Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MTA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aToxMDQ0Mzt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 95762
[content] =>
Az Antarktiszt eddig nem érte el a világ többi részéhez képest a felmelegedés, ezért igazán megdöbbentő, hogy az átlagosnál 40 fokkal melegebb hőmérsékleteket mértek a kontinensen.
Párhuzamosan melegedett fel extrém mértékben az északi és a déli sark és környéke az elmúlt napokban – jelenti az AP hírügynökség. Az Antarktiszon, a több mint 3 ezer méteres magasságban található Concordia állomáson -12,2 fokot mértek, ami 40 fokkal magasabb a megszokottnál, míg a még magasabban fekvő Vosztok állomáson a korábbi rekordnál 15 fokkal magasabb értéket jeleztek. A kontinens partvidékén található Terra Nova bázison pedig bőven fagypont feletti 7 fokos hőmérsékletet találtak.
Ugyanakkor az északi sarkvidéken is harminc fokkal melegebb van az ilyenkor megszokottnál, és az Északi-sark közelében is közelíti a fagypontot a hőmérséklet, ami március közepén nem szokott jellemző lenni. Arra pedig, hogy az olvadásra egyszerre kerüljön sor mind a két területen, nem nagyon volt korábban példa.
A hírügynökségnek nyilatkozó szakértők is döbbenetüket fejezték ki az események kapcsán, ám az Antarktiszon tapasztalt rendkívüli hőmérsékletről azt állították, hogy valószínűleg egy véletlenszerű időjárási jelenség, és nem a klímaváltozás eredménye. Azonban ha megismétlődik, akkor érdemes jobban megvizsgálni a történés hátterét.
Az Antarktisz egészének hőmérséklete 4,8 fokkal haladta meg az 1979 és 2000 közötti adatokból számolt bázisértéket, miközben az északi sarkkör egésze 3,3 fokkal volt ennél az átlagnál melegebb. Összehasonlításként a bolygó egésze csak 0,6 fokkal volt melegebb ennél az átlagnál, ám érdemes megjegyezni, hogy az 1979 és 2000 közötti adatokból számolt bázis is 0,3 fokkal melegebb a teljes huszadik századból számított átlagértéknél.
Még furcsábbá teszi az adatokat az, hogy az Antarktisz a világ többi részéhez képest nem igazán melegedett fel az eddigiekben, ugyanakkor február végén az 1979 óta rendelkezésünkre álló adatok alapján a legkisebb nyári jégtakaróval rendelkezett, miután 1,9 millió négyzetkilométert (több mint Magyarország területe 20-szor) vesztett jégpáncéljából.
[type] => post
[excerpt] => Az Antarktiszt eddig nem érte el a világ többi részéhez képest a felmelegedés, ezért igazán megdöbbentő, hogy az átlagosnál 40 fokkal melegebb hőmérsékleteket mértek a kontinensen.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1647900840
[modified] => 1647888565
)
[title] => Egyszerre olvad mind a két sarkvidék
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=95762&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 95762
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 95763
[image] => Array
(
[id] => 95763
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-scaled.jpg
[original_lng] => 465490
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-2048x1365.jpg
[width] => 2048
[height] => 1365
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/sarkvidek-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1647881366:5
[_thumbnail_id] => 95763
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1798
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1647893648
[_oembed_4af66a8e8b18b813e5c59f2a7e42e1cb] =>
[_oembed_time_4af66a8e8b18b813e5c59f2a7e42e1cb] => 1650960617
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662369088
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1676401343
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685805697
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1746
[1] => 10443
[2] => 4675
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Globális felmelegedés
[1] => olvadás
[2] => sarkvidék
)
)
[1] => Array
(
[id] => 89418
[content] =>
Gyorsan olvad a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest legmagasabban fekvő gleccsere egy új tanulmány szerint. A Déli-nyereg-gleccser több mint 54 métert veszített vastagságából az utóbbi negyed században – idézte a BBC hírportálja a Maine-i Egyetem tudósai vezette kutatócsoport tanulmányát.
A gleccser, amely mintegy 7900 méter magasságban terül el, 80-szor gyorsabban vékonyodik, mint amennyi idő alatt jég alakul ki a felszínén.
Az olvadás mértékét az emelkedő hőmérséklet és az erős szelek számlájára írják.
A Nature tudományos lap aktuális számában közölt kutatás azt állapította meg, hogy az 1990-es évektől kezdve eltűnt az a jég, ami nagyjából 2000 év alatt alakult ki. Azt is megjegyezték, hogy a gleccsert borító vastag hótakaró is lekopott, ez kitette az alatta fekvő sötét jeget a napsütésnek, ami tovább gyorsítja az olvadást.
Az eredmények arra utalnak, hogy a Dél-nyereg-gleccser a megsemmisülés felé tart, esetleg már csak „a régi, hidegebb idők” emlékeztetője maradt meg belőle – közölte Mariusz Potocki, a tanulmány egyik szerzője.
Tom Matthews, a londoni King’s College klímakutatója, a tanulmány egy másik szerzője a BBC-nek elmondta, hogy nem volt a régió éghajlatában egyetlen olyan különleges változás sem, amely az olvadás felgyorsulását okozta volna. „Ehelyett azt látjuk, hogy a hőmérséklet folyamatos emelkedése végül elért egy küszöböt, amely után hirtelen minden megváltozott” – mondta a tudós.
