Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjEyNDg4O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 180254
[content] =>
Tudták, hogy a tornacipők kávézaccból vagy az óceánból kifogott halászhálókból, a sportpályák burkolata régi futócipőkből, a kerékpárok pedig beolvasztott műanyagból is készülhetnek? Különböző országok vállalkozásai pénzt csinálnak a hulladékból. Ukrajnában is számos sikeres kezdeményezésből nőtt ki vállalkozás: papírfogkefe, lehullott levelekből készült papír, biológiailag lebomló és ehető csomagolás, kávézaccból készült edények, csészék és gyertyák, napelem, amely egyben redőny is… Interaktív előadás formájában ilyen fejlesztésekről számolt be Anna Szabados, a Zöld Város civil szervezet vezetője egy ungvári ökoesten. Az „Együtt az ökológia hullámhosszán ökoest az Ungvári Nemzeti Egyetem Innovációs és Fejlesztési Központjának kezdeményezésére, a „Zöld Város” civil szervezettel, az Ifjú Földrajzosok Ukrajnai Szövetségével és a „Projektna, 3” újrahasznosító állomással közösen, a megyei katonai közigazgatás Oktatási, Ifjúsági és Sport Főosztályának támogatásával került megrendezésre. A találkozó lehetőség arra, hogy erősítse több diák és egyetemi dolgozó elkötelezettségét az ökokultúra iránt. Ivan Szuhan kidolgozott egy tréninget, amelyen a fiatalok megvitatták a környezettudatos szokások kialakítását a különböző korosztályokban. A környezeti problémák megoldására vonatkozó ötletek csoportos kidolgozása, a megbeszélések és az informális kommunikáció hatékony módszerek, vélik a szervezők, ezért folytatni fogják az ilyen kezdeményezéseket.
A hatékonyabb környezetvédelem érdekében a francia kormány októbertől hozzájárul a ruházati termékek javíttatásához, hogy a vásárlók kevesebb terméket dobjanak ki, és ezzel csökkenjen a hulladék mennyisége – számolt be róla a The Guardian online kiadása.
Franciaországban évente a becslések szerint mintegy 700 ezer tonna ruházati terméket dobnak ki, ennek kétharmada a szeméttelepekre kerül.
A francia kormány a hulladékmennyiség csökkentése érdekében ezért egy új intézkedéssel októbertől 6-25 eurós térítéssel járul hozzá, hogy a megrongálódott ruhadarabokat és cipőket a vásárlók inkább megjavíttassák, mintsem kidobják.
A „javítási bónuszt” abból a 154 millió eurós alapból fedezik majd, amit a kormány a következő öt évre tett félre erre a célra – mondta el Bérangere Couillard, környezetvédelmi államtitkár, aki egy párizsi divatközpontban tett látogatásán jelentette be a kezdeményezést, amely munkalehetőségeket is teremt.
Mint hangsúlyozta: azokat a vállalkozásokat, cipészeteket és varrodákat akarják támogatni, amelyek elvégzik a javításokat. Egyúttal csatlakozásra kérte fel a ruhajavító és cipészműhelyeket.
Világszerte százmilliárd textilterméket – ruhát, cipőt és háztartási textilárút – adnak el évente. Franciaországban évente minden személyre mintegy 10,5 kg textiltermék jut ebből.
A ruhafrissítő kezdeményezéssel nemcsak arra akarják ösztönözni a lakosságot, hogy javíttassa meg és használja tovább régebbi ruházatát, hanem arra is, hogy ne vásároljon folyton új termékeket és adományozza el a megunt darabokat.
Az adományozott ruhák 56 százalékát használják fel ismét, 32 százalékából pedig valami új termék készül az újrahasznosítás során.
A francia kormány tavaly év végén fogott bele az ágazatok közül az egyik legnagyobb környezetszennyezőnek tartott ruházati ipar reformjába.
Az ország törvényhozása 2020-ban fogadta el azt a törvényt, amelynek célja a háztartási cikkek előállításának megváltoztatása és a fogyasztási szokások átalakítása a hulladékcsökkentés, valamint a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzése, továbbá a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.
[type] => post
[excerpt] => A hatékonyabb környezetvédelem érdekében a francia kormány októbertől hozzájárul a ruházati termékek javíttatásához, hogy a vásárlók kevesebb terméket dobjanak ki, és ezzel csökkenjen a hulladék mennyisége – számolt be róla a The Guardian online k...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1689287940
[modified] => 1689272694
)
[title] => Inkább fizet Franciaország a ruhajavításért, hogy kevesebb terméket dobjanak ki
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=154201&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 154201
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 154202
[image] => Array
(
[id] => 154202
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/varras.jpg
[original_lng] => 126594
[original_w] => 1689
[original_h] => 953
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/varras-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/varras-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/varras-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/varras-1024x578.jpg
[width] => 1024
[height] => 578
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/varras-1536x867.jpg
[width] => 1536
[height] => 867
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/varras.jpg
[width] => 1689
[height] => 953
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/varras.jpg
[width] => 1689
[height] => 953
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1689261894:5
[_thumbnail_id] => 154202
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1330
[_oembed_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] =>
[_oembed_time_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] => 1689236174
[translation_required_done] => 1
[_oembed_69b211c15fa806b554f62f0053139768] => 3 months after the signature of a joint declaration of intent in #Kiev by our Health ministers, I made a follow-up with @ViktorLiashko @MoH_Ukraine on our ever closer cooperation. Access to healthcare is paramount. We'll help rebuild hospitals, notably in #Izioum @FrHealthCare_EN pic.twitter.com/lZfvlUaZhq
— Pierre Heilbronn (@HeilbronnPierre) July 13, 2023
[_oembed_time_69b211c15fa806b554f62f0053139768] => 1689699435
[_oembed_647be64888350fbe96a0763b0ae9df34] => Premier tir d’essai réussi du missile balistique stratégique M51.3 !
