Egészen elképesztő képek érkeztek a Jupiterről. Még a bolygó halvány gyűrűi is megfigyelhetők.
Készült már néhány kép a Jupiter kavargó felhőiről, de olyan még nem, ami ennyire részletesen mutatná ezeket. A felvétel – talán nem is lesz olyan meglepő – a csak nemrég munkába állt James Webb űrteleszkóp műve.
Az újabb kép közeli infravörösben készült, ahogy az is, amit kicsivel lejjebb láthat. A fotók érdekessége, hogy a bolygó különös sarki fényei, rendkívül halvány gyűrűi, illetve a két kisebb holdja, az Amalthea és az Adrastea is láthatók rajtuk.
A képek a NIRCam nevű berendezés segítségével készültek, de persze nem egyetlen kattintás eredményeként: a szakemberek utólag illesztettek össze rengeteg ilyen állományt, szűrőt is alkalmazva.
A felvételen a bolygó különös pontja, a Nagy Vörös Folt is megfigyelhető, ami egy nagyjából 16 ezer kilométer átmérőjű, nagynyomású anticiklon. A jelenség létezéséről mintegy 300 éve tudni; a folt helyzete és mérete folyamatosan változik, de utóbbi oka nem ismert.
Több mint egy évtizeden át vizsgálta a Hubble űrteleszkóp a Jupiter Nagy Vörös Foltját, és különös megállapításra jutott.
Régóta foglalkoztatja már a tudósokat a Jupiter Nagy Vörös Foltja. Ez egy vihar a bolygó felszínén, amelynek létezéséről már a XVII. század óta tudunk, és amit az amatőr csillagászok is meg tudnak figyelni a Földről. Mégis, a légköri jelenségnek még mindig vannak titkai, amiket igyekeznek megfejteni a csillagászok.
Ennek érdekében a Hubble űrteleszkóp 2009 elejétől 2020 végéig, vagyis nagyjából 12 éven át figyelte meg a Nagy Vörös Foltot. Azért éppen ennyi ideig, mert a Jupiternek kerekítve 12 földi év kell ahhoz, hogy megtegyen egy kört a Nap körül.
A kutatók a Hubble adatai alapján egy érdekes megállapításra jutottak: miközben a vihar valamiért zsugorodik, a külső peremén a szél sebessége folyamatosan növekszik. Míg egy évtizede nagyjából 324 km/h-t mértek ott a szakemberek, addig mostanra már nagyjából 358 km/h a külső gyűrű forgási sebessége. A szakemberek szerint ez évente átlagosan 2,8 km/h növekedést jelent.
A Geophysical Research Letters című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői azt írják, a növekedés olyan kicsi, hogy ha a NASA nem folytatott volna hosszú távú megfigyelést, valószínűleg fel sem tűnt volna. Ugyanakkor azt továbbra sem tudják, mi okozza a növekedést, vagyis mi van a felhők alatt. Az eredmény viszont így is segíthet megérteni, miként tud a vihar ilyen hosszú időn át fennmaradni.
A NASA jelenleg a Juno űrszondával figyeli többek között a Nagy Vörös Foltot is, de azt nem árulták el a kutatók, az így szerzett adatok segítenek-e megérteni a vihar működését.
A SpaceX Heavy Falcon rakétájával indítja útnak az amerikai űrkutatási hivatal azon misszióját, mely a Jupiter Europa nevű holdját tanulmányozza. A 178 millió dolláros szerződés nem az első hasonló pályázat, melyet Elon Musk cége nyert meg.
Az Europa Clipper nevű missziót 2024 októberében startol, a NASA Kennedy Űrközpontjából és a SpaceX Heavy Falcon nevű, a világ legerősebb hordozórakétájának számító eszközzel indul az útnak.
A 178 millió dolláros szerződés jelzi a NASA bizalmát a kaliforniai székhelyű cégben, mely már többször juttatott űrhajósokat és teherszállítmányokat a Nemzetközi Űrállomásra is.
Áprilisban ugyancsak a SpaceX volt a befutó az űrkutatási hivatal 2,9 milliárd dolláros tenderén, mely a NASA Artemis programjához épít Holdra szálló űrjárművet.