Noha a gleccserek olvadását régóta sokan kutatják, a klímaváltozás hatása az ilyen nagy magasságban elhelyezkedő jégfolyamokra eddig ismeretlen volt. Egy 12 tagú kutatócsoport ellátogatott a gleccserre, ahová a világ két legmagasabban telepített meteorológiai állmását helyezték el, és tízméteres furatmintákat emeltek ki a jégmagból.
Paul Mayewski, a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a gyors olvadásnak „jelentős regionális és akár világszintű” következményei is lehetnek: emberek millióinak ivóvizét biztosítják ugyanis a Himalája gleccserei, és ha a régió – és a világ – más jégfolyamai az Everest példáját követik, jelentősen csökkenhet az ivóvízadó képességük.
A hegymászóknak azzal a kihívással kell számolniuk, hogy a jövő expedícióinak valószínűleg nagyobb felületen kell sziklákon és jégen haladniuk.
Matthews megjegyezte, hogy a Déli-nyereg-gleccser „a dolgok nagy egészében nagyon kis szeletet” képvisel, ezért további kutatásoknak kell megvizsgálnia, hogy a most feltárt jelenség mennyire jellemző a világ tetejének jégtartalékaira.
[type] => post
[excerpt] => Gyorsan olvad a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest legmagasabban fekvő gleccsere egy új tanulmány szerint. A Déli-nyereg-gleccser több mint 54 métert veszített vastagságából az utóbbi negyed században.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1644264480
[modified] => 1644243065
)
[title] => Sokkal gyorsabban olvad egy gleccser a Mount Everestenen, mint arra bárki is számított
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=89418&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 89418
[uk] => 89483
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 89419
[image] => Array
(
[id] => 89419
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest.jpg
[original_lng] => 120500
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/mount-everest.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1644305958:8
[_thumbnail_id] => 89419
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2406
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644235977
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648515053
[_oembed_26fbc1e47d4181cfece8cb56655ce4ac] => Nepal to transform Mount Everest trash into art to raise environmental awareness https://t.co/Yt9PeiT5EX
— South China Morning Post (@SCMPNews) January 21, 2021
[_oembed_time_26fbc1e47d4181cfece8cb56655ce4ac] => 1651213459
[_oembed_9fae23e11431b70252dbf8d80e5689c8] => 'We want to showcase how you can transform solid waste to precious pieces of art...'
Mount Everest has a litter problem. To combat this, people are turning the waste into art. https://t.co/kuoSsNsNyN
— inkl (@inkl) January 21, 2021
[_oembed_time_9fae23e11431b70252dbf8d80e5689c8] => 1651213459
[_oembed_d5345c4aae10cb648ad0e6cdaa90a25a] => VIDEO: ???? 'It was a beautiful flight down': S. African paraglider makes first legal flight off Everest
Daredevil Pierre Carter, 55, took off from near the summit of the world's highest mountain at an altitude of nearly 8,000 metres pic.twitter.com/Xgs6yHPZ8S
— AFP News Agency (@AFP) May 24, 2022
[_oembed_time_d5345c4aae10cb648ad0e6cdaa90a25a] => 1654092052
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1654696332
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662790164
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 709
[1] => 2462
[2] => 7861
[3] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => klímaváltozás
[1] => környezetszennyezés
[2] => Mount Everest
[3] => olvadás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 71189
[content] =>
Sok területén jégmentes lehet a Balti-tenger az átlagos teleken az évszázad végére egy frissen publikált előrejelzés szerint.
A balti-tengeri klímaváltozási jelentés (Baltic Sea Climate Change Fact Sheet) a legfrissebb tudományos eredményeket összegzi a döntéshozóknak és a nagyközönségnek arról, hogyan befolyásolja a Balti-tengert jelenleg a klímaváltozás és mi mehet végbe a jövőben – mondta Markus Meier professzor, a Balti-tengeri Leibniz Kutatóintézet munkatársa, a jelentés koordinátora.
A dokumentum szerint a balti tengeri jeget 1750 óta kísérik figyelemmel. 1985 és 2015 között évtizedenként 10 százalék csökkenést figyeltek meg a tenger sok területén.
„A tenger vize az elmúlt száz évben folyamatosan melegszik, ez előreláthatóan a XXI. században is folytatódik” – mondta Meier. A jelentés leírja a melegedő tengervíz, az emelkedő vízszint és a csökkenő jégborítás hatásait az ökoszisztémákra és a tengeri élővilágra. Ezek a tényezők befolyásolják a hajózást, a halászatot, valamint a vízi állattenyésztést és növénytermesztést, vagyis az akvakultúrát is.
A jelentést a Baltic Earth és a HELCOM néven is ismert Baltic Marine Environment Protection Commission állította össze a térség mintegy száz szakértője részvételével. Mostantól hétévente frissítik a dokumentumot.
