Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.
2024 márciusában 14,14 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, vagyis egy tized fokkal több, mint 2016-ban. 1,68 Celsius-fokkal melegebb volt idén márciusban, mint az 1800-as évek végén, amelyet viszonyítási alapnak használnak a fosszilis tüzelőanyagok előtti évek és a jelenkor hőmérsékleteinek összehasonlítására.
Márciusban a globális tengerfeletti hőmérséklet átlagosan 21,07 Celsius-fok volt. Ez a legmagasabb havi érték, amelyet valaha mértek, de csak kevéssel haladta meg a februári értéket.
Tavaly június óta a Földön minden hónapban megdőlt a melegrekord, a többi közt a világ óceánjain átvonuló tengeri hőhullámok miatt.
A tudósok szerint ugyanakkor az erős El Nino jelenség miatt az említett időszakban tapasztalt forróság nem volt meglepő.
De a jelenség „és a nem természetes tengeri hőhullámok együttese elképesztővé tette ezeket a rekordokat” – jelentette ki Jennifer Francis, a Woodwell Klímakutató Központ tudósa, hozzátéve, hogy az El Nino enyhülésével a havi átlaghőmérsékletek is többnyire csökkenni fognak.
A klímakutatók szerint a rekordmagas hőmérséklet előidézéséhez leginkább az emberi tevékenységek, a szén és olaj elégetése, valamint a természetes gázok okozta széndioxid- és metánkibocsátás a felelős.
„Ez a tendencia egészen addig nem fog változni, amíg nem csökken az atmoszférába jutó üvegházhatású gázok koncentrációja” – mondta Francis, hozzátéve; „ez azt jelenti, hogy le kell állnunk a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, az erdőírtással, és mielőbb fentarthatóbb módokon kell az élelmiszereinket előállítani”.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében a világ országai azt tűzték ki célul, hogy az iparosodás előtti idők átlaghőmérsékletéhez viszonyítva a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokon vagy azalatt tartsák. A Copernicus adatai szerint a Földön a 12 hónapos átlaghőmérséklet jelenleg a párizsi határértéket 1,58 Celsius-fokkal haladja meg.
„Azért voltak már ennél szokatlanabb hónapok is, amelyekben megdőlt a rekord” – közölte Samantha Burgess, a Copernicus igazgatóhelyettese, kiemelve 2023 szeptemberét és 2024 februárját.
„Mindazonáltal a tendencia nem jó irányba mutat” – tette hozzá Burgess, majd a globális intézkedések megtételét szorgalmazta.
Brazíliában példátlan hőhullám tombol. Rio de Janeiro városában a déli órákban 52,5 Celsius-fokot is mértek. Több mint százmillió ember szenved a hőségtől, amely várhatóan legalább péntekig tart.
Az ország nagy részére vörös riasztást adtak ki. Sao Paulo városában kedd délután 37,3 Celsius-fokot mértek.
A hőhullám rekordszintre emelte Brazília energiafogyasztását, mivel az emberek megpróbálják hűteni a lakásokat.
A szakértők a hőséget az El Niño jelenségnek és az éghajlatváltozásnak tulajdonítják.
A mostani július lehetett évezredek óta a legmelegebb hónap – tudatta csütörtökön a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Copernicus klímaváltozást figyelő európai szolgálat Genfben.
A két szervezet kiértékelte július 23-i hatállyal a meteorológiai adatokat. „A világ forró széken ül” – hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár. „Nem kell a hónap végéig várnunk, hogy ezt pontosan tudjuk. Hacsak a következő napokban nem lesz egy kisebb jégkorszak, a július minden rekordot meg fog dönteni” – mondta a világszervezet vezető diplomatája.
Az adatokból már most kitűnik, hogy az idei július első három hete volt a valaha mért legmelegebb háromhetes időszakasz, a legmelegebb esztendőt tekintve 2023 pedig megdöntheti a 2016-os év rekordját – jelentette ki Christopher Hewitt, a WMO éghajlatkutató szolgálatának igazgatója.
A világon feljegyzett legmelegebb nap az idei év július 6. volt 17,08 Celsius fokos globális átlaghőmérséklettel. Július 5. és 7. sem maradt el sokkal. A korábbi rekordot 2016. augusztus 13. tartotta 16,8 Celsius fokos globális átlaghőmérséklettel. Utóbbi csúcsérték az idei év júliusának legalább 17 napján túl lett szárnyalva.
