A 40 küldöttből 36 fő jelent meg, így határozatképes volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének (UKSZ) április 6-án Csapon megtartott közgyűlése.
A vendégek – Vida László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja, Bátori József, az Ungi Református Egyházmegye főgondnoka, az Ungvári Járási Tanács képviselője, Kántor József, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Hidi László és Palkó Katalin, a KMKSZ UKSZ alelnökei – bemutatását követően a KMKSZ Csapi Nyugdíjasklubjának kórusa Kovács Csaba kórusvezető irányításával két dalt adott elő.
A napirendi pontok ismertetése és elfogadása után a résztvevők egyperces csenddel emlékeztek elhunyt tagtársainkra, köztük Barta József alelnökre.
Balogh Lívia, a KMKSZ UKSZ elnöke beszámolója elején köszöntött mindenkit a KMKSZ 35 évfordulója alkalmából és kiemelte: nem kis kihívás ilyen vészterhes időkben megtartani a Szövetséget és biztosítani a folytonosságot. Ezt követően a világpolitikai folyamatokba adott rövid betekintést, kitért a két párhuzamos világ kiépülésére, a liberális, migránsbarát, genderérzékeny Nyugat, valamint a konzervatív, migránsmentes Kelet érték- és érdekrendjére. Úgyszintén beszélt a Magyarországon folyó MI (nemzet, család, kulturális, nyelvi, vallási közösség) és az ÉN harcára, ami ellene megy a nyugati ideológiának, ezért, mint mondotta, június 9-én újra nagy harcot kell vívni az európai parlamenti választásokon. Köszönetet mondott a 10 év után leköszönő Bocskor Andrea képviselő asszonynak, és röviden bemutatta a kárpátaljai magyarság új jelöltjét, Ferenc Viktóriát, aki az ungvári járási Palló szülöttje.
– Sajnos Ukrajna az elmúlt 2 évben háborúban áll, s a helyzet nem látszik enyhülni. A gazdasági előrejelzések egyre negatívabbak, hiszen a szükséges 72 milliárdból 36 jött be a költségvetésbe, a többi nyugati forrásokból való finanszírozás. Túlélni, ez a feladat most! Magyarország az egyedüli hang ma Európában, amely a béke oldalán áll, s mi, akik itt élünk, abban a határon túli nemzetrészben, akiknek sorsul egy háború és minden szörnyűségének az elviselése jutott, tudjuk, hogy mennyire fontos és mennyire törékeny ez a béke – jelentette ki Balogh Lívia.
Ezt követően kitért az alapszervezetben megtartott éves beszámoló közgyűlésekre. Mint mondotta, csak egy helyszínen, Szürtében nem lehetett jelen időpont-egybeesés miatt, ezért azon Hidi László vett részt.
– Általánosságban elmondhatom, hogy kétféle hangulatban zajlottak az ülések: ott, ahol többen vannak otthon – vidámabban, ott, ahol kevesen – visszafogottabban. 9 666 tagra zsugorodott a tagságunk, de sajnos ennél kevesebben vagyunk itthon. Az is befolyásolja ma a közhangulatot, hogy melyik kistérségben éli a mindennapjait a közösség.
A kistérségek és a KMKSZ-képviseletek kapcsán elhangzott, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanácsban 8 képviselőből 2 külföldön tartózkodik, 4 ellen folyt eljárás. A tragikus hirtelenséggel elhunyt Barta József helyére beiktatták Csernicskó Istvánt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát, a kapcsolattartást a frakciók között Petei Judit végzi.
Az Ungvári Járási Tanácsba bejutott 6 képviselőből 1 van külföldön. A testület alapvetően súlytalan, nincs költségvetése. Kántor József frakcióvezető elmondta: a lehetőségekhez képest aktívak, de a tanács jogköre minimalizálva van.
A Csapi kistérségben 6 képviselő jutott be a tanácsba, ez az egyetlen, ahol nem működik a frakció, kisebbségbe szorultak, 2 külföldön tartózkodik és 2 lemondott, mert ez az egyedüli kistérség Kárpátalján, ahol nem adnak kiutazási engedélyt a képviselőknek, és egészségügyi okok miatt ez szükséges volt.
A Homoki kistérségben a bejutott 3 képviselő közül mindnyájan aktívan dolgoznak. Alapvetően jól szituált a kistérség, de itt is vannak politikai torzsalkodások. Ugyanakkor mindig sikerült kiegyensúlyozni a problémákat, megfelelő a kapcsolattartás a vezetőséggel.
A Szürtei kistérségben 12 képviselő jutott be a tanácsba, 1 lemondott, 2 külföldön van. Nehézkes a kapcsolattartás az elmúlt 2 évben, minden felmerülő kérdésben külön meg kell harcolni az álláspontjukért. Másfél év után sikerült elindítani egy művészeti iskolát, amely nagyon népszerű, közel 100 gyermek jár oda. Ezért köszönet illeti Györke Róbert frakcióvezetőt és Roják Máriát.
A Nagydobronyi kistérségben olyan a kapcsolat és a munka, amilyet a választások előtt megálmodtak. Vannak problémák, de mindig sikerül a közösség javára megoldani azokat. Ez a tanács nagyszerű példa arra, hogy lehet jól végezni az önkormányzati munkát.
Balogh Lívia beszédében kitért a múlt év végén elfogadott ukrajnai törvényre – amelynek értelmében csökkent a nemzetiségi oktatás terén a jogfosztás –, valamint a nyelvhasználati lehetőségek gyakorlása terén várható gondokra, és a határ menti övezetbe történő beutazáshoz szükséges okmányok igénylésére is.
