Ferenc pápa kinevezte Karikó Katalint, a BioNTech gyógyszeripari vállalat Nobel-díjas alelnökét a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává – közölte a szentszéki sajtóközpont szombaton.
A közlemény hangsúlyozza, hogy Karikó Katalin tudományos kutatásai vezettek az mRNS alapú vakcina kifejlesztéséhez, amiért 2023-ban orvosi Nobel-díjjal tüntették ki. Karikó Katalint munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismeréssel jutalmazták, 2020-ban neki ítélték oda először a Közmédia Év Embere Díjat.
A vatikáni székhelyű Pápai Életvédő Akadémiát 1994-ben II. János Pál pápa hozta létre. Az intézmény bioetikai kérdésekkel foglalkozik, melyek középpontjában az élet védelme áll.
Az akadémia segítséget nyújt a pápai államnak a nemzetközi tudományos élettel, az egyetemekkel, kutatóközpontokkal való kapcsolattartásban.
A Vatikán számára közvetlen információkat szolgáltat a legújabb technológiai és tudományos eredményektől.
Az akadémia legfeljebb hetven rendes tagból áll, akiket a pápa nevez ki öt évre. A kinevezést az ügyvezető tanács javasolja a jelöltek tudományos titulusai és szakmai hozzáértése alapján, valamint azért, mivel „hűséges szolgálatot végeznek minden egyes ember élethez való joga védelmében és előmozdításában” – olvasható az akadémia alapszabályában.
A világ különféle részeiből származó tagok nem mind katolikusok, vannak közöttük más vallásúak és ateisták is.
Az akadémiának magyar levelező tagjai is vannak: Freund Tamás neurobiológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Kovács László etika professzor, az augsburgi egyetem rektorhelyettese.
A Pápai Életvédő Akadémia kétnapos plenáris ülése hétfőn kezdődik az ember szerepéről a mesterséges intelligencia korában. A találkozó résztvevőit Ferenc pápa fogadja.
Nagyszabású gála keretében vette át Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus a Nobel-díjat.
A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett ceremónián.
Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat.
Egyike azoknak a kutatóknak, akik elkezdték az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztését. Felfedezése a koronavírus-járványban hozott áttörést, hiszen a technológiájával a lehető leghamarabb elkészíthették a szakemberek a vakcinákat.
Szinte nincs olyan hazai szakember, aki ne ismerné el Karikó Katalin fejlesztéseit. Szerintük az mRNS-vakcinát hamarosan már nemcsak a koronavírus okozta fertőzések, hanem egyéb betegségek kezelésére is használják világszerte.
Ő az első magyar nő, aki megkapta a Nobel-díjat.
Krausz Ferenc fizikus pedig két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért vehette át a fizikai Nobel-díjat.
A fizikus felfedezése áttörést hozhat az egészségügyben.
A kutatómunka eredményeként a 2000-es évek elején az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel először végezhettek valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról.
Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta.
Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon.
Legújabb munkájában az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, összesen 227 kitüntetettnek: 40 alkalommal kapta egy, 35 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 227 kitüntetettből 13 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagk a náci kormány parancsára vissza kellett utasítsa a neki 1939-ben megítélt Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzt már nem) csak 1947-ben vehette át.
Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting, aki 1923-ban 32 évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki 87 éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. 2022-ben első alkalommal díjazták egy orvosi Nobel-díjas tudós gyermekét: az 1982-ben kitüntetett svéd Sune Bergström után fia, Svante Pääbo genetikus is megkapta a Nobel-díjat. A legidősebb élő kitüntetett az 1924-ben született francia-amerikai Roger Guillemin, aki 1977-ben kapta meg az elismerést. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat – amely 1974 óta posztumusz nem adható – nem vonták vissza, mert a bizottság a döntés meghozatalakor még nem értesült a hírről.
Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.
Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti” – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
A kitüntetett 11 millió svéd koronát kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
Október 2. és 9. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Elsőként ma az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban.
Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Idén is az esélyesek közé sorolják Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét.
