Kutatások kimutatták, hogy a csernobili elzárt zónában élő farkasok ellenállóvá váltak a rákkal szemben, és új ismereteket nyújthatnak a betegség megelőzésének módjáról.
Úgy tűnik, hogy a Csernobilban élő kóbor szürke farkasok falkái olyan mutációkat fejlesztettek ki, amelyek növelik a rák túlélésének esélyét – írja az IFL Science.
Amióta a területet az 1986-os hírhedt nukleáris katasztrófát követően kiürítették, a farkasok elszaporodtak a zárt zónában, a populációjuk itt hétszer nagyobb, mint a környező ukrajnai területeken.
Az elvadult állatokat, amelyek között megtalálhatóak az evakuáláskor otthagyott kedvtelésből tartott kutyák leszármazottai is, a tudósok évek óta figyelemmel kísérik. Úgy vélik, hogy a sugárzás miatt 35 évvel a nukleáris katasztrófa után
Megnőtt az állatok túlélési esélye a rákos megbetegedésekkel szemben.
Cara Love, a Princeton Egyetem evolúcióbiológusa egy évtizede tanulmányozza a farkasokat, és kutatásai szerint ezek a farkasok olyan megváltozott immunrendszerrel rendelkeznek, amely figyelemreméltóan hasonlít a sugárkezelésen átesett rákos betegekéhez.
Love, aki a múlt hónapban a Washington állambeli Seattle-ben egy konferencián mutatta be munkáját, megállapította, hogy „a csernobili farkasok a többgenerációs expozíció és a radioaktív részecskék testükben való felhalmozódása ellenére is túlélnek és gyarapodnak”.
A világ legsúlyosabb nukleáris balesete rákkeltő sugárzást szabadított fel, de Love kutatásai szerint a farkasok „ellenállónak tűnnek a megnövekedett rákkockázattal szemben.”
Love és kollégái 2014-ben ellátogattak a csernobili elzárt zónába, és vérmintákat vettek, hogy megértsék a nukleáris sugárterhelésre adott reakcióikat. Csapata speciális GPS-nyakörveket használt, hogy valós idejű méréseket kapjon arról, hogy hol vannak az állatok, és mennyi sugárzásnak vannak kitéve. Az eredmények azt mutatták, hogy a szürke farkasok az emberekre vonatkozó biztonsági határérték több mint hatszorosának vannak kitéve.
Love azonosította a farkasok genomjának specifikus régióit, amelyek ellenállónak tűnnek a rákkal szemben.
A kutatás számos tudós érdeklődését felkeltette. 2023-ban Elaine Ostrander genetikus megjegyezte, hogy az ilyen munka új ismeretekkel szolgálhat a rákos megbetegedések megelőzésében, valamint az űrhajósok védelmének módszereivel kapcsolatban.
A tanulmány hosszú távú célja, hogy olyan változásokat keressünk a DNS-ben, amelyek segítették az egyes populációk túlélését – mondta.
Új utakat nyithat a depresszió kezelésében egy új nemzetközi kutatás eredménye, amely több mint kétszáz depresszióhoz köthető gént azonosított. A kutatók szerint a felfedezés azért is jelentős, mert habár a depresszió egy rendkívül gyakori betegség, kialakulásának okai még mindig kevéssé ismertek.
Rendkívüli felfedezést tettek a depresszió kezeléséhez a University College London egyetem kutatói.
Nagyszabású nemzetközi kutatásukban több mint 50 új genetikai lókuszt és 205 depresszióhoz köthető gént találtak.
A vizsgálatban több magyar szakember vett részt, többek között Georgina Navoly magyar–angol genetikai epidemiológus kutató is, aki közölte, a vizsgálatokat több ország együttműködésével végezték, összesen 21 depressziót vizsgáló tanulmányi csoport közreműködésével.
Jelentős előrelépéseket tettünk a betegségben szerepet játszó gének azonosításában. Tanulmányunkban be is mutattunk néhányat közülük, amelyek potenciálisan hatással lehetnek a gyógyszerfejlesztésre – írta a kutató a közleményben. Hozzátette, a felfedezés nemcsak új, hanem a már meglévő gyógyszerek továbbfejlesztését is lehetővé teszi.
A tanulmány szerint a vizsgálat azért is jelentős, mert a korábbiakkal ellentétben nem csak európai származású emberekre összpontosítottak. Majdnem 1 millió afrikai, kelet-ázsiai és dél-ázsiai származású és hispán/latin-amerikai alany genetikai mintát elemeztek.
