A Bálványosi Szabadegyetemet – két év kihagyás után – idén ismét megrendezték Erdélyben hagyományosan Tusnádfürdőn. A Bornemissza Anna-sátorban Magyar felsőoktatás a reformok erdejében címmel beszélgetésen részt vett többek között Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektora.
A csütörtök délelőtti panelen felszólaltak között ott volt Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint Misovicz Tibor, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány főtitkára. A beszélgetést Aáry-Tamás Lajos, a magyarországi oktatási jogok biztosa moderálta.
Dr. Orosz Ildikó a beszélgetés elején aláhúzta, hogy a II. RF KMF intézménye 25 évvel ezelőtt már eleve oktatásimodell-újítóként jött létre, hisz Ukrajnán belül nem az állam, hanem egy alapítvány tartotta és tartja fenn a főiskolát. „Fontos kiemelni azt is, hogy bár az ukrán államtól semmilyen anyagi támogatást nem kapunk, addig az állam törvényeinek száz százalékban meg kell felelnünk” – mondta az intézmény elnöke. Elmondása szerint a beregszászi főiskola egyszerre két bajnokságban is szerepel: bizonyos feltételeknek eleget kell tenniük mindkét oldalon, hogy továbbra is biztosítsák a Rákóczi-főiskola fennmaradását. Az elmúlt 25 év a stabilizáció megalapozásáról és a megmaradásról szólt, hisz az ukrajnai kritériumrendszer (akkreditáció) – amely a működést engedélyezi – egy jó ideig több pontban is eltért a magyarországitól.
A tanintézmény szerkezete 25 éve állandó. Kettős vezetés van: elnök és rektor. Előbbi a menedzsmentért és a fejlődésért volt felelős, míg utóbbi feladata többek között az oktatási minőség fenntartása volt. Idővel természetesen Ukrajna is elkezdte átvenni az Európában már jól ismert bolognai rendszer egyes elemeit, közülük is néhányat elég sajátos módon értelmeztek, illetve várták el bizonyos feltételek megteremtését. Mindezek mellé még természetesen társul az oktatási minisztérium kiemelt figyelme, amely a kisebbségi intézményeknek jár Ukrajnában.
A beregszászi főiskola vezetősége mindig arra törekedett, hogy a folyamatos fejlődés mellett minőségbiztosítást is kapjanak, amely érdekében néhány évvel ezelőtt ráléptek a nemzetközi akkreditáció megszerzésének útjára. A pandémia ideje alatt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság segítségével idén tavasszal sikerült megszerezni azt a dokumentumot, melynek értelmében nemcsak Ukrajnában, hanem Magyarországon, sőt még az Európai Unióban is akkreditálva lett a II. RF KMF.
„A teljes körű ukrajnai, valamint a nemzetközi akkreditáció két irány felől is lehetőségeket biztosít számunkra: egyrészt, ha béke lenne, külföldi diákok is jelentkezhetnének a tanintézményünkbe, másrészt lehetőségünk nyílik szerződést kötni a kettős diplomák kiadásáról, amely azt jelenti, hogy egy hallgatónak két jogállása is lehet: egy Ukrajnában és egy például Magyarországon” – mondta az elnök asszony. Véleménye szerint ez a kettős jogállás nagy segítség lenne egy háborús helyzetben a diákok és tanárok mobilitásában, hisz a mostani háborús törvényekben is benne szerepel az, hogy a felsőoktatásban oktatók, valamint a felsőoktatásban, nappali tagozaton tanuló diákok mentesülnek a katonai szolgálat teljesítése alól. Továbbá ha nemzetközi egyetemen tanulnak (külföldön is van jogállásuk), amelyről szerződésük is van, akkor a törvény szerint még a határ átlépése is engedélyezett számukra. „Így szól a törvény, a gyakorlatot még nem ismerjük, de a puding próbája is az evés” – húzta alá Orosz Ildikó.
A jelenlegi helyzetben a Rákóczi-főiskola vezetősége azon munkálkodik, hogy szeptemberben újra tudják indítani a jelenléti oktatást, amely két év kihagyás után térhet vissza az intézménybe. Sajnos ez nem egyszerű, hisz minden tanintézménynek rendelkeznie kell óvóhellyel, mely kialakításának rengeteg kritériuma van. „Ezt a nyár folyamán elő kell teremtenünk ahhoz, hogy kellő biztonságot tudjunk nyújtani az oktatóknak és diákoknak egyaránt” – mondta.
