Velence betiltja a megafonokat és a 25 főnél nagyobb turistacsoportokat, hogy enyhítse a városban a tömegturizmus hatásait.
Nem mondunk újat azzal, hogy a többek között egyedi lagúnáiról ismert olasz város Európa egyik legkedveltebb turisztikai desztinációja. Így azon túl, hogy a turizmus jelentős bevételekhez juttatja az olasz várost, egyúttal komoly nyomás alá is helyezi. Ennek ellensúlyozására lép életbe jövő júniustól néhány korlátozás.
Ezek egyike, hogy betiltják Velencében az egyszerre 25 főnél népesebb turistacsoportok látogatását, valamint a hangszórók használatát, mondván, hogy azok zavart és riadalmat kelthetnek – közölte közleményében a város vezetése, amelyet a BBC idéz.
Az utóbbi időben nem ez az első turizmust korlátozó intézkedés az észak-olasz városban: szeptemberben Velence vezetése például jóváhagyta az 5 eurós díj bevezetését a napi látogatók számára.
Velence területe mindössze 7,6 négyzetkilométer, ám az olasz statisztikai hivatal szerint a város csak 2013-ban közel 13 millió turistát fogadott. A látogatók száma a következő években várhatóan meghaladja a járvány előtti szintet. Mindeközben Velencében egyre több lakos dönt úgy, hogy elhagyja a várost, tartva a turisták áradatától.
Júliusban az Unesco szakértői megállapították: fel kellene venni Velencét a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, mivel félő, hogy az éghajlatváltozás és a tömegturizmus végleg tönkreteszi. Ezen túl az ENSZ szervezetének szakértői az olasz hatóságokat azzal vádolták meg, hogy nem rendelkeznek kellő stratégiai elképzeléssel az egyik legfestőibb olasz város problémáinak kezelésére.
Az Unesco végül nem vette fel Velencét a listára. Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter elmondta: az Unesco elismerte a város megvédése érdekében tett lépéseket, mint például az árvízvédelmi rendszer megerősítése, továbbá a turisták belépési díjának kivetése.
Az Európai Unió HUSKROUA alapjából támogatott ViaTisa határokon átnyúló turisztikai projekt záró rendezvényét a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) tisztújító közgyűlését megelőzően tartották meg. A rendezvényen bemutatták „A Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza” program eredményeit, amely az ugyancsak az Európai Unió HUSKROUA programjának támogatásával valósult meg.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője köszöntőbeszédében elmondta, hogy a ViaTisa projekt 2021. szeptember 1-jén indult, amelyet a KMTT mellett a Fehérgyarmat központú Felső-Tisza-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás valósított meg. „Arra irányult, hogy létrejöjjön egy új, hiánypótló, határokon átívelő turisztikai desztináció a két szomszédos térség részvételével, hozzájárulva a helyi kultúra, történelmi örökség megőrzéséhez. A projekt legfontosabb célja az volt, hogy hozzájáruljon a turisztikai szakemberek készségeihez szükséges korlátlan hozzáférhetőséghez. Másrészt új turisztikai vonzerővel és desztinációval foglalkozó weboldal, közösségi médiaplatformok jöjjenek létre, amivel a nemzetközi láthatóság javul. A projekt és annak keretében a képzéssorozat egy európai uniós pályázat keretében sikerrel valósult meg…” – mondta el a magyar diplomata.
Mester András, a KMTT elnöke kiemelte, hogy a projekt keretében létrehoztak egy turisztikai információs pontot Beregszász központjában, a katolikus templom közelében, ahol helyi termékeket is meg lehet vásárolni. E-learning tananyagokat dolgoztak ki, melyek a világhálón bárki számára hozzáférhetők, ezek: Attrakció és szolgáltatás menedzsment, E-learning koordinátor, Helyi termékfejlesztés, Közösségi médiakommunikáció és Túravezetési ismeretek. Turisztikai konferenciákat, workshopokat szerveztek, turisztikai szempontból fontos kiadványokat adtak ki. A tananyagokat bárki megtalálhatja a www.viatisa.com honlapon, magyar, ukrán, angol nyelven.
