A KMKSZ élő történelemórát szervez iskolások számára a Tiszacsomai Látogatóközpontban. A programban való részvételre lehetőséget biztosítanak Kárpátalja minden hetedikes, magyar osztályban tanuló diákja számára. Az első napon 4 iskola 54 tanulója vett részt 4 csoportra osztva. Egy ilyen programból nem maradhatott ki az íjászkodás, amelyet szakoktató segítségével sajátíthattak el a gyerekek. Szabó András beszélt a honfoglalás kori híres magyar lovas íjászokról és persze az íj helyes használatának technikájáról. Hozzátéve, hogy ez csak az egyik előfeltétele annak, hogy a nyílvesszőnk célba találjon. Az előbb szó esett a lovas íjászatról. Ehhez bizony lovagolni is tudni kell. Ebbe is bele kóstolhattak a diákok a helyi betyárok és a szakoktató segítségével. Megtanulhatták hogyan kell fel- és leszállni a lóról, irányítani, összhangba jönni a pacival, amelynek hátán körözhettek is a manézsban. A népi játékok sok településen már feledésbe merültek Kárpátalján, ezért a szervezők ezeket is beiktatták a programba. Kellett itt rönköt dobálni, karón patkókat megtartani, ami nem is olyan könnyű, ahogy azt ember gondolná. Ahogy a zsákban ugrálás, ha a versenyző nem ismeri a technikáját. Nem egyszerű feladat a mocsárjárás sem, amelynek az a lényege, hogy fadarabokat hátulról előre rakva, majd arra átugorva kell elérni a célt. A hangulatból ítélve ez maradéktalanul sikerült is. A nap nem csak a szórakozásról, hanem az ismeretszerzésről is szólt. A csapatok ellátogattak a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkba. Itt megtudhatták, hogy a közelben egy 108 sírból álló honfoglalás kori temetőre bukkantak. A látogatóközpontban kialakított történeti kiállításon pedig magával a honfoglalás korával ismerkedhettek meg. A kirándulás a kísérő tanárok szerint is hasznos és tanulságos volt. A hagyományok ápolását és a honfoglalás korának megismerését célzó program során több mint ezer kárpátaljai hetedikes jut majd el a tiszacsomai komplexumba. Működtetője, a KMKSZ előzetes egyeztetés után kész fogadni más korosztályú tanulókat is.
A hazai turisztikai helyzetről, a szakmai szervezet elmúlt évéről, terveiről, illetve a közösségi munkáról beszélgettünk Mester Andrással, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) elnökével, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági-önkormányzati titkárával, Mezőgecse elöljárójával. Felvezetőként elmondta, hogy a háború gazdasági és demográfiai recessziója minden szegmensre kiterjed − többek között sajnos a családi és magánéletre is −, illetve vidékünk egyik legnagyobb húzóágazatát, a turisztika területét is erősen érinti. A KMTT ezt igyekszik kiküszöbölni, illetve a nehéz helyzet ellenére is megtartani, fejleszteni, továbbadni a meglévő és szülőföldünkre jellemző értékeket. A szervezet továbbra is kiemelten kezeli, segíti a kárpátaljai magyar nemzetiségű, turizmussal foglalkozó vállalkozók, magánemberek munkáját, boldogulását.
– Hogyan értékelné a KMTT munkáját a maguk mögött hagyott év történései tükrében?
– Szervezetünk a nehéz helyzet ellenére is egész évben dolgozott. Két európai uniós pályázatot is sikerült lezárnunk 2023-ban, melyek keretein belül több konferenciát, rendezvényt is szerveztünk.
– A jelenlegi helyzet milyen mértékben, milyen ágazataiban, minőségében, illetve milyen irányba változtatta meg a kárpátaljai turizmust?
– Nehéz ezt most megítélni. Meglátásom szerint jelenleg a kárpátaljai turisztikai élet konzerválva van, próbáljuk túlélni a háborút. Azok a turisztikai vállalkozások, amelyek aktívan dolgoznak, szinte csak vegetálnak.
– Milyen megoldásokat alkalmaztak a nehézségek kiküszöbölésére?
– A háború végéig sajnos nem látok rá semmilyen esélyt, hogy bármilyen szinten el tudna indulni a turisztikai élet. A turizmus alapvető feltétele a nyugodt és biztonságos közélet.
– Milyen konkrét feladatokat sikerült megvalósítaniuk e téren 2023-ban?
– Megpróbáljuk hasznosan tölteni az időt, a mostani időszakot a felkészülésre használni. A két európai uniós pályázatunk keretein belül a KMKSZ-szel közösen létrehoztunk 4 tájházat: Tiszacsoma, Nagymuzsaly, Salánk és Visk településeken. Több kiadványunk jelent meg, amelyek a tájházakhoz kapcsolódnak, illetve elkészült egy 200 oldalas, túraútvonalakat tartalmazó útikönyv is.
