Kutatások kimutatták, hogy a csernobili elzárt zónában élő farkasok ellenállóvá váltak a rákkal szemben, és új ismereteket nyújthatnak a betegség megelőzésének módjáról.
Úgy tűnik, hogy a Csernobilban élő kóbor szürke farkasok falkái olyan mutációkat fejlesztettek ki, amelyek növelik a rák túlélésének esélyét – írja az IFL Science.
Amióta a területet az 1986-os hírhedt nukleáris katasztrófát követően kiürítették, a farkasok elszaporodtak a zárt zónában, a populációjuk itt hétszer nagyobb, mint a környező ukrajnai területeken.
Az elvadult állatokat, amelyek között megtalálhatóak az evakuáláskor otthagyott kedvtelésből tartott kutyák leszármazottai is, a tudósok évek óta figyelemmel kísérik. Úgy vélik, hogy a sugárzás miatt 35 évvel a nukleáris katasztrófa után
Megnőtt az állatok túlélési esélye a rákos megbetegedésekkel szemben.
Cara Love, a Princeton Egyetem evolúcióbiológusa egy évtizede tanulmányozza a farkasokat, és kutatásai szerint ezek a farkasok olyan megváltozott immunrendszerrel rendelkeznek, amely figyelemreméltóan hasonlít a sugárkezelésen átesett rákos betegekéhez.
Love, aki a múlt hónapban a Washington állambeli Seattle-ben egy konferencián mutatta be munkáját, megállapította, hogy „a csernobili farkasok a többgenerációs expozíció és a radioaktív részecskék testükben való felhalmozódása ellenére is túlélnek és gyarapodnak”.
A világ legsúlyosabb nukleáris balesete rákkeltő sugárzást szabadított fel, de Love kutatásai szerint a farkasok „ellenállónak tűnnek a megnövekedett rákkockázattal szemben.”
Love és kollégái 2014-ben ellátogattak a csernobili elzárt zónába, és vérmintákat vettek, hogy megértsék a nukleáris sugárterhelésre adott reakcióikat. Csapata speciális GPS-nyakörveket használt, hogy valós idejű méréseket kapjon arról, hogy hol vannak az állatok, és mennyi sugárzásnak vannak kitéve. Az eredmények azt mutatták, hogy a szürke farkasok az emberekre vonatkozó biztonsági határérték több mint hatszorosának vannak kitéve.
Love azonosította a farkasok genomjának specifikus régióit, amelyek ellenállónak tűnnek a rákkal szemben.
A kutatás számos tudós érdeklődését felkeltette. 2023-ban Elaine Ostrander genetikus megjegyezte, hogy az ilyen munka új ismeretekkel szolgálhat a rákos megbetegedések megelőzésében, valamint az űrhajósok védelmének módszereivel kapcsolatban.
A tanulmány hosszú távú célja, hogy olyan változásokat keressünk a DNS-ben, amelyek segítették az egyes populációk túlélését – mondta.
Ukrajnában alig akad felnőtt, akit ne ért volna valamilyen stresszhatás a háború miatt, sőt minden negyedik ember poszttraumás stressz zavar (PTSD) tüneteiről számol be.
Ezt mutatja egy nemzetközi tudóscsoport – a brit Mark Shevlin pszichológus és kollégái – tanulmánya.
A szerzők azt mondják, ez az első eset, amikor egy még zajló háború közepette mérik a PTSD (pontosabban annak komplex, azaz nem egyszeri, hanem tartós változata, a CPTSD) előfordulását.
Bár a 2004 fős minta nem reprezentatív, és az adatok önbevallás útján érkeztek, a tanulmány jelzi, mennyire jelentősek a lelki sebek a fizikai sérülések mellett.
A PTSD civilek és katonák körében is megjelenik – a harcok hatására az utóbbiaknál nyilván erősebben.
Bár az ukrajnai pszichiátriai gondozás még mindig magán viseli a szovjet időkből örökölt elhanyagoltság nyomait, igyekeznek rövidebb kezelésben részesíteni a katonákat, és a páciensek valamennyire feljavított lelkiállapotban térhetnek vissza a frontra.
Mivel nem jut elég szakember a kezelésükre, létezik telefonos vagy számítógépes alkalmazás is, chatbottal, amely alapszintű kérdésekre válaszol és egyszerű tanácsokat ad. A Drug app a háború kezdete óta működik.