A kutatók hangsúlyozzák, jelenleg a felfedezés első szakaszában járnak, így további munkára lesz szükség az új genetikai célpontok megerősítéséhez.
[type] => post [excerpt] => Új utakat nyithat a depresszió kezelésében egy új nemzetközi kutatás eredménye, amely több mint kétszáz depresszióhoz köthető gént azonosított. A kutatók szerint a felfedezés azért is jelentős, mert habár a depresszió egy rendkívül gyakori betegsé... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1705098720 [modified] => 1705066502 ) [title] => A kutatók fontos felfedezést tettek a depresszió kezeléséhez [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=175203&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 175203 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 175205 [image] => Array ( [id] => 175205 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg [original_lng] => 71547 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio-1024x538.jpg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/depresszio.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1705059388:12 [_thumbnail_id] => 175205 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 915 [_oembed_227168dbf5a2805719575c3c3e5d2de1] =>
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
A baba DNS-ének parányi százaléka egy női donor petesejtéből származik, a többi a szüleitől.
Megszületett az első háromszülős gyermek Nagy-Britanniában – adta hírül a BBC.
A mesterséges körülmények között megfogant csecsemő DNS-készletének több mint 99 százaléka az apjától és az anyjától származik, körülbelül 0,1 százaléka azonban egy egészséges női donor petesejtjéből.
A mitokondriális donációs eljárás célja, hogy olyan embriókat hozzon létre, amelyek mentesek az anyjuk által hordozott káros mutációktól, azaz a gyermekek ne örököljenek gyógyíthatatlan betegséget.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány tudósainak felfedezése a marsi élet utáni kutatást is segítheti.
Régóta tanulmányozzák már a tudósok a földi élet eredetét, egy új kutatási eredmény azonban komoly áttörést jelenthet ezen a téren. Sőt, könnyen lehet, hogy a marsi élet utáni kutatásban is.
Az Astrobiology című folyóiratban közzétett publikáció szerint a kutatók azt találták, hogy a bazaltláva-üveg felületén spontán képződött ribonukleinsav, vagyis RNS, ami az élet kialakulásához szükséges első genetikai anyag lehetett. Ilyen bazaltláva-üvegből rengeteg volt a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a mai napig sok van a Mars felszínén is.
Steven Benner, az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (Foundation for Applied Molecular Evolution) tudósa, a publikáció társszerzője szerint az elmúlt években a kutatók több elmélettel is előálltak, ám egyik sem adott választ arra, miként keletkezhetett az élet a Földön. Emiatt az alapítvány kutatói egy új megközelítést alkalmaztak.
Az Elisa Biondi által vezetett kutatócsoport úgy találta, hogy hosszú 100-200 nukleotidot tartalmazó RNS-molekulák keletkeztek, amikor nukleozid-trifoszfátok átszivárogtak a bazaltüvegen.
A szakemberek szerint a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt rengeteg bazaltüveg volt a folyamatos becsapódásoknak, valamint a vulkánok aktivitásának köszönhetően. Emellett a becsapódásokkal nikkel érkezett a Földre, valamint olyan környezetet teremtettek, ami ideális lehetett az RNS-képződés számára.
Benner szerint van még néhány kérdés, ami nem tisztázott, például, hogy az összes RNS építőelem hogyan öltött ugyanolyan alakot.
A mostani felfedezés viszont fontos, mert a Marson még mindig megtalálhatók a felszínen a 4 milliárd évvel ezelőtt keletkezett kőzetek. Mindez egy lépéssel előrébb viheti a kutatókat a marsi élet utáni kutatásban is.
EU officials: a ?? medical team has been granted access to #Saakashvili. No date yet when they will travel to #Georgia. and this is NOT about a transfer of the former President to Poland or elsewhere.
A SpaceX Crew-4 missziója során nem csupán űrhajósok egy csoportja érte el a Nemzetközi Űrállomást (ISS), hanem egy értékes rakomány is: ez a rakomány emberek és különféle állatfajok DNS-mintáit tartalmazta.
A Space.com szerint a misszióra április 27-én került sor. A közvélemény akkor elsősorban a küldetésen résztvevő űrhajósokra – Kjell Lindgrenre, Robert Hinesre, Jessica Watkinsra, valamint Samantha Cristoforettire – koncentrált, de a felbocsátás más okból is érdekes volt: az ISS-re DNS-minták is eljutottak.