Cette évolution pérennise la crédibilité de notre dissuasion nucléaire et démontre l’excellence de notre filière lanceur.
Merci à @DGA, @CEA_Officiel, @ArianeGroup et à tous les acteurs de de ce tir réussi. pic.twitter.com/Rwrgn6FEXq
— Sébastien Lecornu (@SebLecornu) November 18, 2023
[_oembed_time_647be64888350fbe96a0763b0ae9df34] => 1701094095
[_oembed_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] =>
[_oembed_time_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] => 1710580769
[_oembed_a1eb8e7a1d4f416f4ad2352bb790ac49] =>
[_oembed_time_a1eb8e7a1d4f416f4ad2352bb790ac49] => 1712860199
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4862
[1] => 12488
[2] => 10627
[3] => 16148
[4] => 609802
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Franciaország
[1] => hulladék
[2] => rendbehozatal
[3] => ruhák
[4] => varrás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 146461
[content] =>
Több évtizedes probléma Kárpátalján, hogy a folyóinkba egyre több hulladék kerül. Ez főleg a Tisza folyó esetében igaz, amelynek megannyi mellékága mentén gyűjtik össze a folyamokba dobott hulladékot. Nem ritkák az olyan szeméthegyek sem, amelyek képesek eltorlaszolni a folyót, ezáltal áradásokat okozva nehezítik meg a part közelében élők helyzetét. Kőrösmezőn az elmúlt években több program is indult, amelyek a folyók és a környezet tisztán tartására, illetve a fiatalok környezettudatos nevelésére irányulnak. A Felső-Tisza-vidéki kistérségben a mai napig nem született megoldás a hulladékkezelésre, valamint hiányos a technikai felszereltségünk is, mondta el stábunknak Andrij Deljatincsuk, a kistérség polgármestere. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége kétnapos, szemléletformálással, kommunikációval, viselkedéstervezéssel foglalkozó szakmai konferenciát tartott Budapesten, 2023. április 26-27. –én, amelyen Kárpátalját Keszler Mária képviselte. A környezetvédelemre való nevelés nem csak a Felső- Tisza- Vidéken, a sík területeken is nagyon fontos.
Sikeres könyvbegyűjtési akciót indított az ungvári Kárpátalja Megyei Gyermek- és Ifjúsági Könyvtár január 23-án: orosz nyelvű köteteket gyűjt be az olvasóktól, és hulladékfeldolgozásra küldi őket, a kapott pénzen pedig ukrán nyelvű könyveket vásárol – számolt be a zakarpattya.net.ua hírportál.
Mint Marija Korszak, a könyvtár kiszolgáló osztályának vezetője elmondta, hogy begyűjtött orosz nyelvű könyveket papírhulladékként eladják, a befolyt pénzből pedig ukrán műveket vásárolnak. Az akció sikerét mutatja, hogy az orosz nyelvű irodalom begyűjtését célzó kampány január 23-án kezdődött, és három nap alatt 200 könyvet szolgáltattak be az olvasók.
Az osztályvezető jelezte: „különböző emberek hozzák a könyveket. Szívesen megszabadulunk tőlük. Van jó irodalom is köztük. Van gyerekirodalom is: sajnos olyan nyelven, ami nem túl barátságos számunkra, de az ezekhez hasonlók megvannak ukránul is. Még egy egész sorozat is van Jack Londonról, de sajnos oroszul, ezért megy papírhulladékba.”
A kilencéves kis Szofija orosz nyelvű folyóiratokat szolgáltatott be a könyvtárba. Azt mondta, egész álló nap hordta az orosz könyveket a könyvtárba. „Nem szeretném, ha az otthonunkban az ellenségünk nyelvén, azaz oroszul nyomtatott könyvek lennének. Támogatni akarom a könyvtárat, és sok orosz nyelvű könyvet elhoztam otthonról, magazinokat is találtam” – nyugtázta a kislány.
Renata Maradik orosz nyelvű könyveket vitt a könyvtárba. „Hoztam egy ötven művészről szóló és egy orosz nyelvű meséket tartalmazó könyvet. Láttam az interneten, hogy a könyvtár ilyen kampányt folytat, és úgy döntöttem, támogatom, mert nincs rájuk otthon szükség. De persze azért, hogy legyen népszerűbb ukrán irodalom a könyvtárban” – mondta el a látogató.
A kárpátaljai gyermekkönyvtár akciója nemcsak történelmi, hanem európai is. Hasonló nagysikerű kezdeményezés már volt közel száz évvel ezelőtt az Európa vezető hatalmának számító Németországban. Ott akkor közel 100 ezer ellenséges tartalmú kötetet sikerült begyűjteni és hőenergiává feldolgozni. A fő könyvégetés 1933. május 10-én volt a berlini Opera téren. Több mint 20 ezer kötetet tüzeltek el mintegy 5 ezer német diák lelkes segédletével.