Csizmár Sarolta, a KMTT alelnöke, turisztikai szakértő A kárpátaljai magyar közösség szerepe Kárpátalja turizmusának fellendítésében címmel tartott előadást, bemutatva a harminc évvel ezelőtt létrejött kárpátaljai falusi vendéglátás kezdeteit és fejlődését, valamint az ágazat különböző területeinek kialakulását és kezdeti fejlődését.
Dr. Tarpai József, a KMTT alelnöke, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének docense a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács tevékenységét mutatta be előadásában.
Végül A Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza című program keretében létrejött és fejlesztett kárpátaljai tájházakat mutatták be az azokat működtető szakemberek. A Nagymuzsalyi Tájházat Jakab Erika, a KMKSZ Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnöke, a Salánki Tájházat dr. Kész Margit, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének docense, néprajzkutató, végül a Viski Tájházat Ötvös Ida, a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke mutatta be, egyúttal beszéltek a terveikről, elképzeléseikről is.
Az Európai Unió támogatásával megvalósult programokat bemutató rendezvény után megtartották a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács tisztújító közgyűlését.
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) és a Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás ViaTisa elnevezésű határon átnyúló közös projektje keretében Kárpátalja turisztikai életének fejlesztési lehetőségei és kitörési pontjai címmel szerveztek szakmai konferenciát Tiszacsomán október 27-én.
A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark Látogatóközpontjában megtartott rendezvényt Mester András, a KMTT elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy a konferencia része az augusztusban elindított ViaTisa nevezetű képzéssorozatnak, mely egy európai uniós pályázat keretében valósul meg. A képzések a kárpátaljai turizmusban szereplőknek segítenek abban, hogy minél jobban fel tudjanak készülni a turisták fogadására – fogalmazott Mester András. „Egy olyan időszakot élünk, ami a felkészülés időszaka, mindenki reménykedik abban, hogy a háborúnak minél hamarabb vége lesz, és újra turisták jönnek majd Kárpátaljára, akár hosszabb időre is. Addig szakmailag fel kell készülnünk, hogy legyenek olyan szakembereink, akik tudják a belföldi és a külföldről érkező turistákat fogadni, illetve legyenek olyan attrakcióink, amelyeket meg tudunk nekik mutatni” – szögezte le a KMTT elnöke, hozzátéve: „Jó úton haladunk, s ez a konferencia is reményt ad arra, hogy lesz még nálunk turizmus, és amikor újra beköszönt a béke, tudunk majd nyugodtan dolgozni.”
Marianna Hotra, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal Turisztikai és Üdülési Főosztályának vezetője reményét fejezte ki, hogy ismét feléled a turizmus Kárpátalján. Mint mondta, támogatnak minden olyan törekvést, amely ennek elérésére irányul, beleértve ezt a projektet is. „Várjuk a győzelmet és a turistákat a világ minden részéről” – emelte ki.
„Az Európai Unió egyik sajátossága, hogy etnikailag sokszínű” – fejtette ki Csizmadia Alexandra, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja, aki elmondta: a HUSKROUA-projektek nagyban hozzájárulnak a különböző nemzetek összekovácsolásához, valamint a helyi jelentőségű programok megvalósításában is jelentős szerepet játszanak, emellett megerősíti, hogy a partnerek mindig számíthatnak az Európai Unióra és Magyarországra. „Kárpátalja megye turizmusának központi gondolata az egészségre és kultúrára, valamint a természeti szépségre és az épített vallási, illetve történelmi értékekre épül. Kárpátalján a turizmus – főleg a jelenlegi háborús időben – sok kihívással küzd. Az ezekre adandó megfelelő válasz komplex megoldást kell, hogy adjon. A mai esemény bizonyítja, hogy négy ország együttműködik, tud és akar együttműködni, és bár mindenki a saját nyelvén kommunikál, mégis megértjük egymást” – mutatott rá a diplomata.
Trieb Gergely beregszászi magyar konzul felszólalásában emlékeztette a jelenlévőket: a jelenlegi időszakra jellemző nehéz helyzetben „mindig üdítő színfolt az olyan közösség, ahol a béke keresése, az összefogás és az együttműködés kap vezető szerepet”. Mint fogalmazott: „A négy EU-s határ – a lengyel, a szlovák, a magyar és a román – mentén fekvő Kárpátalja földrajzi helyzete, valamint történelmi és társadalmi hagyományai, soknemzetiségű léte eleve arra teszi képessé, alkalmassá és elhivatottá a régiót, valamint az itt élő embereket, hogy összefogjanak, együttműködjenek – legyen szó politikáról, gazdaságról, oktatásról, kultúráról vagy éppen turisztikáról.”
