A kormány rendeletben tiltotta be útlevelek kiadását a külföldön tartózkodó 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak – közölte az rbc.ua hírportál a kormány április 23-án kiadott 443. számú rendeletére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányhatározat rendelkezése értelmében az ukrán állampolgárok személyigazolványait és útleveleit a 18 és 60 év közötti férfi állampolgára számára az Állami Migrációs Szolgálat területileg illetékes osztályai állítják ki.
„Az ilyen okmányok továbbítása Ukrajna külföldi diplomáciai intézményeihez vagy külön egységeihez kiadás céljából megszűnik” – áll a rendeletben.
Ugyanakkor ezek a követelmények nem vonatkoznak azokra a 18 és 60 év közötti ukrán férfiakra, akiknek joguk van a határátlépésre a hadiállapot idején.
Egyre több országban erősödik az aggodalom a TikTok biztonságossága és a platform Kínához fűződő kapcsolatai miatt. Legutóbb az Amerikai Egyesült Államokban merült fel komolyabban a közösségi oldal betiltásának lehetősége, azonban ezt számos ország már meglépte – számolt be róla az Euronews.
Ausztrália lett a legújabb ország, amely megtiltotta a TikTok használatát a kormányzati eszközökön, a kínai tulajdonú videómegosztó alkalmazást övező kiberbiztonsági aggályok miatt. Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és Új-Zéland – amelyek Ausztráliával együtt alkotják az úgynevezett Öt Szem hírszerzési információmegosztó partnerséget – az elmúlt hetekben szintén hasonló lépéseket tett a TikTok ellen.
A szakértők attól tartanak, hogy az alkalmazás letöltésével érzékeny információk kerülhetnek nyilvánosságra, ami kormányzati eszközök esetében különösen kritikus lehet.
A TikTok tagadja azokat a vádakat, amelyek szerint több felhasználói adatot gyűjt, mint más közösségi platformok, és félrevezetőnek nevezte a tiltásokat, mivel szerinte arról bizonyítékok hiányában döntöttek az érintett országok. A platform a kínai technológiai óriás, a ByteDance tulajdonában van, azonban következetesen azt állítja, hogy működése független, és nem oszt meg semmilyen információkat a kínai kormánnyal. Állítása szerint jelenleg is dolgozik azon a projekten, melynek keretében a jövőben az amerikai felhasználói adatokat Texasban tárolja, ezzel teljesen Kína hatókörén kívülre helyezve őket.
Ennek ellenére számos ország továbbra is szkeptikus a platform Pekinghez fűződő viszonyával kapcsolatban. Nem tesz jót ennek a megítélésnek az sem, hogy jó néhány nyugati technológiai cég, köztük az Airbnb, a Yahoo és a LinkedIn is elhagyja Kínát, vagy csökkenti ottani tevékenységét a szigorú helyi adatvédelmi törvény miatt, amely meghatározza, hogy a vállalatok miként gyűjthetnek és tárolhatnak adatokat. A kínai platform mentegetőzése sem tudott meggyőzni sok országot, akik így a TikTok betiltása mellett döntöttek
Észtország távozó informatikai és külkereskedelmi minisztere, Kristjan Jarvan még márciusban úgy nyilatkozott, hogy nem engedik a platform használatát a kormányzati eszközökön. Azt azonban hozzátette, hogy ha egy köztisztviselő a saját, privát eszközein használja a TikTokot, azt nem fogják korlátozni.
Az Egyesült Királyság március 16-án jelentette be, hogy a hivatalos kormányzati eszközökön bevezették a TikTok tiltását. Ezt a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ jelentése alapján tették meg, amely szerint fennáll a kockázata annak, hogy egyes platformok érzékeny adatokhoz is hozzáférhetnek.
Az Európai Unió intézményei közül több is a TikTok tiltása mellett döntött, a március 20-án életbe lépett szabályozás szerint az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU Tanácsa, vagyis a három legfontosabb uniós szerv határozott úgy, hogy a képviselőknek és a személyzetnek egyaránt el kell távolítaniuk az alkalmazást a hivatalos és a privát eszközeikről is.
Franciaországban március 24-i hatállyal minden köztisztviselő hivatali eszközeiről kitiltottak számos alkalmazást, köztük a TikTokot, a Netflixet, és az Instagramot is. Ezzel ez lett az első ország, amely a Netflixet is korlátozza. A privát eszközein viszont bármelyik dolgozó használhatja a fenti alkalmazásokat.