Ezt a szerződést azonban a vetélytársak – Jeff Bezos Blue Origin nevű cége és a Dynetics – által indított perek miatt felfüggesztették.
A SpaceX újrafelhasználható Falcon Heavy hordózórakétája a világ legerőseb ilyen űreszköze, 2019-ben tette meg első kereskedelmi célú útját a világűrbe.
A Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Europa egy kicsit kisebb, mint a Föld égi kísérője, és a kutatók egyik elsődleges célpontja annak felderítésére, létezik-e élet a Naprendszer más égitestjein. A Clipper-misszió célja, hogy nagyfelbontású felvételeket készítsenek az Europa felszínéről, meghatározzák összetételét, geológiai aktivitás jelei után kutassanak, megmérjék jégburkának vastagságát és meghatározzák óceánjának mélységét és sósságát – közölte a NASA.
[type] => post
[excerpt] => A SpaceX Heavy Falcon rakétájával indítja útnak az amerikai űrkutatási hivatal azon misszióját, mely a Jupiter Europa nevű holdját tanulmányozza. A 178 millió dolláros szerződés nem az első hasonló pályázat, melyet Elon Musk cége nyert meg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1627425540
[modified] => 1627337481
)
[title] => A NASA a SpaceX-et választotta
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=65285&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 65285
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 65286
[image] => Array
(
[id] => 65286
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/raketa.jpg
[original_lng] => 87313
[original_w] => 1400
[original_h] => 933
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/raketa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/raketa-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/raketa-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/raketa-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/raketa.jpg
[width] => 1400
[height] => 933
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/raketa.jpg
[width] => 1400
[height] => 933
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/raketa.jpg
[width] => 1400
[height] => 933
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1627326682:12
[_thumbnail_id] => 65286
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1888
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3d92cc930d775761f3f80fdaf7baa3a3] =>
Travel ban lifted!
Vaccinated, pre-flight tested Europeans will again be able to travel to the US from November, just as vaccinated Americans are today allowed to travel to the EU. https://t.co/XPwtvlMBWw…
Suite à une erreur d’aiguillage à Paris Charles de Gaule, la #SNCF a envoyé á #Disney le train qui devait amener les parlementaires européens de Bruxelles á Strasbourg.
Továbbfejlesztenék az űrben eddig alig használt atomreaktoros meghajtást. Úgy tűnik, hogy a NASA mellett az oroszok is ebben a technológiában látják a jövőt.
Előbb a Holdat, majd a Vénuszt, végül a Jupitert is meglátogathatja az a nukleáris meghajtású űrhajó, amit Oroszországban fejlesztenek – írja a Sceince Alert tudományos portál.
A bolygóközi küldetés során a jármű műszereket vagy embereket szállítana, és 2030-ban indítanák útjára – közölte az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz.
Az energiát tulajdonképpen egy hordozható atomerőműként funkcionáló modul fogja biztosítani, ami a Zeusz nevet kapta.
Képes lesz arra, hogy akár nagyobb mennyiségű rakományt szállító űrhajót is eljuttasson a Naprendszer távoli zugaiba.
A rendelkezésre álló, napenergiát és gravitációs hatásokat hasznosító technikák nem adnak elég gyors meghajtást az űreszközöknek, így például jelenleg egy asztronautákat szállító űrhajó több mint három év alatt tudna csak eljutni a Marsra. Ez rettentő hosszú idő, ezért maga a NASA is kutatja a nukleáris meghajtású űrhajók fejlesztésének lehetőségeit; 2027-ben egy 10 kilowattos reaktorral felszerelt leszállóegységet küldenének a Holdra.
Az amerikaiak eddig mindössze egyetlen reaktort küldtek az űrbe, azt is 1965-ben. Oroszország ezzel szemben már több mint 30 reaktort felbocsátott, így jócskán a nagy vetélytárs előtt járnak. Amennyiben a készülő 500 kilowattos nukleáris reaktor is beváltja a hozzá fűzött reményeket, az óriási lökést adhat az orosz űriparnak.
A tervezett misszió során az új űrhajó előbb a Holdat érné el, majd a Vénusz felé menne. Itt a szomszédos bolygó gravitációs terét felhasználva állna pályára a Jupiter irányába. A manőverrel hajtóanyagot lehetne megspórolni.
