Ma harmincnyolc éve történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban. Az eredetileg hatblokkosra tervezett Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű négy blokkja 1984-re készült el, ezek egyike hibásodott meg 1986. április 26-án. Ukrajnában minden évben megemlékeznek a katasztrófáról. Ezt foglalta össze kollégánk K. Debreceni Mihály. A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb, mint 100 kilométerre, északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában egy kísérlet során. Vegyi és gázrobbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe radioaktív anyagok kerültek, és sugárfelhő borította be Európa egy részét. Több százszor annyi radioaktív szennyeződés volt a levegőben, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. A sérült blokk fölé akkor egy átmeneti vasbeton szarkofágot emeltek. Ukrajnában közel negyven év elteltével is borzongva emlékeznek az emberek a balesetre. Köztudott, hogy a Szovjetunió akkori vezetése több napon keresztül tagadta a világ előtt azt. A súlyos következmények miatt azonban nem lehetett sokáig titkolni a robbanást. A kármentési akcióban résztvevő munkásokat három kategóriába sorolták. Az első kettőbe azok tartoznak, akiket a robbanást követően azonnal a helyszínre küldtek, a harmadikba pedig azok, akik egy héttel később váltották őket. Volt, ahol a hatalmas sugárzás miatt mindössze 3-5 percet lehetett dolgoznia a katasztrófaelhárítóknak, és volt, ahol egy óránál többet nem tartózkodhattak. Akik az úgynevezett likvidátorok közül túlélték, és nem betegedtek meg, azok kiemelt szociális juttatásokat kaphattak később az országtól, melyhez járt fizetett szabadság, évi háromhetes üdülési lehetőség a Kárpátokban vagy a Fekete-tengeren, illetve a közüzemi számlák 50 százalékát is az állam fizette helyettük. Ukrajnában ma nincs olyan település, ahol ne lenne emlékműve a csernobili katasztrófa áldozatainak, illetve azoknak az embereknek, akik részt vettek az elhárításban. Ezeknél az emlékműveknél minden évben tartanak megemlékezéseket… Egyébként az erőmű még 14 évig húzta, védőművekkel és hatalmas költségekkel. 2000. decemberében Leonyid Kucsma, akkori ukrán elnök élő tévéadásban jelentette be a Csernobil III. blokkjának leállítását. Az elnök direkt parancsot adott ki a személyzetének a lezárásra, amit december 15-én vészleállítással hajtottak végre. Az atomerőmű pár évvel ezelőtt új acélszarkofágot kapott, mely a világ legnagyobb hasonló szerkezete. Összesen 36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas. A mozgatható kupola 1,5 milliárd euróba került, és 100 éven át nyújt majd védelmet a radioaktív sugárzás ellen. A háborút megelőzően viszont az egykori szovjet radioaktív területen a kapitalizmus szele is elkezdett fújdogálni. Megjelent ugyanis a katasztrófaturizmus is, mely privát túráktól kezdve, csoportos utazást is kínált azoknak, akik a térségbe kívántak látogatni. Míg 2013-ban egy ilyen kirándulás 1500 euróba került, addig a háborút megelőzően már 150-200 euróért is volt út Pripjatyba, azonban mindezt csak erős idegzetűeknek ajánlották. Az orosz-ukrán háború kitörését követően viszont, mindez érthető okokból megszűnt. Nem titok az sem, hogy a két éve Ukrajnába behatoló orosz csapatok is öt hétig megszállás alatt tartották az erőmű területét, viszont 2023-tól kezdve pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyeli azt. Ami pedig a katasztrófa utóhatásait illeti: 1986-ban a robbanás okozta sugárzás közvetlenül 56 halálos áldozatot követelt, a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma pedig négyezerre tehető. Egy tanulmány szerint azonban a sugárhatás legalább kétszázezer megbetegedést okozott Kelet-Európában. Érdekesség, hogy a baleset előtt a szovjetek csak Lenin-erőműként emlegették azt, a robbanást követően viszont már csakis csernobiliként szerepelt a hivatalos dokumentumokban, a médiában és másutt is. A Szovjetunió kommunista pártja ugyanis így akarta elkerülni, hogy Lenin nevét összefüggésbe hozzák bárhol is a katasztrófával.