(vb/zakarpattya.net.ua)
[type] => post
[excerpt] => Sikeres könyvbegyűjtési akciót indított az ungvári Kárpátalja Megyei Gyermek- és Ifjúsági Könyvtár január 23-án: orosz nyelvű köteteket gyűjt be az olvasóktól, és hulladékfeldolgozásra küldi őket, a kapott pénzen pedig ukrán nyelvű könyveket vásárol.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1674846840
[modified] => 1674845510
)
[title] => Történelmi kezdeményezés: a Kárpátalja megyei gyermekkönyvtár orosz nyelvű könyveket gyűjt be és ad el hulladéknak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=135082&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 135082
[uk] => 135089
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 135083
[image] => Array
(
[id] => 135083
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/0e32342283147dcf.jpg
[original_lng] => 117806
[original_w] => 952
[original_h] => 536
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/0e32342283147dcf-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/0e32342283147dcf-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/0e32342283147dcf-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/0e32342283147dcf.jpg
[width] => 952
[height] => 536
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/0e32342283147dcf.jpg
[width] => 952
[height] => 536
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/0e32342283147dcf.jpg
[width] => 952
[height] => 536
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/0e32342283147dcf.jpg
[width] => 952
[height] => 536
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1674838311:5
[_thumbnail_id] => 135083
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1631
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f16bdb3bcb2e740baa28c77d6682f9da] =>
[_oembed_time_f16bdb3bcb2e740baa28c77d6682f9da] => 1674833869
[_oembed_acefce52f76a83ed86e5d1176d8e05fa] => Wandsworth Libraries has a new longest overdue book. Returned after 48 years and 107 days. Thank you to whoever sent it back to Tooting Library from Port Moody in Canada. The questions is, how did it get there? pic.twitter.com/5qb1wCHPod
— Wandsworth Libraries (@wandsworthlibs) June 6, 2022
[_oembed_time_acefce52f76a83ed86e5d1176d8e05fa] => 1674833869
[_oembed_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] =>
[_oembed_time_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] => 1674833869
[_oembed_e1ad736989c25c39b03fd3b6e8255535] =>
[_oembed_time_e1ad736989c25c39b03fd3b6e8255535] => 1674833869
[_oembed_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] =>
[_oembed_time_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] => 1674839647
[_oembed_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] =>
[_oembed_time_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] => 1683870757
[_oembed_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] =>
[_oembed_time_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] => 1710774820
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 31
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kárpátalja
)
[tags] => Array
(
[0] => 12488
[1] => 1846
[2] => 170467
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hulladék
[1] => könyvtár
[2] => orosz könyvek
)
)
[4] => Array
(
[id] => 134370
[content] =>
Egy fej fonnyadt saláta és néhány megbarnult banán. Ezt találták a greifswaldi rendőrök Salome K. hátizsákjában. Még az is lehet, hogy ő lesz az, akinek utoljára kell felelnie bíróság előtt kukázás miatt. Legalábbis, ha Marco Buschman igazságügy-miniszternek (FDP) és Cem Özdemir mezőgazdasági miniszternek (Zöldek) sikerül keresztülvinnie azt a jogszabálymódosítást, amelynek nyomán hamarosan büntetlenül lehet kiszedni a még ehető élelmiszereket a szupermarketek szemetes konténereiből – feltéve, hogy a kukázás sem birtokháborítással, sem rongálással nem jár.
„Aki ételt ment a kukából, azt nem szabadna megbüntetni ezért” – mondja Özdemir.
A két szövetségi miniszter levélben kérte a tartományok igazságügyi minisztereit, hogy támogassák az eredetileg Hamburg tartományból származó indítványt. „A büntetőeljárásokra és pénzbírságok kiszabására vonatkozó irányelvek” módosítása ugyanis tartományi hatáskör Németországban, és 2019-ben Hamburg kezdeményezése a tartományi igazságügyi miniszterek konferenciája előtt bukott el.
Felére csökkentenék
Az ENSZ 2021-es élelmiszerpazarlási indexe szerint Németország – már ami a magánháztartások élelmiszer-herdálását illeti – európai éllovas. A globális statisztikában is csak Kína, India, az USA és Japán előzi meg. Az ENSZ szerint világszerte 931 millió tonna ennivaló kerül évente a szemétbe, miközben több mint 800 millió ember éhezik és alultáplált.
A német kormány azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig a felére csökkenti az országban az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ezt többek között azzal érhetné el, ha egyre több terméket juttat az ország 960 élelmiszerbankjába. Pontosan 30 évvel ezelőtt alakult meg a szövetségi köztársaságban az első ilyen segélyszervezet, amely ma már a legnagyobb, gazdaságra is ható társadalmi mozgalom.
A „Tafel” nevű hálózat egyszerre ment élelmiszert és segít rászorulókon. Minden helyi élelmiszerbank együttműködik a környék élelmiszerüzleteivel, amelyek nap mint nap félreteszik a már el nem adható foltos almákat, szikkadt kenyereket és horpadt dobozú konzerveket.
„Az Élelmiszer-kereskedők Szövetségének tagjai évente körülbelül 75-80 ezer tonna élelmiszert adományoznak a Tafelnek. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha garantálni tudjuk a biztonságot, vagyis, ha ezek az adományok nem jelentenek semmiféle egészségügyi kockázatot” – magyarázza a szóvivő. Részben ez az úgynevezett megelőző fogyasztóvédelem az oka annak, hogy a szupermarketekből származó élelmiszer nagy része nem az élelmiszerbankoknál, hanem a szemétben landol. „Lezárjuk a kukákat, vagy elkerítjük őket a kockázat minimalizálása érdekében. Feltétlenül el akarjuk kerülni, hogy a kukából kihalászott élelmiszerrel valaki egészségkárosodást okozzon magának.”
