Húsvét – a keresztények legfontosabb ünnepe, amelyhez az évszázadok során számos hagyomány társult. Ilyen például a húsvéti eledelek megáldása, vagyis a pászkaszentelés. Salánkon, a megáldásra előkészített eledeleket tartalmazó húsvéti kosárban a pászka, sonka és kolbász mellett vajbárány, valamint salánki írott tojás is található. Ez utóbbiak elkészítési módját igyekezett feleleveníteni a napokban a „Pro Agricultura Carpatika” civil szervezet Gazdasszony Tagozata. A pászkaszentelés, azon belül pedig a húsvéti kosár tartalma nem csak néphagyomány, hanem a húsvéti liturgikus cselekménynek is a része – fogalmazott Csirpák Viktória, aki egy előadás keretében beszélt a résztvevőknek a húsvéti eledelek szimbolikájáról. A salánki írott tojás készítésére már hagyományosan Jana Ida tanította a résztvevőket. A rendezvényre más településekről is érkeztek résztvevők, akik elmondták, hogy örömmel fogadták a meghívást és megerősítést, valamint új ismereteket is szereztek Salánkon. A „Pro Agricultura Carpatika” Gazdasszony Tagozata által meghirdetett és a salánki görögkatolikus parókián megtartott rendezvény célja a hagyományok felelevenítése és megőrzése volt, amit a résztvevők szerint remekül meg is valósítottak.
A közmédia Húsvét alkalmából tojásdíszítő pályázatot írt ki. A saját készítésű alkotásokról készült fotókat március 31-ig várják a husvet@mtva.hu címre, hogy húsvéthétfőn a Duna egésznapos tematikus műsorfolyamában kihirdesse a Kárpát-medence legszebbjét.
A húsvét elmaradhatatlan eleme a locsolásért ajándékba járó díszített tojás. A hagyományőrzés jegyében a Duna a Kárpát-medence legszebb tojásának elkészítésére hirdetett pályázatot. A versenyre bármilyen technikával készült alkotás nevezhető. A pályaművek természetes anyagok felhasználása segítségével is a szivárvány valamennyi színében pompázhatnak: a kékhez vörös káposzta, kékszőlő vagy vörösáfonya, a narancshoz reszelt sárgarépa, míg a zöldhöz petrezselyem vagy spenót szükséges. A fekete kávéval barna, a céklalével rózsaszín, a lilahagyma héjával pedig lila árnyalat érhető el. A felszínükre viasszal rajzolt motívum, növény- vagy virágminta, sőt akár karcolat is kerülhet, de lehet patkolt, hímzett, vagy akár szalvétatechnikával dekorált. A felhívás célja az ünnep színesítése mellett a közös családi készülődésre és szórakoztató kikapcsolódásra ösztönzés.
A tojásokról készült fotókat a husvet@mtva.hu e-mail címre várja a csatorna március 31., vasárnap éjfélig. További részletek a mediaklikk.hu/csaladbarat oldalon olvashatók. A Kárpát-medence legszebbjét készítő pályázó édes ajándékcsomagot nyer, és alkotását bemutatja a Duna a húsvéthétfői élő műsorfolyamában.
Jókedvű gyerekek nevetése töltötte meg virágvasárnap délután a Tiszacsomai Kultúrház előcsarnokát, ahol húsvéti kézműves-foglalkozást tartottak a helyiek összefogásának köszönhetően.
A rendezvényre érkezett gyerekeket és szüleiket Kovács Szvitlána, a település elöljárója köszöntötte, aki örömét fejezte ki a nagyszámú résztvevőt látva: „Büszkeséggel tölt el, hogy ilyen sok szép gyermek él Tiszacsomán, akik előszeretettel vesznek részt minden rendezvényen. Remélem, hogy mindenki tanul ma is valami újat, hiszen van mit elsajátítani a kézműveseinktől.”
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Horváth László, a Beregszászi kistérség alpolgármestere és Demkó Ferenc görögkatolikus esperes, akik az összefogás erejének hangsúlyozása mellett a közelgő ünnep jelentőségére hívták fel a jelenlévők figyelmét.
