Megtartotta az „Által mennék én a Tiszán…” elnevezésű hagyományos népdaléneklési verseny megyei döntőjét a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. A programnak idén is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont. A népművészeti mustrának, ahogy korábban, úgy most is a Hagyományok Háza Hálózat volt a szakmai partnere, a program védnöke pedig a Pál család. A népi hagyományokat és dallamokat felelevenítő megmérettetést 29 évvel ezelőtt Pál Lajos tanácsára indították el közösen a KMPSZ-el, Tiszapéterfalván. A versenyen idén rekord számú, 244 gyermek mutatta meg képességeit szóló és kórus kategóriákban egyaránt. Így most először volt szükség arra, hogy a zsűri a főiskola 2 termében értékelje a fiatalok produkcióit. A zsüriben pár év kihagyás után ismét helyet foglalt Vakler Anna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszakának oktatója, népdalénekes, aki szerint szemmel látható és hallható a fejlődés az előadóknál. Bár a megmérettetésnek a részvétel és a hagyományok továbbvitele volt a célja, a zsüri számos előadót és csoportot díjazott bronz, ezüst és arany minősítéssel, valamint kategóriánként az arany minősítést elérők közül megválasztották a legjobb előadókat is.
Megtartották a magyar nyelvű óvodapedagógusok idei konferenciáját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Főiskolán. A KMPSZ megalakulásától kezdve kiemelt figyelmet fordít az óvodákra és a pedagógusok továbbképzésre. Az idei konferencia fő témája „Az óvoda- iskola átmenet problematikája” volt, amelyet számos szakember segítségével jártak körbe. Az iskolai érettség és az iskolai alkalmasság között lényeges különbségek vannak, fontos tehát hogy tisztában legyünk a fogalmakkal és azok hátterével is, emelte ki Berghauer Olasz Emőke a főiskola Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszékének docense. Az óvodapedagógusok számára szervezett konferenciára Kárpátalja különböző pontjairól több mint 70 óvodapedagógus érkezett. Az alkalom lehetőséget biztosított a tapasztalatcserére, a nehézségek valamint a megoldások megvitatására.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a szórványvidéken oktató pedagógusok számára szervezett konferenciát „Színjátszás, bábozás a magyar nyelv fejlesztésére szórványvidéken” címmel március 1-je és 3-a között. A résztvevők gyakorlati és elméleti tréningen vehettek részt. Az előadások során megismerkedhettek az anyanyelvi oktatás helyzetével Kárpátalján, a bábozás és a mesefeldolgozás lehetőségeivel, és kézműves foglalkozáson is részt vettek. A képzéssel egybekötött konferenciára 20, többnyire vasárnapi iskolákban dolgozó pedagógus jelentkezett. Jakab Andrea, a P.Frangepán Katalin Gimnázium megbízott igazgatója a mesefeldolgozás és a bábozás lehetőségeivel ismertette meg a jelenlévőket. Elmondása szerint ezen módszerek segítségével bővíthető a szórványban élő gyermekek szókincse. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke Anyanyelvi oktatás Kárpátalján címmel tartott előadást. Ebben a beiskolázási programokra, az új kihívásra adható válaszokra, ennek elemeire hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a képzések bővítése fontos eleme a fejlődésnek. Az idei szórvány-konferencia témájával kapcsolatban Elnökasszony kiemelte, a gyermekek fejlődése szempontjából a memorizáláson kívül fontos szerepet játszik a gyermek-gyermek kapcsolat. Vadas Mária a terebesfehérpataki vasárnapi iskolában tanít. Elmondása szerint nagyon fontos visszavezetni a gyerekeket a játék és a mese világába. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a szórványban élő magyar gyerekek anyanyelvi oktatásának szervezésére, a pedagógusok továbbképzésére.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség március 1–3. között tartotta a szórványvidéken oktató pedagógusok konferenciáját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A KMPSZ mindig is fontosnak tartotta azon magyar közösségek támogatását, akik iskolán kívüli szakkörökön, illetve vasárnapi iskolákon foglalkoznak a magyar nyelv tanulásával. Évek óta szerveznek tematikus találkozókat, képzéseket és konferenciákat, melyeken a pedagógusok új módszereket sajátíthatnak el, illetve megoszthaták egymással tapasztalataikat.
A kétnapos konferenciát Színjátszás, bábozás a magyar nyelv fejlesztésére szórványvidéken címmel rendezték meg iskolában, óvodában és vasárnapi iskolában dolgozók számára.
A konferencián ismertették a jelenlévőkkel, hogyan lehet elbeszéléseken, meséken, dalokon és verseken keresztül játékos formában elősegíteni a nyelvoktatást és a nyelvtanulást. Az előadások során a jelenlévők megismerkedhettek a kárpátaljai anyanyelvi oktatás helyzetével, a bábozás és a mesemondás lehetőségeivel, valamint kézműves foglalkozáson is részt vehettek.
A pedagógusok több tematikus előadást is hallhattak, melyek segítségével tovább fejleszthetik saját képességeiket, ezzel is erősítve az oktatást Kárpátalja távoli járásaiban. A konferencián 20 tanár vett részt, akik többnyire vasárnapi iskolákban dolgoznak Szolyvától egészen Kőrösmezőig.
30 éve jelenik meg rendszeresen az Irka. Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű gyermeklapját a KMPSZ hozta létre. Az alapítók az évfordulót az Irka korábbi számaiból, illusztrációiból készült kiállítással méltatták Beregszászon, egy a Rákóczi-főiskolához tartozó felújított és újra indított, a sejtelmes Na’Conxypán nevet viselő galériában. A megnyitón Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke kiemelte: a szövetség 1991-es megalakulása után szembesült azzal, hogy 2-3 év elteltével már nem volt lehetőség magyarországi gyermeklapok előfizetésére. Ekkor éreztük azt, hogy kell egy saját gyermekfolyóiratot szerkesztenünk- fogalmazott Orosz Ildikó. A kiállítás a lap időszaki, arculati korszakait mutatja be. Az eddig megjelent 137 lapszám borítóját tekintheti meg az érdeklődő. A kezdeti korszak illusztrációs munkáit Jankovics Mária és Veres Péter, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának tagjai készítették. A kiállítótér utolsó szakaszában az utóbbi 4 év illusztrátorai, Török Sarolta és Kalitics Erika munkáit láthatjuk. Ez azt is jelzi, hogy az Irka jelenleg egy újabb arculatváltáson esik át, ami azt is jelenti, hogy új, négy fiatal illusztrátor kapcsolódik be a munkába. Kulin Ágnes, a tárlat szervezője, aki maga is 2007-től kilenc éven keresztül volt a lap illusztrátora kiemelte: az Irka Kárpátalja több nemzedékének a gyermekkori barátja. Ezért az elmúlt három évtizedről úgy szerettünk volna megemlékezni, hogy az Irka képi világát mutatjuk be- fogalmazott a RIT elnöke. Hozzátette: az eddig megjelent lapszámokat digitalizálták, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen. A Na’Conxypán galéria történetéről szólva Orosz Ildikó elmondta: az épületet a Rákóczi-főiskola szakkollégium kialakítására 2002-ben vásárolta meg. Ezt követően itt több kiállítást is szerveztek. A galéria nem mindennapi névválasztásáról szólva Kulin Ágnes elmondta: Na’Conxypán, az 1882-ben született, beregszászi gyökerekkel rendelkező és Budapesten élt Gulácsy Lajos festőművész által kitalált, létrehozott, megfestett és megírt mesevilág. Az Irka jubileumi illusztrációs kiállítása március 22-én zárul. Ekkor mutatják be a galériában az Irka 30 évéről szóló dokumentumfilmet.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma válaszolt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nyelvhasználattal, illetve a multiteszt lefordításával kapcsolatos, januárban elküldött kérdéseire.
Ami a multidiszciplináris teszt nemzeti kisebbségi nyelvekre való fordítását illeti, a válaszlevélben azt olvashatjuk, hogy a hatályban lévő törvények értelmében a „külső független tesztfeladatokat államnyelven állítják össze. Azon személy kérésére, aki más nyelvű középiskolai oktatásban részesül, a feladatokat az adott nyelvre lefordítva adják meg, kivételt képeznek a nyelvi komponensű feladatok”.
Az Oktatásminősítési Központ (UCOJAO) által megadott információk szerint 2024-ben tervben van a multiteszt nemzeti kisebbségi nyelvekre való lefordítása a középiskolai végzősök számára a következő tantárgyakból: Ukrajna történelme, matematika, biológia, kémia, földrajz és fizika. A feladatokat azon diákok számára fordítanák le, akik magyar, lengyel, román és krími tatár nyelven részesülnek oktatásban.
