Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.
2024 márciusában 14,14 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, vagyis egy tized fokkal több, mint 2016-ban. 1,68 Celsius-fokkal melegebb volt idén márciusban, mint az 1800-as évek végén, amelyet viszonyítási alapnak használnak a fosszilis tüzelőanyagok előtti évek és a jelenkor hőmérsékleteinek összehasonlítására.
Márciusban a globális tengerfeletti hőmérséklet átlagosan 21,07 Celsius-fok volt. Ez a legmagasabb havi érték, amelyet valaha mértek, de csak kevéssel haladta meg a februári értéket.
Tavaly június óta a Földön minden hónapban megdőlt a melegrekord, a többi közt a világ óceánjain átvonuló tengeri hőhullámok miatt.
A tudósok szerint ugyanakkor az erős El Nino jelenség miatt az említett időszakban tapasztalt forróság nem volt meglepő.
De a jelenség „és a nem természetes tengeri hőhullámok együttese elképesztővé tette ezeket a rekordokat” – jelentette ki Jennifer Francis, a Woodwell Klímakutató Központ tudósa, hozzátéve, hogy az El Nino enyhülésével a havi átlaghőmérsékletek is többnyire csökkenni fognak.
A klímakutatók szerint a rekordmagas hőmérséklet előidézéséhez leginkább az emberi tevékenységek, a szén és olaj elégetése, valamint a természetes gázok okozta széndioxid- és metánkibocsátás a felelős.
„Ez a tendencia egészen addig nem fog változni, amíg nem csökken az atmoszférába jutó üvegházhatású gázok koncentrációja” – mondta Francis, hozzátéve; „ez azt jelenti, hogy le kell állnunk a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, az erdőírtással, és mielőbb fentarthatóbb módokon kell az élelmiszereinket előállítani”.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében a világ országai azt tűzték ki célul, hogy az iparosodás előtti idők átlaghőmérsékletéhez viszonyítva a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokon vagy azalatt tartsák. A Copernicus adatai szerint a Földön a 12 hónapos átlaghőmérséklet jelenleg a párizsi határértéket 1,58 Celsius-fokkal haladja meg.
„Azért voltak már ennél szokatlanabb hónapok is, amelyekben megdőlt a rekord” – közölte Samantha Burgess, a Copernicus igazgatóhelyettese, kiemelve 2023 szeptemberét és 2024 februárját.
„Mindazonáltal a tendencia nem jó irányba mutat” – tette hozzá Burgess, majd a globális intézkedések megtételét szorgalmazta.
A Föld hőmérséklete rövid időre olyan kritikus küszöbérték fölé emelkedett, amelyre a tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy katasztrofális és visszafordíthatatlan hatással lehet a bolygóra és ökoszisztémáira – derült ki egy éghajlatkutató által megosztott adatokból.
Több mint 2 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintnél múlt hét pénteken, amelyre eddig még nem volt példa – derül ki az előzetes adatokból, amelyeket Samantha Burgess, az európai székhelyű Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatóhelyettese osztott meg az X-en.
A küszöbértéket csak átmenetileg lépték át, és nem jelenti azt, hogy a világ tartósan 2 fok feletti felmelegedésben van, de ez annak a bolygónak a tünete, amely folyamatosan egyre melegebb és melegebb lesz, és egy olyan hosszabb távú helyzet felé halad, amelyben az éghajlati válság hatásait nehéz – egyes esetekben lehetetlen – lesz visszafordítani.
Burgess a posztjában azt írta, hogy a pénteki globális hőmérséklet átlagosan 1,17 fokkal haladta meg az 1991–2020-as szintet, így ez volt a legmelegebb november 17-e a feljegyzések szerint. Az iparosodás előtti időkhöz képest azonban – mielőtt az ember elkezdte volna nagymértékben elégetni a fosszilis tüzelőanyagokat és megváltoztatni a Föld természetes éghajlatát – a hőmérséklet 2,06 fokkal volt melegebb.
A pénteki 2 fokos túllépés két héttel az ENSZ dubaji COP28 klímakonferenciájának kezdete előtt történt, ahol az országok számba veszik, milyen eredményeket értek el a párizsi klímamegállapodásban vállaltak szerint a globális felmelegedés 2 fokkal az iparosodás előtti szinthez képest történő korlátozásában, és a cél az, hogy 1,5 fokra korlátozzák a felmelegedést.
