Egy titkos kísérlet során sókristályokat bocsátottak ki a San Francisco-öböl felett, ami segíthet megfékezni a felmelegedést. Az ötlet az, hogy a kristályok visszaverik a napfényt, és így nem melegszik fel a föld felszíne. Lehet, hogy ez lesz a globális felmelegedés megfékezője?
A kísérletet titokban végezték, és a tanulmányt vezető tudósok hozzáfűzik, hogy mivel az éghajlati és időjárási anomáliák általunk előidézett változásai folyamatosak és aggasztóak, havonta és évente dőlnek meg a rekordok, a legjobb lenne a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását csökkenteni. De addig is próbálkoznak az alternatív módszerekkel.
A Washingtoni Egyetem tudósai egy titkos összeesküvésre hasonlító gyűlésen tesztelték a találmányt egy leszerelt repülőgép-hordozó, az USS Hornet fedélzetén, melyet az Egyesült Államok haditengerészetének építettek a második világháború alatt. Kísérletüket szándékosan nem hozták nyilvánosságra, hogy minimálisra csökkentsék a negatív reakciókat. A próbateszt lényege az volt, hogy elindítottak egy nagy teljesítményű permetezőgépet, és mikroszkopikus sóaeroszol-részecskéket lőttek a levegőbe. Azt tesztelték, hogy ezek az aeroszolok mennyire képesek eljutni a laboratóriumon kívülre.
A tengeri/óceáni felhőkre lefordítva: vajon ha ezekben só van, képesek-e visszaverni a napfényt, és a Föld felszínét egy kicsit hűvösebben tartani. A program szimulációi szerint, ha a vizek feletti felhők 15 százalékát sikerülne ezzel a módszerrel kezelni, akkor a Föld egy Fahrenheit-fokkal is lehűlhetne. De persze ezek csak a szimuláció körülményektől független számításai. A valóságban a sikert befolyásolhatja a részecskék megfelelő mérete és a koncentráció. Túl nagy vagy túl sok a szükségesnél több csapadékot idézhetne elő, túl kicsi viszont nem érné el a fényvisszaverő hatást.
Nem az első, nem is az utolsó
Ez volt az első ilyen jellegű kísérlet Amerikában, a második a világon, mert négy évvel ezelőtt az ausztrál Nagy-korallzátonynál végeztek hasonló vizsgálatot abban a reményben, hogy a felhők megvédhetik a régió koralljait a túlmelegedett vizekben való kifehéredéstől. Akkor egy módosított turbinát használtak nagynyomású fúvókákkal, hogy nanoméretű óceáni sókristályok billióit szórják a levegőbe egy hajóról. Az elmélet alapja az volt, hogy az apró sókristályok képesek keveredni az alacsony tengerszint feletti magasságú felhőkkel, és több napfényt vernek vissza az óceán felszínéről. A kristályok bejutnak a felhőbe, létrehoznak egy felhőcseppet, ami sokkal több napfényt ver vissza.
Mindkét kísérletet geomérnökök végezték, azok a kutatók, akik az éghajlatváltozás lassítása vagy visszafordítása érdekében kísérleteznek a technológiákkal. De a jelenlegi projekttel szemben sokan szkeptikusok, mert félnek az időjárás megváltoztatásának ismeretlen kockázataitól és következményeitől. David Santillo, a Greenpeace International vezető tudósa például azt mondta, lehet, hogy megváltoztatja az éghajlati mintákat, nemcsak a tengeren, hanem a szárazföldön is, és ez ijesztő jövőkép, amit el kell kerülni.
A nagy mennyiségű sóaeroszol légkörbe juttatásának következményei még ismeretlenek, ezért is félő, hogy talán megváltoztatná az óceánok keringését, vagy szokatlan időjárást idézne elő. Ez pedig befolyásolná a gazdálkodást, a halászatot. A kísérlet kényességére utal az is, hogy miközben a Biden-kormány finanszírozta a tengeri felhőkkel kapcsolatos általános kutatásokat, a New York Times szerint a Fehér Ház közleményben hangsúlyozta, ebben a konkrét tanulmányban nem érintettek.