A nem sokkal korábban fejlesztett First Aid to Terror alkalmazásra épül, melyet egy nemzetközi pszichológuscsoport terrortámadások vagy háborúk áldozatai részére dolgozott ki.
Az alkalmazás lehetőséget kínál arra, hogy a megrázó élmény óta eltelt időnek megfelelő útmutatást kapjon a felhasználó.
A jövedelemkülönbségek és a magas lakhatási költségek teszik hajléktalanná az embereket Kaliforniában, ahol az idősebbek és a színes bőrűek a leginkább veszélyeztetettek – derült ki az 1990-es évek közepe óta készült legátfogóbb kutatásból.
Kaliforniában él az összes amerikai hajléktalan harminc százaléka annak ellenére, hogy az állam csupán az ország teljes népességének 12 százalékát adja.
A University of California San Francisco héten nyilvánosságra hozott jelentése szerint több mint 171 ezer hajléktalan él Kaliforniában – több mint kétszer több a második helyen álló New York államban. Érdemes emlékeztetni rá, hogy Kalifornia GDP-je tavaly megközelítette a 3600 milliárd dollárt, amellyel önálló államként a világ ötödik legnagyobb gazdasága lenne, megelőzve Indiát és az Egyesült Királyságot.
A legtöbben a munkájuk elvesztése miatt kerülnek utcára.
A gazdasági periférián élő, magas lakhatási költségekkel, alacsony jövedelemmel és kevés megtakarítással rendelkező résztvevők számára kevés a hibalehetőség. A jövedelem elvesztése vagy a munkaidő csökkenése sok, a gazdasági periférián élőt taszított hajléktalanságba – idézte a tanulmányt az ABC News.
A megkérdezettek 22 százaléka nevezte meg a keresete elvesztését vagy csökkenését a hajléktalansága indokaként. Tíz százalékuk egyéb okból, például egészségügyi kiadások vagy az élelmiszerárak növekedése miatt nem volt képes lakbért fizetni, ezért veszítette el az otthonát. Nyolc százalék pedig a lakbérek emelkedése miatt került utcára.
A felmérésből az is kiderült, hogy a hajléktalanná válásuk előtti utolsó hat hónapban az érintettek átlagos bevétele havi 960 dollár volt, amelynek több mint harminc százalékát elvitte a lakbér.
A gazdasági, egészségügyi és szociális problémák azonban gyakran elválaszthatatlanok egymástól. A kutatásban részt vevők egy része baleset, betegség vagy amiatt veszítette el az állását, mert egy családtagjáról kellett gondoskodnia. A megkérdezettek 13 százalékának kellett lemondania a lakhatásról kábítószerezés miatt, 11, illetve kilenc százalékának pedig azért, mert közeli hozzátartozója vagy ő maga beteg vagy munkaképtelen lett.
Sokan számoltak be arról, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesültek a munkaerőpiacon a fogyatékosságuk, a bőrük színe, a bevándorlói státuszuk vagy a nyelvismeret hiánya miatt.
Ez kevesebb munkalehetőséget, csökkentett munkaidőt, alacsonyabb bért jelentett, és néha még azt a pénzt sem kapták meg, amit ígértek nekik.
Kaliforniában a mítosszal ellentétben nem azért ilyen sok a hajléktalan, mert a kellemes időjárás odavonzaná a legszegényebbeket az ország más részeiről.
Az utcán élők többsége helyi, kilencven százalékuk itt élt utoljára bérlakásban, 75 százalékuk ugyanabban a megyében lakik, ahol korábban.
A hajléktalanpopuláció ráadásul egyre idősebb, a felmérésben részt vett felnőttek 47 százaléka ötvenéves vagy idősebb.
Etnikai hovatartozásukat illetően a hajléktalanok 27 százaléka fehér, 26 százaléka fekete, 26 százalék latino, 12 százaléka pedig amerikai őslakos. A feketék és az őslakosok azonban messze felülreprezentáltak a hajléktalanok között, a teljes kaliforniai népességben ugyanis az arányuk csak hat, illetve két százalék.
