A kormány rendeletben tiltotta be útlevelek kiadását a külföldön tartózkodó 18 és 60 év közötti ukrán férfiaknak – közölte az rbc.ua hírportál a kormány április 23-án kiadott 443. számú rendeletére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányhatározat rendelkezése értelmében az ukrán állampolgárok személyigazolványait és útleveleit a 18 és 60 év közötti férfi állampolgára számára az Állami Migrációs Szolgálat területileg illetékes osztályai állítják ki.
„Az ilyen okmányok továbbítása Ukrajna külföldi diplomáciai intézményeihez vagy külön egységeihez kiadás céljából megszűnik” – áll a rendeletben.
Ugyanakkor ezek a követelmények nem vonatkoznak azokra a 18 és 60 év közötti ukrán férfiakra, akiknek joguk van a határátlépésre a hadiállapot idején.
Első alkalommal tartottak személyes megbeszélést Oroszország és Ukrajna képviselői szerdán Dohában a háborús övezetben máshová került gyermekeknek a családjukkal való egyesítéséről, a katari hatóságok közreműködésével.
A felek megállapodtak abban, hogy 29 gyermek visszatérhet Ukrajnába, 19 pedig Oroszországba.
„Első alkalommal folytattunk személyes tárgyalásokat az ukrán féllel, és a tárgyalások eredményeképpen rögzítettünk egy listát 29 gyermekről, akiket Ukrajnában élő rokonokkal kell egyesíteni, és 19 gyermekről, akiket Oroszországban élő családokkal kell egyesíteni” – mondta Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi elnöki biztos a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint.
Lvova-Belova elmondta: a Katarral való, csaknem egyéves családegyesítési együttműködés eredményeképpen eddig 28 gyermeket sikerült visszajuttatni a családjához Ukrajnába, ötöt pedig Oroszországba. Az orosz ombudsman hamisnak nevezte azt a híresztelést, miszerint 19 500 ukrán gyermek van Oroszországban. Rámutatott: ez az információ 2022-ben jelent meg, amikor a frontvonal folyamatosan változott.
Ukrajnában hamarosan véget ér a külföldön működő vállalkozások tulajdonosainak adóbevallási kampánya. Amennyiben egy Ukrajnában állandó lakcímmel rendelkező ukrán állampolgár legalább fele-fele arányban tulajdonosa egy más országban működő vállalatnak, akkor Ukrajnában is be kell nyújtania a jövedelem- és vagyonadó bevallását. Amennyiben a társaság tevékenységéről szóló jelentés angol nyelven íródott, nem szükséges ukrán nyelvre fordítani. Ha viszont más idegen nyelven készült, akkor az ukrán nyelvre történő fordítás kötelező. Magát a dokumentumot kizárólag elektronikus formában kell benyújtani az egyén ügyfélkapuján. Jelenleg a bevallás a 2022-2023. évi tevékenységekről készül. Ez lehet teljes vagy egyszerűsített. A bevallási kötelezettség Ukrajnában újdonság a külföldön működő társaságok tulajdonosai számára. Korábban az ilyen tevékenységről nem volt kötelező nyilatkozni. Ugyanakkor az adóhatóság szakembere hangsúlyozta, hogy a bevallási akció nem feltétlenül von maga után adófizetést Ukrajnában. Bizonyos típusú tevékenységek esetén adókedvezményt lehet igénybe venni. A külföldön tevékenységet folytató vállalkozások utáni adóbevallást május 1-ig kell benyújtani. Bizonyos esetekben a vagyonnyilatkozat mellékleteit is ki kell tölteni. Ezek után az adó befizetésére hatvan nap áll a vállalkozó rendelkezésére. A bevallás benyújtásának elmulasztása vagy késedelemmel történő benyújtása közigazgatási bírságot von maga után.
Ukrajna és Szlovákia kormányközi egyeztetésein a delegációk tagjai memorandumot írtak alá az atomipari együttműködés elmélyítéséről. A hírt az Urjadovij portál közölte.
„A találkozó során a felek memorandumot írtak alá az atomipari együttműködés elmélyítéséről.
A dokumentum előirányozza az együttműködés megerősítését az atomenergia területén, kis moduláris reaktorok fejlesztését, különös tekintettel a nukleáris létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatcserére és az üzemanyag-diverzifikációra.
A felek együttműködésben állapodtak meg az energiaszektorban és a két ország energiarendszerének üzemeltetésében, különös tekintettel Ukrajna tapasztalataira az alternatív nukleáris üzemanyag atomerőművekben történő felhasználása terén” – áll a jelentésben.