– Jelenleg melyek a kárpátaljai magyar turizmus fejlesztésének fő stratégiai szempontjai?
– A stratégiánk nem változott, meggyőződésünk, hogy minél több attrakciót kell létrehoznunk, amelyek programokat biztosítanak a Kárpátaljára látogatók számára.
– Milyen irányba fejlődött a kárpátaljai turisztikai élet az elmúlt évben (ha fejlődött)?
– Nagy fejlesztésekről nem igazán tudok, leszámítva az általunk létrehozott 4 tájházat és a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark Látogatóközpontját.
– Voltak-e új kiadványaik, illetve a régiek folytatódtak-e?
– Igen! A tájházakat bemutató szórólapok, a tájházak környékét bemutató útikönyvek, illetve a kárpátaljai túraútvonalakat tartalmazó útikönyv.
– Milyen rendezvényeket, programokat sikerült megvalósítaniuk 2023-ban?
– Online turisztikai képzést valósítottunk meg, melyhez workshopok kapcsolódtak, a tájházak átadóünnepségei is sikeresen lezajlottak, s az adventi vásárt is megrendeztük. Ezenkívül a Tourinfo Irodát és a helyi termékek boltját is működtetjük Beregszászban.
– Milyen tervei vannak a KMTT-nek a jövőre nézve?
– A létrehozott attrakciók működtetése, valamint a helyi termékbolthálózat kiépítése.
– Elöljáróként hogyan értékelné az elmúlt évet?
– Az elmúlt két év rendkívül nehéz és feszült volt. Egyre inkább érezni az embereken a feszültséget a mindennapi életben. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a Jóistennek köszönhetően a közösségünk megmaradt és bizakodva tekint a jövőbe.
– Mit tehetünk egymásért a jelenlegi helyzetben?
– Mindenekelőtt mindenben segítenünk kell egymást. Különösen érzékenyek kell, hogy legyünk egymás problémáira. Fontos, hogy olyan programokat indítsunk, amelyek éltetik az emberekben a reményt. Ilyen programnak tartom, hogy a KMKSZ elérte, hogy az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány továbbra is segítse a mezőgazdasági termelők tevékenységét, vagy a KMKSZ betegeket segítő programja is ide tartozik. Emellett az is nagyon releváns, és köszönet érte, hogy a háborút megelőzően működő támogatási programokat a magyar állam továbbra is fenntartja. Ezek a dolgok mind azt az üzenetet hordozzák, hogy nem kell elcsüggedni, össze kell tartani, nem vagyunk egyedül, velünk van az anyaország és az egyetemes magyarság az egész Földön. Ezt bizonyítja az is, hogy számtalan segítséget kapott a kárpátaljai magyarság nemcsak Magyarországról, de segítettek más magyar szervezetek is, egyházak, magánszemélyek a világ minden tájáról, országából.
– A kárpátaljai magyarság megmaradása, szülőföldön való boldogulása, reményteljes jövője érdekében milyen intézkedések megtételét látja szükségesnek?
– Továbbra is fenn kell tartani a szociális támogatási rendszereket, hisz nem tudjuk, hogy mi áll előttünk. Egyelőre gazdaságilag csak mérsékelten éreztük a háború hatását. A harcok kezdetén mindenki a legrosszabb forgatókönyvre számított, hogy megbukik a hrivnya, nem lesz élelem, stb. Ezek hála Istennek nem következtek be, de még nem ért véget a háború, és egyes elemzők szerint azt követi majd egy igen erős gazdasági válság. Fel kell készülnünk, tartalékolnunk kell. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor a tartalék nem elég. Ilyen például egy-egy betegség, amikor a kezelés költségeit egy család nem tudja kigazdálkodni. Ezért fontos, hogy a magyar állam segít abban, hogy a KMKSZ el tudta indítani a beteg emberek megsegítésére irányuló programját, melynek a keretein belül a 2023-as évben több tucat súlyos betegséggel küzdő kárpátaljai kaphatott segítséget.
Üdvözlendő, hogy a kisebbségi jogaink megtartását illetően van pozitív elmozdulás, reméljük, megnyugtató törvények születnek, amelyek garantálják a kárpátaljai magyarság számára a nyelvhasználati és oktatási jogait. Úgy gondolom, ha jogbiztonság lesz, az emberek látják majd, hogy van jövő Ukrajnában. Ha majd nem a bizonytalansággal kell szembenéznünk, akkor az itthon maradtak nem mennek el a háborút követően, akik meg nincsenek jelenleg itthon, azok többsége vissza fog jönni.
Azt kívánom, hogy a Jóisten adjon nekünk erőt a jelenlegi helyzetben, és hozza el számunkra a békét a 2024-es évben.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Badalói Alapszervezete jóvoltából november 26-án a badalói református templom falán Kölcsey-emléktáblát avattak. Az emléktáblával a helyiek szerettek volna méltóképpen megemlékezni a Himnusz bicentenáriumáról, valamint a költőóriásról, aki nem messze a Tisza bal partján, Szatmárcsekén élt és alkotott közel húsz éven át.
Az esemény ünnepi istentisztelettel vette kezdetét, melyen Sápi Zsolt helyi református lelkész hirdette Isten igéjét. Ezt követően az ünnepi köszöntők hangzottak el. Jakab Lajos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke elmondta: „Régi álmuk vált valóra, hiszen Kölcseynek számos emléktáblája van Kárpát-medence-szerte, a mai naptól immár Badalóban is. Azt tudjuk, hogy Kölcsey járt Badalóban, bár nincs róla feljegyzés.” Mint fogalmazott a közösségnek hiányérzete volt, hogy a reformkor egyik kiemelkedő alakjának nem volt még emlékhelye a községben. Az emléktáblával egyben a Himnusz bicentenáriumának is szerettek volna méltóképpen adózni: „Mi, Tisza-partiak különösen büszkék vagyunk arra, hogy Kölcsey itt, a Tisza másik partján, Szatmárcsekén írta meg élete fő művét, nemzeti imánkat, a Himnuszt.”
Cziptákné Gyetkó Ilona, a Szatmárcsekei Polgármesteri Hivatal irodavezetője köszöntőjében megjegyezte: „Bár nehéz idők járnak, különösen Kárpátalján, hiszen a családok szétszakítva, a háború árnyékában élnek, azonban a badalóiak fontosnak érezték, hogy emlékezzenek és emlékeztessenek gyökereinkre, hiszen egy tőről fakadunk.” […] „Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs” idézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait. Mint mondta: „Talán születésekor Kölcsey sem sejthette, hogy az általa megírt nemzeti imánk mára országhatárokat semmivé véve kovácsolja össze nemzetünket. A himnusz sorait hallva egyszerre dobban meg minden magyar szíve. Kívánom, hogy a jövőben is lehetősége nyíljon a kárpátaljai magyarságnak megélni magyarságukat úgy, ahogyan azt szeretnék.”
„Kölcsey Ferenc a XIX. század nagyjai közé tartozott” ‒ hangsúlyozta Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára. A titkár szerint minden kornak vannak nagyjai. Kölcsey korán jutott árvaságra, így hamar kellett felnőnie, azonban kiváló államférfi és hazafi lett belőle. Kevesen tudják róla, hogy a parlamenti szónoklatot ő emelte művészi-irodalmi szintre. Kossuthékkal együtt neki is nagyon nagy szerepe volt a 1948-as szabadságharcban. A mai kornak is vissza kell tekintenie, és emlékezni azokra az emberekre, akik hátukon vitték a nemzet sorsát. Ezért nagy jelentőséggel bír az emléktábla-avatás. Kölcsey számára kiemelten fontos volt a hit, ami tükröződik a Himnuszban is. „Nem ismerek olyan nemzetet, ahol a himnusz egy fohász lenne. Kölcsey az Istenre bízta nemzetünk sorsát. Azt kívánom, hogy itt, Badalóban is a magyar nemzetet Kölcsey szellemisége lengje körül.”
Matl Péter szobrászművész, az emléktábla készítője megosztva gondolatait a megjelentekkel elmondta: „A magyar nép tudatában, a népművészetben, a népdalainkba belefonódik a címer, a Himnusz, s mindez egyfajta jelképpé is vált. Mindez a határon túlon hatványozottan, nagyobb fajsúllyal bír.” A szobrászművész nagy megtiszteltetésnek vette, hogy ő készíthette el az alkotást, mely emléket állít a költőóriásnak. Elmondta, hogy az isteni gondviselés úgy hozta, hogy amikor Bacskai főkonzul úr megtekintette a szentmiklósi alkotóházukat, akkor figyelt fel a félig elkészült táblára. Mivel nem volt a helyieknek elegendő forrása arra, hogy bronzból készüljön el a táblán a Kölcsey-képmás, a főkonzul felajánlotta segítségét, így a konzulátus támogatásával mindez megvalósult.
Papp Ferenc ungvári magyar konzul kérdésünkre elmondta: „Magyarország Ungvári Főkonzulátusa mindig is támogatta a magyar kultúrát. Ezúttal az ungvári magyar konzulátus is hozzájárult az emléktábla létrehozásához.”
Az ünnepségen elhangzó köszöntőgondolatok között Ferku Szilveszter, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének munkatársa előadásában több éneket hallhattak, míg Orosz Viktória, a badalói iskola diákja Majzik Ilona A magyar kultúra napjára című költeményét szavalta el. A köszöntőket követően a megjelentek leleplezték az emléktáblát.
