Vlagyimir Putyin elnök aláírta a rendeletet a tavaszi sorozásról, amelynek során 150 ezer embert hívnak be a hadseregbe, tudatta internetes portálján a Kreml.
A rendelet szerint minden 18. életévét betöltött férfi köteles egy éves katonai szolgálatot teljesíteni, vagy annak megfelelő kiképzésben részesülni a felsőoktatás képzés alatt.
A hírrel kapcsolatban a Reuters emlékeztetett, hogy az orosz parlament alsóháza, a duma tavaly júliusban döntött arról, hogy a sorozási életkor felső határát 27 évről harmincra emelik; a törvény január 1-én lépett életbe.
Ennek megfelelően április 1. és július 15. között 150 ezer 18–30 év közötti férfit hívnak be katonai szolgálatra.
Nem mennek Ukrajnába
A RIA Novosztyi hírügynökség Telegram-csatornáján olvasható közlemény szerint a sorköteleseket nem küldik a Oroszország új régióiba (vagyis a Donyecki és Luganszki Népköztársaságba, a Herszon és Zaporozsjei területbe), illetve nem vesznek részt az ukrajnai „különleges katonai műveletekben”.
Egyharmaduk kiképzőalakulatokba és katonai egységekbe kerül, ahol legfeljebb öt hónap alatt elsajátítják a modern katonai felszerelések használatához szükséges képességeket, ezután helyezik át őket a megszerzett szakmai képzésnek megfelelő csapatokhoz.
A kötelező katonai szolgálat régóta érzékeny téma Oroszországban, ahol sok férfi mindent megtesz azért, hogy ne kapja meg a behívópapírokat a kétszer évente esedékes behívási időszakokban.
A sorkötelesek jogszerűen nem küldhetők Oroszországon kívüli harcba, és mentesültek a 2022-es korlátozott mozgósítás alól, amely legalább 300 000 korábban katonai kiképzésben részesült férfit gyűjtött össze, hogy Ukrajnában harcoljon – bár néhány sorköteles tévedésből került a frontra, emlékeztetett a Reuters.
Putyin szeptemberben írt alá egy parancsot, amelyben 130 ezer embert hívtak be az őszi hadjáratra, tavaly tavasszal pedig 147 ezer ember besorozását tervezte Oroszország.
Moszkva tavasz óta fokozatosan növeli a rakétagyártást. Jelenleg körülbelül 870 nagy pontosságú hadműveleti-stratégiai és stratégiai szintű rakéta van raktáron, amelyek több mint 350 kilométeres távolságból képesek eltalálni tárgyakat.
Ezt Vadim Szkibickij, a Védelmi Minisztérium hírszerzési osztályának képviselője közölte.
Oroszországnak körülbelül 165 Kalibr rakétája van, körülbelül 160 darab X-101, X-555 és X-55 robbanófejjel, körülbelül 290 egység Iszkander-M és Iszkander-K, körülbelül 80 Kinzsal, valamint 150 X-22/ X-32 rakéta. A X-22 rakéta effektív becsapódás távolsága 350 kilométer.
Szkibickij szerint a tavalyi mutatók körülbelül ugyanilyenek voltak.
Az oroszok növelik a Shahed és az FPV drónok gyártását – közölte Jurij Ihnat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének szóvivője a Jedini Novini telemaraton adásában, számolt be az Ukrinform.
„Ha jelenleg nem rendelkeznek annyi rakétával, mint tavaly, akkor a drónokkal más a helyzet. Nem csak a Shahedről van szó, amelynek gyártása egyre nő, hanem az FPV drónokról is. Ezrével érkeznek hozzájuk ezek a drónok, ezek veszélyes fegyverek. Mind a védelmi eszközök beszerzésekor, mind az ellenintézkedések meghozatalakor ezt figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy az ellenség növelni fogja a támadó drónok számát” – mondta.
Ihnat megjegyezte, hogy a jövőben Oroszország új taktikához folyamodhat a háborúban, különösen ebben a téli időszakban.
„Az ellenség katonai trükköket használ. Pimaszul fog viselkedni, talán valami új taktikát fog alkalmazni. Ezek a technikák a háború alatt változtak, az oroszok valami újat találnak ki” – mondta a szóvivő. Ihnat megjegyezte, hogy a jövőben Oroszország új taktikához folyamodhat a háborúban, többek között a téli időszakban.
Exemple concret de l’engagement de la France au soutien de l’Ukraine avec Delair et son PDG : plus de 150 drones sélectionnés par l’Ukraine, financés par la France et déjà en cours de livraison.
A Nobel Alapítvány közleménye szerint a stockholmi díjátadásra történő meghívást a Svédországban megfogalmazott éles bírálatok miatt vonták vissza.