„A globális felmelegedés korszaka véget ért. Megkezdődött a globális forrás korszaka”– hangoztatta Guterres. Az ENSZ-főtitkár felszólította a politikai vezetőket, hogy haladéktalanul tegyenek drasztikus intézkedéseket a klímaváltozás megfékezésére.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) szerint július első hete lett a legmelegebb a megfigyelések történetében, számolt be az Euronews. Múlt csütörtökön 17,08°C-os napi átlagos globális csúcsot mértek.
„Az előzetes adatok szerint a világ a megfigyelések történetének legmelegebb hetét élte át” – áll a WMO közleményében.
Ez a szélsőséges hőmérsékleti hullám, amelyet a délről beáramló forró, száraz levegő okoz, akkor érkezett meg, amikor Európában már hőhullám volt.
Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Németországban az intenzív és hosszan tartó hőség miatt emelkedik a levegő hőmérséklete. Vasárnap a délkelet-franciaországi Lyonban 37-38°C-os maximum hőmérsékletet mértek. A Meteo France szakértői úgy vélik, hogy bár ez a hőhullám jellemző a nyárra, több napos időtartama külön odafigyelést igényel.
Németországban 38°C-ot, Lengyelországban pedig 30°C-ot mértek. Az orvosok azt tanácsolják, hogy a nap aktivitásának csúcsidőszakában tartózkodjanak a szabadban való tartózkodástól, és igyanak sok folyadékot. Olaszországban is fokozódott a hőség, az elkövetkezendő napokban Spanyolországban és Portugáliában 40°C-ot meghaladó hőmérséklet várható.
Tavaly nyáron több mint 61 ezer hőség okozta halálesetet regisztráltak Európában. Olaszország, Görögország, Spanyolország és Portugália voltak a legérintettebb országok.
Európa nagy részén kánikula tombol, a szakszolgálatok elővigyázatosságra figyelmeztetnek.
A közép-franciaországi Lyonban 38 Celsius-fokot mértek a hétvégén.
Bár a Meteo-France adatai szerint ez az évszakhoz képest nem kivételes hőhullám, a szolgálat arra figyelmeztet, hogy a tartósan magas hőmérséklet elővigyázatosságot követel, különösen az érzékeny vagy veszélyeztetett emberek számára.
Németországban is több régióban elérte a 38 fokot a csúcshőmérséklet. A tavak és folyók csábítóak ilyenkor, de egy hirtelen csobbanás a „hidegvízi sokk“”” veszélyével fenyeget – figyelmeztet a szakszolgálat.
A hideg vízre a szervezet azonnali reakciója, reflexszerűen, hogy levegőért kapkod, ami végzetes lehet.
„A fürdőhelyeken a hőséggel kapcsolatos kockázatok a napszúrás, a leégés. Valamint a sokk, ha felhevült testtel nem fokozatosan ereszkedünk a vízbe. Olyankor túl nagy a hőmérsékletkülönbség” – magyarázza a szakember.
Lengyelországban is 30 fok körüli hőmérsékleteket mértek. Az orvosok pedig felszólították az embereket, hogy a legforróbb órákban maradjanak otthon. Ez különösen érvényes a gyerekekre, az idősekre és a krónikus betegekre. Ha mégis kimerészkednek, viseljenek kalapot, és igyanak napi 3 liter folyadékot.
Az olasz fővárosban az ilyenkor is rengeteg turista terveit áthúzta a hőség; a műemlékek helyett a fagylaltozók és a szökőkutak kerültek célkeresztbe.
A 2022-es volt Európa leforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van – derült ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Unió (EU) kutatói által közösen készített éves jelentésből.
A közzétett tanulmány szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az 1980-as évek óta a globális átlag nagyjából kétszeresével nőtt az átlaghőmérséklet. A jelentésben kiemelik, hogy a perzselő hőség mintegy 16 ezer ember halálát okozta.
„Sajnálatos módon ez nem tekinthető éghajlati különlegességnek vagy egyszeri eseménynek” – hangsúlyozta Carlo Buontempo, az EU műholdas Föld-megfigyelési programján, a Copernicuson belüli klímaváltozást figyelő szolgálat (Copernicus Climate Change Service, C3S) igazgatója.
