A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 1989. február 26-án alakult Ungváron, a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális érdekeit védő nemzetiségi társadalmi szervezetként. Büszkén mondhatjuk, hogy a KMKSZ nemcsak a független Ukrajna legrégebbi bejegyzett szervezete, de harmincöt évvel a megalakulása után is céljainak megfelelően működik és tevékenykedik. Mára Kárpátalján meghatározó politikai erővé vált, és számolnak vele a hatalom képviselői is.
A KMKSZ következetesen felemelte szavát az ukrajnai magyarok jogainak maradéktalan biztosítása érdekében. A Szövetség mindvégig tiltakozott a kisebbség oktatási és nyelvi jogainak szűkítése ellen. Ugyanakkor üdvözölte a 2023 decemberében az Ukrajna Legfelső Tanácsa által elfogadott törvényt, mely számos vonatkozásban a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő pozitív módosításokat irányozott elő. A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. A jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.
Bízva abban, hogy e törvénymódosítás csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását. A KMKSZ Közgyűlése fontosnak tartja, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.
Szövetségünk több alkalommal fordult levélben az illetékesekhez a határsávban bevezetett tartózkodási engedélyek eltörlésével kapcsolatban az állandó jelleggel ott élő és dolgozó ukrán állampolgárok számára. Úgy véljük, hogy a bevezetett több tízezer embert érintő korlátozó rendelkezés sérti és korlátozza az alkotmányban is szavatolt szabad mozgás jogát, s károsan hat az ország gazdaságára is.
A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén és töretlenül bízik a béke eljövetelében.
Köszönettel tartozunk az anyaország kormányának és társadalmának, valamint a határon túli magyar közösségeknek a szolidaritásért és támogatásért, mellyel nagyban hozzájárultak a háborús Ukrajna, a menekültek és a kárpátaljai magyarok túléléséhez.
A KMPSZ továbbra is a kárpátaljai magyar oktatási-nevelési intézmények működésének és fejlődésének a segítését tartja a legfontosabb feladatának. Az elmúlt évekből megmaradtak a különböző szintű oktatási törvények a nemzeti kisebbségeket, köztük a magyar közösséget is igen hátrányosan érintő korlátozások. Sajnálatos módon igen kevés pozitív jelét tapasztaljuk annak, hogy Ukrajna kormánya és parlamentje hajlandó lenne visszavonni a jogsértő döntéseit, amelyek a nemzetiségek meglévő oktatási rendszerét létükben veszélyeztetik.
A 2022. február 24-én kitört háború rengeteg szenvedést hozott. A KMPSZ lehetőségeihez képest mindent megtett, hogy enyhítse a gyermekek számára a háború okozta nehézségeket:
közreműködtünk óvóhelyek kialakításában az oktatási folyamat biztosítása érdekében;
megtartottuk a tantárgyi vetélkedőket, melyen a két turnusban 4 362 tanuló vett részt;
nyári tematikus tehetségápoló szülőföldi táborainkban 250 gyerek pihenhetett;
szervezésünkben 800 gyerek nyaralhatott a Zánkai Erzsébet-táborban, közülük 200 ukrán iskolás;
a „Határtalanul” nyári iskola programban 55 iskola 2 500 gyereke vett részt;
Köszönjük a támogatóknak, a magyarországi állami ás civil szervezeteknek, a rendezvényeket befogadó oktatási intézményeknek azok szervezésében és lebonyolításában részt vevőknek, hogy lehetővé tették a programok megvalósítását.
A KMPSZ Ukrajna eurointegrációs törekvéseivel összhangban arra kéri az illetékes állami szerveket, hogy tegyenek meg mindent az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogának valós biztosítása ügyében. Ennek érdekében a következő lépések megvalósítását kérjük.
A nemzetiségi nyelvű oktatás jogának teljes biztosítása az anyanyelvű oktatás százalékos korlátozása nélkül a korábban szerzett jogaink alapján.
Állítsák vissza a nemzetiségi iskolák státuszát, ahol az oktatási folyamat nyelve a diákok anyanyelve lehessen, s ne csak a tanórán használhassák, hanem az élet minden területén.