A köszöntőket követően Tóth Barbara elszavalta Hamar István Virágvasárnap című versét, majd az egybegyűltek elénekeltek egy egyházi éneket. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának ünnepe. Ehhez az ünnephez kötődik a legtöbb magyar népszokás is, mely tájanként eltérő, ugyanakkor két elem sehonnan sem hiányozhat: a hímes tojás és a locsolkodás. Tiszacsomán szerencsére a mai napig élnek ezek a hagyományok, melyeket a rendezvény kezdetén az óvodások nagy átéléssel fel is elevenítettek: elmondták locsolóverseiket, majd meglocsolták a lányokat, akik hímessel és virággal jutalmazták a fiúkat.
A település Kárpát-medence-szerte ismert csapata, a Bokréta hagyományőrző csoport több éve részt vesz a néptáncegyüttesek szakmai fejlődése érdekében létrehozott mentorprogramban. Ennek keretében havi rendszerességgel látogatnak el Tiszacsomára a magyarországi Lőrincz Sándor és Lőrincz Beáta néptáncpedagógusok, akik néptáncokat tanítanak a gyerekeknek. A foglalkozásokon a csoport már megtanulta a szatmári, a viski és a nagydobronyi táncokat is. A szatmári táncokat a kézműveskedés előtt nagy örömmel be is mutatták. A Csoóri Sándor Programnak köszönhetően a tánchoz illő, új népviseletet is sikerült megvarratni. Reskó-Papp Angéla, a csoport vezetője kiemelte: erősen ragaszkodnak a saját hagyományaikhoz, s nemrég felkutattak egy csomai viseletet, melynek felső része közel százéves. Elmondta, hogy az öltözéket jelenleg szakértők tanulmányozzák, de a táncosok ruháiban már fellelhetők ennek a viseletnek a jellegzetességei, például a lányok vizitkéje kimondottan az itt felkutatott viseletet tükrözi.
„Az elmúlt évben hagyományteremtő céllal már sor került egy hasonló alkalomra ugyanezen a helyszínen. A kézműveskedés terén is igyekszünk kapaszkodni a hagyományainkhoz, azokhoz az értékekhez, melyeket őseink hagytak ránk. Virágvasárnap alkalmából szeretnénk egy szép délutánt közösen eltölteni, ami mindenki számára értékkel fog bírni, s az itt lévők hazaviszik magukkal az itt szerzett élményeket” – fogalmazott Reskó-Papp Angéla, hozzátéve: elsősorban arra törekednek, hogy ez a foglalkozás is közösségépítő jelleggel valósuljon meg.
A délután további részében az résztvevők a mezőkaszonyi Lőrinc Zsuzsanna kézműves vezetésével kipróbálhatták a tojásberzselést és a filctojások készítését, Demkó Anikó és Fejes Mónika márványos tojásfestést mutattak be, Nagy Viktória és Csuha Irén iránymutatásaival az óvodáskorú gyerekek színes papírból húsvéti dekorációkat készítettek, Mészáros Erzsébet és Kovács Szvitlána az előzőleg kifújt tojások héjába történő gyertyaöntést mutatták be. A kézművesek közül többen A Szakkör tagjai is.
A foglalkozások ideje alatt a szervezők süteménnyel és meleg teával kínálták a gyerekeket és szüleiket, akik a nap végén az általuk készített berzselt tojásokkal, dekorációkkal és gyertyákkal tértek haza.
A program a Csoóri Sándor Alap támogatásával a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja szakmai partnerségével valósult meg.
Húsvéti kézműves-foglalkozást szervezett a Munkácsy Mihály Magyar Ház, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja, a Kárpátalja Kulturális Öröksége és Néphagyománya társadalmi szervezet, valamint a Munkácsi 1. Sz. Zrínyi Ilona Cserkészcsapat március 23-án. Az alkalom keretein belül a Magyar Ház központi rendezvénytermében egy hímestojás-kiállítást is megnyitottak.