A hagyományoknak megfelelően csütörtökön hirdetik ki az irodalmi kategória nyertesét, ezt a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda.
Október 6-án Oslóban hozzák nyilvánosságra a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 9-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.
A díjakat, amelyek mellé 10 millió svéd korona jár, a szokásoknak megfelelően az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
A neves magyar kutató neve az idén is felmerült a Nobel-díjjal kapcsolatban, de azt végül nem kapta meg, Kanada viszont elismerte munkáját.
Kanada legrangosabb orvosbiológiai kitüntetését, a Canada Gairdner International Awardsot kapta Karikó Katalin, valamint két kutatótársa, Drew Weissman és Pieter Cullis Torontóban csütörtökön. A Gairdner Alapítvány (Gairdner Foundation) nemzetközi díját az mRNS-technológia kifejlesztésében végzett munkájáért ítélték a magyar kutatónak. A Gairdner-díj Kanada egyik legnagyobb presztízsű orvosi elismerése. A kitüntetést odaítélő alapítványt 1957-ben hozták létre azzal a céllal, hogy minden évben elismerjék az egészségügyi alapkutatásokban gyakorlati eredményeket felmutató tudósokat.
A csütörtök esti gálán a magyar kutató a Gairdner Alapítvány elnökétől, Janet Rossant-tól és Magyarország kanadai nagykövetétől, Vass-Salazar Máriától vette át a díjat.
Az eseményen mintegy 400 vendég vett részt, köztük a tudományos közösség tagjai, orvosi, akadémiai és gyógyszerészeti vezetők, valamint kormányzati tisztségviselők.
Évente hét díjat ítélnek oda, köztük öt Kanadai Gairdner Nemzetközi Díjat (Gairdner International Awards) orvosbiológiai kutatásért, egy globális Gairdner-díjat (Canada Gairdner Global Health Award) széles körű egészségügyi hatást kifejtő orvosi munkáért, valamint egyet fenntartanak egy kanadai kutatónak (Canada Gairdner Wightman Award).
Az alapítvány honlapján olvasható indoklás szerint Karikó Katalin és két kutatótársa azért az úttörő munkáért kapta meg az elismerést, amelyet az mRNS- és lipid-nanorészecske technológia kifejlesztésében végeztek, amelyek alapvetőnek bizonyultak a Covid–19 elleni vakcina kifejlesztésekor.
Karikó Katalint a Szegedi Egyetem professzoraként, a Pennsylvaniai Egyetem docenseként és a BioNTech alelnökeként mutatták be.
A Gairdner-kitüntetést 1957 óta a világ 40 országának 402 tudósa kapta meg, akik közül később 96-an Nobel-díjban részesültek. A díjazottak egyenként 100 ezer kanadai dollárt kapnak, amelyet saját belátásuk szerint használhatnak fel a tudományos kutatás támogatására – olvasható az alapítvány közleményében.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Életműve elismeréseként Karikó Katalin biokémikus kapta kedden az Európai Feltalálói Díjat – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az MTI-vel.
A méltatás szerint Karikó Katalin az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office – EPO) által adományozott díjat több mint négy évtizedes munkásságáért, és főként a módosított mRNS-sel kapcsolatos kutatómunkájáért érdemelte ki, amellyel utat nyitott a Covid-járvány megfékezését elősegítő vakcinák kifejlesztésében.
Az elismeréssel kedden tüntették ki Karikó Katalint a hibrid formában megtartott díjátadó ünnepségen.
