A tehetséggondozás szerepéről tanácskoztak az MCC pedagóguskonferenciáján

A tehetségek felismerése és támogatása napjaink egyik legfontosabb oktatási feladata, különösen a gyors technológiai változások és a társadalmi kihívások korában. E gondolat jegyében rendezték meg június 12-én a Mathias Corvinus Collegium kárpátaljai képzési központjában a VI. Pedagóguskonferenciát. A szakmai fórum központi kérdése az volt, hogy miért meghatározó a tehetséggondozás szerepe a mai oktatásban. A meghívott előadók és szakértők különböző nézőpontokból osztották meg tapasztalataikat, miközben gyakorlati útmutatást és új szemléletmódokat kínáltak a résztvevők számára. A konferencia célja az volt, hogy a tanév végéhez közeledve szakmai megerősítést, inspirációt és lelki feltöltődést nyújtson a kárpátaljai magyar pedagógusoknak.

A konferencia résztvevőit a szervezők nevében Rácz Milán köszöntötte, majd átadta a szót Dobsa Beátának, az MCC Beregszászi Képzési Központja vezetőjének, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a pedagógusok munkája messze túlmutat a puszta tananyag átadásán: a család után ők jelentik a legfontosabb biztos pontot a gyermekek életében.

„Az egész életünk a gyermekekről szól. Az iskola sok esetben a második otthont jelenti számukra, a pedagógusok pedig második édesanyaként és édesapaként biztosítanak támogató közeget” – fogalmazott a képviselet-vezető. Kiemelte, hogy az idei előadókat – a pedagógusok kifejezett kérésére – egy korábbi szavazás eredményeként hívták meg. Beszédét egy korábbi tanárától származó, útravalóul szánt gondolattal zárta: „Szeressük, támogassuk a gyerekeket, és adjunk nekik gyökereket és szárnyakat!”

A szakmai program első előadója Setényi János oktatáskutató, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója volt, aki előadásában áttekintette a magyar tehetséggondozás történeti hátterét és fejlődési szakaszait.

Hangsúlyozta, hogy a tehetség fogalma az idők során jelentősen átalakult: a kizárólag IQ-ra alapozó, merev megközelítést felváltotta egy komplex szemlélet, ami az intelligencia mellett a kreativitást és a szociális tényezőket is méri. Setényi János háromféle társadalmi környezetet, úgynevezett tehetségkultúrát különböztetett meg: a tehetségbarát, a tehetség-közömbös és a tehetségelfojtó közeget.

Aláhúzta: a tiszta képességek önmagukban nem elegendőek; a tehetség valódi kibontakoztatásához megtartó közösségre, figyelemre és folyamatos személyes mentorálásra van szükség.

A konferencia második részében Kádár Annamária pszichológus, egyetemi oktató, tréner, a mesepszichológia elismert szakértője tartott előadást. Ebben a gyermekek és fiatalok személyiségfejlődését, érzelmi biztonságát, motivációját és kudarctűrő képességét járta körül.

Kádár Annamária bemutatta a kommunikáció és a viselkedés alapján elkülöníthető 4 alapvető személyiségtípust. A promoter (kezdeményező) egy pezsgő, de impulzív társasági alkat, az analyser (elemző) egy fegyelmezett és megfontolt elemző, a controller (irányító) egy határozott, célorientált irányító, míg a supporter (segítő) egy önfeláldozó, mélyen együttérző és olykor túlféltő segítő.

Az előadó rávilágított, hogy a típusok felismerése segít megérteni a gyermekek olykor még kontrollálatlan érzelmi reakcióit, ezáltal elősegíti a tudatosabb nevelői hozzáállást.

A színvonalas előadásokat követően a rendezvény nem ért véget: a jelenlévők megvásárolhatták Kádár Annamária népszerű köteteit, amelyeket a szerző a helyszínen személyesen is dedikált az érdeklődőknek. Majd egy kötetlen állófogadás keretében nyílt lehetőség a tapasztalatcserére.

(Kun Viktória/Kárpátlja hetilap)