Array
(
[count_posts] => 5
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjczOTU7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 53966
[content] =>
Egy évtized alatt 400-ról mintegy 700-ra emelkedett a halálzónák száma. Ezek főleg a Mexikói-öbölben, a Dél-kínai-tengeren találhatóak, de a Balti- és az Északi-tengeren is van belőlük – tudhatjuk meg világszervezet New Yorkban közzétett jelentése szerint.
A jelenség egyes régiókban természetes okból fordul elő, oka az algavirágzás. Az algák – miután elpusztulnak – lassan a mélybe süllyednek, eközben olyan baktériumok bontják le őket, amelyek elhasználják a vízben lévő oxigént. Ily módon a mélyben olyan óriási zónák alakulhatnak ki, amelyekben átmenetileg alig van oxigén.
Kedvez a káros algavirágzásnak olyan tápanyagok tengerbe kerülése, mint a nitrogén vagy a foszfor.
A világóceán-jelentés szerzői a helyzet rosszabbodására számítanak, mivel a század első felében becslések szerint megkétszereződik az emberi tevékenység következtében a tengerbe kerülő nitrogén mennyisége.
Hatással van a halálzónák kialakulására a klímaváltozás okozta tengervíz-melegedés is – írják a kutatás szerzői.
(MTI/Origo)
[type] => post
[excerpt] => Egy évtized alatt 400-ról mintegy 700-ra emelkedett a halálzónák száma. Ezek főleg a Mexikói-öbölben, a Dél-kínai-tengeren találhatóak, de a Balti- és az Északi-tengeren is van belőlük – tudhatjuk meg világszervezet New Yorkban közzétett jelentése...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1619382360
[modified] => 1619309948
)
[title] => A világtengereken egyre több a halálzóna
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=53966&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53966
[uk] => 54249
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 53968
[image] => Array
(
[id] => 53968
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tengeri-halalzona-1.jpg
[original_lng] => 1588879
[original_w] => 1500
[original_h] => 938
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tengeri-halalzona-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tengeri-halalzona-1-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tengeri-halalzona-1-768x480.jpg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tengeri-halalzona-1-1024x640.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tengeri-halalzona-1.jpg
[width] => 1500
[height] => 938
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tengeri-halalzona-1.jpg
[width] => 1500
[height] => 938
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tengeri-halalzona-1.jpg
[width] => 1500
[height] => 938
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1619520313:2
[_thumbnail_id] => 53968
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2470
[_oembed_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] =>
[_oembed_time_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] => 1619299149
[_oembed_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] =>
[_oembed_time_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] => 1619299149
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 7395
)
[tags_name] => Array
(
[0] => pusztulás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 42414
[content] =>
2004 és 2018 között – a Természetvédelmi Világalap jelentése alapján – 43 millió hektárnyi trópusi őserdő pusztult el, ez több mint 4,5-szerese Magyarország területének.
A szerdán ismertetett kutatás szerint az első számú felelős az iparosított mezőgazdaság, ami újabb és újabb legelők és termőföldek feltárását igényli. A bányászati projektek szintén komoly pusztítással járnak, ahogy az infrastruktúrafejlesztés is.
A WWF-jelentés 2004 és 2018 között készült műholdas felvételeken alapul és 24 trópusi, illetve szubtrópusi válsággócot jelöl meg, ahol az erdőirtás jelentős méreteket öltött.
A legjelentősebb pusztítást, 18,3 millió hektárral az Amazonas-őserdő szenvedte el Brazília, Kolumbia, Peru, Bolívia, Venezuela és Guyana területén. Ezt követi az Indonéziához, illetve Malajziához tartozó Borneó szigete 5,8 millió hektár erdőirtással, valamint a Paraguayhoz és Argentínához tartozó Gran Chaco alföld 5,2 millió hektárral. További érintett térségek között szerepelt Szumátra és Madagaszkár.
Szójaföldek az őserdő maradéka mellett Brazíliában
Fotó: Leo Correa/AP Photo
A WWF szerint az életünk a tét
A Természetvédelmi Világalap szerint környezettudatossá kell változtatni az erdőgazdálkodást és az élelmiszertermelést:
„Az őserdők az ember és a természet egészségbiztosítása. Szén-dioxidot raktároznak, fontos életteret biztosítanak és járványok elleni védgátként szolgálnak. Meg kell állítanunk az erdőirtást, mert különben véget ér az élet, ahogy azt mi ismerjük” – jelentette ki Georg Scattolin, az ausztriai WWF nemzetközi programjának vezetője.
