Elsőként kapott bionikus szemimplantátumot egy 88 éves nő Nagy-Britanniában, az úttörő eszköz lehetővé teszi, hogy megvakulása óta először észleljen vizuális jeleket.
A Dagenhamból származó nő úgynevezett geográfikus atrófiában szenved. Ez az állapot az időskori száraz makuladegeneráció (AMD) leggyakoribb formája, amely világszerte emberek millióit sújtja, és a látás elvesztésével járhat – írja a The Guardian.
A szakértők szerint az új eszköz reményt adhat az ebben szenvedőknek látásuk visszaállítására.
A nő vak bal szeme mögé beültettek egy két milliméteres, forradalmi chipet. Csúcstechnológiájú kamerával ellátott szemüveget kapott, ez rögzítette az előtte lévő dolgokat, majd az erre vonatkozó adatokat elküldte az implantátumnak, mely elektromos jeleket továbbított az agyába – így történik ez a természetes látás során is.
„Nagyon örülök, hogy én lehettem az elő, aki megkapta ezt az implantátumot, izgatott vagyok, hogy újra élvezhetem majd a hobbijaimat és remélem, sokan mások is profitálhatnak majd ebből” – fogalmazott a nő.
A francia Pixium Vision által kifejlesztett Prima System nevű eszközt a páciens egy európai szintű klinikai teszt során kapta meg, melyben az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Kutatóintézetének (NIHR) a londoni Moorfields Szemészeti Kórházban lévő kutatóközpontja és a University College London Szemészeti Intézete vett részt.
A mikrochipet a retina közepe alá ültetik be. A páciens a derekán egy kis számítógépet visel, ehhez csatlakozik a videókamera. A chip felfogja a szemüveg által rögzített képsort és továbbítja a számítógéphez, amely mesterséges intelligencián alapuló algoritmus segítségével dolgozza fel a szemüvegből érkező adatokat és irányítja a szemüveg fókuszát. Ezt a képet aztán a szemüveg infravörös fényként visszasugározza a szemen keresztül a chipbe, ez elektromos jelekké alakítja, melyek a retina sejtjein át eljutnak az agyba. Az agy aztán ezeket a jeleket úgy érzékeli, mint ha természetes látásból származnának.
A Phoenix99 Bionic Eye névre keresztelt protézist jelenleg az ausztrál Sydney-i Egyetem és az Új-Dél-Walesi Egyetem tudósai fejlesztik. Olyan degeneratív betegségek, mint például a retinitis pigmentosa okozta vakságban szenvedő betegeknél kívánják alkalmazni, akiknél a retina károsodik, de a látóideg ép marad.
A rendszer egy szemüvegre szerelt apró méretű videokamerát tartalmaz, ami a viselője előtt lévő jeleneteket rögzíti. A kimenetét vezeték nélküli jellé alakítják át, amelyet a kamera a páciens füle mögé, a bőr alá ültetett kommunikációs modulra továbbít.
Ez a modul viszont a videojelet elektromos impulzusok mintájára dekódolja, amelyeket az érintett szem retinájára ültetett stimulációs egységhez továbbít. Ez az eszköz képes megkerülni a retina diszfunkcionális fotoreceptor neuronjait, amelyek elvesztették képességüket, hogy reagáljanak a retinára fókuszált fényre.
Ehelyett az implantátum közvetlenül a retina alatti, rendeltetésszerűen működő ganglionsejteket stimulálja, amelyek a retina más sejtjeitől érkező inputok látóidegen keresztül az agyba történő összegyűjtésért és továbbításért felelősek.
„Ami a helyreállított látás minőségét illeti, tudjuk, hogy különbözni fog attól, amit normális látásnak neveznénk. A retina elektromos stimulációjának hasonló koncepcióit már tesztelték embereken szerte a világon, és az eredmények nagyon változóak voltak. Az elvárások szerint a protézis egyszerű információkat fog szolgáltatni a személy környezetéről, például az akadályok észlelését, mégpedig azzal a céllal, hogy segítse a navigációt, a tájékozódást vagy akár a nagy betűk olvasását” – mondta Samuel Eggenberger, a Sydney-i Egyetem biomérnöke.
Egy nemrégiben végzett, három hónapon keresztül tartó vizsgálat során megállapították, hogy a Phoenix99 eszközt jól tolerálta a birkák szervezete, amelybe beültették. Az alkatrészeket körülvevő szövetekben nem jelentkeztek ellenreakciók, ami arra engedte következtetni a tudósokat, hogy a rendszer több évig biztonságosan a helyén maradhat, ezért a kutatócsoport engedélyt kér az embereken végzett klinikai kísérletek elvégzésére.
„Abban reménykedünk, hogy e technológia révén a degeneratív retinabetegségek miatt súlyos látásvesztéssel élő emberek visszanyerhetik a részleges vagy teljes érzékelőképességüket” – zárta gondolatait Eggenberger.
