Az elmúlt héten tovább folytatódott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeti közgyűléseinek sora.
Az Ungvári Középszintű Szervezethez tartozó alapszervezetek közgyűléseinek munkájában Balogh Lívia elnök asszony is részt vett, részletesen tájékoztatta a tagságot a Szövetség tevékenységéről és a háború miatt elé tornyosuló nehézségekről, valamint Ukrajna és a világpolitika helyzetét elemezve megvilágította mindennapjaink eseményeit.
Ungváron Kulin Judit, a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének elnöke beszámolójában ismertette a KMKSZ alapítványai által kezelt támogatási rendszereket, melyeken keresztül sok ungvári magyar is hozzájutott különféle anyaországi támogatásokhoz. Elmondta, hogy rendezvényeik többsége a szabályozások miatt még mindig szűk körű volt. Megemlékeztek a magyar kultúra napjáról, a március 15-i nemzeti ünnepről, Bercsényi Miklósról, az 1956-os magyar forradalomról és a sztálinizmus ungvári áldozatairól, valamint számos más szervezettel összefogva igyekeztek színesíteni az ungvári magyar kulturális életet. Az elnök asszony örömmel tájékoztatta a tagságot arról, hogy sikerült feltérképezni az ungvári Kálvária temetőt, amit a Rákóczi-főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja végzett el. Az alapszervezet együttműködik a Kárpátaljai Megyei Filharmóniával, az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Líceummal, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságával (RIT). Kulin Ágnes, a RIT elnöke tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit a társaság tevékenységéről, az együttműködés részleteiről, a társaság által odaítélt díjakról és ösztöndíjról.
A közgyűlés végén megvitatták az ungvári alapszervezet tervezett programjait.
Eszenyben Hadar Kristóf szavalatával és nemzeti himnuszunk éneklésével kezdődött a helyi KMKSZ-alapszervezet közgyűlése. Molnár Lívia, a KMKSZ Eszenyi Alapszervezetének elnöke beszámolójában kiemelte, hogy 2023-ban újra részt vettek a Nemzeti Művelődési Intézet által meghirdetett szakkörökön, ezúttal gyöngyfűző és quilling szakkört indítottak a faluban. Május első vasárnapján, anyák napján terveznek egy közös kiállítást, a helyi kultúrházban az elkészült munkákat fogják bemutatni. Idén gyertyakészítő, bútorfestő és natúrkozmetika-szakkörre várják a jelentkezőket. Eszenyből 17 műtétre szoruló beteg kapott a Szövetségtől egészségügyi támogatást, 15 gazda járult hozzá a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program sikeréhez. Megemlékeztek a sztálini terror eszenyi áldozatairól is.
Februárban a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány Gazdaasszony Tagozata Süsd ki magad! programjának első rendezvénye Eszenyben valósult meg, ahová megyénk minden részéből érkeztek asszonyok, akik megsütötték a vidékükre jellemző fánkot.
A beszámoló közgyűlés a Szózat eléneklésével és tartalmas beszélgetéssel ért véget.
Csapon is megtartotta idei beszámoló közgyűlését a KMKSZ helyi alapszervezete. Balogh Lívia, az alapszervezet elnöke kiemelte az elmúlt év rendezvényei közül, hogy Bicske város meghívására 2023-ban újra 30 csapi iskolással és 6 kísérővel egy tartalmas táborra kapott meghívást az alapszervezet, amit Zánkán szerveztek meg. A jól működő testvértelepülési kapcsolatnak köszönhetően a csapiak is fogadni tudták Bicske képviselő-testületét Bálint Istvánné polgármester asszony vezetésével, akik az alzhauseni iskola adományát is továbbították a helyi magyar iskola alsós osztályainak. A KMKSZ Csapi Nyugdíjasklubjának meghívására pedig a szilvalekvárfőzésen részt vett Bicske nyugdíjasklubja is. Az éves megemlékezések mellett az adventi készülődés és Tóth Péter Lóránt versvándor estje is színesítette az alapszervezet életét. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület jóvoltából pedig néhány taguk részt vehetett Lakiteleken egy szakmai úton.
A tagság elfogadta a pénzügyi beszámolót, a nyugdíjasklub beszámolóját, majd együtt köszöntötte az aznap születésnapját ünneplő Belovics Lenát, a nyugdíjasklub elnökét.
AKMKSZ Munkácsi Alapszervezetemárcius 15-én tartotta meg soron következő közgyűlését, melynek a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvényterme adott otthont.
A napirendi pontok ismertetése és elfogadása előtt a tagság egyperces néma főhajtással emlékezett meg a szervezet elhunyt tagjairól.
Évértékelő elnöki beszámolójának elején Korolyova Erzsébet kiemelte, hogy a kihívások ellenére az alapszervezet igyekezett minden, a munkácsi magyar közösség számára fontos rendezvényt megszervezni. Amellett, hogy a munkácsiak részt vettek a KMKSZ által szervezett megyei rendezvényeken, számos alkalmat szerveztek ők maguk is: többek között március 15-én csendes koszorúzással méltatták az 1848–1849-es szabadságharc hőseit a podheringi győztes csata helyszínén állított emlékműnél; együtt tekintették meg a Déryné ifjasszony című játékfilmet is a januári beregszászi premiert követően márciusban a Munkácsy Mihály Magyar Házban; augusztus 11-én átadták a kendereskei kilátóhoz vezető gyalogút utolsó szakaszát is; november 19-én a sztálini terror áldozataira emlékeztek a Rákóczi-kastély udvarán lévő emléktáblánál; részt vettek számos színházi előadáson, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel közösen tanszercsomagot adtak át a Rákóczi-középiskola és a 14. Számú Általános Iskola elsősei számára; december 21-én pedig ötödik alkalommal ünnepelték együtt a szeretet ünnepét a Munkácsi Magyarok Karácsonyán. Augusztus 16-án az alapszervezet elnöksége nyilatkozatot tett, melyben mélységesen sajnálatosnak tartja a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának, Schink Istvánnak az indokolatlan felmentését posztjából. Azóta újra Schink István lett az intézmény igazgatója, miután a Munkácsi Városi-Járási Bíróság harmadjára is kimondta, hogy jogtalanul menesztették tisztségéből. Az elmúlt évben három alkalommal látogattak el a Vereckei Honfoglalási Emlékműhöz, összeszedték a környéken a szemetet és lekaszálták a burjánzó növényzetet is.
Az elmúlt év folyamán a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványon keresztül 1 641 munkácsi lakos jutott támogatáshoz nyolc különböző pályázati kategóriában – tette hozzá Korolyova Erzsébet.
Beszámolójának végén az alapszervezeti elnök köszönetet mondott Magyarország Kormányának a támogatásért, a Munkácsy Mihály Magyar Ház vezetésének a programok helyszínének biztosításáért, valamint az elnökségi tagoknak és az aktivistáknak a közös munkáért. A gyűlés végén a hálát kifejezve Korolyova Erzsébet egy 1902-ben köttetett, gyönyörűen illusztrált A Miatyánk könyvét adta át Tarpai Józsefnek, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatójának.
A Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetben Terebesfejérpatakon Vadas Mária elnök beszámolójában tájékoztatta a megjelenteket, hogy az alapszervezetnek 40 tagja van. Elsőrendű feladatuk a tagság megtartása. Az anyanyelvű oktatás a vasárnapi iskola, illetve a P. Frangepán Katalin-óvodarendszer keretein belül zajlik. Lehetőségükhöz mérten igyekeznek megtartani a hagyományos rendezvényeket.
Bustyaházán Fedorisin Mária elnök asszony tartott beszámolót. Elmondta, hogy milyen nagy szükség lenne arra, hogy a tagság, a közösség a hagyományos ünnepeket a „régi” formában tartsa, méltassa. Reményét fejezte ki, hogy eljön az igazságos béke, és újra a régi életünket élhetjük.