A jelentés szerint a fogyasztók nagy szerepet játszanak az őserdők pusztulásában, ugyanis az így felszabadított területet gyakran takarmányozásra termesztett szója, vagy kakaó ültetvényekhez, illetve legelőként használják.
„Jobban kell védenünk az őserdőket, különben a Covid-19 csak ízelítőt nyújt a jövendőbeli válságokhoz. A természet kizsákmányolásával ugyanis gyakran keletkeznek veszélyes érintkezési pontok, amelyek lehetővé teszik, hogy vírusok átterjedjenek állatokról az emberre” – figyelmeztetett Georg Scattolin.
A WWF-szakértő ezért egy átfogó természetvédelmi egyezmény kidolgozását követeli az ENSZ biodiverzitással foglalkozó 2021 májusi csúcstalálkozóján.
(euronews)
[type] => post
[excerpt] => 2004 és 2018 között – a Természetvédelmi Világalap jelentése alapján – 43 millió hektárnyi trópusi őserdő pusztult el, ez több mint 4,5-szerese Magyarország területének.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1610573580
[modified] => 1610558857
)
[title] => Rohamosan pusztulnak a világ őserdői (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=42414&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 42414
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 42416
[image] => Array
(
[id] => 42416
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/oserdo-irtas.jpg
[original_lng] => 74841
[original_w] => 808
[original_h] => 539
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/oserdo-irtas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/oserdo-irtas-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/oserdo-irtas-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/oserdo-irtas.jpg
[width] => 808
[height] => 539
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/oserdo-irtas.jpg
[width] => 808
[height] => 539
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/oserdo-irtas.jpg
[width] => 808
[height] => 539
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/oserdo-irtas.jpg
[width] => 808
[height] => 539
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1610551659:5
[_oembed_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] =>
[_oembed_time_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] => 1610550811
[_oembed_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] =>
[_oembed_time_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] => 1610551597
[_thumbnail_id] => 42416
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2182
[_oembed_a90a543bce3da9aa977cd66556b3dcf0] =>
[_oembed_time_a90a543bce3da9aa977cd66556b3dcf0] => 1610551659
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4760
[1] => 11909
[2] => 7395
)
[tags_name] => Array
(
[0] => erdőirtás
[1] => őserdő
[2] => pusztulás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 41945
[content] =>
A klímaváltozás erőteljesen megváltoztathatja az Antarktisz növény- és állatvilágát a következő évtizedekben. A sarkvidéki vizek felmelegedésével a mérsékeltebb régiókban élő fajok vándorolhatnak be a területre, ami kezdetben növeli a faji sokszínűséget, más fajok azonban idővel eltűnhetnek.
A németországi Bremerhavenben lévő Alfred Wegener Intézet (AWI) vezette AnT-ERA nemzetközi kutatási projekt kutatói jutottak erre az eredményre. A szakértők az elmúlt tíz évben született több száz, az Antarktiszról szóló tudományos cikket elemeztek ki és foglaltak össze. Eredményeikről a Biological Reviews című lapban számoltak be.
A következő évtizedekben az antarktiszi nyár során erőteljes zöldülésnek indulhat a régió a mohák és zuzmók megjelenése miatt.
A folyamatos melegedés ugyanakkor problémát jelent a szélsőségesen alacsony hőmérséklethez szokott fajok számára.
Arra számítunk, hogy az ilyen fajok az Antarktisz utolsó megmaradt nagyon hideg területeire vonulnak vissza. Ez azt is jelenti, hogy ezeket a régiókat védelem alá kell helyezni a fajok megőrzése érdekében – mondta Julian Gutt, az AWI projektvezetője.
A tengerjég csökkenésének hatására az Antarktisz vizeiben erőteljesebbé válik az algák növekedésének mértéke is. Becslések szerint az algák 25 százalékkal több szén-dioxidot vehetnek fel a légkörből, ha a terület vizei a jövőben teljesen jégmentesek maradnak a nyár folyamán.
Általánosító kijelentéseket azonban nem lehet tenni a szakértők szerint. „Az általunk elemzett publikációk világossá teszik, hogy a helyzet geográfiailag nagyon különbözően alakul” – mondta Gutt.
A szakértők azzal számolnak, hogy az évszázad végéig az antarktiszi vizek tovább savasodnak, ezért nem kérdés, hogy elsősorban azok az élőlények lesznek bajban, amelyek meszes héjat választanak ki.