Az iskolai nyelvhasználattal kapcsolatban az oktatási minisztérium elmondta, hogy 2023. december 8-án a Legfelső Tanács számos törvénymódosítást fogadott el, többek között az oktatásról szóló törvény vitatott, 7. cikkelyének módosítását is, amely jelenleg a következőképp hangzik: „Az Európai Unió hivatalos nyelveinek számító nemzeti kisebbségek nyelvén oktatást folytató osztályokban (csoportokban) biztosított a jog az érintett nemzeti kisebbség nyelvének használatára az oktatási folyamatban az államnyelv mellett”. Ennek értelmében az említett nyelveket lehet használni az ünnepségeken, koncerteken, kézműves foglalkozásokon, flashmobokon, egyéb eseményeken, találkozókon, üléseken, az oktatási intézmény információs területein, többek között a weboldalon is.
„Emlékeztetjük Önöket, hogy a jelen jogszabály által biztosított jogok megsértése esetén felvehetik a kapcsolatot az ukrán Legfelső Tanács emberi jogi képviselőjével, valamint Ukrajna oktatási ombudsmanjával” – tették hozzá.
Február első hétvégéjén több száz gyerek méretette meg magát Kárpátalja magyar tannyelvű oktatási intézményeiben a helyesírási és nyelvhasználati versenyen. Ezzel az eseménnyel vette kezdetét a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség tantárgyi vetélkedőinek első, online fordulója. Ezt követi két hónapon keresztül több reál és humán tantárgyi vetélkedő. A KMPSZ tantárgyi vetélkedőinek második, jelenéti fordulóit Beregszászban szervezik meg április és május folyamán. A verseny 1–3. helyezettjei a Pedagógus Szövetség által hitelesített oklevelet vehetnek majd át.
A 2022 tagú Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) 227 küldött jelenlétében tartotta meg 32. közgyűlését december 9-én Beregszászban a Rákóczi-főiskolán.
Indításként Kosztyu Fanni, a Bátyúi Líceum tanulója szavalta el Füzesi Magda Zárszámadás című versét, majd egyperces néma felállással emlékeztek meg a háború áldozatairól és a KMPSZ korábban elhunyt tagjairól.
Orosz Ildikó, a szakmai szövetség elnöke beszámolójában a háború okozta bizonytalanságról beszélt, illetve arról, hogy lehetőségeikhez mérten mindent igyekeztek megtenni, hogy enyhítsék a gyermekek számára a háború okozta nehézségeket. Ahhoz, hogy a jelenléti oktatást továbbra is biztosítani tudják, támogatták az oktatási intézmények óvóhelyeinek kialakítását, azok engedélyeztetését. Öt nyári tehetséggondozó szülőföldi táborukban 200 gyermek vehetett részt. Magyarország támogatásával 800 kárpátaljai gyermek nyaralhatott a Balatonnál, a zánkai táborban, közülük 200 ukrán iskolás. Huszonkettedik alkalommal szervezték meg a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát, ahol 109 pedagógus vehetett részt. A Határtalanul program keretében nyári napközis táboraikban 55 iskolából 2500 gyerek pihent, ahol a készségfejlesztés mellett fontos cél volt a közösségépítés is. A KMPSZ elnöke az idei munkácsi események kapcsán elmondta: „A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tapasztalható folyamatok tovább csökkentik a minőségi magyar oktatás megmaradásának esélyeit a Latorca-parti városban és kihatnak az egész megye hangulatára. Felháborítónak tartjuk Schink Istvánnak, az intézmény igazgatójának indokolatlan felmentését, és megdöbbentőnek azt, hogy a Munkácsi Városi Tanács által kinevezett új igazgató nem engedélyezte a magyar nemzeti szimbólumok használatát a tanévnyitó ünnepségen, bár az semmilyen törvényi előírással nem ellentétes, s Ukrajna függetlensége óta bevett gyakorlat volt” – fogalmazott Orosz Ildikó, felszólítva az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák törvény adta jogaink betartását.
Az elnök asszony elmondta, hogy a KMPSZ felmérése alapján a Kárpátalján működő 99 oktatási intézményben, ahol van magyar nyelvű csoport is, összesen 14 728 tanuló kezdte meg a tanévet a magyar osztályokban. Az első osztályokba beiratkozottak száma 1 126 diák volt. Sok munkát kellett a pedagógusszövetségnek kifejtenie különböző szinteken ahhoz, hogy december 8-án Kijevben a kisebbségi kérdések ügyében végre megtörjön a jég, ugyanis Ukrajna Legfelső Tanácsa módosította a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényt. Elmondta, hogy az egy nappal korábban elfogadott törvényt teljes egészében még nem ismerik, így azzal kapcsolatos végleges álláspontját a KMPSZ a törvény zárórendelkezéseinek megjelenése után fogja kialakítani. Kiemelte: sikerült elérniük azt is, hogy a magyarországi tankönyveket alternatív tankönyvként használhassák a magyar osztályokban, valamint kérték a minisztert, hogy a törvény által engedélyezett lehetőségek pontos mikéntjét rendeletekben szabályozza. Az új törvényt általánosságban értékelve Orosz Ildikó elmondta: „Teljességében nem kaptuk vissza azt, ami volt, de sokkal nyugodtabban tervezhetjük a következő félévet és akár a következő tanévet is. Ez közös erőfeszítésünk és munkánk eredménye is, és remélem, minél közelebb kerül Ukrajna Európához, annál jobban javítható” – zárta beszámolóját a KMPSZ elnöke.