Tarpai József, a KMTT alelnöke felidézte az alkalmat, amikor 2014-ben egyik napról a másikra a vidékünkre látogató turisták száma jelentősen megcsappant, s a turizmussal foglalkozó kárpátaljai szakemberekkel úgy határoztak, összeülnek egy tanácskozásra. Ennek eredményeként jött létre a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács. „Úgy gondolom, attól függetlenül, hogy ennyi csapást mértek ránk a koronavírussal és a háborúval, nekünk valamilyen jövőképet kell felfestenünk, s létre kell hoznunk olyan dolgokat, amelyek nemcsak szó, mely elszáll, hanem fizikai attrakciók, melyek maradandóak” – hangsúlyozta reflektálva a szintén ezen a napon átadott Tiszacsomai Jurtamúzeum létrehozására, valamint a nagymuzsalyi és salánki tájházak kialakítására és a Viski Tájház fejlesztésére.
A konferencia keretében szó esett olyan témákról, mint a történelmi-kulturális turizmus mint a közösségek kulturális örökségének népszerűsítési eszköze, a sztereotípiák ledöntése és a helyi termelők támogatása; a résztvevők eszmecserét folytattak a vendéglátóegységekben tapasztalható háború okozta változásokról, vázolták a Beregvidék borturizmusának jelenlegi helyzetét, valamint érintették a turisztikai nevelés a szakoktatásban témakört.
Európa turizmusa visszatért a járvány előtti állapotokhoz: a vendégforgalom már 2022-ben elérte a 2019-es szint 95 százalékát, idén nyáron pedig, amennyire az eddig befutott adatok mutatják, még ezt is sikerülhetett meghaladni. Ami nem csak sok bevételt jelent a vendéglátásból élőknek, hanem azt is, hogy a legnépszerűbb turistacélpontokon újra lépni sem lehet, annyira sok a vendég.
Ezt, hogy lépni sem lehet, néhol szó szerint kell érteni: Velencében megtörtént már, hogy nem lehetett átjutni egy-egy hídon, annyian próbáltak ott szelfizni.
A jelenség ellen, hogy a turisták megbénítják a helyet – az angol overtourism szónak nem lett még igazán jó magyar fordítása – sok helyen próbálnak kreatív technikákkal fellépni, máshol viszont csak dühöngenek, és olyanra is volt már példa, ahol épp a helyiek fúrták meg a szabályok szigorítását, hiszen valamiből mégis meg kell élni.
Tömeg Velencében
Belépési díj
Velence városvezetése nemrég döntött úgy, hogy kísérleti jelleggel 5 eurós belépési díjat vezet be. Ez nagyon hangzatos, de valójában azért enyhít az egésznek a súlyán az, hogy csak azoktól szedik majd be, akik nem szállnak meg egy napot sem a városban (és természetesen arra is gondjuk volt, hogy a környékről ingázókat és az ott tanulókat mentesítsék alóla). Izgalmas kérdés persze az, hogy aki már sok pénzt rászánt egy olaszországi utazásra, azt majd pont öt euró fogja-e visszatartani attól, hogy bemenjen Velencébe, szóval ez inkább üzenetértékű döntésnek tűnik, semmint olyannak, ami megállítja a turistaözönt. Persze ha másnak nem, legalább egy extra idegenforgalmi adónak nem rossz ez, amit majd be lehet forgatni a város fejlesztésébe.
Hasonló koncepcióval próbálkoztak meg a Baleár-szigeteken is – nem véletlen, hogy Velence után szintén egy szigetcsoportról van szó, hiszen ott ha a hely megtelik, akkor az tényleg tele van, nem lehet még csak azt sem mondani, hogy pár kilométerrel arrébb várakozzanak a vendégek. Még csak tervezik a belépési díjat Santiago de Compostela vendégei számára, a jelen állás szerint legkorábban 2025-től jöhet az új rend, amiben a zarándokoknak nem csak a lelkük, hanem a pénztárcájuk is könnyebbé válik.
