Oroszország a napokban újabb ponton vált le a globális internetről – ugyanis lecserélte a Wikipedia-t annak egy államilag támogatott, de cenzúrázott klónjára.
A Ruviki lényegében az eredeti, orosz nyelvű Wikipedia egy klónja, ami szó szerint átemelték az eredeti szócikkek legtöbbjét, de amiből ugyanakkor kigyomlálták, illetve amiben átírták az eredeti anyagok a putyini rezsimnek nem tetsző részeit.Így például a szólásszabadságról szóló cikkekben 205 ezer, az emberi jogokról szóló cikkekben 158 ezer, a politikai foglyokról szóló cikkekben 96 ezer, az oroszországi cenzúráról szóló cikkekben pedig 71 ezer karakternyi változtatás történt. Ezen kívül az új orosz Ruviki-ből természetesen hiányzik az ukrajnai háborúra vonatkozó cikkek többsége is, amik pedig megmaradtak, azok jelentősen átszerkesztésre kerültek az állami propaganda narratívájának megfelelően.
Érdekesség, hogy a Ruviki George Orwell 1984 című regényéről szóló szócikkéből teljesen kitöröltek minden hivatkozást az Igazság-minisztériumról is. Utóbbi a regényben az elnyomó kormány fő propagandaszervezete, amely az „igazság” irányításával foglalkozik az országban – és ami nyilván kísérteties hasonlóságot mutat az orosz valósággal.A Ruviki elindításával párhuzamosan egyébként az orosz kormányzat betiltotta az eredeti Wikipedia-t – a hivatalos indoklás szerint azért, mert az oldalon a VPN-ekről szóló szócikk a hatályos törvényekbe ütközik.Oroszországban ugyanis múlt hónapban életbe lépett egy olyan új rendelet, ami megtiltja – többek között – a VPN-ek népszerűsítését és hirdetését, hiszen azok segítségével megkerülhetők az állami cenzúra korlátjai, és a hatóságok által blokkolt anyagok is elérhetők, olvashatók lehetnek.
November 1-től az Oroszországi Föderációban elektronikusan kézbesítik a behívókat, és korlátozzáka hadkötelesek az országból való kiutazását, számolt be a Medusa, tájékoztatott a Censor.NET.
Április 27-én az orosz kormány rendeletet adott ki két elektronikus adatbázis: az Egységes katonai nyilvántartás és a hozzá kapcsolódó behívók nyilvántartása működésének szabályairól. A dokumentumra 2023 tavasza óta vártak, amikor Oroszországban elfogadták az elektronikus behívókra vonatkozó módosításokat.
A 2024. november 1-jén működésbe lépő Egységes katonai nyilvántartás a hadkötelesekről szóló részletes jelentéseket tartalmazza. A nyilvántartásba való regisztrálásról és minden módosításról (például behívó kiküldéséről) értesítést kap az Állami Szolgálat
Közölték, hogy a behívók a behívók nyilvántartásába kerülnek. Amikor ez megtörténik, a hadköteles értesítést kap az Állami Szolgálattól (egyidejűleg papíralapú behívót is kiküld). Legkésőbb hét nappal később a behívót kézbesítettnek tekintik – és az azzal kapcsolatos tilalmak automatikusan életbe lépnek.
„Az első tilalom – az Oroszországból való kiutazásra vonatkozik (a behívó kézbesítettnek minősülése után azonnal hatályba lép). Ha a hadköteles 20 napon belül nem jelentkezik a hadkiegészítő parancsnokságon, megtiltják számára vállalkozás bejegyzését, ingatlanügyletek lebonyolítását, gépkocsivezetést és a hitel felvételét” – áll a közleményben.
Meg kell jegyezni, hogy jelenleg a hadkötelesek elhagyhatják Oroszországot, mivel a hadkiegészítő parancsnokság és a határőrszolgálat nem rendelkezik az információcserét biztosító csatornával. A nyilvántartás beindításával azok, akiknek behívót küldtek ki, a hadkiegészítő parancsnokságon való megjelenéséig nem hagyhatják el az országot, és nem igényelhetnek útlevelet.
