogosan, a vasúti síneken tették meg, csomagjaikat egy hajtószerkezet nélküli drezinán több mint egy kilométeren át tolva.
A plató „főhajtóműve” hazatérő csoport egyetlen férfi tagja, Vlagyiszlav Szorokin követségi harmadtitkár volt. A nagykövetségi alkalmazottak és a gyerekek végül a Tumannaja folyó hídján áthaladva elérték az orosz Haszan határátkelőt, ahová a Tengermellék régió kormányzata autóbuszt küldött értük.
Az orosz diplomáciai tárca tájékoztatása szerint a hazatérők péntek reggel Vlagyivosztokból Moszkvába repültek.
A nyugati országok igyekeznek annyi adag oltóanyagot felhalmozni, amennyire valószínűleg nem is lesz szükségük, Kína és Oroszország taktikázik: boldog-boldogtalannak juttatnak a saját fejlesztésű vakcináikból.
Noha biztató volt látni, hogy a hét legfejlettebb ipari ország (G7-ek) vezetői múlt heti virtuális értekezletükön megállapodtak a koronavírus-járvány elleni válaszlépések összehangolását célzó együttműködés erősítéséről, illetve arról, hogy több pénzt fordítanak a szerényebb jövedelmű országok oltóanyag-ellátására életre hívott COVAX beszerzési programra, ezek egyelőre csak szavak.
A tények ennél sokkal szomorúbb képet mutatnak: a gazdag és szegény országok közti vakcina-ellátási különbség már akkora, hogy mindössze 10 országban adták be az összes Covid-oltás 75%-át, miközben 130 államba még egyetlen adag vakcina sem érkezett. António Guterres ENSZ-főtitkár igazságtalannak és tarthatatlannak nevezte a helyzetet.
A COVAX persze örvendetes erőfeszítés, de az idei célkitűzésben a tagországok lakosságának csupán 20%-ának beoltása szerepel, ami korántsem elegendő.
Kína és Oroszország igyekeznek kihasználni a helyzetet
A gond az, hogy ez a késlekedés meghosszabbítja a járványt, s egyúttal lehetővé teszi a geopolitikai riválisok számára, hogy kitöltsék a keletkezett űrt. Kína és Oroszország nem is vesztegeti az időt, már el is kezdték világszerte „kiszórni” a saját fejlesztésű oltóanyagaikat – természetesen vagy nagyon olcsón, vagy ingyen -, miközben Európa és Észak-Amerika a lassú gyártással és elosztással, illetve a járvány harmadik hullámával küzd.
Ráadásul a megosztásról szóló mindennemű párbeszéd ellenére a nyugati szövetségesek továbbra is prioritásként kezelik magukat; Kanada még saját maga számára is igénybe vette a COVAX-ot.
Mindezek fényében Kína és Oroszország még önzetlenebbnek tűnik a szegény országok szemében, az eredményeket pedig nem is lehet vitatni:
Szerbia oltási kampánya a második leggyorsabb Európában az Egyesült Királyság mögött, köszönhetően a kínai és orosz vakcináknak;
Mexikóba nemrégiben 24 millió adag Szputnyik V orosz oltóanyag érkezett;
Afrikában – ahol a COVAX egyébként igen vegyes érzelmeket vált ki – ezek az oltások szintén egyre nagyobb teret hódítanak, lévén bár a nyugati vakcinák egyes esetekben hatékonyabbnak bizonyulnak, drágábbak és bonyolultabb a szállításuk.
A kínai vakcinák elterjedtsége:
Egy tökéletes világban nem számítana, honnan származnak a gyógyszerek. Mivel sajnos a világ nem tökéletes, a vakcinák mára a hatalom eszközeivé váltak; a világjárvány embert próbáló egy éve után a nemzeti önvédelem és a külpolitika kulcsfontosságú elemének tekintik őket. Hogy csak egy példát említsünk: a Háárec című újság értesülése szerint Izrael a közelmúltban megállapodást kötött, hogy több százezer Szputnyik V-t vesz Szíriának egy fogolycsere-program részeként.
A Nyugat is játszhatja ezt a játékot?
Az egyik felvetett stratégia a vakcina-kiszállítások „Marshall-terve” Kelet-Európában. A probléma az, hogy az ambiciózus oltásdiplomácia a hazai támogatáson múlik, és ez az, ahol az EU különösen gyengén teljesít.
A gyártási technológia megosztása járható út lehetne, legalábbis addig, amíg komolyan el nem tudják kezdeni a dózisok nagymértékű disztribúcióját a szegényebb országokban. Theodore Murphy, az Európai Tanács afrikai programjának igazgatója azt javasolta az EU-nak, hogy abban segítsen az afrikai országoknak, hogy maguk tudjanak vakcinát gyártani. Ez persze időbe telhet, ugyanakkor ezzel felgyorsítható az oltási program, ráadásul a szállítással sem kellene vesződni.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
Ünnepélyesen megnyitották vasárnap este a felújított prágai Állami Operát. A gálakoncerten, amely Alice Nellis rendezésében megismertette a nézőkkel az épületben működő társulatok történetét, Andrej Babis cseh kormányfő meghívására Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke is részt vett.
Jelen voltak más külföldi politikusok és a prágai
diplomáciai képviseltek vezetői is.
A külföldi vendégek az ünnepi megnyitó előtt közösen
megtekintették az operaház felújított épületét. A restaurált színház
megnyitására az épületben megtartott első előadás 132. évfordulóján került sor.
A Prága központjában, a Szent Vencel-lovasszobor közelében,
a cseh Nemzeti Múzeum és a Wilson vasúti főpályaudvar között álló épület a 2017
tavaszán elkezdődött munkák során teljes egészében megújult és korszerű műszaki
berendezéseket kapott. A felújítás költségét eredetileg mintegy 900 millió
koronára (11,34 milliárd forint) tervezték, de végül is a költségek 1,35
milliárd koronát tettek ki (17 milliárd forint).
A prágai Állami Opera az első olyan, állami kézben lévő nagy színház Csehországban, amelyet az 1989-es rendszerváltozás után teljes mértékben felújítottak és korszerűsítettek. A Nemzeti Színház részeként működő Állami Opera épületét legutóbb a XX. század hetvenes éveiben újították fel.
Az operaház közleménye szerint az épület neorokokó stílusú
nézőtere és a színpad a lehető legnagyobb mértékben visszakapta eredeti, tehát
a színház megnyitása utáni arculatát. A nézőtéren 1016 személy foglalhat
helyet. Minden bársonyszéken lehetőség lesz arra, hogy a néző világnyelveken
feliratozva is követhesse a színpadi történéseket.
A mai cseh Állami Opera épületében nyílt meg 1888-ban az
akkori Új Német Színház, amely a prágai németség színházi kultúráját szolgálta.
A második világháború után a prágai német színházak megszűntek, az Új Német
Színház épületében a cseh Állami Opera kapott helyet.
"Because of so many wars, climate change, the widespread use of hunger as a political and military weapon, and a global health pandemic that makes all of that exponentially worse —270 million people are marching toward starvation."