A jelenlegi számítások szerint az egész küldetés nagyjából 50 hónapig (azaz kicsivel több mint 4 évig) tartana, de a részletek még nincsenek teljesen kidolgozva.
A nukleáris reaktorok nagy előnyei
A mostani űreszközök a Napból, akkumulátorokból vagy radioizotópos termoelektromos generátorokból nyerik az energiát.
A Jupitert tanulmányozó amerikai Juno űrszonda például napelemeket használ, ezekkel tölti fel akkumulátorait. Ha viszont a műhold távolabbra kerül a Naptól, a napenergia felhasználásának hatékonysága is drasztikusan romlik. Más űreszközök lítiumion-akkumulátorokat használnak, ezekkel viszont csak rövid távú küldetéseket lehet végezni.
A NASA Voyager-űrszondáit radioizotópos termoelektromos generátorok működtetik. Ezek már hosszabb távú űrutazást is lehetővé tesznek, de hatékonyságuk meg sem közelíti a nukleáris reaktorokét.
Utóbbiak ugyanis a világűr legsötétebb, leghidegebb tartományaiban is működőképesek, továbbá akár 10-12 évig is üzemelhetnek amellett, hogy a hagyományosnál gyorsabb meghajtást tesznek lehetővé.
Vannak persze hátrányai is a technikának. Az egyik, hogy az elképesztő hőt termelő reaktorok nagy valószínűséggel erősen dúsított uránt igényelnek, ami akár biztonsági kockázatot is jelenthet.
Alapja lesz egy új űrállomásnak
A Zeusz fejlesztése nem most, hanem 2010-ben indult azzal a céllal, hogy két évtizeden belül felküldjék az űrbe. Egyelőre úgy tűnik, tartható a kitűzött dátum.
A prototípus előállítása és tesztelése 2018-ban kezdődött, a fejlesztés vezetésével a Roszkoszmosz a szentpétervári székhelyű Arsenal vállalatot bízta meg. A munka költségei elérik a 4,2 milliárd rubelt.
Várhatóan a Zeuszon alapuló technika fogja működtetni a 2025-re tervezett orosz űrállomást is.
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
Két tápegységet is fejlesztett a magyarországi Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrtechnikai Kutatócsoportja ahhoz a plazmafizikai műszeregyütteshez, amelynek első repülőpéldányának integrálása augusztus elején kezdődött a Berni Egyetemen.
Fotó: Nagy János Zoltán
Nagy János Zoltán, az Űrtechnika Csoport csoportvezetője a hvg.hu-nak elmondta, korábban a műszeregyüttes minden egyes tagját tesztelték már külön-külön, ahol minden komponens megfelelt. Most az Európai Űrügynökség a rendszert egészében is kipróbálja, hogy meggyőződjenek róla, minden rendben működik.
„Szeptember végéig ki fog derülni, hogy miként működnek együtt az egységek. Jelenleg egy kéthetes thermovákuum-teszt folyik, ahol szélsőséges hőmérsékletnek teszik ki a műszeregységet: -190 Celsius-foktól 50-60 Celsius-fokig hevítik fel, majd hűtik le azokat” – magyarázta a hvg.hu-nak Nagy.
Fotó: Nagy János Zoltán
A kutató szerint ha minden a tervek szerint halad, az egység 2022 májusában indulhat majd útnak egy Ariane rakétán, az ESA Juice projektje keretében, a Jupitert 2030-ra érheti el, és elviekben három éven át vizsgálódik majd.
A Nagy János vezette magyar csoport által fejlesztett két tápegység az NU_DCC és a JDC_DCC nevet kapta, feladatuk pedig 2 processzorkártya és 4 szenzor tápellátásának biztosítása. A műszeregyüttes feladata a Jupiter magnetoszférája és holdjai kölcsönhatásának, valamint a napszél hatásának vizsgálata lesz a Jupiter körül.
Oh, this is amazing. Close to tears. Ourspace has published an update on the "mystery hut" and it's so underwhelming it's brilliant. It's just a small rock on a crater rim that they're now calling "jade rabbit" for its appearance. Source: https://t.co/frrMKH7RWMhttps://t.co/GFCIRzqmDupic.twitter.com/jpDLDS8TZu
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
