Az ukrán fegyveres erők vezérkara további 450-500 ezer ember mozgósítását kérte, ezt a haditanácson terjesztették elő – jelentette be kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök évértékelő sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta: „A főparancsnok (Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka – a szerk.) és a vezérkar a haditanácson kérte a mozgósítást. A kérdés érzékeny. Államunk védelmével és a lehetséges ellentámadással, hiánnyal kapcsolatban kérték. És azt mondták, szerintük további 450-500 ezer fő mozgósítása javasolt.”
Az elnök szerint ez komoly szám. A hadseregnek azt válaszolta, hogy egy ilyen lépéshez több érv kell, mert emberek kérdése, igazságosság, védelmi képesség és pénz kérdése. Azt is hozzátette, átfogó tervet kell készíteni arra vonatkozóan, hogy mi lesz a milliós hadsereggel és az országot két éve védő fiúkkal. Ezt a tervet pedig bele kell foglalni a törvénybe, amelyet a Legfelső Tanács a katonákkal együtt dolgoz ki – tette hozzá.
„Ami a pénzt illeti. Az ilyen formátumú mozgósítás további 500 milliárd hrivnyába kerül Ukrajnának. Ezért Ukrajna elnökeként, olyan emberként, aki sok időt fordít Ukrajna pénzügyi támogatásának felkutatására, megértést kérek a miniszterelnöktől és a pénzügyminisztertől – honnan lesz a pénz?” – tette fel a költői kérdést Volodimir Zelenszkij.
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.
⚡️God has a chevron with the Ukrainian flag on his shoulder. With such an ally, life will definitely defeat death - Zelensky's powerful address on Easter.
Az UNESCO Kulturális Örökségek Fegyveres Konfliktusok Alatti Védelmével foglalkozó Bizottsága jóváhagyta azt a döntést, hogy Ukrajna további öt kulturális örökségi objektumát felvegyék a kulturális javak nemzetközi listájára ideiglenes fokozott védelem alatt.
Erről a Kulturális és Információpolitikai Minisztérium sajtószolgálata számolt be.
Odessza, Csernyihiv, Lemberg és Kárpátalja régiókban található kulturális örökségekről beszélünk, nevezetesen:
A kárpáti régió fatemplomai. Mihály arkangyal temploma, Uzsok, Kárpátalja
A kárpáti régió fatemplomai. Szent György temploma, Drohobics, Lemberg megye
Az Odesszai Nemzeti Akadémiai Opera- és Balettszínház épülete
Az Odessai Megyei Filharmónia épülete
Katedrális, Csernyihiv város.
Anastaszia Bondar kulturális és információs politikai miniszterhelyettes ismertette az Ukrajna által benyújtott objektumok listáját, és felhívta a figyelmet a kulturális infrastruktúra és a kulturális örökség tárgyainak jelentős veszteségére az orosz agresszió következtében.
„A teljes körű invázió kezdete óta Oroszország több mint 10 000 rakétát és drónt lőtt ki Ukrajnára. Ennek következtében több mint 1700 kulturális objektum és több mint 870 kulturális örökségi műemlék sérült vagy semmisült meg az országban” – mondta el.
A cég kijelentette, hogy jelenleg aktívan dolgozik az SMS-ek elindításán és a My Kyivstar hozzáférés visszaállításán.
A Kyivstar helyreállította a mobilinternetet és a bázisállomások több mint 90%-át. Ez áll a cég Facebook-oldalán található közleményben.
A cég tájékoztatása szerint mostanra az egész országban vissza tudták állítani a mobilinternet-hozzáférést, és a bázisállomások több mint 95 százalékának visszaállították a működését.
A cég aktívan dolgozik az SMS-ek elindításán és a My Kyivstar hozzáférés visszaállításán. A hálózat stabilizálódik és a szabványok szerint működik, beleértve a 4G-t is.
2022 kezdetétől ez a bizonyos törzs hatékonyan kiszorította a többi Covid-törzset, beleértve a Deltát és az Alfát is.
