A november 7–8-án konferenciát szervezett a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány. A kétnapos rendezvényen a dinnye termesztéstechnológiájába kaptak betekintést a helyi gazdák.
Mint ismeretes, a dinnyetermesztés hatalmas változásokon ment keresztül Ukrajnában. Az orosz invázió következtében a nap érlelte, zamatos óriások bölcsője, a herszoni régió ideiglenes megszállása nagyban befolyásolta a piacot. Az ennek következtében kialakult piaci résre lettek figyelmesek a kárpátaljai gazdák, akik közül sokan úgy határoztak, megpróbálkoznak a dinnyetermesztéssel. Ennek aktuális technológiájába, a dinnyetermesztés fortélyaiba kaptak betekintést a jelenlévők kedden Nevetlenfaluban, szerdán pedig Nagydobronyban, ahol az Enza Zaden vetőmagok nemesítésére és zöldségmagok előállítására szakosodott észak-hollandiai székhelyű vállalat szakemberei tartottak előadást.
Varga István, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza a nevetlenfalui konferencia előtt tudósítónknak elmondta, a számok azt mutatják, hogy az elmúlt két évben Kárpátalján jelentősen megnőtt a dinnyetermesztők száma, a tapasztalathiány viszont okozott némi gondot a felmerülő problémák megoldásában. „A háború okozta sajnálatos gazdasági helyzet miatt, melynek következtében Dél-Ukrajnában, ahol a dinnyetermesztésnek nagy múltja van, nem tudnak most úgy termelni a gazdák, ahogy a piaci igény megkívánná. Vidékünkön is sokan felismerték, hogy a dinnyetermesztésben jó lehetőség van, emiatt tavaly és tavalyelőtt is többen megpróbálkoztak több hektáron dinnyét termeszteni. A helyiek ugyanakkor nem rendelkeznek még tapasztalattal, voltak a gazdáknak problémáik, felmerültek különböző gondok. Ezért gondoltuk azt, hogy egy olyan előadót hívunk meg, aki ebben a témakörben a segítségünkre tud lenni. Egy dél-ukrajnai szakember érkezett hozzánk, aki bemutatja a különböző fajtákat és azok termesztéstechnológiáját” – magyarázta a benei falugazdász.
„Az alatt a húsz év alatt, amióta Ukrajnában vagyunk, igyekszünk minőségi szolgáltatásokat nyújtani, magas szintű szakembereink vannak. Mikola Szova, a mai előadónk a dinnyetermesztés tapasztalt szakembere. Társaságunk székhelye Hollandiában van, mi pedig az ukrajnai kirendeltsége vagyunk; vetőmagok értékesítésével foglalkozunk, emellett szaktanácsokkal, konzultációkkal segítjük a termesztés folyamatát” – hangsúlyozta a konferencia elején Vaszil Felcan, az Enza Zaden nyugati régiójának értékesítő menedzsere.
Mikola Szova, az Enza Zaden Ukraine technikai menedzsere, a konferencia előadója, a háború kitörése előtt 13 éven át foglalkozott dinnyetermesztéssel a Herszon megyei Kahovkában. Szemléletes prezentációjában saját tapasztalatait osztotta meg a kárpátaljai gazdákkal: felhívta figyelmüket a palántázás, az ültetés és az öntözés fontos részleteire, valamint a kártevők elleni hatékony védelemre is hangsúlyt fektetett. A kárpátaljai gazdák eredményeit értékelve a szakember elmondta, vidékünkön van jövője a dinnyetermesztésnek: „Ebben a régióban van jövője ennek a tevékenységnek. A kárpátaljai gazdák második éve foglalkoznak komolyabban ezzel az ágazattal. Néhányukkal telefonon konzultáltam, próbáltam segíteni tanácsokkal őket. Meg kell mondjam, elég jól sikerült nekik, a lembergi piacon tudták értékesíteni a termést. Az íze jó, az időjárási körülmények adottak, úgyhogy ha lesz a gazdákban akarat, minden további nélkül lehet Kárpátalján dinnyét termeszteni” – mondta Mikola Szova.
Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke a konferencia célját kiemelve aláhúzta: szem előtt kell tartani, hogy a jövőben sikeresebbek és jövedelmezőbbek legyenek a kárpátaljai gazdák vállalkozásai, ennek elérésében nyújtanak segítséget az ilyen alkalmak. „Régi kapcsolatunk van egy holland vetőmagcéggel, amely Ukrajna egész területén jelen van. Kértük, hogy javasoljanak egy olyan szakembert, akinek gyakorlati tapasztalata van a dinnyetermesztésben. Az elmúlt két év a dinnyének egy óriási fellendülését hozta Kárpátalján, melyből jelentős jövedelmet lehet realizálni. A szakember eljött, rámutatott azokra a technológiai problémákra, esetleges hibákra és apróságokra, amelyek sikeressé vagy éppen sikertelenné tehetik a dinnyetermesztést” – fogalmazott Őrhidi László, hozzátéve: véleménye szerint aki részt vett ezen az eszmecserén, az hasznos tanácsokat hallott, és olyan tudással megy haza, melynek birtokában sikeresebb lehet a jövő évi termesztés.
Bár a régióban valóban többen kezdtek dinnyetermesztésbe, ez még nem elégíti ki az ukrajnai piaci igényeket, ugyanakkor világossá vált, hogy van és lesz kereslet a Kárpátalján termett dinnyére.
Az ukrajnai dinnyetermesztés az utóbbi időben nagy változásokon ment keresztül. Az orosz invázió következtében a tökfélék családjába tartozó népszerű gyümölcs bölcsője, a herszoni régió ideiglenes megszállása jelentős hatással volt a piacra. Ezt a rést kihasználva az elmúlt 2 évben egyre több kárpátaljai gazda kezdett dinnyetermesztésbe. A Kárpátalján még gyermekcipőben járó ágazat fortélyainak megismerése céljából szervezett kétnapos konferenciát a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány. A Nevetlenfaluban a közégházán gyűltek össze a gazdák, hogy a dinnyetermesztés aktuális technológiájával ismerkedjenek meg. A Jótékonysági Alapítvány a nagy tapasztalattal rendelkező holland székhelyű Enza Zaden vetőmag értékesítő társaság szakembereit kérte fel az előadás megtartására. Varga István, a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza elmondta, az elmúlt két évben Kárpátalján jelentősen megnőtt a dinnyetermesztők száma, a tapasztalathiány viszont némi gondot jelentett a felmerülő problémák megoldásában. Ifjabb Sztojka Miklós Öregakliból több mint 10 éve foglalkozik dinnyetermesztéssel. Elmondása szerint, az ágazat folyamatosan fejlődik és nagyon fontos megismerni a termesztés legújabb technológiáját. Nagydobronyban a Magyar Ház adott otthont a rendezvénynek. Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke felszólalásában kiemelte, a konferencia célja, hogy a jövőben sikeresebbek és jövedelmezőbbek legyenek kárpátaljai gazdák vállalkozásai. Mikola Szova, a konferencia előadója, a háború előtt 13 évig foglalkozott dinnyetermesztéssel a Herszon megyei Kahovkában. Prezentációjában saját tapasztalatait osztotta meg a kárpátaljai gazdákkal: a palántázás, az ültetés, az öntözés fontos momentumaira, valamint a kártevők elleni hatékony védelemre helyezve a hangsúlyt. A kárpátaljai gazdák eredményeit értékelve Mikola Szova elmondta, vidékünkön van jövője a dinnyetermesztésnek. A herszoni hiány fedezésére és a bevétel reményében Kárpátalján egyre többen kezdenek dinnyetermesztésbe, ám ez még mindig nem elegendő a megye és az ukrajnai piac igényeinek teljes fedezésére. Ez azt jelenti, hogy a jövőben biztosan lesz kereslet a minőségi kárpátaljai dinnyére.
A fehérgyarmati székhelyű Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács ViaTisa elnevezéssel indított képzéseket a turisztikai ágazatban tevékenykedő szakemberek, vállalkozók számára. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló, határon átnyúló projekt keretében Kárpátalja turisztikai életének fejlesztési lehetőségei és kitörési pontjai címmel szerveztek konferenciát. A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark Látogatóközpontjában megtartott rendezvényen Mester András, a KMTT elnöke elmondta: a képzések a kárpátaljai turizmusban szereplőknek segítenek abban, hogy minél jobban fel tudjanak készülni a turisták fogadására. Marianna Hotra, a Kárpátaljai Katonai Aminisztráció Turisztikai és Üdülési Főosztályának úgy fogalmazott: várjuk a győzelmet és a turistákat a világ minden részéről. Kiemelte: Kárpátalján mindig is virágzott a turizmus, aminek most különös jelentősége van.
A magyarságkutatás az egész nemzet jövőjét befolyásolja, mert benne van minden, ami az önismeretünkhöz tartozik: a kultúra, a nyelv, a hagyományok ápolása. Erről Szili Katalin az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központja 35. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tudományos konferencia megnyitóján beszélt. A miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta: azok a kutatások, amelyek az Ungvári Hungarológiai Központban folynak elősegítik a nemzeti összetartást, a magyarság identitásának megőrzését Kárpátalján. Bejelentette, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium a jövőben támogatni fogja az intézmény tevékenységét.
„Neki mindene volt a görögkatolikus magyarság és a görögkatolikus magyarságnak pedig mindene volt Szabó Jenő” – idézte videóüzenetében néhai Répássy Miklós államtitkár 1922-ben elhangzott beszédét Véghseő Tamás professzor, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára a Salánkon megrendezett emlékkonferencián, ahol Szabó Jenő egykori miniszteri tanácsos, főrendházi tag munkásságáról, helyi kötődéséről és életpéldájáról hallhattak előadásokat a résztvevők. Véghseő Tamás professzor mellett a konferencián előadást tartott Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója és Csirpák József, a salánki görögkatolikus egyházközség parochusa is. Szabó Jenő 1843-ban született az Ugocsa vármegyei Fancsikán, a helyi görögkatolikus lelkész családjában. Viszont egy éves korától Salánkon élt és nevelkedett. Szabó Jenő 1868-ban került a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium alkalmazásába, ahol előbb az elnöki osztály titkára lett, majd a vasúti osztályra került, s ott maradt mindaddig, míg nyugdíjba nem vonult. Vasúti politikájában döntő szempontként állt előtte a görögkatolikusok által lakott vidékek vonalainak a fejlesztése, és a kárpátaljai vicinálisok megépítése mellett neki köszönhető a Debrecen és Hajdúnánás közötti vonal lefektetése is. Az emlékművet, Csirpák Viktória szobrászművész alkotását a templom udvarán, az egykori paróchia helyén állították fel, ami szimbolikus, hiszen egykor maga Szabó Jenő is itt nőtt fel.
Kommunikációs, valamint probléma megoldási lehetőségek témakörben tartottak továbbképzést a „Fogadj örökbe egy nagymamát” elnevezésű projekt partnereinek az ukrajnai Dorcas Jótékonysági Alapítvány Közösségi Védőháló program felelősei a Makkosjánosi Helikon Hotelben. Az Ukrajnában már 19 éve működő, időseket segítő projektnek most, az országot ért orosz agresszió miatt még nagyobb aktualitása van. A programban résztvevő önkéntesekre fokozottabb terhelés hárul, ugyanakkor fontos, hogy a kommunikáció az idősekkel folyamatos és élő legyen. A témában Radvánszky Ferenc, a bótrágyi és mezőkaszonyi református gyülekezet lelkipásztora tartott előadást, kiemelve hogy nincs olyan probléma, amelyet Isten segítségével ne tudnánk megoldani. A közösség formálása kizárólag olyan emberekkel sikerülhet, akik elhivatottak és motiváltak. Az elért eredményt pedig hosszú távon is meg kell tanulni fenntartani. Ebben igyekszünk segíteni a partnereiknek, emelte ki Kovtun Okszána, a Közösségi Védőháló projekt felelőse. A háború következtében kialakult helyzet miatt egyre több idős marad magára Kárpátalján, ezért is fontos, hogy legyenek olyan segítőkész emberek, akik odafigyelnek a szép korúakra, mind az említett partnerszervezetek, mind a rokonok és a szomszédok.