Továbbra is elengedhetetlennek tartjuk megfelelő állami szabványok kidolgozását az ukrán mint államnyelv oktatására a nem ukrán anyanyelvűek számára. Ezek alapján dolgozzanak ki olyan tanmenetet és tantárgyi programot, amely az államnyelv oktatását második nyelvként realizálja.
A kisebbségi nyelveken oktató intézmények esetében engedélyezzék az adott nyelven az adminisztrálás lehetőségét.
Felszólítjuk a jogalkotókat, hogy adják vissza a korábban törvényekben biztosított lehetőséget, hogy a magán szakiskolák, szakközépiskolák, technikusi képzést biztosító intézmények, főiskolák/egyetemek megválaszthatják az oktatás és az oktatási/nevelési folyamat nyelvét, beleértve a záróvizsgákat és szakdolgozatokat.
A KMPSZ határozottan elutasítja, hogy az intézményvezetőktől, különösen azon iskolák esetében, ahol magyar nyelvű osztályok, csoportok is működnek, elvárják az ukrán nyelv C szintű ismeretét, miután a parlament tagjaira ez nem vonatkozik. Az államnyelvről szólós törvény ezt a szintet nem írja elő. Kérjük, hogy a rendeletet igazítsák az európai intézményrendszerekben, és a felsőoktatásban elfogadott normához, és a B2-es szintben határozzák meg.
A felsőoktatási felvételi eljárás esetén megszervezett külső független tesztelés, illetve a tervezett nemzeti multidiszciplináris teszt esetén nyomatékosan kérjük a szaktárcát, hogy biztosítsák a feladatsorok fordítását a szaktárgyakból nemzeti közösségek nyelvére. A KMPSZ hajlandó részt venni a fordítások megszervezésében magyar nyelvre.
A magyar óvodai és művészeti iskolai képzés részére kerüljenek kidolgozásra és elfogadásra államilag elismerhető magyar nyelvi programok/kurzusok.
Kérjük, hogy a magyar nyelven oktató intézmények részére egyszerűsített eljárásban és vámmentesen biztosítsák a lehetőség magyarországi tankönyvek, munkafüzetek behozatalát és használatát, elsősorban magyar nyelvből és irodalomból.
Biztosítsák a lehetőséget a magyar érettségire és a magyar mint idegen nyelv érettségire a központi rendszerben, melynek eredményét beszámíthassák továbbtanuláskor a felsőoktatási és szakképzési intézmények.
A kisebbségi törvényben rögzítsék, hogy azon oktatási intézményekbe, ahol kisebbségi nyelven is folyik oktatás, csak olyan intézményvezetőt és helyettest nevezhessenek ki, aki beszéli az adott kisebbség nyelvét.
Sajnálattal konstatáljuk, hogy a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tapasztalható folyamatok tovább csökkentik a minőségi magyar tannyelvű oktatás megmaradásának esélyeit a városban.
Felháborítónak tartjuk, hogy az intézmény korábbi igazgatójának indokolatlan felmentését követően a Munkácsi Városi Tanács által kinevezett új igazgató nem engedélyezte a magyar nemzeti szimbólumok használatát a tanévnyitó ünnepségen, bár az semmilyen törvényi előírással nem ellentétes, és Ukrajna függetlensége óta a nemzetiségi nyelven oktató-nevelő intézményekben bevett gyakorlat.
Úgy véljük, hogy a munkácsi városvezetés által folytatott magyarellenes akciók etnikai feszültségeket gerjeszthetnek, ami nem szolgálja sem a kárpátaljai közösség, sem Ukrajna érdekeit, ezért kérjük az illetékes állami szerveket, hogy biztosítsák törvényadta jogaink betartást.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség sajnálattal állapítja meg, hogy a törvény módosításakor ezúttal sem vették figyelembe a magyar szervezetek által megfogalmazott felvetéseket. Az első olvasatban elfogadott törvénymódosítás szövege szerint törlésre kerül a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérve, azaz, hogy annak képviselői hagyományosan Ukrajna területén élnek, ami végső soron a nemzeti kisebbség fogalmának kiüresítését, illetve a kisebbségekhez köthető bármiféle kollektív jog kizárását eredményezi. A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot. Az első olvasatban elfogadott módosítás továbbra sem biztosítja a kisebbségek részére az Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, és nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat. – áll a KMKSZ és az UMDSZ 2023. szeptember 8-án kelt nyilatkozatában.
