Az emberiség fennmaradása szempontjából a hulladék kérdése bolygónkon régóta az egyik legnagyobb probléma.
Az elmúlt két évben a koronavírus járvány miatt pedig példátlan méreteket öltött. Bár úgy tűnik, hogy a karanténban lévő emberiségnek kevesebb szemetet kellene generálnia, ám ennek éppen az ellenkezője történt – a helyzet csak romlott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban kijelentette, hogy rengeteg a Covid-19 világjárvány elleni küzdelem során felhalmozódott egészségügyi hulladék, ami közvetlen veszélyt jelent az emberek egészségére és életére, valamint egész környezetre. Az egyszerűen kidobott használt fecskendők, a laborvizsgálatokhoz szükséges készletek és a vakcinákat tartalmazó injekciós üvegek több tízezer tonna egészségügyi hulladékká változott, áll az ENSZ Egészségügyi Ügynöksége jelentésében.
Emellett a 71 oldalas dokumentumban nyilvánosságra hozott adatok szerint a 2020 márciusától 2021 novemberéig tartó időszakban, az ENSZ honlapján keresztül 87 ezer tonna egyéni védőeszköz képezi a hulladék nagyobb részét. Több mint 140 millió teszt-készletet szállítottak ki, ami 2600 tonna, többségében műanyag és vegyi hulladék képződéséhez vezethet. A becslések szerint körülbelül 8 milliárd adag vakcinát használtak fel világszerte, ezzel 144 000 tonna hulladékot termeltek üvegfiolák, fecskendők, injekciós tűk és védődobozok.
Bár a WHO nem javasolja a kesztyű használatát az oltóanyag-injekció beadása során, a jelentés szerint ez valószínűleg bevett gyakorlat. A jelentés készítői Nagy-Britannia példájára hivatkozva azt javasolták, hogy minden egészségügyi dolgozó átlagosan heti 50 pár kesztyűt dob ki.
Michael Rayan, a WHO rendkívüli helyzetekkel foglalkozó igazgatója megjegyezte: „A szükséges védőeszközök biztosítása az egészségügyi személyzet számára elengedhetetlen. De az is fontos, hogy biztosítsuk azok biztonságos használatát a környezet károsítása nélkül.”
Összességében jelenleg az egészségügyi intézmények körülbelül 30%-a (a legkevésbé fejlett országokban – 60%) nemcsak a járvány képezte hulladék újrahasznosítását végző berendezéssel nem rendelkezik, de még a hagyományos hulladékot sem tudják újrahasznosítani.
A kiselejtezett anyagok potenciális veszélyt jelentenek az egészségügyi dolgozókra: égési és tűszúrás okozta sérülések, a mikrobák okozta betegségek. Veszélyt jelent a rosszul kezelt hulladéklerakók közelében élők számára, akik a hulladékok elégetése miatt szennyezett levegő és az ivóvíz rossz minősége miatt szenvedhetnek, illetve a sokféle fertőzést magával hordozó kártevők, amelyek igen kedvező feltételeket teremthetnek egyik vagy másik betegség kialakulásának.
A WHO jelentése nem tartalmaz konkrét példákat arra vonatkozóan, hogy hol halmozódtak fel ezek a hulladékok, de megemlít olyan problémát, mint a hulladék újrahasznosításának hiánya India vidéki járásaiban, valamint nagy mennyiségű székletet tartalmazó leülepedések a madagaszkári karantén létesítményekben. Könnyen rájöhetünk arra, hogy ez a probléma nem korlátozódik Dél-Ázsiára vagy Afrikára, hanem a Föld szinte minden szegletére jellemző.
A WHO ismét reformokra és további befektetésekre szólított fel, beleértve a csomagolás használatának csökkentését, az egyéni védőeszközök észszerűbb használatát és a tűzveszélyes hulladékok feldolgozása technológiájába való beruházás.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1. és 12. között vonult le a Tiszán, ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
A Lengyelországot sújtó állandó szmog elleni harc új eszközét, hangágyút teszteltek a kutatók: a hanghullámok a mérgező részecskéket magasabbra lökik a légkörben, hogy a lakosok fellélegezhessenek.