Minden ötödik érintett volt korábban valamiféle állami intézmény, például börtön lakója. Ők mindannyian arról számoltak be, hogy nehéz elhelyezkedniük, és semmiféle hivataltól nem kaptak segítséget, ezért végezték az utcán.
A hajléktalanok 69 százaléka férfi, 30 százaléka nő, a maradék egy százalék transznemű vagy olyan, akinek a nemi önkifejezése nem követi a sztereotíp konvenciót. Kilencven százalékuk egyedülálló felnőtt.
A kutatók hat ajánlást fogalmaztak meg a jelentésben.
Többek között szükségesnek tartják növelni a legalacsonyabb jövedelműek számára is megfizethető lakások számát, szélesíteni és célzottá tenni a hajléktalanságot megelőző intézkedéseket, így például anyagi és jogi segítség nyújtását a börtönből szabadultaknak, mentális betegeknek, addikcióval küzdőknek.
„Mivel saját bőrömön tapasztaltam meg a hajléktalanságot, élénken emlékszem a túlélésért folytatott könyörtelen küzdelemre, az állandó szégyenérzetre, ami kísértett, és sikertelen erőfeszítéseimre, hogy egyedül legyőzzem a hajléktalanságot. A tanulmány nagy jelentőséggel bír számomra, mert célja a hajléktalanság átfogóbb megértése. Remélem, hogy hozzájárul hatékony stratégiák, szakpolitikák és programok kidolgozásához” – írta közleményében Claudine Sipili, aki egykori érintettként segítette a munkát.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
A 2022-es volt Európa leforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van – derült ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Unió (EU) kutatói által közösen készített éves jelentésből.
A közzétett tanulmány szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol az 1980-as évek óta a globális átlag nagyjából kétszeresével nőtt az átlaghőmérséklet. A jelentésben kiemelik, hogy a perzselő hőség mintegy 16 ezer ember halálát okozta.
„Sajnálatos módon ez nem tekinthető éghajlati különlegességnek vagy egyszeri eseménynek” – hangsúlyozta Carlo Buontempo, az EU műholdas Föld-megfigyelési programján, a Copernicuson belüli klímaváltozást figyelő szolgálat (Copernicus Climate Change Service, C3S) igazgatója.
A klímaváltozást és annak fejlődését tekintve a kutatócsoport jelenlegi meglátásai szerint az olyan időjárásbeli események, mint amelyeket múlt évben tapasztalhattunk Európában egy minta részét képzik, mely szerint nemcsak gyakoribbá, de intenzívebbé is válnak a szélsőséges hőhullámok – tette hozzá Buontempo.
Az európai rekordmeleg nyárban szerepet játszik, hogy a kontinens számottevő része az Északi-sarkvidékhez és az úgynevezett szubarktikus régióhoz, vagyis az Északi-sarkvidékkel szomszédos területhez tartozik, amely a bolygó leggyorsabban melegedő régiója. Emellett nemcsak rekordmennyiségű gleccser olvadt el tavaly, de a Földközi-, a Balti- és a Fekete-tenger térségéből is súlyos és szélsőséges tengeri hőhullámokról adtak jelentést a múlt évben.
A jelentésben a szakértők világszerte további rekordhőmérsékletekre figyelmeztettek, amelyet súlyosbít az El Nino, azaz a Csendes-óceán egy részének természetes, átmeneti és alkalmi felmelegedése.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A 2022-es volt Európa leforróbb nyara, a tavalyi éves átlaghőmérséklet pedig a valaha mért legmagasabb értékek között van – derült ki az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Unió (EU) kutatói által közösen készített éves jelentés... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1687724580 [modified] => 1687694845 ) [title] => 2022 volt minden idők legforróbb nyara Európában – ENSZ [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=152152&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 152152 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 152153 [image] => Array ( [id] => 152153 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-scaled.jpg [original_lng] => 546549 [original_w] => 2560 [original_h] => 1213 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-300x142.jpg [width] => 300 [height] => 142 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-768x364.jpg [width] => 768 [height] => 364 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-1024x485.jpg [width] => 1024 [height] => 485 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-1536x728.jpg [width] => 1536 [height] => 728 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-2048x971.jpg [width] => 2048 [height] => 971 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-hoseg-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 1213 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1687684046:5 [_thumbnail_id] => 152153 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1109 [translation_required_done] => 1 [_oembed_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] =>
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékkel együttműködve a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódóan bemutatta a „Kelet-ukrajnai menekültek Kárpátalján” című kutatás eredményeit. Az eseményt megelőzően Brenzovics László, a KMKSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, s hangsúlyozta a főiskola és a hozzá tartozó intézmények szerepét a kárpátaljai tudományos élet megmaradásában. Az eseményhez kapcsolódva levetítették a TV21 Ungvár munkatársai által készített, a témával kapcsolatos „Kárpátalja napjainkban” című kisfilmjét, majd Molnár D. Erzsébet igazgató részletezte a kutatás eredményeit. Molnár D. István vázolta a háború kirobbanása óta történt demográfiai változásokat, majd Darcsi Karolina ismertette kutatási eredményeit, amelynek témája a Kárpátaljai kistérségek szerepvállalása a Kelet- és Közép-Ukrajnából érkezett menekültek ellátásában. A főiskola az elmúlt kilenc hónap során több mint 700 ideiglenesen áttelepültet látott el. Körükben és a hozzájuk kapcsolódó személyek között végzett kutatást Pallay Katalin. A kutatási témával kapcsolatos eredmények mostantól megtalálhatóak a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont honlapján.
November 30-án mutatták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának legújabb, Kelet-ukrajnai menekültek Kárpátalján című kutatásának eredményeit a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárában. A kutatást a központ munkatársai végezték. Az esemény kapcsolódik a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz.
Az esemény résztvevőit dr. Molnár D. Erzsébet, a Kutatóközpont vezetője köszöntötte. Az immár kilenc hónapja tartó háború emberek millióinak változtatta meg életét, írta át mindennapjait. A központ 2022 nyarán egy olyan kutatásba kezdett bele, amely a rövidebb vagy hosszabb ideig Kárpátalján tartózkodó menekültek feltérképezését célozta meg. Molnár D. Erzsébet elmondta, hogy kutatásuk két fő irányvonalon indult el. Egyfelől a kárpátaljai kistérségektől gyűjtöttek be adatokat az önkormányzatok érintettségéről a menekültek befogadásában és ellátásában. Ebben nagy segítségükre voltak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT). A másik irányvonal a menekültek megkérdezése volt. Utóbbit a Beregszászi járásban végezték el, kérdőíveiket 215 személy töltötte ki. A statisztika azonban sokatmondóbb, mint a szám, ugyanis egy családból egy fő válaszolt a kérdésekre, így a begyűjtött adatok egy-egy egész családra érvényesek – emelte ki a kutatóközpont vezetője, hozzátéve: a Magyar Tudomány Ünnepének mottója kapcsán – Tudomány: út a világ megismeréséhez – bízik abban, hogy ez a rendezvény, ha csak egy kis lépéssel is, de közelebb visz a körülöttünk lévő, felfordult világ megismeréséhez.
„Nagyon fontos, hogy a nehéz körülmények ellenére a főiskola és intézményei működnek, hiszen ezek fontos szerepet töltenek be a kárpátaljai magyar tudományos életben” – húzta alá Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki a témaválasztást illetően megjegyezte: aligha lehet aktuálisabb a téma, mint a menekültek helyzete Kárpátalján.
A köszöntők után levetítették a TV21 Ungvár által készített Kárpátaljai hétköznapok – 2022 című kisfilmet, amely azt mutatja be, hogyan változott meg az élet vidékünkön február 24-ét követően, a háború árnyékában.
Az előadások sorát dr. Molnár D. István kezdte, aki Ukrajna lakosságszámáról és a 2022-es migrációs helyzetről közölt adatokat. Kitért a születések és halálozások számának 1990 és 2021 közötti alakulására, mely kapcsán konstatálta: az utóbbi években a halálozások száma meghaladta a születések számát. A határátlépések számát illetően ENSZ-adatok szerint a háború kezdete óta az Európai Unió irányába több mint 12 millió fő határátlépését jegyezték fel, míg Ukrajnába közel 8 millióan léptek be. A külföldre menekültek száma közel 8 millió fő, belső menekülteké 6,5 millió. Az Európa országaiban regisztrált menekültek száma 4,75 millió, a regisztrált belső menekültek száma Ukrajnában 3,45 millió fő. A háború kitörése óta 517 ezerrel csökkent az Ukrajnában tartózkodó külföldi állampolgárok száma. Kárpátalján a Megyei Katonai Adminisztráció adatai szerint 390 ezer menekült tartózkodik, ebből az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete szerint közel 155 ezren regisztrált menedékkérők. Ugyanakkor az is elmondható, hogy közel 6 millióan visszatértek otthonaikba. Becslések szerint 2022. január 1-jén 36 millió körül lehetett az ország lakosságának száma, ami napjainkra kb. 30 millióra csökkent.
A háború kitörését követően a harci cselekmények miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek elindultak a nyugat-ukrajnai területek felé, többek között Kárpátaljára is. A belső menekülteket két csoportba lehet sorolni: a vidéken átutazók (akik csupán néhány napot töltöttek a megyében), valamint a tartósan itt maradók (akik legalább három hónapon át maradtak Kárpátalján) – mutatott rá Darcsi Karolina a Kárpátaljai kistérségek szerepvállalása a Kelet- és Közép-Ukrajnából érkezett menekültek ellátásában című prezentációban. A háború kitörése óta a mutatók nem változtak számottevően. A menekültek jelentős része cserélődött, de nem csökkent. Akik tartósan maradtak a régióban, azok lakhatása megoldottá vált, és valamilyen formában munkát is vállaltak. Az elmúlt hetekben a Kárpátaljára menekülők száma ismét növekedést mutat, hiszen minden nagyobb rakétatámadás és válságállapot – mint a közművek hiánya – emberek újabb tömegeit készteti arra, hogy elhagyják otthonaikat és elinduljanak a vidék irányába.
A felmérés során azt vizsgálták, hogy a kistérségek és önkormányzatok milyen szerepet vállaltak a menekültek elszállásolásában és ellátásában. A kutatás is bebizonyította, hogy Kárpátalja jelentős számú menekültet fogadott, akik ellátását már az első napoktól kezdve helyi rendeletekkel szabályozták. Kiderült, hogy önerőből a kistérségek nem tudták volna ellátni az ide érkezőket, mindezt a vidék geopolitikai helyzete segítette, hiszen határ menti vidék lévén a környező országokból, testvértelepülésekről érkezett jelentős mennyiségű segélyszállítmány.
„Fontos volt a felmérés egyrészt, hogy tiszta képet lássunk, másrészt fel tudtuk mérni, hogy milyen erőforrásokkal és kapacitással rendelkeznek az újonnan megalakult kistérségek, s hogyan tudnak egy válsághelyzetben szerepet vállalni. Azt láthatjuk, hogy jól vizsgáztak, illetve a menekültek ellátásában erejük felett tudtak teljesíteni” – szögezte le Darcsi Karolina.
Dr. Pallay Katalin Az orosz–ukrán háború menekültjei a Beregszászi járásban (kérdőíves felmérés tükrében) címen ismertette az eredményeket. Elmondta, hogy a kérdőíveket elsősorban a II. RF KMF bázisán elszállásolt menekültekkel töltötték ki, hiszen az oktatási intézmény nagy szerepet vállalt a menekültek elszállásolásában: február végétől kezdődően összesen 711 menekültet fogadtak. Fontos eredmény volt, hogy a Kárpátalján elszállásolt menekültek elsősorban azokról a településekről érkeztek, ahol aktív háborús események zajlanak, s amelyek orosz megszállás alatt vannak, ugyanakkor idővel a nyugati megyékből is megjelentek a menekültek – mutatott rá a kutató, kiemelve, hogy a Beregszászi járásban elszállásolt menekültek döntő többsége nő, emellett magas a diplomával rendelkezők aránya. A megkérdezett menekültek döntő többsége elégedett a helyi körülményekkel, s jelentős részük a háború befejeztével tervezi a hazatérést. Az eredményekből kiderül, hogy a jövőterveket a kárpátaljai tartózkodás során tapasztalt elégedettség, a származási hely és a háború pozitív kimenetele befolyásolja.
A kaliforniai törésvonalak mentén a mágneses mezőben bekövetkező változás segítheti előrejelezni az esetleges földrengést, de a kutatók egyelőre további vizsgálatokat szorgalmaznak.
Gyenge, de egyértelműen észlelhető változást detektáltak a mágneses térben Kaliforniában néhány nappal azelőtt, hogy földrengés rázta volna meg a térséget – írja az IFLScience. A lap szerint ez még nem jelenti azt, hogy tűpontosan előre lehet majd jelezni a földrengéseket, de sokat segíthet abban, hogy kevesebb áldozattal járjanak ezek a jelenségek.
A Journal of Geophysical Research: Solid Earth tudományos folyóirat hasábjain megjelent publikáció szerint a kaliforniai törésvonalak mentén összesen 125 érzékelőt helyeztek el, hogy azokkal figyeljék a mágneses tér változását. Dan Schneider, a tanulmány vezető szerzője szerint 2005 és 2019 között 18 olyan rengést észleltek, ami a Richter-skála szerinti 4,5-ös erősségű, vagy annál is nagyobb volt. A kutatók az ekkor rögzített adatokon kerestek olyan jeleket, amelyek esetleg megmutathatják a közelgő eseményt.
Schneider leszögezi: a mostani kutatás azt mutatja, hogy van mérhető változás a mágneses mezőben a rengést megelőző napokban, ám az nem olyan mértékű, hogy például evakuálásra adjon okot. Ugyanakkor megjegyezte: a további vizsgálatokkal lehet, hogy sikerül egy ilyen típusú előrejlezést adni a jövőben.
A kutatók szerint az is kérdés, hogy ez a fajta változás csak a kaliforniai törésvonalakra érvényes, vagy esetleg máshol is hasonló történés tapasztalható. Ha sikerül megérteni a mechanizmust, az komoly áttörést jelenthet a földrengések előrejelzésében.
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtökön tájékoztatta az MTI-t, hogy szegedi kutatók munkája nyomán a jövőben akár a szervezetbe fecskendezett nanoarannyal is diagnosztizálhatják a szakemberek a korai rákot.
A közlemény szerint Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) dolgozó Juhászné Csapó Edit és az által vezetett Lendület-kutatócsoport munkatársai olyan nanoszerkezetekkel foglalkoznak, amelyek aranyból vannak.
Fluoreszcens aranytartalmú anyagok UV-lámpa alatt Fotó: Juhászné Csapó Edit Forrás: mta.hu
Az SZTE adjunktusa és az MTA-SZTE Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa több mint egy évtizede kezdett el foglalkozni nemesfém tartalmú nanoszerkezetekkel, az első néhány évben ezek előállításának kérdéseit vizsgálta. Munkatársaival mintegy három évvel ezelőtt – az országban elsőként – kezdtek olyan nemesfémtartalmú nanoszekezetű anyagokat előállítani, amelyek intenzív fluoreszcenciát mutatnak, ha UV-fénnyel világítják meg őket.
Juhászné Csapó Edit kifejtette, a Lendület programban e nanoszerkezeteket teljesen új, főként orvosbiológiai alkalmazási területeken igyekeznek felhasználni. Zöldkémiai úton – vagyis környezetbarát alapanyagokból – előállítható molekulákat fognak fejleszteni. Így az előállítási folyamat költséghatékony, a termékek pedig biokompatibilisek lesznek: vagyis a szervezetbe kerülve jó eséllyel nem fognak mellékhatásokat kiváltani.
A szakemberek egyik célja optikai érzékelőrendszerek fejlesztése. Ezek a – még a vírusoknál is egy nagyságrenddel kisebbek – részecskék különféle színekben intenzíven fluoreszkálnak. Amikor a nanoszerkezetek kölcsönhatásba lépnek a célmolekulával – ami lehet az ivó- vagy szennyvízben lévő toxikus anyag, vagy emberi szervezet számára veszélyes kismolekula -, akkor megváltozik a fluoreszcenciájuk, így jelezve a keresett anyag jelenlétét.