„A 2 fok feletti felmelegedés nem jelenti a Párizsi Megállapodás megszegését, de rávilágít arra, hogyan közeledünk a nemzetközileg elfogadott határértékekhez – mondta Burgess a CNN-nek. – Arra számíthatunk, hogy az elkövetkező hónapokban és években egyre gyakoribbá válnak az 1,5 és 2 fokos napok.”
A Copernicus adatai előzetesek, és hetekre lesz szükség ahhoz, hogy a valós megfigyelésekkel megerősítsék őket.
Úgy tűnik, a világ már most is afelé halad, hogy a következő néhány évben hosszabb távon átlépje az 1,5 fokos felmelegedés határát, amely felett a tudósok szerint az emberek és az ökoszisztémák nehezen tudnak alkalmazkodni.
Az 1,5 fok azonban nem sziklaszirt a Föld számára – minden töredék fokkal magasabb felmelegedés rosszabb következményekkel jár. A 2 fokos felmelegedés a népesség jóval nagyobb részét teszi ki a halálos szélsőséges időjárás veszélyének, és növeli annak valószínűségét, hogy a bolygó visszafordíthatatlan fordulópontokhoz ér, például a sarki jégtakarók összeomlásához és a korallzátonyok tömeges pusztulásához.
Richard Allan, a brit Readingi Egyetem klímatudományi professzora a törést úgy nevezte, „kanári a szénbányában”, amely „aláhúzza az üvegházhatású gázok kibocsátásának kezelésének sürgősségét”.
Hozzátette azonban, „teljes mértékben várható, hogy az egyes napok jóval az iparosodás előtti 2 Celsius-fok fölé emelkednek, mielőtt a tényleges 2 Celsius-fokos célt sok éven keresztül átlépnénk”.
Az adatok a valaha mért legmelegebb 12 hónap után érkeznek, és az éghajlati válság által felerősített szélsőséges időjárási események éve után, beleértve a hawaii tüzeket, az észak-afrikai áradásokat és a földközi-tengeri viharokat, amelyek mindegyike emberéleteket követelt.
A tudósok egyre inkább aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a hőmérsékleti adatok meghaladják az előrejelzéseiket.
Az elmúlt hetekben a Föld éghajlatának állapotát és az embereknek a felmelegedés elleni küzdelmet célzó intézkedéseit ellenőrző jelentések sora azt mutatja, hogy a bolygó a felmelegedés veszélyes szintje felé tart, és nem tesz eleget a hatások mérséklése vagy az azokhoz való alkalmazkodás érdekében.
Egy múlt heti ENSZ-jelentés szerint, még ha az országok az összes jelenlegi éghajlatvédelmi ígéretüket be is tartják, a bolygó felmelegedését okozó szennyezés 2030-ban még mindig 9 százalékkal magasabb lesz, mint 2010-ben. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint a világnak 45 százalékkal kell csökkentenie a kibocsátást az évtized végéig 2010-hez képest ahhoz, hogy reménye legyen a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest. A 9 százalékos növekedés azt jelenti, hogy ez a cél messze van.
Egy másik ENSZ-jelentés azt is megállapította, hogy a világ a fosszilis tüzelőanyagok termelésének azon határértékének túllépését tervezi, amely kordában tartaná a globális felmelegedést. Az országok 2030-ra több mint kétszeresét tervezik kitermelni a fosszilis tüzelőanyagok azon határértékének, amely a felmelegedést 1,5 foknál korlátozná.
Grönland gleccserei gyorsuló ütemben olvadnak – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya, amely a Nature Climate Change című folyóiratban jelent meg pénteken.
A kutatás szerint az elmúlt 20 évben Grönland egyes részein ötszörösére gyorsult a gleccserek olvadása.
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méter. A Grönland szélein és a jégsapkákon lévő gleccserek visszahúzódása különösen súlyos.
Grönland mintegy 22 ezer gleccseréből több mint ezret vizsgáltak meg a kutatók. Az elemzéshez a műholdfelvételeken kívül 200 ezer fotót és légifelvételt is kiértékeltek, amelyek az elmúlt 130 évben készültek.