– Egy oktatási rendelet új normatívákat határozott meg az óvóhelyeket illetően: svájci norma alapján írja elő a körülményeket (szellőztető, mosdó, víz, légtérmennyiség stb). Orosz Ildikó megyei képviselő indítványozta, és a KMKSZ-frakció támogatásával benyújtottunk egy javaslatot, hogy dolgozzanak ki egy megyei programot és anyagilag támogassák az ilyen óvóhelyek kialakítását.
Az elnök asszony ezt követően kivetítőn szemléltette a tagság alakulását az elmúlt években, a megvalósított pályázatokat, a megtartott rendezvényeket, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány szociális pályázatainak eredményeit, stb.
Végezetül Reményik Sándor Az én békességem című versével zárta beszédét, megköszönte a tagság elmúlt évi munkáját, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben is számíthat a magyar közösség a helytállásukra.
Vida László felszólalásában felhívta a figyelmet a háború okozta veszteségekre, beleértve az Európában és Magyarországon kialakult helyzetet is.
– Ez bizonyos mértékben kihat a nemzetpolitikai támogatásokra is, de a magyar kormány következetesen hangoztatja, hogy a kiépített támogatási rendszerek minden nehézség ellenére fennmaradnak – jegyezte meg és köszönetet mondott mindazoknak a nagyszerű embereknek, akik több mint 25 hónapja a szülőföldjükön maradtak, dolgoznak, ha kell, segítenek magyar és ukrán embereknek akár Kárpátalján, akár beljebb az országban.
Megerősítette: Magyarország tevőlegesen is kifejezi szolidaritását a háborúban álló Ukrajna és azon belül Kárpátalja népével. Ukrajna szuverenitásáért elesett 43 magyar identitású kárpátaljai áldozat családja részesült magyarországi támogatásban. A magyar nép együttérez a sok ezer özveggyel és árvával, segítséget nyújt a sebesültek és rokkantak gyógykezelésében. Magyarország tevőlegesen hozzájárul Ukrajna energetikai biztonságának a biztosításához és az újjáépítéshez.
Az anyaországi diplomata kiemelte a két ország közötti kapcsolatok rendezésének fontosságát, kitért a magas szintű folyamatos párbeszéd eredményeire, beleértve a határforgalmi megállapodás aláírását, az anyanyelvhasználati jogok helyreállítását, és pozitívumként említette, hogy ukrán részről is egyfajta támogató hozzáállást tapasztalható.
Hidi László alelnök, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke az általa irányított szervezet programjairól számolt be, többek között a Magyarok Kenyere programról, amelynek keretében rekordmennyiségű gabonát gyűjtöttek össze a gazdák 2023-ban, valamint a „Pro Agricultura Carpatika” Gazdaasszony Tagozatának sikeres rendezvényeiről, illetve szót ejtett a gazdálkodásban tapasztalt nehézségekről.
Az ellenőrző bizottság beszámolóját Palkó Katalin tartotta meg. Medve Andrea, a fegyelmi bizottság elnöke elmondta, hogy a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetében fegyelmi ügy nem volt. A küldöttek ezt követően megfelelőnek minősítették a középszintű szervezet elmúlt évi munkáját.
A közgyűlés végén köszöntötték a kerek születési évfordulóját ünneplő Illár Lénárdot, a KMKSZ Ráti Alapszervezetének elnökét.
A közgyűlés a KMKSZ életéről Varga Szabina által összeállított kisfilm megtekintésével zárult.
Balogh Líviával, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnökével az ungvári járási magyarság helyzetéről és a háborús körülmények közötti mindennapokról beszélgettünk.
‒ Az elmúlt két év rendkívül nehéz volt a kárpátaljai magyarság számára is az országban dúló háború miatt. Milyen az ungvári járási magyarság helyzete?
‒ Az Ungvári járásban sem különb a helyzet, mint a megye többi területén. Ezt az időszakot át kell vészelnünk. Sok család hiányzik most közülünk az ismert okokból. Az az igazság, hogy a háborúra senki nem számított. Nagyon váratlanul ért mindenkit. De minden nehézség ellenére igyekeztünk megtartani a közösségeinket, a háború alatt sem engedtük el a kezüket.
‒ Milyen új problémák, kihívások jelentkeztek a háború kitörése óta?
‒ A két év Covidot követően a háború kitörésével új feszültségek jelentek meg az emberek életében. Tömegesen érkeztek belső-ukrajnai menekültek a vidékre, így azt a humanitárius munkát kezdtük el megerősíteni, amely által ezeket az embereket segíteni tudtuk. Az ungvári járási kis falvakba rengeteg menekült család érkezett. Felmértük, hogy a járásban a kistérségek, illetve a különböző települések hogyan tudnak megbirkózni a „rájuk zúduló”, tömegesen érkező menekültekkel. Voltak, akiknek a testvértelepülési segítségnyújtás adott volt, de volt sok hely, ahol nem volt a településeknek jól kiépült külföldi kapcsolatuk, ott igyekeztünk támogatókat találni. A Covid ideje alatt is segítettük a települések egészségügyi intézményeit gyűjtések és különböző felajánlások által, most is ugyanúgy igyekeztünk segíteni. A nehézségek folyamatosak. Tavaly az áramkimaradás nehezítette az oktatási intézmények munkáját. Generátorokat, aggregátorokat igyekeztünk eljuttatni a különböző intézményekhez. De voltak pozitív eredmények is. A háborús időszak ellenére két művészeti iskolát is sikerült beindítani a járásban: az egyik a nagydobronyi, a másik pedig a szürtei, amely ma már közel száz gyermeket foglalkoztat. Kardosné Gyurkó Katalin, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár segítségével mind a nagydobronyi, mind a szürtei művészeti iskolába sikerült laptopokat és hangszereket szállítanunk, valamint logopédusok is érkeztek velük, akik a ráti gyermekotthon lakóival foglalkoztak. Mindig dolgozunk azon, hogy segíthessünk ott, ahol szükség van rá.