[type] => post
[excerpt] => Sok területén jégmentes lehet a Balti-tenger az átlagos teleken az évszázad végére egy frissen publikált előrejelzés szerint.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1631468160
[modified] => 1631440750
)
[title] => Eltűnhet a jég a Balti-tengerről
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=71189&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71189
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71190
[image] => Array
(
[id] => 71190
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg
[original_lng] => 88852
[original_w] => 880
[original_h] => 586
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg
[width] => 880
[height] => 586
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg
[width] => 880
[height] => 586
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg
[width] => 880
[height] => 586
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/balti-tenger.jpg
[width] => 880
[height] => 586
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1631429950:12
[_thumbnail_id] => 71190
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2251
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1631429957
[_oembed_85595e7ab36c9e2cf8a7b8a81a75bb9a] => Spektakulärer Fund in Wismar: Archäologe entdeckt Wrack eines Schaufelraddampfers in der Ostsee. https://t.co/ST2cMxYmY9 #Ostsee #Wismar
— Die Nachrichten (@DLFNachrichten) November 24, 2020
[_oembed_time_85595e7ab36c9e2cf8a7b8a81a75bb9a] => 1648539902
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1663314499
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1676859361
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1684850278
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 28375
[1] => 1746
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Balti-tenger
[1] => Globális felmelegedés
[2] => olvadás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 67092
[content] =>
A globális felmelegedés miatt az állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt egyre nagyobb területeken olvad az oroszországi Szibériában.
A nyáron kizöldülő tájon nem csak a kéken csillogó víztükrök jelentek meg az eddig állandóan fagyott talajtakaró olvadásával, hanem szürke foltok is a vízfelületek körül.
A talajrétegből kiolvadó és a mélyedésekben összegyűlő felszín alatti vizekben a növénytakaró egy része megfullad és rothadásnak indul.
Az élő növényfelület csökkenésével a táj kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, hiszen kevesebb növény végez fotoszintézist, azaz szénmegkötést napfény segítségével.
Végleg víz alá kerülhet
Szibéria déli részén, a Sayan-hegység Alash nevű fennsíkján a föld eddig sosem olvadt fel, a nyári félévben sem. A hőmérséklet emelkedése azonban itt is olvadásához vezetett.
A tomszki és a tyvai egyetem tudósai arra számítanak, hogy ez a terület a nem is olyan távoli jövőben teljesen víz alatt lesz. Erre következtetnek abból, hogy évente egyre nagyobb a termokarszt vízfelülete.
2-4 fok közötti melegedés fél évszázad alatt
A szibériai telek 2-4 Celsius fok között melegedtek az elmúlt 50 évben. Az emelkedő hőmérséklet és az éghajlatváltozás között egyértelmű a kapcsolat.
„Amikor a hőkarsztos folyamatok felerősödnek, ezekben a tavakban szerves anyagok kezdenek bomlani, és ennek megfelelően sok szén kerül a vízbe, amely aztán szén-dioxid vagy metán formájában kerül a légkörbe” – magyarázta Szergej Kirpotin, a Tyva Állami Egyetem kutatója.
Ez azt jelenti, hogy míg az élő növény kivonja a levegőből a szén oxidjait, addig a víz alá került területeken elrohadó növényi maradványokból visszajut a légkörbe a korábban megkötött karbonmennyiség.
A tudósok már most tanulmányozzák a jelenséget, hogy a COP26 skóciai klímacsúcsra már publikálhassák megfigyeléseiket.
Forrás: euronews.com
[type] => post
[excerpt] => A globális felmelegedés miatt az állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt egyre nagyobb területeken olvad az oroszországi Szibériában.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1628719260
[modified] => 1628700710
)
[title] => Olvad az állandóan fagyott talaj Szibériában
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=67092&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67092
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 67093
[image] => Array
(
[id] => 67093
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png
[original_lng] => 638116
[original_w] => 786
[original_h] => 378
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas-300x144.png
[width] => 300
[height] => 144
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas-768x369.png
[width] => 768
[height] => 369
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png
[width] => 786
[height] => 378
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png
[width] => 786
[height] => 378
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png
[width] => 786
[height] => 378
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/sziberia-olvadas.png
[width] => 786
[height] => 378
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1628689912:12
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1628664455
[_thumbnail_id] => 67093
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2303
[_oembed_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => Another giant crater forms in the Siberian permafrost - blocks of soil and ice thrown hundreds of metres from epicentre on the Yamal peninsula https://t.co/iWTvVlumfs pic.twitter.com/lXD8Be90en
— Prof Jamie Woodward (@Jamie_Woodward_) August 29, 2020
[_oembed_time_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => 1648539908
[_oembed_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
— CNN International (@cnni) September 4, 2020
[_oembed_time_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => 1648539908
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1663150861
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675602472
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1686160340
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1746
[1] => 10443
[2] => 9793
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Globális felmelegedés
[1] => olvadás
[2] => Szibéria
)
)
[4] => Array
(
[id] => 66119
[content] =>
Az Északi-sarkvidék Oroszországhoz tartozó területének két szigetcsoportján a gleccserek és a jégtakaró olvadása annyi olvadékvizet termel, amennyi évente megtöltene közel ötmillió olimpiai úszómedencét – állapították meg brit kutatók.