„ViaTisa” elnevezéssel határon átnyúló, közös turisztikai projektet valósít meg az Europai Unió támogatásával a Fehérgyarmati székhellyel működő Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács. A turisztikai képzésekre összpontosító projekt Kárpátaljai elemeinek nyitókonferenciáját az elmúlt nap folyamán tartották meg a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark látogató központjába, ahová több mint 50, a kárpátaljai magyar faluturizmusban érdekelt vállalkozó érkezett. A két szervezet közös célja, hogy egy új, integrált turisztikai desztinációt hozzon létre, amely két szomszédos térség kultúráját és történelmi örökségét mutatja be. A projekt része egy hibrid képzési folyamat elindítása is, amelyhez már létre is hoztak egy weboldalt, amely segítségével különböző képzési elemeket sajátíthatnak el a résztvevők, majd jelenléti oktatáson sajátíthatják el a gyakorlati tudnivalókat is. Bár a fürdők jelenleg is teltházzal üzemelnek Kárpátalja szerte, azonban a helyi vendéglátók még nem heverték ki a koronavírus és a háború miatti nehézségeket. A nyitókonferencia a „Kárpátalja turisztikai életének és a kárpátaljai turizmus újraindításának lehetőségei” elnevezést kapta. A programban olyan témákat jártak körül, mint a falusi túrizmus, a határokon átnyúló turisztikai együttműködések, a turisztikai útvonalak vagy éppen a turisztikai attrakciók beépítése a vendéglátók kínálatába. Nem elég azonban a már meglévő nevezetességeinkre építenünk, a programpalettát úgy kell összeállítanunk, hogy új dolgokat is beépítünk. A kárpátaljai turizmusban évtizedekig szakemberhiány volt tapasztalható, erre reagált a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is, amely mára számos képzési szinten biztosít lehetőségeket a fiatalok számára. A kárpátaljai turisztikai élet fellendítésének egyik kulcsa kell, legyen a főiskola szerint is az aktív programok és lehetőségek beépítése a programkínálatba. A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanácsnak a „ViaTisa” projektje mellett jelenleg is fut egy másik HUSKAROUA-s projektje is, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel közösen valósítanak meg. A „ViaTisa” programmal kapcsolatos további információkat az érdeklődők a viatisa.com oldalon találhatnak meg, amely weblapon a későbbiekben egy applikáció is elérhetővé válik, amely segítséget nyújt a vidékünkre érkező pihenni vágyók számára.
Kárpátalja turisztikai életének és a kárpátaljai turizmus újraindításának lehetőségei címmel szerveztek szakmai konferenciát Tiszacsomán augusztus 26-án. Az eseményen a megjelentek a jelenlegi nehéz körülményekre reflektálva keresték közösen a lehetőségeket és utakat a kárpátaljai magyar turisztikai élet újraindítása céljából.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke elmondta: „A konferencia egyben nyitórendezvénye is a ViaTisa nevezetű programunknak, mely egy szoftpályázat keretén belül valósul meg, amit Fehérgyarmat önkormányzatával közösen bonyolítunk le. Ennek az egyik prioritása, hogy szeptember–október folyamán tíz képzést fogunk szervezni, ahol harminc fő vehet majd részt. A jelentkezés bárki számára nyitott. Azt tervezzük, hogy több helyszínen szervezzük majd meg a képzési alkalmakat, ebből adódóan a jelentkezők számára is könnyebb lesz a részvétel. A kárpátaljai falusi turizmus a Covid-járvány, majd a háború miatt bezárt, nem nagyon fogadnak vendégeket. A nyár folyamán megjelentek a belső turizmus által a látogatók, de sajnos ez nem elegendő arra, hogy a falusi turizmus megnyissa kapuit. Mindenki készen áll a nyitásra, de egyelőre 70-80 százalékban zárva tartanak a falusi vendéglátó egységek. Bízunk benne, hogy a háború után minden újra elindulhat. Ez a konferencia egyben erre a problematikára is próbál reflektálni.”