‒ A nehézségek ellenére hogyan igyekszik a KMKSZ az Ungvári járásban összetartani a közösségeket? Hogyan lehet ebben a nehéz helyzetben helytállni?
‒ Ma az a legfontosabb, hogy megmaradjanak a közösségeink még akkor is, ha a jelenlegi körülmények között ezek fogyó létszámúak. Szövetségünknek ‒ amely idén harmincöt éves ‒ az is fontos prioritás, hogy meg tudjon maradni legitimnek, a következő időszakban szeretnénk megtartani minden alapszervezetünkben az éves üléseinket, valamint ezeket járási és megyei szinten is. Sajnos sokkal szűkebb lehetőségeink vannak most rendezvényszervezésre, mint az elmúlt évek során. Már a Covid idejében is jelentősen csökkent a programok száma, hiszen a karanténkorlátozások miatt ezeket nem tudtuk megvalósítani. Most pedig kegyeleti okok miatt semmi olyan rendezvényt nem tartunk, amely sérthetné azon családok helyzetét, akiknek családtagja a fronton teljesít szolgálatot. Igyekszünk visszafogott kulturális programokat szervezni, mint a március 15-i, augusztus 20-i, valamint a málenkij robot áldozataira csendes főhajtással emlékeztünk. Ezenfelül Csapról a nyár folyamán ismét nyaralhattak gyerekek Zánkán Bicske város felajánlása jóvoltából. A Kárpátaljai Népfőiskola szervezésében tavaly is jártunk Lakiteleken. Ellátogatott hozzánk Tóth Péter Lóránt versvándor, akinek köszönhetően több járás magyar iskolájába eljutott az általa bemutatott verses előadás. Ezenkívül a járásban adventi kézműves-foglalkozásokat is szerveztünk, ugyanis nagy igény mutatkozott rá a közösségekben. De a Teleki László Alapítvány jóvoltából a borsi Rákóczi-kastélyban megrendezett versenyre való kijutását is több alkalommal segítettük a különböző tanintézmények gyerekeinek.
‒ Hogyan alakult a KMKSZ tagságának száma az Ungvári járásban az elmúlt két évben?
‒ Az Ungvári járás 31 alapszervezetet foglal magába. Pontos számokat még nem tudok mondani, most zajlik a tagnyilvántartás begyűjtése. Sajnos az elmúlt időszakban csökkenő tendenciát mutat az alapszervezeteink tagságának száma. De mindezek ellenére igyekszünk összetartani és segíteni a közösségeket.
‒ A nehéz mindennapok ellenére sem lehet azonban tétlenkedni. Melyek most a legfontosabb prioritások?
‒ Nagyon sok fiatal, ifjúsági közösség fogyatkozott meg. Akik itthon maradtak, azok inkább az idősebb és a nyugdíjas korosztály, akik össze tudják fogni az itthon maradt közösséget. De igény van a találkozásra. Csapon nagyon aktív a nyugdíjaskör, a tagjai rendszeresen összejárnak, szőnek, kenyeret sütnek, kórusfoglalkozást tartanak. Létrejött egy új szervezet is az Ungvári járásban, a gazdaasszony-tagozat, ami szintén jó lehetőség arra, hogy összébb hozza a közösségeket. Kapaszkodnunk kell a pozitívumokba. Az elmúlt éven a felső-Tisza-vidéki keresztszemes hímzést hungarikummá nyilvánították, s ennek köszönhetően a Népfőiskola Hrivnák Tünde divattervezővel készíttetett egy harmadik kollekciót, amely Londonban debütált. A Népfőiskola által megalakult a hímzőkör is. A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete pedig aktívan együttműködik a Népfőiskolával. Idén újra megtartottuk a magyar kultúra napi rendezvényt. A legfontosabb kérdések között azonban most az 5 km-es határzónákban való mozgás szerepel. Ebben is igyekszünk tájékoztatást adni a közösségeinknek. Az ungvári magyarság jelentős része beletartozik majd ebbe az övezetbe. S mivel ez korlátozhatja a szabad mozgást a megyén belül is, így ez most mindenképp nagyon fontos kérdés.
‒ Hogyan látja az idei évet? Vannak-e tervek, amelyeket szeretnének megvalósítani idén?
‒ Szeretnénk a jövőben is kisebb kulturális eseményeket szervezni. Nem feltétlen koncertekre gondolok. Terveink vannak, de persze látjuk majd, hogy hogyan engedi a politikai és az aktuális helyzet. Abban hiszünk, hogy helyi programok köré jobban épülnek közösségek. Számunkra a közösségszervezés elsőrendű feladat. De nem szeretnénk elengedni azok kezét sem, akik a jelenlegi helyzetből adódóan nem tudnak most itthon lenni. Várják őket vissza közösségeink.
