Olena Zelenszka ukrán first lady hivatalos közösségi oldalain közölte a hírt, miszerint a Kárpátokban található szanatóriumban közel 600 katonát rehabilitáltak.
Elmondta, hogy a központot a háború előtt hozták létre, sportsérülések kezelésére, azonban a háború kezdetével a Bukovel csoport kezdeményezésére rövid időn belül átszervezték az intézményt. A szanatóriumban a kezeléseken kívül a katonák családjaikkal is pihenhet, a program keretében már több mint 2000 család üdülhetett a hegyekben.
Zelenszka elmondta, hogy minden katona a kivizsgálást követően egyéni kezelési programban részesül, s már két hét alatt is jelentős eredményeket érnek el velük a szakemberek.
A first lady a központban tett látogatása során köszönetet mondott az orvosoknak, akik megmentik a katonák életét és egészségét, valamint a katonáknak, akik „ mindannyiunkat megmentenek”.
IMAGEM | A tecnologia de drones, indisponível no mercado nas grandes ondas de frio do passado, hoje nos permite ver a neve em toda a sua dimensão. Veja este incrível vídeo de Cambará do Sul via Instagram de williameduardofilms. pic.twitter.com/tqvJbylKfJ
La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
I know 75cms is a lot of snow, but I feel like we’ve had bigger dumps of it before. Tip: never buy a corner lot in Labrador. Never. #nlwx#regretspic.twitter.com/u7cml6iEOQ
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
IMAGEM | A tecnologia de drones, indisponível no mercado nas grandes ondas de frio do passado, hoje nos permite ver a neve em toda a sua dimensão. Veja este incrível vídeo de Cambará do Sul via Instagram de williameduardofilms. pic.twitter.com/tqvJbylKfJ
A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat
Megőrzi a klímaváltozások nyomát az üledék
Az ELTE csütörtöki közleménye szerint a munka során a kutatók – Magyari Enikő vezetésével – az iszapból hengeres mintákat vesznek, megállapítják az egyes rétegek korát, és megszámolják a benne talált élőlények maradványait.
A beszámoló szerint a tóba hullott anyagból, a tóban és
környékén elő állatok és növények maradványaiból évente centiméternyi iszap
keletkezik,ami – ahogy később további, újabb rétegek rakódnak rá –
összetömörödik. Az iszap alján így egyetlen centiméterben már több évtizednyi
maradvány sűrűsödik össze.
A vizsgálat során Magyar Enikő őskörnyezet-kutató, az ELTE
TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője valamint kutatótársai
virágport, árvaszúnyogok és kovamoszatok darabjait keresik az egyes korok
mintáiban.
Ezek jól megőrződő és jellegzetes maradványokat produkálnak: az árvaszúnyog lárváinak például a feje marad meg, egyfajta félig megkövült állapotban, megszámolhatóan és fajonként megkülönböztethetően.
Nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele
A tudósok arra keresik a választ, hogy egy-egy árvaszúnyog –
vagy kovamoszat – alfaj milyen gyakorisággal élt a tó környékén az egyes
korokban, mi volt az arány 5000 éve, amikor a mainál is melegebb klíma
uralkodott, és mennyi volt belőlük a köztes, hidegebb időszakban. Ezeket az
eredményeket pedig a mai klímával összevetve fogják
értelmezni. Megállapításuk szerintma nagyon gyorsan változik a vizsgált
fajok összetétele.Ilyen gyors klímaváltozáshoz egészen a jégkorszak végi nagy
felolvadás idejéig kell visszamenni.
„Ha egy felmelegedési periódusban a hideget kedvelő árvaszúnyogok száma lassan csökken, a melegkedvelő fajok pedig egyenletesen átveszik a helyüket, szinte észre sem vesszük: ugyanannyi röpköd a tó környékén, legfeljebb egy alig megkülönböztethető másik faj veszi át az uralmat” – magyarázza a közleményben Magyari Enikő.
Az utolsó tízezer évben is gyakran ingadozott a klíma
Az utóbbi
tízezer évben többször, – mint ma is – sokszor hirtelen, drasztikus csökkenést
okoz a vizsgált fajok egyedszámában a klímaváltozás.
Ha a klíma gyorsan változik, akkor előfordul, hogy a fajok sokszínűsége hirtelen visszaesik, az ökoszisztéma összeomlik, és az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj csak pár évtized után „lakja be” a tavat – olvasható az összegzésben.
A Transzfogarasi út északi fele a Bilea-völgyben, a Bilea-tóval
„Ezen a ponton lehetetlen nem arra gondolni, hogy Földünk is egyfajta hatalmas kárpáti tó, és mi, emberek úgy reagálhatunk a klíma gyors változására, mint apró élőlénytársaink a Fogaras hegyeiben” – figyelmeztetnek a kutatók.
Apró időkapszulák üzennek a mának
Ezek a tavi
mikrokozmoszok, ha csak az elmúlt évtizedek változásait tekintjük, a szakértők
szerint arra figyelmeztetnek, hogy a változás mértéke felgyorsult, olyan
élőlényközösségek váltották egymást az elmúlt 30 évben, amelyek előtte 10 ezer
évig nem voltak jelen.
Ezek a
változások pedig nehezen köthetők máshoz, mint az emberi tevékenységhez.
Ha az emberiséget tekintjük, akkor a tanulság az, hogy nem tudhatjuk pontosan, mikor következik be ez az összeomlás, de várható, és ebből nagy eséllyel az emberi faj sem tud kimaradni” – hangsúlyozzák a kutatók, hozzátéve, hogy a biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni, hogy van egy tűrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be, amiből a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez sok faj lokális kihalásához vezet.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL