A lengyel kormány jóváhagyta az Ukrajna állampolgárainak nyújtott segítségről szóló törvény módosítási tervezetét, ami új feltételeket támaszt Ukrajnából érkező, gyermeket nevelő menekültek pénzsegélyét illetően – számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a módosítások azt írják elő, hogy a „800 plusz” (gyerekenként havi 800 zloty) és a „Jó kezdet” (300 zloty az iskolába járó gyerekeknek) programok keretében folyósítják a kifizetéseket a tankötelezettség teljesítése mellett. Így csak azok után a gyerekek után kapnak pénzsegélyt, akik óvodába vagy iskolába járnak.
Mint Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kifejtette, hogy ilyen intézkedéseket azért vezetnek be, mert voltak esetek, amikor az ukránok megérkeztek Lengyelországba, felvették a pénzsegélyt, majd visszatértek az anyaországukba. Támogatni fogjuk Ukrajna azon állampolgárait, akik a háború elől menekülni kényszerültek, és Lengyelországban találtak menedéket, de világos és érthető szabályokat is várunk. Mindez benne van abban a törvényben, amelyet ma a kormányban elfogadtunk” – tette hozzá.
A módosítási tervezet emellett 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét. Megjegyzendő, hogy a törvénytervezetet a lengyel Szejmnek is támogatnia kell. Ebben az esetben július 1-jén lép hatályba.
Varsó európai megoldásban érdekelt az új kijevi mozgósítási törvény által érintett ukrán állampolgárok esetleges hazajuttatását illetően – jelentette ki kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter, kormányfő-helyettes.
A politikus újságírói kérdésre válaszolva mondta ezt sajtóértekezletén, melynek fő témája a kormány által aznap elfogadott, a háború elől menekülő ukrán állampolgárokról szóló törvény módosítása volt.
„Amennyiben Ukrajna támogatást, segítséget kér, mi mindig (…) megadjuk” – mondta. Fontosnak nevezte, hogy az ügyet európai szinten oldják meg. „Tudom, hogy párbeszéd zajlik erről Ukrajna és Brüsszel között” – tette hozzá. Múlt szerdán Kosiniak-Kamysz azt mondta:
Varsó „már régen jelezte”, hogy „kész segíteni az ukrán félnek a katonai szolgálatra kötelezett állampolgárainak hazatérésében”.
Pénteken Jakub Dudziak, a lengyel idegenrendészeti hivatal (UdSC) szóvivője a wp.pl lengyel hírportálnak nyilatkozva elmondta: az ukrán háborús menekültek támogatásáról szóló törvény értelmében a 2022. február 24. után Lengyelországba érkező ukránok átmeneti védelemben részesülnek, ezért nem kell folyamodniuk nemzetközi védelemért.
Lengyelországi tartózkodási engedélyüket a törvény értelmében legutóbb idén június 30-ig hosszabbították meg, és további meghosszabbítás várható – jelezte az illetékes.
A kormány által elfogadott, most a parlament elé kerülő törvénymódosítás értelmében 2025. szeptember 30-ig hosszabbítanák meg a háború elől menekülő ukránok lengyelországi tartózkodási engedélyét, az újonnan érkezőknek viszont kizárólag érvényes úti okmány alapján ítélnék meg a lengyelországi ügyintézéshez szükséges személyazonosító számot (PESEL).
Az utóbbi megoldást a lengyel ombudsman bírálta.
A jogszabály új változata értelmében emellett az ukrán menekültek csak akkor részesülhetnének a lengyel családtámogatási rendszer juttatásaiból, amennyiben gyermekeik eleget tesznek az iskolalátogatási kötelezettségnek.
Ukrajna varsói nagykövete, Vaszil Zvarics közölte, hogy Kijev nem vette fel a kapcsolatot Lengyelországgal a hadköteles korú ukrán férfiak hazaszállítása ügyében.
A nagykövet a TVN 24 csatornának arról beszélt, hogy milyen hatással van a külföldön élő ukránokra a mozgósításról szóló módosított törvény. Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának szüksége lesz-e segítségre azon állampolgárok hazaszállításában, akiknek lejár az okmányaik érvényessége, a nagykövet azt válaszolta, hogy Kijev nem fordult ilyen kéréssel a lengyel félhez.
„Várjunk. Szerintem minden gördülékenyen, pánik nélkül fog menni” – mondta a nagykövet.
„Senkit nem kényszeríthetünk. Számunkra az a legfontosabb, hogy a mozgósítási törvény végrehajtása hatékony és átlátható legyen, hogy mindenki tudja, miről van szó. Ezért azon dolgozunk, hogy elmagyarázzuk polgárainknak, miről is van szó” – mondta Zvarics, hozzátéve, hogy az embereknek „nincs mitől félniük”.
Hangsúlyozta, hogy a lengyelországi hadköteles korú ukrán férfiak számát illetően „nagyon hozzávetőlegesek” a becslések.
„Becsléseink szerint csak Lengyelországban több tízezer hadköteles férfi él. De abban biztosak leszünk, hogy amikor életbe lép a törvény, és mikor jelentkezhet majd mindenki a toborzóközpontokban” – mondta a nagykövet.
Arra a kérdésre, hogy a férfiaknak haza kell-e térniük Ukrajnába, hogy regisztráljanak a nyilvántartásban, a nagykövet azt válaszolta, hogy ez nem kötelező.
„A technikai felkészülés érdekében átmenetileg felfüggesztettük a hadköteles korú férfiak jelentkezésének elfogadását. Ha életbe lép az új törvény, mindenki tudni fogja, hogyan frissítheti adatait. Van egy olyan elképzelés, hogy ezt online is meg lehessen tenni” – mondta Zvarics.
Lengyelország folytatja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét. Ez vonatkozik az útlevéllel nem rendelkező ukrán menekültekre is. A hírt a belügyminisztérium közölte – számolt be a Gazeta.
Egyelőre idén június 30-ig érvényes az ideiglenes védelem, Lengyelország azonban hosszabbításra készül.
„Megtaláljuk a módját ennek a problémának a megoldására. Bölcsen és racionálisan kell cselekednünk. Mindent, ami a lengyelországi ukránokat érinti, törvény írja elő. Folytatjuk az ukrán menekültek védelmét, amely jelenleg csak június 30-ig érvényes” – nyilatkozták.
A külföldiek legalizálásának migrációs politikájáért is felelős lengyel belügyminisztérium vezetője azt mondta, az ország meg fogja védeni a menekültek jogait, és nem adja át személyes adataikat.
„Az útlevéllel nem rendelkezők ideiglenes védelem alá esnek. Lengyelország meg fogja védeni a jogaikat, és nem adja át személyes adataikat senkinek, így Ukrajnának sem” – mondta.
Április 22-én Volodimir Zelenszkij elnök megbízólevelet fogadott el Lengyelország újonnan kinevezett nagykövetétől.
A ceremónia során Zelenszkij Lengyelország nagykövetének megbízólevelét elfogadva köszönetet mondott a lengyel népnek a teljes körű háború kezdete óta nyújtott támogatásáért, az ukránok megsegítéséért, a humanitárius és katonai segítségért.
„Az államfő hangsúlyozta a kétoldalú biztonsági megállapodás előkészítésének fontosságát, és az ukrán–lengyel határ feloldására szólított fel” – áll a Elnöki Hivatal közleményében.
Vaszil Ivancso, a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője beszámolt arról, hogy milyen projektek valósulnak meg régiónkban az Interreg NEXT Lengyelország–Ukrajna 2021–2027 határon átnyúló programon belül:
Együtt a biztonságért a határon átnyúló régióban (Alsókalocsai kistérség);
Víztakarékos megoldások az éghajlatváltozás következményeinek enyhítésére (Ungvári Nemzeti Egyetem);
Biológiai sokféleség Ungváron (Ungvári kistérség);
Kárpáti fiatalok a környezetbarát oktatásért (Ungvári Nemzeti Egyetem, Kárpáti Régió Fejlesztési Intézete);
A víz az élet forrása – a Kárpátok közös természeti örökségének megőrzése a közösségekben (Nagybereznai kistérség);
A vízkészletek védelme a szennyvíz-infrastruktúra fejlesztése által, mint Lesko község és Huszt város közös kihívása a tiszta környezetért folytatott harcban (Huszti kistérség).
A Norvég Menekültügyi Tanács szerint a finanszírozás csökkentése miatt a kiszolgáltatott menekülteknek szegénységgel és lakóhelyük elhagyásával kell szembenézniük.
Két év telt el a háború kezdete óta, és a Lengyelországban és Moldovában letelepedett ukrán menekültek még mindig kihívásokkal néznek szemben. Sokuknak még az alapvető szükségletekre sem elegendőek a forrásaik, olvasható a Norvég Menekültügyi Tanács tanulmányában.
A tanulmány keretein belül több mint 1100 embert kérdeztek meg. Az eredmények azt mutatják, hogy fokozott szükség van a háború elől menekülők támogatásának megerősítésére.
A tanulmány többek között kimutatta, hogy Moldovában:
a humanitárius segélyre támaszkodik, mint fő bevételi forrásra– a válaszadók 71%-a;
a segítségnyújtás ellenére nem tudják kielégíteni az alapvető szükségleteiket – 37%;
bizonytalan jövőjét illetően – a válaszadók 43%-a.
Hasonló helyzet figyelhető meg Lengyelországban:
a munka a bevételi forrása a válaszadók 58%-ának;
80%-uk nem jut elegendő jövedelemhez saját maga és háztartása fenntartására;
bizonytalan a jövőjével kapcsolatban – 44%.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy az Ukrajnából érkező menekültek, különösen az idősek, a szomszédos európai országokban próbálnak alkalmazkodni egy új élethez. A finanszírozás csökkentése valós kockázatokat rejt magában: a kiszolgáltatott menekültek további nehézségekkel nézhetnek szembe, beleértve a szegénységet és az újbóli átköltözést.
Hogyan élnek a menekültek Lengyelországban és Moldovában
Az Ukrajnát elhagyók többsége nő, gyerek és idős személy. A lengyelországi válaszadók 57%-a, Moldovában pedig 48%-a él távol otthonától, rokonaitól és barátaitól több mint 18 hónapja.
2023-ban a felmérésben résztvevők többsége a megtakarításaira támaszkodott, 2024-ben azonban ez a mutató jelentősen csökkent, miközben a válaszadók 29%-ának továbbra is a fő bevételi forrás maradt.
„Mivel a Moldovában tartózkodó ukrán menekültek kifogynak a megtakarításaikból, egyre inkább a humanitárius segítségre támaszkodnak alapvető szükségleteik kielégítésében. Ez különösen aggasztó következtetés a moldovai humanitárius segélyek finanszírozásának csökkentésével összefüggésben” – jegyezték meg a tanulmány szerzői.
A lengyelországi válaszadók az alábbi problémák miatt jelezték, hogy a közeljövőben szándékukban áll visszatérni Ukrajnába:
önmaguk és háztartásuk eltartásához elegendő jövedelem hiánya (41%);
nem élhetnek tovább ideiglenes lakásban (30%).
A lengyelországi menekültek több mint fele (55%) szintén aggodalmának adott hangot jogi státusza és a kényszerű hazatérés miatt.
Moldovában a fő ok, amiért a menekültek haza szeretnének térni Ukrajnába, az alapvető szükségleteik kielégítésének ellehetetlenülése (38%).
2022. február 24. után Lengyelország azon országok közé került, amelyek a legtöbb ukrán menekültet fogadták be. Mely régiókból él a legtöbb ukrán ebben az európai országban – erről tájékoztat az UKRRAIN.
2023 őszén körülbelül egymillió ukrán élt Lengyelországban. A legtöbben Dnyipropetrovszk régióból érkeztek Lengyelországba. A Gremi Personal nemzetközi munkaközvetítő ügynökség szerint a legkevesebb a kijevi és a krími lakos (kevesebb mint 1%).
A következő megyékből érkeztek a legtöbben:
Dnyipropetrovszk – 9,82%;
Hmelnickij – 6,8%;
Ivano-Frankivszk – 6,3%;
Lemberg (Lviv) – 6,05%;
Voliny – 5,79;
Rivne – 5,79%;
Harkiv – 5,29%;
Zsitomir – 5,29%;
Vinnicja – 4,53%.
Elemzők megjegyezték, hogy 2022 tavaszán a legtöbb ukrán a harcokhoz közeli megyékből érkezett Lengyelországba. 2023-2024 telén pedig a megkérdezett lengyelországi ukránok túlnyomó többsége munkaerő-migráns. Történelmileg az ország nyugati régióiból származó ukránok többsége Lengyelországban dolgozott. A háború kezdete megváltoztatta ezt, hiszen sokan kénytelenek voltak elhagyni a keleti és déli régiókat biztonsági okokból.