‒ Ön a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjeként is tevékenykedik. A régiót tekintve melyek azok a főbb kérdések, amelyekért az elmúlt egy-két évben küzdöttek akár megyei szinten?
‒ Az ungvári járási magyarság gondjai politikai területen ugyanolyanok, mint az egész megyében. Tehát minden magyar közösségnek ugyanaz a problémája: a magyar oktatás megőrzése, a magyar nyelv, a magyar kultúra szabad használata Kárpátalján. Erre vonatkozólag születtek pozitív lépések az elmúlt időszakban, hiszen a múlt év végén elfogadtak egy új törvényt, amely hét másik törvényt érintve visszaad valamit a jogszűkítésekből, de nem teljes körű még a jogbővítés. Az alapvető kérdés, hogy megmaradhat-e a magyar nyelvű oktatás teljes vertikuma. Különböző kérdésekkel fordulnak hozzánk a kistérségek is, s amiben lehet, igyekszünk segíteni, többek között rengeteg embernek segítettünk egészségügyi támogatásban: súlyos betegeknek, rászorulóknak. Mindezen segítségnyújtás egy részét a KMKSZ keretéből, valamint a Kárpátaljai Megyei Tanács által tudtuk finanszírozni. De például Fodor Gusztáv közreműködésével, anyaországi önkormányzatok által is több településen tudtunk humanitárius szállítmányt átadni a rászorulóknak. Hiszünk abban, hogy ahol a szükség, ott a segítség, mi ebben is igyekszünk a híd szerepét betölteni.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezete (UKSZ) csapi székházának nagytermében tartotta soron következő, tisztújító közgyűlését március 25-én. Újabb három évre szavazott bizalmat Balogh Lívia elnök asszonynak, valamint Palkó Katalin és Őr Hidi László alelnököknek a gyűlésen megjelent 43 küldött, majd megválasztották a szervezet bizottságainak és a KMKSZ Választmányának tagjait is.
Balogh Lívia a szervezet legutóbbi három évét értékelő beszéde elején elmondta: „A legnegatívabb, -csendesebb és -visszafogottabb három év volt.” Mindez két év Covid-világjárvány és a háború következtében alakult így. A középszintű szervezet tagsága 600 fővel lett kevesebb, a Szövetség munkájában pedig a korábbi feladatok mellett jelentős súllyal megjelent a karitatív tevékenység is.
Az elnök asszony kitért arra, hogy nem volt még olyan nehéz választási rendszer Ukrajnában, mint a 2020-as önkormányzati választásokkor megtapasztalt, az új választási törvény és a teljesen átalakított közigazgatási rendszer következtében. Egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akik a kampányban és a választási folyamatban tevőlegesen részt vettek. Az önkormányzati választáson a KMKSZ sikeresen szerepelt, több mint 39 ezer szavazattal nyolc képviselőt sikerült bejuttatni a Kárpátaljai Megyei Tanácsba, ezáltal a negyedik legnagyobb frakciót alakíthatták meg. A 75 ezer fős Ungvári járásból 250 ezer fős járás lett a közigazgatási reform következtében, a magyarok arányának jelentős csökkenése ellenére hatfős képviselőcsoportot sikerült bejuttatni az Ungvári Járási Tanácsba, ahol a KMKSZ ugyancsak a negyedik legnagyobb politikai erő. A magyarok által nagy számban lakott négy kistérség közül a csapiba hat képviselőt, a nagydobronyiban Nagy Ferenc polgármestert és hét képviselőt (akikhez később csatlakozott még nyolc), a szürteiben Puskár Árpád polgármestert és tizenkét KMKSZ-es képviselőt sikerült mandátumhoz juttatni, valamint a Homoki kistérségben három képviselőt, ami a magyarok ottani részarányát tekintve ugyancsak nagy sikernek tekinthető.
Az elnök asszony részletesen beszámolt a szervezet nyertes pályázatairól és a KHÖT-tel, valamint az egyházakkal közös humanitárius programokról, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány működéséről, valamint az oktatási reform várható következményeiről.
Őr Hidi László alelnök, a „Pro Agricultura Carpatica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke az általa irányított szervezet programjairól számolt be a közgyűlésnek, többek között a fiatal gazdálkodó családokat támogató Első lépés programról és a Magyarok Kenyere programról, amelynek keretében rekordmennyiségű gabonát gyűjtöttek össze a gazdák 2022-ben. Bejelentette továbbá, hogy megalapították a „Pro Agricultura Carpatica” Gazdaasszony Tagozatát Szigeti Séra Natália és Jávorszky Beáta vezetésével.
Braun Éva, az Ellenőrző Bizottság elnöke beszámolt a szervezet elmúlt évi gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről.
Medve Andrea, a Fegyelmi Bizottság elnöke elmondta, hogy a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetében fegyelmi ügy nem volt. A küldöttek ezt követően megfelelőnek minősítették a középszintű szervezet elmúlt három évi munkáját.
Ezt követően sor került a tisztújításra. A küldöttek nyílt szavazással, egyhangúlag választották újabb három évre elnökükké Balogh Líviát, alelnökké Palkó Katalint és Őr Hidi Lászlót, az Ellenőrző Bizottság tagjai továbbra is Braun Éva, Pekár Tünde és Palkó Enikő, míg a Fegyelmi Bizottság tagjai Medve Andrea, Mikula Sarolta és Jávorszky Beáta maradtak.