A kísérleti eszköz egy fém konténerre állított fordított kúpból áll, amely hat másodpercenként ad ki hangot. A cél, hogy elűzze a szmogot a Kalwaria Zebrzydowska nevű városból, mely sok más lengyel városhoz hasonlóan minden télen problémával küzd, amikor az emberek fűteni kezdenek. Naplemente után sűrű szmog ereszkedik a városra, ahogy a kémények okádni kezdik magukból az átláthatatlan füstöt.
Lengyelország az egyik legszennyezettebb levegőjű európai ország, az év legrosszabb időszakaiban száz százalékponttal lépi túl az európai uniós normát – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.
Hanghullámok képzésével az ágyú segít csökkenteni a káros szállópor koncentrációját a város levegőjében. „Acetilén és levegő égése révén vertikális lökéshullámot hozunk létre. A hullám magasabbra löki a szennyezett levegőt” – mondta Dominik Grybos, a krakkói Bányászati és Kohászati Akadémia munkatársa. A toxikus részecskék ezáltal több száz méterrel magasabbra kerülnek, így a városlakókra ártalmatlanná válnak. „Azt figyeltük meg, hogy ha fél-egy órán át használjuk a hangágyút, a szennyezettség mértéke 15-30 százalékkal csökken 2-3 kilométeres körzetben” – mondta Grybos, hozzátéve, hogy ez a hatás 1-3 órán át tart.
A kutatók még dolgoznak a részletek finomításán. Az ágyú egyórás használatának költsége a becslések szerint 1000-1500 zloty körül van. Grybos reméli, hogy az eszköz kereskedelmi használatba kerülhet.
Kalwaria Zebrzydowska lakosai a hangok ellenére támogatják az ötletet. „A szmog nagyon sűrű itt. Nem szellőztethetjük ki a lakásainkat, annyira büdös van. Szóval ha használ, teszteljék. A hangját alig halljuk, olyan, mintha tűzijáték lenne” – fogalmazott a városban élő Jolanta Walkowicz.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Fontos kérdés ez, mivel az Európai Unióban 2030-tól kizárólag elektromos autókat lehet majd értékesíteni. Sokan egyelőre szkeptikusak, miután a villanyautók működése meglehetősen összetett, így nehéz átlátni, pontosan mennyire környezetbarát technológiáról van szó.
A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) előrejelzése szerint az évtized végére mintegy 125 millió elektromos autó közlekedik majd világszerte, ekkora léptéknél pedig már nagyon nem mindegy, hogy mennyire terheli a környezetet az elektromos hajtás.
Az elektromos autók mindenképpen tisztábbak, mint a robbanómotoros változatok, legalábbis ami a helyi légszennyezést illeti. Ez érthető is, hiszen a villanyautók közlekedés közben valóban zéróemissziósak, semmilyen égésterméket nem pöfögnek ki. Ha csak ezt nézzük, kétségtelen, hogy melyik a jobb választás. Ugyanitt említhetjük a zajszennyezést is, mert bár a modern robbanómotoros autók sem túl hangosak, a hangtalanul suhanó elektromos autókhoz képest még így is zajforrásnak tekinthetők.
Ami fontosabb, az az elektromos autókhoz köthető egyéb környezeti terhelés, ami főként természetesen az üzemeltetésükhöz szükséges elektromos áram előállítását jelenti. Ezen a téren nem sok lehetősége adódik azoknak, akik elektromos autó beszerzését fontolgatják: az áram onnan jön, ahonnan az adott országok előállítják, lehetőleg megújuló energiaforrások – nap-, szél-, vízenergia – segítségével.