Az Egyesült Államok kormánya nem vesz részt a napsugárzás módosításában – sem Alamedában, sem Kaliforniában, sem sehol máshol.
A következő néhány hónapban a csapat elemzi a tanulmány eredményeit, és megvizsgálja, hogy a részecskék mérete nem módosult-e akkor, amikor beléptek a légkörbe.
Sarah Doherty, a Washingtoni Egyetem légkörkutatója azt mondta, reméli, hogy soha nem kell felhasználni ezeket az új megoldásokat, például a sóaeroszollal. Ez ugyanis komoly beavatkozás lenne a meteorológia természetes folyamataiba.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
A papagájok nem egyszerűen utánzóművészek, egyébként is a legokosabb állatok közé tartoznak, talán ezért is döntöttek úgy az amerikai Northeastern Egyetem, a Massachusettsi Műszaki Egyetem, valamint a Glasgow-i Egyetem kutatói, hogy ezeket az állatokat, közülük is az otthon tartottakat vonják be egy érdekes kísérletbe.
Az állatok kéthetes „kiképzésen” vettek részt, ahol megtanulták, hogy csengetniük kell, ha azt szeretnék, hogy a gondozójuk hozzon nekik egy tabletet videohívás kezdeményezéséhez. Tehát önként kezdeményezhettek hívásokat, amelyek akár öt percig is eltartottak, vagy hamarabb véget érhettek, ha a madár elfordult, jelezve az érdektelenségét. Az elkövetkező két hónap során 147 hívást naplóztak a szakemberek – írja a Science Alert. Úgy tűnt, hogy a papagájok felfogták, hogy valóban kapcsolatba léphetnek más madarakkal a képernyőn, és a viselkedésük is olyan volt, mint amilyen a természetes interakciók során. A kutatók megfigyelték, hogy a madarak ugyanazokat a hívás- és válaszadási tevékenységeket végzik, mit a vadonban, azaz a háziasított papagájoknak is hiányzik az a fajta élet.
A papagájok nagy állományokban élnek a vadonban, és sokkal elszigeteltebbek, ha házikedvencként tartják őket. Ez az elszigeteltség és az unalom pszichés problémákhoz vezet náluk, például rághatják a ketrecük rácsait vagy kitéphetik saját tollaikat.
A kutatók azt tanácsolják, hogy képzés és a szükséges megfigyelés nélkül senki se próbálkozzon ezzel. A tanulmányban viszont megosztanak kifejezetten szívmelengető történeteket. Az egyik ilyen két idős és meglehetősen beteg papagájról szól, akik között mély kötelék alakult ki a videóhívások során. A vizsgálat előtt a madarak alig érintkeztek másokkal. A vizsgálat során viszont együtt táncoltak és énekeltek, sőt – amikor a társuk kimozdult a videó látható részéből – olyanokat kiabáltak, hogy „Szia!” „Gyere ide”, „Hello”.
A szakemberek szerint ez ékes bizonyíték arra, hogy mennyire összetettek kognitív szempontból ezek a madarak, és hogy mennyire jól ki tudják fejezni magukat.
[type] => post
[excerpt] => A papagájok nem egyszerűen utánzóművészek, egyébként is a legokosabb állatok közé tartoznak, talán ezért is döntöttek úgy az amerikai Northeastern Egyetem, a Massachusettsi Műszaki Egyetem, valamint a Glasgow-i Egyetem kutatói, hogy ezeket az álla...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1686002820
[modified] => 1685952638
)
[title] => Brit tudósok: a papagájok is szeretnek videotelefonálni a barátaikkal
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=149953&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149953
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149954
[image] => Array
(
[id] => 149954
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj.jpg
[original_lng] => 54096
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1685941839:12
[_oembed_ad0a5cd240fc3b10458b644df87b0c22] =>
[_oembed_time_ad0a5cd240fc3b10458b644df87b0c22] => 1685941769
[_thumbnail_id] => 149954
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1892
[_oembed_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] =>
[_oembed_time_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] => 1685992026
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 25
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Videók
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 76027
[1] => 12744
[2] => 594020
[3] => 20670
)
[tags_name] => Array
(
[0] => brit tudósok
[1] => kísérlet
[2] => papagájok
[3] => videohívás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 106638
[content] =>
Egy állatkerti kísérlet szerint a majmok inkább zenét hallgatnak, mint videót néznek, ha lehetőségük van a választásra.
