Online oktatással zárja a tanévet a Munkácsi Szent István Líceum. Az intézmény a 2021/22-es tanévben 63 diák számára biztosított minőségi képzést, nevelést. A tantermi oktatáshoz többek között azért sem tudtak visszatérni, mert az iskola kollégiumában a háború elől menekülő családokat fogadtak be, mondta el stábunknak Kristofori Olga igazgató.
Szeptembertől, csakúgy mint minden kárpátaljai iskola, igyekeznek majd megteremteni a tantermi, jelenléti oktatáshoz szükséges feltételeket. A biztonsági követelményekről, intézkedésekről azonban egyelőre még nem kapták meg a rendeletet.
A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye fenntartása alatt lévő intézmények a háború kezdete óta helyet biztosítanak a menekülni kényszerülő embereknek. A Munkácsi Szent István Líceum kollégiumába is Kelet-Ukrajnából és Kijevből érkezett kisgyermekes családokat fogadtak be.
A kollégiumban négyágyas szobák állnak a családok rendelkezésére. Az itt dolgozók pedig mindenben segítik őket, hogy elviselhetőbbé tegyék számukra az otthonuktól távol töltött, nehéz időszakot.
A háború elől ide menekülő emberek hálásak azért a gondoskodásért, amit nap mint nap tapasztalnak.
A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye február 24-e óta már több mint ezer menekült számára biztosított szállást és ellátást Kárpátalja-szerte.
Szeptember 24-én Munkácson szentmisével egybekötött jubileumi ünnepséget tartottak a Munkácsi Szent István Líceum 20 éves fennállása alkalmából.
Az iskola, melyet a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megbízásából az Egyházmegyei Szent Márton Karitász alapított, 2001-ben nyitotta meg kapuit. A tanintézmény 2004-ben vette fel államalapító Szent István királyunk nevét. 2015-ben avatták fel az iskola új szárnyát, 2018-ban elkészült a 62 férőhelyes koedukált kollégium.
A római katolikus ünnepi szertartás alkalmából Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke a Tours-i Szent Márton Székesegyházban hirdette Isten igéjét. Elmondása szerint többszörös ünnep alkalmából gyűlhettek össze a hívek, hisz nem csupán a líceum 20 éves jubileumát méltatták, hanem magáét a székesegyházét is, melyet több mint száz évvel ezelőtt, ugyanezen a napon, 1905. szeptember 24-én, Gellért-napon szenteltek fel. A keresztyén énekekkel színesített misén a püspök áldást kért a líceum diákjaira és dolgozóira egyaránt, továbbá Pro Ecclesia oklevéllel tüntette ki áldozatos munkájáért a tanintézmény igazgatónőjét, Kristofori Olgát.
A misét követően a líceum előadótermében folytatódott az ünnepség. Az állami és nemzeti himnuszokat követően Bujdosó János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője ünnepi beszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának köszöntését tolmácsolta. „A türelem ereje kell ahhoz, hogy anyanyelvünket, oktatásunkat, hagyományainkat, közösségeinket, családjainkat és kultúránkat meg tudjuk őrizni” – idézte a főosztályvezető az államtitkár szavait. A levélben Potápi Árpád János biztosította a líceum vezetőségét, hogy a jövőben sem hagyják magukra a kárpátaljai magyarságot, és küzdeni fognak azért, hogy az ezeréves szülőföldjén élő közösség továbbra is megmaradjon és boldoguljon Kárpátalján.
Albertné Simon Edina ungvári konzul köszöntőjében elmondta, hogy az iskola húszéves fennállása egyszerre jelent reményt és büszkeséget Magyarország, Kárpátalja és a munkácsi magyar közösség számára. „Aki iskolát épít és alapít, az biztosan a jövő felé tekint: bizakodó, optimista, nem pedig feladja az addigi életét” – emelte ki a konzul. Magyarország Kormánya által nyújtott támogatások is azt a célt szolgálják, hogy a fiataloknak legyen jövőképe, szülőföldjükön maradjanak, tanuljanak és boldoguljanak megőrizve anyanyelvüket, identitásukat és kultúrájukat. „Hiszünk abban, hogy elsősorban anyanyelven lehet megszerezni a versenyképes tudást” – húzta alá Albertné Simon Edina.
Ezt követően Majnek Antal püspök úr emlékezett vissza a líceum alapításának körülményeire, a kezdeti nehézségekre, az elmúlt évek alatt történt változásokra, a bővülésre, valamint a boldog és a kevésbé derűs pillanatokra.