A klímaváltozást és annak fejlődését tekintve a kutatócsoport jelenlegi meglátásai szerint az olyan időjárásbeli események, mint amelyeket múlt évben tapasztalhattunk Európában egy minta részét képzik, mely szerint nemcsak gyakoribbá, de intenzívebbé is válnak a szélsőséges hőhullámok – tette hozzá Buontempo.
Az európai rekordmeleg nyárban szerepet játszik, hogy a kontinens számottevő része az Északi-sarkvidékhez és az úgynevezett szubarktikus régióhoz, vagyis az Északi-sarkvidékkel szomszédos területhez tartozik, amely a bolygó leggyorsabban melegedő régiója. Emellett nemcsak rekordmennyiségű gleccser olvadt el tavaly, de a Földközi-, a Balti- és a Fekete-tenger térségéből is súlyos és szélsőséges tengeri hőhullámokról adtak jelentést a múlt évben.
A jelentésben a szakértők világszerte további rekordhőmérsékletekre figyelmeztettek, amelyet súlyosbít az El Nino, azaz a Csendes-óceán egy részének természetes, átmeneti és alkalmi felmelegedése.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A 2022-es volt Európa leforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van – derült ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Unió (EU) kutatói által közösen készített éves jelentés... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1687724580 [modified] => 1687694845 ) [title] => 2022 volt minden idők legforróbb nyara Európában – ENSZ [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=152152&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 152152 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 152153 [image] => Array ( [id] => 152153 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-scaled.jpg [original_lng] => 546549 [original_w] => 2560 [original_h] => 1213 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-300x142.jpg [width] => 300 [height] => 142 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-768x364.jpg [width] => 768 [height] => 364 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-1024x485.jpg [width] => 1024 [height] => 485 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-1536x728.jpg [width] => 1536 [height] => 728 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-2048x971.jpg [width] => 2048 [height] => 971 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 1213 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1687684046:5 [_thumbnail_id] => 152153 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1109 [translation_required_done] => 1 [_oembed_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] =>
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Hanoi, Vietnám fővárosa minden este sötétségbe borul, mert a hatóságok így próbálják csökkenteni az elektromos hálózatra nehezedő terhelést, amelyet a légkondicionálók és ventilátorok megnövekedett használata okoz, mert az emberek így igyekeznek megküzdeni a hőséggel – közölték illetékese szerdán.
Este 11 órától minden parkban és a 8 milliós város kétharmadában kikapcsolják a közvilágítást. A hatóságok azt remélik, hogy ezzel csökkentik a légkondicionáló berendezések által nagymértékben igénybe vett elektromos hálózat terhelését, és pénzt takarítanak meg. A tudósok szerint a globális felmelegedés is szerepet játszik a szélsőséges időjárási jelenségek súlyosbodásában a délkelet-ázsiai országban.
Május elején 44,1 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek az országban, ami rekordot jelent. Kétszer, áprilisban és május végén is hőhullám sújtotta az országot, ami megnehezítette az élet- és munkakörülményeket, különösen a városokban.
„Egy nap ebben a hőségben felér egy heti munkával hűvös időben” – mondta az AFP francia hírügynökségnek Lai Thi Yen hanoi zöldségárus, miközben aznap 36 Celsius-fok volt.
Az EVN áramszolgáltató szerint a légkondicionálók és ventilátorok intenzív használata megterheli az elektromos hálózatot. További gondot jelent, hogy az ország északi részén a súlyos szárazság miatt a tározók vízszintje 30-40 százalékkal csökkent.
A Hanoi által elfogadott intézkedésnek köszönhetően minden nap egy óra világítást takarítanak meg.
A város már korábban is fogadott el hasonló intézkedéseket, de nem ilyen léptékben.
„Az energiatakarékossági programot idén kiterjesztették a város közvilágítási rendszerének 70 százalékára” – mondta a helyi médiának Le Trung Kien, a közvilágításért felelős vállalat igazgatóhelyettese. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindig elegendő világítás jut a közlekedés, a biztonság és a rend fenntartásához. Az intézkedés augusztus végéig tarthat.