A következő fontos tényező az e-autókban használt akkumulátorok kérdése. Ehhez a jelenlegi technológiák alapján kobaltra, lítiumra és rézre van szükség, amelyek bányászata több szempontból problémás. A világ kobaltfelhasználásának mintegy 60 százaléka jelenleg Kongóból származik, ahol a The Guardian brit lap információi szerint gyerekmunkásokat is dolgoztatnak a bányákban. Az etikai problémákon túl pedig a bányászat komoly környezetszennyezéssel járhat, ami aggasztó abból a szempontból, hogy a jelenlegi trendek szerint a bányászott kobalt mennyiségének többszörösére lesz szükség az előttünk álló évtizedben az e-autók elterjedéséhez. Szerencsére elképzelhető, hogy erre lesz megoldás, a Tesla ugyanis nemrég bejelentette, hogy már dolgoznak a kobaltmentes akkumulátorok kifejlesztésén.
Hasonlóan problémás a lítium bányászata: vízhiányt, elsivatagosodást és súlyosan mérgező anyagok környezetbe való beszivárgását eredményezheti. Utóbbi esetben megoldást jelenthet egy viszonylag új technológia, amely lehetővé teszi, hogy a bizonyos kőzetekben megtalálható lítium-karbonátból állítsák elő az alapanyagot. Ennek köszönhetően rövidülhetnek az ellátási láncok, miáltal szintén csökken az e-autók ökológiai lábnyoma. A helyzet tovább javulhat, ha a korábban gyártott lítiumion-akkumulátorok újrafelhasználásához létrejön az ezt lehetővé tévő technológia.
Ez a kör egyelőre nem az e-autóké, más kérdés, hogy a benzines és dízelautókban is akad épp elég alkatrész és felhasznált anyag, amelynek előállítása környezeti vagy etikai szempontból problémás. Szintén enyhítheti az e-autók környezeti terhelését, ha a fentihez hasonló alternatív megoldásokat találnak ki. A Reuters értesülései szerint a Tesla a kisebb hatótávú autóihoz lítium-vas-foszfát akkumulátorokat fejleszthet ki, ezek olcsóbbak és a kobalthoz képest az előállításuk is zöldebb.
Mint látható, az elektromos autók, bár gyártásuk és üzemeltetésük távolról sem zéróemissziós, szinte minden tekintetben környezetkímélőbbek, mint robbanómotoros társaik. A technológia fejlődésével pedig a mérleg nyelve még inkább az elektromos hajtás irányába billen majd el a közeli jövőben.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) és a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) új kutatása megdöbbentő eredményeket hozott: a világ leggazdagabb emberei olyan mértékű szén-dioxid kibocsátást okoznak, amely veszélyezteti a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartására irányuló reményeket. A tanulmány felszólítja a kormányokat, hogy lépjenek fel az úgynevezett „luxus” szennyezés ellen.
Az új kutatás eredményei nem jósolnak sok jót: 2030-ra az emberiség leggazdagabb 1 százalékának szén-dioxid-kibocsátása harmincszor nagyobb lesz, mint ami a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásával összeegyeztethető a Párizsi Megállapodásban foglalt hőmérsékleti célok szerint.
Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2030-ban a leggazdagabb 1 százalék a globális szén-dioxid-kibocsátás 16 százalékáért lesz felelős, miközben a világ szegényebb felének szén-dioxid-kibocsátása jóval a 1,5°C-kal összeegyeztethető szint alatt marad. Ez azért is aggasztó, mert a bolygó már most is nagyjából 1,1°C-kal melegedett, és a tudósok szerint az 1,5°C-ot meghaladó felmelegedés világszerte pusztító következményekkel járna.
A luxus hobbik jelentik a legnagyobb veszélyt
Nafkote Dabi az Oxfam klímapolitkai vezetője nyilatkozatában elmondta, hogyaz elit által okozott kibocsátás világszerte szélsőséges időjárás viszonyokat gerjeszt és veszélyezteti a globális felmelegedés korlátozására irányuló nemzetközi célt.
A tanulmány arra szólítja fel a politikai döntéshozókat, hogy korlátozzák a mega-jachtokat, a magánrepülőket és a szabadidős űrutazásokat, annak érdekében, hogy csökkentsék a gazdagok által okozott kibocsátás mértékét.