Anders Björk, a tanulmány elkészítésén dolgozó geotudós elmondta, korábbi kutatásokból már kiderült, hogy Grönland legnagyobb gleccserei veszélyben vannak a globális éghajlatváltozás és a hőmérséklet növekedése miatt. A gleccserek olvadásának mértékével kapcsolatban azonban az elégtelen mérések miatt kételyek merültek fel. A csütörtökön megjelent új tanulmány azonban szerinte „az utolsó kétségeket is eloszlatja”.
Az idei év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – áll az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának (C3S) csütörtökön közzétett jelentésében, amely szerint a globálisan rekordhőmérsékletű nyarat szintén rekordmeleg szeptember követte.
A szeptemberi hőmérséklet 0,5 Celsius fokkal volt melegebb, mint a mérések kezdete óta nyilvántartott legmelegebb szeptember, és közel 1 teljes Celsius fokkal volt melegebb, mint az 1991 és 2020 közötti átlagos szeptemberi hőmérséklet.
A rekordmeleg nyárról és szeptemberről Samantha Burgess, a Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának igazgatóhelyettese számolt be. Közleménye szerint a globális átlaghőmérséklet 2023 folyamán 1,4 Celsius-fokkal lesz magasabb az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél.
A jelentésben szereplő adat már mindössze 0,1 Celsius fokkal marad el a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött céltól, amely 1,5 Celsius fokra korlátozná a globális felmelegedés mértékét az évszázad végéig az iparosodás előtti globális átlaghőmérséklethez viszonyítva.
Az idei szeptemberben viszont az 1850 és 1900 közötti, iparosodás előtti időszakhoz képest már 1,75 Celsius fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet. A jelentés a műholdak, hajók, repülőgépek és meteorológiai állomások által szolgáltatott több milliárd mérési adat számítógépes elemzései alapján készült. A C3S egyike az Európai Unió Kopernikusz Földmegfigyelési Programja által nyújtott hat tematikus információs szolgáltatásnak.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Szélsőséges – 10 százalék körüli – jégveszteséget szenvedtek a svájci gleccserek az elmúlt két esztendőben – közölte csütörtökön Genfben a svájci Krioszféra Megfigyelő Bizottság (SCC).
„Egyik szélsőséges esztendő a másik után következik. 2022-ben a svájci gleccserek hat százalékot veszítettek a tömegükből. 2023-ban 4 százaléknyi jég olvadt el, ez a második legmagasabb adat, amióta elkezdődtek a mérések” – közölte a Földön található jégtömegek és hó vizsgálatával foglalkozó svájci bizottság.
„A svájci gleccserek egyre gyorsuló ütemben olvadnak. A gyorsulás drámai, miután csak az elmúlt két évben annyi jég tűnt el, mint 1960 és 1990 között” – tette hozzá az SCC.
A bizottság a jégveszteséget a 2022–2023 telén lehullott kis hómennyiségnek és a magas nyári hőmérsékleteknek tulajdonította.
Több gleccser jégnyelve összeomlott, kisebb gleccserek nyom nélkül eltűntek. Még a déli Wallis kantonban és az Engadin-völgyben, ahol a gleccserek a 3200 méter fölötti magasságban eddig megőrizték az egyensúlyi helyzetüket, több méteres olvadást jegyeztek fel.
Ebben a két évben a gleccservastagság fogyása akár a három métert is elérhette. A Berni-felvidéken és Wallis kanton egyes részein kevésbé súlyos a helyzet, a veszteség itt több mint kétméteres, de önmagában ez is „túlságosan magas” – közölte az SCC.
Az adatok az ország egyetemei által működtetett Svájci Gleccsermegfigyelő Központtól (GLAMOS) származnak.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A mostani július lehetett évezredek óta a legmelegebb hónap – tudatta csütörtökön a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Copernicus klímaváltozást figyelő európai szolgálat Genfben.
A két szervezet kiértékelte július 23-i hatállyal a meteorológiai adatokat. „A világ forró széken ül” – hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár. „Nem kell a hónap végéig várnunk, hogy ezt pontosan tudjuk. Hacsak a következő napokban nem lesz egy kisebb jégkorszak, a július minden rekordot meg fog dönteni” – mondta a világszervezet vezető diplomatája.