A vonatkozó projektet egy űripari, illetve genetikai cég, a LifeShip gondozza, ami úgy véli, hogy a csomag beérkezésével létrejött az emberiség első Földön kívüli genetikai „bankja.” Ennél is furcsább viszont, mi szükség volt erre: a cég úgy véli, hogy a minták egyfajta időkapszulaként értelmezhetők, amit egyszer talán egy idegen civilizáció is megvizsgálhat. Erre persze nem az ISS-en kerülne sor, hanem a Holdon.
A LifeShipnek ugyanis eltökélt célja, hogy a Földdel szomszédos égitesten amolyan tárolókat alakítson ki, ahol, illetve amikben szintén mintákat őriznének. A startup szerint ez azért fontos, mert ha a Földdel történik valami, néhány ember genetikai kódja így is biztonságban maradna. A cég vágyálmai közé tartozik, hogy a mintákat idegen planétákra is eljuttassák, így az ember szerintük más világokban is megvethetné a lábát. Ez persze még erősen elméleti, és kicsit meseszerű elképzelés is.
A neandervölgyi DNS minden eddiginél jobban megőrzött státusza megmutatta, hogy a csehországi Zlatý kůň koponya tulajdonosa a legrégebbi modern emberi lelet Európában. Tulajdonosa olyan népességből származott, amely megelőzte az ázsiai és európai populációk szétválását – olvasható az Origo oldalán.
A neandervölgyiektől és korai modern emberektől származó ősi DNS-ek elemzése alapján nemrégiben kimutatták, hogy a két csoport feltehetőleg a Közel-Keleten keveredett egymással nem sokkal azután, hogy a korai modern emberek egy csoportja mintegy 50 ezer éve elhagyta Afrikát.
E keveredési eseménynek köszönhetően az Afrikán kívüli összes népcsoport nagyjából 2-3 százaléknyi neandervölgyi DNS-t hordoz a génállományában.
A modern emberi genomokban ezek a neandervölgyi eredetű DNS-szakaszok generációról generációra egyre inkább feldarabolódtak, ezért a hosszúságuk alapján elég jól meg lehet becsülni egy ősi DNS-ről, hogy hordozója mikor élhetett. A tavalyi évben publikált régészeti eredmények nyomán arra lehet következtetni, hogy a modern ember már 47-43 ezer évvel ezelőtt megjelent Délkelet-Európában, de kellően ép maradványok és a belőlük kinyerhető genomi DNS hiányában nem sokat tudunk arról, kik voltak ezek az első telepesek, és hogyan viszonyulnak a többi ősi és a mai embercsoportokhoz.
A Nature Ecology & Evolution folyóiratban most egy nemzetközi kutatócsoport bejelentette, hogy megtalálta és rekonstruálta az eddig ismert legősibb modern emberi genomot.
Az eredetileg Csehországban talált és Zlatý kůň (Arany ló) néven ismert női koponya hosszabb neandervölgyi eredetű DNS-szakaszokat hordoz, mint a 45 ezer éves szibériai Uszty-Isim lelet, s ezzel a legrégebbi modern emberi génállománnyá lépett elő.
Az elemzések azt sugallják, hogy birtokosa egy olyan népesség képviselője volt, amely időben megelőzte a ma Európát, illetve Ázsiát benépesítő embercsoportok szétválását.
Nemrég jelent meg egy antropológiai tanulmány, amely a Zlatý kůň-koponyát a formája alapján azokkal az emberekkel rokonította, akik az utolsó jégkorszak előtt, vagyis 30 ezer évnél régebben éltek Európában, de a radiokarbon kormeghatározás mindeddig elég összevissza eredményeket szolgáltatott: egyes mérések csak 15 ezer évesnek datálták a leletet.
A bizonytalanság feloldása a Prágai Egyetem természettudományi fakultásán dolgozó Jaroslav Brůžeknek, valamint a prágai Nemzeti Múzeum munkatársának, Petr Velemínskynek köszönhető, akik a Max Planck Történettudományi Intézet genetikai laboratóriumaival együttműködve tisztázták a koponya valódi korát.
Businesses required to demand customers present valid ‘corona passports’ under Denmark’s requirements for lifting restrictions could face heavy fines for not complying with rules. https://t.co/LoyZdcTIvM
Czechia just decided to send machine guns, sniper rifles,handguns and ammunition worth EUR 7,6 mln to Ukraine.