Taracközön Dikun Mária elnök asszony beszámolójából megtudtuk, hogy az alapszervezet jelenleg 65 tagot számlál, a magyar óvodába 21 gyerek jár.
A közgyűlések munkájában részt vett Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, aki értékelte az elmúlt 35 év eredményeit, a további célkitűzések közül pedig kiemelte a közösségeink megőrzését és a már kialakult oktatási intézményrendszerünk megtartását, lehetőségeink szerint bővítését.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 35 évvel ezelőtti megalakulása jegyében zajlanak az alapszervezeti közgyűlések.
A KMKSZ Munkácsi Középszintű SzervezeténekDerceni Alapszervezete március 10-én tartotta meg éves közgyűlését. Iván Éva, az alapszervezet ügyvezető elnöke tartott beszámolót. Kifejtette, hogy az elmúlt évben mindenkinek sok nehézséggel kellett szembenézni, a taglétszám egyre csökkent, jelenleg 239 tagja van az alapszervezetnek. Ám a kis létszámú csapat is nagy dolgokra volt képes. Külön kiemelte a Magyarok Kenyere akciót, melynek keretében a derceniek 11 000 kg terményt gyűjtöttek össze. Majd felolvasta Lőrinc István alapszervezeti elnök üzenetét a tagok s az elnökség számára. Iván Éva beszédében büszkén említette, micsoda érték az számára, hogy ott lehetett azon a bizonyos februári napon Ungváron a KMKSZ születésénél. Immáron 35 éve! Akkor is, azóta is a cél: tenni, cselekedni a kárpátaljai magyarság érdekében. Ezen az úton a legfontosabb számára: hitelesnek, hűségesnek maradni.
Gulácsy Géza, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke a tanszer-taneszköztámogatási pályázatnál bekövetkezendő változásokról beszélt, mely április 3-tól indul. Javasolta az elnökségnek, hogy emlékezzenek meg a nemrég elhunyt Fodor Géza költőről, Dercen neves szülöttjéről, s elmondta, szívesen támogatják a költőhöz méltó síremlék elkészítését.
A közgyűlésen részt vett Biró Erzsébet megyei képviselő is, aki válaszolt az egészségügyi támogatással kapcsolatos kérdésekre.
A Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke, Sin József a régió minden közgyűlésének munkájában részt vett, tájékoztatta a tagságot a KMKSZ tevékenységéről, intézményeinek munkájáról, illetve vázolta Ukrajna helyzetét, az ide vezető utat, a megoldási lehetőségeket, kiemelte az anyaországi támogatások és humanitárius segítség jelentőségét, valamint a KMKSZ és a magyar kormány békepárti álláspontját ismertette.
Gáton Lőrinc Ágota, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke beszámolójában elmondta, hogy a harmadik éve tartó háború az otthon maradt gátiakat összekovácsolta, korábban példátlan összefogás tapasztalható a településen. Szerepet vállaltak a nemzeti ünnepeinkről történő megemlékezések megszervezésében, például március 15-én, a nemzeti összetartozás napján és novemberben, amikor a málenkij robot gáti áldozatairól emlékeztek meg. A település vezetőivel közösen megszervezték az adventi napokat. Gátról Lokita István és Heé Arnold személyében a járási és a Beregszászi Kistérségi Tanácsba is delegáltak képviselőt, nekik is köszönhetően új játszóteret avathattak a község központjában és az óvoda területén, valamint hulladékgyűjtő szigetet alakítottak ki a temetőben. Tervezik a központi tér rendezését is. Az alapszervezet közreműködött az anyaországi támogatások célba juttatásában, részt vettek a Magyarok Kenyere programban, a KMKSZ egészségügyi programjának keretében segítséget tudtak nyújtani egy szívműtéten és egy kemoterápiás kezelésen átesett helyi lakosnak. Végezetül az alapszervezeti elnök az idei évre tervezett rendezvényekről beszélt.
Lokita István, a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatás helyettes vezetője a község területén az utóbbi időben végrehajtott fejlesztésekről tájékoztatta az alapszervezet tagságát. Kérdésre válaszolva tájékoztatta a jelenlévőket a határzónában élők regisztrációjával kapcsolatos rendeletről is, elmondta, hogy a kötelező igazolást online is lehet igényelni.
Lizák István, Gát elöljárója elmondta, hogy Lokita Istvánnal nagyon jól tudnak a község érdekében együttműködni, a KMKSZ-szel ugyancsak mindenben együtt kíván működni, hisz a jelenlegi helyzetben a község minden szervezetének és lakosának összefogására van szükség.
A közgyűlés végén Nagy Eugénia egy szép hazafias dalt énekelt.
Guton Deák Orsolya magyar népdalokat énekelt, majd Tóth Angéla, a KMKSZ Guti Alapszervezetének alelnöke ismertette a közgyűlés tervezett napirendjét. Peres László alapszervezeti elnök számolt be az alapszervezet elmúlt évi tevékenységéről. Elmondta, hogy az alapszervezetnek jelenleg 193 tagja van. Sajnos a község lakosságának az utóbbi időben körülbelül 40%-a elhagyta az országot, de ha változna a helyzet, van rá esély, hogy többségük hazajönne.
A KMKSZ-nek és az anyaországnak köszönhetően újították fel a község iskoláját, óvodáját, cserélték a templom tetőszerkezetét, hozták létre a Szent István parkot. A településen minden közös rendezvényből igyekszik kivenni a részét az alapszervezet. Megemlékeztek nemzeti és egyházi ünnepeinkről, a Magyarok Kenyere programot tizenkét alapszervezeti tag támogatta adományával, akiknek a közgyűlés végén emléklapot adtak át. A gyerekek számára kirándulást szerveztek a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkba, továbbá sportrendezvényt a Nagybégányi kistérség fiataljai számára a KMKSZ és helyi vállalkozók támogatásával. A KMKSZ egészségügyi programjából több mint tíz guti lakos kapott támogatást.
Egy alapszervezeti tag köszönetet mondott a KMKSZ-nek, hogy anyagilag hozzájárultak felesége műtétjéhez, Isten áldását kérte az egészségügyi program lebonyolításában részt vevők munkájára.
Tóth Angéla felolvasta, a tagság megvitatta, majd jóváhagyta az alapszervezet 2024-es programtervezetét.
A Benei Alapszervezet a település művelődési házában tartotta meg évértékelő közgyűlését. Elnöki beszámolójában id. Molnár László elmondta, a nehéz körülmények ellenére igyekeztek minden, a magyarság számára fontos rendezvényt és megemlékezést megtartani. A közgyűlésen jelen volt Vincze István, Bene egykori polgármestere, a Beregszászi kistérség alpolgármestere. Mint mondta, a 2022-ben elkezdődött orosz agresszió rányomta bélyegét a kistérség és Bene település fejlődésére. Az alpolgármester hangsúlyozta: ugyanakkor kihasználva a lehetőségeket, közös finanszírozással igyekeznek néhány fejlesztési projektet megvalósítani. A közgyűlés egyhangúlag jónak minősítette a KMKSZ Benei Alapszervezetének tevékenységét az elmúlt időszakban. Az ülést követően id. Molnár László Mónus Gyula és Szerényi Ferdinánd Bene község jelene és múltja című, 1934-ben megjelent, 2023-ban újra kiadott kötetével lepte meg a jelenlévőket.
A Jánosi Alapszervezet közgyűlésén a helyi iskolában összegyűlt alapszervezeti tagok egyperces néma főhajtással emlékeztek Barta Józsefre, a KMKSZ alelnökére és az országban dúló háború áldozataira. Ezt követően Vorcsák-Jenei Viktória, az alapszervezet elnöke köszöntötte a jelenlévőket, s a napirendi pontok ismertetését és elfogadását követően megtartotta a 2023-as évet értékelő beszédét. Tájékoztatott a tagsági létszámról, a helyi oktatási intézményekben benyújtott oktatási-nevelési pályázatokról, a KMKSZ által a helyi lakosoknak nyújtott egészségügyi támogatásokról, illetve az elmúlt évi programokról, amelyeken az alapszervezet képviseltette magát. Ezenkívül felvetette, hogy az alapszervezeti tagok által beadott adományt Kocsánszki Emília 15 éves fancsikai, rákos megbetegedésben szenvedő kislány részére ajánlják fel, amit a jelenlévők támogattak.
