Hamarosan a TV21 Ungvár is műsorára tűzi a 30+5 – a megpróbáltatások kora című 52 perces dokumentumfilmet, amit az MTVA kárpátaljai tudósítói, valamint a TV21 Ungvár munkatársai készítettek a KMKSZ megalapításának harmincötödik évfordulója alkalmából. A film az elmúlt öt év nehézségeiről, az élni akarásról, illetve a segítségnyújtásról szól. Az elmúl öt esztendőben a kárpátaljai magyarság történelmének egyik legnehezebb időszakát élte és éli át: jogfosztó intézkedések, koronavírus, háború, gazdasági válság és sorolhatnánk. Azonban a magyarság mindennek ellenére a talpán maradt és mindent megtesz annak érdekében, hogy túlvészelje ezt az időszakot. A kárpátaljai televíziósok által rendezett filmet április közepén mutatja be a helyi magyar televízió, ezt követően pedig felkerül az internetre is.
Bemutatták Kárpátalján a 30+5 – a megpróbáltatások kora című 52 perces dokumentumfilmnek, amit az MTVA kárpátaljai tudósítói, valamint a TV21 Ungvár munkatársai készítettek a KMKSZ megalapításának harmincötödik évfordulója alkalmából. A film az elmúlt öt év nehézségeiről, az élni akarásról, illetve a segítségnyújtásról szól.
Az elmúlt héten tovább folytatódott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeti közgyűléseinek sora.
Az Ungvári Középszintű Szervezethez tartozó alapszervezetek közgyűléseinek munkájában Balogh Lívia elnök asszony is részt vett, részletesen tájékoztatta a tagságot a Szövetség tevékenységéről és a háború miatt elé tornyosuló nehézségekről, valamint Ukrajna és a világpolitika helyzetét elemezve megvilágította mindennapjaink eseményeit.
Ungváron Kulin Judit, a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének elnöke beszámolójában ismertette a KMKSZ alapítványai által kezelt támogatási rendszereket, melyeken keresztül sok ungvári magyar is hozzájutott különféle anyaországi támogatásokhoz. Elmondta, hogy rendezvényeik többsége a szabályozások miatt még mindig szűk körű volt. Megemlékeztek a magyar kultúra napjáról, a március 15-i nemzeti ünnepről, Bercsényi Miklósról, az 1956-os magyar forradalomról és a sztálinizmus ungvári áldozatairól, valamint számos más szervezettel összefogva igyekeztek színesíteni az ungvári magyar kulturális életet. Az elnök asszony örömmel tájékoztatta a tagságot arról, hogy sikerült feltérképezni az ungvári Kálvária temetőt, amit a Rákóczi-főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja végzett el. Az alapszervezet együttműködik a Kárpátaljai Megyei Filharmóniával, az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Líceummal, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságával (RIT). Kulin Ágnes, a RIT elnöke tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit a társaság tevékenységéről, az együttműködés részleteiről, a társaság által odaítélt díjakról és ösztöndíjról.
A közgyűlés végén megvitatták az ungvári alapszervezet tervezett programjait.
Eszenyben Hadar Kristóf szavalatával és nemzeti himnuszunk éneklésével kezdődött a helyi KMKSZ-alapszervezet közgyűlése. Molnár Lívia, a KMKSZ Eszenyi Alapszervezetének elnöke beszámolójában kiemelte, hogy 2023-ban újra részt vettek a Nemzeti Művelődési Intézet által meghirdetett szakkörökön, ezúttal gyöngyfűző és quilling szakkört indítottak a faluban. Május első vasárnapján, anyák napján terveznek egy közös kiállítást, a helyi kultúrházban az elkészült munkákat fogják bemutatni. Idén gyertyakészítő, bútorfestő és natúrkozmetika-szakkörre várják a jelentkezőket. Eszenyből 17 műtétre szoruló beteg kapott a Szövetségtől egészségügyi támogatást, 15 gazda járult hozzá a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program sikeréhez. Megemlékeztek a sztálini terror eszenyi áldozatairól is.
Februárban a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozata Süsd ki magad! programjának első rendezvénye Eszenyben valósult meg, ahová megyénk minden részéből érkeztek asszonyok, akik megsütötték a vidékükre jellemző fánkot.