Több mint 11 milliárd tonna a jégveszteség évente
Műholdas adatok szerint a Jeges-tenger melegedése jelentős szerepet játszik a Kara-tengerrel határos két nagy szigetcsoport jégveszteségének felgyorsulásában – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. Az Edinburgh-i Egyetem tudósai az Európai Űrügynökség (ESA) CryoSat-2 kutatóműholdja által gyűjtött adatokat használták fel, hogy monitorozzák a jégsapka és a gleccserek magasságát és tömegét.
Az információknak az azonos időszakból származó klímaadatokkal való összehasonlítása egyértelműen rávilágított a légköri és óceáni hőmérséklet emelkedése és a két szigetcsoport növekvő jégvesztesége közti összefüggésre.
Megállapították, hogy a Novaja Zemlja- és a Szevernaja Zemlja-szigetcsoport, amely összesen mintegy 130 négyzetkilométert fed le, 2010 és 2018 között minden évben 11,4 milliárd tonnányi jeget veszített.
Egyre jobban melegszik a Jeges-tenger
Már a jég vékonyodásának is súlyos hatása volt a régió néhány gleccserének és jégsapkájának stabilitására, a jégolvadás a jövőben tovább erősödhet. A gleccserek viszonylag kis méretéhez képest a jégsapkák több száz méter vastag jégből álló tömegek, melyek mintegy 20 ezer négyzetkilométernyi területet lefednek.
Némelyik jégtest akár 12 ezer éves jeget is tartalmaz, mely értékes, a sarkvidéki klímára vonatkozó információkkal szolgál a tudósok számára. A Journal of Geophysical Research: Earth Surface című tudományos lapban megjelent tanulmány eredményei kiegészítik azokat a korábbi információkat, melyek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a Jeges-tengerben a körülmények egyre jobban fognak hasonlítani a jóval melegebb Atlanti-óceán északi részét jellemzőkre.
[type] => post
[excerpt] => Az Északi-sarkvidék Oroszországhoz tartozó területének két szigetcsoportján a gleccserek és a jégtakaró olvadása annyi olvadékvizet termel, amennyi évente megtöltene közel ötmillió olimpiai úszómedencét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1628021580
[modified] => 1628024117
)
[title] => Hatalmas jégveszteséget okoz az Északi-sarkvidék oroszországi olvadása
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=66119&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66119
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 66122
[image] => Array
(
[id] => 66122
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20200420jegesmedve.jpg
[original_lng] => 126984
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20200420jegesmedve-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20200420jegesmedve-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20200420jegesmedve-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20200420jegesmedve.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20200420jegesmedve.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20200420jegesmedve.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20200420jegesmedve.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1628013318:12
[_thumbnail_id] => 66122
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2355
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629421190
[_oembed_7d65dd499b1a100609782ddd286fe414] =>
[_oembed_time_7d65dd499b1a100609782ddd286fe414] => 1633117785
[_oembed_051d585f7edaf30775ca5a1ae4a5bbd2] =>
[_oembed_time_051d585f7edaf30775ca5a1ae4a5bbd2] => 1637240419
[_oembed_56d1892224266ef2611c2ab189b4d2c0] => Baby found by teenagers in -20C in Siberia doing well https://t.co/yozwTFSQym
— BBC News (World) (@BBCWorld) January 12, 2022
[_oembed_time_56d1892224266ef2611c2ab189b4d2c0] => 1643220616
[_oembed_6387aa37343a4034fdb9b6dacdd3194f] =>
[_oembed_time_6387aa37343a4034fdb9b6dacdd3194f] => 1653920194
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1663774317
[_oembed_8c6e460ca69f9717844602767014a62d] => #SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
— Maxar Technologies (@Maxar) September 26, 2022
[_oembed_time_8c6e460ca69f9717844602767014a62d] => 1665493268
[_oembed_9f7a1809847413c22a2a39ed3e6354e4] => 1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
— ChrisO (@ChrisO_wiki) October 11, 2022
[_oembed_time_9f7a1809847413c22a2a39ed3e6354e4] => 1666768485
[_oembed_bbf4e53170e61d616dcffadea67dbb1d] => #UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
— AFP News Agency (@AFP) March 10, 2023
[_oembed_time_bbf4e53170e61d616dcffadea67dbb1d] => 1680005762
[_oembed_7c444908846003e3260eb16b4229c20c] =>
[_oembed_time_7c444908846003e3260eb16b4229c20c] => 1687951580
[_oembed_5a51ad99e59d7c373daae1aae972772a] => The first modernized strategic bomber Tu-160M has started state tests.