Egy múlt hónapban közzétett tanulmányában Lucas Chancel francia közgazdász úgy becsülte, hogy „egy 11 perces [űr]repülés utasonként nem kevesebb, mint 75 tonna szén-dioxidot bocsát ki, ha a közvetett kibocsátást is figyelembe vesszük.” Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez milyen mértékű szennyezést jelent látni kell, hogy a világ népességének nagyobb része, körülbelül egymilliárd fő évente fejenként egy tonna szén-dioxidot bocsát ki. Vagyis életük során ez az egymilliárd fős csoport kevesebb, mint 75 tonna szén-dioxidot bocsát ki fejenként.
Ezzel szemben egy néhány perces űrutazás legalább annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint egy átlagember ebből az egymilliárdból egész élete során.
Tim Gore, a kutatás egyik vezetője elmondta, hogyaz 1,5°C-os párizsi cél eléréséhez szükséges globális kibocsátási rés a világ leggazdagabb polgárainak túlzott kibocsátását tükrözi.
Ezért olyan intézkedéseket várnak a kormányok részéről, amelyek a leggazdagabbakra irányulnak, mert szükség van a szén-dioxid-kibocsátás egyenlőtlenségének csökkentésére.
A kutatók úgy fogalmaztak, hogy a tanulmány rávilágít a fennmaradó és gyorsan csökkenő globális szén-dioxid-keret igazságosabb eloszlásának biztosításával kapcsolatos kihívásokra.
„Ha a jelenlegi pályán haladunk tovább, akkor a jövedelmek és a kibocsátások terén a világ népessége között továbbra is megmaradnak az éles egyenlőtlenségek, ami kihívást jelent a Párizsi Megállapodás középpontjában álló méltányossági elvvel szemben.” – nyilatkozták.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
A kidobott elektronikus eszközök tömege idén meghaladja az 57 millió tonnát, ami több, mint a kínai nagy falé – írta a BBC hírportálja.
A becslést a kidobott elektromos és elektronikus eszközök globális problémája ellen küzdő nemzetközi szakértői csoport (WEEE Forum) végezte. Rámutattak, hogy a leselejtezett holmi óriási értéket képvisel.
A Világgazdasági Fórum egy 2019-es jelentése alapján a világ elektronikus hulladékának értéke 62,5 milliárd dollár (19 ezer milliárd forint), több, mint számos ország GDP-je.
„Egy tonna leselejtezett mobiltelefonban több az arany, mint egy tonna aranyércben” – mondta Rüdiger Kühr, az ENSZ fenntarthatósági programjának (Sustainable Cycles, SCYCLE) igazgatója.
A mobiltelefonokon kívül – többek között – hűtőszekrények, vízforralók, tévék, elektronikus játékok és sporteszközök alkotják az úgynevezett e-hulladékot, amelynek mennyisége évente kétmillió tonnával nő a világon. A becslések szerint kevesebb mint 20 százalékát gyűjtik össze és hasznosítják újra.
„A mobiltelefonok fejlesztésének üteme például a régebbi készülékek gyorsuló lecseréléséhez vezetett” – mondta Pascal Leroy, a WEEE igazgatója.
A fogyasztók sem biztos, hogy megfelelően bánnak az e-hulladékkal: az Egyesült Királyság háztartásaiban akár 40 millió használaton kívüli készülék lapulhat a Királyi Kémiai Társaság 2019-es tanulmánya szerint.
Sok értékes és ritka anyag rejtőzik a leselejtezett elektromos eszközökben, melyekre több iparágban is szükség van. A mobiltelefonokban lévő gallium orvosi hőmérőkben, LED-ekben, napelemekben, távcsövekben alkalmazható, az arzén tűzijátékhoz és favédő anyagok előállításához kell, az ezüstöt tükrök, napra sötétedő, úgynevezett reaktív lencsék, érintőképernyőkhöz való antibakteriális textilek és kesztyűk előállításához használják, az indiumra tranzisztorokhoz, mikrochipekhez, a Forma-1-es autók golyóscsapágyainak bevonatához van szükség.
