A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja immáron harmadik alkalommal szervezte meg a kezdő néptánc pedagógusok módszertani képzését a kárpátaljai táncoktatók és a néptánc iránt érdeklődők számára. A program nagy népszerűségnek örvendett az előző időszakokban is, ami jól mutatja azt, hogy mennyire fontos a kárpátaljai magyar közösségnek a hagyományápolás. A szervezők célja, hogy a képzés segítségével enyhítsék a háború miatt kialakult káderhiányt vidékünk településein, valamint, hogy olyan tanárokat neveljenek ki, akik az autentikus kárpátaljai táncokat, mint például a dobronyit, is jól ismerik. A néptánctanár képzés is beleilleszkedik abba a rendszerbe, amit a Hagyományok Háza Hálózat kidolgozott. Ez által a táncon túl, népzenét, népi éneket valamint hagyományőrző kézműves oktatókat is palléroznak. A képzést ezúttal is a vidéken már jól ismert nyíregyházi Antal Dóra és Antal Roland néptánc pedagógusok, a Nyíregyházi Tánctanoda alapítói, művészeti vezetői, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja mentorprogramjának mentorai vezették, akik egyben a módszertani képzés tananyagának kidolgozói is. A képzés, mint halhattuk május 11- én zárul, ahol a sikeresen vizsgázók elismerő oklevélben részesülnek.
A Hagyományok Háza Kárpát-medencei hálózati munkájában Erdély kiemelt szerepet kapott. Színvonalas rendezvényekre, serény munkára emlékezik vissza Tóth János, az Intézmény hálózati és társadalmi kapcsolatokért felelős szakmai vezetője.
„Minden év végén általában úgy kezdjük a beszámolót: ’mozgalmas évet zártunk’, most sem teszünk másként: az elvégzett feladatok száma és minősége ez elmúlt évben is kiemelkedő volt. Annak ellenére summázhatjuk így, hogy a gazdasági helyzet nem mindig támogatta a teljes tevékenységi kört.
Erdély egy országnyi terület, tömbmagyarsága még mindig meghatározó a Kárpát-medencei magyarság életében. Emellett a szórvány is nagyon fontos számunkra. Jelentős programokkal támogattuk a szülőföldön maradást és az identitás megőrzését. Kiemelt partnerünk az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, testvérként tekintünk rájuk, szervezéseink jelentős részét az ő közreműködésükkel bonyolítottuk le. Különösen fontos az együttműködésünk nagyobb, országos jelentőségű programok megvalósításában. Itt térek ki a képzések, az oktatás, s azok akkreditációjának területére. Felhívom a figyelmet a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat programjaira, amik megvalósításában ugyancsak példás a közös munka.
Tevékenységünket segíti az Erdély területén működő tizenkét partner-szervezet: a régiókban helyismeretükkel tűnnek ki, s közreműködésük elengedhetetlen. Kiemelném közülük a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványt, Szatmárnémetiben a Borókagyökér Egyesületet, valamint Sepsiszentgyörgyön a Guzsalyas Alapítványt.
Számos programunkkal már hagyományt teremtettünk, itt térnék rá a táncháztalálkozókra, a nagyobb fesztiválon való jelenlétünkre, s a Mikházi szabadegyetemre, amit évek óta az Alapítvánnyal közösen valósítunk meg, s aminek hatása már túlmutat Erdély határain. A kisebb találkozók, konferenciák is jelentősek, hiszen a ’végvárakról’ hívjuk meg az egyesület vezetőket. Ezeken az összejöveteleken mind a gyakorlati kérdések, mind pedig az új irányvonal, és a támogatási formák is szóba kerülnek.
Az elért eredményeink ez évben is köteleznek minket: folytatjuk a hálózat építését, s törekszünk arra, hogy egy nagyobb eseményen való részvételünket a helyi szervezőkkel koordináljuk. Itt említhetem a nagyváradi Csillagocska Alapítványt: aktivitásuk a Fekete-Körös völgyében előremutató. A határon átnyúló együttműködésekre is külön figyelmet fordítunk, példaként a Bihari Népművészeti Egyesülettel való közös munkánkat hozhatom fel, őket a nagyszalontai Sinka István Kézműves Körrel kötöttük össze sikerrel.