Az adatokból már most kitűnik, hogy az idei július első három hete volt a valaha mért legmelegebb háromhetes időszakasz, a legmelegebb esztendőt tekintve 2023 pedig megdöntheti a 2016-os év rekordját – jelentette ki Christopher Hewitt, a WMO éghajlatkutató szolgálatának igazgatója.
A világon feljegyzett legmelegebb nap az idei év július 6. volt 17,08 Celsius fokos globális átlaghőmérséklettel. Július 5. és 7. sem maradt el sokkal. A korábbi rekordot 2016. augusztus 13. tartotta 16,8 Celsius fokos globális átlaghőmérséklettel. Utóbbi csúcsérték az idei év júliusának legalább 17 napján túl lett szárnyalva.
„A globális felmelegedés korszaka véget ért. Megkezdődött a globális forrás korszaka”– hangoztatta Guterres. Az ENSZ-főtitkár felszólította a politikai vezetőket, hogy haladéktalanul tegyenek drasztikus intézkedéseket a klímaváltozás megfékezésére.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Elszíneződnek az óceánok a globális felmelegedés következtében, mutatta ki egy tanulmány a NASA nemrég publikált műholdképei alapján, írja a Guardian. A jelenség hátterében az áll, hogy a klímaváltozás befolyásolja a tengerekben élő planktonpopulációkat.
A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője arról beszélt: „Nem önmagukban a színek miatt foglalkozunk a jelenséggel, hanem azért, mert a színek megmutatják a változásokat az ökoszisztémákban”.
A tudósok az elmúlt húsz év alatt készült műholdképek elemzése alapján jutottak arra, hogy a világ óceánjainak 56 százaléka szépen lassan színt vált. A különböző planktonok különböző módon verik vissza a fényt. A mikroszkopikus méretű fitoplanktonok azért kiemelten fontosak az élővilágban, mert a táplálkozási láncok alapjainak számítanak.
Hozzátették, hogy a zöldülés a legáltalánosabb jelenség, de olyan helyek is akadnak, ahol az óceánok kékebbé, vagy pirosabbá válnak.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy ezek a változások mekkora hatással lehetnek a Föld élővilágára – viszont bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az emberi tevékenységekkel járó károsanyag-kibocsátások az élővilág egészére hatással vannak.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Több tucatnyi melegrekord dőlt meg Szibériában a héten, a szakértők szerint pedig jócskán benne van a kezünk a dologban.
Szibéria egyes részein máris rekordok dőlnek meg, ahogy a szélsőséges hőség szokatlan szélességi körökbe nyomul. Olyannyira jelentősnek bizonyul a változás, hogy múlt szombaton a hőmérséklet elérte a 37,9 Celsius-fokot Jalturovoszkban, ezzel a történelem eddigi legmelegebb napja lett, azóta pedig még számos hőmérsékleti rekord dőlt meg Szibériában.
Szerdán több eddigi melegrekord is megdőlt, többek között Bajevóban, ahol 39,6 és Barnaulban, ahol 38,5 Celsius-fokot mértek.
Tehát azt mondhatjuk, hogy ez valóban kivételes, és a régió történelmének legsúlyosabb hőhulláma – írta Maximiliano Herrera éghajlatkutató a Twitteren.
Ugyan csak tudományos elemzéssel lehet megállapítani, hogy az ember okozta éghajlatváltozásnak pontosan mekkora hatása van erre az eseményre, de azt tudjuk, hogy a globális felmelegedés szélsőségesebb hőmérsékleteket okoz.
Szibériában általában is nagy havi és éves hőmérséklet-ingadozások tapasztalhatók, de az elmúlt évtizedekben erős felmelegedési tendencia volt tapasztalható.
Szibéria a bolygó egyik leggyorsabban melegedő régiója, ahol a szélsőséges melegek egyre intenzívebbé válnak – mondta Omar Baddour, a Meteorológiai Világszervezet éghajlatfigyelési és -politikai szolgálatainak vezetője.
Samantha Burgess, az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatóhelyettese így fogalmazott a melegrekordról: ezek a hőhullámok komoly következményekkel járnak az emberekre és a természetre nézve, és egyre gyakrabban fognak előfordulni, hacsak nem csökkentjük gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátását.