„Ha egy hadköteles meg akarja változtatni a katonai nyilvántartásban szereplő adatait, a hadkiegészítő parancsnokság ellenőrzi azokat. A vizsgálat végéig a hadköteles által közölt információk megbízhatatlannak minősülnek” – áll a közleményben.
A balti országok miniszterei szerint az oroszok okozta GPS-zavarok légi katasztrófa veszélyét hordozzák magukban, nemrég a navigációs jelek zavarása miatt két finn járat kényszerült visszafordulni útközben – írja a Financial Times.
Észtország, Lettország és Litvánia külügyminiszterei a hétvégén külön-külön figyelmeztettek a balti-tengeri térségben az utóbbi hetekben egyre gyakoribbá váló GPS-zavarás veszélyeire.
Csütörtökön és pénteken a Finnair két, Helsinkiből az észtországi Tartu városába tartó járata a GPS-zavarás miatt kénytelen volt visszafordulni és visszatérni Finnországba, mivel nem tudtak biztonságosan eljutni a tervezett célállomásig.
Ha valaki kikapcsolja a fényszórókat, miközben éjszaka vezetsz, az veszélyessé válik. A dolgok az orosz határokhoz közeli balti régióban most már túl veszélyessé váltak ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket – mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a Financial Timesnak.
Margus Tsahkna, Észtország külügyminisztere hozzátette: Azt, ami a GPS-szel történik, Oroszország ellenséges tevékenységének részének tekintjük, és ezt mindenképpen meg fogjuk vitatni szövetségeseinkkel… Az ilyen akciók hibrid támadásnak minősülnek, és fenyegetést jelentenek népünkre és biztonságunkra nézve, és nem fogjuk eltűrni őket.
Szakértők szerint az elmúlt hónapokban több tízezer polgári járatot érintett a GPS zavarása. A zavarás, amely működés közben az összes GPS-felhasználót érinti a térségben, a Balti-tengeren a hajók által használt jeleket is akadályozta, ami a svéd haditengerészet figyelmeztetéséhez vezetett a hajózás biztonságát illetően.
Egyetlen ország sem ismerte el, hogy ő áll a balti jelek zavarása mögött, de a régió tisztviselői szerint aligha kétséges, hogy Oroszország a hunyó mind a szárazföldről, mind a Lengyelország és Litvánia között a Balti-tengeren fekvő Kalinyingrádi exklávéból.
Egy magas rangú tisztviselő szerint az egyik elmélet szerint Oroszország megpróbálta megvédeni Kalinyingrádot az ukrán drónok esetleges támadásaitól. A Kreml nem reagált a megkeresésre.
Juho Sinkkonen, a Finnair repülésüzemeltetési vezetője, aki 22 évnyi pilótaként szerzett tapasztalattal rendelkezik, azonban azt állítja, hogy a GPS-interferencia 2022 óta növekszik, és „olyan kellemetlenséget jelent, amelynek nincs közvetlen biztonsági hatása”.
Sinkkonen hozzátette, hogy a legtöbb repülőtér rendelkezik olyan berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik a repülőgépek számára a GPS nélküli leszállást, de Tartu „azon kevés repülőterek egyike, ahol a megközelítési eljárásokhoz GPS-jelre van szükség”.
Első alkalommal tartottak személyes megbeszélést Oroszország és Ukrajna képviselői szerdán Dohában a háborús övezetben máshová került gyermekeknek a családjukkal való egyesítéséről, a katari hatóságok közreműködésével.
A felek megállapodtak abban, hogy 29 gyermek visszatérhet Ukrajnába, 19 pedig Oroszországba.
„Első alkalommal folytattunk személyes tárgyalásokat az ukrán féllel, és a tárgyalások eredményeképpen rögzítettünk egy listát 29 gyermekről, akiket Ukrajnában élő rokonokkal kell egyesíteni, és 19 gyermekről, akiket Oroszországban élő családokkal kell egyesíteni” – mondta Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi elnöki biztos a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint.
