Április 13-án a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) konferenciát szervezett a művészeti iskolák dolgozói számára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A rendezvényen Kárpátalja 11 művészeti iskolájából 61 fő vett részt.
A megjelenteket Kepics Andzselika, a KMPSZ művészeti szekciójának vezetője köszöntötte.
„A Pedagógusszövetség azért hozta létre a Zenepedagógusok Szakmai Egyesületét, hogy legyen egy olyan fórum, ahol Kárpátalja zenepedagógusai megismerkedhetnek a zene világával, és elmélyülhetnek abban, valamint felhívják egymás figyelmét arra, hogy merre tart a zenei világ” – emelte ki Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a KMPSZ elnöke, majd köszöntötte Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt, aki idén elnyerte a Magyarország Érdemes Művésze díjat.
„A ZeneVarázslat program egy sikertörténet lett, melynek egyik bölcsője Kárpátalja. Ez egy csoda. Csoda az, hogy egy olyan országban, ahol légiriadók szólnak, ahol dörögnek a fegyverek, kicsik és nagyok együtt élvezik a zene erejét. Sokszor feltesszük azt a kérdés, hogy mi is a fontosabb: az út vagy a cél? Azt gondolom, hogy a társ az úton” – mondta Várnagy Andrea, majd megköszönte, hogy a Magyarország Érdemes Művésze díjra Kárpátaljáról jelölték.
A megnyitót követően bemutatóórára került sor Az együttjáték öröme címmel, melyen Várnagy Andrea a jelen lévő pedagógusok számára mutatta meg mindazt, mi is zajlik egy-egy tanórán, hogyan, milyen tanácsokkal látja el a diákokat.
A nap második felében jó hangulatú koncertet láthattunk, melyen a kárpátaljai művészeti iskolák tanárainak és növendékeinek előadásában magyar zeneszerzők művei csendültek fel.
A művészeti iskolákban tanító pedagógusok számára rendezett szakmai konferenciát a KMPSZ a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A konferenciára 11 intézmény 61 oktatója érkezett. A résztvevők a különböző előadások mellett megismerkedhettek a magyarországi példákkal és módszerekkel a tehetségek felkutatása és pallérozása kapcsán. Mind Magyarországon, mind Kárpátalján egyre nagyobb hangsúly helyeződik a zenei tehetségek felkutatására, valamint képzésére. Várnagy Andrea pedig sokat tesz azért, hogy a fiatalok lehetőséget is kapjanak a tudásuk fejlesztésére és bemutatására. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Zenevarázslat koncert és verseny művészeti igazgatója nemrég vehette át a Magyarország érdemes művésze elismerést, amelyhez véleménye szerint hozzájárult a Zenevarázslat program kárpátaljai kiterjesztése is. A KMPSZ megalakulásától kezdve a kárpátaljai magyar pedagógusok támogatását és számukra a lehetőségek biztosítását tűzte ki célul. A művészeti iskolákban dolgozó tanárok pedig nem kevesebbet vállalnak magukra, mint a kultúránk átörökítését, hangsúlyozta Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke. Míg a konferencia első részében Várnagy Andrea rendezett bemutató órát két ifjú tehetség bevonásával, addig a nap második felében a művészeti iskolák növendékei tartottak előadásokat, amelyeket a megjelent pedagógusok közösen elemeztek, ezzel is segítve egymás munkáját.
