A Cseh Köztársaságban tartózkodó ukrán menekültek több mint fele szembesült nemzetiségi alapon agresszív viszonyulással, 5 százalékukat pedig fizikai támadás is érte – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál a vinegret.cz cseh internetes honlapra hivatkozva.
A PAQ Research ügynökség felmérése szerint a legtöbb verbális támadást a fiatal ukrán menekültek szenvedték el, a fizikai támadások pedig gyakran gyerekeket értek. A közvélemény-kutató cég interjúk formájában készítette a felmérést ukrán menekültek körében a nemzetiségi agresszióval kapcsolatos tapasztalataikról. A vizsgálatba 3789 személyt vontak be, 1425 menekült családot, amelyben 1203 17 év alatti gyermek él. A menekülteket 2023 júniusában kérdezték meg.
Mint kiderült, hogy a válaszadók több mint fele (57 %) szembesült nemzetiségi alapon verbális támadásokkal és sértésekkel. A válaszadók 5 %-a tapasztalt fizikai támadást ukrán származása miatt. Leggyakrabban a 40 év alatti menekültek szembesültek verbális agresszióval. Ugyanakkor az idősek ritkán tapasztaltak verbális támadást, amiatt, hogy Ukrajnából származnak, a válaszadóknak mindössze 30 %-a.
A felmérést végző szakemberek megjegyezték, hogy a szolgáltató szektorban dolgozó ukránok szembesültek leggyakrabban agresszív hozzáállással a származásuk miatt. A kutatókat ugyanakkor aggasztotta az az eredmény, hogy a két- vagy többgyermekes egyedülálló szülők gyakrabban (14 %) szembesültek agresszióval, mint a teljes családok (6 %). „Itt gyakran a gyermekek közötti fizikai támadásokról beszélünk, az egyszülős családokban. Azonban ahol mindkét szülő és több gyermek is van, a válaszadók mindössze 6 %-a számolt be ilyen élményekről” – áll a jelentésben.
A július eleji állapot szerint az ukránok mindössze 38,5%-a lát a létező politikai erők között olyanokat, amelyekre a háború utáni időszakban rá lehetne bízni a hatalmat – jelentette az RBK–Ukrajina a Razumkov Központ sajtótájékoztatón ismertetett felmérési adataira hivatkozva.
A válaszadók 41,3%-a nem lát ilyen politikai erőt, 20,2% pedig nem tudott válaszolni.
A megkérdezettek felének (51%) véleménye szerint a katonaság közegéből kellene érkeznie annak a politikai erőnek, amelyre a háború utáni időszakban rá lehetne bízni a hatalmat.
Emellett készek rábízni a hatalmat a következő politikai erőkre:
25,9% – a már létező politikai pártok valamelyikére,
24,4% – az önkéntesek közegéből érkező politikai erőre,
18,5% ‒ a civil szervezetekhez köthető erőre,
17,2% – a humán vagy műszaki értelmiség köréből valókra (tudósok, tanárok stb.),
7,8% – az üzleti közegből valókra.
Erre a kérdésre több válaszlehetőséget is be lehetett jelölni.
A Razumkov Központ felmérése 2023. július 5–11-én készült face-to-face módszerrel az ország valamennyi régiójában (az ideiglenesen megszállt területek, a Krím és azon térségek kivételével, ahol jelenleg harcok folynak). Összesen 2 017 válaszadót kérdeztek meg, az elméleti mintavételi hiba nem haladja meg a 2,3%-ot.