Megtartotta tisztújító közgyűlését vidékünk turisztikai vállalkozásait és az ágazatban tevékenykedőket összefogó Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács. Mester András, a KMTT elnöke beszámolójában az elmúlt két év eredményeit ismertette. Felszólalásában kiemelte, nem volt könnyű időszak ez a turizmussal foglalkozók számára, de mindent megtesznek azért, hogy az ágazat megmaradjon és fejlődjön Kárpátalján. A szavazás során a tagok egyöntetűen Mester Andrásnak szavaztak bizalmat az elkövetkezendő 2 évre. A közgyűlés során a tagság, a jelenkor kihívásaira reagálva, számos személyi és strukturális változást hagyott jóvá. A nehéz időszak ellenére a turisztikai vállalkozások és az ágazatban foglalkoztatottak szakmai fejlődése töretlen, elkötelezettségük megingathatatlan, és bizakodva néznek a békés jövő elé.
November 25-én tartotta tisztújító közgyűlését Makkosjánosiban az idén kilencéves Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT). A szervezet tagjai újabb két évre elnökükké választották Mester Andrást, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkárát, Mezőgecse elöljáróját.
Mester András elnöki beszámolójában elmondta, hogy a Covid-járvány drasztikusan visszavetette, majd a háború teljesen megállította a Magyarországról Kárpátaljára irányuló turizmust. Csak néhány panzió, szálloda tudta megtartani vendégeit. A háború kitörése óta a kárpátaljai magyar vendéglátók a belső-ukrajnai turisták irányába kellett, hogy nyissanak. A KMTT a tavalyi mezőgecsei böllérverseny után már nem tudta megszervezni hagyományos rendezvényeit, mint például a Magyar Konyha Hetét, az Ukrajnai utazási kiállítások is elmaradtak. Ebben a turisztikai ágazat számára katasztrofális időszakban a hagyományos szakmai képzéseik egy részét sem sikerült megszervezni, kivéve a tavalyi szakácsképzést Makkosjánosiban, a közgyűlésnek is helyet biztosító Helikon Hotelben. Szerencsére erre az időszakra esett két európai uniós pályázatuk megvalósítása, a ViaTisa és az élő tájházas projektjük, amelyeket sikeresen lebonyolítottak. Részt vettek az ungvári skanzenben a Helyi Értékek Fesztiválján, ahol a viski magyar ház udvarán szilvalekvárt főztek. Könyveket adtak ki és könyvbemutatókat szerveztek, megjelent a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyvük ukrán nyelven, konferenciákat szerveztek. Átadtak három új tájházat, illetve a Viski Tájházban sikerült a kovácsműhelyt és a lenfeldolgozó pavilont létrehozni. Mester András köszönetet mondott a támogatásért és segítségért a KMKSZ-nek, a magyar külképviseleteknek, valamint a magyar államnak, valamint magyarországi és kárpátaljai civil szervezeteknek, majd a terveiről beszélt.
Az elnök beszámolója után a tagság egyhangúlag szavazott bizalmat Mester Andrásnak újabb két évre. Úgy döntöttek, hogy az eddig három alelnök helyett csak kettőt választanak, ők Tarpai József és Berghauer Sándor, akik eddig is alelnökei voltak a KMTT-nek. Az elnökség tagjaivá választották: Ötvös Idát, Margitics Ildikót, ifj. Molnár László, Nagy Sándort és Pásztornyicki Lászlót. A szakbizottságok száma hárommal nőtt a korábbiakhoz képest, újak: az Oktatási, Kutatási, Szervezési Bizottság, melynek elnökévé Tóth Attilát választották, a Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Bizottság elnöke Csizmár Sarolta lett, aki eddig alelnökként vett részt a szakmai szervezet munkájában, a Művészeti Szakbizottság elnökévé pedig Kovács Lászlót választották. Az Idegenvezetői Szakbizottság élén Horkay Sámuelt Kozub Gergely váltja, a Borászati Bizottságot Jakab Sándor helyett Varga István benei borász vezeti a továbbiakban. Épített örökség, múzeumok felelőse Kész Barnabás, kereskedelem-, vendéglátásért felelős Bíró Tibor, kézművesfelelős Anicka Csilla, aktív turizmus Horváth Zoltán, falusi turizmusért felelős dr. Karmacsi-Sass Enikő, illetve a lovas turizmus felelőse Margitics Ildikó.
A tisztújító közgyűlésen vendégként jelen volt Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, valamint Papp Ferenc ungvári magyar konzul, továbbá Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke, Horváth László, a Beregszászi kistérség alpolgármestere és Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke, Huszár Péter, a Kárpátaljai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségének elnöke.
