Teltház, vastaps és mintegy 500 elégedett néző a Kárpátaljai Megyei Érdemes Akadémiai Népi Kórus előadásán Beregszászban. A vidékünkön élő nemzetiségek népzenéjét bemutató előadásra a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház nagyszínpadán került sor. A vendégművészek repertoárjában Zádor Dezső és Márton István népzenei feldolgozásai is szerepeltek. Az Ukrajna és Európa szerte ismert együttes ezzel kedveskedett a helyi közönségnek. A kórus először lépett fel Beregszászban. Felemelő érzés, csodálatos volt a koncert, a közönség, és külön kiemelném, hogy számos neves művész munkássága köt össze bennünket a magyar kultúrával, nyilatkozta Natalija Petyij-Potapcsuk, a Kárpátaljai Megyei Érdemes Akadémiai Népi Kórus igazgató-művészeti vezetője. A mini-turné keretein belül a népi kórus és a beregszászi színház vezetői együttműködési szerződést írtak alá. Mind a nézők, mind az előadóművészek elégedetten nyilatkoztak. A Kárpátaljai Megyei Érdemes Akadémiai Népi Kórus fellépése annak a színes program sorozatnak volt a nyitó előadása, amelyet a színházi előadások iránt érdeklődők számára állított össze áprilisra a társulat.
A Most vagy soha! című Petőfi-film bemutatójával zárult a KMKSZ, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 176. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozata. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal közösen megrendezett eseményre a II.RF KMF átriumában került sor. A március 15-i események a nemzet óriási összefogásáról szólnak, hangsúlyozta Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke ünnepi köszöntőjében. Szente Vajk, Kis-Szabó Márk és Rákay Philip, a Most vagy soha! film forgatókönyvírói videóüzenetben üdvözölték a jelenlévőket. A történelmi kalandfilm nemcsak a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, hanem a Habsburg-uralom elleni szabadságharcban betöltött szerepének is emléket állít: Nemzeti Dal című költeménye szikraként gyújtotta meg a forradalom lángját. A márciusi ifjak bátorságáról és szabadság szeretetéről szóló alkotást egyidőben a Kárpát-medence 14 településén mutatták be A Vándormozi kezdeményezés szervezésében. Nagyon fontos, hogy a kárpátaljai magyarság érezze, nincs egyedül ebben a nehéz időszakban, hangsúlyozta Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója. A Kossuth-díjat, Magyarország legrangosabb művészeti-kulturális elismerését hagyományosan március 15.-e alkalmából adják át. Az idei díjazottak között volt Trill Zsolt, a beregszászi színház egyik alapítója és színésze. Ezzel Vidnyánszky Attilával együtt már kettőre bővült a társulat Kossuth-díjasainak száma.
Január 22-én Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében a helyi magyar közösség Dsida Jenő költő életútját felölelő előadást tekinthetett meg a magyar kultúra napja alkalmából. Az előadás helyszíne a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház volt.
A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én méltatjuk, emlékére annak, hogy Kölcsey Ferenc – nemzeti imánk költője – 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz szövegét egy nagyobb kéziratcsomag részeként. Az elmúlt évtizedek során ezt a jeles napot a magyar közösségek világszerte különböző kulturális rendezvényekkel ünneplik meg. Kárpátalján közel harmincéves hagyomány, hogy a magyar kultúra napján a beregszászi színtársulat előadásával méltatja a KMKSZ ezt az ünnepet. A mostani alkalom során az országban kialakult helyzet kapcsán a budapesti Nemzeti Színház Déryné Programjának társulata hozta el a Szívedbe fényt című előadást.