A vendégek közül elsőként Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője gratulált a pedagógusszövetségnek a több mint harminc éve végzett kitartó és elvszerű munkájához és azért a szakmaiságért, amellyel egyben tudták tartani a kárpátaljai magyar pedagógusközösséget, és egységes hangon képviselték a kárpátaljai magyar iskolák ügyét az ukrán kisebbségi politika sodrában. A képviselő asszony elmondta, hogy Ukrajnában az oktatáspolitika folyamatosan változik, a KMPSZ szakmai anyagai pedig mindig naprakészen adják a muníciót az Európai Parlamentben végzett munkájához. Hangsúlyozta, hogy magyar közösségünk jogvédelmi küzdelmeiben nincs egyedül, minden segítséget megkapott eddig a Fidesz–KDNP európai parlamenti frakciójától. Hangsúlyozta, hogy a KMPSZ célkitűzései összhangban vannak a koppenhágai kritériumokkal és legitimek. „Nem kérünk semmi extrát, csak azt, hogy a korábbi jogainkat állítsák vissza” – összegezte Bocskor Andrea.
Dr. Varga-Bajusz Veronika, Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára köszöntőbeszédében kiemelte: „A nemzeti közösséghez tartozás az értékközösség szabad vállalása is egyben. Családunkban, munkahelyünkön, közösségeinkben kell megélni és ápolni azt a különleges örökséget, amely miatt magyarnak valljuk magunkat. A magyar kultúra, történelem, a sajátságos magyar gondolkodásmód és a különleges magyar nyelv szerves egység, amely évezredek óta megtartja nemzetünket Európa közepén, akkor is, amikor sokan támadnak bennünket és elveink feladására kényszerítenének. Így volt ez a történelemben, és nincsen másként ma sem. Mert feladatunk van: megmaradni, magyarnak maradni és átadni gyermekeinknek, unokáinknak azt a páratlan örökséget, amelynek birtokában, gazdagításában büszkén mondhatjuk: mi magyarok vagyunk” – fogalmazott az államtitkár asszony.
Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: „Szabad emberhez és szabad néphez méltó életet kívánunk élni, mert ehhez Isten adta jogunk van. Kicsiny nép vagyunk, de kicsinységünk ellenére is a tartós békére vágyakozó és az új rend felépítésére készülő népek családjának hasznos tagjai kívánunk lenni. Nekünk itt helyt kell állnunk” – fogalmazott az erélyi magyar pedagógusok jókívánságait tolmácsoló oktatáspolitikus.
A Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének énekkara szentcsalád-járást mutatott be, majd Gabóda Béla, a KMPSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke számolt be a küldötteknek a szövetség 2023-as évi pénzügyi forgalmáról, illetve a szervezetet koordináló módszertani központok működési költségeiről.
A közgyűlés a szövetség működését megfelelőnek minősítette, majd elfogadtak egy nyilatkozatot.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke megköszönte a pedagógusszövetségnek azt a küzdelmet, amelyet a lassan tíz éve bennünket sújtó, jogkorlátozó törvények megváltoztatásának érdekében folytatott, majd Isten áldását kérte a szövetség munkájára. Zárszóként Szilágyi Lajos elnökségi tag a Bibliaolvasó kalauz aznapra kijelölt igeszakaszából, Jeremiás könyvéből olvasott fel egy mai helyzetünkben irányt mutató részletet. A közgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget.
Megtartotta XXXII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. A több mint kétezer tagot számláló, a magyar tannyelvű oktatás megőrzéséért és fejlődéséért tevékenykedő szervezet éves fórumának a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthon. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszámolójában elmondta, az ukrán oktatási minisztériummal a minőségi magyar nyelvű oktatás visszaállításáért, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel közösen végzett egyeztetés eredményeként az alapvető kérdésekben előrelépés történt, és az ukrán törvényhozó testület jóváhagyta a módosításokat tartalmazó törvénytervezetet.