Dr. Berghauer Sándor, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács alelnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense, a konferencia előadója szerint a kárpátaljai magyar turizmus szerves része az ukrajnai, kárpátaljai turizmusnak. Mint mondta: „Gyakorlatilag azzal tudunk gazdálkodni, ami helyben van. Fel kell mérnünk azokat lehetőségeket, erőforrásokat, amelyek helyben vannak. Ezeket hasznosítva kell a turizmussal foglalkozóknak végiggondolni, hogy milyen pluszattrakciókat tudnak biztosítani az idelátogató turisták számára. A turisztikai piac a háború miatt megváltozott, és csak a belső turizmus működik. A mi régiónkban nagyon kevés a turisztikai attrakció, tehát valamilyen többletet kell adnunk az ideérkezőknek. Van számos olyan forrás, amelyet fejleszteni lehet, innovatívvá lehet tenni. Ezért szükséges az, hogy ezen közösen gondolkozzunk, és elkezdjünk tenni is ezeknek a lépéseknek az irányában.”
Dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, megyei tanácsi képviselő köszöntőjében kiemelte: „A főiskola igazodik a kárpátaljai fejlesztési tervhez és irányokhoz. Mivel Kárpátalján a nehézipar a jövőben sem elképzelhető, ezért mi is a turisztika fejlesztéséhez igazodva alakítottuk ki az oktatási koncepciónkat. Mindez többszintű. Az éven a Kárpátaljai Magyar Líceum létrehozásával szintén ebbe az irányban léptünk egyet, itt már elkezdődik azzal, hogy a testnevelés szakon belül lovaglást lehet majd tanulni a gyerekeknek, ez megnyitja a lovas turizmust. Hiszen a jövőben szükséges az új programok és attrakciók ajánlása a turisták számára, hogy évente visszajáró klientúra legyen. Kárpátalja sajnos mindebben még nincs kiaknázva. A másik lehetőség a vízi turizmus, amely még szintén kiaknázatlan terület. A sportturizmusban is nagyon sok lehetőség van még Kárpátalján. A Covid és a háború mindenkit ráébresztett arra, hogy újra kell gondolni a turizmus szervezését a vidéken. A saját narratívánkat pedig érthetővé kellene tenni mindenki számára. Ehhez arra lenne szükség, hogy a már meglévő emlékhelyeknél megjelenjenek a QR-kódok, amelyek pontos leírást adnak egy-egy szoborról, épületről. Ezzel is foglalkozni szeretnénk.”
A konferencia keretében szó esett a határ menti turisztikai együttműködésekről, a kárpátaljai falusi vendéglátókról, tematikus útvonalakról a vidéken, valamint a turisztikai élet helyzetéről, mely témákat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének adjunktusai és docensei vázoltak fel.
A program a Fehérgyarmat központú Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács közös határon átnyúló projektje, mely a HUSKROUA pályázati program keretében valósul meg.
Az Ungvári járásban megkezdődött az Ukrán Sugáronkológusok Társasága (UTRO) civil szervezet kétnapos tudományos és gyakorlati konferenciája A sugáronkológia aktuális kérdései Ukrajnában címen. A rendezvény online és offline formátumban is zajlik egyaránt, számos nemzetközi szakember részvételével.
A fórum egyik szervezője a Kárpátaljai Rákellenes Központ.
A rendezvényt Valentina Ivankova professzor, az UTRO civil szervezet elnöke, az Ukrán Egészségügyi Minisztérium Nemzeti Rákkutató Intézete Sugár-onkológiai Kutatóosztályának vezetője, az orvostudományok doktora nyitotta meg. A konferencia résztvevőit Vaszil Demjancsuk, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke köszöntötte, aki mindenekelőtt köszönetet mondott a katonáknak, hogy általuk lehetőséget kaptak egy ilyen találkozókra és a tervek megvalósítására. Az orvosokhoz fordulva megköszönte az emberi életek megmentéséért tett erőfeszítéseiket az ukrán valóság rendkívül nehéz körülményei között. „Munkájuk segít a betegeknek leküzdeni a betegséget és visszatérni az aktív élethez” – mondta el.
Ez a konferencia egyedülálló lehetőség a tapasztalatcserére, a gyakorlati és elméleti készségek megvitatására, a sugáronkológia területén zajló fejlemények és eredmények tanulmányozására.
A konferencián a következő országok vettek részt: Ukrajna, Ausztria, Svájc, Svédország, Ausztrália, Izrael, Nagy-Britannia, USA.