Rákóczi kárpátaljai örökségét fedezték fel a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor résztvevői

II. Rákóczi Ferenc kárpátaljai kötődése, a Rákóczi-szabadságharc helyi emlékhelyei és a nagyságos fejedelem alakjához kapcsolódó történelmi hagyományok álltak a középpontjában az idei Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábornak, amelyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szervezett meg július 6–11. között. Az ötnapos programnak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézete adott otthont, ahol negyven, a KMPSZ tantárgyi versenyein kiemelkedően szereplő diák mélyíthette el történelmi ismereteit élményszerű foglalkozásokon keresztül.

A szervezők minden évben a magyar történelem egy-egy korszakát állítják a foglalkozások fókuszába, amelyeken a résztvevők nemcsak az adott időszak történelmi eseményeivel ismerkednek meg, hanem betekintést nyernek az egykori mindennapokba, az adott kor viseleteinek, a fegyverek és a harcmodor világába, miközben a korszakhoz kapcsolódó mondákkal, népköltészeti és irodalmi alkotásokkal is találkoznak.

Az idei tábor tematikája a Rákóczi-emlékévhez kapcsolódott. A szervezők célja az volt, hogy a tanulók ne csupán a fejedelem életével és a szabadságharc eseményeivel ismerkedjenek meg közelebbről, hanem felfedezzék azokat a kárpátaljai helyszíneket, történelmi emlékhelyeket és legendákat is, amelyek ma is őrzik II. Rákóczi Ferenc örökségét.

Kovács Mónika táborvezető szerint egy hagyományőrző tábor legfontosabb feladata, hogy a fiatalok megismerjék gyökereiket és kulturális örökségüket. Mint fogalmazott, fontos, hogy tudják, „honnan is jöttünk, miért is vagyunk itt ezen a területen, és mi az a kultúra, ami ránk maradt”. Hangsúlyozta, hogy a történelmi előadások mellett a kézműves-foglalkozások is ezt a célt szolgálták, hiszen a résztvevők olyan hagyományos technikákkal ismerkedhettek meg, amelyek közelebb hozták számukra elődeik mindennapjait és alkotó munkáját.

A tábor első napján vidékünk történelmi öröksége, valamint II. Rákóczi Ferenc életútja került a középpontba, ezt követően pedig Csatáry György történész tartott részletes előadást a fejedelemről és a Rákóczi-szabadságharc kárpátaljai vonatkozásairól. A történelmi ismereteket később a Rákóczihoz kötődő mondák és legendák feldolgozása mélyítette el: a gyerekek csoportmunkában dolgozták fel a történeteket, dramatizálták azokat, illusztrációkat és képregényeket készítettek, miközben saját Rákóczi-lapbookjukat is összeállították.

A tantermi foglalkozásokat terepi programok egészítették ki. A résztvevők szerdán ellátogattak a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkba és az Árpád Vezér Látogatóközpontba, ahol izgalmas tárlatvezetésen keresztül ismerkedtek meg a honfoglaló magyarság életmódjával, viseletével, hitvilágával, valamint a kiállítóteremben berendezett jurtával és a benne található eszközökkel. Emellett az itt található lovardában a lovaglást és az íjászatot is kipróbálhatták. A hét zárásaként pedig együtt felkeresték a tiszaújlaki Turul-emlékművet is, ahol koszorúzással tisztelegtek a Rákóczi-szabadságharc emléke előtt.

A délutánok a kézműves alkotás jegyében teltek. A táborozók kipróbálták a gyöngyfűzést, a makramézást, a gyertyaöntést, fonalból karkötőket, kulcstartókat és dísztárgyakat készítettek. Az esti programokat filmklub, táncház, Ki mit tud? és kvízest színesítette, utóbbi a hét során megszerzett ismeretek játékos összegzésére is lehetőséget adott.

A táborba Kárpátalja számos településéről érkeztek gyerekek: Beregszászból és a környező településekről, Ungvárról, Nagydobronyból, Tiszasalamonból és más községekből egyaránt. Kovács Mónika elmondta, örömteli tapasztalat, hogy a visszatérő táborozók mellett az új résztvevők is gyorsan közösséggé formálódtak. Kiemelte azt is, hogy az ukrán anyanyelvű gyerekek ugyanolyan aktívan kapcsolódtak be a programokba, mint magyar anyanyelvű társaik, sőt többen tudatosan igyekeztek magyarul megszólalni, ezzel is erősítve a közösségi élményt.

A Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor több mint három évtizedes múltra tekint vissza. Elődje az 1995-ben Salánkon életre hívott Jurtatábor volt, amely a magyar hagyományok ápolása mellett a középkori életmód és harcművészet megismertetését tűzte ki célul. Az évek során a tábor több helyszínen is megfordult, 2004-ben pedig felvette a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor nevet. A kezdeményezés ma is elsősorban azokat a kárpátaljai diákokat jutalmazza részvételi lehetőséggel, akik a KMPSZ tanulmányi vetélkedőin kiemelkedő eredményeket érnek el.

Az idei tábor ismét megmutatta, hogy a történelmi ismeretek, a hagyományőrzés és a közösségi élmények jól kiegészítik egymást. A résztvevők nemcsak új ismeretekkel gazdagodtak, hanem olyan tapasztalatokkal is, amelyek hosszú távon közelebb vihetik őket múltjuk és kulturális örökségük megismeréséhez, a hagyományok jelentőségéhez.

lexi
Kárpátalja