Tiszteletét tette a közgyűlésen Bakos Erzsébet, Jánosi és Balazsér elöljárója, aki a települések jelenlegi és jövőbeni tevékenységéről számolt be, beszélt a kistérségben folyamatban lévő fejlesztésekről, többek között a községekben hamarosan megépülő két ravatalozóról.
A Nagymuzsalyi Alapszervezet közgyűlésének a helyi középiskola adott otthont. A rendezvény elején az iskola diákjai néptánccal, prózával, énekkel kedveskedtek a gyűlésre érkezőknek. Jakab Erika elnök az elmúlt évről szóló beszámolójában kiemelte: a nehéz körülmények ellenére is az alapszervezet számtalan kulturális programot szervezett. Az elmúlt év legnagyobb projektje a Nagymuzsalyi Tájház átadása volt. Köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a projekt létrejöttét. A tagság kapcsán megjegyezte: jelenleg az alapszervezet 398 taggal rendelkezik, sajnos csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évhez képest, azonban nem jelentős a csökkenés. Kiemelte az összefogás fontosságát, aminek köszönhetően sok jó programot tudtak megvalósítani a közösség javára.
Vince István, a Beregszászi kistérség alpolgármestere a közgyűlésen tájékoztatta a tagokat a kistérség aktuális kérdéseiről. Elmondta, hogy átmenetileg ő vette át a muzsalyi elöljáró szerepét, míg kinevezik az új elöljárót a községben. Beszéltek többek között a muzsalyi ravatalozóról, valamint a település infrastruktúrájának fejlesztéséről is. Azonban a háború ideje alatt sajnos nem lehet ilyen jellegű fejlesztésekre költeni, hiszen elsősorban a katonaságot kell támogatni.
A beszámolókat követően a megjelentek feltehették kérdéseiket a felszólalókhoz, akik készségesen válaszoltak.
A Nagyszőlősi Középszintű SzervezetSalánki Alapszervezete a múlt év őszén megnyílt Salánki Tájházban tartotta meg közgyűlését, melynek kezdetén a résztvevők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg Barta Józsefről, a régió volt elnökéről, a KMKSZ néhai alelnökéről és a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának volt vezetőjéről.
Beszámolójában Kalanics Éva, az alapszervezet elnöke elmondta, hogy a KMKSZ Salánki Alapszervezete jelenleg 580 főt számlál, a háború miatt kevesebb rendezvényre kerül sor, viszont a Szövetség sikeres európai uniós pályázatának köszönhetően felújították és megnyitották a tájházat, melynek berendezéséhez nagyon sokan nyújtottak támogatást. Kiemelte, hogy a Rákóczi-emlékszoba vadászkastély-enteriőrjének a kialakításához Pénzes Milán helyi lakostól kapták az első segítséget, s folyamatosan kap felajánlásokat a helybeliektől. További felújításokat is terveznek, s egy melléképületben szeretnék kialakítani a KMKSZ-irodát. Kalanics Éva szólt a KMKSZ által a salánki rászorulóknak nyújtott támogatásról, valamint az oktatási-nevelési támogatásról is.
Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnöke kitért arra, hogy a Szövetség idén lett 35 éves, az első elnökétől, Fodó Sándortól kapott iránytűnek megfelelően folytatja munkáját, s amibe belefogott, azt, ha nehezen is, de mindeddig meg tudta valósítani. Kifejtette, hogy anyaországunk jelentős humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. Felidézte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tavaly decemberi kárpátaljai látogatását. Kiemelte, hogy Kárpátalja kormányzója pozitívan viszonyul az itteni magyarsághoz, Petei Judit megyei tanács képviselő kérésére pedig segítséget nyújt a nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyar vállalkozóknak. Az alelnök az új keletű problémákról is szólt, nevezetesen arról, hogy a határzónában fekvő falvak gazdái már csak úgy mehetnek dolgozni a földjeikre, hogy előtte engedélyt kell rá kérniük a határőrségtől, s bár az oktatási-nevelési támogatás a továbbiakban is folytatódik, de digitális ügyintézéssel. Kitért rá, hogy több mint 400 kárpátaljai magyar katona harcol a fronton – más nemzetiségű katonákkal együtt –, és sajnos, közülük is estek már el. Összefoglalta a világpolitikai események alakulását is, s kifejezte reményét, hogy az elkövetkező évben véget ér a háborúnak.
A Felső-Tisza-vidéki Köszépszintű Szervezetben Rahón és Tiszabogdányban tartották meg a közgyűléseket. Az alapszervezeti elnökök rövid beszámolóikban összefoglalták, hogy milyen rendezvényeket tartottak meg, és milyen problémáik vannak a szórványközösségeknek. Elsősorban a kialakult háborús helyzet az, amely negatívan hat a közösség életére, mindennapjaira.
A közgyűléseken jelen volt Sari József, a középszintű szervezet elnöke, aki köszönetet mondott azoknak a KMKSZ-elnököknek, akik az elmúlt 35 évben a közösséget egyben tartották. Azt kérte, hogy tegyék ezt mostani nehéz helyzetben is. Vigyázzanak egymásra, vigyázzanak a szervezetre, arra az intézményrendszerre, az iskolákra, az óvodákra, melyeket az elmúlt 35 évben sikerült kialakítani. Reményét fejezte ki, hogy jobb idők jönnek, és akkor visszatérhetünk ahhoz a közösségi léthez, amely már kialakult, sőt tovább fejleszthetjük azt.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeteiben további közgyűlésekre került sor az elmúlt héten.
A Huszti Alapszervezet február 25-én tartotta éves közgyűlését, melyen a jelenlevők egyperces néma főhajtással emlékeztek az elhunyt tagokra és a háborúban odahalt hősi halottakra.
Az alapszervezet elmúlt évi tevékenységéről Kozma József elnök számolt be. Az alapszervezet jelenleg 852 tagot számlál. A hagyományos rendezvényeket a helyzethez igazodva igyekeztek megtartani.
Szokolovics Mária, a huszti magyar iskola igazgatója felszólalásában hangsúlyozta, nagyobb aktivitást vár a huszti magyarságtól. „Ennek egyik fontos jele lehetne, ha az iskolában tanulók létszáma nem csökkenne, hanem növekedne. Ehhez viszont az önök pozitív hozzáállására van szükség” – hangsúlyozta az igazgatónő.
A szervezet pénzügyi helyzetéről Albreht Valéria, az Ellenőrző Bizottság elnökre számolt be.
A Viski Alapszervezet közgyűlését hagyományosan a Fodó Sándor Házban tartották meg. Az esemény elején a megjelentek egyperces csenddel emlékeztek a KMKSZ nemrég elhunyt alelnökére, Barta Józsefre, valamint a fronton elesett áldozatokra a két éve tartó orosz–ukrán háborúban. Ezt követően Szabó Gabriella, a KMKSZ Viski Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Beszámolt az elmúlt időszak nehézségeiről a háború második évének árnyékában. Hangsúlyozta, hogy a helyi alapszervezet a nehézségek ellenére is minden fontosabb kulturális eseményen jelen volt, valamint a már hagyományos megemlékezéseket, nemzeti kulturális eseményeket is megszervezték. Mint fogalmazott: a háború miatt a helyi alapszervezet és a közösség is jelentősen megfogyatkozott. De mindezek ellenére az itthon maradtak igyekeznek kitartani és megtartani oktatási és kulturális intézményeiket.