Oroszország megpróbálta darabról darabra tönkretenni az ukrán energiarendszert, és ebben kézzelfogható sikereket ért el. Ukrajnát azonban az Európából érkező energiaellátás és az autonóm energiaellátó rendszerek kiterjedt hálózata megmenti az áramkimaradástól. Erről ír a Le Monde című francia lap, amit az Unian szemlézett.
Az elmúlt hetek rakéta- és dróncsapásait felsorolva a lap megjegyzi, hogy a 2022–2023-as őszi és téli bombázásokkal ellentétben most nemcsak az elosztóhálózatot, hanem magukat az erőműveket is célba veszi az agresszor.
Az oroszok célja továbbra is ugyanaz, mint 2022 telén. De most más stratégiát alkalmaznak. Megpróbálják darabról darabra tönkretenni a rendszerünket – mondta Maria Caturian, az állami tulajdonú szolgáltató, az Ukrenerho kommunikációs igazgatója.
Az energiaelosztó infrastruktúrának megvan a maga védelme – betontömbök, homokzsákok és néha vasháló a drónok elriasztására.
De ez a védelem nem védi meg a ballisztikus rakétáktól – mondja Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Analitikai Központ energetikai szakértője.
Az orosz csapások ellenére az energiarendszer továbbra is biztosítja Ukrajna nagy részének áramellátását. Fontos tényező ebben a szövetséges országokból származó villamosenergia-import. „Ha nem lennénk integrálva az európai energiarendszerbe, szerintem több áramkimaradás lenne a bombázott régiókban” – ismeri el Caturian.
Emellett az autonóm energiaforrásokat a szociális és egyéb infrastruktúrák stabilan tartására is használják. Harkivban például az olyan érzékeny létesítmények, mint a kórházak vagy a tűzoltóságok, már rendelkeznek saját, moduláris felépítésű kis hőerőművekkel, amelyeket nemzetközi adományozók biztosítanak.
Ugyanakkor, ahogy megjegyzik, Harkiv utcáit áramszünetek idején az éttermek és üzletek előtt felállított kis, benzinüzemű generátorok zúgása tölti be. Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ munkatársa azonban úgy véli, hogy az országot sújtó energiahiány júliustól a jövő télig csak fokozódni fog. Véleménye szerint ha Ukrajna nem kap további légvédelmi rendszereket, amelyek megvédik az orosz támadásoktól, akkor a következő télre ukránok millióinak kell elhagyniuk egyes déli és keleti városokat.
Korábbi hírek szerint Ukrajna ismét bevezetheti az áramszünetek menetrendjét. Ilyen döntésre akkor kerül sor, ha az energiaszektorban nem sikerül fenntartani az egyensúlyt az energiarendszerben. Ezt a véleményét a DTEK vállalat igazgatója, Dmitro Saharuk fejtette ki.
Ennek fényében German Galuscsenko energiaügyi miniszter felszólított, hogy ne higgyenek a „szakértők” előrejelzéseinek. Szerinte senki sem tudja pontosan, hogy télen mennyi áramtermeléssel fog rendelkezni Ukrajna.
Ez a fegyvermennyiség elegendő egy ukrán dandár felszereléséhez az amerikai hadsereg szerint.
Az Egyesült Államok több mint 5000 kézi lőfegyvert adott át Ukrajnának, amelyeket az Iránból a jemeni húsziknak szállító hajók ellenőrzése során foglaltak le. Ezt az amerikai fegyveres erők központi parancsnoksága (CENTCOM) jelentette be.
„2024. április 4-én az Egyesült Államok kormánya 5000 AK-47-es géppuskát, mesterlövész puskát, RPG-7-et és több mint 500.000 7,62 mm-es töltényt adott át az ukrán fegyveres erőknek. Ez elegendő egy ukrán dandár kézi lőfegyverekkel való felszereléséhez” – áll a jelentésben.
Elkészült Ukrajna első föld alatti iskolája Harkivban. A polgármester, Ihor Terekhov szerint már az utolsó simításokat végzik, aztán megnyílhat az iskola, ami megfelel a biztonsági követelményeknek.
Az iskolában húsz terem lesz, két turnusban összesen 900 gyerek tudja majd ezeket használni.
A tervek szerint még több ilyen iskolát fognak építeni. Az Unicef becslései szerint Ukrajnában a háború miatt jelenleg az iskoláskorú gyerekeknek mindössze egyharmada tud jelenléti oktatásban tanulni, és sokan rögtönzött óvóhelyekre vagy metróállomásokra kénytelenek bejárni, ahol többek közt fűtés sincs.