A szervezéseket elkötelezett munkatársakkal valósíthatjuk meg: magam is legalább húsz alkalommal jutottam el rendezvényekre, tárgyaltam partnerekkel. A munka idén sem lesz kevesebb, de felkészültünk rá: hiszen küldetést teljesítünk.”
Megtartotta hagyományos karácsonyi félévzáró ünnepségét a Beregszászi Rezeda Folkműhely. Az eseményen idén is megható műsorral készült a folkműhely apraja-nagyja. A meghitt pillanatok mellett a felkészítő tanárok táncban és zenében hozták közelebb a karácsonyi ünnepkör üzenetét.
Az esemény elején Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köszönetét fejezte ki a szülőknek és a magyar kormánynak, hogy segítik és támogatják munkájukat. Mint fogalmazott: „A mai estén szeretnék a hála szavával élni elsősorban a szülők felé, akik támogatása nélkül nem tudnánk végezni a munkánkat; másodszor hálásak lehetünk, hogy az idei év – a nehéz körülmények ellenére – valamelyest már könnyebb volt, hiszen volt áram és víz, így emberi körülmények között tudtunk újra dolgozni.” A folkműhely vezetője elmondta, hogy a gyerekek lázasan készültek a karácsonyi műsorra, hiszen van közöttük olyan diák is, aki most lép először közönség elé.
Gyebnár István, a Beregszászi Magyar Konzulátus ideiglenes ügyvivője köszöntőjében elmondta: a magyar kormány kiemelt figyelemmel tekint a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben zajló munkára, és nagyra értékeli azt a szakmai tevékenységet, melyet az itt dolgozó oktatók fejtenek ki. Hiszen ők azért tesznek nap mint nap, hogy megszerettessék a magyar népi kultúrát a gyermekekkel.
Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője házigazdaként megjegyezte, nagy örömmel tölti el intézményüket, hogy a Rezeda Folkműhely már nem első alkalommal hozta el félévzáró karácsonyi műsorát a kollégiumba. Mint fogalmazott: a görögkatolikus egyházi hagyományok alapvetően a népi énekekre, a népi hagyományokra épülnek, és a mi magyar kultúránk is nagyon közel áll ehhez. „Amikor Krisztus megszületésének ünnepére készülünk, akkor ez a mai délután is nagyon sokat segít abban, hogy elcsendesüljünk, és testünk-lelkünk felkészüljön a befogadásra.”
Az ünnepi köszöntéseket követően a folkműhely diákjainak megható műsora következett, melyben kicsik és nagyok varázsoltak meghitt pillanatokat. A műsor során a Bimbócska csoport mezőföldi ugrós táncokat és kántáló énekeket adott elő, míg a nagycsoport nagydobronyi táncokkal lépett fel, majd a jól ismert Diótörő mesevilágát a bukovinai székelység táncaival elegyítve keltették életre. A zenész és énekes szekció vonósai, cimbalmosai és citerásai a Kárpát-medencére jellemző különböző kántáló énekeket mutatott be.
A diákok felkészülését a táncban Orosz Péter és Várady Enikő, míg a vonós hangszereken Vámosi Csaba, cimbalmon Kurendás Szilvia, citerán és népi énekekben Simon Sarolta segítette. A program során a koreográfia zenei kíséretét a Sodró zenekar szolgáltatta kiegészülve a folkműhely ügyes kis prímáspalántáival.
A rendezvény végén a diákok közös kántáló énekkel is készültek, majd előadták Ady Endre Kis, karácsonyi ének című versének megzenésített változatát is. Ezt követően a gyermekek kisebb ajándékcsomagban is részesültek a Jézuskának és Varga Sándor FIFA-menedzsernek köszönhetően.
A program támogatója a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. voltak.
Közel 350 gyermek táncolt és zenélt a kilencedik alkalommal megrendezett „Szól a fülemüle!” ‒Kárpátaljai Népzenei, Néptánc Tehetségkutató alkalmával. Az eseményre szerte a megyéből érkeztek versenyzők, számos kárpátaljai folkműhely, tanoda, művészeti iskola, néptáncegyüttes képviseltette magát.
A korábbi évektől eltérően az idén egyfordulós versenyre 71 produkció érkezett. A szervező „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány ebből adódóan az eseménynek helyet adó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének két külön szintjén bonyolította le a rendezvényt. Míg az átriumban a táncos lábú ifjak mérték össze tudásukat, addig az Esztergom teremben a népzenét szerető muzsikus palánták mutatták be tehetségüket a különböző népi hangszereket megszólaltatva.