„Intézményünk legfontosabb tevékenységének a keresztyén értékrend továbbadását tekinti. Célunk, hogy diákjainkból becsületes, keresztyén felnőtt emberek legyenek” – szólt a jelenlévőkhöz Kristofori Olga igazgató asszony. Elmondása szerint a tanintézmény kollektívájának rendkívül fontos az, hogy a tanulók korszerű és alapos tudást szerezzenek, továbbá, hogy kialakuljon bennük az egymás iránti szeretet, családalapításra való törekvés, az itthon maradás szándéka, hogy elkötelezettek legyenek magyarságuk iránt. „Hála mindenért és mindenkiért, az ajándékba kapott időért és minden pillanatáért, a lehetőségekért és az akadályokért, az örömökért és a bánatokért, a sikerekért és a kudarcokért, a múltért, a jelenért és a jövőért, minden diákért, munkatársakért, munkáért és a fáradtságért, a bőségért és a hiányokért, a sok segítőért, barátokért, a hitért és a reményért” – zárta érzelmes szavait az igazgatónő.
„Húsz évvel ezelőtt erősen motivált és előrelátó emberekben született meg a líceum megalapításának az ötlete, ahol két nemzet gyermekei együtt tanulhatnak és nevelkedhetnek” – kezdte ünnepélyes szavait Krisinec-Angyalosi Katalin, a Munkácsi Városi Oktatási Osztály vezetője. Köszönetét fejezte ki az római katolikus egyház közreműködését és támogatását, amelynek köszönhetően Munkács városának lehet még egy magyar nyelvű iskolája és óvodája egyaránt.
Popovics Béla tanár úr az általa érzett háláról, a magyar identitásról, a megmaradásról, a világ romlottságáról, a szeretetről és az Istenbe vetett hitről beszélt a jelenlévőknek. „Van bennünk valami, ami az életről szól. Én egyre jobban hiszem azt, hogy Isten az életre predestinálta ezt a nemzetet” – emelte ki Popovics Béla.
Kőrösi Attila, a Brassai Sámuel Műszaki Technikumának történelemtanára a testvériskolai kapcsolatról számolt be és további sok sikert kívánt a líceum vezetőségének, és kiváló tanulmányi eredményeket a diákoknak.
„Az egyházi líceumok különleges és rendkívüli helyet töltenek be a kárpátaljai magyarság számára, legfőképp tekintettel az utóbbi időben tapasztalható azon törekvésekre, amelyek korlátozzák a magyar nyelv használatát az oktatási intézményekben” – mondta a Kárpátalja hetilapnak Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Véleménye szerint az egyházi líceumok a kárpátaljai magyar oktatás védőbástyái, hiszen ezek nem állami intézményként továbbra is magyar nyelven folytatják az oktatást összekapcsolva a keresztyén értékek megőrzésével. „Reméljük az egyházi líceumok továbbra is betöltik ezt a feladatot, és a jövőben is jó keresztyén magyar embereket adnak nemzetünknek” – zárta szavait az alelnök.
A felszólalók beszédeit a líceum diákjai által előadott versek és dalok tették színesebbé.
20 évvel ezelőtt hozták létre a Munkácsi Szent István Líceumot. Az intézményt a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megbízásából 2001-ben a Szent Márton Karitász alapította.
A líceum 2004 júliusától viseli államalapító királyunk, Szent István nevét. A jubiláló iskola működéséért adtak ma hálát ünnepi szentmisén a munkácsi római katolikus templomban. A szertartást Majnek Jenő Antal püspök, a líceum létrehozásának egyik indítványozója celebrálta.
A hit és a kultúra, a közösség és a szülőföld együttesen azok az értékek, amelyekkel a Munkácsi Szent István Líceum 20 éve gazdagítja a kárpátaljai magyarság életét – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Munkácsi Szent István Líceum fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából tartott pénteki ünnepségre küldött levelében.
Az államtitkár kiemelte: a Munkácsi Szent István Líceum menedéket jelent, egy olyan helyet, ahol a türelmesség és az oktatás révén az intézményben tanuló diákok erős közösségé formálódnak. Hangsúlyozta: akit a keresztényi türelem jellemez, az lesz majd hű tagja közösségének és szülőföldjének, az őrzi majd meg, sőt ápolja a keresztény hitet és kultúrát. Az államtitkár úgy fogalmazott: „A türelemben erő van, amelyet a kárpátaljai magyar nemzeti közösség az elmúlt évtizedekben megtanult és maga is megtapasztalt. A türelem ereje kell ahhoz ma is, hogy nyelvünket, anyanyelvi oktatásunkat, hagyományainkat, közösségeinket, családjainkat és kultúránkat megvédjük.”
Potápi Árpád János levelében kiemelte: Magyarország Kormánya részéről egyértelmű volt, hogy a Munkácsi Szent István Líceum sikere egy olyan küldetés, amely a legfontosabbak közé sorolandó, ezért is vállalta át 2011-től az iskola fenntartásának terheit, majd támogatta az új fejlesztéseket és bővítéseket. Hozzátette: „Ez mind annak a jele, hogy Magyarország Kormánya az összmagyarság képviseletében járva fontosnak ítéli a kárpátaljai magyarság hitben és tudásban való nevelését.”
Az államtitkár úgy fogalmazott: „Biztosíthatjuk Önöket, hogy nem hagyjuk magára a kárpátaljai magyarságot, és küzdünk azért, hogy az ezer éve szülőföldjén élő közösség továbbra is megmaradhasson és boldoguljon Kárpátalján.”