[type] => post
[excerpt] => A klímaváltozás erőteljesen megváltoztathatja az Antarktisz növény- és állatvilágát a következő évtizedekben. A sarkvidéki vizek felmelegedésével a mérsékeltebb régiókban élő fajok vándorolhatnak be a területre, ami kezdetben növeli a faji sokszín...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1610401020
[modified] => 1610313337
)
[title] => Kizöldül az Antarktisz a klímaváltozás miatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=41945&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41945
[uk] => 42368
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 41946
[image] => Array
(
[id] => 41946
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz.jpg
[original_lng] => 59564
[original_w] => 810
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/antarktisz.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1610519353:8
[_thumbnail_id] => 41946
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 5484
[translation_required_done] => 1
[_oembed_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] =>
[_oembed_time_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] => 1611302377
[_oembed_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] =>
[_oembed_time_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] => 1611302378
[_oembed_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] =>
[_oembed_time_797e9dcac18e8f51c54c196cfb6d6b09] => 1613917747
[_oembed_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => Another giant crater forms in the Siberian permafrost - blocks of soil and ice thrown hundreds of metres from epicentre on the Yamal peninsula https://t.co/iWTvVlumfs pic.twitter.com/lXD8Be90en
— The Ice Age ❄️? (@Jamie_Woodward_) August 29, 2020
[_oembed_time_586a48007469bf5ff202b3904eb937d0] => 1614567895
[_oembed_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] =>
[_oembed_time_2e576809a19c1cb77521ddf57ae25db2] => 1625868288
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1626512132
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1638998442
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 709
[2] => 32511
[3] => 7395
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => klímaváltozás
[2] => növény- és állatvilág
[3] => pusztulás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 39828
[content] =>
Az elefántok számának fogyatkozásáról tanúskodik egy 487 éve elsüllyedt hajó rakománya. A Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői az 1533-ban a mai Namíbia vizein elsüllyedt kereskedőhajó, az Indiába tartó Bom Jesus és rakománya maradványait vizsgálták meg. A roncsot véletlenül találták meg egy part menti, tenger alatti gyémántbányában, „ez a legrégebbi feltárt hajóroncs Afrika déli partjainál.”
A elefántcsont csak egy része volt a hatalmas, értékes rakománynak, amelyben rézöntvényeket, arany és ezüst pénzérméket, valamint személyes holmikat és navigációs eszközöket is találtak a régészek. A hideg tengervíz olyan jó állapotban őrizte meg a tárgyakat, hogy a namíbiai, amerikai és brit kutatókból álló kutatócsoport DNS-elemzéssel még azt is meg tudta állapítani, hány csordából származtak a rakományban lévő tülkök. A genomokból kiderült, hogy „ennek az egyetlen kereskedőhajónak az elefántcsont-rakománya tizenhét különböző elefántcsordából származott. Afrikának azon a területén, ahol az akkori állatok éltek, a mai genetikai adatok alapján már csak négy csorda található meg közülük.”
„Megrázó a veszteség. A következő dolgunk az lesz, hogy megállapítsuk, milyen hatása volt az óriási mértékű elefántcsont-kereskedelemnek a faj pusztulására” – mondta Ashley Coutu, az Oxfordi Egyetem régésze. Az elefánt tülke alapján az állat életét is meg lehet ismerni: minden, amit evett, otthagyja a lenyomatát a tülök vegyi összetételében. Ennek alapján vegyes erdei környezetben éltek az elefántok, amelyektől a hajón szállított tülkök származtak.
A kutatók azt remélik, részletes elemzésük segíteni fogja a mai orvvadászok elleni küzdelmet. Ha ugyanis a ma elkobzott tülkök elemzése megmutatja, hol ejtették el az állatokat, akkor azokon a helyeken célzott intézkedéseket lehet hozni a bűnözők ellen.
[type] => post
[excerpt] => Az elefántok számának fogyatkozásáról tanúskodik egy 487 éve elsüllyedt hajó rakománya. A Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői az 1533-ban a mai Namíbia vizein elsüllyedt kereskedőhajó, az Indiába tartó Bom Jesus és r...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1608575460
[modified] => 1608571885
)
[title] => Brutális elefántvadászatról tanúskodik egy 1533-ban elsüllyedt hajó
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=39828&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39828
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 39829
[image] => Array
(
[id] => 39829
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/agyarak.jpg
[original_lng] => 162225
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/agyarak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/agyarak-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/agyarak-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/agyarak.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/agyarak.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/agyarak.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/agyarak.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1608564685:10
[_thumbnail_id] => 39829
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 1
[views_count] => 2710
[translation_required_done] => 1
[_oembed_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] =>
[_oembed_time_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] => 1612433066
[_oembed_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] =>
[_oembed_time_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] => 1612433066
[_oembed_6b7d538b4011337701ef585594081ccf] =>
[_oembed_time_6b7d538b4011337701ef585594081ccf] => 1620519828
[_oembed_37d96324f22e96ad3b7dc072e1abf69b] =>
[_oembed_time_37d96324f22e96ad3b7dc072e1abf69b] => 1660927930
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 30459
[1] => 18789
[2] => 30458
[3] => 7395
)
[tags_name] => Array
(
[0] => agyar maradványok
[1] => elefántok
[2] => elsüllyedt hajó
[3] => pusztulás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 13291
[content] =>
Az emberiség hajlamos megfeledkezni a rovarokról, melynek jelentősége viszont pótolhatatlan az ökoszisztémában, figyelmen kívül hagyni sérülékenységüket, komoly pusztulási hullámhoz vezethet.