Tegnap együttműködési megállapodást írt alá Petro Kotin, az Enerhoatom nemzeti atomenergia-termelő vállalat elnöke és Chris Singh, a Holtec International elnöke, illetve ügyvezető igazgatója.
Az ukrajnai blokkok megépítése nemcsak az ország energiabiztonságának erősítéséhez járul hozzá, hanem lehetőséget ad az orosz támadások által megsemmisült hőerőművek pótlására és a dekarbonizációs célok megvalósítására is. Ukrajna jelentős személyzeti potenciállal rendelkezik a vezető nukleáris technológiák fejlesztéséhez, és – különösen az amerikai partnerekkel együttműködve – maximális erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az orosz nukleáris ipart kiszorítsa a világpiacról. Az MMR egy erőteljes technológia, amely lehetővé teszi a termelés decentralizálását is” – olvasható az Enerhoatom Facebook-oldalán.
A megállapodás 20 SMR-160-as reaktor megépítését írja elő Ukrajnában, az első kísérleti projekt megvalósítását, valamint a reaktor minimális szabályozott kapacitásra való kilépését és a hálózathoz való csatlakozását 2029 márciusáig kell megvalósítani – közölte az Enerhoatom.
Apparently, in this photo we can see an artillery shot for the D-20 howitzer, consisting of a Chinese 152-mm Type 66 high-explosive fragmentation projectile with an Iranian-made charge. - the photo was published by russian gunners. pic.twitter.com/pZzXkH0Lwp
Visszacsatlakoztatták az energiahálózatra Ukrajna mind a négy atomerőművét – számolt be az Index a Reuters-re hivatkozva.
Az atomerőműveket néhány napja, az orosz rakétatámadások miatt kellett lecsatlakoztatni a hálózatról. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) most közölte, hogy péntekre mind a négy erőművet visszacsatlakoztatták az ukrán hatóságok.
A négy erőmű közül a Zaporizzsjai Atomerőművet már csütörtökön visszacsatlakoztatták, pénteken pedig a rivnyei és hmelnickiji nukleáris létesítményeket, valamint a Mikolajivi területen található Dél-Ukrajnai Atomerőművet is visszacsatlakoztatták a hálózatra – áll a közleményben.
Pour aider la population à tenir, la France envoie 100 générateurs de forte puissance en #Ukraine, alors que la Russie veut faire de l’hiver une arme de guerre. 100 ?? generators are on their way to Ukraine ??. Reminder: strikes against civilian infrastructures are war crimes. https://t.co/fcK9dkaqE0pic.twitter.com/6sl8U4S5UU
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine! It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase. Thank you to @BWallaceMP Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
A 2022. március 21-i adatok szerint mind a négy működő ukrajnai atomerőmű stabilan működik. A hírt az Energoatom közölte a Telegramon.
Elmondásuk szerint az atomerőművek jelenlegi kapacitása biztosítja az ország szükséges villamosenergia-mennyiséget.
A zaporizsjai atomerőmű mind a 6 blokkját ukrán személyzet látja el, azonban a technikai kérdéseket meg kell beszélniük az orosz megszállók vezetőivel.
Németországban az Újévre fordulva utolsó előtti szakaszába lép az atomerőművek kivezetése, ugyanis december 31-én lekapcsolnak a hálózatról újabb három atomerőművet.
Ezek egyike a szimbolikus jelentéssel bíró brokdorfi Schleswig-Holsteinben, amelyik az atomenergiával szembeni ellenállás jelképévé vált az 1980-as években.
Szilveszter éjjelén leállítják. Az üzemeltető könnyes szemmel nézi „hattyúdalát.”
Az igazgatóság elnöke azt mondja „számunkra melankóliában teltek az elmúlt napok. 35 éve működtetjük a létesítményt. Gondoskodtunk róla, hogy mindig a legjobb műszaki színvonalon, biztonságosan üzemeljen.”
