Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjM3MTc1O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 183013
[content] =>
Húsvét – a keresztények legfontosabb ünnepe, amelyhez az évszázadok során számos hagyomány társult. Ilyen például a húsvéti eledelek megáldása, vagyis a pászkaszentelés. Salánkon, a megáldásra előkészített eledeleket tartalmazó húsvéti kosárban a pászka, sonka és kolbász mellett vajbárány, valamint salánki írott tojás is található. Ez utóbbiak elkészítési módját igyekezett feleleveníteni a napokban a „Pro Agricultura Carpatika” civil szervezet Gazdasszony Tagozata. A pászkaszentelés, azon belül pedig a húsvéti kosár tartalma nem csak néphagyomány, hanem a húsvéti liturgikus cselekménynek is a része – fogalmazott Csirpák Viktória, aki egy előadás keretében beszélt a résztvevőknek a húsvéti eledelek szimbolikájáról. A salánki írott tojás készítésére már hagyományosan Jana Ida tanította a résztvevőket. A rendezvényre más településekről is érkeztek résztvevők, akik elmondták, hogy örömmel fogadták a meghívást és megerősítést, valamint új ismereteket is szereztek Salánkon. A „Pro Agricultura Carpatika” Gazdasszony Tagozata által meghirdetett és a salánki görögkatolikus parókián megtartott rendezvény célja a hagyományok felelevenítése és megőrzése volt, amit a résztvevők szerint remekül meg is valósítottak.
Több mint egy éve járják vidékünket a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat munkatársai a szervezet játszóbusz programjával. Ez idő alatt már csaknem 4000 gyereknek szereztek önfeledt pillanatokat. A program nemzetközi összefogással indult útjára 11 nyugat-európai társszervezet jóvoltából, akik három egységet állítottak fel a Máltai Szeretetszolgálat beregszászi, lembergi, valamint ivano-frankivszki kirendeltségénél. A foglalkozások bármely intézmény számára elérhetőek, csupán a szeretetszolgálat felé kell jelezni igényüket. Így érkeztek meg Salánkra is, ahol a helyi középiskola alsó tagozatosaival foglakoztak. Ideális esetben 60 gyermekkel tudnak egyszerre kényelmesen foglalkozni úgy, hogy több eszközt is kipróbálhatnak. Salánkon viszont csaknem kilencvenen fogadták a máltaiak önkénteseit. A program lényege a szórakozás mellett a fiatalok játékos fejlesztése, továbbá az, hogy segítse a Keletről érkezett fiatalok integrálódását a helyi közösségekbe. Húsvét előtt természetesen nem maradhatott el a közös hímes készítés sem. A salánki megálló után a játszóbusz néhány nap múlva ismét útra kel, hogy minél több gyermeknek nyújtson felhőtlen pillanatokat.
Október 28-án még az ég is rámosolygott a gazdag történelmi múlttal, hagyományvilággal rendelkező ugocsai község, Salánk főutcáján ékeskedő tájház megnyitójára érkezett vendégekre, valamint az egybegyűlt helyi lakosokra.
Fotó: Facebook/Barta József Elsőként Kalanics Éva, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi alapszervezetének az elnöke köszöntötte a megjelenteket. Mint kifejtette, a KMKSZ a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanáccsal (KMTT) együttműködve, az Európai Unió által meghirdetett HUSKROUA program segítségével lehetőséget kapott arra, hogy három tájházat hozzon létre a Beregszászi járásban. A projekt a Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza nevet viseli, melynek záró részeként kerülnek átadásra a tájházak: a tiszacsomai, a salánki, illetve a nagymuzsalyi.
Mester András, a KMTT elnöke többek között elmondta, hogy a projekt keretében élő tájházakat akarnak létrehozni (ezekben aktívan tölthetik szabadidejüket a látogatók – a szerk.), a már korábban megnyílt Viski Tájház is élő tájház lett, s ugyancsak célul tűzték ki, hogy mindegyik létesítményben a helyi különlegességekre fordítsák a hangsúlyt, például Nagymuzsalyban a szőlészetre, itt, Salánkon pedig a hordókészítésre. Miért? A turisták nagyobb kedvvel keresnek fel több tájházat, ha azokban a helyi jellegzetességeket ismerhetik meg. Csizmadia Alexandra, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának kereskedelmi attaséja arról is szólt, miszerint a tájházak célja a magyar népi örökség bemutatása, ezáltal pedig a nemzeti öntudat erősítése, továbbá a népi kultúra megszerettetése, mert – mint elmondta – azt lehet megszeretni, amit megismer az ember.
Barta József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke a szépen kialakított Salánki Tájház kapcsán megjegyezte: létrehozói csodát műveltek itt. Majd kitért rá, hogy nagyon nehéz időket élünk, amikor felmerül a kérdés, miként lehet ezeket túlélni. Mint kifejtette, a balliberális oldal szerint a múltat el kell törölni, és valami egészen újat létrehozni. Mi viszont nem értünk ezzel egyet. A növények számára is fontosak a gyökerek, s azért is fontosak, mert viharok idején ezekben kapaszkodnak meg. Nekünk pedig a múltunk, a történelmünk a gyökerünk, amiben megkapaszkodhatunk, amiből erőt meríthetünk. És Salánknak is gazdag történelme van, gondoljunk például arra, hogy 1711-ben II. Rákóczi Ferenc itt tartotta az utolsó kuruc tanácskozását. De – mint mondta – ugyanilyen fontos a népi hagyományok megőrzése is, és kiemelte Kalanics Éva KMKSZ-alapszervezeti elnöknek e téren kifejtett tevékenységét. A tájházra visszatérve egyrészt rámutatott: az intézmény rátekintés a múltra, és remény a jövőre, másrészt létrehozása az összefogás szép példája, s szükség is van célokra, melyek összetartó erőt jelentenek.
Dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének docense, néprajzkutató elmondta: „A tájház létrehozásával egy régi álmunk vált valóra itt, Salánkon, az egykori módos mezővárosban, a történelmére és hagyományaira büszke ugocsai településen. Salánk dolgos, főleg mezőgazdaságból élő lakosai az évszázadok során tanúi voltak történelmünk legdicsőbb napjainak, ugyanakkor sok megpróbáltatáson is át kellett esniük. A település a Rákóczi-szabadságharc egyik fő bázisa, az utolsó kuruc országgyűlés színtere volt. De kivették a részüket a salánkiak az 1848‒1849-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború küzdelmeiből, s szenvedtek a sztálini lágerekben. Számos rendszerváltást megértek, de magyarságukat és hitüket soha nem adták fel. A községben már sok emlékmű tanúskodik az említett történelmi sorsfordulókról. Emellett régóta terveztük egy tájház létrehozását, mely bemutatná a helyi lakosság hagyományos kultúráját és a salánki Rákóczi‒Mikes-kultuszt, erősítené a helyi lakosság identitástudatát, s idevonzaná a táj szépségére, a történelmi emlékekre, a néphagyományokra, a helyi ételekre-italokra fogékony, pihenni vágyó turistákat, vendégeket is. A KMKSZ és a KMTT jóvoltából, aktivistáink és általában véve is a helyi lakosok segítőkészségének köszönhetően a Salánki Tájház ma megnyithatja kapuit, amiért hálásan megköszönöm mindenkinek az ebben való szerepvállalását. A helyi építészeti sajátosságokat tükröző tornácos parasztház utolsó lakója Sütő Malvin néni volt, az ő bútorai, használati eszközei képezték a tájház berendezésének az alapját. Célunk a XX. század 60‒80-as éveinek a reprezentálása volt. Ezt a szovjet- vagy kolhoz érának is nevezett utóparaszti időszakot tükrözi az autentikusan berendezett elsőház (szoba) és a konyha. A hátsó szoba a Rákóczi-mondáknak és -emlékeknek nyújt teret, emellett itt nyílik lehetőség a foglalkozásokra, kisebb időszaki tárlatokra is. A tájház egyik fő sajátosságát a híres salánki bodnármesterséget bemutató működőképes hordókészítő műhely alkotja. Terveink szerint az egész tájház élő lesz, amit a helyi lakosok saját otthonuknak tudhatnak, az idelátogató vendégek vagy akár a helyi iskolások, illetve a Jurtatábor lakói bármikor időutazást tehetnek Salánk múltjába és hagyományos népi világába. Remélem, hogy a Salánki Tájház jól működő kulturális központ lesz, amely szervesen beilleszkedik majd a környék turistaútvonalaiba” – zárta szavait a felszólaló, aki egyúttal dr. Kész Barnabásnak, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárának, történésznek, néprajzkutatónak, a tájház egyik megálmodójának az üdvözletét is tolmácsolta.
Józan Lajos nyugalmazott huszti lelkipásztor, Salánk szülötte (aki nyugdíjba vonulása után hazaköltözött) helytörténeti kutatásai alapján bemutatta a most tájházzá lett egykori lakóház lakosainak életét. A megnyitóünnepség záróakkordjaként pedig Kalanics Éva, dr. Kész Margit, Csizmadia Alexandra, Barta József és Mester András átvágta a tájház megnyitását jelképező szalagot. S reméljük, hogy a Felső-Tisza-vidékre jellemző kőalapzatú, vályogfalú, faragott körtornáccal övezett, tapasztott deszkafödémű, kontyolt tető formájú, szarufás tetőszerkezetű, cserépzsindely borítású módos parasztházból lett tájház valóban idegenforgalmi látványosságként, történelmünk és népi hagyományvilágunk őreként s átadójaként fog működni, betöltve küldetését.
(Lajos Mihály/Kárpátalja hetilap)
[type] => post
[excerpt] => Október 28-án még az ég is rámosolygott a gazdag történelmi múlttal, hagyományvilággal rendelkező ugocsai község, Salánk főutcáján ékeskedő tájház megnyitójára érkezett vendégekre, valamint az egybegyűlt helyi lakosokra.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1698656940
[modified] => 1698625661
)
[title] => Tájházavató Salánkon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=167041&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167041
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 167042
[image] => Array
(
[id] => 167042
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/396255508-6949306205112879-5791100153253877326-n.jpg
[original_lng] => 158181
[original_w] => 1280
[original_h] => 854
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/396255508-6949306205112879-5791100153253877326-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/396255508-6949306205112879-5791100153253877326-n-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/396255508-6949306205112879-5791100153253877326-n-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/396255508-6949306205112879-5791100153253877326-n-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/396255508-6949306205112879-5791100153253877326-n.jpg
[width] => 1280
[height] => 854
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/396255508-6949306205112879-5791100153253877326-n.jpg
[width] => 1280
[height] => 854
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/396255508-6949306205112879-5791100153253877326-n.jpg
[width] => 1280
[height] => 854
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1698670083:2
[_thumbnail_id] => 167042
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 992
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3f621c216049308e96c7b8f5a0512419] =>
[_oembed_time_3f621c216049308e96c7b8f5a0512419] => 1698649748
[_oembed_7f6dc6c653184719e36fe1dfdf80b4df] =>
[_oembed_time_7f6dc6c653184719e36fe1dfdf80b4df] => 1698649748
[_oembed_49b096f7daf224b5b3665c49a883ed9a] =>
[_oembed_time_49b096f7daf224b5b3665c49a883ed9a] => 1698653380
[_oembed_7b9ac2076472c71efb686179294894e5] =>
[_oembed_time_7b9ac2076472c71efb686179294894e5] => 1698738677
[_oembed_ae0e35e9831850d8af84f2db8264c279] =>
[_oembed_time_ae0e35e9831850d8af84f2db8264c279] => 1701961543
[_oembed_44c1b900d331fda8dd3606ae356b7b6a] =>
[_oembed_time_44c1b900d331fda8dd3606ae356b7b6a] => 1703197183
[_oembed_8f533524b31c193ed32f9611f211fb7a] =>
[_oembed_time_8f533524b31c193ed32f9611f211fb7a] => 1711710924
[_oembed_98bef79d0df60cc0eaced35434158b2c] =>
[_oembed_time_98bef79d0df60cc0eaced35434158b2c] => 1712222001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 31
[3] => 271
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kárpátalja
[3] => Kultúra
)
[tags] => Array
(
[0] => 18708
[1] => 37175
[2] => 678425
)
[tags_name] => Array
(
[0] => avató
[1] => Salánk
[2] => tájház
)
)
[3] => Array
(
[id] => 166973
[content] =>
Folytatódik a KMKSZ és Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács a Nyíregyházi Fejlesztési Ügynökséggel közösen megvalósuló élő tájház programja Kárpátalján. Az Európai Unió támogatásával a határon átnyúló közös turisztikai projekt keretében Salánkon adták át azt a tájházat, amely legfőképp a bodnár mesterek munkáját mutatja be. A tájház Salánk egyik leg régebbi portáján került kialakításra. Nagyon bonyolult és nehéz időszakot élünk. A túlélés a legfontosabb cél sok közösség, így a kárpátaljai magyarok számara is. Ezt mi a történelmi múltba nyúló gyökereinken keresztül tudjuk megvalósítani – fogalmazott Barta József, a KMKSZ alelnöke. A projekt zárásaként a közeljövőben a nagymuzsalyi, a borászati és gyümölcs feldolgozási hagyományokat bemutató tájház átadására kerül sor.