A beszámoló közgyűlés a Szózat eléneklésével és tartalmas beszélgetéssel ért véget.
Csapon is megtartotta idei beszámoló közgyűlését a KMKSZ helyi alapszervezete. Balogh Lívia, az alapszervezet elnöke kiemelte az elmúlt év rendezvényei közül, hogy Bicske város meghívására 2023-ban újra 30 csapi iskolással és 6 kísérővel egy tartalmas táborra kapott meghívást az alapszervezet, amit Zánkán szerveztek meg. A jól működő testvértelepülési kapcsolatnak köszönhetően a csapiak is fogadni tudták Bicske képviselő-testületét Bálint Istvánné polgármester asszony vezetésével, akik az alzhauseni iskola adományát is továbbították a helyi magyar iskola alsós osztályainak. A KMKSZ Csapi Nyugdíjasklubjának meghívására pedig a szilvalekvárfőzésen részt vett Bicske nyugdíjasklubja is. Az éves megemlékezések mellett az adventi készülődés és Tóth Péter Lóránt versvándor estje is színesítette az alapszervezet életét. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület jóvoltából pedig néhány taguk részt vehetett Lakiteleken egy szakmai úton.
A tagság elfogadta a pénzügyi beszámolót, a nyugdíjasklub beszámolóját, majd együtt köszöntötte az aznap születésnapját ünneplő Belovics Lenát, a nyugdíjasklub elnökét.
AKMKSZ Munkácsi Alapszervezetemárcius 15-én tartotta meg soron következő közgyűlését, melynek a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvényterme adott otthont.
A napirendi pontok ismertetése és elfogadása előtt a tagság egyperces néma főhajtással emlékezett meg a szervezet elhunyt tagjairól.
Évértékelő elnöki beszámolójának elején Korolyova Erzsébet kiemelte, hogy a kihívások ellenére az alapszervezet igyekezett minden, a munkácsi magyar közösség számára fontos rendezvényt megszervezni. Amellett, hogy a munkácsiak részt vettek a KMKSZ által szervezett megyei rendezvényeken, számos alkalmat szerveztek ők maguk is: többek között március 15-én csendes koszorúzással méltatták az 1848–1849-es szabadságharc hőseit a podheringi győztes csata helyszínén állított emlékműnél; együtt tekintették meg a Déryné ifjasszony című játékfilmet is a januári beregszászi premiert követően márciusban a Munkácsy Mihály Magyar Házban; augusztus 11-én átadták a kendereskei kilátóhoz vezető gyalogút utolsó szakaszát is; november 19-én a sztálini terror áldozataira emlékeztek a Rákóczi-kastély udvarán lévő emléktáblánál; részt vettek számos színházi előadáson, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel közösen tanszercsomagot adtak át a Rákóczi-középiskola és a 14. Számú Általános Iskola elsősei számára; december 21-én pedig ötödik alkalommal ünnepelték együtt a szeretet ünnepét a Munkácsi Magyarok Karácsonyán. Augusztus 16-án az alapszervezet elnöksége nyilatkozatot tett, melyben mélységesen sajnálatosnak tartja a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának, Schink Istvánnak az indokolatlan felmentését posztjából. Azóta újra Schink István lett az intézmény igazgatója, miután a Munkácsi Városi-Járási Bíróság harmadjára is kimondta, hogy jogtalanul menesztették tisztségéből. Az elmúlt évben három alkalommal látogattak el a Vereckei Honfoglalási Emlékműhöz, összeszedték a környéken a szemetet és lekaszálták a burjánzó növényzetet is.
Az elmúlt év folyamán a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványon keresztül 1 641 munkácsi lakos jutott támogatáshoz nyolc különböző pályázati kategóriában – tette hozzá Korolyova Erzsébet.
Beszámolójának végén az alapszervezeti elnök köszönetet mondott Magyarország Kormányának a támogatásért, a Munkácsy Mihály Magyar Ház vezetésének a programok helyszínének biztosításáért, valamint az elnökségi tagoknak és az aktivistáknak a közös munkáért. A gyűlés végén a hálát kifejezve Korolyova Erzsébet egy 1902-ben köttetett, gyönyörűen illusztrált A Miatyánk könyvét adta át Tarpai Józsefnek, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatójának.
A Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetben Terebesfejérpatakon Vadas Mária elnök beszámolójában tájékoztatta a megjelenteket, hogy az alapszervezetnek 40 tagja van. Elsőrendű feladatuk a tagság megtartása. Az anyanyelvű oktatás a vasárnapi iskola, illetve a P. Frangepán Katalin-óvodarendszer keretein belül zajlik. Lehetőségükhöz mérten igyekeznek megtartani a hagyományos rendezvényeket.
Bustyaházán Fedorisin Mária elnök asszony tartott beszámolót. Elmondta, hogy milyen nagy szükség lenne arra, hogy a tagság, a közösség a hagyományos ünnepeket a „régi” formában tartsa, méltassa. Reményét fejezte ki, hogy eljön az igazságos béke, és újra a régi életünket élhetjük.
Taracközön Dikun Mária elnök asszony beszámolójából megtudtuk, hogy az alapszervezet jelenleg 65 tagot számlál, a magyar óvodába 21 gyerek jár.
A közgyűlések munkájában részt vett Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, aki értékelte az elmúlt 35 év eredményeit, a további célkitűzések közül pedig kiemelte a közösségeink megőrzését és a már kialakult oktatási intézményrendszerünk megtartását, lehetőségeink szerint bővítését.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nemzeti ünnepünk alkalmából filmpremiert szervezett a Rákóczi-főiskolán. A március 15-i vetítés különlegessége, hogy szűkebb pátriánk közössége egy időben nézhette meg a Petőfi-filmet az anyaországi és erdélyi közönséggel.
A KMKSZ együttműködve a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal, magyarországi részről pedig a Vándormozi produkcióval, valamint a Taylor Projecttel a magyarországi és erdélyi bemutatóval egy időben vetítette le a már jó ideje várt Petőfi-filmet. A Most vagy soha! című alkotás nemcsak a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, hanem a Habsburg-uralom elleni szabadságharcban betöltött szerepének is emléket állít. A filmet Lóth Balázs rendezte, a produkció kreatív producerei pedig Szente Vajk és Rákay Philip voltak, akik online köszöntötték a beregszászi filmpremieren megjelenteket. Az alkotók megköszönték a kárpátaljai magyarságnak, hogy a nehéz időkben is kitartanak.
Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke a vetítést megelőzően köszöntve a több mint háromszáz résztvevőt kiemelte: „Minden nemzet életében megvan a nagy összefogások ideje. 1848 márciusában történelmi mércével példaadó összefogás volt, amikor a szabadságvágy egy pillanatra összekovácsolta a nemzetet, mellyel rést tudott ütni az elnyomó hatalom áttörhetetlennek gondolt páncélján. A politikus szerint egy állam stabilitásában sok tényező játszik szerepet. Az egyik legfontosabb az állampolgárok lojalitása. Az állampolgároknak érezniük kell, hogy érdemes az adott országban élni, családot alapítani, és van értelme a közös jövőért való kiállásnak. Ennek a nemzet iránti felbuzdulásnak lehettünk tanúi 1848-ban. Ahol a közös cél egy irányba állította a sok millió lélek iránytűjét. Ez az, ami hosszú távon esélyt adhat a közös hazában való együttélésre” ‒ fogalmazott. Majd hozzátette, mindezt a kárpátaljai magyarság is megtapasztalta, amikor 1989-ben a szovjet birodalom peremén a nemzetiségek összefogtak nyelvi jogaikért, amiben az ukránok is szerepet vállaltak. Együtt lelkesedve munkálkodtak azért, hogy minden nemzetiségnek joga legyen anyanyelvének szabad használatához. Az alelnök rámutatott arra is, hogy sajnos mindezt elfelejtette már az ukrán vezetés, s mára vonakodik megadni azokat a jogokat a nemzeti kisebbségeknek, melyeket egykor magának is követelt. Gulácsy Géza szerint a kárpátaljai magyarság megmaradásának kulcsa az a hármas egység, mely Isten, család és haza kapcsolatát ötvözi. Ez az a sarokkő, mely megtarthatja a közösségeket ‒ fogalmazott a KMKSZ alelnöke.
