A dániai fegyveramnesztia keretében egy férfi egy ház kitakarítása közben talált mintegy 80 lőfegyvert, 140 kilogramm lőszert és egy, valószínűleg a második világháborúból származó kézigránátot is átadott a hatóságoknak – közölte pénteken a dán rendőrség.
A fegyveramnesztia lehetőséget ad a dánoknak, hogy büntetőjogi következmények nélkül leadhassák engedély nélküli fegyvereiket. A kezdeményezés célja, hogy csökkentse a bűnözői csoportok hozzáférését az illegális fegyverekhez, miután az elmúlt évben megnövekedett a drogterjesztéshez köthető erőszakcselekmények száma az országban.
A rendőrség tájékoztatása szerint a férfi 62 pisztolyt, 18 más típusú fegyvert – köztük puskákat és géppisztolyokat –, lőszereket, kisebb fegyverek alkatrészeit, valamint egy kézigránátot adott át.
Az utóbbit a hatóságok a második világháborúból származónak vélik. Az átadást követően a rendőrség kapcsolatba lép a Dán Nemzeti Múzeummal, hogy megvizsgálják, van-e történeti jelentőségű darab a leadott fegyverek között.
„Ez minden bizonnyal a legnagyobb fegyvermennyiség, amelyet valaha kaptunk” – mondta Thomas Kristensen, a rendőrség szóvivője.
A fegyveramnesztia első 12 napja alatt a hivatalos adatok szerint összesen 8402 tárgyat – fegyvereket, lőszereket és más eszközöket – adtak le a lakosok.
A rendőrség egyik munkatársa, Sune Fletcher Hjortel szerint azonban a fegyverek leadása nem minden esetben zajlik zökkenőmentesen. „Előfordult, hogy egyes állampolgárok kézigránátokkal és más robbanóanyagokkal sétáltak be a rendőrőrsre, ami miatt ideiglenesen ki kellett üríteni az épületet” – mondta Hjortel.
Dániában szigorú szabályok tiltják a fegyverek, lőszerek és hosszabb pengéjű kések birtoklását, kivéve, ha valaki hivatalos rendőrségi engedéllyel rendelkezik. Az engedély birtokában is kötelező a fegyvereket használaton kívül biztonságos tárolóban tartani.
Fegyveramnesztiát már 2009-ben, 2013-ban és 2017-ben is hirdettek az országban – emlékeztetett az Ekstra Bladet dán napilap.
Dánia már befejezte 50 ukrán kiképzését az F–16-os repülőgépek kiszolgálására, többségük haza is ment, hogy segítsen felkészülni az első vadászgépek érkezésére – mondta Jan Dam, a dán légierő parancsnoka egy tévéinterjúban.
Az Interfax szemléje szerint a hét elején bejelentették, hogy az év végéig mintegy 20 ukrán pilótát képeznek ki. Ezen kívül mintegy 100 ukránt készítenek fel segédfeladatok ellátására. Ezek közé tartoznak a szerelők, a fegyverszakértők és az ukrán légi bázisok földi személyzete.
Mostanra befejeztük az első 50 ember kiképzését, akiknek többsége hazament, hogy segítse a felkészülést a gépek érkezésére. Közvetlenül a nyári szünet után megkezdjük a következő 50 fő kiképzését – mondta Jan Dam.
Hozzátette, hogy az első, pilótákból álló csapat még nincs teljesen kiképezve. „Még nem állnak teljesen készen. De az első pilóták nagyon közel vannak a képzés befejezéséhez” – mondta a légierő parancsnoka. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ne támasszanak túl nagy elvárásokat a repülőgépekkel szemben.
Nagyon nagy elvárások vannak ezekkel a vadászgépekkel szemben. És valószínűleg reálisabbnak kellene lennünk. Az F–16-osok minden bizonnyal hatásosak lesznek, de nem ez lesz a fordulópont. Sem ebben a hónapban, sem a következő hónapokban – mondta Dam.