Békéscsabán, a Csabagyöngye Kulturális Központban rendezték meg a XIX. Kárpát-medencei népi textilfesztivált, amelyet a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület és a Békés Megye Népművészetéért Alapítvány közösen szervezett. A fesztiválhoz konferencia és kiállítás is kapcsolódott. A fesztiválra több, mint 1400 pályamunka érkezett Magyarországról és a külhoni területekről Szakrális textíliák és Színhangulatok témában. A megmérettetésen a szakmai zsűri döntése értelmében a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület égisze alatt megalakult Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely tagjainak hímzései nyertek. Daskovszka Szabina,Horváth Erika, Kovács Marianna, Kopinec Emese és Vass Veronika alkotásai Színhangulatok témakörben első helyezést értek el.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a szórványvidéken oktató pedagógusok számára szervezett konferenciát „Színjátszás, bábozás a magyar nyelv fejlesztésére szórványvidéken” címmel március 1-je és 3-a között. A résztvevők gyakorlati és elméleti tréningen vehettek részt. Az előadások során megismerkedhettek az anyanyelvi oktatás helyzetével Kárpátalján, a bábozás és a mesefeldolgozás lehetőségeivel, és kézműves foglalkozáson is részt vettek. A képzéssel egybekötött konferenciára 20, többnyire vasárnapi iskolákban dolgozó pedagógus jelentkezett. Jakab Andrea, a P.Frangepán Katalin Gimnázium megbízott igazgatója a mesefeldolgozás és a bábozás lehetőségeivel ismertette meg a jelenlévőket. Elmondása szerint ezen módszerek segítségével bővíthető a szórványban élő gyermekek szókincse. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke Anyanyelvi oktatás Kárpátalján címmel tartott előadást. Ebben a beiskolázási programokra, az új kihívásra adható válaszokra, ennek elemeire hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a képzések bővítése fontos eleme a fejlődésnek. Az idei szórvány-konferencia témájával kapcsolatban Elnökasszony kiemelte, a gyermekek fejlődése szempontjából a memorizáláson kívül fontos szerepet játszik a gyermek-gyermek kapcsolat. Vadas Mária a terebesfehérpataki vasárnapi iskolában tanít. Elmondása szerint nagyon fontos visszavezetni a gyerekeket a játék és a mese világába. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a szórványban élő magyar gyerekek anyanyelvi oktatásának szervezésére, a pedagógusok továbbképzésére.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség március 1–3. között tartotta a szórványvidéken oktató pedagógusok konferenciáját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A KMPSZ mindig is fontosnak tartotta azon magyar közösségek támogatását, akik iskolán kívüli szakkörökön, illetve vasárnapi iskolákon foglalkoznak a magyar nyelv tanulásával. Évek óta szerveznek tematikus találkozókat, képzéseket és konferenciákat, melyeken a pedagógusok új módszereket sajátíthatnak el, illetve megoszthaták egymással tapasztalataikat.
A kétnapos konferenciát Színjátszás, bábozás a magyar nyelv fejlesztésére szórványvidéken címmel rendezték meg iskolában, óvodában és vasárnapi iskolában dolgozók számára.
A konferencián ismertették a jelenlévőkkel, hogyan lehet elbeszéléseken, meséken, dalokon és verseken keresztül játékos formában elősegíteni a nyelvoktatást és a nyelvtanulást. Az előadások során a jelenlévők megismerkedhettek a kárpátaljai anyanyelvi oktatás helyzetével, a bábozás és a mesemondás lehetőségeivel, valamint kézműves foglalkozáson is részt vehettek.
A pedagógusok több tematikus előadást is hallhattak, melyek segítségével tovább fejleszthetik saját képességeiket, ezzel is erősítve az oktatást Kárpátalja távoli járásaiban. A konferencián 20 tanár vett részt, akik többnyire vasárnapi iskolákban dolgoznak Szolyvától egészen Kőrösmezőig.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a szórványvidéken oktató pedagógusok számára szervezett konferenciát „Színjátszás, bábozás a magyar nyelv fejlesztésére szórványvidéken” címmel március 1-je és 3-a között. Az előadások során a jelenlévők megismerkedhettek az anyanyelvi oktatás helyzetével Kárpátalján, a bábozás és a mesefeldolgozás lehetőségeivel, és kézműves foglalkozáson is részt vettek. A képzéssel egybekötött konferenciára 20, többnyire vasárnapi iskolákban dolgozó pedagógus jelentkezett.
A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye szemináriumának Ungvárra történő áthelyezésének 245.-ik évfordulója alkalmából rendeztek könyvbemutatóval egybekötött konferenciát az Ungvári Boldog Romzsa Tódor Görögkatolikus Teológiai Akadémia és Papnevelő Intézetben. 1771-ben Mária Terézia apostoli királynő kérésére XIV. Kelemen pápa felállította a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét, amelynek székhelye 1775-től Ungvár lett, majd 1778-ban a görögkatolikus szeminárium is Ungvárra költözött. Ezen évforduló kapcsán került bemutatásra Boda Attila-Szögi László Az ungvári görögkatolikus szeminárium növendékei az 1778-1852-es években című kiadvány. A könyvet Szolánszky Ágoston, az akadémia tanára mutatta be. Felszólalásában kiemelte, a szemináriumban eltöltött évek meghatározóak voltak minden diák számára. A történeti Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papi névtára kötetet Bendász István kanonok gyűjtése alapján Marosi István atya, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, valamint Marosi Anita kutató, a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár igazgatója állította össze. A kiadvány több mint 7 500, a kezdetektől 1949-ig valaha élt és szolgált áldozópap életrajzi adatait tartalmazza. A rendezvényen jelen volt Nílus Luscsák püspök, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye apostoli kormányzója, aki felszólalásában kiemelte, Bendász István gyűjtése felbecsülhetetlen érték az egyházmegye számára. Bendász István egyháztörténész, parochus, kanonok neve többek között helytörténeti munkái révén vált ismertté. Az 1940-es években az egyházak üldözésének folyamata őt is elérte, 5 évig Karagandában raboskodott. Sok éves levéltári kutatásait tartalmazó hagyatéka csodával határos módon menekült meg és maradt az utókorra.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke és a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) a Narancsik Imre Kutatói Műhely (NIKM) közreműködésével 100 éves a Kárpátaljai Református Egyház címmel emlékkonferenciát szervezett november 16-án. A rendezvénynek a Rákóczi-főiskola Esztergom terme adott otthont.