Zarándokok pihennek Santiago de Compostelában
Behajtási korlátozás
Vegyünk egy fővárost, ahol alapesetben is több százezer helyi ember próbálja intézni a napi ügyeit, egy országot, ami nem épp a katonás szervezettségével szerzett magának világhírt, engedjünk rá napi több tízezer turistát, és meg is kaptuk Athént. A görög fővárosban úgy döntöttek, hogy az Akropoliszra belépési idősávokat vezetnek be. A legnagyobb problémát ugyanis nem is az okozza ott, hogy sok a vendég alapesetben, hanem az, hogy egy-egy turistahajó megérkezésével több ezer ember zúdul rá egyszerre a látványosságokra, ezért a cél valahogy őket jobban elosztani az időben. A tesztidőszak most kezdődött el, elvileg óránkénti bontásban lehet belépőt foglalni, a terv az, hogy a jövő áprilisig tartó tesztüzem végén majd átgondolják, a 2024-es főszezonra milyen szabályok legyenek az érvényesek.
Ötletként felvetődött már Santiago de Compostelán is ez a terv, de ahogy a belépési díjból, egyelőre ebből sem lett ott semmi.
Érdekes, hogy Görögország egy másik népszerű turistacélpontján, Szantorinin már volt belépési korlátozás, és azt épp a helyiek fúrták meg. 2018-ban dobtak be ottani politikusok egy olyan ötletet, hogy napi 8 ezer turistahajóval érkező vendégnél többet ne engedjenek be, de a lakossági ellenállásra ezt elvetették, hiszen annyian élnek ott a turizmusból. Ami persze azt is mutatja, hogy nem fekete vagy fehér témáról van szó, nem lehet annyira leegyszerűsíteni, hogy sok turista = rossz, kevés turista = jó.
Turisták Szantorinin a lemenő nap fényében
Hajók korlátozása
Velence ebben is élen jár: ott 2021-ben tiltották ki a 25 ezer tonnásnál nagyobb hajókat a városból. Két évvel követte őket Amszterdam, ott idén nyáron szavazta meg az önkormányzat azt, hogy a legnagyobb szállodahajók nem juthatnak be a város központi kikötőjébe. Nem véletlen ez a bonyolultabb megfogalmazás, ott ugyanis nem annyi történt, hogy egyik napról a másikra kitiltották volna a szállodahajókat – annyiról döntöttek, hogy más helyre kell vinni a kikötőt, ahova azok eljuthatnak. Egyelőre itt tartanak, most dolgoznak a további lépéseken. Ez az átállás nem egy nap kérdése volt Velencében sem, ott a 2021-es kitiltás után még hónapokig voltak szállodahajók a város környéki ipari övezet kikötőiben.
Airbnb-korlátozás
Azt Budapest is megtapasztalhatta, hogy a rövid távú lakáskiadás felveri az összes többi kiadó ingatlan árát is, hiszen aki befektetési céllal vesz lakást, inkább ráhajt a nagyobb pénzre – ugyanez a probléma hatványozottan jelenik meg azokban a városokban, ahova már egyébként is ki lehetne tenni a megtelt táblát. Eddig a legtovább Firenzében mentek el, ott a városvezetés idén tiltotta meg azt, hogy rövid távra adjanak ki lakást a történelmi belvárosban.
Viselkedési tilalmak
Itt aztán hosszú a lista, hiszen sok városban nem csak a turisták számával van bajuk a helyieknek, hanem azzal is, ahogyan viselkednek.
Portofino vezetői idén tavasszal kellett, hogy lépjenek – de a probléma pont az volt, hogy lépni nem lehetett, konkrétan gyalogos dugók alakultak ki az óvárosban. Ekkor találták ki azt, hogy 275 eurót kell fizetnie mindenkinek, aki csak álldogál egy helyben és a szelfizéssel tartja fel a gyalogosforgalmat.
Vannak erős példák még Olaszországból: a szandálhordás Cinque Terre közterületein akár 2500 euró bírságot is érhet, amihez képest egészen baráti az a 250 euró, amit annak kell fizetnie, aki Rómában a Spanyol lépcsőn leül. Firenzében azt tiltották meg, hogy a város négy központi utcáján leüljenek a turisták falatozgatni. Eraclea tengerpartján pedig szintén 250 eurót ér az, ha valaki homokvárat merészel építeni.