Az eseményen jelen volt Jaroszlav Hajovics, a Viski kistérség polgármestere is, aki köszönetet mondott a KMKSZ-nek és a magyar kormánynak a támogatásért, a KMKSZ-képviselőknek pedig a helytállásért.
A közgyűlést követően a megjelentek a viski református temetőbe mentek, ahol Fodó Sándor születésének évfordulójára és a KMKSZ megalakulására emlékezve megkoszorúzták a KMKSZ egykori alapító elnökének sírját. A koszorúzásra Aknaszlatináról Takár Károly Katyó ultrafutó, kerépáros Fodó Sándor előtt tisztelegve ismét kerékpárral tette meg az Aknaszlatina–Visk távot. Az eseményre a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének képviselete is ellátogatott. A megemlékezés során Sari József méltatta Fodó Sándor szellemiségét és mindazt a hatalmas munkát, melynek köszönhetően immáron harmincöt éve töretlen erővel működik a KMKSZ.
Mindkét alapszervezeti közgyűlésen részt vett Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. Felszólalásaiban kiemelte: a KMKSZ-alapszervezetekben minden éven megtartották a közgyűléseket, a hagyományos kulturális rendezvényeket. Beszélt a Kárpátalja hetilap fontosságáról is, amelyet – mint mondta – csak úgy tarthat meg a magyar közösség, ha tudatosan előfizetőjévé válik, hiszen ez az az újság, amelyik nekünk és rólunk szól. Kitért a kistérségekre is, melyek kapcsán megjegyezte: a kistérségek megalakulása nem kedvező a magyarság számára a Felső-Tisza-vidéken, hiszen kialakításuk következtében még jelentősebben csökken a magyarok aránya az összlakosságot nézve térségenként. De mindezek ellenére segítenünk kell magyar közösségeinket, a szórványra pedig különösen figyelni kell.
ANagybégányi Alapszervezetszintén február 25-én tartotta meg soron következő közgyűlését. A község római katolikus parókiáján összegyűlt alapszervezeti tagokat Szimcsera János alapszervezeti elnök köszöntötte, aki elmondta: „Az elmúlt év a háború árnyékában tele volt kihívásokkal, ugyanakkor történt néhány számunkra emlékezetes esemény is.” Két saját megemlékezésük mellett a tagság aktív résztvevője volt a KMKSZ számos központi rendezvényének. Szimcsera János elmondta, hogy 2023-ban tíz elsősnek adtak tanszercsomagot, emellett a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által meghirdetett szociális támogatási programokban is sikeresen pályáztak a nagybégányiak.
A taggyűlést megtisztelte jelenlétével Bacskai József ungvári magyar főkonzul, aki beszédében köszönetét fejezte ki „azoknak a nagyszerű embereknek, akik a háború kezdete óta – több mint 24 hónapja – szülőföldjükön maradtak, dolgoztak, tevékenykedtek, jövőt építettek, és megszámlálhatatlan alkalommal olyan sok magyar és ukrán embernek segítettek itt, Kárpátalján és keleten, a harcok közelében”. A főkonzul hangsúlyozta: a továbbiakban is számíthatnak a nemzeti magyar kormány, a magyar emberek, Magyarország támogatására. „Mindennapi feladataikat minél előbb békében, békességben és egyetértésben, közös munkálkodással végezzék, őrizzék és ápolják hagyományaikat, gyarapítsák közösségüket!” – zárta felszólalását a főkonzul.
Ezután Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke összegezte az ukrán–magyar viszonyt, kitért a KMKSZ tevékenységének fontosságára, valamint a kistérségi KMKSZ-frakciók tevékenységére, s kiemelte Magyarország és a magyar kormány segítségnyújtását és támogatását.
Kárpátalja-szerte zajlanak a soron következő közgyűlések a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeteiben.
Az elmúlt héten a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetében is megkezdődtek az alapszervezeti közgyűlések. Császlócon, Tégláson, Tiszaásványban, Szalókán, Pallóban, Kisgejőcön, illetve a Palágykomoróci és a Kisszelmenci Alapszervezetben is lezajlottak a beszámolók. A háború kitörése óta a közösségek élete is változott, kevesebb a kulturális rendezvény, és a tagság is csökkenő tendenciát mutat. Általában minden közösségben megtartották azért a hagyományos megemlékezéseket csendes koszorúzás formájában. Pallóban sikerült az elmúlt évben egy kültéri közösségi teret létrehozni a Nemzetpolitika Államtitkárság támogatásának köszönhetően, illetve a tagság egységesen segítséget kért egy szívműtéteken átesett tagtársuk megsegítésében. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványhoz fordultak, hogy az erre a célra elindított programból támogatást szerezzenek. Császlócon a lakosságot foglalkoztató helyi gondok is terítékre kerültek. Így a temető bővítésével járó fakivágásból és területrendezésből fakadó problémák, valamint az aszfaltgyárral kapcsolatos aggályok.
Szalókán Halász-Kovács Mária alapszervezeti elnök számolt be az elmúlt évben szervezett kulturális programokról: megemlékeztek Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójáról, népdaléneklési versennyel méltatták a magyar kultúra napját, csatlakoztak a Tudásunkkal kézen fogva a közösségekért programhoz, melynek keretében hímző, gyöngyfűző, mézeskalács-készítő és gyertyaöntő szakkörök indultak a faluban. Június 4-én megemlékeztek a magyar összetartozás napjáról, majd meggyújtották az összetartozás tüzét. Novemberben megemlékeztek a málenkij robot áldozatairól. Decemberben a gyerekek egy meseelőadást láthattak Szalókán, részt vettek a KMKSZ által szervezett ungvári és beregszászi kulturális programokon. A községben hét személy részesült a KMKSZ egészségügyi támogatásában, tíz fő járult hozzá adományával a Magyarok Kenyere programhoz. Az elmúlt években folyamatos volt az alapszervezet taglétszámának csökkenése, amely jelenleg 389 fő.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke geopolitikai elemzésében vázolta Ukrajna és azon belül a kárpátaljai magyarság helyzetét, valamint ismertette a KMKSZ tavalyi tevékenységének fontosabb eredményeit.
Végül Molnár Hanna, a szalókai népdalvetélkedő harmadik helyezettje előadásában elhangzott népdalokkal zárult a szalókai közgyűlés.
A Beregszászi Középszintű Szervezetben (BKSZ) február 17-én tartotta meg közgyűlését a Beregszászi Alapszervezet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A gyűlést Molnár D. István, a beregszászi alapszervezet elnöke nyitotta meg, aki ezután bemutatta a meghívott vendégeket: Buczkó Istvánt, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulját, Orosz Gézát, a Beregszászi kistérség alpolgármesterét, Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, valamint Darcsi Karolinát, a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt városi tanácsi frakcióvezetőjét.
Molnár D. István alapszervezeti elnök beszámolójában részletezte a 2023-as év rendezvényeit és a megemlékezéseket.
Az ország jelenlegi helyzetére való tekintettel az év folyamán több rendezvény nem valósulhatott meg, legfeljebb zárt körű megemlékezés vagy csendes koszorúzás formájában. Mindezek ellenére a KMKSZ Beregszászi Alapszervezete minden tőle telhetőt megtett, hogy tisztelegjen őseink, ünnepeink előtt, valamint támogassa a helyi magyar fiatalokat.