Hollandia olyan formában valósította meg a tiltást, hogy a kormányzati eszközökre semmilyen alkalmazást nem lehet telepíteni, csak olyat, amelynek telepítését külön engedélyezték. A kormány nem nevesített egyetlen konkrét platformot, így a TikTokot sem, azonban kiemelte, hogy fokozott óvatossággal kell kezelni minden alkalmazást, amely olyan országokból származik, mint Kína, Oroszország, Észak-Korea vagy Irán.
Belgium március 10-én jelentette be, hogy legalább hat hónapra kitiltja a TikTokot a szövetségi kormány tulajdonában lévő vagy általa fizetett eszközökről a kiberbiztonsággal, a magánélettel és a félretájékoztatással kapcsolatos aggodalmak miatt. Dánia március 6-án lépte meg ugyanezt.
Olaszország még nem tiltotta ki a platformot, azonban jogsértések miatt többmilliós bírságot szabott ki rá.
Az Amerikai Egyesült Államokban a képviselőház március 13-án elsöprő többséggel fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely szerint a TikTok pekingi székhelyű anyavállalatát arra kötelezik, hogy teljesen váljon meg amerikai részlegétől, különben országos tilalmat vezetnek be a platform ellen. A javaslatot azonban a szenátusnak is jóvá kell hagynia, amely korábban ellenezte a TikTok betiltását a szólásszabadságra hivatkozva. A kormányzati eszközökről egyébként már mind az 50 tagállam kitiltotta a TikTokot.
Az amerikai elnök, Joe Biden a közelmúltban elindította saját TikTok-csatornáját, ám később ő is a tiltás mellett érvelt.
Kanada február végén tiltotta meg a kormányzati eszközökön a TikTok használatát, Justin Trudeau miniszterelnök akkor további lépéseket is kilátásba helyezett a rövid videókkal népszerűvé váló platformmal kapcsolatban.
Új-Zéland március végétől tiltja meg a TikTokot a kormányzati alkalmazottak egy részénél, azonban a korlátozás első körben alig 500 emberre vonatkozik majd.
India volt az egyik első ország, amely betiltotta a platformot. Az eset még 2020-ban történt, nem sokkal azt követően, hogy a vitatott himalájai határon indiai és kínai csapatok csaptak össze egymással, húsz indiai katona életét vesztette, többtucatnyian megsebesültek. India akkor úgy döntött, hogy több kínai alkalmazást is biztonsági aggályokra hivatkozva betilt, köztük a WeChat üzenetküldő alkalmazást és a TikTokot is.
Tajvan 2022 decemberében döntött a kínai platform tiltása mellett, miután az FBI arra figyelmeztette Tajpejt, hogy az alkalmazás nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Pakisztán 2020 októbere óta már legalább négy alkalommal döntött a TikTok ideiglenes tiltása mellett, arra hivatkozva, hogy az erkölcstelen tartalmakat népszerűsít. Az afganisztáni tálib kormány 2022 végén határozott arról, hogy megvédi a fiatalokat a félrevezetéstől, emiatt a TikTokot, valamint a PUGB nevű, az amerikai Microsoft által fejlesztett battle royale számítógépes játékot is betiltotta.
A parlamenti képviselők úgy vélik, hogy a megszállók a videók alapján meg tudják határozni az ukrán katonák földrajzi elhelyezkedését.
A Legfelső Tanács első olvasatban elfogadta a katonák és rendőrök szociális védelemhez való jogának biztosításáról szóló törvénytervezetet. A jogok kiterjesztése mellett megtiltják bizonyos információk internetes közzétételét, számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegramon február 22-én.
A 10313-as számú törvénytervezet olyan rendelkezést tartalmaz, amely szerint a katonai személyzetnek nincs joga a sajtóban és az interneten olyan információkat terjeszteni, amelyek lehetővé teszik (többek között feldolgozás, elemzés és speciális szoftver segítségével való összefoglalás révén):
a katonai létesítmények, katonai egységek és a katonai állományra vonatkozó földrajzi adatok közzétételét;
a harci feladatok jellegre és a végrehajtásukban részt vevő erőkre és eszközökre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát.
A törvényjavaslat ezen túlmenően szabályozni fogja a katonáknak gyermek születése esetén a teljes anyagi támogatás fenntartásával járó egyszeri szabadság megadásának szabályait, valamint a katonák nyugdíjának kérdését.
Az orosz törvényhozók február 12-én terjesztettek elő egy törvényjavaslatot, amely kiterjesztené a meglévő jogszabályok hatályát, amelyek megtiltják az úgynevezett „nemkívánatos” szervezetek működését az országban – írja a The Kyiv Independent.
A „nemkívánatos” szervezetekről szóló törvény 2015 óta létezik, és Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének vélt ellenfelei, köztük civil szervezetek, független médiumok, emberi jogi csoportok és mások ellen irányul. Jelenleg 137 ilyen szervezet szerepel a „nemkívánatosok” listáján.