Vannak olyan daganatos megbetegedések, például a melanoma, amelyek nagyon gyorsan áttéteket képeznek a szervezetben, ami sajnos drasztikusan rontja a betegség prognózisát. A Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézetében már kidolgozott állatmodellrendszer áll rendelkezésre a melanoma vizsgálatára, a kiváltott daganatokat PET-CT segítségével lehet az egerekben vizsgálni. Csapó Edit Lendület-csoportja velük együttműködve fejleszt aranyalapú tumordiagnosztikai nanoszerkezeteket. A radioaktív izotóppal megjelölt nanoszerkezet része egy kispeptid, amely szelektíven kapcsolódni tud a tumorsejt felszíni receptoraihoz. Ha egy melanoma tumorra talál, ott felgyülemlik, ami a PET-felvételen nyomon követhető. Fontos a majdani klinikai alkalmazás szempontjából, hogy a felhasznált nanorészecske a vizsgálat lezárulta után a vesén keresztül kiürülhessen a szervezetből.
A Lendület-csoport összes tagja vegyész, és infrastrukturális hátterük is a nanoszerkezetek előállítását és karakterizálását teszi lehetővé. A terápiás alkalmazás tesztelése így csak intézményi partner segítségével lehetséges – ezt nyújtja a Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézete. A mostani kutatás alapvetően alapkutatás jellegű, de azt természetesen a kutatócsoport-vezető sem zárja ki, hogy ha a vizsgálatok ígéretes eredményt hoznak, esetleg valamely készítményt szabadalmaztatni is tudják, akkor ez felkeltheti valamelyik gyógyszercég érdeklődését. Ez pedig elvezethet a klinikai alkalmazásig is – áll a közleményben.
Nagy területen pusztító villámárvizekkel kell szembenéznie a jövőben a ma történelmi szárazsággal küzdő Kaliforniának, amelyek nagyobb kárt okozhatnak majd, mint egy erős földrengés – állapították meg a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói.
A Science Advanced folyóiratban megjelent tanulmány szerint a klímaváltozás már most megkétszerezte a katasztrófát okozó árvizek esélyét, a jövőben pedig ma még elképzelhetetlen nagyságrendűek lehetnek az áradások.
Daniel Swain, az egyetem klímatudósa, a tanulmány egyik szerzője a CNN-nek azt mondta, olyan nagyságrendű áradásokra kell gondolni, mint amilyenek Saint Louis környékén és Kentucky állam keleti részén pusztítottak a nyáron, csak jóval nagyobb területen, akár Kalifornia állam egészét érintően.
A tanulmány szerint Kalifornia klimatikus adottságai miatt természetesen módon kitett a hirtelen kialakuló áradásoknak, amit a klímaváltozás még erősíthet is.
Az elmúlt napokban Kalifornia keleti részén, valamint Nevada és Arizona állam sivatagos részén rendkívüli esőzések okoztak károkat. Las Vegas utcáit víz árasztotta el, és a világ legszárazabb vidékének számító Death Valley-ben három óra alatt egyévnyi csapadék hullott.
A károkat okozó erős monszun pozitív hatásokkal is jár, a sivatag kivirágzott és enyhült a Kaliforniát régóta sújtó vízhiányt. Az Amerikai Aszályfigyelő Központ közlése szerint Arizona és Új-Mexikó nagyobb részén, a kaliforniai sivatagban és Nevada déli felén az átlagos csapadék kétszerese esett az elmúlt két hónapban.
Az ország középső részén, Saint Louis város környékén és Kentucky állam keleti részén két hete voltak heves esőzések. Kentuckyban a katasztrófahelyzetet feloldották, és már az újjáépítésen dolgoznak. Az állam kormányzója pénteken jelentette be, hogy az áradások halálos áldozatainak száma 39-re emelkedett.
Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását.
Eredményeik alapján a kutatók rámutattak az agy rendkívül későn érő prekuneális hálózatára, valamint kiemelték a nagy felbontású EEG-felvételek szerepét az agyi érés pontos topográfiai követésében – közölte az ELKH hétfőn. A kutatást Kovács Ilona, az ELKH-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője irányította. A vizsgálat eredményeit bemutató tanulmányok a Nature Scientific Reports és a Journal of Sleep Research című szakfolyóiratokban jelentek meg.
Az emberi agy érésével kapcsolatos mai megközelítések az agy ingerfeldolgozó, illetve cselekvéseket irányító területeihez kötődnek. Az eddig is ismert volt, hogy az agykéreg viselkedéskontrollért felelős elülső, frontális területei csak a serdülőkor végén kezdenek beérni, jóval az érzékelési folyamatokkal foglalkozó hátsó, poszterior területek érését követően.