Az Omicron koronavírus törzs típusainak 17 alváltozata kering Ukrajnában. Erről az Egészségügyi Minisztérium számolt be.
Az Omicron törzs főként normál légúti betegségként megy végbe, és nem okoz súlyos oxigénhiányt. Azonban továbbra is veszélyes a kockázati csoportok számára: a krónikus betegségekben szenvedőkre és legyengült immunitású emberekre és 60 év felettiekre.
Nagy-Britannia 3,7 millió fonttal támogatja az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények dokumentálását, kivizsgálását és a büntetőeljárások elindítását – jelentette be hétfőn a londoni külügyminisztérium.
A tájékoztatás szerint a finanszírozási program részeként ukrán ügyészek képzésben részesülnek nyílt forráskódú hírszerzési értesülések használatára a potenciális bűncselekmények azonosítása végett. A brit pénzügyi csomagból jut a háborús bűncselekmények dokumentálására alakult lengyelországi OPORA központ bővítésére is.
A londoni külügyi közlemény felidézi, hogy a brit kormány már korábban is adott 2,5 millió fontot az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények feltárására.
A tárca szerint ez a támogatás is hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán hatóságok máris jelentős előrelépést értek el az ukrán nép elleni atrocitások felelőseinek elszámoltatásában, és eddig „ötvennél több” orosz állampolgár ellen indult sikeres büntetőeljárás Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények címén.
A brit külügyminisztérium adatai szerint az ukrajnai főügyészség a háború tavaly februári kezdete óta 110 ezernél több olyan esetet regisztrált, amely háborús bűncselekménynek minősül.
A brit kormány pénzügyi támogatásával eddig 153 ukrán törvényszéki bíró és 36 ügyész részesült a háborús bűncselekmények elbírálásához szükséges külön jogi szakképesítésben – áll a londoni külügyminisztérium hétfői tájékoztatásában.
A The Wall Street Journal szerint a következő ukrán ellentámadásra csak 2025 tavaszán kerülhet sor. A hírt az NV közölte.
A WSJ cikke leszögezi, hogy Ukrajna „rendkívül nehéz geopolitikai helyzetben van”. Úgy vélik az ukrán fél szempontjából számos negatív tényező áll fenn: a nyári ellentámadás kudarca, az amerikai segélyek valószínű felfüggesztése az Egyesült Államok Kongresszusában kialakult belpolitikai viszályok miatt, az EU képtelensége elegendő katonai támogatást nyújtani Ukrajnának, és az orosz gazdaság érezhető átállása katonai irányvonalra.
Az újságírók kitértek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi nyilatkozatára is, amelyben védelmi erődítmények építését jelentette be a front mentén. A kiadvány szerzői szerint ez a háború új szakaszba való átmenetének bizonyítéka. Ha a teljes körű háború kezdetén a fegyveres erők a manőverezhető védelem taktikájához folyamodtak, akkor most ismét visszatérnek a 2014 után Donbászban meglevő „lövészárokharc” taktikára.
Ha Ukrajna és szövetségesei le tudják küzdeni a jelenlegi nehézségeket, és továbbra is támogatják a hadsereget, a nyugati stratégák úgy vélik, hogy a legjobb forgatókönyv szerint a jövő év az ukrán hadsereg újjáépítésének éve lesz. A másik remény az, hogy Oroszországnak nagy lesz a vesztesége, amikor megpróbálja áttörni az ukrán védelmet. Ez végezetül azt jelenti, hogy 2025 tavaszán Ukrajnának ismét meglesz a lehetősége az ellentámadásra, ha túléli a 2024-es évet – áll a cikkben.
Dél-Korea kész segíteni Ukrajnának a környezeti károk helyreállításában. A két ország profilminiszterei megállapodtak az együttműködésről. A hírt a Környezetvédelmi Minisztérium közölte.
Ismeretes, hogy az aláírt Együttműködési Memorandum keretében az országok megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás, valamint a körforgásos gazdaságra való átállás kérdéseiben.