Az ungvári járási szervezet a KMKSZ Választmányába delegálta a két alelnök mellett: Tarics Zoltánt, Kulin Zoltánt, Rezes Józsefet, Hurik Ilonát, Balogh Oszkárt, Kovács Gézát, Hidi Endrét, Bak Évát, Kántor Józsefet, Szigeti Séra Natáliát, Mackó Istvánt, Pekár Tündét, Illár Lénárdot, Pálfy-Kovács Erikát, Leskó Csillát, Roják Máriát, Györke Róbertet, Molnár Líviát, Ferkó Bélát és Jávorszky Beátát, valamint a szervezet titkárává újabb három évre megválasztották Kovács Lórántot.
A KMKSZ UKSZ kiskörzeteinek vezetőit ugyancsak megerősítette tisztségében a közgyűlés, ők: Ferkó Béla, Kulin Judit, Pálfy-Kovács Erika, Őr Hidi László, Györke Róbert és Mackó István.
A közgyűlés végén a kerek évfordulójukat ünneplő alapszervezeti elnököket köszöntötte a szervezet újraválasztott elnök asszonya, ők a kisdobronyi Szigeti Séra Natália, a bátfai Varga Tünde, a korláthelmeci Gortvay Gizella, a minaji Szilvási Veronika és a tiszaásványi Orbán István, akik egy-egy csokor virág mellett egy Hidi Endre keramikus által készített tányért is hazavihettek.
A közgyűlés végén Kulin Judit, a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének elnöke arra szólította fel a jelen lévő pedagógusokat és szülőket, hogy településeiken aktívabban járuljanak hozzá a magyar iskolai élet felvirágoztatásához. Illetve arra kérte a jelenlévőket, hogy igyekezzenek minél több gyereket eljuttatni a tanulmányi versenyekre, valamint a KMPSZ által meghirdetett, érettségire felkészítő tanfolyamokra.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzati Társulás (KHÖT) ügyvezető igazgatója a Beregszászban már jól működő és általuk egész Kárpátalján terjesztett szociáliskártya-programról tájékoztatta a küldötteket.
November 19-én táncházra került sor a Homoki Általános Iskolában és a csapi református parókián A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének jóvoltából létrejött program célja, hogy ebben a formában is közelebb vigyék a magyar népművészetet a fiatalokhoz.
A rendezvényen a beregszászi Sodró együttes muzsikált és vezette be a fiatalokat a néptánc rejtelmeire. Az együttes nyolc éve oszlopos tagja a kárpátaljai táncházmozgalomnak, s a nevéhez fűződik többek között a kárpátaljai folkkocsmamozgalom megalapítása is. A felnőtt-táncházak mellett rendszeresen tartanak gyermektáncházakat, különös tekintettel a szórványvidékeken.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke elmondta: Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ifjúsághoz is eljusson a táncházmozgalom. A KMKSZ már nem első alkalommal szervez táncházi programot a fiatalság számára. Fontosnak tartjuk a magyar néphagyományok megismertetését, hiszen mindezeknek identitáserősítő erejük van.
Váradi Enikő, a Sodró együttes művészeti vezetője elmondta: A táncházmozgalom az utóbbi öt évben felerősödött Kárpátalján, ami elsősorban a magyar kormány támogatásának köszönhető, másodsorban pedig olyan elkötelezett embereknek, aktivistáknak, akik számára fontos, hogy nagyobb közösségeket is megszólítsunk. A táncházak közösségépítő programok is egyben, így nemcsak a néptánc, a népzene hagyományával ismerkedhetnek meg a fiatalok, hanem a közösségi alkalmak erejét is megtapasztalhatják.
A programok során a Sodró együttes a zene, a tánc, az ének, valamint a népi játék által vitte közelebb az ifjúsághoz a magyar népi kultúra egy kicsin szeletét. A foglalkozások során a fiatalok Rábaköz, Szatmár, Mezőföld muzsikáival és táncaival, valamint népdalaival ismerkedhettek. A jóízű talpalávalót Galgóczy Martin (prímás), Egresi Alex (klarinét), Halász Bertalan (harmonika) és Tóth Sándor (nagybőgő) szolgáltatták. A táncok rejtelmeibe Orosz Péter és Váradi Enikő avatták be az érdeklődőket.
[type] => post
[excerpt] => November 19-én táncházra került sor a Homoki Általános Iskolában és a csapi református parókián A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének jóvoltából létrejött program célja, hogy ebben a formában is közele...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1637603580
[modified] => 1637597912
)
[title] => Táncházon vehettek részt a homokiak és a csapiak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=80027&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80027
[uk] => 80184
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 80033
[image] => Array
(
[id] => 80033
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/dsc08812-scaled.jpg
[original_lng] => 674136
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/dsc08812-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/dsc08812-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/dsc08812-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/dsc08812-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/dsc08812-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/dsc08812-2048x1365.jpg
[width] => 2048
[height] => 1365
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/dsc08812-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1637672342:8
[_thumbnail_id] => 80033
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 3394
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_93c83f4b931c452a7ef02da85caaeebb] =>
[_oembed_time_93c83f4b931c452a7ef02da85caaeebb] => 1637590714
[_oembed_58721604bdc289860affca0fa6aa3e54] =>
[_oembed_time_58721604bdc289860affca0fa6aa3e54] => 1637590714
[translation_required_done] => 1
[_oembed_fb9b84167ed9ca98ea53e9f541a6b91a] =>
[_oembed_time_fb9b84167ed9ca98ea53e9f541a6b91a] => 1640427100
[_oembed_f2d95c669aa6a487465f7a9759c9028c] =>
[_oembed_time_f2d95c669aa6a487465f7a9759c9028c] => 1643091440
[_oembed_d9e4eecfc027ec8f439e946d112a8ce1] =>
[_oembed_time_d9e4eecfc027ec8f439e946d112a8ce1] => 1646472624
[_oembed_889c8c9706492fa0ce2fc7d137aa633e] =>
[_oembed_time_889c8c9706492fa0ce2fc7d137aa633e] => 1646754449
[_oembed_064c14f03b642080b383b0b61a4bfb86] =>
[_oembed_time_064c14f03b642080b383b0b61a4bfb86] => 1646907320
[_oembed_3667b942d836e450b0fadc04bdcb0f26] =>
Queste incredibili immagini non provengono da una sonda NASA su Marte ma bensì dalle Alpi svizzere!