[type] => post
[excerpt] => 2022. február 24. után Lengyelország azon országok közé került, amelyek a legtöbb ukrán menekültet fogadták be. Mely régiókból él a legtöbb ukrán ebben az európai országban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712872200
[modified] => 1712842081
)
[title] => Ismertté vált, mely régiókból érkezett a legtöbb ukrán Lengyelországba
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183867&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183867
[uk] => 183841
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 183842
[image] => Array
(
[id] => 183842
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[original_lng] => 16894
[original_w] => 630
[original_h] => 355
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1712831281:5
[_thumbnail_id] => 183842
[_edit_last] => 5
[views_count] => 711
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 723
[1] => 1995
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Lengyelország
[1] => statisztika
[2] => ukrán menekültek
)
)
[8] => Array
(
[id] => 183315
[content] =>
2024. szeptember 1-jétől minden, a háború elől Lengyelországba menekült ukrán gyereknek a helyi iskolába kell járnia, ahol ukrán nyelvet tanítanak, és Ukrajnából érkeznek tanárok.
2024. szeptember 1-től minden ukrán gyereknek, aki jelenleg a háború miatt Lengyelországban él, a helyi iskolába kell járnia. Az erre vonatkozó törvénytervezetet a lengyel oktatási minisztérium készíti elő, és már a végső szakaszban van, jelentette be Yoanna Mucha, Lengyelország oktatási miniszterhelyettese, közölte a Ragyio Szvoboda.
Elmondása szerint a március 28-án Varsóban az ukrán kollégákkal folytatott kormányközi egyeztetések után kiderült, hogy Lengyelországban 50-60 ezer ukrán gyerek nincs bevonva a lengyel oktatási rendszerbe. Ez lényegesen kisebb szám, mint amit korábban a civil szervezetek közöltek.
„Az ukrán fél érdekelt abban, hogy kötelezzék az ukrán gyerekeket, hogy lengyel iskolába járjanak. A maguk részéről együttműködést ajánlanak, mi pedig élni fogunk ezzel az ajánlattal. Ennek a programnak a nagy része már készen van, várjuk a törvény elfogadását, majd hivatalosan is tájékoztatunk a részletekről” – mondta Yoanna Mucha.
Előzetesen ismertté vált, hogy a lengyel iskolákban speciális ukrán nyelvórákat vezetnek be az ukrán gyerekek számára. Ehhez Ukrajnából érkezett tanárokat alkalmaznak, számukra egyszerűsített eljárást vezetnek be az oklevelek nosztrifikálására. Az ukrán gyerekek európai integrációt is tanulnak majd. Az oktatási tárca úgy véli, hogy Ukrajna jövőbeni európai uniós csatlakozása fényében szükségük lesz erre a tudásra.
A kiadvány megjegyezte, hogy 2023 júniusában 975 000 ukrán menekültet regisztráltak hivatalosan Lengyelországban.
A Lengyel Köztársaság semleges marad az ukrán menekültek Ukrajnába való visszatérésének kérdésében, az ország hatóságai nem tervezik, hogy ösztönözzék vagy akadályozzák őket a hazatérésben – jelentette ki csütörtökön Jaroslaw Guzy, Lengyelország ukrajnai nagykövete a Deutsche Welle német médiumnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Guzy elmondta: „Lengyelország abszolút semleges marad ezzel a problémával szemben. Vagyis nem bátorítja és nem akadályozza. Ez a Lengyelországban tartózkodó ukrán állampolgárok döntése. Hogy a visszatérés mellett döntenek-e vagy sem.”
A diplomata megjegyezte, hogy Lengyelország érdekelt az ukránokban, akik nagyon fontosak a lengyel munkaerőpiac szempontjából. „A munkaerőhiányra gondolok. El tudok képzelni egy olyan helyzetet, amikor például egy munkáltató, aki ukránokat alkalmaz, meggyőzi őket, hogy maradjanak, mert nehéz lesz helyettesíteni őket. De ez nem az a dolog, amire a lengyel hatóságok reagálnak”– hangsúlyozta Jaroslaw Guzy.