A versenyre a 6 és 17 év közötti korosztály jelentkezését várták hangszeres szólista, hangszeregyüttes, táncos szólista és táncospár, valamint néptáncegyüttes kategóriában. A tehetségkutatón induló versenyzőket idén is neves anyaországi zsűri pontozta a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja jóvoltából. Hangszeres szólisták és hangszeregyüttesek kategória zsűritagjai voltak: Albert Sándor Szilárd, hegedűművész, a Nyíregyházi Egyetem Népzene Tanszékének egyetemi tanársegédje, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium hegedűtanára; Berta Alexandra, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója, Junior Príma díjas előadóművész, népzenetanár, a Hagyományok Háza Hálózat mentorprogramjának oktatója, a Pengetős Trió formáció tagja; Pál Lajos népzenész, zenetanár, karnagy, a kárpátaljai magyar népzene-, néptáncoktatás elindítója, a 25 éve működő, ma már nemzetközivé vált Tiszapéterfalvai Népzene-, Néptánc- és Kézművestábor alapítója, Ukrajna Érdemes Népművelője, Magyarország Érdemes Művésze; Unger Balázs, cimbalomművész, népzenepedagógus, a Cimbaliband alapítója, vezetője.
Táncospárok és néptáncegyüttesek kategória zsűritagjai: Bistey Attila, Örökös Aranysarkantyús táncos, a Népművészet Ifjú Mestere, néptáncpedagógus; Papp Judit okleveles néptánctanár, a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium Táncművészeti Tagozatának néptáncoktatója, Örökös Aranygyöngyös Táncos; Tiszai Zsuzsanna táncpedagógus, koreográfus, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes vezetője, az Örökség Népművészeti Egyesület észak-alföldi régiójának elnöke. A hálózat jóvoltából a magyarországi Flaskba Banda, valamint a BorzsaVári népi zenekar élőzenei kíséretét is igénybe vehették a versenyzők produkcióik során.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivő konzulja köszöntőjében hangsúlyozta a népzene, a néptánc, a népi mesterségek ápolása és gyakorlása olyan fontos célkitűzés, amely jelentős mértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarság kultúrájának megőrzéséhez, a hagyományok ápolásához. Minden tájegységnek megvan a maga sajátos hagyománya, amelyek követése a közösségek fontos összetartó ereje, kovásza. A magyar kormány fontos célja, hogy segítse a magyar nemzet és a magyarság kulturális, nyelvi értékeinek megőrzését, valamint támogassa szülőföldön való boldogulásának megmaradását. „A háború következményeinek enyhítésével egyidejűleg mindent megteszünk ezen nemzetpolitikai célok megvalósításáért, annak a lehetőségnek a biztosításáért, hogy a kárpátaljai magyar közösség minél nagyobb számban megmaradjon anyanyelvükön való oktatáshoz, nyelvhasználathoz fűződő jogaik minél szélesebb körben érvényesüljenek”‒ jegyezte meg a konzul.
Az ünnepélyes megnyitó alkalmával Orosz Ildikó, a verseny ötletgazdája, a Rákóczi-főiskola elnöke Füzesi Magda nagyberegi költőnő gondolatait idézve megjegyezte: „Bár a földet nem kaptuk mind vissza, de a kultúrát nem lehetett elvenni tőlünk. A mai rendezvénynek is az a feladata, hogy ezt a kultúrát megőrizzük és továbbadjuk, hogy száz év múlva is virágozzon ezen a vidéken a magyar kultúra. […] Azt kívánom, hogy minél mélyebben ismerjétek meg saját kultúrátokat, ezáltal tiszteljétek másokét is, s Kárpátalja a béke szigetének maradjon meg.”
Pál Lajos a zsűri nevében köszöntve a versenyzőket, s megjegyezte: „Közel harminc évvel ezelőtt kezdtük el együtt Orosz Ildikóval a kárpátaljai népzeneoktatást. Hálás köszönet a pedagógusoknak és szülőknek, hogy a nehézségek ellenére is ennyi gyermek ma megjelent ezen az eseményen.”
Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátaljai kirendeltségének vezetője köszöntőjében kiemelte: „A népművelő közösségeinkre nagy szükség van a jelenlegi nehéz időszakban. Az elmúlt három hétben a kárpátaljai művészek mind a Hagyományok Házában, mind a Nemzeti Színházban hatalmas művészeti produkciókat mutattak be, amire méltán lehetünk büszkék.” A hálózat vezetője köszönetét fejezte ki a magyarországi mentoroknak, zsűritagoknak, akik szeretettel jönnek és segítenek a helyi közösségeknek.
A köszöntőgondolatokat követően megkezdődött a verseny, amelyen a táncos és zenész palánták bemutatták népi kultúránk színes örökségét.
A zsűri értékelése alapján a tehetségkutató eredménye a következő lett kategóriánként:
Hangszeres szólista: I. hely: Jőrös Ádám ‒ Viski Folkműhely, II. hely: Seres Cintia ‒ Nevetlenfalui Művészeti Iskola, III. hely: Tudósi Patrik ‒ Viski Folkműhely.
Hangszeregyüttesek (6‒11 éves korosztály): I. hely: Dobronyi Rózsák ‒ Dobronyi Tulipán Tanoda, II. hely: Tücsök Zenekar ‒ Verbőci Tulipán Tanoda, III. hely: a Kisgejőci Tulipán Tanoda Citeraegyüttese.
Hangszeregyüttesek (12‒17éves korosztály): I. hely: Körözsi Band ‒ Beregszászi Rezeda Folkműhely, II. hely: Bukovinai Csapat ‒ Viski Folkműhely, III. hely: Viski Harmonikások ‒ Viski Folkműhely.
Táncos szólista és táncospár: I. hely: Pércsi Márton és Nagy Eszter ‒ Beregszászi Rezeda Folkműhely, II. hely: Csizmadia Márk ‒ Ungvári Csüllő Néptáncegyüttes, III. hely: Kocsányi Dániel ‒ Ungvári Csüllő Néptáncegyüttes.
Néptáncegyüttesek (6‒11 éves korosztály): I. hely: Cseprente Néptáncegyüttes ‒ Ungvár, II. hely: Viski Szivárvány Táncegyüttes Kis Csoportja ‒ Viski Folkműhely, III. hely: Tiszapéterfalvai Tulipán Néptáncegyüttes Kis Csoportja.
Néptáncegyüttesek (12‒17 éves korosztály): I. hely: Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes, II. hely: Kék Viola Néptáncegyüttes ‒ Mezőgecse, III. hely: Eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes
A győztes produkciók az alábbi különdíjakban részesültek:
Bistey Attila zsűritag felajánlása 4 x 5000 forint: Pércsi Márton és Nagy Eszter számára, a nagydobronyi táncok hiteles és stílusos előadásáért; Cseprente Néptáncegyüttes részére, a nyírségi gyermekjátékok élményszerű és lelkes előadásáért; Botos Diána számára, a mezőföldi dallamokért; Kalotaszegi csapata részére a kalotaszegi muzsikáért.
Unger Balázs zsűritag felajánlása: fellépési lehetőség 4 cimbalmos számára a felkészítő tanárokkal együtt 2024. január 13-án a Galgamenti Népzenészek Újévi Koncertjén (ingyenes utazás, szállás, étkezés): Mester Mirjám, Pupcsik István ‒ felkészítő tanár Kurindás Szilvia; Rozsi Sándor és Botos Diána ‒ felkészítő tanár Becske Adrienn.
Tiszai Zsuzsanna zsűritag felajánlása 2 x 5000 forint előadói különdíj: Bereczky Tamás és Komáromi Levente részére. Az Örökség Nemzeti Gyermek és Népművészeti Egyesület díja 2 x 30 000 forint a Cseprente Néptáncegyüttes részére a nyírségi gyermekjátékok élményszerű és hiteles előadásáért; Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes részére a Szilágysági regrutabál c. koreográfia kimagasló előadásáért.
A Debreceni Hajdú Táncegyüttes felajánlása Tiszai Zsuzsanna jóvoltából 3 x 15 000 forint pedagógiai különdíj Botos Boglárka, Várady Enikő és Orosz Péter pedagógusok számára. A kategóriák első helyezést elért produkciói ötezer hrivnya pénzjutalomban részesültek a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által, valamint a BorzsaVári népi zenekar felajánlásából Keresem az Álmot c. CD-jutalomban.