Hangsúlyozta, ahhoz, hogy a repülőgépek hatékonyak legyenek a harctéren, az ukrán légierőt hosszú távon meg kell erősíteni, megfelelő lőszerrel kell ellátni, és komplex harci feladatokhoz kell igazítani. „Azt javaslom az ukránoknak, hogy mielőtt kockázatos küldetéseken repülnének, el kell sajátítaniuk ezeknek a repülőgépeknek a használatát. Erről beszélek az ukrán légierő parancsnokával” – nyilatkozta Jan Dam.
Hivatalos adatok szerint a 19 dán F–16-osból az elsőt idén nyáron szállítják Ukrajnának. A dán légierő parancsnoka a maga részéről nem közölt pontos dátumokat. „Műveletbiztonsági okokból nem mondhatok semmi pontosabbat. De arra számítok, hogy a menetrendet tartani fogják. És hogy tájékoztatni fogjuk Önöket, amikor a repülőgépek elkerülnek Ukrajnába” – mondta Dam.
A dán kormány arra bíztatja a lakosságot, hogy az Oroszország által jelentett növekvő nukleáris fenyegetés közepette halmozzanak fel vizet, élelmiszert és gyógyszereket.
Úgy tűnik, a dán kormány egyre inkább készül egy esetleges háborúra, és erre figyelmeztette a lakosságot is.
„Az igazság az, hogy Dániát és szövetségeseit hibrid háború veszélye fenyegeti” – mondta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter szombaton a dániai Allinge városában tartott éves demokráciagyűlésen.
A politikus hozzátette: „Mindannyiunknak fel kell készülnünk arra, hogy rövid időre áram- vagy vízellátás nélkül maradhatunk, vagy nem leszünk képesek alapvető szükségleti cikkeket vásárolni.”
Az ajánlások szerint a dánoknak az áramkimaradásokra is fel kell készülniük azáltal, hogy elemeket, zseblámpákat és gyertyákat tartanak kéznél, valamint képesek legyenek fűtés nélkül is melegen maradni.
Emellett felhívták a figyelmüket, hogy tárazzanak be otthonra nem romlandó élelmiszereket, amelyek elkészítéséhez nincs szükség tűzhelyre vagy sütőre, személyenként pedig legalább 3 napra elegendő, körülbelül 9 liter palackozott vizet is vegyenek magukhoz.
A 40 év alattiaknak azt tanácsolják, hogy jódtablettát is tartsanak maguknál nukleáris baleset esetére.
Laila Reenberg, a dán katasztrófavédelmi ügynökség vezetője szerint ugyanakkor „nagyon valószínűtlen”, hogy szükség lesz a tablettákra, és felszólította a dánokat, hogy ne essenek pánikba, időben szerezzék be a dolgokat.
Sajtóértesülések szerint más európai országok, köztük Észtország, Lettország, Svédország és az Egyesült Királyság is hasonló készültséget kért a lakosságtól.
Az iránymutatások azután születtek, hogy Dánia a hónap elején megemelte a vállalatok és hatóságok elleni kibertámadások veszélyességi szintjét. A hatóságok szerint Oroszország egyre nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot mutat a hibrid támadások végrehajtására.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt javasolta, hogy az EU állapítson meg korhatárt a közösségi hálózatok használatára, hogy megvédje a fiatal felhasználókat a káros tartalmaktól és a képernyő-függőségtől.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt javasolta, hogy az Európai Unió 15 éves korban határozza meg a közösségi oldalak használatának korhatárát. Véleménye szerint ennek meg kell védenie a fiatal felhasználókat a káros tartalmaktól és a képernyőfüggőségtől. A hírről a POLITICO írt.
„Ma már a legtöbb helyen létrehozhatsz profilt, ha még csak 13 éves vagy. De ha 13 éves vagy, még gyerek vagy” – mondta Frederiksen az újságban megjelent cikkében, amelyet Christel Schaldemose európai parlamenti képviselővel közösen írt.
Szerintük a korhatárhoz hatékony korellenőrző eszközöknek kell párosulniuk, hiszen a technológiai óriások ezért nem felelősek.
Dánia 2027 januárjától bevezeti a nők hadkötelezettségét, és növeli a hadkötelesek számát. A hírt a Danmarks Radio közölte.