A Nobel Alapítvány honlapjára felkerült szombati közlemény szerint a pénteki bejelentéssel ellentétben mégsem hívják meg az orosz, a fehérorosz és az iráni nagykövetet az idei stockholmi Nobel-díj átadási ünnepségre, ugyanakkor „az oslói ünnepségre az eddigiekhez hasonlóan minden nagykövetet meghívnak”.
Hagyományosan az oslói városháza nagytermében adják át a Nobel-békedíjat.
Tavaly az ukrajnai háború miatt Oroszország és Fehéroroszország diplomáciai küldöttei nem vehettek részt a díjátadó ünnepségeken és a kapcsolódó banketteken. Pénteken viszont Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója azt közölte: mivel „a globális trend miatt a különböző nézeteket vallók közötti párbeszéd visszaszorult”, az alapítvány most ezzel szemben idén szélesebb körben küldte ki meghívásait, „hogy megünnepeljék és megértsék a Nobel-díjat és a szabad tudomány, a szabad kultúra és a szabad, békés társadalmak fontosságát”.
Erre reagálva Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a TT svéd hírügynökségnek azt mondta, nem engedi, hogy Oroszország idén részt vegyen az ünnepségen, ha lehetőséget kap. „Oroszországot minden lehetséges módon, katonailag és gazdaságilag is el kell szigetelni” – jelentette ki a miniszterelnök. Johan Pehrson svéd foglalkoztatási miniszter pedig „rendkívül meggondolatlannak” nevezte az alapítvány részéről a meghívást, amely ellen tiltakozva több svéd parlamenti képviselő bejelentette, hogy nem vesz részt a díjátadón, ha ott lesz Oroszország, Fehéroroszország és Irán nagykövete is.
Szombaton az alapítvány már úgy fogalmazott, érzékelik, hogy olyan „erős reakciókat” váltottak ki Svédországban, amelyek „teljesen beárnyékolják a kezdeményezésük eredeti üzenetét”, és emiatt megváltoztatták döntésüket.
A Nobel-díjasok nevét október elején jelenti be az alapítvány, a díjátadót pedig minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban, ahol az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei XVI. Károly Gusztáv svéd királytól veszik át az elismerést. A díjátadást mintegy 1200 meghívott részvételével gálavacsora követi. A Nobel-békedíjat ugyanazon a napon Oslóban adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Újabb 11 ukrán gyermeket hoztak vissza Oroszországból és az ideiglenesen megszállt területekről − mondta Mikola Kuleba, a Save Ukraine szervezet vezetője.
A Save Ukraine honlapján található statisztikák szerint ezzel 161-re emelkedett az Ukrajnába visszahozott gyermekek száma − közölte a Sky News.
Az orosz megszálló erők nagy hatótávolságú fegyvereket próbálnak felhalmozni, hogy folytathassák Ukrajna támadását – jelentette ki Vagyim Szkibickij, a védelmi minisztérium Hírszerzési Főosztályának képviselője az Obozrevatelnek adott interjújában.
„Jelenleg Oroszország ismét megpróbál nagy hatótávolságú fegyvereket felhalmozni a rakétaterror folytatására” – mondta. Szkibickij megjegyezte, hogy a megszállók megváltoztatták támadási taktikájukat.
„Különböző típusú fegyvereket kombinálnak a légicsapások során, de a támadások során csökkent a rakéták száma. Az oroszok emellett rakéták indítását szimulálják, hamis célpontokat használnak, felderítést végeznek, beleértve az űrt is. Arra törekednek, hogy hiányosságokat azonosítsanak, hogy megkerüljék légvédelmi rendszerünket, vagy megtámadják komplexumainkat a levegőből” – magyarázta a védelmi minisztérium Hírszerzési Főosztályának képviselője.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor (RKN) nem blokkol semmilyen külföldi keresőszolgáltatást Oroszországban, beleértve a Google szolgáltatásait is – közölte a szabályozó hatóság az orosz Interfax hírügynökséggel.
„A külföldi keresőszolgáltatások munkáját nem korlátozzák. A Google szolgáltatásainak elérhetőségével kapcsolatos kérdésekben, kérjük, forduljon a Google-hoz” – közölte az RKN az ügynökség megkeresésére.
A szabályozó azt ajánlotta az orosz felhasználóknak, hogy „mindig a hazai szolgáltatásokat használják”.
Szombaton az orosz internetezők panaszkodni kezdtek a Google keresőmotorjára, ezért merült fel többekben, hogy az RKN blokkolja vagy legalábbis korlátozza azt az országban.
Néhány orosz ortodox pap nyíltan nem ért egyet azzal, hogy vezetőjük támogatja Oroszország ukrajnai invázióját, ennek pedig negatív következményei vannak.
Ivan Koval az egyik, aki számára ez nehézséget okozott, az orosz ortodox egyház vezetői ugyanis úgy döntöttek, hogy elveszik tőle a papi címét, mert a békéért imádkozott Ukrajnában.