A konferencia előtt Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke tartott nyitó áhítatot, melynek központi gondolata a centenáriumra reflektálva a 100. zsoltár köré épült: „Hálaadó zsoltár. Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk: az ő népe és legelőjének nyája. Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.”
„A 100. zsoltár egy hálaadó zsoltár. Az a legjobb, ha mi is hálaadással tekintünk vissza az elmúlt száz esztendőre, és igyekszünk meglátni az elmúlt száz évben Isten csodáit azon események között, amelyek történtek népünkkel és az egyházunkkal. Az ige biztatás és bátorítás” – emelte ki Zán Fábián Sándor, hangsúlyozva a mai esemény fontos üzenetét: „Mindig legyen ott a szívünkben a hálaadás, mert Isten tartott meg bennünket.” Az áhítatot a Beregszászi Református Gyülekezet kamarakórusának szolgálata foglalta keretbe.
Szamborovszkyné Nagy Ibolya főszervező, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense, az intézmény Apáczai Csere János Könyvtárának vezetője köszöntőjében aláhúzta: bármilyen nehéz helyzetben élünk jelenleg, bármennyire tűnik olykor kilátástalannak a jövő, „őseink sem tudták, hogy valójában az az esemény, ami 1923 májusában létrehozta azt az egyháztestdarabot, ami Trianon után a leszakadt 3,5‒4 egyházmegyéből létrehozta a Kárpátaljai Református Egyházkerületet – amely később a Szovjetunióban Kárpátaljai Református Egyházként létezett –, meg fogja engedni a századik évfordulóját” – fogalmazott. „Úgy vélem, a tudomány szolgálója az Úrnak. A történelemtudomány még inkább az, hisz a múltat próbálja feltárni, azokat a napokat, amelyek közül nagyon sokat szándékosan elfelejtünk, vagy amelyek eltűnnek az emlékezetünkből. Nekünk, történészeknek viszont az a dolgunk, hogy ezekről a napokról leporoljuk a rárakódott múltat, napokat, és előhozzuk, emlékezzünk a régiekről” – konstatálta Szamborovszkyné Nagy Ibolya.
Buczkó István beregszászi magyar konzul beszédében elmondta, annak ellenére, hogy csupán néhány hónapja teljesít szolgálatot Kárpátalján, az itt eddig eltöltött idő alatt egyértelművé vált számára, hogy a kárpátaljai magyarság folyamatosan hallat magáról, megmutatja erejét, s ez kitűnik a kulturális, tudományos, egyházi és ismeretterjesztő rendezvények számából is. „Mindannyiunknak szüksége van kapaszkodóra, támaszra, s én úgy gondolom, hogy a kárpátaljai magyarságnak ahhoz, hogy megőrizze és megerősítse identitását, nagy szüksége van az egyházakra, nagy szükség van arra a lelki támaszra, amit az egyházak nyújtanak az embereknek” – húzta alá a diplomata.
Fodor Gyula, a II. RF KMF tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese beszédében a konferencia jelentőségét kiemelve hangsúlyozta: a rendezvény egyrészt közérdekű, másrészt nagyon fontos a kárpátaljai magyar közösség életfeltételeinek és identitásának megőrzése szempontjából. „Egy százéves évforduló minden körülmény között kiemelkedő, s különösen így van ez abban az esetben, ha a kárpátaljai magyarság szempontjából egy olyan megtartó erőről, egy rendkívül fontos közösség- és identitásformáló erőről van szó, amit számunkra a református egyház jelent” – szögezte le a rektorhelyettes.
A köszöntőket követően levetítették a Károli Gáspár Református Egyetem egyháztörténeti kutatócsoportja által 2020-ban készített Reformátusok és Trianon című dokumentumfilmet, melyben a néző a téma legjobb szakértőitől kap betekintést a Kárpát-medencei reformátusság szétszakításának hátterébe. A film készítői a Magyarország határain túli egyházi levéltárakból az 1918 és 1923 közötti korszakra vonatkozó, a nagyközönség által még ismeretlen dokumentumokat is előástak, melyek részletei feltűnnek a képkockákon is.