Mint arról tegnapi híradásunkban beszámoltunk, a Munkácsi Városi Tanács oktatási osztálya új igazgatót nevezett ki a 3-as számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola élére. Ennek kapcsán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége nyilatkozatot adott ki, amely szerint sajnálatosnak tartja, hogy miközben folyik a bírósági eljárás az iskola igazgatójának indokolatlan felmentésének ügyében, a Munkácsi Városi Tanács új vezetőt nevezett ki az intézmény élére. Elfogadhatatlan az is, hogy az új, az iskolához és a közösséghez semmilyen módon nem kötődő igazgató kinevezését ultimátumszerűen, a kollektívával, a szülőkkel és a társadalmi szervezetekkel való konzultáció nélkül hajtották végre. A kinevezésnek ez a módja megkérdőjelezi a városvezetés szándékait a középiskola magyar tannyelvű oktatásának megőrzésével kapcsolatban.
A KMKSZ Elnöksége sajnálatosnak tartja, hogy miközben folyik a bírósági eljárás a II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának indokolatlan felmentésének ügyében, a Munkácsi Városi Tanács új igazgatót nevezett ki az iskola élére. Elfogadhatatlan az is, hogy az új, az intézményhez és a közösséghez semmilyen módon nem kötődő igazgató kinevezését ultimátumszerűen, a kollektívával, a szülőkkel és a társadalmi szervezetekkel való konzultáció nélkül hajtották végre. A kinevezésnek ez a módja megkérdőjelezi a városvezetés szándékait a középiskola magyar tannyelvű oktatásának megőrzésével kapcsolatban.
Eddig 385, az oroszok által elhurcolt ukrán gyerek került vissza a családjához – közölte pénteken az SOS Gyermekfalvak nemzetközi civil szervezet osztrák tagozata. Anna Radl szóvivő az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy 84 gyerek az SOS Gyermekfalvaknak köszönhetően térhetett vissza Ukrajnába.
A segélyszervezet közleménye szerint gyakran maguk a deportált gyerekek kérnek segítséget a közösségi médiában, de az is előfordul, hogy az oroszok megszállta területek lakosaitól kapnak híreket. Az SOS Gyermekfalvak egyike annak a három civil szervezetnek, amely az Oroszországba került ukrán gyerekek sorsával foglalkozik.
Ukrán hivatalos adatok szerint több mint 19 ezer gyereket „deportáltak” ukrán területekről az orosz csapatok. A Hágai Nemzetközi Törvényszék márciusban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen gyerekek jogellenes elhurcolása vádjával.
A világ 137 országában működő SOS Gyermekfalvak tavalyi adatok szerint 2,5 millió gyermeket segélyez, és a világ legnagyobb ilyen profilú szervezeteként tekint magára. A szervezet orosz tagozatának finanszírozását bizonytalan időre felfüggesztették, mert sajtóértesülések szerint átláthatatlan módon vett gondozásba ukrán gyerekeket.