[type] => post
[excerpt] => A július eleji állapot szerint az ukránok mindössze 38,5%-a lát a létező politikai erők között olyanokat, amelyekre a háború utáni időszakban rá lehetne bízni a hatalmat – jelentette az RBK–Ukrajina a Razumkov Központ sajtótájékoztatón ismertetett...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1690752420
[modified] => 1690747612
)
[title] => Az ukránok csupán 38,5%-a bízná az irányítást a létező politikai erőkre a háború után
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=155955&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155955
[uk] => 155933
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 155934
[image] => Array
(
[id] => 155934
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1690365017-22-main-v1682310441.jpg
[original_lng] => 171857
[original_w] => 700
[original_h] => 466
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1690365017-22-main-v1682310441-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1690365017-22-main-v1682310441-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1690365017-22-main-v1682310441.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1690365017-22-main-v1682310441.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1690365017-22-main-v1682310441.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1690365017-22-main-v1682310441.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/1690365017-22-main-v1682310441.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1690736813:5
[_thumbnail_id] => 155934
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1286
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 1985
[2] => 29288
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => közvélemény-kutatás
[2] => politikai pártok
)
)
[2] => Array
(
[id] => 156023
[content] =>
Az ukránok háromnegyede (77 %) 2023 június közepén teljesen biztos volt Ukrajna győzelmében, további 16 % pedig inkább hisz az Oroszország felett aratott győzelemben – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a válaszadók csaknem harmada (31 %) abban reménykedik, hogy 2023 vége előtt megjön a győzelem. További harmaduk (32 %) 1-2 éven belül (2025 végéig) várja a győzelmet. Az ukránok körülbelül 13 %-a gondolja úgy, hogy a győzelemre legalább 3-5 évet kell várni. Az ukránok több mint 22 %-a nem tudott véleményt nyilvánítani a győzelem időkeretéről. „Feltételezhető, hogy észrevehető eredmények hiányában a fronton az ukránok a háború hosszabb tartamára számítanak, míg a sikerek éppen ellenkezőleg, hozzájárulnak azok számának növekedéséhez, akik hisznek a háború közeli végében” – jegyezték meg a szociológusok.
Az ukránok többsége (68 %) számára a győzelem Oroszország teljes vereségét jelenti, ami vagy az összes megszállt terület felszabadításához (43 %), vagy magának Oroszországnak a felbomlásához (26 %) vezet. A háború 16 hónapja után érezhetővé vált a többség eróziójának tendenciája, ami az 1991-es határok visszaállításához kötődik, és azon pozitív beállítottságú állampolgárok arányának növekedéscsökkenéséhez, akik támogatják a háború Oroszország területére való áthelyezését.
A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Politikaszociológiai Központ közösen végezte 2023. június 5. és 15. között. Összesen 2001 válaszadót kérdeztek meg azokon a területeken, amelyek Ukrajna ellenőrzése alatt állnak, és ahol nem folyik háború. A maximális véletlenszerű mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3 %-ot.
Azoknak az ukránoknak a száma, akik Volodimir Zelenszkij elnököt hatékony főparancsnoknak tartják, a teljes körű orosz invázió kezdete óta a 2,5-szeresére nőtt és jelenleg 86 százalékot tesz ki – jelentette az Ukrajinszka Pravda a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által végzett felmérés eredményeire hivatkozva.
„A nagyszabású invázió után az ukránok radikálisan megváltoztatták nézeteiket, és jelenleg 86%-uk úgy gondolja, hogy Volodimir Zelenszkij hatékonyan dolgozik legfelsőbb főparancsnokként” – írta a KMISZ.
A szociológusok megjegyzik, hogy hasonló kérdést tettek fel a válaszadóknak 2021 novemberében és 2022 januárjában is. Akkor még csak a válaszadók 36%-a, illetve 32%-a gondolta úgy, hogy Zelenszkij hatékonyan tud működni legfelsőbb főparancsnokként, megszervezve az ország védelmét.
Tizennégy hónappal a teljes körű invázió kezdete után Ukrajna minden régiójában a lakosság abszolút többsége úgy gondolja, hogy Zelenszkij hatékonyan dolgozik főparancsnokként.