Az együttműködés egyéb kategóriái:
az ukrán erdők helyreállítása;
a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és fenntartható használata;
az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás és azok enyhítése,
A Microsoft további egy évig ingyenesen kínálja felhőszolgáltatását az ukrán kormányzati intézményeknek – közölte Mihajlo Fedorov digitális átalakulásért felelős miniszter.
Az ingyenes tárhelyet az összes ukrán kormányzati szervre kiterjesztik, beleértve a hadsereget, az iskolákat, egyetemeket és kórházakat is.
Fedorov szerint a Microsoft eddig 540 millió dollárt biztosított Ukrajnának ingyenes szolgáltatások, technikai támogatás, berendezések és támogatások formájában. A Microsoft támogatása hozzájárult az ukrán kormányzat folyamatos digitalizálásához is.
A felhőalapú adattárolás azt is megakadályozta, hogy a kulcsfontosságú kormányzati információk orosz támadások során megsemmisüljenek vagy elvesszenek – írja a The Kyiv Independent.
Az utóbbi időben, az európai módosításokra számítva, okkal aggódhattak a kárpátaljaiak. Az Európai Unió hamarosan készült bevezetni a régóta ígért ETIAS rendszert, amely a schengeni övezet 30 országába való beutazást biztosít különleges engedélyekkel. „A vízummentességet törölték!” – hangzott számos cikkben.
Az új követelmények a térség számos lakosát megrémítették, hiszen engedély nélkül még a szomszédos országokba – Magyarországra, Szlovákiába, Romániába, valamint Csehországba –sem lehetett volna belépni.
A minap azonban kiderült, hogy a rendszer indulását 2025 májusára halasztották.
Mi is az az ETIAS?
Az ETIAS lehetővé teszi előzetes ellenőrzések elvégzését és – szükség esetén – az utazási engedély kiadásának megtagadását az olyan, vízummentességet élvező, harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik a Schengeni térségbe kívánnak beutazni. A rendszer hozzájárul majd a belső biztonság javításához, az illegális bevándorlás megelőzéséhez, a közegészségügy védelméhez és a határátlépés idejének lerövidítéséhez azzal, hogy már a külső határokra való megérkezésük előtt azonosítja azokat a személyeket, akik a fenti szempontok valamelyike tekintetében kockázatot jelenthetnek.
A rendszer működése
A rendszert a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok esetében kell majd alkalmazni. Az említett állampolgároknak utazásuk előtt online kérelemben utazási engedélyért kell folyamodniuk. A kérelmezőknek minden egyes kérelem benyújtásakor 7 EUR utazásengedélyezési díjat kell majd fizetniük.
Az egyes kérelmekben megadott információkat automatikusan össze fogják vetni más uniós és releváns Interpol-adatbázisokkal annak eldöntése érdekében, hogy fennállnak-e olyan indokok, amelyek alapján az utazási engedély kiadását meg kell tagadni. Ha a rendszer nem ad ki találatot, vagy nincsenek további elemzést igénylő adatok, az utazási engedélyt rövid időn belül automatikusan ki fogják adni. Várhatóan az esetek többségében ez lesz a helyzet.
Ha a rendszer találatot ad ki, vagy további elemzést igénylő adatot talál, a kérelmet az illetékes hatóságok fogják manuálisan feldolgozni. Ebben az esetben az ETIAS központi egység először azt ellenőrzi, hogy a kérelemfájlban rögzített adatok megfelelnek-e a találatot eredményező adatoknak. Egyezés esetén, vagy amennyiben az egyezés továbbra is kétséges, a kérelmet a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége dolgozza fel manuálisan. Az engedély kiadására vagy a találatot eredményező kérelem elutasítására legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 96 órán belül – vagy ha a kérelmezőnek további információkat kell benyújtania, a további információk kézhezvételétől számított 96 órán belül – sor fog kerülni.
A légi és a tengeri fuvarozóknak beszállítás előtt ellenőrizniük kell, hogy az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel. Az ETIAS működésének megkezdésétől számított három év elteltével ez a kötelezettség a szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozókra is vonatkozni fog.