Lvova-Belova elmondta: a Katarral való, csaknem egyéves családegyesítési együttműködés eredményeképpen eddig 28 gyermeket sikerült visszajuttatni a családjához Ukrajnába, ötöt pedig Oroszországba. Az orosz ombudsman hamisnak nevezte azt a híresztelést, miszerint 19 500 ukrán gyermek van Oroszországban. Rámutatott: ez az információ 2022-ben jelent meg, amikor a frontvonal folyamatosan változott.
Több mint 400 illegális migráns kitoloncálását rendelték el márciusban néhány nap alatt a szentpétervári bíróságok. A migránsok kitoloncolásának tempója felgyorsulhatott, ha a tavalyi adatokhoz hasonlítunk.
Napi százasával döntenek illegális migránsok kitoloncolásáról a szentpétervári bíróságok az Interfax jelentése szerint. A múlt évben egy hét alatt született ennyi deportálási döntés.
A jelentés adatai hézagosak abban az értelemben, hogy egyetlen hét – a március 25-ével kezdődő – munkanapjainak a döntéseiről van szó (öt munkanapról, hiszen az ortodoxoknál a nagypéntek május elejére esik idén, és nem is ünnepnap), és nem tudjuk, egy évvel ezelőtt pont ezen a héten hány kitoloncolási döntés született ugyanott.
A tavalyi átlagból azonban lehet következtetéseket levonni: a deportálások úgy tűnik felgyorsultak. További adatokra lenne szükség annak tisztázásához, hogy ez összefüggésben áll-e az Interfax legfrissebb adatai szerint 144 áldozatot követelő március 22-ei moszkvai terror merénylettel.
Más jelentések szerint Oroszországban a támadás miatt forrósodik a bevándorlóellenes hangulat. Kirgizisztán arra kérte polgárait, hogy ne utazzanak oda.
Mivel a terrortámadás elkövetői közül többen tádzsikok, az Oroszországban dolgozó vendégmunkásokat is atrocitások érik. Távozásuk azonban tovább súlyosbítja az orosz munkaerőhiányt.
Több mint 400 illegális migráns kitoloncolásáról döntöttek pár nap alatt
Az Interfax a szentpétervári bíróságok közös szóvivőjét, Darja Lebegyevát idézte, aki szerint március 25 és 29-e között 584 olyan ügyet tárgyaltak, amelyek a bevándorlási jogszabályok megsértésével voltak kapcsolatok.
Úgy tűnik, a migránsok számára pozitív ítélet nem túl nagy arányban születik. A döntések szerint
418 jogszabálysértő esetében az ítélet bírság és kényszerdeportálás volt
48 esetben bírságot szabtak ki, és az elítéltek öt napot kaptak, hogy elhagyják az országot.
In St. Lebegyeva Telegram csatornáján azt írta: a bíróságok teljes mértékben tiszteletben tartották a jogsértők jogait.
Ami a múlt évet illeti, az egészében ötezer személy kitoloncolásáról döntöttek a régi orosz fővárosban, vagyis egy hét alatt átlagosan kevesebb mint százról. Ugyanakkor 11 ezer külföldi beutazásának az engedélyezését megtagadták.
A kirgiz külügyminisztérium figyelmeztette az ország állampolgárait, hogy csak akkor utazzanak Oroszországba, ha feltétlenül szükséges, miután a Moszkvában elkövetett terrortámadásért Közép-Ázsiából érkezett bevándorlókat tettek felelőssé az orosz hatóságok.
A múlt pénteken a moszkvai Crocus City Hall kulturális központban történt tömeggyilkosság miatt, amelynek legkevesebb 140 halálos áldozata és 360 sebesültje van, bevándorlóellenes hangulat uralkodott el Oroszországban, különösen a közép-ázsiai, túlnyomóan muzulmánok lakta országokból érkező munkavállalókkal szemben.