Nem véletlenül sétál be a boltba kollégánk és Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke, hiszen a szervezetnek a közelmúltban sikerült megnyitnia Beregszász belvárosában turisztikai információ központját. Az üzletben olyan hasznos információkat tartalmazó kiadványokhoz juthatnak hozzá, mint a Kárpátaljai gasztrokalauz vagy a Kárpátalja magyar szemmel útikalauz. A turisztikai tanácsnak jelenleg 2 aktív Európai Uniós projektje is fut, ezek egyikének részeként pedig vállalták egy információs központ létrehozását is. Az elmúlt években a turizmus volt az az ágazat, amelynek a legtöbb nehézséggel kellett megküzdenie, hiszen előbb a koronavírus, majd pedig a háború miatt esett vissza drasztikusan a főként külföldről érkező turisták száma. Mivel egyre kevesebb olyan rendezvény jöhetett létre, ahol a helyi kézműves termelők bemutathatják portékáikat, ezért a tanács az információs központon belül egy helyi termék bolt létrehozása mellett döntött. A bolt a Kárpátikum nevet kapta, októberi beindulása óta pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend egyedi termékkínálata miatt.
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) célja továbbra is a kárpátaljai magyar nemzetiségű, turizmussal foglalkozó vállalkozók, magánemberek összefogása, szakmai felkészítése, illetve segítségnyújtás a számukra, hogy minél sikeresebb munkát tudjanak végezni. Ám az elmúlt időszak az egész kárpátaljai turisztikai ágazatra negatív hatással volt, olyannyira, hogy az szinte megállt. Mester Andrással, a KMTT elnökével, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági-önkormányzati titkárával, Mezőgecse elöljárójával a kialakult nehéz helyzetről, a szakmai szervezet elmúlt évéről, terveiről, illetve a közösségi munkáról beszélgettünk.
– Hogyan értékeli a KMTT munkáját a magunk mögött hagyott év történései tükrében?
– Turisztikai szempontból az elmúlt év rendkívül nehéz volt. A háború miatt a turizmus ágazata szinte megállt a működésében. Néhány vendéglátóhelyen, éttermen kívül szinte minden turisztikai objektum bezárt. Azok, amelyek nem zártak be, ráfizetéssel dolgoznak. A KMTT-n belül továbbra is működtetjük a szervezetet, fenntartjuk az irodát, és folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a tagsággal.
– A kialakult helyzet milyen mértékben, a turisztika mely területein változtatta meg a hazai turizmust?
– A háború – ha lehet ilyet mondani – a legjobban a turisztikai szektort érintette. Ezen belül is a kárpátaljai turizmus szereplőit sújtja a leginkább, hisz itt főként a külföldi turisták fogadására vannak berendezkedve az emberek, akik tavaly egyáltalán nem látogattak el vidékünkre.
– Milyen megoldásokat alkalmaztak a problémák kiküszöbölésére?
– A háború befejezéséig nem látok arra esélyt, hogy a turizmus újra tudjon indulni.
– Jelenleg melyek a kárpátaljai magyar turizmus fejlesztésének fő stratégiai szempontjai?
– A stratégiai célok továbbra is megmaradtak, miszerint újabb és további attrakciók létrehozására van szükség.
– Voltak-e új kiadványaik, illetve a régiek folytatódtak-e?
– Kiadtuk a Kárpátalja magyar szemmel útikönyvünket ukrán nyelven is, amelyet nemrég be is mutattunk Munkácson, a Munkácsy Mihály Magyar Házban.
– Milyen tervei vannak a KMTT-nek a jövőre nézve?
– A turisztikai tanáccsal két európai uniós projektben veszünk részt. Az egyik az élő tájházas projekt, amely keretein belül négy élő tájház jön létre: Tiszacsomán, Nagymuzsalyban, Salánkon és Visken. A másik projekt keretében 2023-ban online turisztikai képzéseket szervezünk. 2022-ben a projektek előkészítése zajlott, illetve elkezdődött a tájházak felújítása is.
– Elöljáróként hogyan értékelné ezt az időszakot?
– Elöljáróként is csak azt tudom mondani, hogy nagyon rossz a helyzet, a közösség fennmaradásáért kell dolgozni. Reméljük, hogy a háborút követően stabilizálódik, normalizálódik a helyzet, s azok a családok, amelyek most külföldre kényszerültek, hazajönnek, és újra megtelnek élettel a kárpátaljai magyar települések.
– Ezen a területen mi várható? Van-e konkrét stratégiájuk?
– A feladatunk a közösség megtartása, a remény megtartása, erősítése a közösségben, erősíteni mindenkiben azt az érzést, hogy itthon hazavárunk mindenkit, és mindenkire szükség van. Bízunk benne, hogy minél előbb béke lesz, és a kárpátaljai magyar közösség megmaradhat szülőföldjén.
Két év kihagyás után ismét karácsonyi vásárt szervezett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács. Ezúttal nem Beregszász központjába várták az érdeklődőket, hanem a helyi római katolikus templom udvarára, ahol a kézművesek és a helyi kistermelők állították ki saját termékeiket, valamint meghívást kaptak a karitatív szervezetek is, akik a háború kezdete óta megállás nélkül segítik a helyieket és a Kárpátaljára érkező menekülteket egyaránt. A nap folyamán befolyt összegek felével a szervezők az Ukrán Fegyveres Erőket támogatják. Nagyon fontos, hogy megőrizzük hagyományainkat, ezért is szerettük volna mindenképpen megtartani a karácsonyi vásárt, akár ilyen meghittebb formában is, emelte ki Mester András, a KMKSZ önkormányzati titkára a KMTT elnöke.