Turisták hűsítik magukat a római Spanyol lépcsővel szembeni szökőkút vizében 2023. július 8-án.
De nem csak az olaszok próbálják szebb viselkedésre bírni a turistákat. Mallorca több városában például abból lett elegük a helyieknek, hogy a turisták a teljes környékre úgy tekintenek, mint ha a tengerpart kiszolgáló létesítménye lenne, így aztán egy szál fürdőnadrágban járkálnak a belvárosban is – ezt most már csak pénzbírság ellenében tehetik meg.
Sokkal nagyobb az a pénzbírság, amelyet elvileg Portugália tengerpartjain vethetnek ki, ha túl hangos a zene: ha nagyobb társaság bömbölteti a zenét, az akár 36 ezer euró bírságot is érhet.
A nagy kérdés persze az összes ilyen esetben az, hogy mennyire lehet betartatni ezeket a szabályokat. Ebből a szempontból Velence igencsak kemény – igen, a felsorolásnak ebből a részéből sem maradhat ki –: ott már büntettek turistát azért, mert leállt kávét főzni a Rialto hídnál, félmeztelenül pózolt háborús emlékmű előtt, azt a két turistát pedig a polgármester nevezte gyengeelméjűnek, akik szörfözni kezdtek a Canal Grandén – nekik az 1500 euró pénzbírságon túl a 25 ezer eurót érő szörfdeszkáik elkobzása is fájhatott.
Bőröndtilalom
Jó, ez annyira extrém példa, hogy muszáj külön kiemelni. Dubrovnikban novembertől a turisták által leginkább látogatott helyek szélén tárolókat helyez el az önkormányzat, az ezek által határolt területre pedig tilos lesz bőröndöt bevinni. Ennyire zavaró volt az, ahogy a vendégek a kockaköveken húzták a bőröndjeiket. A horvátok egyébként sem kispályáznak pénzbírságokkal, ott akár le is csukhatják azt, aki például emlékművek közelében részegen balhézik.
Kampány és tüntetés
Mindeddig konkrét lépésekről volt szó, amelyeknél lehet vitatkozni, mennyire hatékonyak, mérhetik az eredményeket, aztán annak fényében döntenek majd a folytatásról. Egészen más viszont az, amikor pótcselekvésekbe fojtják a túl sok turista miatti dühöt.
Ilyen például az, amikor Hallstattban tüntetni kezdtek a turisták ellen – való igaz, a 700 lakosú osztrák falu nem tud mit kezdeni azzal, hogy naponta nagyjából 10 ezer vendég érkezik oda, mióta elterjedt a hír a legendás szépségéről. Ez volt az a falu, ahol idén tavasszal kitettek egy szelfigátló falat is: a tóparton, ahonnan a leggyönyörűbb a látvány, és ahonnan a legsablonosabb képeket lehet lőni, úgy oldanák meg a problémákat, hogy minden második deszkán át lehet nyúlni és gyönyörködni, de szelfire így alkalmatlanná vált. Utóbb ezt a léckerítést mégiscsak eltávolították.
Szelfitakaró kerítés Hallstattban
Helyiek tiltakoznak a turisták ellen és elzárják a közúti alagutat Hallstattban, a felső-ausztriai Gmunden közelében 2023. augusztus 27-én.
Amszerdamban külön kampány indult, hogy meggyőzze első körben a brit legénybúcsús turistákat, lehet arrafele mást is csinálni, mint füvezni és végigmenni a piros lámpás negyeden. Nagy hatása még nincsen, de a szemléletformálás nem feltétlen gyors műfaj.
És nem véletlen, hogy egészen eddig ebben a cikkben egyetlen szó sem esett Franciaországról. Ott most dolgoznak egy teljes országos stratégián, hogyan lehetne a legzsúfoltabb pontokat megkímélni a turistáktól, és közben az idegenforgalmi bevételeket is megtartani. Javaslatokat 2024-re ígérnek, ami azért is egy izgalmas évszám, mert akkor lesz Párizsban olimpia, szóval már nem csak a koreai menyasszonyok fognak sorban állni az Eiffel-torony előtt teljes esküvői ruházatba öltözve, hogy elkészülhessen róluk a rendkívül egyedi fénykép, hanem több százezer sportrajongó is rázúdul a városra. Hogy mennyire nem fekete-fehér kérdés az egész téma, azt jól mutatja, hogy eközben a falusi francia polgármesterek az Airbnb-vel egyezkednek, hogy jobban tudják támogatni a vidéki rövid távú szálláskiadást, ne csak a nagyvárosokat árasszák el a turisták.