A law enforcement officer patrols the scene of the gun attack at the Crocus City Hall concert hall in Krasnogorsk, outside Moscow, on March 23, 2024. Gunmen who opened fire at a Moscow concert hall killed more than 60 people and wounded over 100 while sparking an inferno, authorities said on March 23, 2024, with the Islamic State group claiming responsibility. (Photo by STRINGER / AFP)
A koncerthelyszínen elkövetett terrortámadást követően az orosz hatóságok hét tádzsikisztáni és egy kirgizisztáni gyanúsítottat tartóztattak le.
A támadást az Iszlám Állam (ISIS) vállalta magára, Oroszország azonban – anélkül, hogy ezt bizonyította volna – azt állította, hogy ukrán kapcsolatot sejt a támadás mögött, amit azonban Kijev határozottan tagadott.
A kirgiz külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy akiknek mindenképpen fontos Oroszországba utazniuk, ügyeljenek rá, hogy minden szükséges dokumentumukat maguknál tartsák, hogy be tudják mutatni az orosz rendőrségnek.
A szomszédos Üzbegisztán a helyi médiajelentések szerint hasonló figyelmeztetést adott ki azok számára, akik jelenleg is Oroszországban dolgoznak, illetve akik odautazásukat tervezik.
Oroszországban több százezer közép-ázsiai dolgozik, és néhányan már jelezték, hogy megnehezedtek az életkörülményeik. Például akadnak, akik nem hajlandóak olyan taxiba beszállni, amelyet tádzsik sofőr vezet.
A Szabad Európa Rádió és Szabadság Rádió közlése szerint hétfőn számos utast, akik Türkmenisztán fővárosából Moszkvába akartak repülni, nem engedtek felszállni, és a bevándorlási és bűnüldözési hatóságok ezt a moszkvai terrortámadással indokolták.
Az orosz gazdaságnak nagy szüksége van a közép-ázsiai munkásokra, főleg az építőiparban, valamint a kereskedelmi és szállítási szolgáltatásokban.
Alekszandra Prokopenko, a Carnegie Oroszország-Eurázsia Központ elemzője elmondta, hogy a háború kezdete óta csaknem elapadt a bevándorlók beáramlása az országba, részben azért, mert túl nagy nyomást gyakorolnak rájuk, hogy álljanak be az orosz hadseregbe, részben azért, mert más országok felé vették az irányt, például az Arab-öböl menti államok, Dél-Korea vagy Törökország felé, ahol nagyobb biztonságban érezhetik magukat, és a helyi hatóságok jobban bánnak velük, mint Oroszországban – fűzte hozzá az elemző.
Oroszország a „félelem fojtogató légkörét” teremtette meg Ukrajna megszállt területein, és széles körben sérti meg a nemzetközi humanitárius és emberi jogi törvényeket, hogy megszilárdítsa az ott élő lakosság feletti ellenőrzését – közölte az ENSZ az Emberi Jogi Hivatalának március 20-án kiadott jelentése alapján.
A több mint 2300 áldozattal és tanúval készített interjún alapuló jelentés részletezi az Oroszországi Föderáció által hozott intézkedéseket, amelyek az orosz nyelvet, állampolgárságot, törvényeket, bírósági rendszert és oktatási tanterveket a megszállt területeken élőkre kényszerítik, elnyomva az ukrán kultúra és identitás kifejezését, és leépítve Ukrajna kormányzati és közigazgatási rendszereit ezekben a régiókban – közölte az Egyesült Nemzetek Szervezete.
Volker Türk osztrák jogász, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint Oroszország lépései megszakították a közösségek társadalmi szövetét, és elszigetelték az egyéneket, amely mély és hosszan tartó következményekkel jár az ukrán társadalom egészére.
A jelentés részletezi, hogyan alakította ki Oroszország a „félelem klímáját”, a civilek önkényes fogvatartásával, a kínzással és a rossz bánásmóddal, egyes esetekben az erőszakos eltüntetésekkel.