A január 19-én kezdődött kétnapos továbbképzést a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács hirdette meg a Magyar Konyha Hete rendezvénysorozatukhoz csatlakozott éttermek szakácsai számára, akiket elismert magyar séfek képeztek tovább Jánosiban, a Helikon Hotelben. A szakmai fórum jól sikerült, ugyanis összesen 34 szakács képviseltette magát 19 vendéglátóhelyről.
Az esemény megnyitóján Pásztornyicki László, a szürtei Italia Snack & Pizza étterem tulajdonosa, ismert kárpátaljai séf, a Magyarország étele verseny díjazottja mutatta be az anyaországból érkezett elismert kollégáit, Asztalos Istvánt, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnökét, Friedrich Antal étterem-tulajdonost és séfet, valamint Varga Károly többszörös olimpiai-, Európa- és világbajnok mesterszakácsot.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke az ünnepélyes megnyitón elmondta, hogy idén tizedik alkalommal szervezik meg a Magyar Konyha Hetét, amelynek lényege, hogy a rendezvényhez csatlakozott éttermek kedvezményes áron kínálnak magyar ételeket a meghirdetett napokon a hozzájuk betérő vendégek számára. Szembesültek azzal a problémával, hogy akadtak olyan éttermek, melyek szívesen csatlakoztak a programhoz, de probléma volt számukra, hogy összeállítsanak egy magyar ételekből álló menüt. Pásztornyicki László elnökségi tag javaslatára és a magyarországi szakembereknek köszönhetően sikerült megszervezni a mostani szakmai továbbképzést, amely sok szakácsot vonzott megyénk több régiójából. Felkérték a magyarországi szakembereket, hogy az idei Magyar Konyha Hetéhez segítsenek összeállítani egy alapmenüt, melyen szereplő ételek minden étteremben rendelhetőek lesznek majd.
Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője a két kárpátaljai magyar külképviselet nevében köszöntötte a magyar gasztronómia magyarországi és kárpátaljai mestereit. Kiemelte, hogy a magyar gasztronómia, konyha a magyar nemzeti identitás igen lényeges része a regionális különbségeivel együtt. Elismerően szólt a Magyar Konyha Hetéről, amely a magyar diplomata szerint kiváló alkalom arra, hogy a világban és Magyarországon zajló gasztronómiai forradalmat kiterjesszék Kárpátaljára is.
Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke elmondta, hogy 1958 és 2018 között eltelt 60 évben nem született új magyar étel, amely széles körben be tudott volna épülni a köztudatba. Ezért hirdették meg 2018-ban a Magyarország étele szakácsversenyt. Ezzel próbálták rávenni a világ magyarságát, hogy hozzanak létre új ételeket, ismerjék meg a változó alapanyag-kínálatot. Olyan, maximum négy elemből (pl. hús, köret, mártás, ragu stb.) álló innovatív, de populáris új ételekkel való nevezéseket várnak a szervezők erre a versenyre, amelyek a tradícióra, a regionális hazai alapanyagok megjelenésére helyezik a hangsúlyt, egyben a magyar étkezési szokásoknak is megfelelnek. Asztalos István számos példával támasztotta alá, hogy a magyar szakácsművészetnek olyan nagy elődei voltak, akikhez egykor az egész világról jártak tanulni. A magyar szakácsoknak nincs miért szégyenkezniük, de ezt a kultúrát ápolni kell és tovább kell adni, ami egyfajta „gasztroönvédelem”.
A szakmai részben Asztalos István részletesen bemutatta a Magyarország étele szakácsversenyt. Nagy érdeklődés övezte a Friedrich Antal és Varga Károly mesterszakácsok előadását a modern konyhai gépek és konyhai módszerek alkalmazásáról: a korszerű kombi sütők mindennapi használatáról, a sous vide főzésről, a sokkoló gépek szakszerű használatáról és a vákuumozási technikákról. A sous vide-olással kapcsolatban volt a legtöbb gyakorlati kérdés, ami alacsony hőfokon (60–65 °C) történő hőkezelést jelent.
A program részeként mindenki megtekinthette Varga Károly művészi ételfaragásait. A szálloda konyhájában a mesterszakácsok bemutatták, hogyan főzik a Magyarország étele verseny díjnyertes alkotásait, közben a résztvevők több olyan modern eszköz használatát és innovatív módszert is megismerhettek, melyeknek köszönhető, hogy egy jó étteremben mindig egyformán jó az ételek minősége, ráadásul sokkal gyorsabban el lehet azokat készíteni. A közös munka végén mindenki megkóstolhatta a Magyarország étele standról a díjnyertes magyar ételeket, s eldönthette, hogy melyiket veszi fel az étlapjára.