Un enorme massa di aria calda si è mossa dal nord Africa fin verso l'Europa portando con sé un ingente quantità di sabbia del Sahara dando vita a paesaggi "alieni". pic.twitter.com/BxSVhtVcbE
Két év után ismét Kárpátaljára látogatott a Radnóti-díjjal kitüntetett Tóth Péter Lóránt versmondó, kunszentmiklósi tanár. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének meghívására a versvándor október 16-án a Radnóti nyomában című előadói est keretében Szalókán, majd Csapon a KMKSZ Ungvári Járási Rendezvénytermében mesélte el személyes tapasztalatait egy közel 850 kilométeres gyalogútról.
Radnóti Miklós születésének 110., halálának 75. évfordulója alkalmából Tóth Péter Lóránt 2019. augusztus 31.–szeptember 24. között gyalogosan végigjárta az „erőltetett menet” útját a szerbiai Bortól a magyarországi Abdáig, emléket állítva Radnóti Miklósnak és 3 200 bori munkaszolgálatos társának.
A versvándor az út óta közel 270 alkalommal mutatta be a „…lélek vagyok, élni szeretnék!” című előadását a Kárpát-medence számos helyszínén, többek között vidékünkön is. A verseket és Radnóti költészetét népszerűsítő előadásban a tragikus sorsú költő Bortól Abdáig megtett utolsó útját meséli el, bemutatva, hogy mi mindenen kellett átküzdenie magát, hogy hazatérhessen szeretett feleségéhez.
A zarándokutat Lukács Attila és Szalai Adrián operatőrök dokumentálták, melyből a Pannon RTV 13 részes dokumentumfilmet készített Herczeg Zsolt rendezésében. A jelenlévők egy 60 perces verziót tekintettek meg Szalókán és Csapon egyaránt. A lélekfacsaró utazást – mely közben elhangzik a bori notesz több verse és más Radnóti-versek is – bemutató dokumentumfilm a Radnóti nyomában címet kapta.
Tóth Péter Lórántot általános iskolai irodalomtanára inspirálta a Radnótival való elmélyültebb megismerkedésére. Nyolcadikos volt, amikor Bődi Szabolcs bevitte a bori notesz reprint másolatát az irodalomórára, ami elindított a fiatal versbarátban valamit, ami nem hagyta nyugodni addig, amíg nem láthatta saját szemével az „erőltetett menet” útját, s nem tapasztalta meg az ott kiváltott érzéseket. A 850 kilométeres útra fizikailag és lélekben is készülnie kellett. Az útjába eső magyar településeken a szomorú sorsú poéta költészetét népszerűsítve, s személyének emlékét őrizve tartott előadásokat.
Útja pontosan követte a munkaszolgálatosok útvonalát három országon – Szerbián, Horvátországon és Magyarországon – át a Győr melletti kis település határáig. A verszarándoklat alatt napjai három fő részből álltak: menetelésből, filmforgatásból és esténként a magyar közösségekkel való találkozásokból, megemlékezésekből.
„Segített elmélyülni a versek megértésében és átérzésében. Az úton nagyon sokat imádkoztam, mormolgattam a bori notesz verseit, s ott tudatosult bennem az is, hogy Radnóti története mennyire egyetemes” – mondta Tóth Péter Lóránt, így folytatva a Töredék című versében, melyet így kezd Radnóti: „Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra…” – nem bélyegez fel embereket, sokkal inkább az egyetemes emberben gondolkodik.
A versvándor megosztotta a közönséggel, hogy a költőn keresztül még erőteljesebben elmélyült benne a „csendes, visszafogott, nem melldöngető” hazaszeretet érzése, ami Radnótira is oly jellemző volt.
„Úgy gondolom, hogy a magyar közösségek tudnak azonosulni ezzel a történettel, hiszen ez a történet rólunk, mindenkiről szól” – szögezte le Tóth Péter Lóránt, aki a történet lényegét összefoglalva hangsúlyozta: „Az élet pillanatok alatt változhat, ezért minden alkalmat meg kell ragadni, hogy megvédjük azt, hogy ez a szörnyűség soha többé ne fordulhasson elő.”
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke aláhúzta: „A ma estének két zseniális szereplője volt: az egyik Radnóti Miklós, akinek az életét és munkásságát mindannyian ismerjük, hiszen kiemelkedő magyar költőnk; a másik pedig Tóth Péter Lóránt, aki kitartásával Kunszentmiklósról szerte a Kárpát-medencébe elviszi irodalmi szeretetét, a magyar nyelvet – s ezt misszióként gyakorolja.”