A rendezvényt Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója nyitotta meg. „Mi, keresztények Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük húsvétkor. Emellett megvannak a saját hagyományaink is, mint például a locsolkodás, amikor a fiúk verset mondanak, melyet a lányok a korábban gondosan elkészített hímes tojással jutalmaznak. Reméljük, hogy ez a szép szokás nagyon sok családnál él még, de mi lehetőséget adunk arra is, hogy a résztvevők itt sajátítsák el a hímes tojás készítésének és díszítésének különböző technikáit” – fogalmazott Tarpai József.
A kézműves-foglalkozásokat Becske Adrienn, a Hagyományok Hálózat – Kárpátalja munkatársa és Csirpák Viktória készítették elő. A jelen lévő gyerekek betekintést kaptak a tojások szebbnél szebb díszítésének technikáiba, elkészíthették saját kiskosaraikat filc anyagból, valamint színespapír-lapokat dekorálhattak zsírkréta és színes ceruzák használatával, melynek eredményeként egyedi képeslapok születtek.
A terem végében tekinthetők meg a kárpátaljai kézművesek munkáiból összeállított hímestojás-kiállítás. Gajdos Zsuzsanna alkotásai a klasszikus tojásírást és a maratott technikát tükrözik, Kepics-Reiter Andrea beregi karcolt tojásokkal készült, láthatók továbbá Jana Ida és Borsos Rozika salánki viaszrátétes aranyporos hímesei, Gabóda Éva gyimesi írott hímes tojásai és klasszikus maratott technikával díszített hímesei, Hurik Ilona által készített csipketojások, Lázár Éva szalaggal díszített tojásai, valamint Ljudmila Hubal krapankái és lemkivszki technikával készült hímesei.
A keresztények egyik fele már egy hét múlva, március 31-én ünnepli a Húsvétot, míg a másik fele éppen hogy belépett a nagyböjti időszakba és majd csak május 5-én érkezik meg húsvét szent misztériumának megünnepléséhez. 2023 szeptemberétől a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye egyházközségeinek többsége áttért a Gergely naptár használatára. Így ott a hívek már most, március 31-én megünneplik a feltámadást. Az áttérést a hívő gyülekezetek és papjaik erre vonatkozó igénylése előzte meg. Minden egyes egyházközségben gyülekezeti szavazást tartottak az adott kérdésben. Az új naptárra történő áttérés nem csak a Húsvét megünneplésének időpontjára, hanem ezzel együtt az egyházi év minden ünnepére vonatkozik: ahogy a mozgó, úgy az állandó ünnepekre egyaránt. Jelenleg az Ukrán Görögkatolikus Egyház az úgynevezett új-Juliáni naptár szerint ünnepli az egyházi év ünnepeit és majd csak 2025-től tér át teljes mértékben a Gergely naptárra. Idén a Húsvét még május 5-re esik, ami egybeesik az pravoszláv egyház Húsvétjával. Ugyanakkor az ünnepek megtartásával kapcsolatos eltérés soha sem jelentett gondot a Kárpátalján – fogalmazott Roman Moldavcsuk a Kárpátaljai Megye Katonai Adminisztráció nemzetiségi és vallási ügyekért felelős főosztályának vezetője. Ami viszont a legfontosabb, hogy a Húsvét nem a dátumokról, a kosárról vagy annak tartalmáról szól, hanem Isten Fiáról és a megváltásunkról. Fontos tehát, hogy a dátumtól függetlenül mindannyian emlékezzünk Húsvét ünnepének valódi üzenetére: Jézus Krisztus meghalt, de feltámadt és vele együtt mi is fel fogunk támadni az örök életre. Ami pedig a dátumokat illeti: jövőre minden keresztény felekezet együtt fogja ünnepelni a Húsvétot.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is sor került a tojásfadíszítésre a beregszászi járási Jánosiban. A település apraja nagyja szebbnél szebb hímesekkel érkezett a községházához, ahol számos meglepetés várta a résztvevőket: tojásvadászat, illetve nyuszi- és báránysimogatás.