„A fogyasztók a helyes dolgot akarják tenni, de megfelelő tájékoztatásra és könnyen elérhető infrastruktúrára van szükségük, hogy társadalmi normává váljon az e-hulladék gyűjtése és elhelyezése” – magyarázta Leroy. Arra is kitért, hogy az e-hulladék gyűjtése és újrafelhasználása az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkenti.
„Minden tonna elektronikus hulladék újra felhasználásával mintegy két tonna szén-dioxid-kibocsátását akadályozhatjuk meg” – tette hozzá.
Forrás: profitline.hu
[type] => post
[excerpt] => A kidobott elektronikus eszközök tömege idén meghaladja az 57 millió tonnát, ami több, mint a kínai nagy falé - írta a BBC hírportálja.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1634248200
[modified] => 1634239642
)
[title] => Idén a kínai nagy falnál is nagyobb tömegű lesz az elektronikus hulladék
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=75423&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 75423
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 75425
[image] => Array
(
[id] => 75425
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/elektronikai-hulladek-900x600-1.jpg
[original_lng] => 672928
[original_w] => 900
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/elektronikai-hulladek-900x600-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/elektronikai-hulladek-900x600-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/elektronikai-hulladek-900x600-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/elektronikai-hulladek-900x600-1.jpg
[width] => 900
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/elektronikai-hulladek-900x600-1.jpg
[width] => 900
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/elektronikai-hulladek-900x600-1.jpg
[width] => 900
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/elektronikai-hulladek-900x600-1.jpg
[width] => 900
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1634228862:4
[_thumbnail_id] => 75425
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1265
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1634215803
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1634228814
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644091376
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Tíz másodpercenként egy kamionnyi műanyagszemét kerül a tengerekbe és óceánokba, az ENSZ becslése szerint ez 2050-re oda vezethet – a túlhalászással kiegészülve -, hogy több műanyagszemét lesz ezekben a vizekben, mint hal – mondta Áder János, Magyarország köztársasági elnöke szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A magyar államfő a Budapesten november 29. és december 5. között sorra kerülő Planet 2021 fenntarthatósági expó alkalmából tartott interjúsorozatát folytatva ezúttal a tengerek, óceánok védelmének fontosságát hangsúlyozta.
Kiemelte, a Föld népességének harmada a tengerekből és óceánokból nyeri ki a fehérjeszükségletét, a sós vizek halbősége ezért döntő fontosságú az egyre nagyobb népesség élelmezése szempontjából. A tengerek és óceánok védelme emellett azért is kulcsfontosságú, mert az ott élő fitoplanktonok több szén-dioxidot kötnek meg, mint a bolygó valamennyi erdeje együttvéve – mondta Áder János. Hangsúlyozta, az emberiség ugyanakkor műanyaghulladékokkal, valamint kőolajjal és különböző vegyi anyagokkal is szennyezi a tengereket.
A köztársasági elnök kifejtette, a tengerekbe jutó műanyaghulladékok nemcsak esztétikai okokból, hanem azért is problémát jelentenek, mert az uv-sugárzás hatására úgy darabolódnak fel, hogy bekerülnek a tengeri táplálékláncba és így előbb-utóbb megjelenhetnek az emberek szervezetében is. A tengerek szennyezésének csökkentése mellett sokat kell változtatni a tengeri halászaton is, amely mögött ugyanakkor nagyon komoly lobbi áll, és globálisan mintegy 20 milliárd dollár állami támogatást kap – mondta az államfő.
Áder János aláhúzta, mindenképpen meg kell szüntetni a túlhalászást, meg kell változtatni az óriási károkat okozó halászati módszereket, továbbá a – szárazföldek mintájára – növelni kell az óceánok, tengerek természetvédelmi területeit. Utóbbi még nem éri el a 10 százalékot sem, a cél pedig az, hogy a védett területek aránya 30 százalékra emelkedjen – tette hozzá.