Az ünnepélyes megnyitón Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivő konzulja a megjelenteket köszöntve kiemelte: a megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, nemzeti tudatunk erősítésére. Bárhol is éljünk mi, magyarok a világban, méltán büszkék lehetünk kultúránkra. Mint fogalmazott, a magyarok fontos küldetést kaptak a Mindenhatótól: Európa védőbástyájává avatott bennünket a történelem. Mikor nyelvi, nemzeti jogainkat csorbítják, akkor szükséges, hogy lássák a körülöttünk élők, hogy a magyar kultúra ápolásának értelme van. „A kultúra nemcsak tudást és műveltséget hordoz, hanem erkölcsöt is. A magyar kultúra továbbadását senki más nem végzi el helyettünk, csak mi magunk” – hangsúlyozta a konzul úr.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója köszöntőjében elmondta: „A Himnusz születésének körülményei mintaként szolgálnak számunkra, itt élő magyarok számára, hogy ne feledjük, sohasem volt könnyű. Hiszen ma is, a nehézségek ellenére is mennyien összegyűltünk, hogy ünnepeljük magyar kultúránkat, hiszen okunk lett volna a távolmaradásra, mert háborús időket élünk, szétszakított családokban élünk, és égető vágyunk a béke. Mindezen körülmények ellenére a kárpátaljai magyar közösség számára fontos, hogy kifejezze hovatartozását, és így a mai estén is telt házzal méltatjuk a magyar kultúra napját. Az idei éven a Déryné Program keretében jöhetett el a mostani előadás. Köszönet a színészeknek, hogy vállalva az utazással járó kényelmetlenségeket, kifejezik szolidaritásukat a háborús körülmények ellenére is élő és élni akaró kárpátaljai közösség iránt.”
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntője elején egyperces néma csenddel emlékezett a KMKSZ egykori alelnökéről, Barta Józsefről. A magyar kultúrát méltatva beszédében kifejtette: „A reformkorban újítani akaró nemesség és magyar értelmiség felismerte, hogy a magyar nemzet öntudatra ébredése a nyelvben és a kultúrában rejlik. Ennek hatására számos olyan költemény született, mely az összetartozást hirdette, majd megszületett nemzeti imánk, a Himnusz. Bár a mozgalmat gátolta az osztrák vezetés, azonban a reformkor végére megvalósult a polgári Magyarország alapjainak a megszilárdítása, ami elvezetett a modern Magyarország létrejöttéhez. Kölcsey Ferenc egy sokrétűen színes egyéniség volt, aki számára a nemzet iránti elköteleződés mindenek felett állt.” Sin József hangsúlyozta: erre kötelez minket is Kölcsey Ferenc emléke. „A mai magyar kormányzat nemzetpolitikájának köszönhetően minden magyar közösség, így a határon túliak is gazdagodtak és gyarapodtak az utóbbi években. „Ahhoz, hogy meg tudjuk tartani közösségeinket, békére és nemzeti szuverenitásra van szükségünk” – tette hozzá a politikus.
A köszöntő gondolatokat követően a művészeté lett a főszerep. A megjelentek a Déryné Társulat Szívedbe fényt című előadását tekinthették meg Dányi Krisztián és Turi Bálint színművészek tolmácsolásában. Az egyfelvonásos előadás során a nézők betekintést nyerhettek Dsida Jenő válogatott verseibe, életébe. Az egyórás intenzív előadásban a prózai és verses részek váltogatják egymást zene, fény, sötét, pantomim, jelbeszéd és számtalan más színházi elem elegye által, ami még nagyobb élményt és betekintést nyújt az egykori költő világába. A produkció alatt a művészek a hit, szerelem, halál és magyarság témaköreit boncolgatják a hétköznapi élet pillanatai által. Talán csak kevesen tudják, hogy Dsida Jenő kárpátaljai, beregszászi gyökerekkel is rendelkezett, hiszen édesanyja beregszászi születésű volt, így a költőóriás is megfordult vidékünkön, ezáltal az előadás is részben haza érkezett. Az est végén a közönség felállva, vastapssal honorálta a remek produkciót.