A „Brokdorf lázadója”-ként ismert helyi lakoson, Karsten Hinrichsen-en nyoma sincs a melankóliának. A férfi régóta atomellenes aktivista.
„Csendesen, de örülök és ünnepelek magamban, hogy leállítják a működését. De ez nem eufória. És pláne nem győzelem. Ahhoz túl sokáig tartott!”
A 2011-es fukushimai atomkatasztrófa után az Angela Merkel vezette kormány visszavonta a német atomerőművek üzemidejének alig néhány hónappal korábban elhatározott meghosszabbítását, és megkezdte az atomerőművek kivonását a forgalomból. A nyolc legrégebbi reaktort azonnal leállították, a maradék kilencet pedig fokozatosan, 2022-ig.
Brokdorf, Grohnde (Alsó-Szászország) és a bajorországi Gundremmingen után, legkésőbb a jövő év végéig leáll az Isar 2 (Bajorország) , az Ems land (Alsó-Szászország) és a Neckarwestheim 2 (Baden-Württenberg). Úgy tizenegy év után befejeződik a német atomerőművek fokozatos leállítása.
Persze az atomerőművek biztonságos leszerelése még sok éveig eltart majd.
Közben Németország finomhangolja a megújuló energiák bővítését. 2030-ra az ország áramszükségletének 80 százalékát szélturbinákból, napelemekből vagy biogázüzemekből kívánják biztosítani.
Berlin az Európai Bizottság megfontolását is elutasítja; nem hajlandó fenntartható technológiának minősíteni az atomenergiát.
Mein lieber Gott, wieso fällt es dem Bundespräsidenten so schwer zu erkennen, dass solange russische Bomben auf ??Städte fallen und Tausende Zivilisten Tag und Nacht ermordet werden, wir Ukrainer keinen Bock auf “große russische Kultur” haben. Basta https://t.co/nPYe7fup3a
Sehr geehrter Herr Botschafter @MelnykAndrij , wir bedauern Ihre Absage auf unsere Einladung zu dem Solidaritätskonzert der Berliner Philharmoniker für die Ukraine. Umso mehr, weil ukrainische, deutsche, russische, belarussische und weitere MusikerInnen miteinander auftreten, 1/6
??? It's official! The world’s first #hydrogen train, our Alstom Coradia iLint, has reached yet another historical #milestone today in #Germany. It is now in passenger operation with our partners #LNVG, @evb_ElbeWeser and @Lindeplc.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
A Greenpeace ellenzi, hogy amerikai támogatással kis méretű moduláris atomreaktorokat telepítsenek Romániába – írja a Transindex.ro portál.
A nemzetközi környezetvédő szervezet szerdán Klaus Iohannis bejelentésére reagált. Az államfő kedden az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgow-ban zajló 26. ülésén John Kerry amerikai klímaügyi különmegbízottal folytatott megbeszélést.
A találkozó után számolt be arról, hogy Románia amerikai támogatással telepít kis méretű moduláris atomreaktorokat. A Greenpeace közleményében emlékeztetett arra, hogy az amerikai nukleáris technológiára alapuló, kis méretű moduláris atomreaktorok működését nem hagyták jóvá Európában. Sőt eddig még nem épült egyetlen ilyen reaktor az Egyesült Államokban sem.
A szervezet szerint az atomenergia „elfogadhatatlan kockázatot jelent a környezet és az emberiség számára”, amint azt a csernobili és fukusimai nukleáris baleset is bizonyítja. Úgy vélik: a balesetveszély és a radioaktív hulladékok problémája mellett az atomenergia termelése túlságosan drága is.
Today, the United States donated nearly 500,000 COVID-19 vaccine doses to Ukraine. We are proud to support the people of Ukraine in their fight against COVID-19. pic.twitter.com/d9ugSA0N2G
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Irán egyetlen nukleáris erőműve vészhelyzeti leállás miatt ideiglenesen nem termel áramot – közölte az iráni állami televízió.