/Rostec/#source pic.twitter.com/xEDyw3KsJl
— Zlatti71 (@djuric_zlatko) July 6, 2023
[_oembed_time_5a51ad99e59d7c373daae1aae972772a] => 1691733513
[_oembed_664ee69da7a3271877cd4b60eb4eb1f6] => Some real antics in Buryatia, where a giant wild boar has voted pic.twitter.com/45HXzvQZAZ
— Francis Scarr (@francis_scarr) March 15, 2024
[_oembed_time_664ee69da7a3271877cd4b60eb4eb1f6] => 1713447731
[_oembed_f8336b6f1510cf5ac35e87f3fb00a493] => It’s now day two of three in Russia’s election, so I’ll continue where I finished yesterday
In the notoriously rundown city of Chita in Siberia, Soviet dictator Josef Stalin has cast his vote pic.twitter.com/xnHtAI7AuQ
— Francis Scarr (@francis_scarr) March 16, 2024
[_oembed_time_f8336b6f1510cf5ac35e87f3fb00a493] => 1713447731
[_oembed_af3535e6babb1d89ba852de847250db1] => A robot was turned away from a polling station in the city of Perm https://t.co/UTlQbgQrDv pic.twitter.com/F3iAaOTtpH
— Francis Scarr (@francis_scarr) March 15, 2024
[_oembed_time_af3535e6babb1d89ba852de847250db1] => 1713447731
[_oembed_100a3bbf20afac2e44f72c15ec31a726] => Spiderman has arrived at a polling station in the Siberian coalmining region of Kuzbass pic.twitter.com/AvE5WWxVR3
— Francis Scarr (@francis_scarr) March 15, 2024
[_oembed_time_100a3bbf20afac2e44f72c15ec31a726] => 1713447732
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 61046
[1] => 12029
[2] => 10443
[3] => 689
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Északi-sarkvidék
[1] => gleccserek
[2] => olvadás
[3] => Oroszország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 65857
[content] =>
Az idén mért eddigi legsúlyosabb jégolvadás zajlik Grönlandon az északi-sarkvidéki hőmérséklet emelkedése miatt: mindössze egyetlen nap alatt annyi jég olvadt el a szigeten, amennyi öt centiméter vízzel borítaná be egész Florida államot.
A Dán Meteorológiai Intézet közlése szerint Grönland kedden több mint 8,5 milliárd tonnát és vasárnap óta összesen 18,4 milliárd tonnát veszített felszíni tömegéből.
Noha a héten mért jégveszteség nem olyan szélsőséges, mint a jégolvadás szempontjából rekordévnek számító 2019 egy hasonló eseménye, az olvadásban most érintett jégtakaró kiterjedése nagyobb – olvasható a CNN portálján.
Július 27-én Grönland keleti felének döntő része az északi csücsöktől egészen a déliig zömében olvadt, ami szokatlan – mondta Ted Scambos, a Coloradói Egyetem országos hó- és jégadatközpontjának kutatója.
Ahogy az ember okozta éghajlatváltozás hatására a bolygó egyre melegszik, a jégveszteség is felgyorsult. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint az 1990-es évek közepe óta a Föld 28 ezer milliárd tonna jeget veszített, ennek jelentős hányadát az északi-sarkvidék, beleértve Grönland területéről.
A szakemberek szerint a Grönland feletti légkör melegedésével a keddihez hasonló szélsőséges olvadások egyre rendszeresebbé fognak válni 2019-ben nagyjából 532 milliárd tonna grönlandi jég olvadt bele a tengerbe.
Abban az évben a forró tavasz és egy júliusi hőhullám nyomán csaknem az egész grönlandi jégtakaró olvadni kezdett, 1,5 milliméterrel növelve a globális tengerszintet
A kutatók szerint a grönlandi jég olvadása várhatóan 2-10 centiméterrel fogja növelni a globális tengervízszintet a század végére.
[type] => post
[excerpt] => Az idén mért eddigi legsúlyosabb jégolvadás zajlik Grönlandon az északi-sarkvidéki hőmérséklet emelkedése miatt: mindössze egyetlen nap alatt annyi jég olvadt el a szigeten, amennyi öt centiméter vízzel borítaná be egész Florida államot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1627763880
[modified] => 1627692288
)
[title] => Az eddig mért legsúlyosabb jégolvadás zajlik Grönlandon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=65857&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 65857
[uk] => 65825
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 65827
[image] => Array
(
[id] => 65827
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-33.jpg
[original_lng] => 76872
[original_w] => 638
[original_h] => 425
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-33-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-33-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-33.jpg
[width] => 638
[height] => 425
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-33.jpg
[width] => 638
[height] => 425
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-33.jpg
[width] => 638
[height] => 425
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-33.jpg
[width] => 638
[height] => 425
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/2-33.jpg
[width] => 638
[height] => 425
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1627681489:12
[_thumbnail_id] => 65827
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2555
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629474142
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1663002974
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4905
[1] => 60790
[2] => 10443
[3] => 60791
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Grönland
[1] => hőmérséklet emelkedés
[2] => olvadás
[3] => üvegházhatás
)
)
[6] => Array
(
[id] => 49393
[content] =>
A permafroszt, pontosabban annak olvadása egyre nagyobb figyelmet kap napjainkban. Ugyan sok tudós úgy véli, az olvadó fagyott földből szivárgó metán nem sokat tesz hozzá a klímakatasztrófához, sajnos nem lehet tudni, mekkora mennyiség is szabadulhat el a folyamatos melegedés miatt.
Az állandóan fagyott talaj, vagyis a permafroszt olvadása nem csak ökológiai szempontból jelent igencsak nagy problémát. Ez a terület döbbenetes mennyiségben tartalmas co2-őt és metánt, méghozzá elzárva a légkörtől. Az elzárás kulcsa pedig éppen a fagy, ami most lassan felenged.