Magyar Örökség díjat kapott Ukrajna egyetlen magyar nyelvű társulata, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház csapata. A beregszásziaknak a háborús körülmények ellenére is sikerült megmaradniuk és fejlődniük, és csak az elmúlt egy évben 130 előadásuk volt Kárpátalján és az anyaországban. Az idén 30. születésnapját ünneplő Beregszászi Színház nem csak Kárpátalján, de nemzetközi szinten is kivívta az elismerést. Közel húsz országban játszottak már, a közönség ünnepelte őket Brüsszeltől, Párizson át Budapestig. Számukra azonban mindig az volt a legfontosabb, hogy a hazai közönség igényeinek eleget tegyenek és szolgálják azt a közösséget, melynek az elmúlt évtizedekben a leghányatottabb sors jutott a Kárpát-medencében. Mindezt sikerül is, hiszen a színjátszást a háborús időkben sem adták fel. Ezt a kitartást és tehetséget díjazták az elmúlt napokban Budapesten, ahol Sin Edina igazgató, Vidnyányszky Attila főrendező, illetve a színészek egy részének jelenlétében átvehette a Magyar Örökség díjat. Sin Edina hozzátette, hogy a Magyar Örökség díj a teljes Kárpát-medence visszajelzése a Vidnyánszky Attila által alapított társulat számára. A színészek szerint fontos a folytonosság, valamint az utánpótlás nevelése is a társulatnál. A díjat a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre, nem sokkal a rendszerváltozás után, 1995-ben. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát”.
Magyar Örökség Díjat kapott a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház nemzetszolgálata elismeréséül.
A Magyar Örökség és Európa Egyesület döntése alapján 2023. december 16-án Magyar Örökség díjban részesült a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház.
A színházat laudációval Oberfrank Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész méltatta.
A díjat a társulat nevében Budapesten, a Ráday ház dísztermében vehette át Sin Edina, a színház igazgatója.
My Website
A díjat a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre, nem sokkal a rendszerváltozás után, 1995-ben. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát”.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai színházzal együttműködve mesekörutat szervezett az 1- 4 osztályos tanulók számára. Ursula Jones bölcs és szellemes, a Királykisasszony, akinek nem volt birodalma című tündérmeséjét a beregszászi színház művészei vidékünk 11 településén mutatták be. Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai színház megbízott igazgatója elmondta, a társulat színházi-nevelési programja keretein belül, a hadi állapot idején különös figyelmet fordítanak a gyerekek lelki egészségére. Az első helyszín a Barkaszói líceum volt. Hanna Zajec, az intézmény igazgatója elmondta, a gyerekek már nagyon várták az előadást. Bimba Éva, a KMKSZ Barkaszói Alapszervezetének elnöke elmondta, a programra nagy szükség van, mivel közelebb hozza a gyermekek számára a színházi előadás műfaját. A Benei Gimnázium kisiskolásai nagyon élvezték az előadást, és aktívan részt vettek az azt követő interaktív játékban, amelynek célja – a mese mondanivalójának megvitatása volt. Vass Magdolna színművész kiemelte, a gyerekekkel való játék mintegy kiegészíti az előadást. A valódi emberi értékekről szóló mese elnyerte a kisiskolások tetszését. Técsőn a Királykisasszony, akinek nem volt birodalma című tündérmese előadására a Hollósy Simon Líceumban került sor. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű szervezetének elnöke kihangsúlyozta, a többnemzetiségű szórványban különös jelentőséggel bír egy ilyen programsorozat. A Kárpátaljai mesekörút utolsó helyszíne a téglási Tündértkert óvoda volt. Rajkó Balázs, az előadás egyik szereplője önkéntes színészként vállalta a turnét. Elmondta, számára felemelő érzés és csodálatos kaland volt a mesekörút. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai színház színházi-nevelési programja keretein belül a tavaszi időszakban az általános iskolások számára tervez mesekörutat a 13 hattyú című előadásával.