[type] => post
[excerpt] => Eddig 385, az oroszok által elhurcolt ukrán gyerek került vissza a családjához – közölte pénteken az SOS Gyermekfalvak nemzetközi civil szervezet osztrák tagozata.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1691849100
[modified] => 1691836938
)
[title] => SOS Gyermekfalvak: Több száz Oroszországba deportált ukrán gyermek került vissza a családjához
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=157492&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 157492
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 157493
[image] => Array
(
[id] => 157493
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/773x435-cmsv2-4fa30b9e-b734-5f33-bf15-6b0f016ca4f3-6806832.webp
[original_lng] => 66544
[original_w] => 773
[original_h] => 435
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/773x435-cmsv2-4fa30b9e-b734-5f33-bf15-6b0f016ca4f3-6806832-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/773x435-cmsv2-4fa30b9e-b734-5f33-bf15-6b0f016ca4f3-6806832-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/773x435-cmsv2-4fa30b9e-b734-5f33-bf15-6b0f016ca4f3-6806832-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/773x435-cmsv2-4fa30b9e-b734-5f33-bf15-6b0f016ca4f3-6806832.webp
[width] => 773
[height] => 435
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/773x435-cmsv2-4fa30b9e-b734-5f33-bf15-6b0f016ca4f3-6806832.webp
[width] => 773
[height] => 435
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/773x435-cmsv2-4fa30b9e-b734-5f33-bf15-6b0f016ca4f3-6806832.webp
[width] => 773
[height] => 435
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/773x435-cmsv2-4fa30b9e-b734-5f33-bf15-6b0f016ca4f3-6806832.webp
[width] => 773
[height] => 435
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1691826168:4
[_thumbnail_id] => 157493
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 748
[translation_required_done] => 1
[_oembed_0c72ffc34847c05072d2f2168dc647d4] =>
[_oembed_time_0c72ffc34847c05072d2f2168dc647d4] => 1691838308
[_oembed_998d1e3080291188315c1f1c8506baa8] =>
[_oembed_time_998d1e3080291188315c1f1c8506baa8] => 1691838308
[_oembed_6e98308c9b5aeeb6d99559a68ac4eb6f] =>
[_oembed_time_6e98308c9b5aeeb6d99559a68ac4eb6f] => 1692303725
[_oembed_7e91e8648f18ab757a4f64e9c8b0b31d] =>
[_oembed_time_7e91e8648f18ab757a4f64e9c8b0b31d] => 1695663243
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 83882
[3] => 49
[4] => 33
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Ukrajna
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 251600
[1] => 10082
[2] => 624793
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elhurcolt ukrán gyerekek
[1] => nyilatkozat
[2] => SOS Gyermekfalvak civil szervezet
)
)
[6] => Array
(
[id] => 147570
[content] =>
Salman Rushdie indiai születésű brit–amerikai író először szólalt meg nyilvánosan azóta, hogy tavaly augusztusban egy New York-i irodalmi fesztiválon súlyosan megsebesítették.
Az író a Freedom to Publish-díjat kapta meg hétfőn a Brit Könyvdíjak átadásán, a ceremónián elhangzott videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyosabb veszélyben van Nyugaton, mint az ő életében valaha.
A Freedom to Publish-díjjal a szervezők azoknak az íróknak, könyvkereskedőknek és kiadóknak az elkötelezettségét ismeri el, akik a fenyegetések ellenére is kiállnak az intolerancia ellen.
Rushdie úgy fogalmazott: „mióta élek, még nem volt kitéve ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága”.
Az író elmondta, hogy jelenleg az Egyesült Államokban, ahol tartózkodik, a könyvtárak és iskolai gyermekolvasmányok is ki vannak téve a támadásoknak. Ezek maga a könyvtár eszméje ellen irányulnak – folytatta, és hangsúlyozta, hogy miközben ez rendkívül riasztó, figyelni kell rá, és keményen fel kell lépni ellene.
Rushdie bírálta a kiadókat, amelyek a politikai korrektségre, a mai „érzékenységre” hivatkozva a több évtizedes olvasmányokat, mások mellett Roald Dahl és Ian Fleming regényeit is cenzúrázzák.
Mint mondta: a kiadóknak hagyniuk kellene, hogy a könyvek a saját korukat képviseljék.
„Ha ezt nehéz elviselni, ne olvassák, olvassanak egy másik könyvet” – tanácsolta az író.
Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.
British Book Awards (Nibbies) arany töltőtollhegyet mintázó díjait először 1990-ben adták át Londonban, az év könyve díjat 1994 óta ítélik oda. Az idei fődíjat a Menopausing című nem-fikciós kötetért Davina McCall és Naomi Potter kapta. Az év szépirodalmi műve R. F. Kuang Babel című regénye lett.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, támogatja országunkat területi integritásáért, szuverenitásáért folytatott küzdelmében. Tevőlegesen részt vesz a menekültek fogadásában, ellátásában. A Szövetség összefogott más civil szervezetekkel, kistérségekkel a megye stabilitásának biztosítása, a béke, a közrend és a közbiztonság megőrzése, a régió gazdasági fellendülésének elősegítése érdekében. Lehetőségeihez mérten segíti az oktatási, egészségügyi és szociális rendszerek, területi közösségek működésének biztosítását a háborús körülmények között.