A The Guardian online cikke szerint a Glasgow-i Egyetem és a finn Aalto Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a majmok hogyan reagálnak, ha választhatnak a zene és a vizuális tartalom között. A vizsgálatot a helsinki állatkertben végezték el három fehérarcú sátánmajmon.
A kísérlethez három interaktív zónát alakítottak ki egy alagútban, ahol az állatok egy érintőképernyőn tetszésük szerint be tudtak indítani vagy egy videót, vagy valamilyen hanganyagot, amely addig szólt, amíg az állatok ott maradtak. A kutatók azt figyelték meg, hogy a majmok összességében kétszer olyan gyakran választották a hangingert, mint a vizuális ingert.
A kísérlet előrehaladtával egyre csökkent az állatok interakciója a képernyővel mindkétféle ingerrel kapcsolatban, de a későbbi szakaszban a vizuális ingert már valamivel gyakrabban választották a hanghoz képest. Háromféle hanganyag közül választhattak, legszívesebben a zenét hallgatták, az eső hangja és az autók zaja kevésbé volt népszerű. A videók közül legtöbbször a víz alatti felvételeket indították be, megelőzve a gilisztákról készült képsorokat és az absztrakt formákat és színeket mutató videót.
Ilyena Hirskyj-Douglas, a Glasgow-i Egyetem kutatója elmondta, hogy a vizsgálati eredmény számos új kérdést vet fel, amelyet érdemes lenne tovább kutatni, hogy kiderüljön, ezek a rövid interakciók vajon a tényleges érdeklődésüket tükrözik-e, vagy más tényezők is befolyásolták az eredményt. Statisztikai szempontból túl kevés még ez az adat ahhoz, hogy következtetést lehessen levonni a majmok preferenciájáról.
A kísérletet 32 napon keresztül végezték. A majmok interakciója többnyire egészen rövid, mindössze pár másodperces volt, nagyjából addig tartott, amíg átsétáltak vagy átfutottak a képernyőnek helyet adó alagúton.
Thousands of monkeys terrorise Thai town: Rival gangs battle for supremacy as they compete for food - even climbing on humans and cars - after getting hooked on sugary drinks https://t.co/oW728NsQskpic.twitter.com/AH3gYlsf7X
830 millió éves kősókristályokban ősi prokariótákat és algákat találhattak. A szakértők most a kristályok felnyitását tervezik, többen azonban félnek az esetleges következmények miatt, ugyanis ezek a lények még mindig életben lehetnek – közölte az IFL Science tudományos portál.
Fejlett képalkotási technikával szervesnek tűnő szilárd anyagokat találtak 830 millió éves halit-, azaz kősókristályok folyadékzárványaiban. A kutatók azon az állásponton vannak, hogy ezek a képződmények kísértetiesen hasonlítanak a prokarióták (körülhatárolt sejtmag nélküli élőlények) és algák sejtjeire.
A kősókristály önmagában nem alkalmas arra, hogy élhető környezetet biztosítson az ősi életformáknak. Viszont a sókristály keletkezésekor a tengervíz elpárolog, a folyamat során pedig kisebb mennyiségű víz és mikroszkopikus organizmusok esnek csapdába a kristály belsejében. Az így kialakuló mikrokörnyezetet folyadékzárványnak nevezzük.
Korábbi kutatómunkák arra jutottak, hogy a mikroszkopikus élet a sókristályok folyadékzárványaiban – szunnyadó állapotban – akár évmilliókig fennmaradhat. Ezt az elméletet fogják most a tudósok élesben tesztelni.
Kathy Benison, a Nyugat-Virginiai Egyetem geológusa elmondta, hogy a kristályok felnyitásának célja a bennük lévő szerves anyagok vizsgálata; ki fogják deríteni, hogy a benne lévő organizmusok életben vannak-e vagy sem.
Sokan aggódnak, hogy a 830 millió éves lények felszínre hozása nem a legjobb ötlet, és potenciális veszélyt jelenthetnek az emberiségre. A szakértők viszont azzal nyugtatnak, hogy a legnagyobb óvatossággal fognak eljárni.