Hatalmas sikerrel zárult a beregszászi napok rendezvénysorozat Budapesten, a Nemzeti Színházban, amit a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából tartottak. A színházszeretők, a közel egy hét alatt, megtekinthették a beregszászi társulat életéről szóló kiállítást, részt vehettek filmvetítéseken, illetve megnézhettek számos általuk játszott darabot is. Köztudott, hogy a 30. születésnapját ünneplő Beregszászi Színház nem csak Kárpátalján, de nemzetközi szinten is kivívta az elismerést. A napokban a Nemzeti Színházban, az érdeklődők betekintést nyerhettek az intézmény elmúlt három évtizedébe. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a beregszászi társulat alapítója szerint, hatalmas út van a kárpátaljai intézmény mögött, hiszen tizenkilenc országban játszottak, melynek lett eredménye, hiszen ezáltal is öregbítették a magyar színjátszás hírnevét. A többnapos rendezvényen filmvetítésekre, pódiumbeszélgetésekre, és fotókiállításra is sor került. A „Színház a határon” című portréalkotás 2004-ben készült és a lehető legtermészetesebb módon mutatja be a színház társulatát és helyzetét. Nem maradhattak el természetesen a beregszászi színészek által játszott darabok sem, mint a Fedák Sári, a Fodrásznő, a Háztűznéző, a Tóték, a Csehov egyfelvonásosok, illetve a Tündöklő Jeromos. A Beregszászi Színház munkáját mindig az állandó bizonyítási vágy jellemezte, ez talán napjaink háborús helyzetére még inkább igaz. A beregszászi napok keretében a Szűcs Nelli által alapított, Fedák Sári-díjak átadására is sor került. Az elismerést idén Varga Zsuzsa, illetve Bakota Árpád Jászai Mari-díjas színművészek vehették át.
Köztudott, hogy a napokban a 30. születésnapját ünneplő beregszászi színház nem csak Kárpátalján, de nemzetközi szinten is kivívta az elismerést. Budapesten a Nemzeti Színházban, a 10. Madách Nemzetközi Találkozó keretében az érdeklődők most megtekinthettek egy a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház születéséről szóló dokumentumfilmet és fotókiállítást is. A többnapos rendezvényen pedig a beregszászi színészek által játszott darabok mellett filmvetítésekre, közönségtalálkozókra, fotókiállításra és az idei Fedák Sári-dj átadására is sor kerül majd. A „Színház a határon” című portréalkotás 2004-ben készült és a lehető legtermészetesebb módon mutatja be a színház társulatát és helyzetét. A beregszászi színház, harminc év alatt rendkívül küzdelmes utat tett meg. Munkájukat mindig az állandó bizonyítási vágy jellemezte. A beregszászi napok október 23-ig tartanak a budapesti Nemzeti Színházban, ahol a kárpátaljai színészek, egyebek mellett, bemutatják a Háztűznéző című darabot is.
Nagyszabású fesztivállal ünnepelték a 30 éves beregszászi színházat október 3–9. között . A rendezvénysorozat hatodik napját a szervezők Fedák Sárinak szentelték.
Az esemény résztvevői a beregszászi születésű, világhírnévre szert tett művésznő 2018-ban átadott köztéri szobránál gyülekeztek, ahol meghallgatták Ady Endre Fedák Sári című versét Orosz Ibolya beregszászi színésznő előadásában, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit és virágait a szobor elé.
A rendezvény ezután a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház nagytermében folytatódott, ahol a közönség Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész Így jöttem… című önálló estjét tekinthette meg. Az összeállítás 1990-ben debütált. A versek, prózák és népdalok együttesén keresztül ezúttal a beregszászi színház publikuma gondolkodhatott el az élet értelmének szerteágazó kérdésein.
A mintegy egyórás előadást követően ünnepélyes keretek között került sor a II. Fedák Sári-díj-átadóra. A Fedák Sári-díjat képező szobor a kárpátaljai származású ismert szobrászművész, Kolodko Mihály alkotása. A 20 centiméter magas, travertínó mészkő tartókereten álló bronzszobrocska Fedák Sári huszárruhás alakját ábrázolja a legendás János vitéz című előadásból. A szobrászművész az alak megformálása közben a színház előtti alázat és odaadás kifejezésére törekedett, amely tulajdonságok áthatották Fedák Sári életét és munkásságát.