A KMKSZ Közgyűlése támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit. Fontosnak tartja, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az alkotmányban garantált jogaikat.
A KMKSZ aggasztónak tartja, hogy a háborús körülmények ellenére továbbra is folytatódnak a nyelvhasználat és az oktatás területén a jogszűkítések, ami akadályozhatja Ukrajna európai uniós integrációját.
A kisebbségekre vonatkozó újonnan elfogadott törvények jogszűkítései kapcsán a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel közösen szakvéleményt készített, melyet megküldött az illetékes európai szerveknek.
A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén. Valamennyi oktatási intézményünkben zajlik a tanítás, intézményeink, szervezeteink és gyülekezeteink, ha nehéz körülmények között is, de tovább működnek, s mindent elkövetnek a kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében.
Köszönjük az anyaországnak, a Kárpát-medencei és a világ magyarságának a támogatást és a szolidaritást.
Lemondták a szervezők a Laibach március 31-re tervezett kijevi koncertjét, miután a szlovén zenekarnak a háború okairól tett nyilatkozatai komoly vitákat váltottak ki Ukrajnában – közölte a Laibach a szlovén hírügynökséggel (STA).
Mint a szervező a Facebookon fogalmazott, el akarják kerülni az ukrán társadalom megosztását, a koncert lemondása pedig a viták okát szünteti meg. „Annak ellenére, hogy a zenekar kifejezte támogatását Ukrajna és az ukránok iránt, és elítélte az orosz rezsimet, a fellépés híre a közönség jelentős részének ellenkezését váltotta ki” – írták.
Utóbbihoz hozzájárult az is, hogy a Laibach azt állította: a jelenlegi háború egy Oroszország és az Egyesült Államok között, Ukrajna területén zajló geopolitikai konfliktus. A The Guardian idézte a zenekart, amely úgy fogalmazott, hogy „az ukrajnai konfliktus egy cinikus proxy-háború, amely a szuperhatalmak és a pénzügyi tőke geostratégiai érdekeit szolgálja”. Az ezután beindult kritikákra a Laibach három nappal ezelőtt a közösségi oldalán bejegyzést tett közzé, amelyben kiemelte: sohasem akarták megsérteni az ukránokat, még kevésbé eljelentékteleníteni harcuk fontosságát.
Az indusztriális zene egyik legismertebb zenekara a háború kitörése óta első külföldi zenekarként adott volna teljes koncertet az ukrán fővárosban, a Bel Etage Music Hallban. Az esemény címe Eurovision volt, amely utalás arra, hogy idén Ukrajnának kellett volna megrendeznie az Eurovíziós Dalfesztivált. (A dalversenyt tavaly Ukrajna nyerte, de a háború miatt Kijev visszalépett a rendezéstől, amelyet Liverpool vállalt át.)
A Laibach, Szlovénia legismertebb zenekara 1980-ban alakult az akkori Jugoszláviában, és már korai koncertjeit, performanszait botrányok kísérték, miután a kommunista jugoszláv államban provokatív céllal használtak különböző diktatórikus jelképeket. A betiltások és hatósági eljárások ellenére a Laibach 1985-től lemezeket adhatott ki és a nemzetközi színtéren is ismert lett. Több alkalommal léptek fel meglepő helyeken, 2015-ben például Észak-Koreában adtak koncertet. A most lefújt kijevi koncert bevételét a Laibach jótékony célokra kívánta fordítani.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöksége nyilatkozatban fejezte ki felháborodását Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának, a KMPSZ Munkácsi Régiója elnökének igazgatói tisztségből történt, valós indok nélküli felmentésével kapcsolatban. A KMPSZ elnöksége úgy fogalmazott, hogy az igazgató menesztése a jelenlegi nehéz helyzetben csak megnehezíti az intézmény zökkenőmentes működését és nem szolgálja a nemzetiségek közötti békés együttélést. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nyilatkozatában a megalapozatlan döntés azonnali felülvizsgálatát kéri az illetékesektől.