A „Genius” Jótékonysági Alapítvány a háború ellenére is folytatja tehetséggondozó, kutató és támogató munkáját. A nyár folyamán több sport és kulturális tábort tartottak, az őszi szezonban pedig egymást követő két megméretetést is szervezés alatt van. Az egyik a Buzánszky Jenő labdarúgó emléktorna, október 21-én, szombaton tartanak a beregszászi főiskola bázisán több mint 100 fiatal részvételével. Szintén népszerű a „Szól a fülemüle!” kárpátaljai népzenei és néptánc tehetségkutató verseny, amelyre rekord számú 428 fiatal jelentkezett. A tehetségkutatót október 28-án tartják a Rákóczi főiskolán, az eseményre szeretettel várják az érdeklődőket is.
Az elmúlt hétvégén a Határtalan Táncfőváros keretében a Kárpátaljai Kultúrkaraván szervezésében nagy sikerű gála keretében mutatkoztak be a kárpátaljai népi zenekarok, valamint a Kárpátalja Néptáncegyüttes a Hagyományok Házában.
A közel háromórás gálaműsor során fellépett a Csipkés zenekar, a BorzsaVári Népi Zenekar, a Sodró együttes, a Cifra Banda, a Kokas Banda, a Viski Fricskák, valamint a Kárpátalja Néptáncegyüttes. A program második felében pedig a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című előadását láthatták az érdeklődők.
Az eseményen Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója házigazdaként köszöntötte a megjelenteket és konferálta be a fellépőket. Köszöntőjében elmondta: a mai estén a Határtalan táncfőváros elnevezésű sorozatunk keretében volt lehetőség arra, hogy bemutassuk a kárpátaljai népi zenekarok és táncosok műsorát. Köszönet érte a Kárpátaljai Kultúrkaravánnak és a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak. Mint fogalmazott, a mai estén azok a fiatalok, pedagógusok és koncertzenészek érkeztek ide, akik otthon a nehéz körülmények ellenére is szívvel-lélekkel éltetik a magyar kultúrát.
Az esemény során a kárpátaljai muzsikusoktól viskit, nagydobronyit, máramarosi zsidót, nagypaládit és kalotaszegi összeállításokat hallhattak. A Kárpátalja Néptáncegyüttes előadásában viski táncot láthatott a nagyérdemű, az esemény második felében a Magyar Állami Népi Együttes a Kárpátalján élő nemzetiségek román, ruszin, zsidó, magyar, hucul táncát és muzsikáját mutatta be egy táncszínházi előadás keretében.
A program apropójául szolgált, hogy a nyár folyamán a Kárpátaljai Kultúrkaraván szervezésében Pál István Szalonna és bandája koncertjein többször megfordult már egy-egy kárpátaljai zenekar. Ebből született az ötlet, hogy egy nívós gála keretében minden zenekar adjon műsort, és muzsikáljanak közösen a székesfővárosba idézve ezáltal néhány óra erejéig Kárpátalját. A program igazán népszerű lett, hiszen telt házas tapsvihar fogadta a kárpátaljai művészeket, akiket többször visszatapsolt a lelkes, zömében kárpátaljai közönség. Az esemény egyben egy találkozás is volt, a jelenleg kint élő kárpátaljaiak számára.
Az eseményen a kárpátaljai viseletek is megtekinthetőek voltak a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja jóvoltából, akik a program szakmai partnerei is voltak.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja immáron második alkalommal szervezte meg kezdő néptáncpedagógus módszertani képzését a kárpátaljai pedagógusok és a néptánc iránt érdeklődők számára. A program nagy népszerűségnek örvendett az előző ciklusban, mutatja ezt az egyre növekedő részvételi létszám is. A szervezők célja, hogy ezáltal is segítsék a háború miatt kialakult káderhiány pótlását a kárpátaljai településeken.
A képzést ezúttal is a vidéken már jól ismert nyíregyházi Antal Dóra és Antal Roland néptáncpedagógusok, a Nyíregyházi Tánctanoda alapítói, művészeti vezetői, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja mentorprogramjának mentorai vezetik, akik egyben a módszertani képzés tananyagának kidolgozói is. Az idén a résztvevők a Felső-Tisza-vidék tájegységének több táncanyagával ismerkednek, kitérve a kárpátaljai régió anyagára is, emellett tanulnak még táncelőkészítő gimnasztikát és nyújtást, ritmusfejlesztést, mondókákat, népi énekeket, gyermekjátékokat, zenés mozdulattanítást eszközökkel.