„Amikor öt évvel ezelőtt, 2018. október 26-án felavattuk Fedák Sári, a mi Zsazsánk köztéri szobrát Beregszászban, már akkor is megható élmény volt látni és tapasztalni, hogy ilyen sokan fogtak össze egy emberként, hogy segítsék ügyünket” – kezdte ünnepi beszédét Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója. Szinte magától értetődőnek vette mindenki a szoborállítás feladatát és nemes kötelességét, mellyel már rég adósai voltunk városunk szülöttjének – tette hozzá, majd kiemelte életének legjelentősebb momentumait.
Fedák Sári alakja és emléke méltatlanul háttérbe szorult, s a köztudatban és közbeszédben olyan kép alakult ki róla, amelyben leginkább a könnyelmű művészvilág primadonnájaként láttatták, annak minden kliséjével és előítéleteivel. Egészen a közelmúltig kevés szó esett arról, hogy milyen fontos szerepet játszott az egyetemes magyar színházi kultúra fejlődésében. Rendkívüli tehetségével, hallatlan szorgalmával és akaraterejével a legnagyobbak közé emelkedett. Saját korában hamar felfigyeltek rá a legnagyobb írók és publicisták is: Ady Endre, Karinthy Frigyes, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond – mind-mind számos írást szenteltek annak, hogy kifejezzék elismerésüket a színésznő színpadi eredményei iránt. Ezen írások alapján is egyértelműen nyomon követhető előadó-művészetének következetes fejlődése, amelynek köszönhetően olyan ívű színészi pályát tudhatott magáénak, amilyet csak kevesen. Mindössze 25 évesen, 1904 őszén énekelte el először Jancsi belépőjét a János vitéz című daljátékban a Király Színházban. Utána csak abban a színházban további 689 alkalommal játszotta az előadást, s annak nem is akármelyik karakterét: magát János vitézt. A kor ünnepelt primadonnája lett, biztos helye volt a színházi világban, ahová elemi erővel robbant be, ő azonban bizonyítani akarta, hogy többre is képes. Ez hamarosan sikerült is neki: „Egy igazi színésznő lakozik benne, aki a lélek minden rezdülését képes átadni a színpadon, aki a drámai szerepekben is fenséges, és igazat hoz létre. Nem az a fontos, amit csinál, hanem ami végbemegy benne” – írta a fordulatról Lengyel Menyhért a Nyugatban. Ettől kezdve Fedák Sárit, mint drámai színésznőt együtt emlegették a legnagyobbakkal.
„Nekünk, ma élő színházszerető embereknek, s leginkább kárpátaljai, beregszászi magyaroknak ismernünk kell a valódi Fedák Sárit. Hiszen ki őrizné, ki ápolná emlékét, ha nem mi? Kinek lenne a feladata, ha nem nekünk, hogy Fedák Sári nevét és alakját visszahelyezzük az őt megillető helyre?” – tette fel a költői kérdéseket Sin Edina, folytatva: „Ehhez ma már megvannak a lehetőségeink is: a beregszászi szobor mellett Szűcs Nellinek hála van már két előadás és összeállítás is, amely az ő alakját idézi meg. Van már kulturális központunk, színházi szabadulószobánk, amely az ő nevét viseli. És már van Fedák Sári színházművészeti díjunk, melyet 2021-ben alapítottunk.”