A dokumentumfilm kapcsán Balogh Lívia kijelentette: „Ez az út nemcsak Radnótiról szólt, és ma sem csak róla szól, hanem a hatalmi önkényről és annak következményeiről, amire mindig emlékeznünk és emlékeztetnünk kell.”
A Radnóti nyomában című dokumentumfilm számos díj nyertese lett. Legutóbb a Vas-Film – Vas megyei Függetlenfilm Fesztivál a legjobb dokumentumfilmnek járó díját kapta meg, azt megelőzően a 8. Savaria Filmszemlén különdíjat érdemelt ki, s dokumentumfilm kategóriában megosztott első helyezést ért el az MTVA által szervezett Kós Károly Televíziós és Rádiós Szemlén.
Az Ungvár melletti Császlócon, az egykori Dobó-birtokon hét évvel ezelőtt rendeztek először Dobó-napot, mellyel emléket kívánnak állítani Ung-vidék nagy szülöttének, az egri hősnek, a XVI. században élt Dobó Istvánnak. A rendezvényt idén a Szürtei Kistérségi Tanács és a KMKSZ Császlóci Alapszervezete szervezte, ahol bemutatkozási lehetőséget biztosítottak a tavaly ősszel létrejött Szürtei kistérség magyar falvaiban élő műkedvelő csoportok, hagyományőrzők számára.
A vendégeket Roják Mária, a Szürtei Kistérség Művelődési és Turisztikai Osztályának vezetője, a KMKSZ Császlóci Alapszervezetének elnöke köszöntötte. Majd mint minden Dobó-nap kezdetén, ezúttal is elhangzott az Egri vár védőinek esküje az Egri csillagokból.
Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere a várvédők esküjére utalva elmondta: „Higgyék el, ma is meg kell védenünk nemzetünket, országunkat, ami a most élők feladata. Hiszek abban, hogy ez a kistérség, melyben lakunk és dolgozunk, fel fog virágozni és jól fogjuk magunkat érezni benne. Van múltunk, amire büszkék vagyunk, van jelenünk, és higgyék el, hogy van jövőnk is.”
Köszöntötte a rendezvény résztvevőit Ragyion Kistulinec, az Ungvári Járási Közigazgatási Hivatal vezetője, majd Jurij Frincka, az Ungvári Járási Tanács elnöke elismeréssel szólt az Ung-vidék múltját idéző jeles rendezvény szervezőiről.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke kijelentette: „Kárpátalja egybenőtt Dobó István nevével. Ha semmi mást nem adtunk volna a magyar történelemnek, csak Dobó Istvánt, akkor is meg tettünk volna mindent, hogy ma itt büszkén állhassunk és büszkén tekinthessünk a múltra.” Az elnök asszony párhuzamot vont a várvédők és a Szürtei kistérség létrehozásával nemzetünk egy újabb bástyáját megteremtő összefogás létrehozói között. Arra kérte őket, hogy a nemzeti büszkeséget úgy adják át gyermekeiknek, hogy még generációk állhassanak itt, és emlékezhessenek azon a földön, amely egykor Dobó-birtok volt.
Az ünnepség vendégeként külön köszöntötték a megszólalók mellett dr. Ónody Rita Éva ungvári magyar konzult, Farkas Jánost, a Gyöngyösi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, Kotljár Máriát, az Ungvári Járási Közigazgatási Hivatal kulturális osztályának vezetője, Iván Pivkácsot, a Vereckei-hágó alatti Verbjázs község települési elöljáróját, Péntek Ágnest és Szűcs Pálmát, a kistérség alpolgármestereit és a kistérségi tanács képviselőit.
A kulturális programban hazafias dalokat énekelt a Császlóci Kultúrház Golovnya Okszána vezette Pillangó csoportja, majd a Roják Mária által irányított Császlóci Csicsergő Csajok asszonykórus lépett színpadra, akik ezúttal a Kárpátok Hangja kórussal közös produkcióval is bemutatkoztak.
Szatmári néptáncot mutatott be a nagygejőci Szalontai Bianka és Szaniszló Alex, Snicer Zsófia pedig magyar népdalokat énekelt. Szintén Nagygejőcről jött a Kincső Néptánccsoport, akik moldvai és rábaközi táncot táncoltak, majd a hazaiak képviseletében a császlóci Gábor István is előadott egy magyar népdalcsokrot.
Kisgejőcről jöttek a Csákányné Györke Marianna vezette Kisgejőci Gyöngykaláris Gyermek Népdalkórus tagjai, akik csodálatos dalokkal és megzenésített versekkel szórakoztatták a közönséget, majd sárközi, szatmári és magyarbődi táncokat is bemutattak.
A ráti Diana Priszlupszka ukrán slágereket énekelt, majd az ugyancsak Rátról érkezett Marlen Tánccsoport modern táncprodukciója következett.
A Téglási Kultúrház képviseletében az Orhidea Néptánccsoport magyarbődit, az Eszterlánc Gyermek Tánccsoport pedig rábaközi táncot mutatott be, mindkét csoportot Ignácz Mária készítette fel. A Csalogány Asszonykórus pedig magával ragadó módon énekelte magyar népdalainkat.
A színpadi műsor zárásaként a Molnár István vezette Csipkés együttes műsorának tapsolhatott a közönség.