Az utazási engedély nem fog automatikus beutazási vagy tartózkodási jogot biztosítani: a végső döntést a határőr fogja meghozni.
Az utazási engedély három évig vagy a kérelemben megadott úti okmány érvényességi idejének végéig lesz érvényes (amelyik előbb következik be).
Az innovációk nemcsak Ukrajnát érintik majd
A belépési rendszer automatizált lesz Ukrajna, Nagy-Britannia és további 60 olyan ország számára, amelyek nem tagjai az EU-nak, és részei a vízummentességnek.
Az ígért kiváltságok között a rendszer fejlesztői biztosítják, hogy az utazó a határátlépéskor önállóan is beszkennelheti az útlevelét. Ezzel egyidejűleg maga a rendszer regisztrálja a nevet, beolvassa az arcot, ujjlenyomatokat vesz és rögzíti a dátumot, valamint a határátlépés helyét. Hozzáteszik, hogy az újítás nem vonatkozik a hosszú távú vízummal rendelkezőkre.
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az orosz-ukrán háború februári kitörése óta már közel 45 millió euró összegű humanitárius és egyéb segélyt nyújtott a bajba jutott országnak. A nyugat-ukrajnai Lembergbe első nemzetközi segélyszervezetként érkeztek meg, köszönhetően annak, hogy Ukrajna területén már 1998 óta bejegyzett humanitárius segélyszervezetként működik a beregszászi irodájuk. A magyar partnerek a több ezer tonna élelmiszer, higiéniai és ruházati támogatások mellett már a háború kitörése előtt, a korona vírus járvány alatt is adományozott Ukrajnának olyan orvosi felszereléseket, ami elősegítette a járvánnyal szembeni harcát. Legutóbb Lembergben adták át azt a 100 darab lélegeztetőgépet, melyet a magyar kormány felajánlásának köszönhetően az Ökumenikus Segélyszervezet juttat el azokba az ukrán kórházakba, melyek többsége a frontvonal közelében helyezkedik el. A Dnyipropetrovszk, Donyeck, Ivano-Frankivszk, Ternopil, Szumi, Poltava, Herszon, Kijev, Odessza, Mikolajiv, Zaporizzsja, Harkiv és Lviv megyei egészségügyi intézményekbe kerülő lélegeztetőgépek átadásáról még október folyamán írt alá Kijevben együttműködési megállapodást Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója és Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter. A lembergi háborús veteránok kórházába eljuttatott lélegeztetőgép mellett állva a megye kormányzója, Makszim Kozickij köszönetét fejezte ki a magyar partnereknek. Az orvosi eszközök összköltsége eléri a 3 millió eurót, ami azt jelenti, hogy egy lélegeztetőgép 30 ezer euróba kerül. Az Ukrajnában dúló háború szörnyű következménye, hogy a kórházak és rehabilitációs központok maximum üzemmódra kapcsolva igyekeznek ellátni a sérülteket, mindemellett természetesen a nem háborús cselekményekben sérült civileket is gyógyítják. 2020 őszén, a koronavírus elleni védekezést segítve ötven lélegeztetőgépet, valamint nagy mennyiségű védőfelszerelést juttatott el a magyar karitatív szervezet 34 ukrajnai és kárpátaljai egészségügyi intézménybe, 2022 februárjában pedig az elsők között kezdte meg a segítségnyújtást a háború miatt menekülőknek és nélkülözőknek Ukrajnában és Magyarországon egyaránt. A háború sújtotta országban 25 éves jelenlétre visszatekintő segélyszervezet azóta több mint 480 ezer embernek nyújtott segítséget Ukrajna húsz régiójában és Magyarországon. Magyarország az Ökumenikus Segélyszervezet révén továbbra is kész minden szükséges támogatást megadni Ukrajnának. Ezt jól mutatja az is, hogy hamarosan Kelet-Ukrajnában, Dnyiproban is megnyílik az ökumenikusok bázisa, így a frontvonalhoz közel eső településeken személyesen tudják felmérni az igényeket, azt, hogy mire van szüksége a lakosságnak.