Oroszország az információs tér felett is igyekezett átvenni az irányítást, leállította az ukrán internet- és mobilhálózatokat, tévé- és rádiócsatornákat, a forgalmat pedig az orosz hálózatokon keresztül irányította át.
A jelentés szerint az ukránokat arra ösztönözték, hogy figyeljék egymást, így még saját barátaiktól és szomszédaiktól is félnek. A békés tiltakozásokat, a szabad véleménynyilvánítást és a mozgásszabadságot szintén elnyomták, az ukránokat pedig nyomás alá helyezték és arra kényszerítették, hogy vegyék át az orosz útleveleket. A jelentés szerint otthonokat és vállalkozásokat is kifosztottak.
A jelentés azzal zárul, hogy az ENSZ ismét felszólítja Oroszországot, hogy „azonnal hagyja abba Ukrajna elleni fegyveres támadását, és vonuljon vissza a nemzetközileg elismert határaihoz”.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország a „félelem fojtogató légkörét” teremtette meg Ukrajna megszállt területein, és széles körben sérti meg a nemzetközi humanitárius és emberi jogi törvényeket, hogy megszilárdítsa az ott élő lakosság feletti ellenőrzését – közölte az ENSZ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711146240
[modified] => 1711119460
)
[title] => Oroszország félelemben tartja a megszállt területeken élőket
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=181875&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 181875
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 181877
[image] => Array
(
[id] => 181877
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[original_lng] => 99139
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ensz-pre.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1711112261:12
[_thumbnail_id] => 181877
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 772
[_oembed_664ee69da7a3271877cd4b60eb4eb1f6] =>
Mintegy kétezer nepáli állampolgárt toborzott Oroszország az Ukrajna elleni háborúban való részvételre. Az adatokat a Sky News portál osztotta meg.
Az egyik toborzott szerint a nepáliak turista- és diákvízummal érkeznek Oroszországba. Miután megérkeztek az Oroszországi Föderációba, kiképzőközpontokba viszik őket, majd rövid kiképzés után hadba küldik mindannyiukat.
A frontvonalon a nepáliakat „ágyútöltelékként” használják – nem értékelik őket, és gyakran az indiai zsoldosokkal és volt foglyokkal együtt kerülnek a frontvonalra.
„Az kiképzées első két hete jó volt. De amikor Ukrajnába küldtek minket, nem volt elég élelmünk, és az oroszok megvertek minket. Nagyon rossz volt” – mondta az egyik nepáli zsoldos.
Hozzátette, hogy személyesen látta három másik nepáli halálát a csatatéren, és „sok más áldozatról” is hallott.
A nepáli kormány tisztában van a helyzettel, de azt állítja, hogy mindössze 246 állampolgár harcol az Oroszországi Föderáció oldalán. Azt is állítják, hogy Oroszország beleegyezett abba, hogy kártérítést nyújt az Ukrajnában elhunyt nepáliak családjának.
Harmadik, végleges olvasatában szavazta meg kedden az orosz parlament alsóháza azt a törvénymódosítás-tervezetet, amely felfüggesztettre változtatja a tényleges büntetést azon bűnelkövetők esetében, akik katonai szolgálatra szerződnek a „különleges hadművelet” során.
A törvénymódosítás egyik kezdeményezője, Pavel Krasenyinnyikov, a ház államépítési és jogalkotási bizottságának elnöke a sajtónak elmondta, hogy a tavaly elfogadott, a „különleges hadműveletben” részt vevő személyek büntetőjogi felelősségének sajátosságairól szóló törvény lehetőséget biztosított a bűncselekményért elítéltek számára, hogy szerződjenek a fegyveres erőkhöz, és garanciákat biztosított számukra. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mechanizmus bevált, és bele lehet foglalni a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyv cikkelyeibe – tette hozzá.