A felmérést május 26. és június 5. között végezték. Ukrajna minden régiójában (a Krími Autonóm Köztársaság kivételével) élő 984 válaszadót kérdeztek meg telefonos interjú módszerével, mobilszámok véletlenszerű mintája alapján. A vizsgálatban felnőtt (18 éves és idősebb) ukrán polgárok vettek részt, akik a felmérés időpontjában Ukrajna területén éltek (a 2022. február 24-ig az ukrán hatóságok által ellenőrzött határokon belül). A felmérés nem terjedt ki a 2022.február 24. előtt Ukrajna által ideiglenesen nem ellenőrzött területekre, illetve nem vonták be a felmérésbe a 2022. február 24. után külföldre távozottakat.
[type] => post
[excerpt] => Azoknak az ukránoknak a száma, akik Volodimir Zelenszkij elnököt hatékony főparancsnoknak tartják, a teljes körű orosz invázió kezdete óta a 2,5-szeresére nőtt és jelenleg 86 százalékot tesz ki – jelentette az Ukrajinszka Pravda a Kijevi Nemzetköz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1687557900
[modified] => 1687525704
)
[title] => Az ukrán állampolgárok 86%-a hisz Zelenszkijben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=151936&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151936
[uk] => 151847
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 151848
[image] => Array
(
[id] => 151848
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/58505e276625f0e19cff58448757e0fa-1651576386-extra-large.jpeg
[original_lng] => 92686
[original_w] => 1043
[original_h] => 695
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/58505e276625f0e19cff58448757e0fa-1651576386-extra-large-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/58505e276625f0e19cff58448757e0fa-1651576386-extra-large-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/58505e276625f0e19cff58448757e0fa-1651576386-extra-large-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/58505e276625f0e19cff58448757e0fa-1651576386-extra-large-1024x682.jpeg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/58505e276625f0e19cff58448757e0fa-1651576386-extra-large.jpeg
[width] => 1043
[height] => 695
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/58505e276625f0e19cff58448757e0fa-1651576386-extra-large.jpeg
[width] => 1043
[height] => 695
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/58505e276625f0e19cff58448757e0fa-1651576386-extra-large.jpeg
[width] => 1043
[height] => 695
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1687514905:5
[_thumbnail_id] => 151848
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1155
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a73b87052b07f8ebe19374eb369884d2] =>
Many in Russia thought that the Black Sea was the water area of their power. The enemy hoped that our Navy would not be able to withstand Russian attacks. Well, the courage and skill of our warriors destroyed all these enemy hopes and drowned them in the sea.
Concerning the Russian strike on the warriors of the 128th Mountain Assault Brigade.
My condolences go out to the close ones of the fallen warriors. This is a tragedy that could have been avoided. Defense Minister Umerov informed me on all actions taken to determine full… pic.twitter.com/USA1Zcl0jd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 5, 2023
The sacred Hanukkah lights, lit these days, remind us once again that light always prevails over evil. And of the value of life, which is worth fighting for. My best wishes to the Jewish community on Hanukkah! pic.twitter.com/ghoawSdy7b
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 7, 2023
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.
Egyre jobban kiállnának hazájukért és szabadságukért az ukránok. 2011-ben csupán 40 százalékos volt a szülőföld védelmét támogatók aránya, most pedig már az ukránok 67 százaléka kész lenne fegyvert ragadni a hazájáért – tette nyilvánossá a Razumkov Központ.
A felmérésben részt vevő ukránok jelentős többsége úgy nyilatkozott, hogy készen áll az ország védelmére. Ugyanakkor területi eltérések megfigyelhetők a válaszadók között.
A keleti megyék lakosainak 61 százaléka, az ország középső területein élők 67 százaléka, a nyugati régiók lakosainak 68 százaléka, a déli területeken élőknek pedig 71 százaléka kész megvédeni a hazáját, és akár fegyvert is ragadni.
A férfiaknak a 74 százaléka, a nőknek pedig 60,5 százaléka lenne hajlandó megóvni országát az ellenséggel, jelen esetben Oroszországgal szemben.
