A világ vízválsága súlyosbodik, veszélyben az élelmiszer-termelés ‒ közölte a The Guardian. A következő 25 évben a világ élelmiszer-termelésének több mint felét fenyegeti veszély a gyorsuló ütemű vízválság miatt.
A következő 25 évben a világ élelmiszer-termelésének több mint felét fenyegeti veszély a gyorsuló ütemű vízválság miatt.
Szakértők figyelmeztetnek, hogy sürgős lépésekre van szükség a vízkészletek megőrzése és az édesvízellátásunkat biztosító ökoszisztémák pusztulásának megállítása érdekében.
A víz gazdaságával foglalkozó globális bizottság csütörtökön közzétett jelentése szerint a világ népességének fele már most is vízhiánnyal küzd, és ez a szám az éghajlati válság súlyosbodásával tovább fog nőni.
Az évtized végére az édesvíz iránti kereslet várhatóan 40%-kal meghaladja majd a kínálatot, mivel a világ vízrendszerei „példátlan stressznek” vannak kitéve.
A bizottság megállapította, hogy a kormányok és a szakértők jelentősen alulbecsülték az emberek méltó élethez szükséges vízmennyiséget. Míg az egészséghez és higiéniához napi 50-100 liter vízre van szükség, a megfelelő táplálkozáshoz és méltó élethez valójában napi 4000 literre lenne szükség. Ez a mennyiség a legtöbb régióban helyben nem érhető el, így az emberek a kereskedelemtől függenek szükségleteik kielégítése érdekében.
A jelentés rámutat a „légköri folyók” jelentőségére, amelyek az egyik régióból a másikba szállítják a nedvességet. A világ szárazföldi csapadékmennyiségének mintegy fele az ökoszisztémák egészséges növényzetéből származik.
Kína és Oroszország a legfőbb haszonélvezői ezeknek a rendszernek, míg India és Brazília a fő exportőrök.
Tharman Shanmugaratnam, Szingapúr elnöke és a bizottság társelnöke szerint az országoknak sürgősen együtt kell működniük a vízkészletekkel való gazdálkodás terén. „Radikálisan át kell gondolnunk, hogyan fogjuk megőrizni az édesvízforrásokat, hogyan fogjuk sokkal hatékonyabban felhasználni, és hogyan leszünk képesek arra, hogy minden közösség számára elérhetővé tegyük az édesvízhez való hozzáférést” ‒ mondta.
A jelentés rámutat a káros támogatások problémájára is. Évente több mint 700 milliárd dollár támogatás jut a mezőgazdaságnak, amelyek nagy részét rosszul irányítják, arra ösztönözve a gazdákat, hogy a szükségesnél több vizet használjanak öntözésre vagy pazarló gyakorlatokra.
Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója szerint az országoknak át kell irányítaniuk a támogatásokat, és meg kell szüntetniük a káros gyakorlatokat, miközben biztosítaniuk kell, hogy a szegény emberek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a fejlődő országoknak hozzáférést kell biztosítani a vízrendszerek felújításához, a biztonságos vízellátás és higiénia biztosításához, valamint a természeti környezet pusztulásának megállításához szükséges finanszírozáshoz.
A vízproblémák különösen súlyosan érintik a nőket és a lányokat. Mariana Mazzucato, a University College London közgazdászprofesszora rámutatott: „A gyermekhalandóság, a nemek közötti egyenlőség, a vízgyűjtés terhei, az élelmezésbiztonság terhei ‒ ezek mind összefüggnek.”
A jelentés szerint jelenleg több mint 2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez, és 3,6 milliárd ember nem fér hozzá biztonságos higiéniához. Ha nem történnek változások, 2050-re a vízproblémák a globális GDP mintegy 8%-át fogják kitörölni, a szegényebb országokban ez a GDP-veszteség a 15%-ot is elérheti.