Aztán ott van az technika is, amivel Nizzában próbálkozott meg egy helyi street art-művész, graffitin szidni a turistákat – esetleg ha a lábával is toppantana mellé, még hatékonyabb lenne. Ennél sokkal szellemesebb az az ötlet, ami a barcelonai street art-osoknak jutott eszükbe: graffitikkel próbálják olyan helyekre küldeni a turistákat, ahol egyébként a kutya sem járna.
Észak-Korea először engedélyezi külföldiek belépését az országba azóta, hogy a 2020-as koronavírus-járvány kezdetekor lezárta határait.
A hít a Bloomberg közölte a CCTV kínai állami műsorszolgáltatóra hivatkozva.
A KNDK-ba látogatóknak kétnapos karanténba kell vonulniuk. A járvány előtt főleg kínai turisták léptek be az országba. Észak-Koreát devizával látták el, amelyet külföldi tranzakciókhoz használt (a KNDK-t a szankciók miatt elzárták a nemzetközi banki műveletektől).
A több mint három éve lezárt határok miatt Észak-Korea gazdasága a Bank of Korea szöuli becslései szerint alacsonyabb szintre esett, mint Kim Dzsongun több mint egy évtizeddel ezelőtti hatalomra kerülésekor.
Március 3-án került sor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Szakgimnáziumának diplomaátadó ünnepségére a beregszászi római katolikus templomban, melyen a turizmus szakos végzős diákok kapták kézhez okleveleiket.
Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen Molnár János római katolikus püspöki helynök, Marosi István görögkatolikus parochus és Margitics János református lelkész hirdette Isten igéjét.
Nemzeti imánk és a főiskola himnuszának eléneklése után a jelenlévőket Csernicskó István, a II. RF KMF rektora köszöntötte. „Ukrajnában sajnos háború dúl, és a háborúban nemcsak a múzsák, de a turizmus is hallgat. Azonban amint véget ér a háború, ismét egyre nagyobb szükség lesz jól képzett turisztikai szakemberekre, vagyis önökre, kedves végzősök” – szólt a diákokhoz beszédében azt kívánva, hogy minél előbb a gyakorlatban is kamatoztatni tudják megszerzett ismereteiket, hiszen ez azt jelentené, hogy végre elhallgattak a fegyverek és újra béke honol.
Ünnepi beszédében Soós Katalin, a Szakgimnázium igazgatója összefoglalta a turizmus szakos diákok elmúlt 3,5 évét, mely nem volt zökkenőmentes: „Volt a közös 3,5 fél évben minden: üresen kongó folyosó, maszk mögé rejtett arcok, megszakadó internetkapcsolat, szirénaterhes tanórák, sötét nappalok és esték, reménytelennek tűnő helyzetek. De megoldottuk. Most azonban véget ért közös utunk, saját ösvényre léptetek. […] Bármerre vagytok és mentek most, inspirációt, sikereket és áldást kívánunk nektek. A valóságos tarisznyátokba csak jelképes útmutatókat helyeztünk el, de a képzeletbeli útravalót a 3,5 év során kaptátok meg tőlünk. Legyen szívetek tiszta, elmétek pedig kihívásokra kész. Kitartást a továbbtanuláshoz vagy a munkához!” – helyezte a végzősök szívére.
„Ha van foglalkozás, hivatás a világban, amelynek alapfeltétele és kerete a békesség, az egymás iránti tisztelet és megértés, akkor az a turizmus” – fogalmazott köszöntőjében Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, leszögezve: „Békét kell teremteni, legyen végre vége az öldöklésnek, álljon helyre a béke, mert csak akkor lehet egymással értelmesen beszélni, és a helyi közösségek, az egymás mellett élő népek, nemzetek és országok együttműködéséért tenni.” Kovács Zoltán hangsúlyozta továbbá, hogy Magyarország Kormánya 2010 óta következetesen, szisztematikusan és kitartóan képviseli a nemzetpolitikában azt az elvi és gyakorlati magatartást, amely a mai napon is megnyilvánul a Szakgimnázium, a főiskola működésében. Magyarország Kormánya a béke megteremtésében érdekelt, és abban, hogy a külhoni magyar közösségek a körülöttük élő nemzetekkel békességben, megbecsülésben éljenek. Az államtitkár biztosította a jelenlévőket, hogy Magyarország – mint ahogyan azt az elmúlt bő évtizedben is tette – a továbbiakban is meg fog adni minden támogatást, mely a kárpátaljai magyarság szülőföldön való megmaradását célozza.