A 18 és 59 év közötti korcsoportba tartozók 75 százaléka, míg a 60 év felettiek 51 százaléka készen áll az ország védelmére.
A tíz évvel ezelőttihez képest jelentősen nőtt a haza védelmére kész ukránok aránya. Egy egyrészt annak tudható be, hogy háborúban állnak. Másrészt a több mint egy éve tartó fegyveres harcok borzalmai miatt rengetegen hagyták el az országot, de a fegyvert ragadni kész emberek többsége valószínűleg maradt.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Az ukránok 25%-a úgy gondolja, hogy Ukrajnának több mint egy évre van szüksége a győzelemhez, 37%-uk szerint pedig hat hónapra – egy évre – írja az Ukrajinszka Pravda a Rejting szociológiai csoport június 1-2-án végzett felmérését ismertetve.
„Mintegy 60% jelezte, hogy hosszú időre van szükség a háború megnyeréséhez: 25% gondolja úgy, hogy több mint egy év kell, 37% szerint fél – egy év. Csaknem 20% néhány hónapra becsüli a győzelemhez szükséges időt, további 20% nem tud válaszolni.
Ugyanakkor nő azoknak a száma, akik úgy becsülik, hosszú (több mint egy év) idő szükséges a győzelemhez. A legtöbben az ilyenek a legfiatalabbak, a 18–35 éves válaszadók között vannak (38%)” – áll a jelentésben.
Februárban 21% volt azoknak az aránya, akik szerint az országnak több mint egy évre van szüksége a győzelemhez.
A felmérés szerint az ukránok abszolút többsége (95%) biztos abban, hogy Ukrajna képes lesz visszaverni Oroszország támadását. A válaszadók 71%-a véli úgy, hogy jó irányba haladnak az ország ügyei, 13%-uk van ezzel ellentétes véleményen, további 16%-uk nem tudta megítélni. Az előző év nyarához hasonlóan jelenleg is enyhén csökken azok aránya, akik helyesnek ítélik meg az ország haladási irányát, és nő a bizonytalanok száma. Minden régióban és minden korcsoportban továbbra is az irányt helyesnek ítélők dominálnak.
A Razumkov Központ által ez év április–májusában végzett felmérés azt mutatja, hogy az Istenbe vetett hit növekszik és erősödik Ukrajnában – írja a vizsgálatot megrendelő zn.ua.
A válaszadók mintegy 89%-a valamilyen egyházhoz vagy legalábbis valláshoz tartozónak tekinti magát (8,8% vallotta magát „nem hívőnek”, további 1,5% nem tudott válaszolni a kérdésre, vagy megtagadta a választ). Az egyik vagy másik egyházzal való azonosulás is némileg biztosabbá válik a háború előtti időkhöz, sőt a hibrid háború időszakához képest.
A kutatásból az is kiderül ugyanakkor, hogy bármilyen legyen is az ukránok Istenhez való viszonya, az nem konvertálódik közvetlenül vallási közösséghez tartozássá. Az ukránok 73,7%-a nem kötődik semmilyen vallási közösséghez, gyülekezethez vagy egyházközséghez (22,3% vallja magát vallási közösséghez tartozónak, 3,9% nem tudott válaszolni a kérdésre).
A felmérés 2023. április 28. és május 3. között készült 2020, 18 évesnél idősebb válaszadó bevonásával. Az elméleti mintavételi hiba nem haladja meg a 2,3%-ot.
A háború ellenére az Ukrajnában élők 30%-a pozitívan értékeli életét, 39%-uk pedig kielégítőnek tartja. A válaszadók mindössze 31 százaléka elégedetlen az életével.
A felmérést az Európai Üzleti Szövetség és a Gradus kutatócég készítette, Életminőség barométere címmel.
Hozzátették azt is, hogy az üzleti élet képviselői a legpozitívabbak e téren, hiszen a válaszadók 44%-a elégedett az életével, 35%-uk tartja kielégítőnek, és csak 21 százalékuk elégedetlen.