Nem csak a méhek
A méhek elkeserítő pusztulási hulláma olyan téma, mellyel
már kénytelen foglalkozni az emberiség, de nem szabad elfelejteni, hogy a méhek
csupán egy kis hányadát adják a rovaroknak. Ez a csoport pedig hatalmas,
17-szer annyi képviselője van, mint amekkora az emberiség létszáma, és ezzel
messze a legnépesebb állatcsoport.
25%
Persze, észrevettük, hogy kevesebb a rovar, de mégis
menyivel? Több felmérés is készült a témában, több területen, így az adatok
kissé kuszák, éppen ezért 166 kutatást elemezve a tudósok összesítették a
kapott adatokat, és ebből kiderül, hogy globális szinten a rovarállomány
negyede eltűnt.
Ez régiónként eltérő, Európában például gyorsuló ütemű
pusztulásról van szó, melyet a kutatók ijesztőnek neveznek. Néhány pozitív adat
is befolyásolja a képet. Ilyen az édesvízi rovarok állományának 10%-os
növekedése, mely a folyók és tavak megtisztításának köszönhető. De ezek a
rovarok az összes faj csupán töredékét teszik ki.
A pusztulás mértéke néhol „csak” elkeserítő, máshol azonban
döbbenetes méreteket ölthet. A 25%-os adatot is vitatják egyes kutatók, szerintük
az 50% közelebb áll a valósághoz. Az egyes területek felmérései közt azonban
akadnak olyanok melyek már erősen megmutatják azt a katasztrófát, ami ránk
várhat. Ilyen terület Németország, ahol a rovarpusztulás aránya 75%, de ennél
is döbbenetesebb, ami Puerto Rico-ban történik. Itt ugyanis az állomány 98%
eltűnt a természetből, ahol már hiányuk szembetűnő eredményt hozott az
ökoszisztémában a növények beporzásától a táplálékláncon át minden téren.
[type] => post
[excerpt] => Az emberiség hajlamos megfeledkezni a rovarokról, melynek jelentősége viszont pótolhatatlan az ökoszisztémában, figyelmen kívül hagyni sérülékenységüket, komoly pusztulási hullámhoz vezethet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1588373460
[modified] => 1588341462
)
[title] => Óriás mértékű rovarpusztulással néz szembe a világ
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=13291&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 13291
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 13293
[image] => Array
(
[id] => 13293
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/lepke.jpg
[original_lng] => 92854
[original_w] => 773
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/lepke-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/lepke-300x186.jpg
[width] => 300
[height] => 186
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/lepke-768x477.jpg
[width] => 768
[height] => 477
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/lepke.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/lepke.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/lepke.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/lepke.jpg
[width] => 773
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1588330663:12
[_thumbnail_id] => 13293
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3889
[translation_required_done] => 1
[_oembed_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] =>
[_oembed_time_aadde4db799eb6998e65e1ad3231f8c4] => 1611418664
[_oembed_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] =>
[_oembed_time_d3b8709522d5274506bfbdffa60a936a] => 1611418665
[_oembed_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] =>
[_oembed_time_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] => 1644470227
[_oembed_ff023d87925a786ec7548d3b4fdb9fe8] => ?? Whether a snack or a food ingredient, did you know there are currently three insects authorised in the EU 'novel food'?
‘House cricket’, ‘yellow mealworm’ and ‘migratory locus’ are the three types of insects authorised as ‘novel food’ in the EU market. ? pic.twitter.com/PIvWNVWtBr
— European Commission ?? (@EU_Commission) August 12, 2022
[_oembed_time_ff023d87925a786ec7548d3b4fdb9fe8] => 1661884809
[_oembed_12a1ea67df9f0b6822bae227111eb120] =>
[_oembed_time_12a1ea67df9f0b6822bae227111eb120] => 1664471746
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 598
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Tudomány
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 7393
[1] => 7395
[2] => 7394
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ökoszisztéma
[1] => pusztulás
[2] => rovarok
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 7395
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 7395
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
pusztulás (1 Oldal)