[type] => post
[excerpt] => Németországban hamarosan büntetlenül lehet kiszedni a még ehető élelmiszereket a szupermarketek szemetes konténereiből – feltéve, hogy a kukázás sem birtokháborítással, sem rongálással nem jár.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1674422520
[modified] => 1674407002
)
[title] => Legalizálnák a kukázást a németek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=134370&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134370
[uk] => 134658
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 134371
[image] => Array
(
[id] => 134371
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kukazok.jpg
[original_lng] => 75381
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kukazok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kukazok-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kukazok-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kukazok.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kukazok.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kukazok.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kukazok.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1674548148:8
[_oembed_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] =>
[_oembed_time_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] => 1674350691
[_thumbnail_id] => 134371
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1404
[translation_required_done] => 1
[_oembed_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] =>
[_oembed_time_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] => 1683653894
[_oembed_93d1f870733a5de042fe735a50868b1f] =>
[_oembed_time_93d1f870733a5de042fe735a50868b1f] => 1692031440
[_oembed_14059c2ae288d22405dc00428b4d2a02] => Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
— Statistisches Amt München (@StatistikMuc) September 14, 2023
[_oembed_time_14059c2ae288d22405dc00428b4d2a02] => 1698956328
[_oembed_d57d73095fe9150eb18a91a084847151] => Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Die vergangenen Tage offenbaren, was in unserer Gesellschaft schon lange… pic.twitter.com/6F5nEvLTml
— BILD (@BILD) October 29, 2023
[_oembed_time_d57d73095fe9150eb18a91a084847151] => 1700924959
[_oembed_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] =>
[_oembed_time_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] => 1710272462
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 592
[2] => 25
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Társadalom
[2] => Videók
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 454343
[1] => 12488
[2] => 454344
[3] => 1585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => élelmiszerpazarlás
[1] => hulladék
[2] => kukázás
[3] => Németország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 105999
[content] =>
A második megállójához érkezett meg az Ökobusz. Azok, akik szelektíven gyűjtik a hulladékot, percre pontosan hozzák a szemetet. Ungváron hosszú szünet után újraindították az újrahasznosítható anyagok begyűjtésével kapcsolatos projektet, és nemcsak egy új járművel, hanem felújított formában – közölte Ruszlan Schwartz, az akció kezdeményezője.
Az űrszemét-tisztító műholdak fő célja, hogy a világűrt biztonságosabb hellyé tegyék, de esetlegesen a katonai jellegű felhasználásukra is sor kerülhet majd. Ennek kapcsán új feladatot kaphatnak az amerikai hadsereg tagjai: az űrtakarítást.
Az újonnan megalakult US Space Force a közelmúltban indította el Orbital Prime projektjét, amelynek fő célja az űrben keringő mesterséges törmelékek eltávolítása lesz, de emellett más űrtechnológiák fejlesztését is tervbe vették. A programot az amerikai légierő egy űrközpontú szekciója működteti.
A tervek szerint 2025-re már megkezdenék a „takarítási munkálatokat”, amelynek keretében például elektromágneses erőkkel térítenék el az űrhulladékokat, illetve a használat alól kivont műholdakat majd az anyagaikat újrahasznosítanák.
Az űrszemét vagy űrtörmelék jelentős veszélyt jelent a műholdakra, űrhajókra és az űrállomásokra is. Az egyes esetekben, akár több évtizede is keringő rakétaalkatrészek vagy űrállomások töredékei óránként 25.265 kilométeres sebességgel is száguldhatnak, ami egy ütközés esetén jelentős károkat okozhat a működő műholdakban vagy űrállomásokon, míg akár egy apró törmelék is képes megsemmisítő csapást mérni egy űrhajóra.
Még 2020-ban röppent fel a hír, hogy Elon Musk űrkutatással foglalkozó cégének a SpaceX-nek a hosszú távú célja, hogy 42.000 műholdat telepítsen a kozmoszba. A Starlink névre keresztelt projekt eredményeként a multimilliárdos üzletember az internetkapcsolatot a világűrből szándékozik majd kiterjeszteni a Föld bolygó minden pontjára. A keringő műholdak számának növekedése azonban az űrszeméttel való lehetséges ütközések számát is jelentősen növeli. A kereskedelmi eszközök mellett a katonai műholdak is rendkívül sebezhetőek, amely egyrészt hatalmas anyagi veszteségekkel fenyeget, másrészt az ütközések során sérülhet a hírszerzés, a megfigyelés, a felderítés, a navigáció, a kommunikáció és még a rakétavédelem hatékonysága is. Az amerikai Orbital Prime projekt célja ezért elsősorban az, hogy egy biztonságosabb működési környezetet teremtsen az amerikai katonai műholdak számára.
Az űrszemét orbitális pályán való hasznosítása egyébként nem egészen friss ötlet, annak kapcsán több cég, illetve az Apple társalapítója, Steve Wozniak is tett már bejelentéseket.
Bármikor és bármilyen módszer is induljon az űr, pontosabban a Föld körüli pálya nagyüzemi kitakarítása, az biztosnak látszik, hogy elkerülhetetlen, és – természetesen – drága dolog lesz.