A klímakatasztrófa a folyamatos melegedéssel a permafroszt esetében is közel kétszer olyan erősen van jelen, mint máshol. Vagyis a fagyott talaj olvadása sajnos igen gyors, ezzel pedig olyan folyamatok indulnak el, mint a hatalmas lukak – kráterek keletkezése Szibéria-szerte.
A tudósok egy ideje gyanítják, hogy a több méter átmérőjű, és akár 30 méter mély kráterek keletkezésében az olvadással felszabaduló metán a ludas, de bizonyítékot csak nemrégiben találtak erre vonatkozóan. Most pedig drónokkal is alászálltak a kráterekbe, ahol a felgyülemlő gázt fogva tartó kisebb – nagyobb üregekre is ráleltek – pontosabban, ami maradt belőlük.
Az olvadás miatt a metán elszabadul, és a felszín alatti üregekben gyűlik össze. Kidudorodást hozva létre a felszínen. A gáz addig halmozódik, míg el nem éri a kritikus mennyiségek, amikor felrobban, hatalmas sebeket hagyva maga után a szibériai talajban.
[type] => post
[excerpt] => A permafroszt, pontosabban annak olvadása egyre nagyobb figyelmet kap napjainkban. Ugyan sok tudós úgy véli, az olvadó fagyott földből szivárgó metán nem sokat tesz hozzá a klímakatasztrófához, sajnos nem lehet tudni, mekkora mennyiség is szabadul...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615930800
[modified] => 1615918571
)
[title] => Drónnal kukkantottak be a szibériai kráterekbe
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=49393&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 49393
[uk] => 49563
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 49397
[image] => Array
(
[id] => 49397
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk.jpg
[original_lng] => 142573
[original_w] => 773
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk-300x186.jpg
[width] => 300
[height] => 186
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk-768x477.jpg
[width] => 768
[height] => 477
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/sziberiai-juk.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1615979472:2
[_thumbnail_id] => 49397
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 4120
[_oembed_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
— CNN International (@cnni) September 4, 2020
[_oembed_time_710c1ac10684aa8546065c17738df535] => 1615848973
[_oembed_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => Another giant crater forms in the Siberian permafrost - blocks of soil and ice thrown hundreds of metres from epicentre on the Yamal peninsula https://t.co/iWTvVlumfs pic.twitter.com/lXD8Be90en
— The Ice Age ❄️? (@Jamie_Woodward_) August 29, 2020
[_oembed_time_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => 1615906667
[translation_required_done] => 1
[enclosure] => http://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/8-1.mp4
23081572
video/mp4
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629535754
[_oembed_43d42a8bfc84e6c7e383be92196d2c30] => ??Ukrainas bruņotajiem spēkiem piegādāti 90 bezpilota lidaparāti, kurus ziedojuši #Latvijas ?? uzņēmumi.
?️90 drones, donated by #Latvian ?? companies, were delivered to the Ukrainian Armed Forces??.@DefenceU @GeneralStaffUA #СлаваУкраїни #StandWithUkraine pic.twitter.com/bfdWP4tUwV
— NBS (@Latvijas_armija) March 3, 2022
[_oembed_time_43d42a8bfc84e6c7e383be92196d2c30] => 1647812045
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662453657
[_oembed_133ddfc5baab9107e3b506ad58bbb526] => ?? soldiers are not concerned about Putin's mobilization. They are getting their job done. Still for Army of Drones it's a new challenge: to ensure enough of UAVs for everyone "mobilized as a gesture of goodwill". Support us here: https://t.co/R8ETAZ2pIZ pic.twitter.com/XfRRMESFOK
— Mykhailo Fedorov (@FedorovMykhailo) September 23, 2022
[_oembed_time_133ddfc5baab9107e3b506ad58bbb526] => 1664547962
[_oembed_56cf42f3aeaf11fb5dc21fb5c52ed128] => Remember an Estonian-Russian dual citizen who tried to bring drones for Russian army? Besides arresting him, @kaitsepolitsei withdrew drones the man have bought and donated them to ?? Ukrainian army ? @GeneralStaffUA @DefenceU pic.twitter.com/QIbA332CVD
— Estonia in Ukraine (@EE_Ukraine) October 3, 2022
[_oembed_time_56cf42f3aeaf11fb5dc21fb5c52ed128] => 1665496303
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 25
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Videók
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 19704
[1] => 41797
[2] => 10443
[3] => 41796
[4] => 9793
)
[tags_name] => Array
(
[0] => drón
[1] => metán szivárgás
[2] => olvadás
[3] => permafroszt
[4] => Szibéria
)
)
[7] => Array
(
[id] => 29902
[content] =>
Az idei forró nyár csak súlyosbította egy tavaly megrepedezett grönlandi gleccser állapotát. Mostanra pedig ismertté vált, hogy a hirtelen felmelegedésnek köszönhetően az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjege kettéhasadt. Az erről szól információ a Copernicus európai megfigyelési program adatainak tanulmányozása révén vált ismertté.
Az Északi-sarkvidéken megmaradt, legnagyobb selfjegéből egy körülbelül 110 négyzetkilométeres jégdarab vált le. És ez a globális felmelegedés közvetlen következménye, állítják a tudósok.