Unlike Germany, the Czechs aren’t afraid of entering Ukraine as the Czech Defense Ministry will provide immediate transport to any place chosen by Ukraine. pic.twitter.com/akt6KM1RRI
Bundeskanzler Olaf #Scholz erholt sich gerade in Nesselwang mit seiner Frau von den Strapazen der Politik. Heute war er auf Bergtour im Ostallgäu und natürlich wurde der prominente Wanderer von vielen Menschen erkannt.https://t.co/YIjp2Bdufp
Dovolená v Chorvatsku se nám bohužel pomalu blíží ke konci. Jak tak ale sleduji dění na české politické scéně, je na návrat ten pravý čas. pic.twitter.com/P8OtPFkmx3
Війна не буває дешевою. Хтось втрачає на ній життя, хтось – дім, а хтось – комфорт. Агресія Рф змінює правила гри для всіх європейців. Ця зима змусить переглянути свої звички. Але ми вдячні кожному, хто розуміє пріоритети: обов’язково – вільна Європа та кінець газового ru-шантажу
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Novojičínský vojenský opravárenský podnik zahájí v nejbližší době opravy ukrajinských tanků T-64, které zamíří přímo na bojiště. Smlouvu na opravu a modernizaci tanků T-64 uzavřely státní podniky ?? VOP CZ a ?? @ukroboronprom letos v únoru.
Ukrajna DNS-adatbázis létrehozását tervezi, azonban nem mindenkit vesznek fel a listára. A hírt Denisz Monasztirszkij, a Legfelső Tanács rendészeti bizottságának vezetője közölte.
Elmondása szerint a DNS-t csak olyan személyektől veszik majd le, akik ellen mások életének, egészségének veszélyeztetése, nemi szabadságának és testi integritásának megsértése miatt indult büntetőeljárás, továbbá azoktól, akik letartóztatásban vannak, illetve befejezetlen bírósági ügyük van (súlyos vagy különösen súlyos bűncselekmények elkövetése miatt).
Tervben van továbbá az azonosítandó holttestek, eltűnt személyek és azok családtagjainak DNS-vizsgálata is.
Monasztirszkij elmondása szerint a bázis segítségével rendkívül fel lehet majd gyorsítani a nyomozás folyamatát.
В ефірі «Ранок з Україною» поговорили про початок вакцинації в Україні. Безумовно, МОЗ контрактує тільки безпечні та якісні вакцини. Українці отримуватимуть препарати на рівні з громадянами Великобританії, Південної Кореї, Канади та країн Європейського Союзу. Сам процес вакцинації іде планово. Вчора дзвонив по вайберу Євгену Горенку, лікарю-реаніматологу Черкаської обласної лікарні, якому першому в Україні зробили щеплення. Почувається добре. Про подробиці першого дня вакцинації, подальші плани МОЗ та як записатись на щеплення від COVID-19 - у відео.Вакцинуймося, бо ми того варті!
Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of ?? prisoners of war. We agreed on the provision of ?? macro-financial aid to Ukraine.
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine! It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase. Thank you to @BWallaceMP Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
Február 4-én az egész világ a rák elleni küzdelem világnapját méltatja. És örömteli, hogy a legtöbb embernek ritkán jut eszébe ez a betegség, de a rákos betegségek, sajnos, évente emberek millióit „eszi” meg világszerte.
Éppen ezért évtizedek óta a világon rengeteg tudós keresi a rák elleni küzdelem hatékony módszereit. Ez rendkívül nehéz, alapos és felelősségteljes munka, mert a tét több mint tíz-, de talán több százmillió emberi élet megmentése.
Nagyon gyakran az ilyen irányú új módszertanok meglepő, vagy akár szkeptikus értékelést kapnak, de ez tudomány és a siker eléréséhez minden lehetőséget ki kell próbálni.
Közelmúltban az amerikai tudósok ismét meglepték a tudományos közösséget, amikor bejelentették, hogy létrehoztak egy olyan DNS részletet, amely képes elpusztítani a rejtett rákos őssejteket, ezzel megakadályozható azok újabb megjelenése, számolt be számos sajtóorgánum, többek között a New Atlas.
Ismeretes, hogy a myeloma multiplex a plazmasejtek rosszindulatú daganata, amely antitesteket termel. Felhalmozódnak a testben, károsítják a csontokat és a veséket, és befolyásolják a szervezet képességét a fertőzések leküzdésében. Sok betegnél rendszerint kiújul.
És ezt követően a rák ellenállóbbá válik a korábban sikeres kezelési módszerekkel szemben. Ennek okai a myeloma őssejtjei, amelyek a kezelés során a régi ráksejtek pusztulása után képes új ráksejteket kitermelni.
A kutatások és a korábbi vizsgálatok eredményeinek elemzése során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a myeloma multiplexben szenvedő betegek túlélésének alacsony mutatóját az IRF4 fehérjét termelő gén magas aktivitása okozza. Az ezzel egy időben termelődött fehérje pedig csak növelte a myeloma őssejtek számát.