Az elmúlt év egyszerre a küzdelemről is szólt, „hogy meg tudjunk maradni közösségként” – mondta Molnár D. István, hozzátéve: a KMKSZ fontosnak tartotta, hogy a nehéz időszakban is támogatást biztosítson az itt élő magyaroknak, s az egy közösségbe való tartozás jegyében – a lehetőségekhez mérten – az alapszervezet számos megemlékezésen vett részt. Ezeken túl támogatták a Beregszászi 6. Számú Horváth Anna Gimnázium legjobb tanulóját és a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum Hit, Remény, Szeretet vers- és prózamondó versenyét, emellett könyv- és a tanuláshoz szükséges tanszercsomagokat juttattak el a városi iskolák első osztályos tanulói számára, s részt vettek a Magyarok Kenyere programban, melynek keretében rekordszámú – 84 – tag adakozásával összesen 2 670 kg búzát gyűjtöttek össze. Itt kell megemlítenünk Majorossy Gizella, a KMKSZ oszlopos tagjának nevét, hiszen az összegyűjtött búza mintegy kétharmada neki és a tagságának hála gyűlhetett össze. Az alapszervezet elnöke egy virágcsokorral köszönte meg Gizike néni odaadó munkáját.
A mostani időkben városi magyar képviselőnek lenni nem a legkönnyebb dolog, mégis két új taggal bővült a Beregszászi kistérség KMKSZ-frakciója, mégpedig Majorossy György és Csurej György személyében. Az alapszervezet elnöke köszönetét fejezte ki, hogy a nehéz időkben is képviselik a magyarság érdekeit Beregszászban.
Az elnöki beszámolót követően Orosz Géza számolt be a kistérséget érintő kérdésekről.
Majd Darcsi Karolina köszöntötte a megjelenteket, és ismertette a KMKSZ frakciójának tevékenységét a kistérségben. „Fontos pozitívum a negatívumok között, hogy a KMKSZ a nagypolitikában is hallatta hangját azok ellen a jogszűkítések ellen, amelyek az elmúlt tíz évben történtek. A KMKSZ-nek nagyon fontos szerepe volt azokban a tárgyalásokban, amelyeknek következtében az elmúlt év decemberében az ukrán parlament különös gyorsasággal elfogadott egy olyan kerettörvényt, amely visszaadhatja azokat az alkotmányos jogainkat, amelyeket korábban az ukrán állam biztosított számunkra, többek között megmaradhatnak a magyar oktatási intézményeink, illetve a nyelvhasználat területén szintén ígéretet kaptunk, hogy a magyar nyelvünket szabadon használhatjuk” – hangsúlyozta Darcsi Karolina.
A közgyűlést megtisztelte jelenlétével Buczkó István vezető konzul, aki beszédében köszönetét fejezte ki, hogy a nehéz idők ellenére a KMKSZ Beregszászi Alapszervezete bátran és állhatatosan kiáll a kárpátaljai magyarságért, védi érdekeit és minden tőlük telhetőt megtesz, hogy megkönnyítse az itthon maradottak életét. Mindezek mellett hangsúlyozta, hogy a magyar kormány lehetőségeihez mérten a jövőben is megad mindennemű segítséget és támogatást, hogy a háború árnyékában se veszítsék el az emberek a reményüket és kitartásukat.
Sin József a KMKSZ tevékenységének fontosságát vázolta beszédében, összegezte a megyei és járási KMKSZ-frakciók munkáját, s kiemelte a kitartás jelentőségét.
A fegyelmi bizottság beszámolóját Tótin Viktória, az alapszervezet pénzügyi tevékenységét pedig Mandzák Adrienn ismertette.
A közgyűlés végén Molnár D. István köszönetet mondott a bizalomért, valamint az elmúlt évek munkájáért, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban is eredményes munkát végezhetnek, és hogy mihamarabb elérkezik a béke ideje.
A Tiszacsomai Alapszervezet február 18-án tartotta meg közgyűlését. Rácz János alapszervezeti elnök beszámolójában ismertette a 2023-as évben szervezett kulturális programokat. Januárban Badalóban megünnepelték a magyar kultúra napját, március 15-én méltatták nemzeti ünnepünket, amelynek ismét Badaló adott otthont. Májusban részt vettek a Csomai Görögkatolikus Egyház által szervezett Pünkösdi Napokon. Június 25-én emlékünnepséget szerveztek a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban. Július 29-én a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete és a helyi alapszervezet nagyszabású kulturális ünnepséget szervezett. Az ünnepségen részt vettek a tiszacsomai, mezővári, mezőgecsei kultúrcsoportok, a zenét és a hangosítást Halász László szolgáltatta. A csomaiak is részt vettek a Magyarok Kenyere búzaösszeöntő programban. A helyi gazdák 6 mázsa búzát gyűjtöttek össze e nemes cél érdekében. Augusztus 20-án a magyar államallapítás ünnepén a Tiszacsomai Emlékparkban csendes koszorúzásra került sor. Október 27-én ünnepélyes keretek között felavatták a Jurtamúzeum, amely a látogatóközpont területén található.
November 18-án megemlékeztek a sztálini lágerbe elhurcolt férfiakról. Ezenkívül szociális segélyben részesült 2 beteg.
Végezetül Beca Vivien előadásában elhangzott Babits Mihály Áldás a magyarra c.verse, valamint fellépett a Tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző Tánccsoport (vezetője Reskó Pap Angéla).
Kígyóson Kész Elemér tartott beszámolót a népes közgyűlésen. Részletesen beszámolt az alapszervezet részvételéről a községi és járási eseményekben. Nagyra értékelte az elnökség áldozatos munkáját és a kitűnő szervezői összhangot a rendezvények során. Kiemelte a KMKSZ szerepét a helyi kulturális és gazdasági programok levezetésében. A hozzászólók – Jaró Imre, Vass Ottó és mások – kritikával illették a helyi útviszonyokat és a vízelvezetést, a község fejlődésének szükségéről szóltak.
Február 17-én tartotta soron következő közgyűlését a KMKSZ Haranglábi Alapszervezete. Hires-Szabó Éva elnök beszámolójában kiemelte: minden nehézség ellenére a magyar kormány továbbra sem hagyta magára, nem hagyta támogatás nélkül a kárpátaljai magyarságot, kezdve a legkisebbektől egészen a felnőttekig. Ennek köszönhetően a KMKSZ közvetítésével jutott el a számottevő támogatás az oktatási és egészségügyi intézményeknek és dolgozóknak. Gyümölcsöző volt az alapszervezet együttműködése a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásával és a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálattal, részt vettek a KMKSZ és a Kárpátaljai Kultúrkaraván több kulturális programján, valamint a Weinnruch Katalin tiszteletére meghirdetett Ecset nélkül fest a nap! című versmondó versenyen.
A gyűléseken a résztvevők minden településen elénekelték a Himnuszt.
Sin József, a KMKSZ BJSZ elnöke is részt vett az alapszervezeti gyűlések munkájában. Felszólalásaiban elemezte az ukrán–magyar viszonyt, a kárpátaljai magyarság aktuális problémái megoldásának lehetséges útjait, az Ungváron lezajlott ukrán–magyar külügyminiszteri találkozó eredményeit, valamint biztató hangon szólt az anyaország támogatásáról.
A Felső-Tisza-vidéken február 18-án tartotta meg éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Nagybocskói Alapszervezete, melyen Illés Éva elnök asszony tartott rövid beszámolót a 2023-as év eseményeiről. A beszámolóból megtudtuk, hogy a taglétszám 152 fő, közülük 100-an rendelkeznek munkahellyel, 52 tag pedig nyugdíjas.
A gyűlésen jelen volt Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, aki felszólalásában visszatekintett az elmúlt 35 évre, hangsúlyozta az alapszervezet működésének fontosságát, s a kialakult helyzet ellenére nagyobb aktivitást kért az alapszervezettől. Beszélt a Kárpátalja, a Karpatszkij Objektív című lapok terjesztésének fontosságáról, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a 2024-es év az együttműködő nemzet éve, melynek lehetőségeit igyekeznek maximálisan kihasználni.
Február 17-én tartotta meg soron következő közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Alapszervezete a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A gyűlést Molnár D. István, a beregszászi alapszervezet elnöke nyitotta meg, aki ezután bemutatta a meghívott vendégeket: Buczkó Istvánt, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulját, Orosz Gézát, a Beregszászi kistérség alpolgármesterét, Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, valamint Darcsi Karolinát, a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt városi tanácsi frakcióvezetőjét.