A tv21 stábja a KMKSZ megbízásából Salánkra vitt tartós élelmiszerekből összeállított csomagot a Kulikovszki családnak, akiknek a lányai izomsorvadás miatt gyerekkoruk óta tolószékbe kényszerültek. Ágnes lányuk rehabilitációjára pedig megyeszerte gyűjtést szerveztek, amit a KMKSZ is támogatott. Nehéz helyzetük ellenére mégis úgy döntöttek, hogy menekülteket fogadnak be.
A Zsitomirból érkezett Taraszjuk család talált náluk ideiglenes otthonra, akik 2 autista lányukkal, Veronikával és Szófiával már március 7.-e óta vannak Salánkon.
A Salánki Görögkatolikus Egyházközség a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének legnagyobb magyar ajkú közössége. Kézműves foglalkozásaikkal igyekeznek megszólítani minden környékbelit. A helyi közösségi házban már hagyomány, hogy minden hétfőn összeül az asszony közösség idősebb tagjai a fiatalokkal és együtt készítik a salánki csigatésztát.
Ugocsa egyik legnagyobb magyar községében, Salánkon, a Rákóczi-emlékparkban álló 1944-es emlékműnél is fejet hajtottak a leszármazottak a Szovjetunió egyik legsúlyosabb háborús bűncselekménye, a málenkij robot helyi áldozatai előtt november utolsó, s egyben advent első vasárnapján.
A Himnusz eléneklését követően Kalanics Éva, a KMKSZ Salánki Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd kifejtette, az áldozatok feleségei, sőt jórészt már a gyermekeik sincsenek közöttünk, nekünk, a leszármazottaknak kell megemlékeznünk róluk.
Dr. Kész Barnabás, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, történész, néprajzkutató kitért rá, hogy a szovjet megszálló hatóságok nemcsak a katonaköteles korú magyar férfiakat, hanem a katonaköteles korú kárpátaljai német férfiakat, illetve a munkaképes korú német nőket is elhurcolták. Emlékeztetett arra, hogy a háború utáni kisebb helyreállítási munkálatok, a málenkij robot, vagyis a kis munka elvégzésének ürügyével kezdték meg a magyar férfiak összegyűjtését. Ez viszont egy sunyi, ravasz, alattomos eljárás volt. Felmenőink törvénytisztelő emberekként jelentkeztek a gyűjtőpontokon, onnan azonban már fegyveres őrök hajtották őket gyalogmenetekben a szolyvai gyűjtőtáborba, aztán – át a Kárpátokon – a Sztarij és Novij Szamborban kialakított lágerekbe, majd a GUPVI-táborokba (hadifoglyok és internáltak táboraiba), Kelet-Ukrajnába, Észak-Oroszországba, Szibériába. Sokan már Szolyván elhunytak a hideg, a kegyetlen bánásmód, az alultápláltság, a hastífuszjárvány miatt. A GUPVI-táborokban pedig a fagy, a gyenge tápértékű koszt, a megerőltető munka végzett sokukkal, sőt arra is volt példa, hogy oltás címén méreginjekciót kaptak, vagy apró üvegcserepeket tettek az ételükbe, s emiatt hunytak el. Salánkról 301 embert deportáltak, akik közül 59-en sohasem tértek haza, az viszont még mindig nem tisztázott, hogy egész Kárpátaljáról hány embert hurcoltak el. A becslések szerint 30-40 ezer főt deportáltak. De nem is a számok a fontosak, hanem az elhurcoltak kitartása, hite. Bár egyszerű emberek voltak, parasztok, munkások, értelmiségiek, mégis hősök voltak, mert hűek maradtak hitükhöz, nemzetükhöz, s egyetlen „bűnük” a magyarságuk volt… Ezt követően a felszólaló arra emlékeztette a megjelenteket, hogy bár már egy bő negyedszázad telt el azóta, hogy nyíltan beszélhetünk a deportálásokról, Ukrajna a Szovjetunió jogutódjaként máig sem kért bocsánatot ezért a háborús bűncselekményért, és kárpótlást sem fizetett az áldozatok leszármazottainak. Egyedül a magyar kormány nyújtott kárpótlást az utóbbiaknak. Végül pedig kitért rá, miszerint ma sem rózsás nemzetrészünk helyzete, megsértették oktatási és anyanyelv-használati jogainkat, melyek védelmében küzdenünk kell, küzdelmünkhöz pedig erőt meríthetünk az elhurcoltak kitartásából.
Balogh Attila salánki református lelkész A teremtés könyvéből vett bibliai ige alapján szólt az egybegyűltekhez, mely igében Isten ígéretet tett a kísértő által bűnbe vitt első emberpárnak arra, hogy eljön az a személy, aki majd a kígyó, az ős gonosz fejére tapos. Mert bár az ember vétkezett, hallgatott a kísértőre, Isten, aki megteremtette az embert, nem akarta őt az Istentől való elszakítottság állapotában hagyni. Jézus pedig valóban a kígyó fejére taposott, és megmentette a lelkünket, még ha ez földi élete végébe is került. S mit üzen ez az ige itt és most nekünk, megemlékező magyaroknak? Azt, hogy 77 évvel ezelőtt belénk is mart a gonosz, aki, mint Isten mondja, emberölő volt a kezdetektől fogva, ám Isten eltaposta a deportálásokért felelős gonosz rendszert, s nekünk ma is okunk van a reménységre, mert ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?… Végezetül pedig áldott adventet, karácsonyvárást kívánt a megjelenteknek.
A megemlékezés keretében salánki fiatalok mutatták be az egykori történelmi eseményhez illő költeményekből és lágerversekből összeállított műsorukat.
A rendezvény végén sor került az emlékmű megkoszorúzására, majd a Szózat eléneklése zárta a megemlékezést.