Mint ismeretes, a grönlandi gleccserek sokat olvadtak az elmúlt évben. Általánosságban elmondható, hogy 2019-ben és 2020-ban mért, szokatlanul magas hőmérsékleteket regisztráltak az Északi-sarkvidéken, és az olvadás jelentősen felgyorsult. Maga a 79N-es gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, 2020 nyara egyszerűen megadta a kegyelemdöfést és a gleccser egy része számos jéghegyre tört szét. Fokozatosan ereszkedik le a szárazföldről az óceánba, ott lebeg. A gleccser hossza körülbelül 80 kilométer, szélessége – 20 kilométer. Mint ismeretes, a Grönlandi jégpajzs – a világ második legnagyobb jégpajzsa – az antarktiszi után. Az elmúlt években gyors olvadásnak indult.
2007-ben és 2008-ban a műholdas megfigyelések azt mutatták, hogy a jégtakaró területe, a megfigyelések 30 éve alatt, elérte a minimumot. Ha a grönlandi jégtakaró teljesen elolvadna, a világ óceánjainak szintje több mint 7 méterrel emelkedne. Ez a tengerparti városok és országok elárasztásával fenyegetne.
Eközben a műholdas adatok szerint Grönland és az Antarktisz 6,4 billió tonna jeget vesztett 1992 és 2017 között. A meglepetések sora azonban ezzel még nem ér véget – 3 évvel később, 2020-ban a helyzet jelentősen romlott. Most a tudósok riadót fújnak: bolygónk nagy jégtakarói 6-szor gyorsabban „olvadnak”, mint 2017-ben. Az 1992 és 2017 közötti időszak globális felmelegedése miatt a globális tengerszint 17,8 mm-rel emelkedett. Mára ezek az adatok a hatszorosára nőnek.
A tudósok még 2014-ben kiszámították, hogy 80 év múlva a tengerszint 53 cm-rel megemelkedik, azonban új adatoknak megfelelően a század végére a vízszint 70 cm-rel emelkedhet.
Ha ezek az előrejelzések valóban valóra válnak, 2100-ra a bolygón mintegy 400 millió, a part menti területeken élő ember kerül az áradások zónájába.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Az idei forró nyár csak súlyosbította egy tavaly megrepedezett grönlandi gleccser állapotát.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1600520857
[modified] => 1600503310
)
[title] => Újabb katasztrófa Grönlandon – a globális felmelegedés miatt meghasadt a legnagyobb gleccser
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=29902&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29902
[uk] => 29341
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29343
[image] => Array
(
[id] => 29343
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-2020-09-14t210050401.jpg
[original_lng] => 38507
[original_w] => 512
[original_h] => 269
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-2020-09-14t210050401-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-2020-09-14t210050401-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-2020-09-14t210050401.jpg
[width] => 512
[height] => 269
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-2020-09-14t210050401.jpg
[width] => 512
[height] => 269
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-2020-09-14t210050401.jpg
[width] => 512
[height] => 269
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-2020-09-14t210050401.jpg
[width] => 512
[height] => 269
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/2-2020-09-14t210050401.jpg
[width] => 512
[height] => 269
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1600492510:12
[_thumbnail_id] => 29343
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4652
[_oembed_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] => Satellite animation, from July 30 to August 4, shows the collapse of the last fully intact #iceshelf in #Canada. The Milne Ice Shelf, located on #EllesmereIsland in #Nunavut, has now reduced in area by ~43%. #MilneIceIsland #seaice #Arctic #earthrightnow #glacier pic.twitter.com/jjs1gawoxA
— ECCC Canadian Ice Service (@ECCC_CIS) August 4, 2020
[_oembed_time_dd902f19a9ee26958321879c1e0a1129] => 1600492511
[_oembed_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] => ?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
Read the full press release here?https://t.co/UcitQaihSF #CopernicusClimate pic.twitter.com/whonmosxxf
— Copernicus EU (@CopernicusEU) January 8, 2021
[_oembed_time_d8d2d400e3edafe6a5bee6f562461c44] => 1610577135
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629335125
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662701291
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675454449
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLake pic.twitter.com/NqN3NiPr6R
— Lehrer (@onlinedeutschl1) July 21, 2022
[_oembed_time_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] => 1685372282
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 20386
[1] => 1746
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gleccser
[1] => Globális felmelegedés
[2] => olvadás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 26172
[content] =>
Olyan gyors tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát – ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
„Ha a globális felmelegedés úgy folytatódik, mint eddig, vagyis a nagy károsanyag-kibocsátási forgatókönyv valósul meg, a hőmérséklet 2100-ra 4-6,6 Celsius fokkal emelkedik Grönland térségében. Ez lényegesen nagyobb, mint amire globálisan számíthatunk ugyanebben az időszakban, ami azt jelzi, hogy a sarki régiók nagyon érzékenyek az éghajlatváltozásra” – mutatott rá Ruth Mottram klímakutató a nemzetközi kutatásban részt vevő Dán Meteorológiai Intézet (DMI) keddi közleményében.
A kutatók a legfrissebb globális és regionális klímamodellezési eszközök segítségével számolták ki a grönlandi jégtakaró olvadásának következményeit.
„A kutatásunk azt mutatja, hogy 10-12,5 centiméteres globális tengerszintemelkedéssel kell számolni 2100-ra a grönlandi jégolvadás közvetlen eredményeként” – mondta Mottram.