[type] => post
[excerpt] => Az űrszemét-tisztító műholdak fő célja, hogy a világűrt biztonságosabb hellyé tegyék, de esetlegesen a katonai jellegű felhasználásukra is sor kerülhet majd. Ennek kapcsán új feladatot kaphatnak az amerikai hadsereg tagjai: az űrtakarítást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1644618900
[modified] => 1644590446
)
[title] => Az űrszemét ellen vetik be az amerikai hadsereget
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=89893&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 89893
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 89894
[image] => Array
(
[id] => 89894
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/urszemet.jpg
[original_lng] => 128340
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/urszemet-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/urszemet-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/urszemet-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/urszemet.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/urszemet.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/urszemet.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/urszemet.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1644583249:12
[_thumbnail_id] => 89894
[_edit_last] => 12
[views_count] => 7282
[_oembed_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] =>
[_oembed_time_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => 1648655825
[_oembed_804664ff55ecf89c4158c9bc3b91f438] =>
[_oembed_time_804664ff55ecf89c4158c9bc3b91f438] => 1649234207
[_oembed_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] =>
[_oembed_time_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] => 1655401057
[_oembed_a484f7289c0a65f2cfd446163f201f3b] =>
[_oembed_time_a484f7289c0a65f2cfd446163f201f3b] => 1659263842
[_oembed_246d6197da08665f7594c49b99b95e57] =>
[_oembed_time_246d6197da08665f7594c49b99b95e57] => 1659966100
[_oembed_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] =>
[_oembed_time_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] => 1675778285
[_oembed_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] =>
[_oembed_time_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] => 1684560668
[_oembed_9543b5095417d6155ee481cc8919c58f] =>
[_oembed_time_9543b5095417d6155ee481cc8919c58f] => 1694629681
[_oembed_d68ef5d5d0937d5fb6ad7078ca0155bc] =>
[_oembed_time_d68ef5d5d0937d5fb6ad7078ca0155bc] => 1702495773
[_oembed_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] =>
[_oembed_time_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] => 1711104279
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 59529
[1] => 12488
[2] => 82670
[3] => 12858
[4] => 18325
[5] => 82669
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai hadsereg
[1] => hulladék
[2] => Orbital Prime projekt
[3] => tisztítás
[4] => űrszemét
[5] => US Space Force
)
)
[7] => Array
(
[id] => 89007
[content] =>
Az emberiség fennmaradása szempontjából a hulladék kérdése bolygónkon régóta az egyik legnagyobb probléma.
Az elmúlt két évben a koronavírus járvány miatt pedig példátlan méreteket öltött. Bár úgy tűnik, hogy a karanténban lévő emberiségnek kevesebb szemetet kellene generálnia, ám ennek éppen az ellenkezője történt – a helyzet csak romlott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban kijelentette, hogy rengeteg a Covid-19 világjárvány elleni küzdelem során felhalmozódott egészségügyi hulladék, ami közvetlen veszélyt jelent az emberek egészségére és életére, valamint egész környezetre. Az egyszerűen kidobott használt fecskendők, a laborvizsgálatokhoz szükséges készletek és a vakcinákat tartalmazó injekciós üvegek több tízezer tonna egészségügyi hulladékká változott, áll az ENSZ Egészségügyi Ügynöksége jelentésében.
Emellett a 71 oldalas dokumentumban nyilvánosságra hozott adatok szerint a 2020 márciusától 2021 novemberéig tartó időszakban, az ENSZ honlapján keresztül 87 ezer tonna egyéni védőeszköz képezi a hulladék nagyobb részét. Több mint 140 millió teszt-készletet szállítottak ki, ami 2600 tonna, többségében műanyag és vegyi hulladék képződéséhez vezethet. A becslések szerint körülbelül 8 milliárd adag vakcinát használtak fel világszerte, ezzel 144 000 tonna hulladékot termeltek üvegfiolák, fecskendők, injekciós tűk és védődobozok.
Bár a WHO nem javasolja a kesztyű használatát az oltóanyag-injekció beadása során, a jelentés szerint ez valószínűleg bevett gyakorlat. A jelentés készítői Nagy-Britannia példájára hivatkozva azt javasolták, hogy minden egészségügyi dolgozó átlagosan heti 50 pár kesztyűt dob ki.
Michael Rayan, a WHO rendkívüli helyzetekkel foglalkozó igazgatója megjegyezte: „A szükséges védőeszközök biztosítása az egészségügyi személyzet számára elengedhetetlen. De az is fontos, hogy biztosítsuk azok biztonságos használatát a környezet károsítása nélkül.”
Összességében jelenleg az egészségügyi intézmények körülbelül 30%-a (a legkevésbé fejlett országokban – 60%) nemcsak a járvány képezte hulladék újrahasznosítását végző berendezéssel nem rendelkezik, de még a hagyományos hulladékot sem tudják újrahasznosítani.
A kiselejtezett anyagok potenciális veszélyt jelentenek az egészségügyi dolgozókra: égési és tűszúrás okozta sérülések, a mikrobák okozta betegségek. Veszélyt jelent a rosszul kezelt hulladéklerakók közelében élők számára, akik a hulladékok elégetése miatt szennyezett levegő és az ivóvíz rossz minősége miatt szenvedhetnek, illetve a sokféle fertőzést magával hordozó kártevők, amelyek igen kedvező feltételeket teremthetnek egyik vagy másik betegség kialakulásának.
A WHO jelentése nem tartalmaz konkrét példákat arra vonatkozóan, hogy hol halmozódtak fel ezek a hulladékok, de megemlít olyan problémát, mint a hulladék újrahasznosításának hiánya India vidéki járásaiban, valamint nagy mennyiségű székletet tartalmazó leülepedések a madagaszkári karantén létesítményekben. Könnyen rájöhetünk arra, hogy ez a probléma nem korlátozódik Dél-Ázsiára vagy Afrikára, hanem a Föld szinte minden szegletére jellemző.