(Lajos Mihály/Kárpátalja hetilap)
[type] => post
[excerpt] => Ugocsa egyik legnagyobb magyar községében, Salánkon, a Rákóczi-emlékparkban álló 1944-es emlékműnél is fejet hajtottak a leszármazottak a Szovjetunió egyik legsúlyosabb háborús bűncselekménye, a málenkij robot helyi áldozatai előtt november u...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1638181500
[modified] => 1638139795
)
[title] => Főhajtás az 1944-es emlékműnél Salánkon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=80878&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80878
[uk] => 81067
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 80879
[image] => Array
(
[id] => 80879
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/img-20301-scaled.jpg
[original_lng] => 848299
[original_w] => 2560
[original_h] => 1334
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/img-20301-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/img-20301-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/img-20301-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/img-20301-1024x534.jpg
[width] => 1024
[height] => 534
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/img-20301-1536x800.jpg
[width] => 1536
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/img-20301-2048x1067.jpg
[width] => 2048
[height] => 1067
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/img-20301-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1334
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1638203311:3
[_thumbnail_id] => 80879
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2200
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ceff8584931bb00d335b20905a39dea1] =>
[_oembed_time_ceff8584931bb00d335b20905a39dea1] => 1638174666
[_oembed_e3500b482e14f1b61e812a8c9147da1f] =>
[_oembed_time_e3500b482e14f1b61e812a8c9147da1f] => 1638174667
[_oembed_306b1092b84ab623e32dfb7915840d39] =>
[_oembed_time_306b1092b84ab623e32dfb7915840d39] => 1638203512
[_oembed_ac152fa1c0c9b9f1c0e4f83b706cad2e] =>
[_oembed_time_ac152fa1c0c9b9f1c0e4f83b706cad2e] => 1638822700
[_oembed_506b73608ed3767de18e4a34f45a811e] =>
[_oembed_time_506b73608ed3767de18e4a34f45a811e] => 1642664422
[_oembed_5171c6b319bdde6d87aa87b64686f709] =>
[_oembed_time_5171c6b319bdde6d87aa87b64686f709] => 1643531754
[_oembed_9ad108561c8bcfb4dfa492ee95cfa69b] =>
[_oembed_time_9ad108561c8bcfb4dfa492ee95cfa69b] => 1643531754
[_oembed_52c52eadd80406d1c7f8ab51417ea65a] =>
[_oembed_time_52c52eadd80406d1c7f8ab51417ea65a] => 1643531754
[_oembed_a0cc2479ca3fd26086ce4e5cdf69a55d] =>
[_oembed_time_a0cc2479ca3fd26086ce4e5cdf69a55d] => 1644096504
[_oembed_5f11d11abf7792ed5815a89637feea1d] =>
[_oembed_time_5f11d11abf7792ed5815a89637feea1d] => 1646469708
[_oembed_5a66a088f5a9956db224fdd42b099081] =>
[_oembed_time_5a66a088f5a9956db224fdd42b099081] => 1646469708
[_oembed_3211def2664660cb488ced2e39727496] =>
[_oembed_time_3211def2664660cb488ced2e39727496] => 1646600656
[_oembed_c10ae283c33f2430ec14b899b9f38f96] =>
[_oembed_time_c10ae283c33f2430ec14b899b9f38f96] => 1646834180
[_oembed_582ed01d2b880a37a4189337d4b6e476] =>
[_oembed_time_582ed01d2b880a37a4189337d4b6e476] => 1647282012
[_oembed_1016f3f9f33dd0328ecb5127069540fc] =>
[_oembed_time_1016f3f9f33dd0328ecb5127069540fc] => 1648158041
[_oembed_6fa04a44db44fdeaa6a2f4540f5cc854] =>
[_oembed_time_6fa04a44db44fdeaa6a2f4540f5cc854] => 1648158041
[_oembed_78be87484e2a6594581f32ed938f8849] =>
[_oembed_time_78be87484e2a6594581f32ed938f8849] => 1648816624
[_oembed_50940e18156798fbda1caaeccd534cea] =>
[_oembed_time_50940e18156798fbda1caaeccd534cea] => 1648816625
[_oembed_f975da09c716161a7bb2af0e963b51e6] =>
[_oembed_time_f975da09c716161a7bb2af0e963b51e6] => 1649498638
[_oembed_b82f218ae45f04a59dfa4a04153ae460] =>
[_oembed_time_b82f218ae45f04a59dfa4a04153ae460] => 1650048649
[_oembed_9360218ef64e260175b42dc515e5925c] =>
[_oembed_time_9360218ef64e260175b42dc515e5925c] => 1653656322
[_oembed_69b23315c4730a33d989637f61d581ea] =>
[_oembed_time_69b23315c4730a33d989637f61d581ea] => 1655456892
[_oembed_56d08666f05ed8da96e19b52b602b9fe] =>
[_oembed_time_56d08666f05ed8da96e19b52b602b9fe] => 1655809288
[_oembed_a81fbb632c964f0f08bbf656a43224f8] =>
[_oembed_time_a81fbb632c964f0f08bbf656a43224f8] => 1658729070
[_oembed_c974c90cb04b9ee04b4641190aeb2c09] =>
[_oembed_time_c974c90cb04b9ee04b4641190aeb2c09] => 1658729070
[_oembed_2419554f6eb3cd6ee48ed19dd09581e8] =>
[_oembed_time_2419554f6eb3cd6ee48ed19dd09581e8] => 1662458988
[_oembed_9c6d26a969993d8cd71706a0ea71fd0b] =>
[_oembed_time_9c6d26a969993d8cd71706a0ea71fd0b] => 1664774574
[_oembed_739ab245ad80a468b5e51e0f622ebb40] =>
[_oembed_time_739ab245ad80a468b5e51e0f622ebb40] => 1666083129
[_oembed_cbda1c7e89169587571e0b9e7cbfe5b9] =>
[_oembed_time_cbda1c7e89169587571e0b9e7cbfe5b9] => 1666083130
[_oembed_b834f027bd2d4e73534ceee91e8f3ab5] =>
[_oembed_time_b834f027bd2d4e73534ceee91e8f3ab5] => 1666083130
[_oembed_0de40cca37a39591e90c0fabb5f3dff1] =>
[_oembed_time_0de40cca37a39591e90c0fabb5f3dff1] => 1666083130
[_oembed_77ec4374050ada2198b3543a3307c38d] =>
[_oembed_time_77ec4374050ada2198b3543a3307c38d] => 1666083130
[_oembed_5fae9eb2bdcd7a17c8918fe29bee85cb] =>