Krasenyinnyikov szerint a jogi mechanizmust kiterjesztik a kisebb és közepes súlyú bűncselekmények gyanúsítottjaira és vádlottaira (kivéve a közbiztonság, az alkotmányos rend és az állam biztonsága elleni egyes bűncselekmények esetén), illetve elítéltekre (kivéve azokat, akik a kiskorúak szexuális sérthetetlensége elleni bűncselekményt, terrorcselekményt, illetve az alkotmányos rend és az állam biztonsága elleni bűncselekményeket követtek el).
A bizottsági elnök elmondta, hogy szerződéskötés esetén a gyanúsítottak ügyét felfüggesztik, az elítéltek büntetési típusát pedig próbaidőre változtatják. Magaviseletük ellenőrzését a katonai egységek parancsnoksága fogja ellátni.
Ha az érintett a szerződéses szolgálatának megkezdése után ismét bűncselekményt követ el, a bíróság a korábbi büntetések figyelembevételével szabja ki a büntetést. A szerződéses katonák számára további mentesség, a felelősségre vonás és a büntetett előélet törlése akkor lesz lehetséges, ha kitüntetésben részesülnek, illetve a katonai szolgálatból való elbocsátás bizonyos eseteiben, a vonatkozó szövetségi törvénynek megfelelően.
A törvény azt is kimondja, hogy „a büntetőjogi felelősség és büntetés alól mentesített személyek jogellenes cselekményei által okozott kár megtérítésével kapcsolatos kérdéseket” polgári peres úton kell rendezni.
Március 15-én kezdődött meg a háromnapos elnökválasztás Oroszországban, és országszerte több mint 94 ezer szavazóhelyiséget nyitottak meg, amelyekben helyi idő szerint reggel nyolctól este nyolcig lehet szavazni. Már az első napon számos helyen megzavarták a voksolást, míg az utolsó napot inkább a békés demonstráció jellemezte.
A szentpétervári Krasznogvardejszkij kerület egyik lakója unokájával együtt ment el szavazni az Oroszországi Föderáció elnökválasztására. A szavazásra magával vitte háziállatát − egy Csunecska nevű vadászgörényt − is, jelentette a kerületi közigazgatás sajtószolgálata.
A legszokatlanabb vendég érkezett a szentpétervári Krasznogvardejszkij kerület szavazóhelyiségébe. Egy Chunechka nevű vadászgörény. A háziállat gazdája a nagymamájával jött szavazni, és nem tehetett mást, mint hogy magával vitte szőrös családtagját. A fiú azt mondta, hogy amikor betölti a 18. életévét, ő is részt fog venni a választásokon − tájékoztat a hivatal a Telegram-csatornáján.
Egy óriási vaddisznó is voksolt
„Ez az oroszországi választások második napja a háromból, így ott folytatom, ahol tegnap befejeztem. A szibériai Csita hírhedten lepusztult városában, a szovjet diktátor, Joszif Sztálin leadta szavazatát − írta Francis Scarr, a BBC és a The Telegraph újságírója.
Igazi bohóckodás Burjátföldön, ahol egy óriási vaddisznó is szavazott.
Pókember megérkezett a szavazásra a szibériai Kuzbassz szénbányászati régiójában.
A külföldi helyszíneket nem számítva a választások Oroszországban vasárnap este, moszkvai idő szerint 21 órakor érnek véget a kalinyingrádi régióban lévő szavazóhelyiségek bezárásával.
Spiderman has arrived at a polling station in the Siberian coalmining region of Kuzbass pic.twitter.com/AvE5WWxVR3
Azonban már a szavazás első napján számos helyen megzavarták a voksolást: néhány szavazóurnába festéket öntöttek, de arra is volt példa, hogy megpróbálták felgyútjani, felrobbantani ezeket. Vasárnapra, a választás utolsó napjára pedig az orosz ellenzék 12:00-ra hirdette meg a „Délben Putyin ellen” akciót, amelynek lényege, hogy mindenki, aki Putyin ellen foglal állást, egyszerre, azonos napon, azonos időben jelenik meg a szavazófülkék előtt. Emiatt hosszú sorok alakultak ki a budapesti Orosz Kulturális Központ épülete előtt.