Az idei nyár volt a legmelegebb Európa történetében, a kontinensen minden eddigi rekordot megdöntő hőhullámok jelentkeztek, és az évszázadok óta nem tapasztalt szárazság miatt erdőtüzek pusztítottak – közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus csütörtökön.
A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint az ideinél soha nem mértek melegebbet június és augusztus között Európában.
Az adatok szerint augusztus volt a legmelegebb hónap a kontinensen, 0,4 Celsius-fokkal megdöntve a korábbi, 2021 augusztusában feljegyzett rekordot. A 2022. augusztusi hőmérséklet Európa nagy részén 1,72 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1991-2020 közötti időszak átlaga.
A felszínhez közeli, átlagon felüli levegőhőmérséklet Európában a Földközi-tenger nyugati régiójában, illetve a kontinens keleti részén fordult elő leginkább – írták.
Közölték továbbá, globálisan szintén 2022 augusztusa volt az eddigi legmelegebb hónap. Az átlaghőmérséklet augusztusban 0,3 fokkal volt magasabb a világban, mint az 1991–2020 között mért havi átlag.
A jelentés végezetül kiemelte, az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb a hőhullámok várhatók, amelyek az ideihez hasonló aszályokat okoznak majd.
Війна не буває дешевою. Хтось втрачає на ній життя, хтось – дім, а хтось – комфорт. Агресія Рф змінює правила гри для всіх європейців. Ця зима змусить переглянути свої звички. Але ми вдячні кожному, хто розуміє пріоритети: обов’язково – вільна Європа та кінець газового ru-шантажу
Bundeskanzler Olaf #Scholz erholt sich gerade in Nesselwang mit seiner Frau von den Strapazen der Politik. Heute war er auf Bergtour im Ostallgäu und natürlich wurde der prominente Wanderer von vielen Menschen erkannt.https://t.co/YIjp2Bdufp
Dovolená v Chorvatsku se nám bohužel pomalu blíží ke konci. Jak tak ale sleduji dění na české politické scéně, je na návrat ten pravý čas. pic.twitter.com/P8OtPFkmx3
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
A 3 milliós görög fővárosban nyáron szinte elviselhetetlen a hőség – három hétig 45 fok fölött volt –, ezért nemrégiben hőségfelelőst neveztek ki, hiszen az előrejelzések szerint a jövőben egyre melegebb lesz Görögországban is.
„Athénban nagyon kevés a park és a zöld terület, ezért ezt szeretnénk megnövelni. Kevés a hely és kevés a víz a belvárosban. Ezért Hadrianus római császár régi vízrendszerét újítjuk fel, amely nem ivóvizet szállít a fővárosba. Ezzel akarjuk locsolni a meglévő és az újonnan létesülő parkokat” – mondja a Deutsche Welle tudósítójának a 61 éves Elena Mirtivili, aki korábban a Zöld párt elnöke és Athén főpolgármesterének helyettese volt. Most teljes erővel szervezi a védekezést a hőhullámok ellen, amelyek szinte elviselhetetlenné teszik az életet Athénban. Egyik ötlete az, hogy a külföldi példákat tanulmányozza, és igyekszik átültetni Görögországba, ahol a 4000 éves Athénban még sohasem volt tartósan ilyen meleg.
Az egyik megvalósulóban levő terv egy kis japán park a görög fővárosban.
„Minél több olyan fát akarunk ültetni, melynek sok levele van, és ezért csökkenti a hőséget. A japánok ezt már kitalálták, ráadásul náluk is kevés a hely, mint Athén belvárosában. Ezért ilyen kis parkot hozunk létre, amelyet olyan vízzel öntözünk, amely nem iható, vagyis ezzel nem csökkentjük Athén ivóvízkészletét” – hangsúlyozza a hőségfelelős. Tisztában van azzal is, hogy elsősorban az emberekkel kell foglalkoznia, akiket rendkívüli mértékben megvisel a hőség. Ha a hőmérő 30 fok fölött csak egyet emelkedik, akkor a halálozási mutató 5%-lal lesz magasabb. „Erről nem írtak az újságok a nagy hőhullám idején, pedig ez nagyon fontos, különösen a veszélyeztettek szempontjából” – emelte ki.