Emellett azt is megjegyzik, a most bemutatott több száz millió éves élőlények bőven az emberiség megjelenése előtt alakultak ki, szinte kizárt, hogy bármilyen módon meg tudnának fertőzni minket.
A felfedezést bemutató teljes tanulmány a Geology című szaklapban olvasható.
[type] => post
[excerpt] => 830 millió éves kősókristályokban ősi prokariótákat és algákat találhattak. A szakértők most a kristályok felnyitását tervezik, többen azonban félnek az esetleges következmények miatt, ugyanis ezek a lények még mindig életben lehetnek – közölte az...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1654982100
[modified] => 1654895595
)
[title] => Komoly következménye lehet az ősi prokarióták és algák kristályból való kiszabadításának
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=106213&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 106213
[uk] => 106509
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 106215
[image] => Array
(
[id] => 106215
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg
[original_lng] => 161071
[original_w] => 960
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism-300x219.jpg
[width] => 300
[height] => 219
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism-768x560.jpg
[width] => 768
[height] => 560
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg
[width] => 960
[height] => 700
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg
[width] => 960
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg
[width] => 960
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg
[width] => 960
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1655022161:2
[_oembed_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] =>
[_oembed_time_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] => 1654814503
[_thumbnail_id] => 106215
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2412
[_oembed_36db3fac13267b583ce80c32982c457d] =>
[_oembed_time_36db3fac13267b583ce80c32982c457d] => 1654814581
[_oembed_04e3badd8a8deb252ed3ec821c001d13] =>
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
A Floridai Egyetem kutatói az Apolló–11 asztronautái által hazahozott talajmintán lúdfüvet neveltek – ez az első holdi talajon termesztett növény.
Kép a mintákról Forrás: UF/IFAS PHOTO BY TYLER JONES
A kísérletben arra kerestek választ, hogy a Holdról származó durva por alkalmas-e növénytermesztésre, és a későbbi Hold-expedíciók űrhajósai tudnak-e majd élelmet termeszteni maguknak.
A tudósok maguk is meglepődtek, hogy a kísérlet sikerült: a növény megél a holdi talajon.
Robert Ferl, az egyetem élelmiszer- és mezőgazdaság-tudományi karának tudósa elmondta, hogy kollégáival abba a talajmintába ültettek növényt, amit Neil Armstrong és Buzz Aldrin hozott haza magával az Apolló-11 misszióval, valamint olyan talajmintákba, amelyek más missziókkal érkeztek.
Forrás: UF/IFAS PHOTO BY TYLER JONES
A kísérletből ugyanakkor kiderült, hogy a holdi talajon durvasága és más kedvezőtlenebb tulajdonságai miatt lassabban nőttek a növények, mint a Földről származó, imitált holdi talajba ültetett palánták. A legtöbb holdi talajba ültetett növény végül elszáradt.
A kutatás eredményeit a tudósok csütörtökön tették közzé a Communications Biology című szaklapban. Mint írták, minél hosszabb ideig volt a talaj a Holdon a kozmikus sugárzásnak és a napszélnek kitéve, annál rosszabbul tűrték a növények.
A tudósok szerint az Apollo-11 talajmintái voltak a legkevésbé kedvezőek a növekedéshez, mert a Nyugalom tengerének kőzete, ahonnan származtak, néhány milliárd évvel tovább volt kitéve az elemeknek.
„A következő lépés, hogy a Hold felszínén kell megismételni a kísérletet” – idézte a The Guardian Simon Gilroy űrnövény-biológust, a Wisconsin-Madison Egyetem tudósát, aki nem vett részt a kísérletben.
A hat Apolló-küldetés űrhajósai mindössze 382 kiló holdkőzetet és talajmintát hoztak vissza a Földre, a legtöbbet elzárták. A NASA végül tavaly év elején 12 grammot adott át a Floridai Egyetem kutatóinak, és a régóta várt ültetést tavaly májusban végezték el egy laboratóriumban.
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Hszincsiangban olyan arcfelismerő programot teszteltek, amely képes felismerni érzelmeket és elemezni azokat – állítja egy mérnökinformatikus.