A jelenlévőket Torisnya Szilvia kultúrvezető köszöntötte, aki ismertette a húsvéti szokásokat. Elmondta, hogy minden család a neki kedves és hozzá közel álló módon ünnepel, Jánosiban – a hagyományhoz híven – tojásfát állítanak.
Bakos Erzsébet, a település elöljáróasszonya a közelgő ünnep kapcsán elmondta, hogy „húsvét ünnepén újra szorosabbá fonódnak a családi kötelékek, megerősítést nyernek a bennünket összefűző baráti szálak is. Hiszem, hogy ezek a napok, az előttünk álló találkozások, beszélgetések, az ünnep pillanatai mindannyiunk számára elhozzák a feltámadás, a megújulás örök üzenetét”.
Az eseményen a Jánosi Líceum és a helyi óvoda növendékei együtt díszítették fel a község idei tojásfáját. Az alkalom szeretetvendégséggel ért véget. Aki szeretné tojásokkal díszíteni a fát, az továbbra is megteheti az elöljárói hivatal előtt.
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet a húsvéti ünnepkörhöz fűződő hagyományok népszerűsítése és megőrzése céljából szervezett ünnepváró foglalkozást az ide látogató gyerekeknek március 20-án.
Ezúttal a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum negyedik osztályos tanulóiból álló csoport érkezett a tájházba, akiket Gál Adél programfelelős fogadott. A rövid tájékoztató és a több mint 120 éves épület körbejárása után a foglalkoztató szobában a húsvéti szokások elevenedtek meg a vidékre jellemző hagyományos tojásfestési technikák bemutatása közben.
„Fontosnak tartjuk az egyházi ünnepek és a jeles napok kapcsán, hogy nagyobb hangsúlyt fordítsunk egykori szokásokra. A húsvét egy olyan ünnep, amelynek szokáselemei ma is megtalálhatók nagyon sok településen, legyen szó a locsolkodásról vagy a pászkaszentelésről – ezek mind élő hagyományok, s mi ezt szeretnénk a gyerekeknek is megmutatni és átadni” – mondta Gál Adél, hozzátéve: a korábbi évekhez hasonlóan a mostani alkalmon is a Beregvidékre jellemző hagymahéjban főtt és karcolással díszített tojások, a salánki viaszos hímesek, valamint a levélrátétes, más néven berzselt technika került a fókuszba.
A gyerekek figyelmesen meghallgatták az útmutatót, majd együtt vonultak ki a kertbe, ahol különböző leveleket és virágokat gyűjtöttek, melyek felhasználásával aztán a berzselt hímesek készültek el. A tojásokra az összegyűjtött növények nedves leveleit és virágait helyezték, majd azokat harisnyába kötve hagymahéjas vízben főzték meg. Mindenki kipróbálta a karcolt minták rajzolását is: a szike segítségével hagyományos beregvidéki motívumokat próbáltak karcolni a hagymahéjban főtt tojásokra. Ezután a viaszos módszerbe kaptak betekintést: a forró viaszt kiccével – vagy írókával – vitték fel a tojásokra, a viaszos mintát ezután aranyporral dörzsölték be, amely végül szebbnél szebb hímeseket eredményezett.
Mindeközben a konyhában jellegzetes húsvéti finomság, sárga túró készült. A szorgos kezű gyerekek egymást felváltva keverték a tejet és a tojást Olasz Piroska irányításával. A foglalkozások végén az iskolások természetesen el is fogyasztották az általuk készített édességet.
A program locsolkodással zárult. Az ünneplőbe öltözött lányok a hímesekkel telt kosaraikkal a tornácon várták a locsolókat, akik egy-egy vödör vízzel a kezükben sorakoztak a kapu előtt. Miután a legények elmondták verseiket, jöhetett a locsolkodás, amit az egész utcát elárasztó önfeledt kacaj kísért.
A hagyományos húsvéti ünnepkör elengedhetetlen része a locsolkodás. A Duna ehhez kapcsolódóan locsolóvers pályázatot hirdet. A felhívásra saját költeménnyel lehet jelentkezni március 25-ig, a négy legjobb alkotás elhangzik a csatorna húsvéthétfői élő adásában.