A listán szereplő szervezeteknek tilos Oroszországban működniük, és tilos, hogy magánszemélyek vagy más médiumok megosszák a tartalmukat. Az új törvényjavaslat kiterjesztené a listát a külföldi államilag finanszírozott szervezetekre, például az olyan médiumokra, mint a BBC vagy az RFE/RL.
A törvényjavaslat célja a „szankciók, a blokkolt beruházási projektek, a befolyásoló ügynökök képzése, az orosz választásokba való beavatkozás, az etnikai gyűlöletkeltés és még sok minden más elleni küzdelem” – mondta Vaszilij Piszkarev törvényhozó.
Piszkarev hozzátette, hogy a listára nem kerülnek fel olyan ügynökségek, amelyeket közvetlenül külföldi államok irányítanak, és olyan szervezetek sem, amelyeknek Oroszország tagja.
A civil lakosság védelme érdekében Szumi megyében megtiltották a polgári forgalmat az orosz határtól öt kilométeres sávban található útszakaszokon.
A hírt a megyei katonai adminisztráció közölte.
A hivatal közzétette a tilos útszakaszok listáját is, egyes határ menti utakon azonban engedélyezik a közlekedést 7 és 16 óra között májusig, illetve 6 és 19 óra között júniustól októberig.
Ukrajna felfüggesztette a moldáv nyelvű tankönyvek nyomtatását, miután Románia nyilvánosan felháborodását fejezte ki – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium közleményére és a Libertatea című román lapra hivatkozva.
A jelentés szerint csütörtökön a román sajtó hívta fel a figyelmet arra, hogy a lembergi Szvit állami kiadó Moldáv nyelv és Moldáv és világirodalom című tankönyveket készít elő kiadásra az Odessza megyei 5. osztályos moldáv tanulók számára. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium azonnal bejelentette, hogy jelenleg is folyik a munka annak érdekében, hogy a jelenlegi jogszabályokat összhangba hozzák ezzel azzal a döntéssel, amely a moldáv nyelv kifejezés helyett a román nyelv kifejezést használja Ukrajnában.
„Külön megjegyezzük, hogy a kormány minden további rendeletét a megállapodások figyelembevételével fogadják el. És fegyelmi felelősség terhel minden olyan köztisztviselőt, aki megengedi a kormány határozatának megsértését” – hangsúlyozta az Oktatási és Tudományos Minisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint a sajtóban közölt tények a nyomtatott tankönyvekkel kapcsolatban az idén májusban nyomtatásra engedélyezett példányokra vonatkoznak. Ezeknek a tankönyveknek a példányszámát pedig nyáron határozták meg, még a döntés előtt, hogy megszűnik a moldáv nyelv kifejezés használata.
„A mai napon Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma leállította ezeknek a tankönyveknek minden további nyomtatását. Kidolgozza azt a mechanizmust is, hogy a korábban nyomtatott példányokat román nyelvű tankönyvekre cseréljék” – hangsúlyozta a tárca.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a múlt hónapban az ukrán hatóságok a román kormánnyal folytatott megbeszélésen megígérték, hogy felhagynak a mesterségesen kreált moldáv nyelv kifejezés használatával.
A biztonságpolitikai kabinet felhatalmazásával Slomó Karai hírközlési miniszter hétfőn elérhetetlenné tette Izraelben a libanoni síita Hezbollahhoz kötődő al-Majadín tévécsatorna honlapját – jelentette a helyi média hétfőn.
A honlap betiltása mellett Karai a hadsereg illetékeseitől a csatorna ciszjordániai irodáinak a bezárását is kérte. A biztonságpolitikai kabinet szerint az al-Majadín veszélyt jelent az állam biztonságára és a terrorszervezeteket szolgálja. „Izrael Állam nem engedi be az al-Majadín veszélyes propagandáját” – közölte Joáv Galant izraeli védelmi miniszter.
„A csatorna gyakorlatilag a Hezbollah terrorszervezet és vezetőjének szócsövévé vált, mely a háború alatt Izrael biztonsági érdekeit igyekszik sérteni és az ellenség céljait szolgálja” – tette hozzá Galant. „Ez a csatorna újságírói munkája iránti tisztelet jele” – reagált az Al-Majadín weboldala az izraeli döntésre.
Az Al-Majadín 2012-ben kezdte meg a sugárzást. Kapcsolatban áll a Hezbollahhal és Iránnal, készítettek exkluzív interjúkat magas rangú iráni tisztviselőkkel, valamint Hasszan Naszrallahhal, a Hezbollah főtitkárával. A csatornának Izraelben, Ciszjordániában és a Gáza övezetben is vannak tudósítói.