A program elindítását Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja kirendeltségének vezetője kezdeményezte még a háború előtt, akkor azon pedagógusokat megszólítva, akik néptáncpedagógusi képzettséggel rendelkeznek, de kevesebb ismeretanyaguk van a magyar néptáncoktatásról, hiszen az ukrajnai felsőoktatási művészeti intézményekben nincs lehetőség a magyar néptáncoktatás módszertanának elsajátítására. A háborút követően azonban a képzettséggel rendelkező néptáncpedagógusokból is egyre nagyobb hiány lett, így a hálózat reflektálva a szükségre, kezdő néptáncpedagógus módszertani képzést indított. A program által a néptáncoktatásban kevésbé vagy egyáltalán nem jártas pedagógusok is elsajátíthatják annak módszertani alapjait. Az idei képzés szeptember 23-án indult el, s havonta egy alkalommal találkoznak majd a résztvevők és oktatók. Az esemény májusban zárul majd, ahol a sikeresen vizsgázók elismerő oklevélben részesülnek.
Várady Enikő, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja kulturális szervezője elmondta: „Az elmúlt félévben nagy sikerrel zártuk az első kezdő néptáncpedagógus módszertani képzésünket. Az utolsó alkalom végén a résztvevők már kérték a folytatást. Sikerült megoldanunk, hogy újra elinduljon a program, így most egy hosszabb intervallumban, szeptembertől egészen májusig havonta egy alkalommal találkoznak majd a pedagógusok. Jelenleg a néptáncoktatás nehéz helyzetben van a megyében, hiszen jelentős káderhiány alakult ki. Ebben próbálunk segíteni azon pedagógusoknak, akik szívükön viselik a magyar népi kultúrát” – mondta el Várady Enikő.
A jelenlegi alkalomra az Ungvári, Munkácsi, Beregszászi járás több településéről érkeztek résztvevők, összesen 20 fővel indították el a kilenc hónapon át zajló szakmai továbbképzést.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely immáron hét éve a város meghatározó néptáncos-népzenei műhelye, ahol magas színvonalú néptánc- és népzenei oktatás zajlik, amelynek során a diákok a kezdőktől a főiskolás korosztályig megtalálhatják a számukra megfelelő csoportot. A napokban a rezedások folktábort tartanak a beregszászi 4. számú Kossuth Lajos Líceum bázisán. A hangszeres foglalkozásokat társaival közösen Vámosi Csaba, a magyarországi Flaska Banda vezetője tartja, aki szerint nem az a cél, hogy a Rezedában prímásokat, hanem inkább együtteseket neveljenek. A Rezeda folkműhely nehéz éven van túl, de sikerült újraszervezni a tevékenységüket és jelenleg is várják a jelentkezőket 6 éves kortól.
Augusztus 9. és 12. között a Kárpátaljai KultúrKaraván támogatásával Erdélyben, Fehér és Kolozs megyében turnézott a beregszászi székhelyű Sodró együttes, amely közel tíz éve népszerűsíti a magyar népi kultúrát Kárpátalján, valamint a vidékre jellemző népi örökséget szerte a Kárpát-medencében.
Az együttes augusztus 9-én a 31. Mezőségi Népzene- és Néptánctáborban adott nagykoncertet az eseményen részt vevő közel háromszáz néző előtt, akik a világ több pontjáról érkeztek. A Kallós Zoltán Alapítvány által immáron harmincegy éve töretlenül megszervezett nagy múltú táborban minden este az erdélyi hagyományőrző, adatközlő zenekarok, énekesek és táncosok mutatkoztak be. A tábornak idén is a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány központja biztosított helyszínt. A nemzetközileg ismert tábort az egykori Kossuth-díjas néprajzkutató, Kallós Zoltán hívta életre. A táborban kizárólag felnőttek vehettek részt, hiszen kimondottan a felnőttek oktatását célozza meg. A Sodró együttes az egyórás nagykoncert során igyekezett bemutatni a kárpátaljai vidékre jellemző sokszínű népzenei és néptáncörökséget, így viski, nagydobronyi, szatmári táncokat adtak elő, valamint máramarosi zsidó és nagypaládi cigányos muzsika is felcsendült többek között.
Ezt követően augusztus 10-én az együttes a torockói nemzetközi Double Rise Fesztiválon a Hagyományok Háza Folkudvarába varázsolta be a kárpátaljai népzenei világot, többek között olyan előadók mellett, mint a Bekecs Táncszínház és a Parno Graszt zenekar.