Athén hőhullámfelelőse ezért meghívta a Vöröskereszt hőségspecialistáit Ausztráliából, ahol olykor tartósan 50 fok körül van a hőmérséklet. Az ausztrálok tanácsára sok segélypontot hoztak létre Athénban, hogy közel legyen a segítség, ha valaki rosszul lesz. A leghíresebb segélypont az Akropoliszon van, amelyet ilyen óriási hőségben is látogatnak a turisták. A Vöröskereszt ezenkívül összeírta azokat a hetven év fölötti öregeket, akik egyedül élnek, ezért veszélyezteti őket a hőhullám. Tartják velük a kapcsolatot és tanácsokat adnak. Elsősorban azt, hogy igyanak sok vizet, és csak este mozduljanak ki, amikor már elviselhetőbb a hőség.
Parkok az utak helyén
Radikális megoldást javasol Athén hőség felelőse a forgalmi dugók felszámolására. Athén városát sem ilyen nagy autós forgalomra tervezték, ezért gyakoriak a dugók, ahol 10 fokkal magasabb lehet a hőmérséklet. Ennek megszüntetésére a hőségfelelős azt javasolja, hogy tiltsák ki a járműveket a belvárosból, és az utak helyén létesítsenek parkokat. Természetesen nagy az ellenállás, de a hőségfelelős szerint másképp nem lehet elérni a célt: Athén karbonsemlegességét 2035-re. Így is nagyon kockázatos ennek a célnak az elérése, ezért a hőségfelelős boldog, hogy lánya Skandináviában, Norvégiában tanul. „Örülök ennek, mert a jövőben Északon sokkal elviselhetőbbek lesznek az időjárási körülmények, mint nálunk nyáron Athénban.”
Bászrában 52,6 fokos a hőség, az emberek kaptak is négy nap rendkívüli szabadságot, de így is nehéz elviselni az extrém meleget.
A Közel-Keleten, Irakban és Kuvaitban péntek délután nagy területen érte el és lépte át a hőmérséklet az 50 fokot. Bászrában 52,6 fok volt a csúcs, ami idén az eddigi legmagasabb hőmérsékletnek számít, amit a bolygón mértek – írja az Időkép.
Az iraki abszolút rekord egyelőre nem került veszélybe, ugyanis a 2016-ban mért 53,8 fok volt az eddig mért legmagasabb hőmérséklet a közel-keleti országban, viszont enyhülésről egyelőre szó sincs, így akár ez a rekord is megdőlhet a következő napokban.
Az extrém hőség miatt Irakban legalább 10 tartományban rendeltek el rendkívüli szabadságot az állami alkalmazottak számára. Azonban munka nélkül is rendkívül nehéz elviselni a meleget: éjszaka is 30 fok körüli a hőmérséklet, a gyakran előforduló áramkimaradások miatt a légkondicionálók sem tudják mindig lehűteni a zárt helyiségeket. Ráadásul az egyre többször kialakult porviharok is megnehezítik az emberek mindennapjait.
(idokep.hu)
[type] => post [excerpt] => Bászrában 52,6 fokos a hőség, az emberek kaptak is négy nap rendkívüli szabadságot, de így is nehéz elviselni az extrém meleget. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1659894180 [modified] => 1659840443 ) [title] => 50 foknál is melegebb van Irakban, idén még egyszer sem mértek ilyen hőséget a bolygón [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=113752&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 113752 [uk] => 113830 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 113753 [image] => Array ( [id] => 113753 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1.jpg [original_lng] => 829662 [original_w] => 2560 [original_h] => 1774 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-300x208.jpg [width] => 300 [height] => 208 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-768x532.jpg [width] => 768 [height] => 532 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-1024x710.jpg [width] => 1024 [height] => 710 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-1536x1064.jpg [width] => 1536 [height] => 1064 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-2048x1419.jpg [width] => 2048 [height] => 1419 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1.jpg [width] => 2560 [height] => 1774 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1659939656:3 [_thumbnail_id] => 113753 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1711 [translation_required_done] => 1 [_oembed_af35bf133bd4078a309501f8656a02e8] => [_oembed_time_af35bf133bd4078a309501f8656a02e8] => 1659883389 [_oembed_dcf022aced4fb3a6ddc7e7df7afbe368] =>