„Karikó Katalin pályafutása jó példája annak, hogy a kitartó munka milyen nagyszerű dolgokat eredményez, és hogy a jól átgondolt, tudatosan végigvitt kutatási témák nem csupán a tudós, de a társadalom számára is jelentős eredményeket hoznak. Nem csoda, hogy ezért Karikó az elmúlt két évben számtalan kitüntetést kapott, köztük a most odaítélt Európai Feltalálói Díj magyar megfelelőjét, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Jedlik Ányos-díjat” – fogalmazott a közlemény szerint a díj kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A magyar kutató 1978-tól az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett vírusokkal foglalkozni, itt szerezte doktori címét. 1985-től a philadelphiai Temple Egyetemen módosított nukleozidokkal kísérletezett. Három évvel később Washingtonban interferonokkal dolgozott. 1989-től ismét Pennsylvaniában helyezkedett el a University of Pennsylvania egyetemen, ahol a mai napig alkalmazásban van. Itt vált kutatása elsődleges célpontjává az mRNS. Az RNS mediálta immunaktiváció vizsgálata során úttörő jelentőségű felismerése volt, hogy a nukleozid módosítások elnyomják az RNS immunogenitását. Feltalálóként kollégáival az új technológiára számtalan, rendkívüli jelentőségű szabadalmat alapítottak (eddig több mint 25 megadott szabadalom köthető Karikó nevéhez).
A Covid–19 vakcinán túl Karikó kutatásai utat nyitottak a módosított mRNS-en alapuló orvosi kezelések széles skálája felé. Jelenleg is különböző kutatások folynak többféle daganatos betegség terápiás vakcináinak, valamint szív- és érrendszeri betegségek és anyagcserezavarok kezelésének kifejlesztésére. A kutató saját listája szerint körülbelül harminc módosított mRNS-alapú terápiát szeretne fejleszteni a jövőben – idézték fel a kutató munkásságát a közleményben.
A keddi közlemény szerint a díjat minden évben olyan feltalálóknak adományozza az Európai Szabadalmi Hivatal, akik kivételes tudásukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Több másik kutatóval együtt vált a Francia Természettudományi Akadémia (Académie des Sciences) tagjává Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, akit ugyanez az akadémia 2021 őszén már díjazott egyszer.
A Francia Természettudományi Akadémia (Académie des Sciences) tagjai közé választották Karikó Katalint biokémikust, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) alumnáját és kutatóprofesszorát – közölte az MTI-vel a felsőoktatási intézmény.
A beiktatási ceremóniát még kedden rendezték Párizsban, ahol Karikó Katalin mellett tizenöt másik kutató vált a tudományos testület tagjává. A közlemény szerint az ünnepségen székfoglaló előadást tartottak az akadémikusok.
Az akadémia tavaly ősszel az mRNS-sel és annak terápiás felhasználásával kapcsolatos úttörő kutatásaiért Karikó Katalinnak ítélte oda legrangosabb kitüntetését, a Grande Médaille-t.
A közlemény kitér arra is, keddtől Párizs adott otthont az European University Alliance for Global Health (EUGLOH) öt egyetemet egyesítő szövetség éves csúcstalálkozójának.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Több másik kutatóval együtt vált a Francia Természettudományi Akadémia (Académie des Sciences) tagjává Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, akit ugyanez az akadémia 2021 őszén már díjazott egyszer.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1655584260
[modified] => 1655586396
)
[title] => Karikó Katalint a francia tudományos testület tagjává választották
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=107166&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107166
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107167
[image] => Array
(
[id] => 107167
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin.jpg
[original_lng] => 254190
[original_w] => 1108
[original_h] => 739
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1655575596:12
[_thumbnail_id] => 107167
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1468
[_oembed_af680ea790aeb4309a9f698590835716] =>
[_oembed_time_af680ea790aeb4309a9f698590835716] => 1655542580
[_oembed_985f92771be913b9222813703e36c684] =>
[_oembed_time_985f92771be913b9222813703e36c684] => 1668114053
[_oembed_adb0a6cf645c5442ed85ac5ba8af24ed] =>
[_oembed_time_adb0a6cf645c5442ed85ac5ba8af24ed] => 1686418921
[_oembed_cf7b96ade06f9806908338db02299dba] =>
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
A Yale Egyetem is díszdoktorai közé választotta Karikó Katalint. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszorával együtt idén tíz kiválóság részesült az 1701-ben alapított amerikai magánegyetem elismerésében.
A nemzetközi felsőoktatási rangsorok közül több listán is az élbolyba tartozó Yale Egyetem a honlapján Karikó Katalint úgy mutatja be, mint aki az RNS által közvetített mechanizmusokra specializálódott. Társalapítója, valamint 2006 és 2013 között vezérigazgatója volt az RNARx-nek, jelenleg pedig a BioNTech RNA Pharmaceuticals vezető alelnöke.