[_oembed_time_5fae9eb2bdcd7a17c8918fe29bee85cb] => 1666083131
[_oembed_c044737e7b3eab9dca9e12d135adeee9] =>
[_oembed_time_c044737e7b3eab9dca9e12d135adeee9] => 1666941936
[_oembed_85706fef71e7e93fb944103ef62e8869] =>
[_oembed_time_85706fef71e7e93fb944103ef62e8869] => 1667403875
[_oembed_4bf13538f888cab6dd1ef34b8d440f3f] =>
[_oembed_time_4bf13538f888cab6dd1ef34b8d440f3f] => 1669406557
[_oembed_6998005043ecdf78953dad5d6c987a2c] =>
[_oembed_time_6998005043ecdf78953dad5d6c987a2c] => 1669406557
[_oembed_d808c58f0789b3b1df5cde7ddcbeff72] =>
[_oembed_time_d808c58f0789b3b1df5cde7ddcbeff72] => 1669406557
[_oembed_cfa51dab3b8b0900b49391f105c392b5] =>
[_oembed_time_cfa51dab3b8b0900b49391f105c392b5] => 1670059679
[_oembed_ae108fdc9eb347333b18bc657b8ae1f8] =>
[_oembed_time_ae108fdc9eb347333b18bc657b8ae1f8] => 1671003911
[_oembed_07d148c56ce968ceadc87f136752631b] =>
[_oembed_time_07d148c56ce968ceadc87f136752631b] => 1674042346
[_oembed_d621e36c59169ec5beaea5b6f927d416] =>
[_oembed_time_d621e36c59169ec5beaea5b6f927d416] => 1674042347
[_oembed_5bc411176f0246180fb39b4c8bf2fae0] =>
[_oembed_time_5bc411176f0246180fb39b4c8bf2fae0] => 1674042347
[_oembed_14ec5a32a4d28e8451b01fdf1732fd32] =>
[_oembed_time_14ec5a32a4d28e8451b01fdf1732fd32] => 1678176356
[_oembed_c14af142f60da7e7720e4a18e23b0f19] =>
[_oembed_time_c14af142f60da7e7720e4a18e23b0f19] => 1678176357
[_oembed_be1118c40c4c741c4fef4209ea92d4fd] =>
[_oembed_time_be1118c40c4c741c4fef4209ea92d4fd] => 1678176357
[_oembed_072ac4a93ab94093a5d754dc98ba5cd5] =>
[_oembed_time_072ac4a93ab94093a5d754dc98ba5cd5] => 1678176357
[_oembed_a2e4b0ca4c5863026a911cb674d95f1a] =>
[_oembed_time_a2e4b0ca4c5863026a911cb674d95f1a] => 1679472879
[_oembed_b891921c7b9ebb91fabdd6b4662a6669] =>
[_oembed_time_b891921c7b9ebb91fabdd6b4662a6669] => 1679472880
[_oembed_618843e766cb75ba36401d7fee1e1339] =>
[_oembed_time_618843e766cb75ba36401d7fee1e1339] => 1680780670
[_oembed_72ef3c3cf95ed36688a7ac9f2b5832c9] =>
[_oembed_time_72ef3c3cf95ed36688a7ac9f2b5832c9] => 1685273704
[_oembed_9cdf58145dd2ce4e2113bbb1b86954f9] =>
[_oembed_time_9cdf58145dd2ce4e2113bbb1b86954f9] => 1685273704
[_oembed_c10d140d3214b122f7e60904501b797f] =>
[_oembed_time_c10d140d3214b122f7e60904501b797f] => 1690632689
[_oembed_a5732c082b60b674067b96eb7cfbc3ba] =>
[_oembed_time_a5732c082b60b674067b96eb7cfbc3ba] => 1691219679
[_oembed_7d419478ef8cf8b1beccd247e13122ba] =>
[_oembed_time_7d419478ef8cf8b1beccd247e13122ba] => 1691765200
[_oembed_9647c3f02e51db4ddcabc35c7b5517aa] =>
[_oembed_time_9647c3f02e51db4ddcabc35c7b5517aa] => 1695659686
[_oembed_8f250ae902648232739e2b54f18e5be9] =>
[_oembed_time_8f250ae902648232739e2b54f18e5be9] => 1695659686
[_oembed_8bc33b7524653cb1fc3a0886387ae40f] =>
[_oembed_time_8bc33b7524653cb1fc3a0886387ae40f] => 1695659687
[_oembed_39acc11c6fe0e0755b28a9b6ee235d45] =>
[_oembed_time_39acc11c6fe0e0755b28a9b6ee235d45] => 1695659687
[_oembed_7f6dc6c653184719e36fe1dfdf80b4df] =>
[_oembed_time_7f6dc6c653184719e36fe1dfdf80b4df] => 1696146460
[_oembed_e18ac754ae5120396bd99e8fda539ed5] =>
[_oembed_time_e18ac754ae5120396bd99e8fda539ed5] => 1699868575
[_oembed_7b9ac2076472c71efb686179294894e5] =>
[_oembed_time_7b9ac2076472c71efb686179294894e5] => 1700404691
[_oembed_301e8345abddafc8878e0284c46f9428] =>
[_oembed_time_301e8345abddafc8878e0284c46f9428] => 1701588575
[_oembed_6faecfaa59be7de9b8f518e6c3fbcf3d] =>
[_oembed_time_6faecfaa59be7de9b8f518e6c3fbcf3d] => 1701773865
[_oembed_6e9fa550741aac031262b33c53bb9c70] =>
[_oembed_time_6e9fa550741aac031262b33c53bb9c70] => 1702287851
[_oembed_90d52a5cf2ee4ddea8310ce17e2c79f5] =>
[_oembed_time_90d52a5cf2ee4ddea8310ce17e2c79f5] => 1710148758
[_oembed_5e32079abe56b4003dac35a709c7bed2] =>
[_oembed_time_5e32079abe56b4003dac35a709c7bed2] => 1710148758
[_oembed_8f533524b31c193ed32f9611f211fb7a] =>
[_oembed_time_8f533524b31c193ed32f9611f211fb7a] => 1711661683
[_oembed_98bef79d0df60cc0eaced35434158b2c] =>
[_oembed_time_98bef79d0df60cc0eaced35434158b2c] => 1712046189
[_oembed_90711470c11e4ecd2dffbd13bb752e59] =>
[_oembed_time_90711470c11e4ecd2dffbd13bb752e59] => 1712046190
[_oembed_11bd3c60a97773a57f7d2639b7829f2c] =>
[_oembed_time_11bd3c60a97773a57f7d2639b7829f2c] => 1712046190
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 31
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kárpátalja
)
[tags] => Array
(
[0] => 27028
[1] => 1469
[2] => 37175
)
[tags_name] => Array
(
[0] => málenkij robot
[1] => megemlékezés
[2] => Salánk
)
)
[7] => Array
(
[id] => 68121
[content] =>
A görög-katolikus templomban megtartott ünnepi vecsernyével kezdődött a Szent István napi ünnepség Salánkon. A magyarság államalapító királyát méltató ünnepséget immár harmadik alkalommal szervezte meg a görög-katolikus egyházközösség.
A helyi hívek adományaiból és a magyar kormány támogatásával megvalósult templomfelújítást ünnepelte a salánki görögkatolikus egyházközség.
Az épület teljes tatarozásához 2016-ban kezdtek hozzá. Habár a munkálatok 2020-ra befejeződtek, a járványhelyzet miatt most kerülhetett sor a templom felszentelésére. A szent liturgiát Luscsák Nílus, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke celebrálta. A kettős ünnep másik apropója 16 fiatal elsőáldozása volt.