Az országban a nőknek továbbra is joguk van a hadkötelezettséghez, azonban csak önként. A jövőben a lányoknak a fiúkkal azonos szintű katonai kiképzésen kell részt venniük.
Trolls Lund Poulsen dán védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a sorkatonák központi szerepet töltenek be az ország fegyveres erőinek feladatainak ellátásában, és erősítik a nemzeti mozgósítási képességeket.
A szolgálati idő legfeljebb 11 hónapig tart, amely 5 hónap alapképzésre és további 6 hónap üzemi szolgálatra oszlik. Jelenleg Dániában a sorkatonaság mindössze 4 hónapig tart.
Jelzik, hogy évente legfeljebb 7500 hadköteles szolgálatba állítását tervezik.
„2023-ban 4700 embert hívnak be katonai szolgálatra Dániában, közülük minden negyedik nő lesz” – jegyzik meg az újságírók.
A dán kormány megvitatásra javasolta az automatikus szervadományozást. Ez a kezdeményezés azt irányozza elő, hogy az országban minden 18. életévét betöltött személy automatikusan szervdonorrá váljon. A hírt a Danmarks Radio közölte.
A tervezet kimondja, hogy azoknak, akik haláluk után nem kívánják szerveiket adományozni, le kell mondaniuk nyilatkozatban.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint az ország több mint 400 polgára van jelenleg várólistán új szervre.
„Az elmúlt évben csaknem 30 ember halt meg a listáról. Szeretnénk elkerülni ezeket a haláleseteket azáltal, hogy több embert ösztönözünk arra, hogy váljanak szervdonorokká” – mondta.
Norvégia két F–16-os vadászgépet küld Dániába az ukrán pilóták kiképzésére – jelentette be szerdán a norvég kormány.
„A korszerű hadsereg felállításához Ukrajnának nyújtott segítség nagyratörő és hosszú távú feladat, amelyben egy sor szövetséges részt vesz” – hangsúlyozta közleményében Brjon Arild Gram norvég védelmi miniszter.
Norvégia tavaly bejelentette, hogy több más országhoz, így Dániához és Hollandiához hasonlóan Ukrajnának ad át felújított állapotban szolgálatból kivont F–16-os vadászgépeket, amelyeket modernebb F–35-ös géppel vált fel.
Oslo egyelőre nem közölte az átadandó F–16-os gépek számát és a szállítás ütemtervét, de az illetékes szolgálatok szerint csak néhány repülőgépről van szó.
A skandináv ország tucatnyi oktatóval részt vesz a legénység kiképzésében.
A két norvég F–16-ost egyelőre meghatározatlan időre a dániai Skrydstrup támaszpontra vezénylik, ahol az ukrán pilóták kiképzése folyik nemzetközi együttműködés keretében.
Újévi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az ukrán pilóták már képesek ezeket a gépeket vezetni, és arra számít, hogy a vadászgépek idén felszállnak.
Norvégia vállalta, hogy 2023 és 2027 között 6,8 milliárd eurós polgári és katonai célú segítséget nyújt Ukrajnának.
Hétfő óta a skandináv királyság azt is engedélyezi, hogy a norvég fegyvergyártók közvetlenül adjanak el hadianyagot Ukrajnának, holott korábban az ilyen export tilos volt hadban álló országok részére.
Az eladásokat mindazonáltal a norvég külügyminisztérium hozzájárulásához kötik, amelyet minden esetben külön kell kérelmezni.
A jelenleg Dániában élő ukrán menekülteknek a háború lezárulása után vissza kell térniük Ukrajnába – közölte pénteken az rbc.ua hírportál Kaare Dybvad dán bevándorlási és integrációs miniszterre hivatkozva, aki a Berlingske című dán kiadványnak nyilatkozott.
A jelentés szerint a miniszter megjegyezte, hogy Dánia átmenetinek tekinti az ukrán menekültek országban való tartózkodását, annak ellenére, hogy az ukránok „kulturálisan közelebb állnak hozzánk, mint a Közel-Keletről érkezők”. „Az ukrán fél hangsúlyozta, hogy haza szeretné téríteni mindazokat, akik az orosz terroristák teljes körű inváziója miatt távoztak, és ezt a kívánságot Koppenhágának tiszteletben kell tartania” – hangsúlyozta Kaare Dybvad.