Munkája a Covid-19 elleni vakcina kifejlesztésének sarokkövét jelenti. Amerikai szabadalmakkal rendelkezik a nem immunogén, nukleoziddal módosított RNS alkalmazásával kapcsolatban, amely technológiát a Pfizer és a Moderna engedélyeztetett a vakcináik fejlesztésére.
Esélyes a Nobel-díjra
A világjárvány elleni küzdelemhez való hozzájárulása őt és munkatársát, Drew Weissmant – aki szintén megkapta a Yale elismerését – esélyessé teszi a Nobel-díjra. A méltatás szerint Karikó Katalin személyes története a kitartásról és az ellenálló képességről a járvány idején széles körben ismertté vált, ÉS sokakat inspirált.
Az mRNS-alapú vakcina alkalmazása óta Karikó Katalin elismert és keresett személyiség, aki szerepelt a jelentősebb kiadványokban és a TIME 100 listán. A hírességek között még Liam Neeson is köszönetet mondott neki.
A Yale díszdoktori címét idén elnyerő, a szakterületén kiemelkedő teljesítményt elérő személyiségek között zenész, újságíró, diplomata, köztisztviselő, történész, jogász, kutatóorvos, biokémikus, immunológus, szociológus is van.
Karikó Katalin, az SZTE alumnája, díszdoktora és kutatóprofesszora a Yale Egyetem díszoklevelével a hatodik rangos felsőoktatási intézmény tiszteletbeli polgára lett.
Today, the United States donated nearly 500,000 COVID-19 vaccine doses to Ukraine. We are proud to support the people of Ukraine in their fight against COVID-19. pic.twitter.com/d9ugSA0N2G
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
A műszaki tudományok területén egyik legrangosabbnak számító német elismerést, a Werner-von-Siemens-Ringet (Werner von Siemens-gyűrűt) kapja meg Karikó Katalin és a BioNTech három másik vezetője, Christoph Huber, Ugur Şahin és Özlem Türeci – jelentette be hétfőn a díjat gondozó alapítvány.
A szervezet sajtóközleménye szerint Karikó Katalin 2013-ban csatlakozott a BioNTech-hez. 2020 elején felismerték, hogy az eredetileg daganatos betegségek kezelésére kidolgozott mRNS-technológia a világjárvány elleni oltóanyag fejlesztésének platformjaként is szolgálhat. A megoldás egy új vakcina fejlesztését és klinikai tesztelését tette lehetővé kevesebb mint egy év alatt.
Az mRNS-technológia nemcsak a vírusos fertőzések megelőzésében nyit óriási távlatokat, hanem a daganatos, autoimmun, allergiás vagy az örökletes betegségek kezelésében is. Az mRNS-technológia elméletből a gyakorlatba való átültetése a gyógyítás új korszakába „katapultálta” a világot – áll a közleményben.
A Werner von Siemens-gyűrű idei másik díjazottja Stefan Hell. A 2014-ben Nobel-díjjal kitüntetett német fizikus által kifejlesztett STED-mikroszkópia (STimulated Emission Depletion Microscopy) olyan felbontásban mutatja a biológiai struktúrákat, amely korábban fénymikroszkóppal fizikailag lehetetlennek tűnt. A STED-mikroszkóp segítségével például megfigyelhető, hogyan helyezkednek el a fehérjék a sejtben, és miként hatnak egymásra. A tudósok így jobban megérthetik az olyan betegségek molekuláris mechanizmusait, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a rák.
A Werner von Siemens-gyűrűt 1916-ban alapították a névadó születésének századik évfordulója alkalmából. Az elismerést, egy smaragdokkal és rubinokkal díszített aranygyűrűt 1952 óta háromévente adják át azoknak, akik munkájukkal jelentős előrehaladást értek el a műszaki tudományok terén vagy akik kutatóként új műszaki utakat nyitottak meg.