Közben zajlik a felvételi kampány is az intézmény életében. A háborús helyzet miatt a felsőfokú tanintézményeknek lehetőségük nyílt arra, hogy saját, egyéni felvételi rendszert dolgozzanak ki. „A sok ajánlás közül, melyeket az oktatási minisztérium előterjesztett, amellett döntöttünk, hogy a felvételiző diákok motivációs levelek beküldésével, továbbá a mellékelt érettségi bizonyítvánnyal is felvételt nyerhetnek intézményünkbe” – hívta fel a figyelmet az elnök asszony. „Szeretettel várunk mindenkit, aki hagyja magát képezni ezen az éven, mert lehet, hogy több ilyen alkalmuk nem lesz, hogy felvételi vizsga és központi tesztelés nélkül tanulhassanak nálunk. Remélem, ezt megértette minden ifjú kárpátaljai” – emelte ki.
Orosz Ildikó a jövőre reflektálva elmondta: reméli, 25 év múlva sehol sem lesz háborús helyzet, az ország Európa része lesz, és olyan politikai berendezkedéssel fog rendelkezni, ahol nem korlátozzák a kisebbségek jogait, hanem elfogadják, sőt államilag támogatják, hogy mi mások vagyunk, így segítve a kárpátaljai magyarság fejlődését is. „Ami pedig az intézményünket illeti, szeretném, ha a 300 ukrajnai egyetem közül benne lennénk az első tízben, továbbá mi legyünk a régió legerősebb felsőoktatási intézménye, melynek értelmében a merítési bázisunk meghaladja Kárpátalja határait” – osztotta meg a hallgatókkal jövőbe tekintő gondolatait a beregszászi főiskola elnöke.
A szabadegyetemen délelőttönként a kerekasztal-beszélgetéseké volt a főszerep, délutánonként pedig sokszínű kulturális, gasztronómiai és szórakoztató programokkal kedveskedtek a szervezők, míg este magas színvonalú koncerteken, valamint Kárpát-medencei táncházakban szórakozhattak az arra vágyók.
Június 23–26. között első alkalommal szervezte meg a Rákóczi Szövetség a Rákóczi Szabadegyetemet Sátoraljaújhelyen, melyen a legnagyobb figyelmet keltő téma Kárpátalja volt. Iváncsik Attila kárpátaljai televíziós és rádiós újságíró Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Orosz Ildikóval, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnökével és Vidnyánszky Attilával, a Nemzeti Színház igazgatójával A Kárpátok bércein innen: a kárpátaljai magyarság jelene és jövője című panelbeszélgetésen beszélgetett.
A beszélgetésen szó esett arról, hogy június 23-án az Európai Tanács (ET) döntött Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadásáról. Ennek kapcsán Brenzovics László elmondta, hogy a KMKSZ egy nyilatkozatot is közzétett, melyben üdvözli az ET döntését, továbbá kiemelte, hogy a kialakult háborús helyzetben valamennyi ukrán állampolgár számára reményt keltő, hogy Ukrajna a jövőben teljes jogú EU-tagországgá válhat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig támogatta Ukrajna európai integrációs törekvéseit, s ebben Magyarország is érdekelt.
„Nagyon ritkán vannak most jó hírek Ukrajna irányából, hiszen a háború, a rengeteg áldozat, a sok menekült folyamatosan egyfajta reménytelenséget jelent az ország vonatkozásában, s az utóbbi időben az ukrán–magyar kapcsolatok sem alakultak jól. Mindenképpen pozitív hír az, hogy Ukrajna megkapta a tagjelölti státuszt az Európai Uniótól, ami fontos lépés Ukrajna európai integrációja vonatkozásában” – jelentette ki a KMKSZ elnöke, hozzátéve: „Örvendetes az, hogy hosszú idő után, s ha telefonon is, de tárgyalások folytak az ukrán államelnök és a magyar miniszterelnök között, ahol az ukrán államelnök megköszönte Magyarország támogatását ebben a folyamatban és azt a humanitárius segítséget is, melyet Magyarország nyújtott. Mi reméljük azt, hogy ezek a pozitív folyamatok folytatódni fognak a két ország viszonyában, és a tagjelölti státusz közelíti Ukrajnát Európához és a béke irányába fog hatni. Ezt üdvözöltük nyilatkozatunkban.”
A kárpátaljai magyar oktatásról, az oktatási intézmények jelenlegi helyzetéről Orosz Ildikó beszélt a jelenlévőknek. A KMPSZ és a II. RF KMF elnöke reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a 2022–2023-as tanévet szeptembertől minden oktatási intézmény jelenléti oktatással kezdheti majd meg, azonban addig is számos programmal készültek, ugyanis a nyár folyamán a gyerekek táborozási lehetőségére fektetik a hangsúlyt.