A konferencia ezután két panelbeszélgetéssel folytatódott. Az előadók arra törekedtek, hogy felelevenítsék az elmúlt száz év meghatározó történéseit, azon belül különleges figyelmet fordítva az 1920-as évek eseményeire: mi és hogyan történt, kik és miért mozgatták azokat a szálakat, amelyek oda vezettek, hogy 1923-ban létrejött a Kárpátaljai Református Egyházkerület.
A prezentációk sorát Szakál Imre, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatója kezdte, aki A „pacifikáló megszállástól” a „hódításig”. A csehszlovák Kárpátalja első öt éve (1919–24) címmel tartotta meg előadását. Őt követte Orosz Zsolt, a Zápszonyi Református Egyházközség lelkésze, aki Bertók Bélának a Kárpátaljai Református Egyház megalakulásában betöltött szerepét taglalta. Szamborovszkyné Nagy Ibolya A Bertók–Bary kettős, avagy Bertók Béla és Bary Gyula munkakapcsolata a KRE létrehozása előtt-alatt-után című előadása után Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi és bótrágyi református lelkész a KRE szerveződésénél kialakult személyes viszonyok motivációira és irányaira mutatott rá. Az első panelt Molnár D. Erzsébet, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője moderálta, aki Kiutasítás és visszatérés: Szútor Jenő beregszászi református lelkész kálváriája a csehszlovák államhatalommal címmel egyben első előadója volt a délutáni előadás-sorozatnak. Őt követte Székely Marianna, a Rákóczi-főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének docense, aki egy ugocsai gyülekezet mindennapjait mutatta be az első világháborút követő területrendezések tükrében. Túri László történész, az NIKM tagja a Kígyósi Református Egyházközségnek az első világháborút követő éveit foglalta össze. A délutáni panel moderátora Csatáry György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék vezetője volt.
A rendezvény részét képezte két minikiállítás is. A 100 éves KRE című anyagot Szilvási Erzsébet, a KRE Levéltára és Múzeuma igazgatója ismertette a jelenlévőkkel, míg P. Szalay Emőke, a Debreceni Református Kollégium Múzeuma muzeológusa a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeumának tablókiállítását mutatta be, mely a kárpátaljai református templomok felújítási programjának eredményeit tárta a nézők elé.
Hibrid formában tartotta meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóközpontja és az intézmény Biológia és Kémia Tanszéke a Tudomány napi rendezvényét. A programot minden évben a Magyar tudomány napjához illetve hónapjához igazítva szervezik meg, tisztelegve a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója gróf Széchenyi István előtt, aki 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására. A Rákóczi-főiskolán egész novemberben olyan programokat szerveznek, amikkel tisztelegnek a magyar tudomány előtt és ezek által igyekeznek felkelteni az érdeklődést a kutatói pályák iránt. A tudomány népszerűsítéséért a biológia és kémia tanszék munkatársai sokat tesznek, hiszen év közben is számos programlehetőséget biztosítanak a fiataloknak. Az konferencián nem csak szervezőként, de előadóként is beszámolt kutatói eredményeiről Kolozsvári István, aki a fehér gólyák helyzetét mutatta be vidékünkön. Európa több országában, Olaszországban és Franciaországban szinte teljesen eltűntek ezek a nagyon hasznos madarak és sajnos Kárpátalján is fogy a létszámuk. Az előadásokat követően a résztvevők megtekinthették azt a poszter kiállítást, amelyet az említett tanszék magiszteres hallgatói állítottak össze saját kutatási eredményeikből.
Elon Musk amerikai milliárdos részt vesz a mesterséges intelligencia AI Journey 2023 konferencián, amelyet hamarosan Oroszországban tartanak. A hírt az EUReporter közölte.
A kiadvány szerint Musk részvétele a mesterséges intelligenciával foglalkozó orosz konferencián összefügghet azzal, hogy Musk nemrég bejelentette az xAI Grok neurális hálózatát, amely a ChatGPT versenytársává válik.
Az EUReporter forrásai szerint Musk előadóként beszél majd a rendezvényen. A kiadvány ugyanakkor nem árulja el, hogy Musk az Oroszországi Föderációba repül-e, hogy személyesen vegyen részt a konferencián, vagy az online formátumban való felszólalásra korlátozódik.
India, Kína és más országok kutatói is felszólalnak a konferencián – jegyezte meg az EUReporter.
Yesterday, @elonmusk broke news that the first human patient implanted with Neuralink appears to have fully recovered and is able to control a computer mouse just by thinking.
A major step toward enabling patients with motor impairments to communicate with the world.