Ezt követően levetítették a már sokak által régóta várt, a márciusi ifjakat, főként Petőfi és Szendrey Júlia alakját és a március 15-i eseményeket bemutató nagyjátékfilmet. A film gazdag akciójelenetekben, melyekben néha az alkotói világ elrugaszkodik a történelmi hitelességtől, de ettől függetlenül egy lendületes, szívet megdobogtató, kiváló díszletvilággal, korhű jelmezekkel, fantasztikus digitális munkával és remek színészi teljesítményt ötvöző filmmel találkozhattunk. S talán ami számunkra még kedvesebbé teheti a filmet, hogy néhány képkocka erejéig az olasz egység vezető parancsnokaként szerepet kap benne földink, Ferenci Attila, a Pilvax pincére szerepében pedig Varga József is, akik a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei, valamint Katkó Ferenc, szintén kárpátaljai születésű színművész, aki Ottó Farkasch főgonosz társainak egyikét alakítja. A filmben a mélységek és akciódús jelenetek mellett a könnyed humor is felsejlik. A több mint kétórás nagyjátékfilmnek köszönhetően a néző egy nagy utazásban vehet részt a március 14-e éjszaka történései és március 15-i eseményei által.
Megtartotta soron következő választmányi ülését a KMKSZ. Brenzovics László elnök online beszámolójában kiemelte: idén 35 éves a szövetség, amely ez idő alatt következetesen védte a kárpátaljai magyarság jogait, érdekeit és támogatta a megmaradását. Bocskor Andrea, Európai Parlamenti képviselő beszédében rámutatott: a kárpátaljai magyarságnak a háború miatt nehéz körülmények között kell állnia a sarat. Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány jó hírrel kezdte beszámolóját. Gulácsy Géza általános alelnök, az anyaországi támogatások koordinálását lebonyolító KMKSZ Jótékonysági Alapítvány vezetője elmondta: a magyar kormány ígérete szerint valamennyi tavaly futott pályázat az idén is kiírásra kerül. Gulácsy Géza arról is beszámolt, hogy a választmány több határozatot fogadott el. A választmányi ülés zárásaként Brenzovics László összefoglalta az elhangzottakat. A választmányi ülést követően a résztvevők megtekintették a TV 21 UNGVÁR 30+5. A megpróbáltatások kora címmel készített, a KMKSZ történetét, tevékenységét bemutató dokumentumfilmet.
A Most vagy soha! című Petőfi-film bemutatójával zárult a KMKSZ, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 176. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozata. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal közösen megrendezett eseményre a II.RF KMF átriumában került sor. A március 15-i események a nemzet óriási összefogásáról szólnak, hangsúlyozta Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke ünnepi köszöntőjében. Szente Vajk, Kis-Szabó Márk és Rákay Philip, a Most vagy soha! film forgatókönyvírói videóüzenetben üdvözölték a jelenlévőket. A történelmi kalandfilm nemcsak a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, hanem a Habsburg-uralom elleni szabadságharcban betöltött szerepének is emléket állít: Nemzeti Dal című költeménye szikraként gyújtotta meg a forradalom lángját. A márciusi ifjak bátorságáról és szabadság szeretetéről szóló alkotást egyidőben a Kárpát-medence 14 településén mutatták be A Vándormozi kezdeményezés szervezésében. Nagyon fontos, hogy a kárpátaljai magyarság érezze, nincs egyedül ebben a nehéz időszakban, hangsúlyozta Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója. A Kossuth-díjat, Magyarország legrangosabb művészeti-kulturális elismerését hagyományosan március 15.-e alkalmából adják át. Az idei díjazottak között volt Trill Zsolt, a beregszászi színház egyik alapítója és színésze. Ezzel Vidnyánszky Attilával együtt már kettőre bővült a társulat Kossuth-díjasainak száma.