Egy mérnökinformatikus azt állította a BBC-nek, hogy Hszincsiangban egy mesterséges intelligenciával működő arcfelismerő programmal érzelmi állapotok felismerését tesztelik ujgurokon. Állítása szerint a megye több rendőrőrsén is telepített ilyen rendszert.
A londoni kínai nagykövetség közölte:
A politikai, gazdasági és társadalmi jogok, valamint a vallási szabadság teljes mértékben biztosított minden népcsoport számára Hszincsiangban. Az emberek békében élnek etnikai hovatartozásuktól függetlenül, stabil és nyugodt életet élnek személyes szabadságuk korlátozása nélkül.
A mérnökinformatikus a BBC Panorama programjában számolt be az alkalmazásról, de a névtelenségét kérte, és munkahelyének nevét sem mondta el. Bizonyítékul öt képet mutatott, amelyeken állítása szerint olyan emberek láthatók, akiken tesztelték az érzelemfelismerő rendszert.
„Az érzelmeket felismerő kamerákat három méterre az alanyoktól helyeztük el. Hasonló egy hazugságvizsgálóhoz, de sokkal fejlettebb technológia” – mondta a BBC-nek.
A BBC szerint bizonyítékot mutatott arról, hogy a mesterséges intelligenciával működő rendszer hogyan ismer fel és elemez olyan változásokat a bőrpórusokban és az arckifejezésben, amelyek egy pillanat alatt következtek be. Állítása szerint a szoftver egy kördiagramot készít, amiben a piros rész negatív, ideges érzelmi állapotot jelent.
Az arcfelismeréssel való visszaélés vádja nem új keletű, és nem csupán Kínát érinti, de olyan cégeket is, mint a Facebook. Márciusban számoltunk be arról, hogy a Facebook már több ezer öttalálatos értékének megfelelő bírságot fizetett ki. Sok más botránya mellett az arcfelismerő programjával kapcsolatos bírság is hozzájárult ehhez az összeghez. Ugyanis a közösségi oldal arcfelismerő program segítségével ajánlja ismerősnek a felhasználókat a feltöltött fényképek alapján, amiért 2021 januárjában 650 milliót fizetett.
A Clearview AI startup cég szintén arcfelismerő technológiát használ, a fotókat a Facebookról, a YouTube-ról és a Twitterről gyűjti, amelyeknek nagy részét amerikai rendészeti szervek használják a gyanúsítottak azonosítására. A Clearview AI adatbázisát februárban meghekkelték, majd később a cég közölte, hogy a hibát helyreállította.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Hollandiában újabb teszteseményt rendeztek, ezúttal az Amszterdamtól egyórányi autóútra lévő Biddinghuizenben bonyolítottak le szabadtéri fesztivált 1500 látogatóval. Ezzel a rendezvénnyel is az volt a céljuk, hogy felmérjék, hogyan lehet a legkisebbre csökkenteni annak kockázatát egy szabadtéri tömegrendezvényen, hogy valaki elkapja a koronavírust.
A résztvevők csak negatív vírusteszttel léphettek be, aminek meglétét a mobiltelefonjuk segítségével igazolhatták a bejáratoknál, ahol így egy új koronavírus-alkalmazást is teszteltek.
Az egyik résztvevő azt mesélte, hogy egy linken keresztül tölthető le az alkalmazás, amely az App Store-ban még nem érhető el. Negatív teszt után az ember kap egy kódot, azt be kell írni az alkalmazásba, amely létrehoz egy QR-kódot, a bejáratnál azt olvassák le. Másikuk azt mondta, neki ez teljesen rendben van, ha ez a feltétele annak, hogy fesztiválozhasson.
A résztvevőket olyan eszközzel szerelték fel, amely nyomon követi, hogy kivel, meddig, milyen távolságban érintkeznek, majd az adatokat kutatók elemzik.
A szabadtéri fesztivál egy tesztsorozat része. A holland kormány azt szeretné felmérni, a koronavírus-járvány közepette lehetséges-e nagy létszámú rendezvényeket biztonságosan megtartani.