A 2024. december 1-i állapotok szerint több mint 30 270 ukránt tartanak nyilván Dániában. Konkrétan, 2025 márciusáig külön törvény van érvényben az országban, amely a menedékjog megadásának általános szabályain kívül tartózkodási engedélyt és munkaerőpiacra jutást garantál az ukránoknak.
Az új intézkedés alól egyedül a tranzitjáratok mentesülnek. Dánia mellett több uniós ország és még Brüsszel is hasonló adókat vezetne be.
A dán parlament pénteken elfogadta, hogy a légiközlekedés zöld átállásának felgyorsítása érdekében az utasoknak különadót kelljen fizetniük a nem megújuló üzemanyagot használó járatokon – írta a Reuters.
A kormány még novemberben javasolta azt, hogy a légi közlekedésre különadót vessenek ki, hogy ezzel finanszírozzák az iparág zöld átállását, amellyel 2030-ra minden belföldi járat 100 százalékban fenntartható üzemanyagokat használna.
A pénteki megállapodás értelmében az utasoknak Európán belül 50, középtávú járatoknál 310, az interkontinentális járatokon pedig 410 koronányi adót kell fizetniük – olvasható az adóügyi minisztérium közleményében. Az új rendszer fokozatosan, 2030-ig lesz bevezetve, és egyedül a dán repülőtereken áthaladó tranzitjáratok mentesülnek alóla.
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tanulmánya szerint a légiközlekedés 3,5 százalékkal járul hozzá az éghajlatváltozáshoz. Az ágazat által okozott szén-dioxid-kibocsátás 1940 és 2018 között összesen 32,6 milliárd tonnát tett ki, ami nagyjából megfelel a 2010-es teljes globális kibocsátásnak.
2021 októberében a nemzetközi légitársaságok elvállalták, hogy 2050-re kibocsátásmentessé válnak. Ezt a kötelezettségvállalást gyorsított hatékonysági intézkedések, energiaátállási kezdeményezések és innováció végrehajtásával érnék el, amit azonban a világ kormányainak és az utasoknak kell finanszírozniuk.
A 2050-ig megvalósítandó nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése nemcsak a légiközlekedési ágazat számára kulcsfontosságú, hanem összhangban van a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésével is, hogy a globális felmelegedést 1,5 fokra korlátozzák.
Dánia több mint 40 000 ukránnak nyújtott menedéket. A háború után minden második ebben az országban akar maradni és élni, áll az Ukránok Dániában című tanulmányban, amelyet a Koppenhágai Egyetem végzett.
Egy nagyszabású felmérésben, amelyben csaknem 7000 ukrán vett részt, a válaszadók 49,5%-a nyilatkozott úgy, hogy a háború végét követően is Dániában marad. Az országban letelepedni szándékozók ekkora aránya meglepte a kutatókat.
„Nem számítottam rá, hogy a válaszadók majdnem a fele azt mondja, hogy itt akar maradni. Nagy meglepetés volt számunkra. Azt láthat, hogy ez egy olyan csoport, amely jól beilleszkedett a társadalomban. Sokan dolgoznak, sok gyerek jár iskolába” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Karen-Inge Karstoft.
Idei júliusi adatok szerint 20 700 16 és 66 év közötti ukrán élt Dániában. 10 371 személy már dolgozik. Sokan közülük az éttermi- és szállodaiparban, takarítóként vagy a mezőgazdaságban dolgoztak.
Ugyanakkor Karen-Inge Karstoft véleményes szerint az országban való maradás iránti vágyban szerepet játszhat az is, hogy Ukrajnában még folyik a háború, és sokan Dániában tervezik megteremteni hétköznapjaikat.
Az ukránokra vonatkozó különleges törvény 2025. március 17-én jár le. Ezt követően nem részesülnek különleges bánásmódban az ukránok – a feltételek ugyanazok lesznek, mint az összes többi menekült számára Dániában. Ha nem kapnak menedékjogot vagy tartózkodási engedélyt, vissza kell térniük Ukrajnába.