A világ legjobb szakácsai között számontartott Varga Károly többszörös olimpiai-, Európa- és világbajnok mesterszakács elmondta: „Sokan fel sem fogják, hogy mekkora kincs van a kezünkben. Vesznek inkább francia meg olasz alapanyagokat – jók azok is, csodálatosak, jó drágák is. De nekünk is van mangalicánk és még millió dolog, amikkel élnünk kell. Jelenleg óriási változás van a magyar gasztronómiában is, mert eddig becsmérelték a magyar alapanyagokat, nem kellett a magyar vad, a magyar hús és tradicionális fűszerek, mert az nem trendi. Igen ám, de most elfogytak a trendi vendégek, jó lenne a magyar vendég is, de ők meg már nem mennek be a legtrendibb helyekre. Szerintem az ízek a legfontosabbak egy étel elkészítésénél, ha azokat el tudjuk találni, az már siker, onnantól történhet bármi. Nekünk büszkének kell lennünk a magyar konyhára, amelyben annyi csodálatos íz van. Például sok olyan fűszer volt a hagyományos magyar konyhában, amelyeket ma már sokan nem is ismernek, például a tárkony, köménymag, lestyán, gyömbér stb. Én próbálom visszahozni a hagyományos fűszereket és hanyagolni a művi dolgokat.
Friedrich Antal hozzáfűzte: „Szerintem a híres francia konyha legjobb része a reklám. A magyar konyhának rossz a PR-ja, de ez rajtunk, egyes embereken múlik. Mi a Magyarország étele verseny kapcsán elkezdtük hirdetni: »Magyar szakács, magyar alapanyag, magyar étel«. Sokan azt mondják, hogy mi nacionalisták vagyunk. Magyarországon is vannak olyan szakácsok, akik a francia, az olasz, vagy más nemzeti konyhára esküsznek, viszont azt elértük, hogy akik hat éve még tagadták, azok körülbelül három éve már elismerik, hogy tényleg van magyar konyha. Továbbra is úgy gondolom, hogy amelyik magyar szakácsnak nem a magyar konyha az első, az inkább menjen oda, amely nép ételeit főzi. Ettől függetlenül bárhová megyek külföldre, mindig az ottani ételeket szoktam megkóstolni.”
Azt szeretném, hogy a magyar konyhának is renoméja legyen, nem csak gulyásleves, pörkölt és lángos van – ezek csak szösszenetek az egészből. Viszont annak is örülök, hogy van 15 millió magyar a világon, mégis mindenki ismeri a gulyáslevest. Gondoljanak bele, sok olyan nemzet van, melyeknek nem is létezik gasztronómiája. Én például nem tudok egy rendes osztrák ételt mondani, mert kitalálom, hogy az inkább sváb, szlovák vagy valahonnan máshonnan vették át.
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) olyan szakmai szervezet, melynek fontos célja, hogy összefogja a kárpátaljai magyar nemzetiségű, turizmussal foglalkozó vállalkozókat, illetve különböző segítségnyújtások, támogatások, szakmai képzések, felkészítések keretein belül megfelelő egzisztenciát alakítsanak ki közösen a számukra, hogy minél sikeresebb munkát tudjanak végezni. A szakmai szervezet elmúlt évét értékelte és a megvalósítandó terveiről beszélt Mester András, a KMTT elnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági-önkormányzati titkára, Mezőgecse elöljárója.
– Hogyan értékelné Kárpátalja turisztikai életét a magunk mögött hagyott év történéseinek tükrében?
– A 2021-es év ismét nehéz volt a turizmus szempontjából, hiszen a koronavírus-világjárvány még mindig éreztette a hatását, nem tudtunk teljes mértékben visszatérni a sikeres munkához, a turisztikában tevékenykedőknél kevés volt a vendég, illetve a különböző fesztiváljaink nagy részét sem sikerült megszervezni. Viszont voltak olyan időszakok is az év során, amikor rendezvényeket szerveztünk, valamint bizonyos szinten a belföldi turizmus is beindult, és ez mérsékelt bevételhez juttatta a különböző panziók, szállodák, vendégházak, vendéglők tulajdonosait, illetve a különféle szolgáltatásokat nyújtó vállalkozókat és a szférában dolgozókat.
– Kérem, értékelje az elmúlt évet a KMTT tekintetében.
– A mi szakmai tevékenységünk sok esetben nem függ az adott járványhelyzettől, tehát a különböző turisztikai kiadványainkat tovább tudtuk szerkeszteni, kiadni. Befejeztük a Kárpátalja magyar szemmel című útikönyv ukrán nyelvű változatát is, amely jelenleg a nyomdában van, illetve amelyet hamarosan be fogunk mutatni. Programjainkat tekintve részt vettünk a budapesti Utazási Kiállításon, kilencedik alkalommal szerveztük meg a Magyar Konyha Hetét, 23 fős vendéglátói tanfolyamot indítottunk, idegenvezetői továbbképzést szerveztünk. Ezenkívül első alkalommal indítottuk el a kézműves-továbbképzésünket. Sikerült részt vennünk különböző belföldi és külföldi turisztikai fesztiválokon, ott voltunk a lembergi Utazási Kiállításon, így sikerült azon is képviselnünk Kárpátalját.