A kutatócég megjegyezte azonvan, hogy a válaszadók 15 százaléka jelenleg külföldön tartózkodik, 4 százalékuk pedig az országon belül lakóhelyet változtatott.
A felmérésben résztvevők nagy része elégedetlen jövedelmével, nem tartja azt elégségesnek a minőségi élethez.
Az ukránok 13%-a tartja az egyik legfontosabb ünnepnek a május 9-én méltatott győzelem napját – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felméréséből, amelyet az Ukrajinszka Pravda ismertet.
„A május 9-i győzelem napja drámai változásokon ment keresztül. 2010-ben ez volt az egyik legfontosabb ünnep, a lakosság 58%-a gondolta így, a győzelem napját népszerűség tekintetében csak az újév, a karácsony és a húsvét előzte meg. 2021-re népszerűsége felére csökkent, és már csak 30% tartotta a legfontosabb ünnepnek. 2023-ban pedig ennek az ünnepnek mindössze 13%-nyi híve maradt, kevesebb híve csak a munka ünnepének van.
Ez nyilvánvalóan összefügg a háborúval, azzal, hogy Oroszországban nagyon aktívan ünneplik a győzelem napját, mint militarista agresszív ünnepet” – írják a felmérés készítői.
Idén a legkevésbé népszerű ünnepnek a győzelem napja (13%) mellett a munka ünnepe (május 1.) bizonyult, amelyet csupán a megkérdezettek 5%-a méltat kedvenc vagy fontos ünnepként.
A felmérés szerint Ukrajna lakosainak többsége a húsvétot (70%) és a karácsonyt (69%) ünnepli a legnépszerűbb ünnepként. A következő népszerűség tekintetében a függetlenség napja (63%) és Ukrajna védelmezőjének napja (54%). A világszerte ünnepelt újév, amely a karácsonnyal és a húsvéttal osztozott az első helyen éveken át, már csak az ötödik helyen áll (52%).
A Lengyelországba menekült ukránok több mint fele a háború befejezése után azonnal visszatér Ukrajnába, és minden ötödik tervezi, hogy hosszú ideig marad – derült ki egy frissen végzett lengyel közvélemény-kutatás eredményeiből, adta hírül kedden az rbc.ua hírportál a felmérés adataira hivatkozva.
A Lengyel Nemzeti Bank által végzett kutatás azt mutatta, hogy a háború befejezését követő 3 hónapon belül a menekültek 56 százaléka kész visszatérni Ukrajnába. Ugyanakkor a megkérdezett ukrán menekültek 19 %-a szeretne hosszabb ideig Lengyelországban maradni. A háború előtt érkezett ukrán migránsok közül a válaszadók 55 %-a mondta azt, hogy tervezi a maradást.
Leginkább a Kis-lengyelországi vajdaságban (a válaszadók 33 %-a), a Kujavsko-pomerániai vajdaságban (a válaszadók 31 %-a), a Pomerániai vajdaságban, a Lublini és a Kárpátaljai vajdaságban (30 %) élő menekültek szeretnének hazatérni.
A legtöbb menekült Kelet-Ukrajnából a Kujavsko-pomerániai vajdaságban él (33 %), Ukrajna nyugati régióiból a Kárpátaljai vajdaságban (34 %).
A hosszabb lengyelországi tartózkodási tervek a foglalkoztatáshoz kapcsolódnak. Például az ukránok mindössze 51 %-a dolgozik a Kujavsko-pomerániai vajdaságban, 72 % a Kis-lengyelországi vajdaságban és 73 % a Lublini vajdaságban. A legmagasabb foglalkoztatási ráta a menekültek körében Lengyelországban a Pomerániai vajdaságban (93 %) van.
A menekültek 28 %-a rendszeresen utal pénzt Ukrajnába. A legtöbb esetben az összegek nem haladják meg az 1000 zlotyt (8700 hrivnyát).