Az államfő felhívta a figyelmet arra is, hogy a tengeri halak fogyasztása kiváltható lenne Magyarországon tenyésztett édesvízi halakkal. „Elő kell venni a régi recepteket, a néhány száz évvel ezelőtti recepteket, amikor tényleg bőviben voltunk halnak” – mondta.
Áder János szólt arról is, hogy Magyarország elsősorban folyói tisztán tartásával, valamint jó minőségű halak termelésével tudja segíteni a tengerek, óceánok védelmét szolgáló nemzetközi összefogást.
Magyarországnak emellett támogatnia kell a tengeri védett területek kialakítását, a védett halfajok számának növelését, valamint a vonóhálós halászat betiltását – mondta.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Tíz másodpercenként egy kamionnyi műanyagszemét kerül a tengerekbe és óceánokba, az ENSZ becslése szerint ez 2050-re oda vezethet - a túlhalászással kiegészülve -, hogy több műanyagszemét lesz ezekben a vizekben, mint hal - mondta Áder János, Magy...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1634137680
[modified] => 1634125439
)
[title] => Áder: 2050-re több műanyag lehet a tengerekben, mint hal
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=75333&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 75333
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 75334
[image] => Array
(
[id] => 75334
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ader-janos.jpg
[original_lng] => 158560
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ader-janos-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ader-janos-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ader-janos-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ader-janos-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ader-janos.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ader-janos.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/ader-janos.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1634114643:10
[_thumbnail_id] => 75334
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1307
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1634114642
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1634114642
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644568071
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Mintegy 3760 tonna műanyaghulladék – bevásárlózacskó, vizespalack, polisztirol, mikroműanyag – lebeg a Földközi-tenger felszínén a Görög Tengerkutató Központ (HCMR) tanulmánya szerint.
„Ez sokkoló mennyiség. Sokkoló mindenekelőtt azért, mert az úszó műanyagon kívül az anyag nagy része a tengerfenékre süllyed” – írják szakértők a Frontiers in Marine Science című tudományos lapban megjelent jelentésükben.
A Földközi-tenger a műanyagszennyezettség gócpontjának számít a Kosztasz Ciarasz vezette kutatócsoport szerint, mivel sok partszakasz sűrűn lakott. Ehhez járulnak még hozzá olyan tényezők, mint a turizmus, a halászat, a hajózás és nem utolsósorban a beltenger geográfiája is, hiszen viszonylag kis mértékű a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közötti vízcsere.
Egy új számítási modell szerint a tudósok arra jutottak, hogy évente mintegy 17 600 tonna műanyag landol a Földközi-tengerben, ebből 3760 tonnányi lebeg a felszínen, 2800 tonnányi lesüllyed, a többi része pedig a partra mosódik.
Világszerte több mint 250 ezer tonnányi műanyag szemét lebeg az óceánok felszínén. „A műanyag tengeri eloszlását vizsgáló szimulációkat jelenleg nagymértékű bizonytalanság jellemzi” – mondta el Ciarasz. Ennek hátterében elsősorban a folyamatok komplexitása áll.
Míg például a műanyag zacskók hosszú időn át a felszínen lebegnek, más műanyagok gyorsan lesüllyednek. Egyeseket elnyelnek a tengeri állatok, organizmusok, mások apró részekre esnek szét. Ehhez jön még a szél, a hullámok, az áramlatok ereje, amely a műanyagot messzire hajtja. A tudósok ezeket a tényezőket mind figyelembe vették. Ez alapján többek között meghatározták azokat a régiókat, ahol különösen sok műanyag kerül a tengerbe.
Új számítási modelljük segíthet a környezetszennyezés korlátozására hozott intézkedések hasznosságának ellenőrzésében, az intézkedések célzottabb kidolgozásában és alkalmazásában – fejtette ki Ciarasz.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Döglött delfinek tucatjait mosta partra a víz a héten Hollandiában a Watt-tengeri szigeteken, az elpusztult tengeri emlősök szokatlanul magas száma aggasztja a természetvédőket.