Vidékünkön még sokan ragaszkodnak a hagyományos húsvéthoz, melynek elmaradhatatlan jellemzői a tojáshímzés, tojásfestés, valamint a húsvéthétfői locsolózás, amikoris a locsolózásért, a fiúk, férfiak hímes tojást kapnak a lányoktól, asszonyoktól. S a magyar nyelvterület különböző pontjainak, így az ugocsai Salánk községnek is megvannak a maguk jellegzetes tojásfestési, -hímzési tradíciói. A salánki Kész Réka, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának másodéves hallgatója az említett falu specifikus hagyományairól – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség támogatásával – hamarosan könyvet jelentet meg.
– Én még azok közé tartozom, akik belenevelődés útján sajátították el a tojáshímzést – indítja beszélgetésünket a fiatal kutatónő. – Nagymamám leültetett minket, unokáit a csempespór, majd később a rezsó köré, ahol a tojásokat festette, és megmutatta, illetve elmagyarázta, miként készül a viaszos hímes tojás. Meg is tanultuk ezt a mesterséget, s volt olyan év, amikor kétszáz tojást is meghímeztünk, majd mindet el is ajándékoztuk a locsolódóknak. 2013-ban aztán megkértem, hogy rajzolja le az általa ismert mintákat. Meg is tette, és lejegyezte azok történetét is: kitől, mikor tanulta el a különböző díszítményeket. Ekkor még a kíváncsiság vezérelt, később kezdtem el kutatás szintjén foglalkozni a témával.
Kész Réka hímesei – A Debreceni Egyetemen ez a kutatási témája?
– A disszertációtémámban a rendszerváltás családtörténeteivel foglalkozom. A szakdolgozataimban pedig a kárpátaljai nők külföldi munkavállalási stratégiáit kutattam. Emellett viszont néprajzosként, salánki lakosként és tojáshímzőként kötelességemnek éreztem, hogy szabadidőmben a salánki viaszos tojáshímzés hagyományát, díszítményeit is regisztráljam, elemezzem. Az elmúlt években tizenegy tojásfestő asszonnyal tartottam a kapcsolatot, akik szüleiktől, nagyszüleiktől vagy közösségük más tagjaitól sajátították el ezt a mesterséget. A nevüket is felsorolnám: Kész Ida, Jana Ida, Ádám Ida, Ádám Erzsébet, Zán Eleonóra, Zán Gál Adél, Bisi Róza, Czébely Erzsébet, Bartha Etel, Sipos Margit és Farkas Erzsébet. Ezúttal is köszönöm nekik a segítséget, melynek révén eddig közel 190 mintát, mintavariánst gyűjtöttem fel. Ennél sokkal több van, ezért tovább folytatom a dokumentálást. Persze, vannak még tojáshímzők, akiket eddig nem sikerült megszólítanom, de a jövőben mindenképpen igyekszem felgyűjteni az ő tudásukat is. De addig is nagy lépést jelent, hogy idén tavasszal sikerül megjelentetni az eddigi kutatásaimat összefoglaló, „Ha betérek, tojást kérek.” Viaszos hímesek Salánkon című könyvemet.
Jana Ida tojáshímzés közben – Milyen jellegzetességei vannak a salánki tojáshímzésnek?
– A viaszos hímesek kétféle módon készülnek: hagymahéjas, illetve arany- vagy bronzporos technikával. Mindkét módszer alapja, hogy előbb egy kicce nevű eszközt meleg viaszba mártogatnak, és ezzel felrajzolják a mintát a tojásra. Ezután a hagymahéjas hímesek esetében a viasszal megrajzolt tojást előre beáztatott hagymahéj levében melegítik tovább, ami barnás-pirosas színre festi a tojás felületét. Közben – a melegítés hatására leolvadó viasz nyomán – világosabb árnyalatban megmarad a minta. A másik díszítési mód, amikor a tojásra viasszal megrajzolt mintát arany- vagy bronzporral (ritkábban ezüsttel) dörzsölik be. A díszítmények jellegzetessége, hogy a tojásokon ötvöződnek az archaikus, a gótikus és reneszánsz, valamint más, újabb elemek. Az archaikus jellegű díszítések közé tartoznak például a kacskaringós, a kakastaréjos, a seprűs, a gereblyés, a létrás díszítmények. A virágdíszítmények között népszerű például a bazsarózsás, tulipános, margarétás, ibolyás. A levelesek között tölgyfaleveles, nadályos, lóhereleveles minták fordulnak elő leggyakrabban. Termést ábrázoló díszítménnyel is találkozunk, például a szőlőfürtös, kalászos, cseresznyés, melyek a település földrajzi-gazdasági adottságait tükrözik. Olykor feliratok is megjelennek a hímesen. Ilyen például a Krisztus feltámadt!, Áldott húsvétot!, de személyneveket is felrajzolnak. Ugyancsak jellegzetességnek számít, hogy nem túl sűrű a mintafelosztás, leginkább nyolc, négy vagy két részre van felosztva a tojás felszíne, és ezeken a részeken belül vannak felrajzolva a díszítések. Mindemellett előfordulnak osztatlan felületen elhelyezett díszítmények is. Valószínűleg a sűrűbb mintafelosztás volt az archaikusabb, amely a mintaalakulás révén folyamatosan ritkábbá vált.
Minden tojáshímzőnek megvan a saját mintakincse. Ennek alapját a családon belül vagy a közösség tagjaitól tanulták el. Nagymamám esetében tapasztaltam, hogy számára kötődéssel bírtak azok a minták, amelyeket szeretteitől tanult el: dédnagymamájától, nagynénjétől, barátnőjétől. A megtanult mintákat minden tojáshímző a saját egyéniségének, ízlésének megfelelően tovább alakítja. Ezek az apró változások viszont illeszkednek a helyileg kialakult mintakincs egészébe, annak sajátosságaihoz.
Megjegyezném, hogy a Salánkon ismert viaszos tojáshímzési technika, illetve minták a beregi-tiszaháti mintákkal mutattak párhuzamot. Salánkon a tojáshímzést hagyományosan nagypénteken végezték, mert a néphagyományban e nap dologtiltónak számított. Jelenleg viszont leginkább akkor hímeznek a tojáshímzők, mikor idejük engedi. Húsvétvasárnap a katolikusok a szentelmények közt a kosarukba teszik a hímes tojásokat, amelyeket a pap megszentel. Húsvéthétfőn aztán a locsolódók is hímes tojást kapnak. Salánkon a 2000-es évek elején még élt az a szokás, hogy a keresztszülők a keresztgyermekeiknek – kilenc–tízéves korukig – nemüktől függetlenül páros hímest ajándékoztak.
– Végezetül érdekelne, kinek szánja a salánki hímesekről készülő kiadványát?