Tavaly szeptemberben, amikor Vlagyimir Putyin elnök azt mondta néhány katonának, hogy készüljenek fel, a moszkvai pátriárka vezetője, Kirill azt mondta papjainak, hogy imádkozzanak a győzelemért.
Koval egy moszkvai templomban az oltár és sok ember előtt állva úgy döntött, hogy a békére összpontosít – ahelyett, hogy követte volna Kirill utasítását. Kijelentette:
A győzelem szó használatával az ima olyan lett, mint a propaganda, amely megmondja az embereknek és a papságnak, hogy mit gondoljanak a harcokról. Ez ellentétes volt azzal, amiben én hittem. Nem tudtam elfogadni ezt a politikai nyomást a felsőbbségektől.
A 45 éves pap a többször elmondott imában csak egyetlen szót változtatott meg, a győzelem szót békére cserélte. Ez a változtatás elég volt az egyházi bíróságnak ahhoz, hogy elvegye a papi állását, most Antalyában, Törökországban szolgál – írja a SkyNews.
Head of the Russian Orthodox Church Patriarch Kirill took a tumble this morning while consecrating a church in the Black Sea city of Novorossiysk pic.twitter.com/KL78NVRpos
Oroszország fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megakadályozza polgárai hozzáférését a VPN-hez, miközben tovább erősíti saját „mindent átható belföldi információs ellenőrzését” – közölte a brit védelmi minisztérium.
A jelentések szerint a legnépszerűbb VPN-ek közül sok használhatatlanná vált egyes régiókban – tette hozzá a brit minisztérium.
Sok orosz használja a VPN-t, vagyis a virtuális magánhálózatokat (annak ellenére, hogy ezek 2017 óta illegálisak), amikor a világhálón szörföl, hogy névtelen maradjon, és megkerülje az állam által bevezetett cenzúrát – írja a Sky News.
Ezek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy hozzáférjenek objektív nemzetközi hírforrásokhoz, többek között az ukrajnai háborúról.
Az orosz hatóságok évek óta próbálják ellenőrizni az információs szférát, de a háború kezdetén fokozták az erőfeszítéseket, törvényeket hoztak a „hamis információk terjesztése” és a „hadsereg lejáratása” ellen, valamint weboldalak százezreit blokkolták.
Az orosz állam kampányt is indított, hogy elijessze az embereket a VPN-ek használatától, mondván: azok veszélyeztetik a személyes adataikat.
Megtiltotta 61 okostelefon-modell oroszországi importját és forgalmazását a Samsungnak a Moszkvai Döntőbíróság – jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségre hivatkozva a Reuters. A pert a SQWIN indította, a cég szerint ugyanis a dél-koreai óriás Samsung Pay nevű mobilfizetési megoldásával sérti a svájci cég Oroszországban bejegyzett szabadalmát.
Az ügyben először július 27-én született döntés, már akkor is a Samsung ellen. Fellebbezésében a SQWIN arra kérte a bíróságot, újabb határozatában nevezze meg a típusokat – ezt tette most meg az ítéletet helyben hagyó másodfok.
A Samsung Payt 2015-ben, még a Galaxy S6 telefonjával együtt vezette be a mobilgyártó. Azóta több piacon igen népszerű, Oroszországban a 32 százalékos Google Pay és a 30 százalékos Apple Pay után 17 százalékával a harmadik legtöbbek által használt mobilfizetési megoldás.
A 61 elemű tiltólástán minden NFC-képes, Samsung Pay-támogatással bíró mobil érintett lehet,
a 2015 nyarán piacra dobott, belépő szintű Samsung Galaxy J5-től egészen a legújabbnak, legmodernebbnek számító Galaxy S21 Ultra, Galaxy Fold3 és Galaxy Flip3 csúcsmodellekig.
A TASZSZ orosz hírügynökség megnevezett néhány további fontosabb modellt a listáról:
Samsung Galaxy Z Flip,
Samsung Galaxy Fold,
Samsung Galaxy Z Fold2,
Samsung Galaxy S21,
Samsung Galaxy S21+,
Samsung Galaxy S21 Ultra 5G,
Samsung Galaxy S20 FE,
Samsung Galaxy S20,
Samsung Galaxy S20+,
Samsung Galaxy S20 Ultra,
Samsung Galaxy S10e,
Samsung Galaxy S10,
Samsung Galaxy S10+,
Samsung Galaxy S10 Lite,
Samsung Galaxy S9,
Samsung Galaxy S9+,
Samsung Galaxy S8.
Gyakorlatilag tehát a legtöbb olyan régebbi és újabb közép- és csúcskategóriás modell szerepel a tiltólistán, amelynek aktuális forgalmazása életszerűen elképzelhető.
Az ügyet egyik fél sem kívánta érdemben kommentálni, a Samsung arra hivatkozva, hogy fellebbez, ezért az ítélet még nem jogerős. Az orosz hírügynökségi jelentések szerint egy hónapon belül várható a jogerős ítélet.