A közgyűlés jegyzőkönyvének vezetője Mandzák Adrienn, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének irodavezetője, a helyszínen megválasztott szavazatszámlálók pedig Huszár Péter és Szajenkó Lívia voltak.
A javasolt napirendi pontok ismertetését és azok megszavazását követően Molnár D. István alapszervezeti elnök megtartotta éves beszámolóját, amelyben részletezte a 2023-as év rendezvényeit és a megemlékezéseket.
Az ország jelenlegi helyzetére való tekintettel az év folyamán több rendezvény nem valósulhatott meg, legfeljebb zárt körű megemlékezés vagy csendes koszorúzás formájában. Mindezek ellenére a KMKSZ Beregszászi Alapszervezete minden tőle telhetőt megtett, hogy tisztelegjen őseink, ünnepeink előtt, valamint támogassa a helyi magyar fiatalokat.
Az elmúlt év egyszerre a küzdelemről is szólt, „hogy meg tudjunk maradni közösségként” – mondta Molnár D. István, hozzátéve: a KMKSZ fontosnak tartotta, hogy a nehéz időszakban is támogatást biztosítson az itt élő magyaroknak, s az egy közösségbe való tartozás jegyében – a lehetőségekhez mérten – az alapszervezet számos megemlékezésen vett részt. Ezeken túl támogatták a Beregszászi 6. Számú Horváth Anna Gimnázium legjobb tanulóját és a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum Hit, Remény, Szeretet vers- és prózamondó versenyét, emellett könyv- és a tanuláshoz szükséges tanszercsomagokat juttattak el a városi iskolák első osztályos tanulói számára, s részt vettek a Magyarok Kenyere programban, melynek keretében rekordszámú ‒ 84 ‒ tag adakozásával összesen 2 670 kg búzát gyűjtöttek össze. Itt kell megemlítenünk Majorossy Gizella, a KMKSZ oszlopos tagjának nevét, hiszen az összegyűjtött búza mintegy kétharmada neki és a tagságának hála gyűlhetett össze. Az alapszervezet elnöke egy virágcsokorral köszönte meg Gizike néni odaadó munkáját.
A mostani időkben városi magyar képviselőnek lenni nem a legkönnyebb dolog, mégis két új taggal bővült a Beregszászi kistérség KMKSZ-frakciója, mégpedig Majorossy György és Csurej György személyében. Az alapszervezet elnöke köszönetét fejezte ki, hogy a nehéz időkben is képviselik a magyarság érdekeit Beregszászban.
Az elnöki beszámolót követően Orosz Géza számolt be a kistérséget érintő kérdésekről. „A háború okán a város fejlesztési és karbantartási alapja oly mértékben kevés, hogy a polgármesteri hivatal költségvetési hiány miatt nem tud új fejlesztéseket tervezni a 2024-es évben. A január 1-jén életbe lépett költségvetési törvények és tervek alapján csupán a mindennapi városfenntartási munkálatokat – a közvilágítás javítását, az áramszolgáltatás kifizetését, hulladékelszállítást, takarítást ‒ vagyunk képesek finanszírozni” ‒ tudhattuk meg az alpolgármester beszámolójából. „Minden egyéb projekt és pályázat ebben az évben kizárólag a magyar állam anyagi támogatása révén valósulhat meg, ilyen a Vérke folyó tisztítása, valamint a Szőlőhegy, a Csajkovszkij és a Bem József utcák vízelvezetésének teljes körű kiépítése” – számolt be Orosz Géza.
Ezt követően Darcsi Karolina köszöntötte a megjelenteket, és ismertette a KMKSZ frakciójának tevékenységét a kistérségben. „Az utóbbi öt évben a megpróbáltatások időszakát és korát éljük. Mi, képviselők azonban próbálunk ebben a háborús időszakban is helytállni” – fogalmazott beszédében, valamint hozzátette: „Azokat a forrásokat is elvonták a város költségvetéséből, amelyeket fejlesztésre fordítottak volna, tehát egyedül azok a programok valósulhatnak meg idén, amelyeket a magyar állam különböző pályázatok formájában biztosít.”
„Fontos pozitívum a negatívumok között, hogy a KMKSZ a nagypolitikában is hallatta hangját azok ellen a jogszűkítések ellen, amelyek az elmúlt tíz évben történtek. A KMKSZ-nek nagyon fontos szerepe volt azokban a tárgyalásokban, amelyeknek következtében az elmúlt év decemberében az ukrán parlament különös gyorsasággal elfogadott egy olyan kerettörvényt, amely visszaadhatja azokat az alkotmányos jogainkat, amelyeket korábban az ukrán állam biztosított számunkra, többek között megmaradhatnak a magyar oktatási intézményeink, illetve a nyelvhasználat területén szintén ígéretet kaptunk, hogy a magyar nyelvünket szabadon használhatjuk” – hangsúlyozta Darcsi Karolina.
A közgyűlést megtisztelte jelenlétével Buczkó István vezető konzul, aki beszédében köszönetét fejezte ki, hogy a nehéz idők ellenére a KMKSZ Beregszászi Alapszervezete bátran és állhatatosan kiáll a kárpátaljai magyarságért, védi érdekeit és minden tőlük telhetőt megtesz, hogy megkönnyítse az itthon maradottak életét. Mindezek mellett hangsúlyozta, hogy a magyar kormány lehetőségeihez mérten a jövőben is megad mindennemű segítséget és támogatást, hogy a háború árnyékában se veszítsék el az emberek a reményüket és kitartásukat.
Sin József a KMKSZ tevékenységének fontosságát vázolta beszédében, összegezte a megyei és járási KMKSZ-frakciók munkáját, s kiemelte a kitartás jelentőségét. Mindemellett arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a temérdek negatívum mellett próbáljunk meg a pozitívumokra összpontosítani, és ahogy a református egyház a megújulás és a reménység évének hirdette a 2024-es évet, minket is vezéreljenek ezek a gondolatok.
A fegyelmi bizottság beszámolóját Tótin Viktória, az alapszervezet pénzügyi tevékenységét pedig Mandzák Adrienn ismertette.
A KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének létszáma az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent, így tehát a 2024-es évet mindössze 903 fővel kezdte meg, amely az alapszervezetek létszámát tekintve még mindig elsők között van.
A KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének munkáját a tagság egyhangúlag megfelelőnek minősítette.
A közgyűlés végén Molnár D. István köszönetet mondott a bizalomért, valamint az elmúlt évek munkájáért, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban is eredményes munkát végezhetnek, és hogy mihamarabb elérkezik a béke ideje.
Az esemény nemzeti imádságunk eléneklésével zárult, majd a szervezők a Huszár Pincészet által szolgáltatott frissítő italokkal és finom falatokkal kedveskedtek minden jelenlévő számára.
Megtartotta XXXII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. A több mint kétezer tagot számláló, a magyar tannyelvű oktatás megőrzéséért és fejlődéséért tevékenykedő szervezet éves fórumának a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthon. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszámolójában a minőségi magyar nyelvű oktatás visszaállításáról értekezett, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel közösen megfogalmazott módosító javaslatokat ismertette. Az elnökasszony kiemelte, az ukrán oktatási minisztériummal való egyeztetés eredményeként az alapvető kérdésekben előrelépés történt. Az elnökasszony részletesen ismertette a magyar szervezetek a törvény egyéb passzusaira vonatkozó módosítási javaslatait, és egyben kiemelte, a KMPSZ a december 8-án, az ukrán parlament által jóváhagyott törvény nyilvánosságra hozatalát követően nyilatkozatban fogja véleményét megfogalmazni. Bocskor Andrea, a Fidesz európai uniós parlamenti képviselője online köszöntőjében kiemelte, hogy a KMPSZ több mint 30 éve egységes hangon képviseli a kárpátaljai magyar iskolák ügyét. A jelenlévőket köszöntötte dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, valamint Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének örökös tiszteletbeli elnöke. A fórum zárásaként minősítették a KMPSZ tevékenységét, valamint elfogadták a közgyűlés nyilatkozatát.