De nem csak Szibériában volt rekordmeleg a héten, hiszen a hőség egész Közép-Ázsiában elterjedt. Herrera szerint április elején Türkmenisztánban 42 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, ami szintén világrekord volt azon a szélességi fokon.
„Ez egy történelmi hőhullám, amely átírja a világ éghajlati történetét” – írta Herrera a Twitteren.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet mérték az óceánokban idén májusban. Pedig már a XIX. század óta vizsgálják a nagy vizek hőmérsékletét.
A XIX. századig visszamenőleg vizsgálják az óceánok hőmérsékletét, és ezen adatok alapján kijelenthető: májusban még soha nem voltak ilyen melegek az óceánok, mint idén.
Az Európai Unió klímafigyelő egysége, a Copernicus Climate Change Service (C3S) adatai szerint a tengerek hőmérséklete körülbelül 10 méteres mélységben negyed Celsius-fokkal volt magasabb, mint ugyanebben a hónapban 1991 és 2020 között.
A hosszú távú trendek szerint az elmúlt 40 év alatt átlagosan 0,6 Celsius-fokkal nőtt az óceánok felszíni hőmérséklete – mondta Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese, megjegyezve, hogy áprilisban új hőrekord is született.
De ez még rosszabb lehet az előttünk álló hónapokban, mert a melegedésre rásegítő El Niño jelei észlelhetők a Csendes-óceán egyenlítői részén. A földfelszíni átlaghőmérséklet májusban a második legmelegebb volt idén a mérések kezdete óta.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az éghajlatváltozás és a fenntarthatatlan mértékű emberi használat miatt jelentősen csökkent a tavak vízszintje az elmúlt 28 évben. A tudósok rámutatnak, ha ez így megy tovább, a jövőben elveszíthetjük tavaink felét.
Egy nemzetközi kutatócsoport csaknem kétezer nagy tavat vizsgált meg műholdas mérések, valamint éghajlati és hidrológiai modellek segítségével. A kapott eredmények alapján a tudósok megállapították: a tavak 53 százalékának jelentősen csökkent a vízszintje 1992 és 2020 között.
A Reuters által ismertetett tanulmányban kiemelték, a vízszint főként az éghajlatváltozás miatt csökkent, a folyamatot pedig fokozta a mezőgazdaság, a vízenergia és az emberi túlfogyasztás. A világ néhány legfontosabb édesvízforrása ugyanis 28 év alatt évente mintegy 22 gigatonnányi vízmennyiséget veszített.
Lassítani kellene a globális felmelegedést
Az éghajlatkutatók úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás hatására a világ szárazabb időjárású területei még szárazabbak, a nedvesek pedig még nedvesebbek lesznek. Ugyanakkor Fangfang Yao, a Virginiai Egyetem hidrológusa kiemelte, még a nedvesebb éghajlatú régiókban is jelentősen csökkent a tavak vízszintje.
Ez azt jelenti, hogy közel 2 milliárd ember élete kerülhet veszélybe, ugyanis a tavak eltűnésével egyre kevesebb édesvíz marad a Földön.
A tudósok és az aktivisták régóta hangoztatják, hogy a katasztrófa elkerülése érdekében meg kell akadályozni, hogy a felmelegedés elérje a kritikus 1,5 Celsius-fokot.
Emberi túlfogyasztás
A tanulmány szerint a fenntarthatatlan mértékű emberi használat miatt olyan fontos tavak száradnak ki, mint a közép-ázsiai Aral-tó és a közel-keleti Holt-tenger.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A kutatók hozzáteszik, ugyanakkor az emberi szabályozás miatt a tavak negyedében megemelkedett a vízszint, erre példa a Belső-Tibeti-fennsík, ahol a gátépítések miatt egyre nagyobb vízmennyiséget mérnek a tavakban.
[type] => post
[excerpt] => Az éghajlatváltozás és a fenntarthatatlan mértékű emberi használat miatt jelentősen csökkent a tavak vízszintje az elmúlt 28 évben. A tudósok rámutatnak, ha ez így megy tovább, a jövőben elveszíthetjük tavaink felét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1684600980
[modified] => 1684586859
)
[title] => A világ tavainak a fele kiszáradhat a jövőben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=148005&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148005
[uk] => 147993
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 147994
[image] => Array
(
[id] => 147994
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[original_lng] => 132945
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1684576060:12
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