Szabad-e locsolni? – Húsvét a Kárpát-medencében címmel locsolóvers pályázatot írt ki a Duna – a hírt a Család-barát egyik házigazdája, Forró Bence osztotta meg a nézőkkel. A saját húsvéti locsolóverseket a husvet@mtva.hu e-mail címre várja a közmédia március 25., hétfő éjfélig. A hagyományőrzés jegyében meghirdetett pályázat célja a vidám népszokás színesítése, az összetartozás erősítése, valamint a magyar nyelv szépségének ünneplése.
A versenyre bármely stílusú vers – klasszikus, szerelmes vagy szellemes – nevezhető. A legjobb négy alkotást az egész Kárpát-medence megismerheti, mivel elhangzik a Duna húsvéthétfői élő adásában, emellett a költemények alkotói nyereménycsomaggal gazdagodnak. Részletek a mediaklikk.hu/csaladbarat oldalon.
Romániában a többségben lévő ortodox hívők és a görögkatolikusok vasárnap ünneplik Jézus feltámadását, miközben két, a román ortodox egyházhoz (BOR) közel álló értelmiségi társadalmi vitát kezdeményezett a húsvét időpontjának meghatározásáról, hogy az egybeessen a nyugati kereszténység ünnepével.
Bár Románia több mint egy évszázada áttért a Gergely-naptár használatára, a BOR – a görögkeleti egyházak többségéhez hasonlóan – a Juliánus-naptár szerint számolja ki, mikor van a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ezért az ortodox húsvét többnyire nem esik egybe a katolikusok és protestánsok feltámadási ünnepével.
„Arra kérem a BOR Országos Gyűlését és Szent Szinódusát, hogy a húsvét dátumát a Gergely-naptár szerint számítsák ki (amit a karácsony egyébként is figyelembe vesz), hogy az egész nyugati kereszténységgel (beleértve például a finn ortodoxokat is), illetve katolikus és protestáns embertársainkkal, legyenek azok magyarok, szászok, románok vagy bárkik, együtt ünnepelhessük a feltámadást” – idézte Adrian Papahagi kolozsvári egyetemi oktató Facebook-bejegyzését a Krónika című erdélyi hírportál.
A professzor rámutatott, hogy ez a naptári eltérés nagyon bosszantó azon románok millióinak is, akik nyugaton élnek, de nem tudják kihasználni a lakóhelyük szerinti állam által biztosított szabadnapokat, hogy az otthoni rokonaikkal ünnepeljék a húsvétot, és kénytelenek plusz szabadnapokat kivenni.
Nem az orosz ortodoxokat kellene követni
A húsvét időzítésének reformját sürgette Teodor Baconschi volt külügyminiszter, Románia korábbi vatikáni nagykövete is, aki közösségi oldalán közzétett kezdeményezésében a hidegháború relikviájának nevezte az eltérő egyházi naptárakat, holott a kommunizmus alól felszabadult ortodox népek rendszeresen kérték egyházi vezetőiktől a naptárak összehangolását – mindeddig eredménytelenül. Baconschi – aki 1989 után az azóta egyházfővé választott Daniel pátriárkával együtt a BOR megújulását szorgalmazó kezdeményezésben vállalt szerepet – úgy vélekedett, hogy a BOR-nak nem kellene többé „a 2016-os krétai pánortodox zsinattól arrogánsan távol maradó, az ukrajnai ortodox egyházon belül viszályt szító orosz ortodoxokat” követnie a húsvét időzítésével, hiszen egyébként a BOR a Gergely-naptárt használja.
Egyszer már váltottak – három évig tartott
Az ortodox egyházon belül vegyes fogadtatás övezte a kezdeményezést: a kolozsvári érsek támogatná az átállást, a konstancai hallani sem akar róla. A román ortodox egyház pragmatikus hivatalos álláspontot fogalmazott meg, rámutatva, hogy a probléma nem dogmatikai alapú, megoldásához viszont az ortodox egyházak közötti egyeztetés újraindítására és egy pánortodox zsinati döntésre van szükség. A patriarkátus ezzel arra utalt, hogy 1924-ben maga a román ortodox egyház is áttért a Gergely-naptárra, mivel azonban a legtöbb ortodox országban a húsvétot a régi, Juliánus-naptár szerint tartották, az ortodox közösség fenntartása érdekében 1927-ben a BOR is visszatért a régi naptárhoz.