A 2022 tagú Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) 227 küldött jelenlétében tartotta meg 32. közgyűlését december 9-én Beregszászban a Rákóczi-főiskolán.
Indításként Kosztyu Fanni, a Bátyúi Líceum tanulója szavalta el Füzesi Magda Zárszámadás című versét, majd egyperces néma felállással emlékeztek meg a háború áldozatairól és a KMPSZ korábban elhunyt tagjairól.
Orosz Ildikó, a szakmai szövetség elnöke beszámolójában a háború okozta bizonytalanságról beszélt, illetve arról, hogy lehetőségeikhez mérten mindent igyekeztek megtenni, hogy enyhítsék a gyermekek számára a háború okozta nehézségeket. Ahhoz, hogy a jelenléti oktatást továbbra is biztosítani tudják, támogatták az oktatási intézmények óvóhelyeinek kialakítását, azok engedélyeztetését. Öt nyári tehetséggondozó szülőföldi táborukban 200 gyermek vehetett részt. Magyarország támogatásával 800 kárpátaljai gyermek nyaralhatott a Balatonnál, a zánkai táborban, közülük 200 ukrán iskolás. Huszonkettedik alkalommal szervezték meg a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiát, ahol 109 pedagógus vehetett részt. A Határtalanul program keretében nyári napközis táboraikban 55 iskolából 2500 gyerek pihent, ahol a készségfejlesztés mellett fontos cél volt a közösségépítés is. A KMPSZ elnöke az idei munkácsi események kapcsán elmondta: „A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tapasztalható folyamatok tovább csökkentik a minőségi magyar oktatás megmaradásának esélyeit a Latorca-parti városban és kihatnak az egész megye hangulatára. Felháborítónak tartjuk Schink Istvánnak, az intézmény igazgatójának indokolatlan felmentését, és megdöbbentőnek azt, hogy a Munkácsi Városi Tanács által kinevezett új igazgató nem engedélyezte a magyar nemzeti szimbólumok használatát a tanévnyitó ünnepségen, bár az semmilyen törvényi előírással nem ellentétes, s Ukrajna függetlensége óta bevett gyakorlat volt” – fogalmazott Orosz Ildikó, felszólítva az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák törvény adta jogaink betartását.
Az elnök asszony elmondta, hogy a KMPSZ felmérése alapján a Kárpátalján működő 99 oktatási intézményben, ahol van magyar nyelvű csoport is, összesen 14 728 tanuló kezdte meg a tanévet a magyar osztályokban. Az első osztályokba beiratkozottak száma 1 126 diák volt. Sok munkát kellett a pedagógusszövetségnek kifejtenie különböző szinteken ahhoz, hogy december 8-án Kijevben a kisebbségi kérdések ügyében végre megtörjön a jég, ugyanis Ukrajna Legfelső Tanácsa módosította a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényt. Elmondta, hogy az egy nappal korábban elfogadott törvényt teljes egészében még nem ismerik, így azzal kapcsolatos végleges álláspontját a KMPSZ a törvény zárórendelkezéseinek megjelenése után fogja kialakítani. Kiemelte: sikerült elérniük azt is, hogy a magyarországi tankönyveket alternatív tankönyvként használhassák a magyar osztályokban, valamint kérték a minisztert, hogy a törvény által engedélyezett lehetőségek pontos mikéntjét rendeletekben szabályozza. Az új törvényt általánosságban értékelve Orosz Ildikó elmondta: „Teljességében nem kaptuk vissza azt, ami volt, de sokkal nyugodtabban tervezhetjük a következő félévet és akár a következő tanévet is. Ez közös erőfeszítésünk és munkánk eredménye is, és remélem, minél közelebb kerül Ukrajna Európához, annál jobban javítható” – zárta beszámolóját a KMPSZ elnöke.
A vendégek közül elsőként Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője gratulált a pedagógusszövetségnek a több mint harminc éve végzett kitartó és elvszerű munkájához és azért a szakmaiságért, amellyel egyben tudták tartani a kárpátaljai magyar pedagógusközösséget, és egységes hangon képviselték a kárpátaljai magyar iskolák ügyét az ukrán kisebbségi politika sodrában. A képviselő asszony elmondta, hogy Ukrajnában az oktatáspolitika folyamatosan változik, a KMPSZ szakmai anyagai pedig mindig naprakészen adják a muníciót az Európai Parlamentben végzett munkájához. Hangsúlyozta, hogy magyar közösségünk jogvédelmi küzdelmeiben nincs egyedül, minden segítséget megkapott eddig a Fidesz–KDNP európai parlamenti frakciójától. Hangsúlyozta, hogy a KMPSZ célkitűzései összhangban vannak a koppenhágai kritériumokkal és legitimek. „Nem kérünk semmi extrát, csak azt, hogy a korábbi jogainkat állítsák vissza” – összegezte Bocskor Andrea.
Dr. Varga-Bajusz Veronika, Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára köszöntőbeszédében kiemelte: „A nemzeti közösséghez tartozás az értékközösség szabad vállalása is egyben. Családunkban, munkahelyünkön, közösségeinkben kell megélni és ápolni azt a különleges örökséget, amely miatt magyarnak valljuk magunkat. A magyar kultúra, történelem, a sajátságos magyar gondolkodásmód és a különleges magyar nyelv szerves egység, amely évezredek óta megtartja nemzetünket Európa közepén, akkor is, amikor sokan támadnak bennünket és elveink feladására kényszerítenének. Így volt ez a történelemben, és nincsen másként ma sem. Mert feladatunk van: megmaradni, magyarnak maradni és átadni gyermekeinknek, unokáinknak azt a páratlan örökséget, amelynek birtokában, gazdagításában büszkén mondhatjuk: mi magyarok vagyunk” – fogalmazott az államtitkár asszony.
Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: „Szabad emberhez és szabad néphez méltó életet kívánunk élni, mert ehhez Isten adta jogunk van. Kicsiny nép vagyunk, de kicsinységünk ellenére is a tartós békére vágyakozó és az új rend felépítésére készülő népek családjának hasznos tagjai kívánunk lenni. Nekünk itt helyt kell állnunk” – fogalmazott az erélyi magyar pedagógusok jókívánságait tolmácsoló oktatáspolitikus.
A Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének énekkara szentcsalád-járást mutatott be, majd Gabóda Béla, a KMPSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke számolt be a küldötteknek a szövetség 2023-as évi pénzügyi forgalmáról, illetve a szervezetet koordináló módszertani központok működési költségeiről.
A közgyűlés a szövetség működését megfelelőnek minősítette, majd elfogadtak egy nyilatkozatot.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke megköszönte a pedagógusszövetségnek azt a küzdelmet, amelyet a lassan tíz éve bennünket sújtó, jogkorlátozó törvények megváltoztatásának érdekében folytatott, majd Isten áldását kérte a szövetség munkájára. Zárszóként Szilágyi Lajos elnökségi tag a Bibliaolvasó kalauz aznapra kijelölt igeszakaszából, Jeremiás könyvéből olvasott fel egy mai helyzetünkben irányt mutató részletet. A közgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget.
Megtartotta XXXII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. A több mint kétezer tagot számláló, a magyar tannyelvű oktatás megőrzéséért és fejlődéséért tevékenykedő szervezet éves fórumának a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthon. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszámolójában elmondta, az ukrán oktatási minisztériummal a minőségi magyar nyelvű oktatás visszaállításáért, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel közösen végzett egyeztetés eredményeként az alapvető kérdésekben előrelépés történt, és az ukrán törvényhozó testület jóváhagyta a módosításokat tartalmazó törvénytervezetet.