Várady Enikő, a Sodró együttes művészeti vezetője elmondta: „Hatalmas lehetőség, hogy Kárpátalja is bemutatkozhatott ezeken a neves rendezvényeken. A Mezőségi Népzene- és Néptánctábor a nagymúltú és neves táborok egyike, ahol évente a szakma krémje jelenik meg, és a legkiválóbb erdélyi adatközlők koncertjeit lehet megtekinteni estéről estére. A Double Rise Fesztivál pedig egy lendületes nemzetközi esemény Erdély szívében, a Székelykő lábánál, maga a hely is fantasztikus atmoszférával bír. A fesztivál pedig nem csupán összművészeti jellegű, de évente a legnagyobb népzenei és művészeti egyéniségek és fellépők sora jelenik meg rajta bemutatva a népi örökségünket, valamint a kultúra más szegmenseit magas színvonalon. Mindenképp hatalmas lehetőségnek tartjuk, hogy Kárpátalja bekapcsolódhat és megmutatkozhat az ilyen jellegű eseményeken. Ezért is köszönet illeti Pál István Szalonnát és a Kárpátaljai KultúrKaravánt.”
Július 23–30. között hetedik alkalommal szervezték meg a Nyárádmente Fesztivált Nyárádszeredán, melynek keretében tartották meg a Magyarok Kenyere program székelyföldi búzaösszeöntését is. Idén a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes vendégszerepelhetett a fesztiválon.
A közel egyhetes fesztiválon számtalan különleges koncert és szórakozási lehetőség várta a nyárádmentieket, valamint a fesztiválozni vágyókat. Az eseményen ünnepélyes keretek között tartották meg a Kárpát-medencei magyar gazdák ünnepét, a búzaösszeöntést a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének koordinálásával. A programon felszólaló politikusok, civil és egyházi szervezetek vezetői a kárpátaljai magyarokért is szót emeltek.
„Ez az esemény a Nyárádmente Fesztivál egyik fénypontja is, és olyan üzenetet hordoz a nyárádmentiek számára is, amely erőt ad a következő nehéz időszakban, mert a kenyér nem hiányozhat az asztalról” – szögezte le köszöntőjében Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere.
A tizenharmadik éve indított búzaösszeöntési program „a magyar gazdák lelkéből fakad”, és minden ilyen nap öröm, „mert hitet adhat egymásnak, hogy minden nehézség közepette talpon maradjunk” – kezdte beszédét Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke. A tavalyi szörnyű aszály ellenére ezer tonna gabona gyűlt össze, és ezt az eredményt idén lényegesen meg lehet haladni, nemcsak mennyiségben, hanem lelkesedésben, mert egyre több gazda, szervezet kapcsolódik be, így tudnak kenyeret biztosítani a rászorulóknak. A politikus beszélt többek között a jövő évi európai parlamenti választásról is, melyet sorsdöntőnek nevezett. Köszöntve a kárpátaljaiakat elmondta: „A kárpátaljai magyarság óriási küzdelemben áll helyt, és határozott hittel segíti azokat, akik a háború borzalmai elől menekülnek.” Mint mondta: a tavalyi évben a program révén közel 100 millió forint segítséget is tudtak nyújtani a kárpátaljai magyaroknak.
A köszöntéseket követően kezdetét vette a Nyárádmente Fesztivál néptánctalálkozójának programja, melyen többek között kiemelt fellépő volt a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes.
Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes művészeti vezetője elmondta: „Megtisztelő volt számunkra, hogy Nyárádszereda önkormányzata felkérte a táncegyüttesünket, hogy részt vegyünk az eseményen. A táncegyüttes először jár Erdélyben. Mindig nagy örömmel megyünk el a határon túli területekre is, jó volt megtapasztalni mindazt a szeretetet és támogatást, amit a nyárádszeredaiaktól kaptunk. Ezek a fesztiválok egyben elősegítik a magyar–magyar kapcsolatok erősítését is, melyekre ezekben a nehéz időkben nagy szükség van.”
A fesztivál során a Rezeda Néptáncegyüttes szilágysági regrutabállal és nagydobronyi táncokkal lepte meg a közönséget, amely vastapssal jutalmazta a produkciókat.
Az egyhetes fesztivál ideje alatt több koncerttel, színházi előadással és rengeteg szórakoztató programmal várták a fesztiválozókat.
