A NASA műholdai nagy mennyiségű meleg vizet észleltek a Csendes-óceán egyenlítői részén Dél-Amerika partjainál. A tudósok úgy vélik, hogy ez annak a jele lehet, hogy idén egy El Niño jelenség alakul ki, írja a ScienceDaily.
A NASA és európai partnerei a Csendes-óceánban felhalmozódó melegvíz-felhalmozódást figyelik. A Michael Freilich Sentinel-6 műhold adatai azt mutatták, hogy egy nagy, több száz kilométer széles, rendellenesen meleg vízfelület érte el Dél-Amerika partjait. Mivel a meleg víz tágul, a tengerszint emelkedése bizonyos területeken segít meghatározni, hogy hol emelkedik a hőmérséklet az óceán felszíne alatt.
Az El Niño jelentősen megváltoztathatja az időjárási körülményeket a világ különböző részein. Egyes régiókban túlzott csapadékot, máshol pedig aszályt okoz. Az ilyen változások hatással vannak a mezőgazdaságra, a közlekedésre, a vízkészletekre és a gazdaságra.
A NASA és az Európai Űrügynökség által a Copernicus program részeként 2020-ban felbocsátott Sentinel-6 Michael Freilich műhold 10 naponta nagyon nagy pontossággal méri az óceánok felszínének magasságát. Egyik fő feladata az úgynevezett Kelvin-hullámok nyomon követése, amelyek szorosan összefüggenek az El Niño kialakulásával.
Ezek a hullámok általában akkor fordulnak elő, amikor a szélirány átmenetileg megváltozik a Csendes-óceán nyugati egyenlítői részén. Ez a víz felmelegedését és a tengerszint emelkedését okozza. A melegvíz-hullám ezután több hét alatt kelet felé halad az óceánon keresztül.
Amikor a hullám eléri Dél-Amerika partjait, az óceán hőmérséklete és a part közelében lévő tengerszint megemelkedik. Az El Niño akkor alakul ki, amikor több hónapon keresztül több ilyen hullám fordul elő, ami melegvíz-felhalmozódáshoz vezet Kolumbia, Ecuador és Peru partjainál.
A jelenlegi folyamat valamivel később kezdődött, mint az 1997-es és 2015-ös erős El Niño események, de fokozatosan erősödik – mondta Josh Willis, a NASA Jet Propulsion Laboratory tengerszint-kutatója. Megjegyezte, hogy túl korai lenne megbecsülni a végső mértékét.
A megfigyelések azt mutatták, hogy egy kis Kelvin-hullám alakult ki Mikronézia közelében január végén, amely február közepére eloszlott. Március elején egy másik hullám alakult ki, és kelet felé kezdett mozogni. Május közepére Peru partjainál a tengerszint több mint 15 centiméterrel meghaladta a többéves átlagot.
Nagya Vinohradova Schiffer, a NASA tudományos programmenedzsere elmagyarázta, hogy a tengerszinten mérő műholdak lehetővé teszik a nagyméretű Kelvin-hullámok nyomon követését, amikor azok áthaladnak a Csendes-óceánon, rögzítik a Föld óceánjaiban bekövetkező változásokat, és javítják a szélsőséges időjárási események előrejelzését, segítve a közösségeket a lehetséges part menti kockázatokra való felkészülésben.
Az El Niño elnevezés a 17. századra nyúlik vissza. A halászok észrevették, hogy az óceánok felmelegedése gyakran felerősödik szenteste előtt, ezért a jelenséget spanyolul „a fiúnak” nevezték el, Jézus Krisztus születése tiszteletére. A meleg víz a halászatot is csökkentette.
A Csendes-óceán középső és keleti részén emelkedő tengerfelszíni hőmérséklet megváltoztatja a légköri cirkulációt és befolyásolja a viharok mozgását. Ez egyes régiókban fokozott csapadékhoz és havazáshoz vezethet, míg máshol forró, száraz időjárás uralkodik. A hatás nagysága az esemény intenzitásától függ. A 2018-as és 2023-as mérsékelt El Niño események főként aszályokat és áradásokat okoztak a trópusi Csendes-óceánon. Ezzel szemben a 2015–2016-os erős El Niño aszállyal Afrikában és Kaliforniában pedig áradásokkal járt együtt.
Az El Niño jellemzően november és január között éri el a csúcspontját, így a jelenlegi folyamat lehetséges hatásainak felmérése még több hónapot vesz igénybe.
A NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója, Severin Fournier megjegyezte, hogy minden El Niño-nak megvannak a maga sajátosságai, de az ilyen jelenségeket szinte mindig a globális hőmérséklet emelkedése és a világ különböző régióiban a csapadékmennyiség észrevehető változása kíséri.
A Sentinel-6 Michael Freilich jelenleg a globális tengerszint-mérés elsődleges referenciaműholdja. A küldetés folytatja az 1992-ben kezdődött megfigyelési sorozatot. A Sentinel-6B-t 2025 novemberében indították útnak, és várhatóan 2026 végére veszi át a küldetés elsődleges funkcióit.
[type] => post [excerpt] => A NASA műholdai nagy mennyiségű meleg vizet észleltek a Csendes-óceán egyenlítői részén Dél-Amerika partjainál. A tudósok úgy vélik, hogy ez annak a jele lehet, hogy idén egy El Niño jelenség alakul ki, írja a ScienceDaily. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1781905620 [modified] => 1781803141 ) [title] => A NASA már az El Niño visszatérésének jeleit észleli a Csendes-óceánon [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=287827&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 287827 [uk] => 287551 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 287552 [image] => Array ( [id] => 287552 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp [original_lng] => 27800 [original_w] => 900 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf-300x150.webp [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf-768x384.webp [width] => 768 [height] => 384 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp [width] => 900 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp [width] => 900 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp [width] => 900 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp [width] => 900 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1781792356:12 [_thumbnail_id] => 287552 [_edit_last] => 12 [views_count] => 862 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_1c3ac30c101386858c3eecc5ee9c164c] => [_oembed_time_1c3ac30c101386858c3eecc5ee9c164c] => 1781792313 [_algolia_sync] => 996556365001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 11 [3] => 598 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Kiemelt téma [3] => Tudomány [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 690241 [1] => 1362 [2] => 176896 [3] => 2185 ) [tags_name] => Array ( [0] => El Nino [1] => időjárás [2] => műholdak [3] => NASA ) ) [1] => Array ( [id] => 183884 [content] =>
A japán meteorológiai hivatal szerint nagyjából 80 százalék az esélye annak, hogy az El Nino-jelenség tavasszal véget ér az északi féltekén.
Az El Nino-jelenség során a csendes-óceáni térség keleti és középső részén emelkedik a vízfelszíni hőmérséklet, ami kihat a globális időjárás alakulására is.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) tavaly év végén kiadott közleménye is nagyon valószínűnek tartotta, hogy az El Nino a télen éri el intenzitásának csúcspontját, a Csendes-óceán fölötti ciklikus jelenség 2024 áprilisáig tartó folytatására pedig 90 százalékos valószínűséget mondott.
A szakértők szerint – figyelembe véve a múltbeli magas hőmérsékleti epizódok alakulását, valamint a legfrissebb hosszú távú előrejelzéseket – az El Nino fokozatos gyengülése csak 2024 tavaszán következhet be, míg egy La Nina epizód hűtő hatásának valószínűsége szinte nulla – állt a világszervezet tavalyi jelentésében.
Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino-jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A japán meteorológiai hivatal szerint nagyjából 80 százalék az esélye annak, hogy az El Nino-jelenség tavasszal véget ér az északi féltekén. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1712873100 [modified] => 1712851078 ) [title] => A japán meteorológiai hivatal szerint várhatóan tavasszal véget ér az El Nino-jelenség az északi féltekén [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183884&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 183884 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 183886 [image] => Array ( [id] => 183886 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2.jpeg [original_lng] => 678455 [original_w] => 2560 [original_h] => 1920 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-300x225.jpeg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-768x576.jpeg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-1024x768.jpeg [width] => 1024 [height] => 768 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-1536x1152.jpeg [width] => 1536 [height] => 1152 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2-2048x1536.jpeg [width] => 2048 [height] => 1536 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/el-nino-2.jpeg [width] => 2560 [height] => 1920 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1712840279:5 [_thumbnail_id] => 183886 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 2448 [_oembed_dcf022aced4fb3a6ddc7e7df7afbe368] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Brazíliában példátlan hőhullám tombol. Rio de Janeiro városában a déli órákban 52,5 Celsius-fokot is mértek. Több mint százmillió ember szenved a hőségtől, amely várhatóan legalább péntekig tart.
Az ország nagy részére vörös riasztást adtak ki. Sao Paulo városában kedd délután 37,3 Celsius-fokot mértek.
A hőhullám rekordszintre emelte Brazília energiafogyasztását, mivel az emberek megpróbálják hűteni a lakásokat.
A szakértők a hőséget az El Niño jelenségnek és az éghajlatváltozásnak tulajdonítják.