„Amikor a világ megváltozik körülöttünk, akkor a megszokott, a biztonságos dolgokban próbáljuk keresni a kapaszkodókat, legyen az a család, a nemzeti összetartozás érzése vagy akár egy ünnepi hagyomány” – emelte ki köszöntőjében Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő június 10-én a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) tizedik alkalommal megrendezett gyermeknapján a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban.
Gyerekzsivajtól volt hangos szombaton az emlékpark, ahol több mint 130 tagcsalád ünnepelte együtt közösségben a gyerekek és a család jelentőségét. A rendezvény ünnepélyes megnyitóján elsőként a történelmi egyházak képviselői kérték Isten áldását a családokra. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) püspöke a reményt hangsúlyozva a KRE vezérgondolatával köszöntötte a jelenlévőket: „Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai. Még ha elvénül is a földben gyökere, ha elhal is a porban csonkja, a víz illatától kihajt, ágakat hoz, mint a csemete” (Jób 14, 7–9).
Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség esperes-plébánosa a szeretetet emelte ki Pál apostol rómaiakhoz írt levele 12. fejezetének 9–12. verseit idézve: „Szeressetek tettetés nélkül. Gyűlöljétek a rosszat, ragaszkodjatok a jóhoz. Ami a testvéri szeretetet illeti, legyetek gyöngédek, tiszteletadás dolgában legyetek előzékenyek. A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkűek: az Úr az, akinek szolgáltok! Legyetek örvendezők a reménységben, béketűrők a nyomorúságban, állhatatosak az imádságban.”
Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének püspöki helynöke kiemelte, a görögkatolikus ünnepi liturgiák elején rendszerint azt éneklik: „A Szentlélek kegyelme gyűjtött bennünket össze.” „Az Úristen azért teremtett bennünket, hogy összetartozva, együtt közösségben legyünk. Ez a közösség a Szentlélek kegyelme, amely összegyűjtött bennünket, ez a tudat, hogy nagycsaládosok vagyunk, ez adjon nekünk reményt a jövőre, hogy nemcsak a mának, hanem a jövőnek éljünk, s ezért a jövőért tegyünk is” – húzta alá.
Az egyházak képviselőinek felszólalása után az ünneplőket Tarpai József, a KMNE elnöke köszöntötte. Mint fogalmazott: nem véletlen, hogy áldáskéréssel vette kezdetét az alkalom, hiszen a nagycsaládosok egyesülete egy keresztény szervezet, „számunkra nagyon fontos, hogy ne csak a magyarságunkat, hanem a hitünket is megőrizzük itt, Kárpátalján”.
„Nem egyszerű ez az időszak, de ki kell tartanunk, s hinnünk kell abban, hogy jó jövő vár ránk” – szögezte le Tarpai József, majd köszönetet mondott a támogatásért Magyarország Kormányának, az egyházaknak, valamint a társszervezeteknek.
„Látni azt, hogy itt van élet, van gyerekzsivaj, vannak családok, nagycsaládosok, az számukra, az itt maradók számára és számunkra, az egész magyarság számára a remény üzenetét hordozza, azt, hogy itt, Kárpátalján még a legnehezebb háborús időkben is az emberek erőt tudnak meríteni a család fontosságából, annak az erejéből, amit a családban élés jelent. Emellett nemcsak a család az, ami egy nagy összetartó erő tud lenni egy közösség számára, hanem ugyanilyen fontos a nemzethez tartozás érzése is” – fogalmazott köszöntőbeszédében Szentkirályi Alexandra, hangsúlyozva: fontos, hogy minél több olyan alkalom legyen, amelyen átélhető a gondtalan gyermekkor, „amikor egy-egy bábjáték vagy táncház, esetleg az itteni kézművesprogramok tudnak mosolyt csalni az arcokra”.
A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy Magyarország a háború kitörése óta több mint egymillió, a háború szörnyűségei elől menekülő embernek nyújtott segítséget, ugyanakkor gondol azokra is, akik otthon maradtak. Kiemelte: a helyi magyarság továbbra is ugyanúgy számíthat az anyaország támogatására, ahogy ezt az elmúlt években és az utóbbi hónapokban megszokta. „A kárpátaljai magyarok ugyanúgy számíthatnak az anyaország támogatására, ahogy egy gyermek számíthat az édesanyjára. Itt leszünk napsütésben meg esőben is” – szögezte le Szentkirályi Alexandra, s megköszönte a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete áldozatos munkáját, aláhúzva: „A közösséget megtartó szervező erő békeidőben is nagy kincs, a háborús időkben pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni a jelentőségét.”
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke elmondta, az, hogy az elmúlt hónapokban több alkalommal ellátogattak vidékünkre – advent időszakában, március 15-én, valamint most –, számára azt az üzenetet hordozza, hogy „ha bármilyen viharfelhő is van fölöttünk, ha csak egy gyermek is születik, egy újabb őrhely, akkor van értelme küzdeni, van újabb erő”.
„Fontos, hogy megőrizzük magyarságunkat, hogy segítsük az itteni nagycsaládosokat, hogy tartsák a lelket, hiszen itt vannak a gyerekek, itt van a jövő bennük, és ezeknek a gyerekeknek fel kell nőniük úgy, hogy megőrzik a magyarságtudatukat, a gyökereiket, s lesz jövőképük. Azzal a tudattal szeretnénk, hogy felnőjenek, hogy az anyaországra és a magyar nagycsaládosokra mindig számíthatnak” – hangsúlyozta a NOE elnöke, aki a gyermeknap alkalmából meséskönyveket adott át az Egyesületnek.
A köszöntőket követően színházi előadás várta az érdeklődő fiatalokat. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei Ursula Jones A királykisasszony, akinek nem volt birodalma című, gyerekeknek szóló előadását mutatta be a park mellett épülő lovardában. Az előadást követő foglalkozáson a figyelő kis nézőkkel a beregszászi színészek megbeszélték annak részleteit, mondanivalóját.
A program rendkívül színes volt, hiszen minden gyerek megtalálta a számára legjobb elfoglaltságot. Az előadás közben Ki mit tud? vetélkedő is zajlott, a bátrabbak kipróbálhatták az íjászatot, volt kutyaterápia, ugrálóvár, trambulin, körhinta, állatsimogató, fagyi, vattacukor és kürtőskalács. A különböző kézműves-foglalkozások – rongybaba- és papírvirág-készítés, lombfűrész, gyöngyfűzés, csuhéfonás, kötélverés, arcfestés, pirográfia, harisnyavirág-készítés, gyertyasodrás és -mártás, fajátékok készítése és díszítése – egész nap elérhetők voltak.
Délután a felnőttek fontos alkalomra gyűltek össze a lovardában, ahol tisztújító közgyűlésre került sor. A közgyűlés kezdetén az egybegyűlteket Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte. „A gyermek mindig szemünk fénye, mindennapi örömünk legfőbb forrása. Minden társadalom szilárd alapja elsősorban a család. Ezért köszönjük önöknek, hogy a fennálló nehézségek ellenére is vállalták a gyermekneveléssel járó nehézségeket is, ezért úgy is lehet mondani, hogy amit önök vállaltak, az a nemzetünk iránti legfőbb szolgálat és tett” – szólt a szülőkhöz Sin József, hozzátéve: „Jövőt biztosító családpolitikára lenne szükség, ahol megfelelő számú gyerek születik, hiszen a gyermek a nemzetünk jövőjét is jelenti, tehát a gyermekvállalás egyenlő a jövőbe vetett hittel.”
A közgyűlés az elnöki beszámoló után szavazott, melynek eredményeként ismét Tarpai Józsefet választotta a KMNE elnökének, akinek munkáját 12, szintén a gyűlésen megválasztott elnökségi tag segíti.
A tisztújítást követően Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára az emlékpark látogatóközpontjában érdekes tárlatvezetést tartott Árpád vezér nyomdokain – időutazás a honfoglalás korába címmel.