Romániának a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint 19 millió állandó lakosa van. A felekezeti hovatartozásáról is nyilatkozó 16,4 millió polgár közül 13,9 millió – az adatközlők 85,3 százaléka – vallotta magát ortodoxnak, 115 ezer – 0,7 százalék – görögkatolikusnak.
Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap köszöntötte az ukránokat az ortodox húsvét alkalmából, emlékeztetve, hogy Ukrajna „az egyik legnehezebb csúcsa” – a háborús győzelem – előtt áll – adta hírül az rbc.ua hírportál az elnök Telegram-csatornáján közzétett videoüzenetére hivatkozva.
A tudósítás szerint az államfő hangsúlyozta: „Egy nagy ország nagyszerű emberekkel. Tavaly tél végén Oroszország teljes körű háborút hozott a földünkre, és ezzel a halált, a fájdalmat és a sötétséget. Február 24-én reggel nem kelt fel a nap, soha nem jött el a hajnal. Február 24-én reggel kezdődött egy sötét éjszaka és egyben az ébredésünk, a harcunk. A sötétség nem árnyékolhatta be szellemünket, szabadságvágyunkat, szülőföldünk szeretetét és megvédésére való készséget.”
Az elnök szerint egy évvel ezelőtt ezen a napon mindannyian azért imádkoztunk, hogy Ukrajna bírja ki ma, hogy Ukrajna győzzön. „417 nap – már hosszú utat tettünk meg. A csúcsok legnehezebbike előttünk állunk. Leküzdjük. Együtt találkozunk a hajnalunkkal, amikor egész országunk felett felkel a nap – ez egy kék-sárga lobogó lesz. Mindenképp fel lesz vonva egész Isten adta földünk fölött” – biztosította Ukrajna népét Volodimir Zelenszkij.
President Zelensky with Ukrainian Muslim soldiers, leaders of the Mejlis of the Crimean Tatar people, & representatives of the Muslim clergy, took part in the Iftar, a dinner held during the holy month of Ramadan for Muslims. "We will return to #Crimea." https://t.co/74fHTXuApjpic.twitter.com/Ra3yTuqlqN
Volodymyr #Zelenskyy visited #Iftar together with Muslim soldiers and #CrimeanTatar activists. The President of #Ukraine said that from now on it will become a tradition:
“Today we are starting such a tradition for Ukraine – Iftar at the official level – together with our… pic.twitter.com/6HwjBm0bHh
I congratulate Ukrainians, all Christians celebrating Easter today. At frontline, in our cities & villages. All who celebrate Easter in Europe, the Americas, Africa, Asia, Australia. The world that wants to live freely. World that values life, respect & equality of each person. pic.twitter.com/jMDvdCYms6
Many in Russia thought that the Black Sea was the water area of their power. The enemy hoped that our Navy would not be able to withstand Russian attacks. Well, the courage and skill of our warriors destroyed all these enemy hopes and drowned them in the sea.
The warriors of the 45th separate rifle battalion are absolutely heroic. It was an honor for me to visit the defenders in Ivano-Frankivsk who are undergoing treatment there and talk to them. It was an honor to receive a chevron and add it to the chevron board in my office.
Concerning the Russian strike on the warriors of the 128th Mountain Assault Brigade.
My condolences go out to the close ones of the fallen warriors. This is a tragedy that could have been avoided. Defense Minister Umerov informed me on all actions taken to determine full… pic.twitter.com/USA1Zcl0jd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 5, 2023
The sacred Hanukkah lights, lit these days, remind us once again that light always prevails over evil. And of the value of life, which is worth fighting for. My best wishes to the Jewish community on Hanukkah! pic.twitter.com/ghoawSdy7b
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 7, 2023
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.