Az Fedák Sári-díjat és a vele járó elismerést a Kárpát-medence magyar ajkú színészei kaphatják, olyan művészek, akik legalább 15 éve ugyanannál a színháznál tevékenykednek, bizonyítva hűségüket a közösség iránt. A díjat azzal a céllal hozták létre Szűcs Nelli, Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész kezdeményezésére, hogy szerte a Kárpát-medencében hirdessék vele Fedák Sári hagyatékát: a nemzet, a szülőföld és a hivatás iránti odaadást. Ezzel fejezve ki azt, hogy hisznek a nemzeti közösség megtartó erejében, a magyar nyelvű színházi kultúra és hagyomány, s annak a színházi légkörnek az erejében, amely elkötelezett a minőség, a szorgalom és a kitartás iránt. Ezzel a kitüntetéssel olyan magyarországi vagy külhoni magyar színészek tevékenységét kívánják elismerni, akik számára kiemelten fontosak a felsorolt jegyek és akik méltóak a nagy előd hagyatékához. Első alkalommal, 2021-ben Bogdán Zsolt kolozsvári és Vass Magdolna beregszászi színészek vehették át az elismerést. 2022-ben a háborús nehézségek miatt sajnos nem tudták átadni a díjat – ezt pótolják itt, 2023. október 8-án. A díjazott pedig Pregitzer Fruzsina, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésznője, Jászai Mari-díjas, érdemes művésznő, akinek Vass Magdolna adta át az elismerést.
Pregitzer Fruzsina Budapesten született. Az ELTE Radnóti Miklós Gimnáziumában érettségizett, majd egy évet a Nemzeti Színház Stúdiójában tanult. 1978-ban felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Az ott eltöltött évek nagy hatással voltak rá. A diploma megszerzése után 1982-ben a Nemzeti Színház szerződtette. Több alkalommal vendégszerepelt a Játékszínben és Miskolcon is. 1990-ben szerződtette a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. Az egyik legszebben beszélő magyar színésznő, aki tehetségét nemcsak a színpadon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában is kamatoztatta. Nevéhez fűződik a Móricz Zsigmond Színház Déryné hadművelet elnevezésű akciója. A művésznő színházi munkái mellett beszédművelést oktat a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán. Több önálló estet állított már össze, s a Magyar Kultúra Lovagjaként ezekkel a műsorokkal is a közművelődést szolgálja.
„Először is köszönöm a Jóistennek, hogy itt vagyok. Életemben először állok Kárpátalján színpadon” – kezdte beszédét Pregitzer Fruzsina, majd elmondta, a mai előadás egyik erdélyi bemutatóján, 33 évvel ezelőtt jött rá, hogy miért érdemes színésznek lenni: „Addig – úgy érzem – csak a szüleimnek, a barátaimnak, a rendezőimnek, az újságíróknak játszottam, de akkor rájöttem, hogy nekem van valamim, a közönség soraiban ülőknek pedig ez még nincs meg, de én átadom, s cserébe tőlük is kapok. Ugyanakkor ennek a dolognak a felelőssége is azonnal szíven ütött” – fűzte hozzá, s köszönetet mondott az elismerésért, a lehetőségért, hogy előadhatott a beregszászi színház színpadján, s nem utolsósorban a nézők szeretetéért.
A Fedák Sári-díj alapítását kezdeményező Szűcs Nelli bár személyesen nem tudott részt venni az eseményen, videoüzenetet küldött, melyben hangsúlyozta: „Nehéz időket élünk, nagy sötétség vesz minket körül, de azt gondolom, hogy minden sötétben ott pislákol egy kicsike fény, amely derűt és reményt hoz életünkbe. E napokban a beregszászi színház fénye győzi le a sötétséget a harmincéves jubileummal. Mondhatnánk, hogy fiatal, s gyerekcipőben jár, hát azt kívánom, érje meg az aggkort, váljon nagy-nagy tűzzé, ahol és amely mellett »melegednének az emberek«” – emelte ki, s nagy szeretettel gratulált kollégájának, Pregitzer Fruzsinának a díjhoz.
Az egyhetes színházi fesztivál hétfőn a Donyeck Megyei Akadémiai Drámai Színház (Mariupol) Boccaccio: Decameron előadásával zárult.