A gyerekeket vidámpark fogadta a rendezvény helyszínén, illetve a kistérség könyvtárosainak kézművessátraiban is várták őket. Munkácsi Lívia és Toronyi Erzsébet arcfestők voltak a legnépszerűbbek, ugyanakkor Seba Krisztinával gyöngyöt lehetett fűzni, Kovács Vitával, Literáti Anikóval és Ferenc Natáliával pedig papírból készíthettek virágot.
A bográcsgulyást a kistérségi falunapon díjat nyert kisgejőci vadászok főzték.
A rendezvényt értékelve a főszervező Roják Mária elmondta: „Hét évvel ezelőtt az első Dobó-napon Orosz Ildikó azt mondta, hogy Császlócon vannak olyan asszonyok, akik Dobó vezetésével ma is meg tudnák védeni az Egri várat. Most úgy alakult, hogy nekünk és a hozzánk csatlakozó gejőci asszonyoknak, a Szürtei kistérség támogatásával kellett megszerveznünk ezt a szép rendezvényt, melyet reméljük, a jövőben az egész kistérségre ki tudjuk majd terjeszteni. A tizenkét faluból és öt községi tanácsból álló kistérség nagyobb része Dobó-bírtok volt. Helyzetünket látva úgy gondolom, hogy most még nagyobb szükség van az együttműködésre, hogy egy legyen a »vezérünk«, együtt dolgozzunk és válaszoljunk a kárpátaljai magyarság előtt álló kihívásokra. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy szétforgácsoljuk az erőnket.”
Augusztus 28-án a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagydobronyi Alapszervezetének szervezésében Itthon otthon – nemcsak megmaradni címmel valósult meg az a konferencia, melynek az volt a célja, hogy feltárja a kárpátaljai magyar közösség szülőföldön való boldogulásának lehetőségeit.
A konferenciára számos hazai és határon túli előadó érkezett. A szakemberek több témában ismertették azokat a perspektívákat, melyek lehetőségként szolgálhatnak a kárpátaljai magyarság itthon boldogulására, megmaradására.
Őr Hidi László, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a konferenciát eredetileg a múlt évre tervezték, hiszen tavaly avatták fel a nemzeti összetartozás emlékművét, de a karanténszabályok miatt nem volt lehetőség arra, hogy megszervezzék. Az elnök szerint a konferencia alkalmával „egy részről emlékezünk a száz évvel ezelőtti eseményekre és annak következményeire, és optimista emberek lévén azt gondoljuk, hogy a szakértőink által olyan útmutatást sikerül kapnunk, mely által kirajzolódhat, hogy az elkövetkező száz évet, hogyan töltsük el itthon, Kárpátalján”.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszöntőjében kiemelte: „Akik külhonban élünk, kérdés, hogy hogyan lehet megtartani a helyi közösséget, hogyan lehet közösséget formálni és megfogva egymás kezét jó irányba vinni ezt a kicsit fejére állt európai világrendet. Mi, ahogy az elmúlt ezeréves történelmi tapasztalataink is mutatják, szeretnénk megmaradni azon a történelmi keresztény úton, amelyen eddig is járt magyar nemzetünk.” Az elnök bízik benne, hogy közösen sikerül olyan perspektívákat találni, amelyek jó kiindulási pontok lehetnek a jövőre nézve.
Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere örömét fejezte ki, hogy a kistérség biztosíthatja a helyszínt ennek a színvonalas konferenciának, melynek előadásai és az azt követő diskurzusok során – reményei szerint – komoly ötletek, gondolatok, lehetőségek születhetnek.
A köszöntéseket követően a konferencia előadóié volt a terep. Az előadások három nagyobb tematika köré épültek. A rendezvény délelőtti részében az elmúlt száz év történelmi eseményeit mutatta be dr. Kész Barnabás történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola óraadó tanára, aki Magyarország útjáról a kezdetektől a Trianonig mesélt. Kész Barnabás előadásában kitért azokra a nevezetességekre és érdekességekre is, amelyek a magyar történelem kiemelkedő pontjait Kárpátaljához kötik. Ezt követően Badó Margit a Határok, nyelv- és rendszerváltások a XX. században: Kárpátalja és Nagydobrony viszonylatában című eladásán vehettek részt az érdeklődők. A konferencia második felében a kárpátaljai jelent érintették a szervezők. E témakör kapcsán Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője előadásában a kárpátaljai magyarság jövőképének alakításáról és a politikai érdekvédelmi képviseletről beszélt. Prof. dr. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora pedig a magyar oktatáspolitika helyzetének, alakításának lehetőségeit vázolta az ukrán törvényhozások fényében, míg Bujdosó István, az Egán Ede-központ munkatársa a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiáról tartott előadást.
A program harmadik részében a kultúra, az összefogás, és a közös jövőkép építésének lehetőségeit vizsgálták a Nagydobronyi kistérség testvértelepüléseinek polgármestereivel, valamint dr. Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola óraadó tanárának vezetésével.
A konferencia kapcsán Barta József alelnök kérdésünkre elmondta: „Magyarország és a magyar nemzet története sikertörténet. Tapasztalatom szerint a siker kulcsa az, hogy helyzetfelmérést kell készíteni, hol vagyunk most, milyen erőforrásokkal rendelkezünk, szükség van egy célra, hogy hova szeretnénk eljutni, amely sohasem problémamentes és sohasem könnyű. Ezen a konferencián arról beszélünk, hogy honnan jöttünk, hová tartunk, és hogy hogyan lehet elérni azt a célt, hogy a kárpátaljai magyarság a magyar nemzet részeként sikeres legyen.”
A konferencia a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