A híradásban idézték Golamali Raksanimer, a létesítményt üzemeltető állami energiaszolgáltató vállalat szóvivőjét, aki szerint az orosz segítséggel épített busehri atomerőmű leállítását szombaton kezdték meg, ez három-négy napig is eltarthat, és emiatt áramkimaradások lehetnek.
Az iráni médiában olyan hírek láttak napvilágot, hogy baleset miatt történt a vészhelyzeti leállás.
Ez eddig soha nem fordult ott elő.
Az erőmű működését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyeli. A NAÜ egyelőre nem reagált a történtekre.
A busehri az ország egyetlen atomerőműve. Az építési munkálatok még az 1970-es évek derekán indultak. Az atomerőmű aktív tektonikai törésvonalak mentén található, ezért úgy építették, hogy ellen tudjon állni a nagyobb földrengéseknek is. Az utóbbi időben nem jelentettek jelentősebb földmozgásokat a térségből.
Az orosz segítséggel épített, és 2011-ben üzembe helyezett erőműben egy 1000 megawattos reaktor működik. 2016-ban orosz–iráni együttműködésben ugyancsak Busehrben elkezdtek építeni két másik reaktort, amelyek várhatóan csak tíz év múlva lesznek készen.
Mahmúd Dzsafári, az iráni atomenergia-ügynökség egyik tisztségviselője márciusban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nukleáris erőmű leállhat, mivel Irán a 2018-ban ismét életbe léptetett amerikai szankciók miatt nem tud alkatrészeket beszerezni Oroszországból.
A busehri létesítményt Oroszországba termelt uránnal működtetik, és oda szállítják vissza az elhasznált fűtőelemeket.
#Iran's State Media Claims A Rocket Launch For 'Space Research Mission'
It was unclear exactly when the reported launch took place, what kind of launcher was used, or whether any objects had successfully entered Earth's orbit....https://t.co/z58UU4W5OP
Egy végleg leálló szénerőmű helyén épülhet meg az az atomerőmű, melyet Bill Gates és üzlettársa, a milliárdos Warren Buffett álmodott meg. A két üzletember a saját cégén, a TerraPoweren és a PacifiCorpon keresztül valósítaná meg a projektet. Reményeik szerint még az idei évben véglegesíthetik a helyszínt, hogy utána megindulhasson az építkezés.
Az amerikai Wyoming államban megálmodott erőmű különlegessége, hogy egy gyorsreaktorról van szó – olyanról, amiből Kínában többet is építettek/építenek, és sok szakembert aggaszt – számolt be róla az IFLScience. A gyorsreaktor lényege ugyanis az, hogy több nukleáris üzemanyagot állít elő, mint amennyit elhasznál.
Az előállított anyag egy része plutónium, ami önmagában nem veszélyes, inkább az alkalmazása az, ami aggodalomra ad okot. Ezt ugyanis nemcsak más atomerőmű tudja fűtőanyagként felhasználni, hanem nukleáris fegyvert is lehet belőle gyártani.
Az ilyen típusú atomerőműnek azonban van egy nagy pozitívuma: sokkal hatékonyabb, mint a „hagyományos” reaktorok. A reaktor hűtésére általában vizet használnak a szakemberek, így csak az uránból származó energia kevesebb egy százalékát lehet kinyerni.
A gyorsreaktorok esetében azonban valamilyen olvadt fémet, általában nátriumot használnak a hűtéshez. Az ilyen atomerőművek energiahatékonysága sokkal nagyobb – ideális esetben akár 100-szor is.
A szakemberek szerint ugyanakkor fontos lenne néhány dolgot tisztázni, mielőtt megépül az atomerőmű. Egyfelől azt, hogy mi lenne a sorsa a radioaktív nátriumnak, de kockázatot jelent az is, hogy egy ilyen reaktor összetettebb, mint a hagyományos változatok.
A létesítmény a tervek szerint egyébként 345 MW energiát állítana elő, amit szükség esetén öt és fél órán keresztül 500 MW-ra lehetne növelni. Ez 400 ezer háztartás energiaigényét fedezheti.