A WHO ismét reformokra és további befektetésekre szólított fel, beleértve a csomagolás használatának csökkentését, az egyéni védőeszközök észszerűbb használatát és a tűzveszélyes hulladékok feldolgozása technológiájába való beruházás.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Az emberiség fennmaradása szempontjából a hulladék kérdése bolygónkon régóta az egyik legnagyobb probléma.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1643912640
[modified] => 1643887764
)
[title] => WHO: Hatalmas mennyiségű egészségügyi hulladék fenyegeti az emberiséget
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=89007&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 89007
[uk] => 88938
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 88939
[image] => Array
(
[id] => 88939
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/1-54.jpg
[original_lng] => 321611
[original_w] => 1875
[original_h] => 1326
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/1-54-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/1-54-300x212.jpg
[width] => 300
[height] => 212
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/1-54-768x543.jpg
[width] => 768
[height] => 543
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/1-54-1024x724.jpg
[width] => 1024
[height] => 724
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/1-54-1536x1086.jpg
[width] => 1536
[height] => 1086
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/1-54.jpg
[width] => 1875
[height] => 1326
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/1-54.jpg
[width] => 1875
[height] => 1326
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1643880567:12
[_thumbnail_id] => 88939
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2594
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1643905452
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1649077534
[_oembed_6eb47ef60cba6ee3db742c843a3587b9] =>
[_oembed_time_6eb47ef60cba6ee3db742c843a3587b9] => 1650441605
[_oembed_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] =>
[_oembed_time_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] => 1655100120
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1655100120
[_oembed_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] =>
[_oembed_time_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] => 1676031218
[_oembed_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] =>
[_oembed_time_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] => 1684652965
[_oembed_7e164acfbdd5177f87bc204fb8f1159b] =>
[_oembed_time_7e164acfbdd5177f87bc204fb8f1159b] => 1690293027
[_oembed_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] =>
[_oembed_time_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] => 1710263060
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 82034
[1] => 12488
[2] => 14457
[3] => 2462
)
[tags_name] => Array
(
[0] => egészségügyi hulladék
[1] => hulladék
[2] => hulladékfeldolgozó
[3] => környezetszennyezés
)
)
[8] => Array
(
[id] => 81270
[content] =>
December 10-től az ukrán üzletekben nem terjesztik az ingyenes eldobható műanyag zacskókat, azok ára maximum három hrivnya lesz. Ennek hatással kell lennie a műanyag hulladékok csökkentésére.
December 10-én életbe lép Ukrajna a szolgáltatói szektorában az ingyenes műanyag zacskók használatának tilalma, jelentette az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztériumának sajtószolgálata november 30-án. A tasakok ára kettő és három hrivnya között lesz. Ez a rendelet az üzletekre, szupermarketekre, gyógyszertárakra, vendéglátó egységekre és egyéb szolgáltatásokat nyújtó intézményekre vonatkozik. A nejlonzacskók ingyenes forgalmazására vonatkozó tilalom megsértése 1700-3400 hrivnya pénzbírsággal sújtható. Ismételt jogsértések esetén a bírság 3400 és 8500 hrivnya között mozog.
Cél – a műanyag hulladék csökkentése
A korlátozások bevezetése a műanyaghulladék képződésének megelőzése, áll a minisztérium honlapján. A következő lépés – az egyszer használatos műanyag termékek forgalmának és gyártásának korlátozása.
A tilalom egyelőre nem vonatkozik a biológiailag lebomló műanyag zacskókra, a hal, hús, ömlesztett termékek és jég elsődleges csomagolására szolgáló ultravékony zacskókra. Ez a kivétel 2023-ig érvényes.
Emlékeztetőül, idén júniusban a Parlament törvényt fogadott el a műanyag zacskók forgalmának korlátozásáról Ukrajnában, amely felhatalmazta a kormányt, hogy minimális kiskereskedelmi árakat állapítson meg ezekre vonatkozóan. Megjegyzendő, hogy az ingyenes műanyag zacskók használata szinte minden EU-országban tilos.
[type] => post
[excerpt] => December 10-től az ukrán üzletekben nem terjesztik az ingyenes eldobható műanyag zacskókat, azok ára maximum három hrivnya lesz. Ennek hatással kell lennie a műanyag hulladékok csökkentésére.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1638383520
[modified] => 1638371465
)
[title] => December 10-től Ukrajnában betiltják az ingyenes műanyag zacskók alkalmazását
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=81270&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 81270
[uk] => 81300
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 81271
[image] => Array
(
[id] => 81271
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/zacskok.jpg
[original_lng] => 98713
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/zacskok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/zacskok-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/zacskok.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/zacskok.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/zacskok.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/zacskok.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/zacskok.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1638364274:12
[_thumbnail_id] => 81271
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2596
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_01a95c9ee20cd1fec2d4498f3e1b3254] =>
[_oembed_time_01a95c9ee20cd1fec2d4498f3e1b3254] => 1639544439
[_oembed_43d42a8bfc84e6c7e383be92196d2c30] => ??Ukrainas bruņotajiem spēkiem piegādāti 90 bezpilota lidaparāti, kurus ziedojuši #Latvijas ?? uzņēmumi.
?️90 drones, donated by #Latvian ?? companies, were delivered to the Ukrainian Armed Forces??.@DefenceU @GeneralStaffUA #СлаваУкраїни #StandWithUkraine pic.twitter.com/bfdWP4tUwV
— NBS (@Latvijas_armija) March 3, 2022
[_oembed_time_43d42a8bfc84e6c7e383be92196d2c30] => 1646720322
[_oembed_f6fbeb5b370ebfc3f671fd1293311751] => Starlink — here. Thanks, @elonmusk pic.twitter.com/dZbaYqWYCf
— Mykhailo Fedorov (@FedorovMykhailo) February 28, 2022
[_oembed_time_f6fbeb5b370ebfc3f671fd1293311751] => 1646720322
[_oembed_53632dd85f754d02e940f7e502b2c5db] => ЮНИСЕФ:
2 млн детей-беженцев покинули Украину в поисках безопасности.