– A szakmai partnerség szintén fontos a KMTT számára. Ez a gyakorlatban hogyan néz ki?
– Különböző kárpátaljai gasztrofesztiválokhoz is csatlakoztunk, pl. a Mezőgecsei Nemzetközi Böllérversenyhez – amelyet az elmúlt évben Tiszacsomán rendeztek kicsit szűkebb keretek között –, az Asztélyi Perecfesztiválhoz, a Hazahívogató Lecsófesztiválhoz Borzsován, a borfesztiválhoz Nagymuzsalyban, a Mezőgecsei Lekvárfőző Fesztiválhoz, illetve a Szent Márton-napi rendezvényekhez stb., valamint a Beregszászi Adventi Vásárhoz és betlehemes találkozóhoz, mely utóbbi kettő idén sajnos elmaradt. Ezeken a fesztiválokon mint szakmai partner veszünk részt.
– Milyen nehézségekbe ütközött ezek megrendezése?
– Nehéz ezeknek a fesztiváloknak a megvalósítása, ugyanis sok olyan rendezvény van köztük, amelyek még turisztikailag nem érték el azt a szintet, hogy a turisták azt előszeretettel látogatnák. Ezeket fejleszteni kell, viszont a járványhelyzet ezt erősen gátolja. Emellett az infrastruktúra megléte is fontos szempont, a megközelíthetőség, parkolás, adekvát helyszín stb., amelyek sok esetben szintén nem állnak rendelkezésre.
– A határon átnyúló együttműködés is kialakulóban van. Ez mit takar?
– Elindítottuk két európai uniós pályázat megvalósítását, ezek közül az egyik az élő tájházak létrehozása Kárpátalján, amely Tiszacsomát, Nagymuzsalyt, Salánkot és Visket foglalja magában. A másik pedig a Közös turisztikai értékek feltárása, fejlesztése és népszerűsítése, képzés és hálózatépítés a határ menti térségben című projekt elindítása, amely különböző képzések, konferenciák, tanfolyamok megvalósítását foglalja magában, valamint a határon átnyúló kapcsolatok megerősítésére irányul. Gyakorlatilag egy turisztikai jellegű együttműködésről szól Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja között.
– A 2022-es év milyen irányba mozdíthatja el a kárpátaljai turizmust? Milyen terveik vannak?
– A KMTT a következő évhez teljesen pozitívan áll hozzá, azt gondoljuk, hogy az átoltottság szintjének arányával a rendezvények száma is növekedni fog. A szakmai programjainkat mindenképpen megszervezzük, több új elemet is szeretnénk bevinni a képzéseinkbe, amelyek közül a túravezetői továbbképzést biztosan megvalósítjuk. Úgy érezzük, hogy idegenvezetők már szép számmal vannak Kárpátalján, hiszen már 50 ember végezte el a KMTT képzését, ezért megpróbálunk a túravezetésre fókuszálni. Ehhez egy kiadványt is párosítunk, amely különböző túraútvonalakat tartalmaz majd.
– Ön nemcsak a turizmusban érdekelt, hanem Mezőgecse elöljárója is egyben. A közigazgatási reform bevezetése óta miket tapasztalt a térség működését, stabilitását tekintve?
– Minden kistérségben sok a probléma, ezek legfőképpen a kevés anyagi forrás miatt jelentkeznek. Úgy gondolom, hogy ez visszatérő probléma lesz a kistérségek életében, tehát ahol kevés a lakosság, kevesebb a bevétel is, viszont az állami funkciókat el kell látnia a kistérségeknek. A különböző intézmények fenntartása is gondot okoz a falvakban, illetve a központi részek és a kisebb települések között érdekellentétek fognak kialakulni, hiszen nem mindig jut elegendő pénz mindenre. Mi, elöljárók és a megválasztott képviselők is azon dolgozunk, hogy ha nem is tudunk fejlesztéseket eszközölni, de legalább azt a költségvetési szintet biztosítani tudjuk a települések számára, amelyet korábban megkaptak. Az oktatási rendszer átalakítása is sok problémába ütközik, az iskoláinkat optimalizálni kell. Továbbá törvényes keretek között mindenhol polgárőrséget kell alakítani vagy legalább egy központit létrehozni. Ezenkívül a központi államhatalom viszonya sem normalizálódott a magyarsághoz, különböző politikai ügyleteknél számítanak ránk, viszont mi nem érzékeljük, hogy túlzottan figyelembe vennék a magyarság érdekeit. Jó lenne, ha nemcsak a választások közeledtével, hanem a választások után is egyenrangú partnerként tekintenének ránk.