– Mivel a tojáshímzés szokása Salánkon is visszaszorulóban van, fontos, hogy dokumentáljuk és megőrizzük ezt a néphagyományt. Bár ismeretterjesztő jelleggel már jelentek meg cikkek a salánki hímesről, szakmai fórumokon is találkozunk említésével, ám részletes, szakmai kritériumoknak megfelelő adatgyűjtés és elemzés máig nem történt meg. Másrészt a nagyközönségnek (elsősorban a kárpátaljaiaknak, salánkiaknak) is szánom. Ezért törekedtem arra, hogy olvasmányos, látványos legyen. A kötet terjedelemben nem nagy, de bízom benne, hogy illusztrációival és elemző leírásaival annál hasznosabb. Ezzel a könyvvel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy érdemes nyitott szemmel járni Kárpátalján, mert kincsekkel vagyunk körülvéve. Ilyen a salánki viaszos hímes tojás is, mely a salánki boroshordóhoz, a beregi szőtteshez hasonlóan bekerült a Kárpátaljai Magyar Értéktárba.
(Lajos Mihály/Kárpátalja hetilap)
[type] => post
[excerpt] => Vidékünkön még sokan ragaszkodnak a hagyományos húsvéthoz, melynek elmaradhatatlan jellemzői a tojáshímzés, tojásfestés, valamint a húsvéthétfői locsolózás, amikoris a locsolózásért, a fiúk, férfiak hímes tojást kapnak a lányoktól, asszonyoktól. S...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1617482520
[modified] => 1617479528
)
[title] => Könyv készül a salánki viaszos hímesről
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=51412&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51412
[uk] => 51604
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 51421
[image] => Array
(
[id] => 51421
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kesz-reka.jpg
[original_lng] => 525580
[original_w] => 1871
[original_h] => 1252
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kesz-reka-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kesz-reka-300x201.jpg
[width] => 300
[height] => 201
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kesz-reka-768x514.jpg
[width] => 768
[height] => 514
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kesz-reka-1024x685.jpg
[width] => 1024
[height] => 685
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kesz-reka-1536x1028.jpg
[width] => 1536
[height] => 1028
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kesz-reka.jpg
[width] => 1871
[height] => 1252
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kesz-reka.jpg
[width] => 1871
[height] => 1252
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1617619509:3
[views_count] => 6954
[_wp_old_date] => 2021-04-03
[_edit_last] => 12
[translation_required_done] => 1
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1b71abe670a2782a768eea3bcee65c99] =>
[_oembed_time_1b71abe670a2782a768eea3bcee65c99] => 1617398912
[_oembed_400e66216e7451ae1ad31a323121a72d] =>
[_oembed_time_400e66216e7451ae1ad31a323121a72d] => 1617398912
[_thumbnail_id] => 51421
[_oembed_2687383ec435846570c58e8e0c963647] =>
[_oembed_time_2687383ec435846570c58e8e0c963647] => 1618058039
[_oembed_6bb6480c4f532f508bd637e011bcad25] =>
[_oembed_time_6bb6480c4f532f508bd637e011bcad25] => 1618095016
[_oembed_fb266d7c0f111384b38e2cb0ca45af1f] =>
[_oembed_time_fb266d7c0f111384b38e2cb0ca45af1f] => 1618095016
[_oembed_bb692fd0b5b92a125a8e5bff0646389a] =>
[_oembed_time_bb692fd0b5b92a125a8e5bff0646389a] => 1618097133
[_oembed_d6e2afbb3b4e917aff6cc8e9503bad17] =>
[_oembed_time_d6e2afbb3b4e917aff6cc8e9503bad17] => 1620145065
[_oembed_e560e18032eb5b3708d65715b104e774] =>
[_oembed_time_e560e18032eb5b3708d65715b104e774] => 1620266833
[_oembed_d28caca0df6581f00479cf36502adfed] =>
[_oembed_time_d28caca0df6581f00479cf36502adfed] => 1620266834
[_oembed_38fc8670fa76e630325ed68f6717481b] =>
[_oembed_time_38fc8670fa76e630325ed68f6717481b] => 1620266835
[_oembed_96dbffdc29a9b8625422cd4301fd35a4] =>
[_oembed_time_96dbffdc29a9b8625422cd4301fd35a4] => 1620403388
[_oembed_ab271279f5b4a9e1410b98ac4a7bc4de] =>
[_oembed_time_ab271279f5b4a9e1410b98ac4a7bc4de] => 1621143226
[_oembed_064c14f03b642080b383b0b61a4bfb86] =>
[_oembed_time_064c14f03b642080b383b0b61a4bfb86] => 1621783761
[_oembed_5a61c1cc6d964b055c7acdedb309a7ec] =>
[_oembed_time_5a61c1cc6d964b055c7acdedb309a7ec] => 1622421143
[_oembed_6ed8478a42001e536673dddbaa220c20] =>
[_oembed_time_6ed8478a42001e536673dddbaa220c20] => 1622421143
[_oembed_7a9d31b390c9e507e7bd195f6f6d0035] =>
[_oembed_time_7a9d31b390c9e507e7bd195f6f6d0035] => 1622918745
[_oembed_ef258ebac3a2b95c2767d1fe722ca257] =>
[_oembed_time_ef258ebac3a2b95c2767d1fe722ca257] => 1622989070
[_oembed_e72a9f990190dc0b81d52afb3ae71b74] =>
[_oembed_time_e72a9f990190dc0b81d52afb3ae71b74] => 1624053671
[_oembed_80452d4436584816bdce82a223a72a5f] =>
[_oembed_time_80452d4436584816bdce82a223a72a5f] => 1626598942
[_oembed_c2fb421b76d7793ee7df11b1c68b465d] =>
[_oembed_time_c2fb421b76d7793ee7df11b1c68b465d] => 1626855947
[_oembed_71d4cf267e11304b1b8d370ce5574199] =>
[_oembed_time_71d4cf267e11304b1b8d370ce5574199] => 1627317285
[_oembed_6a41987bd727ce11b378924d9bab1402] =>
[_oembed_time_6a41987bd727ce11b378924d9bab1402] => 1627317285