С учетом того, что внутри страны перемещено еще 2,5 млн детей, 60% украинских детей в настоящее время вынуждены покинуть свои дома из-за продолжающихся нападений на городские районы https://t.co/9qA4i9IIrY pic.twitter.com/ofmlDlAYB2
— ООН (@UnitedNationsRU) March 31, 2022
[_oembed_time_53632dd85f754d02e940f7e502b2c5db] => 1649136845
[_oembed_49c48b62b51476e234d8dc014b4d887b] =>
[_oembed_time_49c48b62b51476e234d8dc014b4d887b] => 1653123850
[_oembed_55e153683ad38d55b702335a6480ff81] =>
[_oembed_time_55e153683ad38d55b702335a6480ff81] => 1653123850
[_oembed_e7b63ffe81e671698cc073d20649ae9d] =>
[_oembed_time_e7b63ffe81e671698cc073d20649ae9d] => 1656679395
[_oembed_84d538c22b15a3872da3449182210a98] =>
[_oembed_time_84d538c22b15a3872da3449182210a98] => 1658591516
[_oembed_81686a82b6abc716457b22da2367f41a] => Spoke to Crown Prince of Saudi Arabia Mohammed bin Salman. Thanked for supporting Ukraine's territorial integrity, resolution at the UN General Assembly. We agreed to interact in the release of ?? prisoners of war. We agreed on the provision of ?? macro-financial aid to Ukraine.
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 14, 2022
[_oembed_time_81686a82b6abc716457b22da2367f41a] => 1666547986
[_oembed_e89ed316e250f2237e407004dc6f0294] =>
[_oembed_time_e89ed316e250f2237e407004dc6f0294] => 1670972180
[_oembed_86e82d7499c090f5fb1267f212dc5be6] =>
[_oembed_time_86e82d7499c090f5fb1267f212dc5be6] => 1673023555
[_oembed_112d10474883059aa1e39cb90ad832bf] =>
[_oembed_time_112d10474883059aa1e39cb90ad832bf] => 1673023555
[_oembed_857b23b46d9dc7b8a1131af5b0a5b887] =>
[_oembed_time_857b23b46d9dc7b8a1131af5b0a5b887] => 1673023556
[_oembed_6f125c3ac5f2a430baf9357fd2571efb] => Important news from @Meta — changes in platform’s policies. Azov regiment no longer meets designation as dangerous organization. Means a lot for every Ukrainian. New approach enters the force gradually. Big contribution @nickclegg & his team in sharing truthful content about war.
— Mykhailo Fedorov (@FedorovMykhailo) January 19, 2023
[_oembed_time_6f125c3ac5f2a430baf9357fd2571efb] => 1675271576
[_oembed_33cc4f2bf9de4b49fe3da9478d8e91a8] =>
[_oembed_time_33cc4f2bf9de4b49fe3da9478d8e91a8] => 1675351300
[_oembed_02edabe97a5abca3ba3d0679ee4997b1] =>
[_oembed_time_02edabe97a5abca3ba3d0679ee4997b1] => 1675351300
[_oembed_ca6673b31373fb507356b46ba609c7ee] =>
[_oembed_time_ca6673b31373fb507356b46ba609c7ee] => 1677539421
[_oembed_6677892b1bb14e0bfc733f336554287a] =>
[_oembed_time_6677892b1bb14e0bfc733f336554287a] => 1677539422
[_oembed_dac6f0910826317b11b318919c2fe7a6] =>
[_oembed_time_dac6f0910826317b11b318919c2fe7a6] => 1678455523
[_oembed_c4129b9668b4b7d2a4843a34ac57f3c3] =>
[_oembed_time_c4129b9668b4b7d2a4843a34ac57f3c3] => 1678455523
[_oembed_dc8004638dd758de52ba27531aea8018] => This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) March 3, 2023
[_oembed_time_dc8004638dd758de52ba27531aea8018] => 1678455523
[_oembed_f316a0134d213bc52fede5083e8640c6] =>
[_oembed_time_f316a0134d213bc52fede5083e8640c6] => 1679056597
[_oembed_76068af70f4b20da4195c27212745107] => Keep Ukraine in your hearts and thoughts.
Don’t support appeasers who would leave them behind.
— Stephen King (@StephenKing) April 7, 2023
[_oembed_time_76068af70f4b20da4195c27212745107] => 1681566052
[_oembed_11a1e0d165af84aa0b7964001703c844] =>
[_oembed_time_11a1e0d165af84aa0b7964001703c844] => 1682696911
[_oembed_70c229fc971952fa1e56baca93f03a43] =>
[_oembed_time_70c229fc971952fa1e56baca93f03a43] => 1683872990
[_oembed_309b25d8dca9c5585936ae1d798e3f9b] =>
[_oembed_time_309b25d8dca9c5585936ae1d798e3f9b] => 1685900015
[_oembed_eaad4e26c2ed62c1329bccedc052e001] =>
[_oembed_time_eaad4e26c2ed62c1329bccedc052e001] => 1685900015
[_oembed_df2d40660df3dd200b1570a09b4ee2a3] =>
[_oembed_time_df2d40660df3dd200b1570a09b4ee2a3] => 1687855476
[_oembed_5d8486910f1703b39ac26a6d5547fbab] =>
[_oembed_time_5d8486910f1703b39ac26a6d5547fbab] => 1687855476
[_oembed_8f81efb147115da5de57fdb7f3a9ebfc] =>
[_oembed_time_8f81efb147115da5de57fdb7f3a9ebfc] => 1690464687
[_oembed_26fe258211ba4ae32660a9e3d757bbdc] =>
[_oembed_time_26fe258211ba4ae32660a9e3d757bbdc] => 1690464687
[_oembed_db253c9c4ca0c8f145f06a74180179c4] =>
[_oembed_time_db253c9c4ca0c8f145f06a74180179c4] => 1690464688
[_oembed_207dbe32ee618de358c49f595ed656ce] =>
[_oembed_time_207dbe32ee618de358c49f595ed656ce] => 1692184004
[_oembed_373916ebf72167c3f4149236d9405cfc] =>
[_oembed_time_373916ebf72167c3f4149236d9405cfc] => 1693634340
[_oembed_164033cff85678aac621b6bdd9a2048c] =>
[_oembed_time_164033cff85678aac621b6bdd9a2048c] => 1693634341
[_oembed_ddec6a33f6bebffb069e4467a1456611] =>
[_oembed_time_ddec6a33f6bebffb069e4467a1456611] => 1698141727
[_oembed_515588aaf8aaa72463b062914221697b] =>
[_oembed_time_515588aaf8aaa72463b062914221697b] => 1702757719
[_oembed_d9f56f56806801dc9e653bb02041218f] =>
[_oembed_time_d9f56f56806801dc9e653bb02041218f] => 1706425899
[_oembed_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] =>
[_oembed_time_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] => 1710610158
[_oembed_4506a220cab44ca92f0031b45994fbbd] =>