The Netherlands has joined the UK-led program of training servicemembers of #UAarmy. Dutch personnel will start their mission this August. The more well-trained fighters we have, the closer our victory. Thanks to @KajsaOllongren for friendship and support. ?????
Új kísérletet végez koronavírus elleni vakcinájával a Pfizer amerikai gyógyszergyár és a BioNTech német biotechnológiai vállalat. Azt tanulmányozzák, hogy egy harmadik adag oltás védelmet nyújt-e a vírus mutálódott változataival szemben.
Magasabb a vártnál a jelenlegi vírus mutációs rátája
A két vállalat véleménye szerint a jelenlegi kétadagos védőoltás védelmet nyújt a B.1.351 néven ismert dél-afrikai változat, valamint a Nagy-Britanniában és máshol azonosított mutációk ellen is, de a kutatás lehetővé teszi, hogy felkészüljenek, ha további védelemre lesz szükség.
„A jelenlegi vírus mutációs rátája a vártnál magasabb” – közölte egy interjúban Mikael Dolsten, a Pfizer tudományos vezetője. „Észszerű lehetőség, hogy maradunk a régi összetevőknél. Ami a potenciális vakcinákat illeti, lehetséges, hogy csak néhány évente, nem pedig évente lesz szükség a vírustörzs változásához való alkalmazkodásra” – mondta Dolsten.
A háromdózisú vakcina tanulmányozását célzó kísérlet első szakaszában 114 embernek, aki már megkapta fél-egy évvel korábban az oltást az eredeti biztonságossági teszt első szakaszában, egy harmadik, 30 mikrogrammos adagot adnak be.
Olyanokon fogják tesztelni az átalakított vakcinát, akiket már beoltottak
A gyógyszerfelügyeleti hatóság jóváhagyása után az átalakított vakcinát is tesztelik, olyan embereken, akiket korábban már beoltottak, illetve olyanokon, akik még nem kaptak az oltásból – mondta Dolsten. A kísérlet során nem tanulmányozzák olyan széles körben a vakcina hatásosságát, mint a tavalyi harmadik szakaszban. Ehelyett az antitestválaszt mérik, és azt tanulmányozzák, hogy a beoltottak vére képes-e semlegesíteni az új koronavírus-variánsokat, illetve azt, hogy biztonságos-e a harmadik adag beadása.
Az Egyesült Államokban januárban fedezték fel a Dél-afrikai Köztársaságban azonosított mutációt, amely azóta 14 államban jelent meg az amerikai kormányzat adatai szerint. Több tanulmány szerint ez a mutáció jobban ellenáll a védőoltásnak, mint a többi változat. Dolsten szerint az RNS-hírvivő alapú vakcinák – mint a Pfizer/BioNTech – erős immunválaszt váltanak ki. Az immunválasz azonban idővel csökkenhet.
Aktívnak tartják a vakcinát a vírus eddigi változataival szemben
A tudományos vezető szerint a harmadik adag vakcina hasonló vagy jobb immunválaszt vált ki, mint a második adag, és logikus lépés lehet a különböző mutánsok kivédéséhez.
„Úgy gondoljuk, hogy a vakcinánk erőteljesen aktív minden változat ellen” – mondta Dolsten, hozzátéve, hogy a két cég „a tudomány által szolgáltatott adatok segítségével minden eshetőségre fel akar készülni”.
Dolsten közölte, hogy az új tesztet túlnyomórészt az Egyesült Államokban végzik majd. A Moderna amerikai biotechnológiai cég szerdán közölte, hogy az amerikai kormányzatnak dolgozó tudósokkal közösen kísérleti vakcinát dolgoznak ki a koronavírus Dél-Afrikában azonosított mutálódott változata ellen.
Az Electroc rakétákkal műholdakat pályára állító Rocket Lab nemrég egy kis kerti törpét is az űrbe küldött. A furcsa vállalkozásnak tudományos célja van: a Chompski nevű bábut egy különleges 3D-nyomtatási technikával állították elő, amely elviekben űrbéli körülmények közt is remekül tartja magát. De hogy mennyire, azt még nem tudni, ezt vizsgálják most.