Az ünnepi köszöntőket követően a végzős diákok nevében Hajdú Viktória Patrícia és Rácz Milán mondott köszönetet, majd Pércsi Lajos elszavalta Tandari Éva Ember maradj, Fiam című versét. Ezután a végzősök fogadalomtételére került sor. Az eskü szövegét Csurmán Viktória IV. évfolyamos turizmus szakos végzős olvasta elő diáktársainak.
Az oklevelek általános ismertetését követően Soós Katalin igazgató, Csernicskó István rektor, Orosz Ildikó, a II. RF KMF elnöke és Kovács Zoltán államtitkár átadták a felvonuló végzősök diplomáit.
A friss diplomásokat a harmadik évfolyamos diákok és az intézmény énekkara köszöntötte.
Záróbeszédében Orosz Ildikó aláhúzta: „A búcsú pillanata egyszerre valami új kezdetének a pillanata is. Ma búcsúzunk, de ez nem végleges búcsú, szeptembertől ugyanis minden végzős hallgatót vár a főiskola turizmus szaka, hogy még több élménnyel, tudással, tapasztalattal gazdagodjatok.”
A diplomaátadó ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a jelenlévőkre.
Az egyesült államokbeli Niagara Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szervezésében „Turizmus és Vendéglátás” képzés indult a főiskola hallgatói számára. A képzés célja, a főiskolás hallgatók angol nyelvű szakmai önképzésének és kapcsolatépítésének ösztönzése, valamint fejlesztése a turizmus és vendéglátás világán belül. A képzésen a főiskola földrajz, turizmus és angol nyelv tanszék 33 hallgatója vesz részt. A foglalkozásokon részt vesznek a niagarai egyetem diákjai is, akik online formában csatlakoznak a programhoz. Váradi Natália, a beregszászi főiskola Felnőttképzési központjának vezetője elmondta, az intézmény egyik fő feladata a fiatalok felkarolása, támogatása és jövőjük biztosítása. Rácz Milán, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola első évfolyamos hallgatója elmondta, örömmel csatlakozott a programhoz. Elmondása szerint ez a képzés egy kiváló lehetőség angol nyelvtudása tökéletesítésére. A képzés oktatói Kurt A. Stahura, a Niagarai Egyetem Vendéglátás, Sport- és Turizmusmenedzsment Tanszékének professzora, a Niagarai Global-turizmus Kutatóintézet igazgatója és Peter Forgach, Nyugat-New York tiszteletbeli magyar konzulja. A foglalkozások április 27-én fejeződnek be. A képzés végén a résztvevők angol nyelvű tanúsítványt kapnak.
Magyar nyelven is leolvashatók lesznek a romániai műemlék épületekre kikerülő új, digitális tájékoztató táblák – közölte az MTI-vel a projektet lebonyolító Romániai Utazó Egyesület.
A romániai turisztikai minisztérium pénteken jelentette be, hogy új, QR-kóddal ellátott táblákra cseréli a műemlék épületeken található tájékoztató táblákat. A projektet az Romániai Utazó Egyesület (Asociatia Calator prin Romania) valósítja meg a következő három évben – írta közleményében a szaktárca.
Hangsúlyozta: a digitalizációt elősegítő projekt célja, hogy a turisták önmaguk idegenvezetői legyenek és jobban megértsék a romániai látnivalókat. Ezért minden táblára QR-kód kerül, melyet telefonjukkal leolvashatnak. A táblákra Románia turisztikai szlogenje kerül: fedezd fel a Kárpátok kertjét!
A kezdeményezők a külföldi turistákra is gondoltak, az épített örökségre vonatkozó információk 32 nyelven érhetők el. A tájékoztatás mellett a projekt célja, hogy naprakész adatbázist hozzanak létre Románia épített örökségéről.