[_oembed_time_4506a220cab44ca92f0031b45994fbbd] => 1711384367
[_oembed_bb1b1a4dca0c285fba80e19e46dd229d] =>
[_oembed_time_bb1b1a4dca0c285fba80e19e46dd229d] => 1711384367
[_oembed_53245a7ff2b0e43b9a0f7ede0d512de8] =>
[_oembed_time_53245a7ff2b0e43b9a0f7ede0d512de8] => 1711384367
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 12488
[1] => 75507
[2] => 12212
[3] => 291
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hulladék
[1] => műanyag zacskók
[2] => tiltás
[3] => Ukrajna
)
)
[9] => Array
(
[id] => 60099
[content] =>
Egy spanyol kutatás szerint az elvitelre vásárolt élelmiszerek csomagolóanyaga és az italospalackok alkotják az óceánokban lévő műanyagszemét többségét.
A Nature Sustainability című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kimutatták, hogy az óceánokat szennyező műanyagszemét 75 százalékát 10 termék adja és annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a szennyezésnek magánál a forrásnál kell véget vetni.
Az óceánok műanyagszennyezéséről készült eddigi legátfogóbb tanulmány világszerte 36 adatbázis 12 millió adatának elemzésére alapul. Az elemzésbe a három centiméternél nagyobb azonosítható termékeket vonták be, kizárták a mikroműanyagot és a kisebb műanyagdarabokat.
A Cádizi Egyetem szakemberei vezette kutatás szerint az egyszerhasználatos zacskók, műanyagpalackok, élelmiszeres dobozok és csomagolóanyagok a négy leggyakoribb tengereket szennyező termék, az emberek általi szennyezés mintegy felét adják. A 10 termék között vannak továbbá a műanyagkupakok és a halászhálók. A szívószálak és a műanyag italkeverők adják a szemét 2,3 százalékát, a fültisztítók és nyalókák tartója 0,16 százalékot.
„Nem lepett meg minket, hogy a műanyag alkotja az óceáni szemét 80 százalékát, de az igen, hogy az elvitelre vásárolt élelmiszerek csomagolásának ilyen magas az aránya” – idézte Carmen Morales-Casellest, a kutatás vezetőjét a The Guardian című brit napilap honlapja. Ezek az információk segítik a politikusokat abban, hogy fellépjenek és megpróbálják elzárni az óceánokba folyó tengeri hulladék csapját ahelyett, hogy csupán eltakarítják a hulladékot – tette hozzá.
Az elemzés kimutatta, hogy a legnagyobb szemétkoncentráció a partok mentén és a partközeli tengerfenéken található. A kutatók szerint a szelek és a hullámok sodorják a szemetet a partokhoz, ahol felhalmozódik a közeli tengerfenéken. A halászati eszközök, hálók, kötelek jelentős mértékben a nyílt óceánokban találhatók, ott azonban a műanyagszemét felét alkotják.
Egy ugyanebben a folyóiratban megjelent másik tanulmány 42 európai folyóból származó tengeri hulladékot vizsgálva megállapította, hogy Törökországból, Olaszországból és az Egyesült Királyságból jut a legtöbb ilyen hulladék a tengerekbe.
[type] => post
[excerpt] => Egy spanyol kutatás szerint az elvitelre vásárolt élelmiszerek csomagolóanyaga és az italospalackok alkotják az óceánokban lévő műanyagszemét többségét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1623616500
[modified] => 1623552127
)
[title] => 10 termék teszi ki az óceánokat szennyező műanyagszemét 75%-át
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=60099&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 60099
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 60100
[image] => Array
(
[id] => 60100
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tengerpart-szemet.jpg
[original_lng] => 1081535
[original_w] => 1920
[original_h] => 1280
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tengerpart-szemet-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tengerpart-szemet-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tengerpart-szemet-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tengerpart-szemet-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tengerpart-szemet-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tengerpart-szemet.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/tengerpart-szemet.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1623541733:12
[_thumbnail_id] => 60100
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2020
[_oembed_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] =>
[_oembed_time_f9a625e25abd13e26d53aa5127caa97e] => 1623605707
[_oembed_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] =>
[_oembed_time_c14a8a9ef2dca9d87a6d2e327f3f0a04] => 1656087294
[_oembed_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] =>
[_oembed_time_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] => 1676189594
[_oembed_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] =>
[_oembed_time_04e489d382ccf71d9903a224d8473ff6] => 1685989326
[_oembed_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] =>
[_oembed_time_a920df97ad4a895e6761efd5286f6b38] => 1710588724
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 54568
[1] => 12488
)
[tags_name] => Array
(
[0] => egyserhasználatos műanyag
[1] => hulladék
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 12488
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 12488
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
hulladék (1 Oldal)