John Cappelen, a DMI vezető klimatológusa, a kutatócsoport tagja hangsúlyozta a csoport megállapításainak súlyosságát, és a grönlandi olvadás mérséklésére a párizsi klímaegyezmény betartása mellett tört lándzsát.
„Változtatnunk kell a hozzáállásunkon, ha korlátozni akarjuk a felmelegedést” – fűzte hozzá.
[type] => post
[excerpt] => Olyan gyors tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1597959811
[modified] => 1597889414
)
[title] => 80 éven belül tíz centivel nőhet a tengerek vízszintje a grönlandi olvadás miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=26172&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 26172
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 26173
[image] => Array
(
[id] => 26173
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/sarkvidek.jpg
[original_lng] => 103228
[original_w] => 644
[original_h] => 430
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/sarkvidek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/sarkvidek-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/sarkvidek.jpg
[width] => 644
[height] => 430
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/sarkvidek.jpg
[width] => 644
[height] => 430
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/sarkvidek.jpg
[width] => 644
[height] => 430
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/sarkvidek.jpg
[width] => 644
[height] => 430
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/sarkvidek.jpg
[width] => 644
[height] => 430
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1597878614:12
[_thumbnail_id] => 26173
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3242
[translation_required_done] => 1
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629317004
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1662797239
[_oembed_93521d27fa56b7c9ea0ec7b5a445ec38] =>
[_oembed_time_93521d27fa56b7c9ea0ec7b5a445ec38] => 1674753004
[_oembed_52022dc31c2d1530798cf264d9c66123] =>
[_oembed_time_52022dc31c2d1530798cf264d9c66123] => 1706537807
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 598
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Tudomány
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4905
[1] => 16989
[2] => 10443
[3] => 16990
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Grönland
[1] => jégpáncél
[2] => olvadás
[3] => vízszintemelkedés
)
)
[9] => Array
(
[id] => 25571
[content] =>
Korábban úgy gondolták, hogy az Antarktisz jéghegyei olvadásának problémája majd az unokáinkat érinti, ám a legfrissebb kutatások szerint az sarkvidéki gleccserek megolvadnak még a mi generációnk életében, ha az emberiség sürgősen nem csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tudósok becslése szerint 15 éven belül az Északi-sarkvidéken eltűnik a jég. Az korábbi előzetes tanulmányok szerint a tudósok ezt nem korábbra, mint 2050-re becsülték.
Ez a tendencia azt sugallja, hogy a globális felmelegedés már a bolygó minden sarkát érinti. De az Északi-sark a legsebezhetőbb az éghajlatváltozás miatt, mivel az északi pólus hőmérséklete emelkedik a leggyorsabban. Különböző tanulmányok szerint a sarkvidéki hőmérséklet 2-3-szor gyorsabban nő, mint átlagosan a világon.
A gleccserek eltűnésének katasztrófája és az ezzel járó összes következmény a jelenlegi generációt érinti.
A Jeges tenger jégolvadásának természetes folyamata minden év nyár elején megtörténik. De az óceán vizein még nyáron is szilárd jégtakaró kell hogy legyen, amely télen még nagyobb területre terjed ki.
A tudósok állításai szerint, 15 év alatt ez az ökoszisztéma megsemmisülhet. A kutatók számos matematikai és éghajlati modellt fejlesztettek ki, ezen számítások alapján jutottak erre a szomorú következtetésre.
A kutatók már ma attól tartanak, hogy az északi-sarkvidék jégfelületén kis „olvadó tavak” alakulnak ki. Ezekben a víz melegebb, mint a jég, de a legnagyobb veszély az, hogy több napsugarat szívnak magukba, nem tükrözik vissza, mint az Északi-sark jeges felülete. Ezen túlmenően a tavakban fitoplankton képződik, amely szintén pusztítja a jeget, és segíti a bolygónkat nagy mennyiségű napenergia elnyelésében.
[type] => post
[excerpt] => Korábban úgy gondolták, hogy az Antarktisz jéghegyei olvadásának problémája majd az unokáinkat érinti, ám a legfrissebb kutatások szerint az sarkvidéki gleccserek megolvadnak még a mi generációnk életében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1597704197
[modified] => 1597695464
)
[title] => Klimatológusok előrejelzése szerint a sarkvidéki jég az elkövetkező évtizedekben elolvad
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=25571&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25571
[uk] => 25531
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 25533
[image] => Array
(
[id] => 25533
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-8.jpg
[original_lng] => 83973
[original_w] => 820
[original_h] => 581
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-8-300x213.jpg
[width] => 300
[height] => 213
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-8-768x544.jpg
[width] => 768
[height] => 544
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-8.jpg
[width] => 820
[height] => 581
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-8.jpg
[width] => 820
[height] => 581
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-8.jpg
[width] => 820
[height] => 581
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/1-8.jpg
[width] => 820
[height] => 581
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1597685411:12
[_thumbnail_id] => 25533
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3958
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1629402972
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1664230876
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 598
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Tudomány
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 16368
[1] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => antartktiszi jégmezők
[1] => olvadás
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 10443
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 10
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 10443
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
olvadás (2 Oldal)