Az Utrechti Egyetemen a döglött delfinek gyomortartalmának és általános egészségi állapotának vizsgálatával próbálják kideríteni a tömeges delfinpusztulás okát, ami lehet járvány vagy környezeti ártalom. Közönséges barnadelfinek, más néven közönséges disznódelfinek összesen mintegy 100 felnőtt, 1,40 – 1,70 méteres példányát találták holtan, a legtöbbjüket erősen bomló állapotban, amiből arra következtetnek, hogy hosszabb ideje lebegtek döglötten a tengerben, mielőtt a víz partra mosta őket.
Az állatok az oszlásnak nagyjából ugyanazon szakaszában vannak, ami annak jele, hogy mind egyidőben pusztultak el. A Natuurmonumenten holland természetvédelmi szervezet attól tart, hogy a tömeges delfinpusztulás egy szélerőműpark építésével vagy tenger mélyén heverő világháborús lövedékek közelmúltban történt megsemmisítésével függ össze.
Egy disznódelfinek védelmével foglalkozó német egyesület szerint az állatokon látható véraláfutások és jellegzetes bőrsérülések arra utalnak, a legutóbbi tengeri aknamentesítést anélkül hajtották végre, hogy megfelelő intézkedéseket hoztak volna az állatok védelmére a halálos hanghatásoktól. Hivatalos becslések 1,3 millió tonnára teszik az Északi-tenger Németországhoz tartozó részének mélyén heverő világháborús lőszer mennyiségét.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
A klímaváltozás, amelynek az elmúlt évtizedekben szemtanúi lehettünk, az utóbbi időben jelentősen felgyorsult, és negatív következményeit már érzékeli a Föld lakossága. Ha a felnőttek valahogy megbirkóznak velük, akkor a gyerekek valójában egy rendkívül negatív éghajlati helyzet túszai lettek.
Jelenleg a bolygón élő gyermekek csaknem fele (2,2 milliárdból 1 milliárd) állandóan jelleggel „rendkívül magas kockázatnak” van kitéve az éghajlati válság és a katasztrofális környezetszennyezés hatása miatt, áll az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja nemrégiben közzétett speciális jelentésében. Henrietta H. Fore, a szervezet ügyvezető igazgatója „hihetetlenül szörnyűnek” nevezte a jelenlegi éghajlati helyzetet és annak a gyermekekre gyakorolt hatását, számolt be a népszerű brit The Guardian.
A dokumentum szerint, a világon szinte minden gyermek annak a kockázatnak van kitéve, hogy már érzékeli az extrém hőség, az árvizek, ciklonok, betegségek, szárazság és a légszennyezés hatásait. Ugyanakkor a 33 „kedvezőtlen” ország egyikében élő egymilliárd gyermek azonban három vagy négy hasonló kockázati tény kombinációját tapasztalhatja. És földrajzilag itt Indiát, Nigériát és a Fülöp-szigeteket övező régiókról van szó, ezen kívül ide tartoznak a Szahara sivatagtól délre lévő afrikai országok is.
A jelentés ifjú aktivisták részvételével készült, az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik jól ismert, radikális eko-aktivistája Greta Thunberg iskolai sztrájkja harmadik évfordulója alkalmából. A jelentés szövege a fiatalok aktívabb bevonására szólít fel a bolygó számára fontos kérdések megoldásában.
Henrietta H. Fore, az ENSZ Gyermekalapja ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a jelentés először ad „teljes képet arról, hogy a gyerekek hol globális éghajlatváltozás hatásainak, és ez a kép rendkívül borzasztó. Ezért gyakorlatilag egyetlen gyermek sincs biztonságban a Földön”.
Elmondása szerint „a gyermekek különösen érzékenyek a veszélyes éghajlati jelenségekre, és a felnőttekhez képest a gyermekeknek több élelemre és vízre van szükségük. Ezért kevésbé képesek túlélni a szélsőséges időjárási körülményeket”.