Jelenleg két ilyen reaktor működik Oroszországban, egy-egy pedig Japánban és Indiában. Kínában 2023-ban és 2026-ban indulhat be egy-egy ilyen egység, az amerikai pedig az évtized végében kezdené meg működését.
Finnország hamarosan elindíthatja Európa legnagyobb atomreaktorát, amely a legmodernebb reaktora lesz az atomerőműnek, számolt be az Euractiv.
A jelentések szerint a több éves késedelem, költségvetési túllépés és szerződéses viták után az Olkiluoto Atomerőmű harmadik erőműjének építését hamarosan befejezik.
A 2005 óta épülő erőmű üzembe helyezését még 2009 előtt tervezték. De a finn Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hatóság csak múlt pénteken engedélyezte a reaktor nukleáris üzemanyaggal történő feltöltését. Az eredetileg 3 milliárd eurós projekt költsége 8,4 milliárdra nőtt a biztonsági problémák és hibás alkatrészek miatt. A finn TVO és az Areva-Siemens konzorcium közötti tárgyalások a projekt befejezésének feltételeiről továbbra is folynak. A tervek szerint rendszeres villamosenergia-termelés várhatóan 2022 februárjában kezdődik.
Finland donates high quality temporary family houses as emergency response to #Ukraine. Houses accommodate around 200 Ukrainians who have lost their home in Russia’s illegal war. Ministers @VilleSkinnari and @MikkonenKrista visited the site in #Irpin. pic.twitter.com/SN8nq6YVNs
Matkustin tänään Ukrainaan osoittaakseni Suomen tuen maan päättäjille ja sen rohkealle kansalle. Sota aiheuttaa Ukrainassa järkyttävää inhimillistä kärsimystä, josta toipuminen tulee kestämään pitkään. Suomi seisoo Ukrainan rinnalla, nyt ja jatkossa. pic.twitter.com/Z7fktVNdT3
Megkezdődött a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének, az ITER-nek (International Thermonuclear Experimental Reactor) az összeszerelése kedden a franciaországi Cadarache-ban.
A berendezés összeszerelését elindító ünnepi ceremónia ma reggel 10 órakor élő közvetítés keretében kezdődött meg – tájékoztatta az MTI-t az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkársága.
Az ITER – nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor – jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon, amelyben magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek. A berendezést a dél-franciaországi Cadarache-ban építik azzal a céllal, hogy bebizonyítsák: lehetséges magfúzióval békés célokra energiát termelni a Földön. Ezenkívül itt fogják tesztelni a későbbi fúziós erőművekben használt technológiát is – olvasható az ELKH keddi közleményében.
Magyarországról az ELKH-hoz tartozó Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt az ITER-projektben. A közlemény szerint a magyar mérnökök tervezték meg az ITER teljes belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak. Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik úgynevezett szaporítókazettán, amelynek a feladata a fúzió egyik üzemanyagának előállítása lesz az erőművön belül, továbbá a közelmúltban pályáztak az ITER egyik kritikus berendezésének, a pelletbelövőnek az építésére is, amely az üzemanyag-utánpótlást oldaná meg egy fúziós erőműben.
A közvetítés virtuális körsétával indult, amelyet Bernard Bigot, az ITER főigazgatója vezetett. Ezután a partnerországok – USA, EU, Oroszország, India, Kína, Dél-Korea és Japán – magas rangú vezetői jelentkeznek be.
Az ELKH közleménye szerint az összeszerelés megkezdése hatalmas mérföldkő a projekt életében, hiszen eddig nagyrészt az épületek és a kiszolgálóegységek építése zajlott. Az első igazi komponensek érkezésével felgyorsulnak az ITER-építkezés eseményei.
A ceremóniára egy speciális ajándékkal is készültek az Energiatudományi Kutatóközpontban. Múlt héten az ITER 1:100-as méretarányú, 3D nyomtatott mását küldték ki Franciaországba – olvasható a közleményben.