Az elismerésről beszámoló Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint a Werner von Siemens-gyűrű átadó ceremóniáját decemberben tartják.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A műszaki tudományok területén egyik legrangosabbnak számító német elismerést, a Werner-von-Siemens-Ringet (Werner von Siemens-gyűrűt) kapja meg Karikó Katalin és a BioNTech három másik vezetője, Christoph Huber, Ugur Şahin és Özlem Türeci.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1643662800
[modified] => 1643657885
)
[title] => Német kitüntetést kapnak a BioNTech vezetői, köztük Karikó Katalin
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=88746&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 88746
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 88747
[image] => Array
(
[id] => 88747
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/kariko-katalin.jpg
[original_lng] => 48219
[original_w] => 729
[original_h] => 406
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/kariko-katalin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/kariko-katalin-300x167.jpg
[width] => 300
[height] => 167
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/kariko-katalin.jpg
[width] => 729
[height] => 406
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/kariko-katalin.jpg
[width] => 729
[height] => 406
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/kariko-katalin.jpg
[width] => 729
[height] => 406
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/kariko-katalin.jpg
[width] => 729
[height] => 406
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/kariko-katalin.jpg
[width] => 729
[height] => 406
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1643650700:10
[_thumbnail_id] => 88747
[_edit_last] => 10
[views_count] => 18672
[_oembed_cf7b96ade06f9806908338db02299dba] =>
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
A koronavírus elleni mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséről és az ahhoz kapcsolódó politikai és üzleti játszmákról szóló sorozatban nem csak Karikó Katalin tűnik fel, de Jared Leto alakításában Donald Trumpot is láthatjuk.
A koronavírus-járvány kapcsán fordulatot hozó vakcinákról készít sorozatot az HBO. A széria Brendan Borell „The First Shots” című könyvéből készül azonos címen és Karikó Katalin is feltűnik benne az Emmy- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő Sarah Paulson alakításában – olvasható a Szegedi Tudományegyetem közleményében.
A tudós ugyanis az SZTE-n szerezte előbb biológus végzettségét, majd biokémikusi doktori címét, sőt az mRNS-sel is Magyarországon ismerkedett meg. Karikó mára az amerikai University Pennsylvania adjunktusa, a németországi BioNTech cég alelnöke, a magyarországi Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora lett felfedezésének köszönhetően, amely az érzékeny hírvivőt, az mRNS-molekulát az orvosi alkalmazásig juttatta.
A Karikót alakító Sarah Paulson a Mi kell a nőnek? vígjátékban, vagy a 12 év rabszolgaság című, 3 Oscar-díjat nyert filmben szerepelt, de ő játszotta a címszereplő nővért is a Netflix Ratched cím sorozatában, mely Ken Kesey ikonikus művének, a Száll a kakukk fészkére című regénynek az előzményeiről gondolkodtat el. Főszerepet kapott az igaz történeteken alapuló American Crime Story című antológia-sorozatban is.
Az HBO készülő művében feltűnik Karikó mellett Kizzmekia Corbett amerikai vírusimmunológus, valamint Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem professzorának alakja is. A három tudós nőt a koronavírushoz kötődő munkájukon kívül néhány közösen elnyert kitüntetés is összeköti – olvasható a közleményben.
Az HBO-sorozatban a döntéshozók közül kiemelkedik az amerikai elnökök tanácsadója, a virológus Anthony Fauci, a Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézete (NIAID) igazgatója. Az amerikai járványkezelés arcát Martin Short alakítja majd.
Az események során szintén fontos szerepet játszó egykori amerikai elnök, Donald Trump szerepében Jared Letót láthatjuk majd, de feltűnik a sorozatban a Pfizer vezér Albert Bourla és a Modernát vezető Stéphane Bancel is. A sorozat tehát az mRNS-alapú vakcinákat gyártó céget játszmáit mutatja majd be elsősorban.
From new releases like season 2 of #She on @NetflixIndia to older shows still going strong like #Aashram on @MXPlayer, here’s a list of the most-viewed shows and movies from the Indian streaming space of last week.https://t.co/bh08GncZ0J
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