30+5 – a megpróbáltatások kora annak az 52 perces dokumentumfilmnek a címe, amit a TV21 Ungvár munkatársai készítettek a KMKSZ megalapításának harmincötödik évfordulója alkalmából. A film az elmúl öt év nehézségeiről, az élni akarásról, illetve a segítségnyújtásról szól. Az elmúl öt esztendőben a kárpátaljai magyarság történelmének egyik legnehezebb időszakát élte és éli át: jogfosztó intézkedések, koronavírus, háború, gazdasági válság és sorolhatnánk. Azonban a közösség mindennek ellenére a talpán maradt és mindent megtesz annak érdekében, hogy túlvészelje ezt az időszakot. A 2019 és 2024 közötti időszakot mutatja be a TV21 Ungvár, és az MTVA kárpátaljai tudósítói által készített legújabb dokumentumfilm, melynek címe 30+5, a megpróbáltatások kora. Az 52 perces alkotás a 2019-es parlamenti és 2020-as önkormányzati választásokkal kezdődik és bemutatja, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a koronavírus járvány ellenére is sikeres kampányt tudott folytatni, ezáltal megyei szinten mindenütt arányosan tudta képviselni a közösséget. A film a KMKSZ fennállásának harmincötödik évfordulója alkalmából készült, és bemutatja azt is, hogy a közösséget ért korábbi atrocitások ellenére, a szövetség mennyi mindennel segített például a koronavírus járvány idején. Megszervezte még az oltási kampányt is. A dokumentumfilmben szó van továbbá a háború kitörését követő időszakról is, amikor a magyar közösség összefogott, latba vetette kapcsolatrendszerét, hogy segíteni tudjon a Kárpátaljára érkező belső menekülteken: akiknek az szállást és étkezést biztosított az intézményeiben. Ezt a a segítséget még ukránok is elismerték. A K. Debreceni Mihály és Vass Tamás által rendezett filmet március 16-án mutatják be először Kárpátalján. Áprilisban pedig az internetre is felkerül az alkotás.
A beregszászi magyarság az egykori Királyi kaszinó előtt lévő Petőfi Sándor szobornál gyűlt össze, hogy csendes koszorúzással emlékezzen meg a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke hangsúlyozta, a forradalom eszméire ma is nagy szükség van. Nagyszőlősön a KMKSZ szervezésében a helyi magyarság a hagyományokhoz hűen a Perényi Zsigmond Középiskolában tartotta meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezését. A rendezvényt az ünnepi köszöntőket követően a középiskola és a Kárpátaljai Magyar Líceum diákjainak verses-zenés tematikus előadása színesítette. Azt követően a jelenlévők báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye egykori főispánja, a szabadságharc vértanújának mellszobránál elhelyezték az emlékezés koszorúit. A kárpátaljai magyarság bízik abban, hogy eljön a béke és fellendülés napja, hangsúlyozta Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnöke. A II. RF KMF-án is megemlékeztek a márciusi ifjakról, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulójáról. Az ünnepi köszöntőket követően Molnár Bianka, a Felsőfokú Szakképzési Intézet III. évfolyamos hallgatója, a szabadságharcról szóló szónoklatát adta elő. Petőfi Sándor Nemzeti dal című megzenésített költeményét Ferku Szilveszter, a Rákóczi-főiskola filológiai tanszékének laboránsa adta elő. Ezt követően megkoszorúzták a főiskola homlokzatán lévő Kossuth emléktáblát, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit Petőfi Sándor szobránál. A márciusi ifjak példaképei a mai fiataloknak, fogalmazott Molnár Ferenc, a II. RF KMF Történelem és Társadalomtudományi tanszékvezető helyettese.
A KMKSZ kezdeményezésére a főkonzulátus munkatársai, a városi és a járási magyarság képviselői Petőfi Sándor szobra előtt csendes főhajtással emlékeztek meg az 1848 – 49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A megemlékezés végén a jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit a forradalmár költő szobránál.
A KMKSZ a háború miatt csupán csendes koszorúzásokat szervezett március 15 alkalmából. Többek között a ma már Munkácshoz tartozó Podheringnél, ahol 1849 áprilisában a Galícia felől betörő, közel tízszeres túlerőben lévő császári sereget a Latorca partján szétverték a honvédekből és nemzetőrökből álló magyar csapatok. A győztes csata helyszínén a munkácsiak 1901-ben csonka gúla alakú emlékművet állítottak. A koszorúzás résztvevői itt hajtottak fejet a hősök emléke előtt.