Múlt hónapban az izraeli kormány rendkívüli szabályozást hagyott jóvá, amely lehetővé teszi, hogy lezárják azon kommunikációs csatornákat, amelyeket a biztonsági szervek az állam biztonságát sértőnek ítélnek.
Nepálban a kormány bejelentette, hogy betiltja a kínai fejlesztésű TikTok videómegosztó alkalmazás használatát. A távközlési miniszter a döntést hétfőn azzal indokolta, hogy az applikáció rossz hatással van a társadalmi békére.
Reka Sarma egy kabinetülést követően újságíróknak elmondta, a határozat végrehajtását a tárca, valamint a nepáli távközlési hatóság felügyeli. Bár a miniszter nem közölte, pontosan meddig kell végrehajtani a döntést, kiemelte: technikailag akár már aznap megvalósítható a betiltás.
Hozzátette: az országban a TikTokot következetesen olyan tartalmak megosztására használták, melyek „aláássák a társadalmi békét, megbontják a családok egységét és károsan hatnak a társadalmi kapcsolatokra”.
A döntést máris bírálatok érték: a civil szféra több képviselője, valamint ellenzéki politikusok mellett a kormánykoalíció néhány tagja is a szólásszabadság elleni támadásnak nevezte. A határozatot néhány nappal azt követően hozták, hogy Katmandu újabb, a közösségi média fölötti szigorúbb ellenőrzést lehetővé tévő lépéseket jelentett be.
A Nepali Times című helyi újság a Sharecast Initiative nevű nepáli médiakutató intézet 2022-ben végzett felmérésére hivatkozva azt közölte, hogy az ázsiai országban az internetezők 56 százaléka használja a kínai Bytedance vállalat tulajdonában álló platformot.
A TikTok adatgyűjtési módszerét több országban élesen bírálták. Több helyen pedig – köztük Franciaországban és Hollandiában – megtiltották használatát a kormányzati dolgozók hivatalos eszközein.
Az orosz kormány bejelentette, hogy blokkolni kíván bizonyos, fenyegetésnek minősülő virtuális magánhálózatokat (VPN) és protokollokat – jelentette a RIA állami hírügynökség az ország digitális minisztériumától származó információkra hivatkozva. Ez a lépés a hatóságok azon erőfeszítéseinek része, hogy ellenőrizzék az információáramlást Oroszországon belül.
A VPN-szolgáltatások iránti kereslet Oroszországban megugrott, a háború kitörése óta. A VPN-ek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy hozzáférjenek a blokkolt tartalmakhoz, ami sok orosz számára létfontosságú eszközzé teszi őket, akik szűretlen információt keresnek.
Egy 2017-ben Oroszországban elfogadott törvény előírja a VPN-szolgáltatók számára, hogy működjenek együtt az orosz hatóságokkal, és korlátozzák a kormány által tiltott tartalmakhoz való hozzáférést, különben maguk is tiltólistára kerülnek.
E jogszabály ellenére számos VPN-szolgáltatást továbbra is széles körben használnak az országban.
A VPN-használat további korlátozásáról szóló döntés nyilvános vitát váltott ki a jogalkotók körében. Egyesek szerint a VPN-szolgáltatások blokkolása nemcsak a tiltott információkhoz való hozzáférést korlátozza, hanem más adatok széles köréhez való hozzáférést is akadályozza.
Az Anton Tkacsev jogász aggodalmát fejezte ki az összes VPN tényleges blokkolására irányuló tervekkel kapcsolatban, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés növelné az oroszokra nehezedő nyomást, mivel megakadályozná őket abban, hogy alapvető háztartási eszközöket használjanak. A digitális minisztérium válaszul közölte, hogy egy szakértői bizottság döntése alapján „bizonyos VPN-szolgáltatások és VPN-protokollok szűrése elvégezhető a mobilkommunikációs hálózaton a fenyegetésként azonosított külföldi forgalomra vonatkozóan” – idézi a RIA.
Finnország délkeleti utasforgalmát tekintve a legnagyobb ellenőrző pontjain keresztül megtiltották az orosz állampolgároknak, hogy kerékpárral behajtsanak az országba – számolt be a finn határőrség.
Közleményben nem részletezték a tiltás okát, mint ahogy azt sem írták, hogy Finnország más régióiban szintén lezárták-e az orosz kerékpárosok belépését.
Szemtanúk szerint az orosz határőrök már elkezdték figyelmeztetni az állampolgárokat az új tilalomra, és megfordítják őket.
Ezenkívül a finn ellenőrzőpontokon a tiltásnak megfelelő útjelző táblákat helyeznek ki.