„Hálásak vagyunk nemzetközi partnereinknek, építőipari vállalatoknak és oktatóknak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt életre keltették ezt a stratégiailag fontos projektet Harkiv számára!” – írta Igor Terekhov.
Ukrajna elsőként a világon vezette be az online házasság gyakorlatát. A kormány április elején fogadta el az online házasságkötésről szóló határozatot. Az állami nyilvántartásba vétel folyamatát a tervek szerint a Gyija alkalmazásba helyezik át elektronikus formában. A projekt tesztelése folyamatban van. Ez a szolgáltatás jelenleg különösen aktuális a hadseregben szolgáló katonák számára, akiknek a fronton gyakorlatilag nincs lehetőségük az anyakönyvvezetőnél közvetlenül házasságot kötni. Most már könnyebb lesz jogilag legalizálni kapcsolataikat. Ezen kívül a fegyveres erőkben szolgálók személyes részvétel nélkül is házasságot köthetnek. Ehhez a parancsnok által jóváhagyott erre vonatkozó nyilatkozattal kell rendelkeznie. Ami a Gyija-n keresztüli házasságkötést illeti, a kérelmeket online kell benyújtani. A jegyespár a világ különböző részén tartózkodhat: a fronton vagy külföldön. A technikai feldolgozás után kerül sor a házasságkötés dátumának és időpontjának meghatározására. Egyelőre, a tervek szerint az anyakönyvi nyilvántartást egy kijevi osztály végzi majd. Leszja Ulinec elmondása szerint ez egy kísérleti projekt a hadiállapot időszakára. Végül is a családi törvénykönyv szerint a házasság csak akkor tekinthető törvényesnek, ha azt az állami anyakönyvi osztályon kötik meg a menyasszony és a vőlegény kötelező jelenléte mellett. Ezért a kísérleti online-házasságkötés projekt tesztelésének befejeztével az Igazságügyi Minisztériumnak el kell készítenie az erre vonatkozó jogszabályokat, és szabályoznia kell az onlie-házasságkötés jogi hátterét. Visszaélés esetén a szolgáltatás eltörlésre kerülhet.
Ukrajna jelentősen növelte a nagy hatótávolságú drónok gyártását 2024-ben a tavalyi évhez képest, és már 1000 km-es hatótávolságú eszközei vannak – jelentette ki hétfőn Mihajlo Fedorov digitális átalakítási miniszter a Die Welt című német lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Fedorov elmondta, hogy idén megtízszereződött a nagy hatótávolságú drónok gyártása a tavalyihoz képest. „Az orosz olajfinomítókat támadó ukrán drónok többségének hatótávolsága 700-1000 km, de ma már vannak olyan modellek, amelyeké az 1000 km-t is meghaladják” – tette hozzá.
A miniszter úgy vélte, hogy a háború kimenetele a pilóta nélküli technológiák fejlesztésétől függ. „Azt azonban jelenleg nem lehet megmondani, hogy ki nyer a technológiai háborúban – bizonyos területeken mi nyerünk, máshol az oroszok múlnak felül minket” – hangsúlyozta Mihajlo Fedorov.
A Covid–19 Ukrajnában a háború alatt nem ért véget, de a nagyszabású rakétatámadások és harcok hatására a háttérbe szorult, az országban továbbra is regisztrálnak koronavírusos eseteket – jelentette ki szombaton Ihor Kuzin országos közegészségügyi főorvos az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Kuzin megjegyezte, a háború alatt az ukránok számára fontosabbak voltak a biztonsági kérdések. 2023 óta Ukrajnában és a világon a koronavírus az állandó problémák és betegségek kategóriájába került, amelyeket az egészségügyi ellátórendszerben kezelnek – tette hozzá.
A főorvos szerint 2023 októbere óta több mint 147 000 ukrán fertőződött meg Covid–19-cel. Öt hónap alatt 815 halálesetet regisztráltak, közülük négyen 17 éven aluliak – emlékeztetett. „De már Oroszország ukrajnai inváziója előtt lehetővé vált a lakosság jelentős részének beoltása, ezért a háború kezdete után még nem figyeltünk meg járvány-kitörést annak ellenére, hogy az emberek óvóhelyeken tömörülnek és intenzíven kommunikálnak. És még annak ellenére sem, hogy a karantén-korlátozásokat szinte teljesen feloldották. Ezért a Covid–19 továbbra is 2022. február 24-e után más-más fázisban volt az egyes országokban” – mondta el Ihor Kuzin.