Ennek eredményeként a San Diego-i Kaliforniai Egyetem, (UCSD) és az Ionis Pharmaceuticals (Kalifornia, USA) biotechnológiai vállalat tudósai megtalálták a probléma megoldását.
Ehhez létrehoztak egy DNS-részletet, amely egy adott génhez kötődik. A DNS ezen kis töredékét ION25-nek hívják, és célpontja az IRF4 gén: segít nemcsak a rosszindulatú plazma sejtek, hanem a myeloma őssejtek elpusztításában is.
A kutatócsoport már tesztelte az ION251-t transzplantált emberi myeloma sejtekkel rendelkező egereken. Minden csoportba 10 egér került, amelyek az első hét folyamán naponta kaptak gyógyszert vagy placebo-t, majd héti 3 adagot a kísérlet végéig.
2-6 hetes kezelés után a kezelést kap egerekben sokkal kevesebb myeloma sejt volt, mint a kontroll csoportban. A kezelést kapó csoportban az egerek 70-100%-a életben maradt. Ugyanakkor a kontrollcsoport minden tagja belehalt a betegségbe.
Ezzel az amerikai tudósok kijelentették, hogy az ION251 DNS-részlet felhasználható a rákbetegség kezelésének hagyományos módszereivel kombinálva azzal a céllal, hogy a daganatokat érzékenyebbé tegyék a kezelésre és esetleg megelőzzék annak újabb kialakulását.
Eközben a WHO attól tart, hogy a rákos megbetegedések száma jelentősen megnő. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a szervezet szakértői 60%-os növekedést prognosztizálnak.
„A rákos megbetegedések számottevő növekedése várható, különösen a szegény országokban, mivel korlátozott erőforrásaikat főleg a fertőző betegségekre, mint például a malária, valamint a gyermekek és az anyák egészségére összpontosítják, így a rák elleni küzdelemre szánt alapokra alig marad pénz” – összegezte a WHO főigazgatója.
Egyébként manapság Afrikában és Dél-Ázsiában az országok kevesebb, mint 15%-a rendelkezik a rákos betegek kezeléséhez szükséges minimális infrastruktúrával.
Egy texasi állategészségügyi létesítményben klónozott Przsevalszkij-csikó született – számolt be róla hétfőn a CNN online kiadása.
Először sikerült klónozni a vadonban már szinte teljesen kihalt faj egy példányát. A Przsevalszkij-lovak már negyven éve csaknem kizárólag állatkertekben élnek.
„A csikó születése megnövelte a veszélyeztetett vadon élő állatok genetikai megmentésének esélyeit. A fejlett szaporítási technológiák, beleértve a klónozást is, megmenthetik a fajt, lehetővé téve számunkra a genetikai sokféleség helyreállítását” – fogalmazott Ryan Phelan, a Revive & Restore természetvédelmi szervezet igazgatója. A szervezet biztosította a biotechnológiát a klónozáshoz, amelyben a San Diegó-i állatkert és a ViaGen Equine működött közre.
A klónozáshoz használt DNS-t 1980-ban fagyasztották le a San Diegó-i állatkertben.
A ló, amelynek DNS-ét a klónozáshoz használták 1975-ben született Nagy-Britanniában, és 1978-ban került az Egyesült Államokba, ahol 1998-ig élt.
Az augusztusban született csikó a Kurt nevet kapta Kurt Benirschke előtti tisztelgésül. A tudós indította azt az állatmegőrzési programot, amely a több ezer állatfaj sejtjeit és DNS-ét tároló Frozen Zoo (Fagyasztott állatkert) létrehozásához vezetett a San Diegó-i állatkertben. Kurt az állatkert szafariparkjába kerül majd, amikor már elég nagy lesz ahhoz, hogy szaporodjon.
Bob Wiese, az állatkert tudósa hangsúlyozta, hogy a csikó a faj genetikailag egyik legértékesebb egyede lehet. A vadlófaj Nyikolaj Przsevalszkij orosz tábornokról kapta a nevét, aki az 1880-as években készített leírást róla. Az ázsiai vagy mongol vadló, valamint takhi néven is emlegetett alfaj jellegzetessége, hogy sohasem háziasították. A vadlófaj megmentésére, amely a vadászat és a környezet károsodása miatt tűnt el szinte teljesen egyik eredeti élőhelyéről, a Dzsungáriai-medencéből, a kínai kormány a nyolcvanas években indított tenyésztési programot az alfaj Angliából és Németországból visszaszállított egyedeivel.