Constantin-Iulian Tanascu, az Romániai Utazó Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: az adatbázis magyar nyelven is elérhető, így a magyarországi turisták saját anyanyelvükön böngészhetik. Az összes romániai műemlékre és turisztikai látványosságra kiterjed.
Erdélyben a magyarok által is lakott települések közül eddig Zilahon valósult meg, a következő állomás az ismert Hargita megyei fürdőváros, Borszék lesz – mondta az egyesületi elnök.
Constantin-Iulian Tanascu szerint valamennyi romániai önkormányzatot megkeresnek, mivel partnerként segíthetik a projekt gyakorlatba ültetését. A költségeket az egyesület állja, ők készítik a táblákat is, a polgármesteri hivataloknak csak a felszerelésben kell segíteniük.
Az egyesület a romániai műemlékek hivatalos listájára alapozza munkáját, amelyen a legkisebb község is szerepel. Az egyesületi elnök szerint a valósággal a terepmunka során szembesülnek, ugyanis a listán számos, időközben már lebontott műemlék is van.
Romániában az elmúlt években főleg az erdélyi városok önkormányzatai helyeztek ki többnyelvű tájékoztató táblákat a műemlékekre, ahhoz azonban legtöbbször politikai támogatásra volt szükség, hogy a világnyelvek mellé lehetőségként a magyar nyelv is felkerüljön.
„Maradj távol” kampányt indít a hollandiai Amszterdam, miután így is túl sok turista látogatja a várost, ráadásul ezek egy részét a szex és a drog utáni vágya hozza ide, miután elterjedt, hogy Amszterdam a kimeríthetetlen lehetőségek városa – derül ki a CNN cikkéből.
A bulituristák által okozott felfordulás arra sarkallta a város vezetését, hogy a kiszorításuk mellett kötelezze el magát. Ezt olyan intézkedésekkel próbálják elérni, mint a korai zárórák bevezetése a szórakozóhelyeken, illetve a bordélyokban és a partyhajók számának ritkítása, illetve a város egyes kerületeiben a kannabisz-fogyasztás betiltása.
A szemléletváltás azután következett be, hogy a pandémia lezárások után megkettőzött erővel tértek vissza a turisták Amszterdamba és nem látni a roham végét. 2023-ra 18 millió turistával számolnak a városi hatóságok, ami nagyjából a 22-szerese a város összlakosságának és ezek a látogatók az éjszakát is a városban töltik. Rajtuk kívül még van 24-25 millió turista, aki estére elhagyja Amszterdamot.
A holland város sokáig a túlfűtött erotika és a szex szimbolikus székhelye volt, mostanra azonban egyre gyakrabban merül fel a helyiekben, hogy ettől a vöröslámpásságtól valahogy mégiscsak szabadulni kellene. Az egyik ötlet, hogy a híres bordélyokat egyetlen épületbe vonják össze és a legjobb lenne ezt az épületet elzsuppolni valahova a város külterületére. Az ötletet mindenki támogatta is, kivéve persze azokat, akiknek a mostanság sokat kritizált vöröslámpásság megélhetést nyújt, például a szexmunkások, vagy a sexshopok eladói. „A szexipar itt van már az 1600-as évek óta. Senki sem jön ide csak a tulipánok és a csatornák miatt. Hagyjanak minket békén, ha valami bajuk van, költözzenek el ők” – fogalmazott az egyikük.
Kiriákosz Micotákisz, Görögország miniszterelnöke elmondta, hogy az elmúlt turistaszezonban szinte egyetlen oroszországi turista sem érkezett hozzájuk, annak ellenére, hogy a görög fél semmilyen korlátozást vagy tilalmat nem vezetett be számukra.
„Mi lényegében nem támogattuk az oroszok Európai Unióba való látogatásának horizontális tilalmát, de Görögországnak turisztikai célpontként befolyása van, s minden szankciócsomagban csatlakoztunk az Európai Unióhoz” – mondta.
A görög miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy Athén „jelentős katonai támogatást” nyújtott Kijevnek. „Részletekre nyilvánvaló okokból nem térek ki, de az ukránok nagyon elégedettek azzal a segítséggel, amit felajánlottunk nekik, és annak biztosításával kapcsolatban sem érkezett panasz” – tette hozzá.