„Nagyon reménykedünk, hogy szeptemberben az online oktatás befejeződik. Erről az ukrán miniszter is nyilatkozott, hogy szeretnék jelenléti oktatással kezdeni a szeptembert. Ehhez feltételeket kell megteremteni az iskolákban, és ott, ahol akarnak tanítani, ezen dolgoznak, például a megfelelő óvóhelyek kialakításában. A legaktívabb iskolák most is szeretnének foglalkozni a gyerekekkel, hiszen lassan egy negyed év kiesett a tanulás szempontjából” – vázolta a helyzetet Orosz Ildikó, kiemelve a nyári táborok jelentőségét, mellyel elsősorban a több hónapja online oktatásban tanuló gyerekek számára kívánnak lehetőséget biztosítani a tanulással egybekötött szórakozásra, élmények gyűjtésére és a közösségi lét megélésére.
Az elnök asszony kitért a főiskola különböző szakjaira történő megváltozott jelentkezésre is: „Készülünk arra, hogy felveszünk diákokat, mert a törvények szerint, aki nappali tagozaton tanul akár szakgimnáziumban, technikumban, akár főiskolai vagy egyetemi szinten, azok mentesülnek a tanulmányaik alatt a katonaságtól is, illetve várjuk a diákokat azért is, mert minél több értelmes emberre lenne szükség ahhoz, hogy majd, amikor béke lesz, újraépítsük ezt a dolgot. Ehhez a feltételek adottak most: a legtöbb szakra egy motivációs levéllel lehet majd jelentkezni” – emelte ki.
A háború kitörését követően mind a beregszászi főiskola, mind a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház kivette a részét a menekültek elszállásolásában és ellátásában, az intézményekben több száz Ukrajna háborús övezeteiből otthonát elhagyni kényszerült talált ideiglenes menedékre, akik közül többen jelenleg is itt tartózkodnak.
Érintve a kultúra témakörét szóba került a beregszászi színház helyzete is. Vidnyánszky Attila, aki a beregszászi társulat alapítója is, elmondta, a Nemzeti Színház azonnal befogadta a beregszászi színházat. „Voltak partnereink, segítőink ebben a történetben, például a szállások kapcsán más színházak is besegítettek, és egy sor színház felajánlotta, hogy a beregszászi színház játszhatja előadásait náluk” – mutatott rá az igazgató.
A társulat eddig mintegy húsz előadást játszott a Nemzeti Színházban, emellett létrehozták A helység kalapácsa című produkciót. „Úgy éreztem, muszáj, hogy dolgozzanak az emberek, muszáj, hogy kiszakítsam egy kicsikét őket abból a helyzetből, abból a gondolatvilágból, amiben léteznek, ami ránehezedik a lelkükre, és ezért létrehoztunk egy produkciót, ami egy nagyon bájos előadás, s úgy gondolom, hogy évekig fogják játszani. Hogy erősítsük a jelenlétüket, a Nemzeti Színház Tamási Áron-évfordulóhoz készített Tündöklő Jeromos című produkciójába is beállt az egész csapat. Ennek Gyulán lesz a bemutatója augusztusban. A következő cél az, hogy a lányokkal egy olyan előadást hozzunk létre, amelyet otthon játszanak majd, amelyet otthon tudnak majd ősszel működtetni részint a színházban, részint tájolni vele” – tért ki Vidnyánszky Attila a részletekre.
A panelbeszélgetés végén a kárpátaljai magyarság helyzetjelentése mellett a résztvevők a jövőképre is kitértek. A felszólalók bíznak abban, hogy a nehéz helyzet ellenére meg tud maradni a magyarság Kárpátalján.
Ünnepélyes megnyitóval indult az V. Kárpátaljai Nyári Egyetem. A rendezvényt, több év kihagyás után 2019-ben hívta újra életre a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége valamint a Momentum Doctorandus kárpátaljai magyar doktorandusszervezet.
„A 20. század arról szólt, hogyan lehet szétverni Közép-Európát, amelynek összerakása a magyar nemzetpolitikának és külpolitikának nagyon fontos célkitűzése” – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a Kárpát-medencei nyári szabadegyetem megnyitóján Sátoraljaújhelyen. A poltikus az Újraindítás-megújulás mottójú rendezvényen úgy fogalmazott: Közép-Európának megvan a lehetősége arra, hogy a járvány követően „Mercedeskent” induljon újra, és olyan sikertörténetté váljon, amelynek építésében a magyarok is szerepet vállalnak. Hozzátette, hogy a nemzeti kisebbségek motorjai és egyben haszonélvezői is ennek a szemléletnek.