[_oembed_50940e18156798fbda1caaeccd534cea] =>
[_oembed_time_50940e18156798fbda1caaeccd534cea] => 1628344629
[_oembed_78be87484e2a6594581f32ed938f8849] =>
[_oembed_time_78be87484e2a6594581f32ed938f8849] => 1630106038
[_oembed_593133f979668ea6d77c4d6b466e499e] =>
[_oembed_time_593133f979668ea6d77c4d6b466e499e] => 1633116879
[_oembed_25161ae330c1b824979fbc5ac7f91eb4] =>
[_oembed_time_25161ae330c1b824979fbc5ac7f91eb4] => 1635092847
[_oembed_418b6f04fa5d024d46b92c54331eba90] =>
[_oembed_time_418b6f04fa5d024d46b92c54331eba90] => 1636079467
[_oembed_3d99fbf06c84d0df62c6001da7f89d71] =>
[_oembed_time_3d99fbf06c84d0df62c6001da7f89d71] => 1637195940
[_oembed_ac152fa1c0c9b9f1c0e4f83b706cad2e] =>
[_oembed_time_ac152fa1c0c9b9f1c0e4f83b706cad2e] => 1638529831
[_oembed_9ef57eaa59e8ddaaf68d940e150f680c] =>
[_oembed_time_9ef57eaa59e8ddaaf68d940e150f680c] => 1640034915
[_oembed_f2d95c669aa6a487465f7a9759c9028c] =>
[_oembed_time_f2d95c669aa6a487465f7a9759c9028c] => 1643179326
[_oembed_c1906f5dab82ef70a6d7a712ac809e06] =>
[_oembed_time_c1906f5dab82ef70a6d7a712ac809e06] => 1645805939
[_oembed_b92e4cd5d847ab724fea1e05ce5d4726] =>
[_oembed_time_b92e4cd5d847ab724fea1e05ce5d4726] => 1649663804
[_oembed_b82f218ae45f04a59dfa4a04153ae460] =>
[_oembed_time_b82f218ae45f04a59dfa4a04153ae460] => 1649925812
[_oembed_afe780fc1276c9407443b506db2e4db8] =>
[_oembed_time_afe780fc1276c9407443b506db2e4db8] => 1651005484
[_oembed_adebf3605526d9c622adb8eed1a5ba6d] =>
[_oembed_time_adebf3605526d9c622adb8eed1a5ba6d] => 1651005484
[_oembed_107c0265c188539fe87b20c2868c9988] =>
[_oembed_time_107c0265c188539fe87b20c2868c9988] => 1651568875
[_oembed_10ad61c49b96be18093b0c89809cfe40] =>
[_oembed_time_10ad61c49b96be18093b0c89809cfe40] => 1651568875
[_oembed_9fa43643a821b869655fc9e9ab98afd6] =>
[_oembed_time_9fa43643a821b869655fc9e9ab98afd6] => 1651568876
[_oembed_b1e4c581e3b9462feedc97d2f0afe7ca] =>
[_oembed_time_b1e4c581e3b9462feedc97d2f0afe7ca] => 1657875849
[_oembed_591d743a92870230eb87a18e27b6f126] =>
[_oembed_time_591d743a92870230eb87a18e27b6f126] => 1657875850
[_oembed_f9ff6a2ecdb84856ac6efe176b84e8f2] =>
[_oembed_time_f9ff6a2ecdb84856ac6efe176b84e8f2] => 1668425511
[_oembed_d37d57f5f63ff538d3b332fc3d2aa8f2] => WATCH: Revelers fill the Sambadrome in Rio de Janeiro as they rehearse for the Rio de Janeiro carnival pic.twitter.com/gtXNsaSNV9
— Reuters (@Reuters) February 13, 2023
[_oembed_time_d37d57f5f63ff538d3b332fc3d2aa8f2] => 1678455755
[_oembed_7ca1d53d9905fc3ba71f0f221ae33205] =>
[_oembed_time_7ca1d53d9905fc3ba71f0f221ae33205] => 1680721551
[_oembed_df191920a643831cb4ef7b765b1e0918] =>
[_oembed_time_df191920a643831cb4ef7b765b1e0918] => 1680721551
[_oembed_259218105cf23ded8f4144fa12a20cbd] =>
[_oembed_time_259218105cf23ded8f4144fa12a20cbd] => 1681381588
[_oembed_6fd1ccd383acf57e8e7268028f7c675f] =>
[_oembed_time_6fd1ccd383acf57e8e7268028f7c675f] => 1681381588
[_oembed_5b44e714285295056f2d8f825ebfa551] =>
[_oembed_time_5b44e714285295056f2d8f825ebfa551] => 1681391866
[_oembed_d1483553ff8ffeefcaf0d40c5ef629d7] =>
[_oembed_time_d1483553ff8ffeefcaf0d40c5ef629d7] => 1682080188
[_oembed_ce63074cbee6dc15677005f9136c2dab] =>
[_oembed_time_ce63074cbee6dc15677005f9136c2dab] => 1685899139
[_oembed_cedc7e586157dd53a7dfc73188d29cf2] =>
[_oembed_time_cedc7e586157dd53a7dfc73188d29cf2] => 1691424180
[_oembed_03f4bfe6d2d51fed036fc5770aa589d0] =>
[_oembed_time_03f4bfe6d2d51fed036fc5770aa589d0] => 1694466329
[_oembed_7b9ac2076472c71efb686179294894e5] =>
[_oembed_time_7b9ac2076472c71efb686179294894e5] => 1699648380
[_oembed_3c53f2dd98e84c20393c9e530503aa02] =>
[_oembed_time_3c53f2dd98e84c20393c9e530503aa02] => 1700666656
[_oembed_11f4afee8fcdebf59085c75e376367c7] =>
[_oembed_time_11f4afee8fcdebf59085c75e376367c7] => 1700666656
[_oembed_6490d4db9fae81054779320028d18bb8] =>
[_oembed_time_6490d4db9fae81054779320028d18bb8] => 1706770144
[_oembed_8f533524b31c193ed32f9611f211fb7a] =>
[_oembed_time_8f533524b31c193ed32f9611f211fb7a] => 1711374546
[_oembed_bd5e77354177aa0af1c4562b501869fe] =>
[_oembed_time_bd5e77354177aa0af1c4562b501869fe] => 1711480901
[_oembed_9ea399cb4f020112f2b9b6cbe72e99f2] =>
[_oembed_time_9ea399cb4f020112f2b9b6cbe72e99f2] => 1711617958
[_oembed_7e210eeed4c87ea2078a020fe2fec74b] =>
[_oembed_time_7e210eeed4c87ea2078a020fe2fec74b] => 1712065571
[_oembed_98bef79d0df60cc0eaced35434158b2c] =>
[_oembed_time_98bef79d0df60cc0eaced35434158b2c] => 1712818516
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 49
[4] => 31
[5] => 11
[6] => 271
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Hírek
[4] => Kárpátalja
[5] => Kiemelt téma
[6] => Kultúra
)
[tags] => Array
(
[0] => 37104
[1] => 43724
[2] => 4429
[3] => 37175
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hagyományőrzés
[1] => hímestojás
[2] => húsvét
[3] => Salánk
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 37175
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 37175
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Salánk (1 Oldal)