Az új-zélandi cég a Valve nevű játékvállalattal milliárdossá vált Gabe Newellel közösen tervezte meg a felbocsátást. A törpének ráadásul videojátékos vonzata is van: a figura a Half-Life 2: Episode Two című nagysikerű játékszoftverben is felbukkant.
A kísérlet, illetve felbocsátás jótékony célokat is szolgált, Newell ugyanis egy kisebb játékot szervezett a projekt indulása köré, amely végeztével 286 ezer új-zélandi dollárt gyűjtöttek. A pénzt egy helyi gyermekklinika kapja.
A kerti törpe nem csak úgy kering odafönt: egy Electron rakéta szerelve kémleli a Földet, egyébként pedig, legalábbis a cég állítása szerint, nem növeli az űrbéli szemétmennyiséget. A figura ugyanis a rakéta visszatérésekor darabjaira hullik majd.
[type] => post
[excerpt] => Az Electroc rakétákkal műholdakat pályára állító Rocket Lab nemrég egy kis kerti törpét is az űrbe küldött. A furcsa vállalkozásnak tudományos célja van: a Chompski nevű bábut egy különleges 3D-nyomtatási technikával állították elő, amely elviekbe...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1606513889
[modified] => 1606498776
)
[title] => Föld körüli pályára állt Chompski, a kerti törpe
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=37547&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37547
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 37550
[image] => Array
(
[id] => 37550
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/torpe.jpg
[original_lng] => 72528
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/torpe-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/torpe-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/torpe-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/torpe.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/torpe.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/torpe.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/torpe.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1606491576:12
[_thumbnail_id] => 37550
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2694
[_oembed_6266612dd0a3637ec8ab5428edf122a3] =>
[_oembed_time_6266612dd0a3637ec8ab5428edf122a3] => 1606491578
[_oembed_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] =>
[_oembed_time_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] => 1655828257
[_oembed_ad0a5cd240fc3b10458b644df87b0c22] =>
[_oembed_time_ad0a5cd240fc3b10458b644df87b0c22] => 1686638719
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 28171
[1] => 28172
[2] => 12744
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Föld körüli pálya
[1] => kerti törpe
[2] => kísérlet
)
)
[9] => Array
(
[id] => 23058
[content] =>
Megkezdődött a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének, az ITER-nek (International Thermonuclear Experimental Reactor) az összeszerelése kedden a franciaországi Cadarache-ban.
A berendezés összeszerelését elindító ünnepi ceremónia ma reggel 10 órakor élő közvetítés keretében kezdődött meg – tájékoztatta az MTI-t az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkársága.
Az ITER – nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor – jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon, amelyben magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek. A berendezést a dél-franciaországi Cadarache-ban építik azzal a céllal, hogy bebizonyítsák: lehetséges magfúzióval békés célokra energiát termelni a Földön. Ezenkívül itt fogják tesztelni a későbbi fúziós erőművekben használt technológiát is – olvasható az ELKH keddi közleményében.
Magyarországról az ELKH-hoz tartozó Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt az ITER-projektben. A közlemény szerint a magyar mérnökök tervezték meg az ITER teljes belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak. Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik úgynevezett szaporítókazettán, amelynek a feladata a fúzió egyik üzemanyagának előállítása lesz az erőművön belül, továbbá a közelmúltban pályáztak az ITER egyik kritikus berendezésének, a pelletbelövőnek az építésére is, amely az üzemanyag-utánpótlást oldaná meg egy fúziós erőműben.
A közvetítés virtuális körsétával indult, amelyet Bernard Bigot, az ITER főigazgatója vezetett. Ezután a partnerországok – USA, EU, Oroszország, India, Kína, Dél-Korea és Japán – magas rangú vezetői jelentkeznek be.
Az ELKH közleménye szerint az összeszerelés megkezdése hatalmas mérföldkő a projekt életében, hiszen eddig nagyrészt az épületek és a kiszolgálóegységek építése zajlott. Az első igazi komponensek érkezésével felgyorsulnak az ITER-építkezés eseményei.
A ceremóniára egy speciális ajándékkal is készültek az Energiatudományi Kutatóközpontban. Múlt héten az ITER 1:100-as méretarányú, 3D nyomtatott mását küldték ki Franciaországba – olvasható a közleményben.
